Drávasztára község képviselő testületének 3/2020(I.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről
Hatályos: 2024. 03. 19Drávasztára község képviselő testületének 3/2020(I.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről
Drávasztára község Önkormányzata a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében 3. § (l) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 11/B. § (4) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 6/2018. (IV. 10.) sz. önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya, célja
1. § (1) Jelen rendelet Drávasztára község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet (továbbiakban: Rendelet) célja a település sajátos településképének -
társadalmi bevonás és konszenzus által történő - védelme és alakítása
a) az építészeti örökség védelme egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem)
meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények meghatározásával;
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja a község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) az eltérő karakterű, kialakult területek településképi és arculati jellemzőinek -
védelmét, és
b) az átalakuló/újonnan beépítésre szánt területek esetében - az a) pont szerinti
területek kialakult településképi és arculati jellemzőihez alkalmazkodó
illeszkedést szolgáló előírások megalkotása
4. § E rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
5. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
1. Értékvizsgálat helyi védelem megállapításához: az ingatlan alapadatait, illetve a
védelem alapjául szolgáló, jelen rendelet 8. § bekezdés szerinti adatokat tartalmazó dokumentáció, melynek célja a helyi értékvédelem alá helyezés megalapozása, indoklása,megindítása.
2. Eredeti állapot: az eredeti, építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az
értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
3. Főépület: az egyes építési övezetben kialakítható funkciók rendeltetésszerű használatának céljából létesítendő épület(ek).
4. Melléképület: az építmények azon csoportja, melyek az egyes építési övezetben kialakítható épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítik, attól különállóan épülnek, de nem minősülnek melléképítménynek.
5. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm.rendelet 2. § Ib. alpontjában meghatározott fogalom.
6. Cégtábla: cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
7. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
8. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felőli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését jelképét, lógóját, címerét - vagy az ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét - tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
9. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendelet l § 19. pontja szerinti berendezés
10. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület
11. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
12. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
13. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter. Látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72-90 képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
14. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú, két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- vagy fóliaalapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
15. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő., a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
16. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az Önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz.
17. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
18. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.
19. Más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
20. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az Önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és amely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
21. Önkormányzati hirdetőtábla: az Önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település éíete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat
22. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
23. Franciaablak: olyan nyílászáró, mely az áthidalástól megnyílik egészen a padlóig.
24: Franciaerkély: olyan franciaablak, mely a homlokzatra rögzített korláttal van ellátva.
25. Illeszkedés elve: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus).
26. Illeszkedő építmény: illeszkedőnek tekinthető az építmény, amennyiben az alábbi
kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik;
b) a település építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz).
A HELYI VÉDELEMRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
6. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) lakossággal történő megismertetése,
e) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a
károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) A fenti (1) bekezdés e) pontjában leírtak érdekében a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokon, a védettség alá eső ingatlanrészeken meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani az épületek, építmények eredeti építészeti karakterét, eredeti szerkezeteit. Ennek érdekében mind épületek, épületrészek, mind kiegészítő építmények (kerítések, kapuk, kerti létesítmények, stb.) esetében:
a) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti térrendszer, tömegformák, homlokzatok, építészeti részletek megőrzésére, helyreállítására,
b) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti szerkezetek anyagában valómegőrzésére, hasonló új anyagok használatára
c) új építések, bővítések során a meglévő részekkel, a környező települési szövettel tömegformálásban, anyaghasználatban harmonizáló megoldásokat kell alkalmazni.
d) épület-felszerelések (különösen tüzelőberendezések és tartozékaik, hírközlési felszerelések, klíma- és közműberendezések, hirdető és reklámfelületek) létesítése alkalmával meg kell őrizni az épület, építmény eredeti karakterét, megjelenését.
(3) A védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka végezhető, és csak olyan állapot fenntartása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték karakterét, megjelenését, eszmei értékét.
(4) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése,megrongálása, megsemmisítése.
4. Helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetésének szabályai
7. § (1) Az e rendelet 2. mellékletében felsorolt vagy lehatárolt, egyedi vagy természeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik. E rendelet megalkotását követően képviselő-testületi döntés alapján, jelen rendelet módosításával változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre.
(2) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését, vagy a helyi védelem megszüntetését bármelyik lakos, civil és gazdálkodó szervezet kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.
(3) A kezdeményezés képviselő-testületi döntésre történő előkészítésről a jegyző
gondoskodik.
(4) A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat, különösképpen:
a) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
b) megnevezését,
c) helyszínrajzát,
d) rövid leírását, a kezdeményezés indokolását,
e) színes fényképét (minden lényeges oldalról) és
f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotra történő alakításra.
(5) A helyi védettséget megállapító rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését
(6) A helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:
a) a helyi értékleltár szerinti számát,
b) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
c) megnevezését,
d) a védettség megszüntetésének indokait és
e) színes fényképet (minden lényeges oldalról)
f) alaprajzi és homlokzati felmérés rajzait.
(7) A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megsemmisülése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető. Állagának jelentős megromlása abban az esetben áll fenn, ha a helyreállítás költségei jelentős mértékben meghaladják az épület által képviselt kulturális értéket.
(8) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját, és a kezdeményezőt írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
(9) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilváníthat.
(10) Helyi védelem alá helyezés, vagy helyi védelem megszüntetése iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Képviselő-testület 60 napon belül, vagy a soron következő Képviselő-testületi ülésen döntést hoz, melyben kezdeményezi jelen rendelet l. mellékletének módosítását, vagy a kérelmet elutasítja.
5. Az egyedi védelem meghatározása, tulajdonosi kötelezettségek
8. § A település helyi egyedi védelem alatt álló építményeit a rendelet 2. számú mellékletben meghatározott, a település jellegzetes, értékes, ill. hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, építményekre, építményrészletekre terjed ki.
9. § A helyi egyedi védettség alatt álló ingatlant a védettség sajátos követelményei és az értékek megőrzése érdekében a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen, vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. Az egyedi védelem alatt álló épületek a településkép fontos elemei.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. Településkép] szempontból meghatározó területek megállapítása
10. § (1) A település településképi szempontból meghatározó területeit, térképi lehatárolását e rendelet l. számú melléklete tartalmazza.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészek.
(3) Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek:
a) Kialakult falusias lakóterület,
b) Intézményi terület településrész
c) Gazdasági terület településrész
(4) Településképi szempontból kiemelt területek:
a) helyi védettségű egyedi értékek és területi védelemmel érintett területek,
b) országos ökológiai hálózat, ökológiai folyosó területe,
c) európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 területek): a Kelet-Dráva elnevezésű, HUDD 20007 jelű, valamint a Ormánsági-erdők elnevezésű, HUDD 20008 jelű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek;
d) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
e) országos jelentőségű védett természeti terület,
f) Duna-Dráva Nemzeti Park Területe.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. A Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények, területi és egyedi építészeti követelmények
12. § Településképi szempontból meghatározó területek általános követelményei:
a) A területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát,
tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembe vételével kell kialakítani.
b) A bontással megüresedő telkeket megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.
13. § (1) Kialakult falusias lakóterület településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) A településképet meghatározó beépítés telepítési módja:
aa) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.
ab) Melléképület az utcai főépület mellett, az utcai főépület előtt, vagy keresztcsűrös befordulással nem helyezhető el. Udvari melléképület oldalhatáron álló utcai főépület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva, annak takarásában telepíthető. A melléképület gerincmagassága maximum l méterrel haladhatja meg az utcai főépület gerincmagasságának mértékét.
b) Az épület legmagasabb pontja: földszintes (+tetőtérbeépítés) épületek építhetők a településrészen, melyek legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 11 métert.
(2) Kialakult falusias lakóterület településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Tömegformálás:
aa) A főépületek utcafronti szélessége nem haladhatja meg a 10 métert.
ab) Melléképület szélessége nem haladhatja meg az utcai főépület szélességét.
ac) A településképi adottságoktól eltérően nem alakítható ki az épületek tömegformálása, homlokzati- és tetőkialakítása, anyaghasználata, színezése.
ad) Új építés, bővítés, átalakítás esetén a félnyeregtetős, lapostetős tetőidom és tetőforma nem alakítható ki. Az e rendelet hatályba lépése előtt létesült tető megtartható, felújítható, azonban teljesen új fedélszék építése esetén utcára párhuzamos, vagy utcára merőleges nyeregtető alakítandó ki. A tető
kismértékű kontyolása csak a tetőgerinc hosszának 8%-os mértékéig történhet meg.
ae) Az épületeket magas-tetősen kell kialakítani, a magastető 38°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet. Az épület tetőidoma - amennyiben megállapítható - az építési korhoz tartozó tetőhajlásszögeket kell, hogy kövesse.
b) Homlokzati kialakítás:
ba) A nyílászárók formája a hagyományos megjelenéshez illeszkedő legyen.
bb) A településrészen franciaablak és franciaerkély nem létesíthető.
bc) Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető.
bd) Utcafronton, és attól számított 6 méteren belül nem építhető be osztás nélküli nyílászáró.
be) Nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként műkő burkolat.
bf) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége közvetlenül az utcai homlokzaton nem helyezhető el.
c) Anyag- és színhasználat:
ca) A kirívó, és környezetétől, a hagyományostól teljesen elütő homlokzati színhasználat és rikító színű tetőhéjalás nem létesíthető.
cb) Az épületek homlokzatképzését simított vagy dörzsölt vakolatait natúr, fehér vagy pasztell színű festéssel kell kialakítani. Homlokzatszínezés során
településen hagyományos színezéstől eltérni nem lehet. Nem megengedhető a fémlemez vagy trapézlemez borítású homlokzat.
cc) A homlokzat részleges felújítása során az eredetitől eltérő vakolatképzés és színezés nem alkalmazható.
cd) Főépület tetőhéj alása égetett natúr, terrakotta, sötétszürke, grafit színű agyagcseréptől eltérő megoldással nem alakítható ki. Az e rendelet hatályba
lépése előtt létesült pala tetőhéjalás megtartható, felújítható, amennyiben a fedélszék alkalmatlan nehezebb súlyú fedés hordására. Új fedélszék építése
esetén pala fedésű tető már nem alakítható ki.
ce) Kerítés a településre jellemző hagyományos kerítésektől eltérő módon (építőanyagok, forma, díszítés tekintetében) nem alakítható ki.
cf) A kerítések csak fa, fém, kő, kisméretű tégla, vagy vakolt-festett megjelenésűek lehetnek. Kerítésen műkő borítás nem alkalmazható.
7. Udvari melléképületek, kizárólag a főépület színével és felületképzésével megegyező módú, vagy ahhoz illeszkedő tégla, kő architektúrával vagy vakolattal létesülhetnek.
d) Kerítések kialakítása:
da) A telek homlokvonalán építendő kerítés áttört jelleggel alakítható ki.
db) Az új kerítésnek harmonizálnia kell a meglévő főépülettel anyag és színhasználat tekintetében, továbbá megjelenésükben illeszkedni kell a
településképi arculati kézikönyvben jó példaként bemutatott kerítésekhez.
dc) Utcai kerítés náddal, fóliával, műanyag fóliával, hálóval, fémlemezzel vagy egyéb anyaggal nem takarható.
e) Zöldfelületek kialakítási módja:
ea) Az ingatlanok zöldfelületeinek minden megkezdett 150 m2-e után legalább l környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.
eb) Az ingatlanra a helyi építési szabályzatban előírt minimális zöldfelület 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
ec) A zöldfelületek kialakítása során az 6. számú mellékletben jelölt invazív fajok nem telepíthetők.
14. § (1) Intézményi terület településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények
a) A településképet meghatározó beépítés telepítési módja: A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.
b) Melléképület az utcai főépület előtt nem helyezhető el.
(2) Intézményi terület településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
a) Tömegformálás:
aa) Melléképület szélessége nem haladhatja meg az utcai főépület szélességét.
ab) Településképi adottságoktól eltérően nem alakítható ki az épületek tömegformálása, homlokzati- és tetőkialakítása, anyaghasználata, színezése.
ac) Új építés, bővítés, átalakítás esetén a félnyeregtetős, utcafronton sátortetős, lapostetős tetőidom és tetőforma nem alakítható ki. Az e rendelet hatályba lépése előtt létesült sátortető megtartható, felújítható, azonban teljesen új fedélszék építése esetén utcára merőleges nyeregtető alakítandó ki.
ad) Az épületeket magas-tetősen kell kialakítani, a magastető 38°-nál kisebb és 45° -nál nagyobb hajlásszögű nem lehet. Torony, és a tetősíkból kiemelkedő épületrész eltérő hajlásszöggel és fedéssel is kialakítható. Településképi szempontból meghatározó épület tetőidoma - amennyiben megállapítható - az építési korhoz tartozó tetőhajlásszögeket kell, hogy kövesse.
b) Homlokzati kialakítás:
ba) A nyílászárók formája a hagyományos megjelenéshez illeszkedő legyen.
bb) Nyílászárók körül nem alkalmazható díszítőelemként műkő burkolat.
bc) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége közvetlenül az utcai homlokzaton nem helyezhető el.
c) Anyag- és színhasználat;
ca) A kirívó, és környezetétől, a hagyományostól teljesen elütő homlokzati színhasználat, és rikító színű tetőhéjalás nem létesíthető.
cb) Az épületek homlokzatképzését simított vagy dörzsölt vakolattal, natúr, fehér vagy pasztell színű festéssel kell kialakítani. Homlokzatszínezés során a településen hagyományos színezéstől eltérni nem lehet. Nem megengedhető a műkő, a fémlemez, vagy trapézlemez borítású homlokzat.
cc) A homlokzat részleges felújítása során az eredetitől eltérő vakolatképzés és színezés nem alkalmazható.
cd) Főépület tetőhéjalása égetett natúr, terrakotta, sötétszürke, grafit színű agyagcseréptől eltérő megoldással nem alakítható ki. Az e rendelet hatályba
lépése előtt létesült pala tetőhéjalás megtartható, felújítható, amennyiben a fedélszék alkalmatlan nehezebb súlyú fedés hordására. Új fedélszék építése
esetén pala fedésű tető már nem alakítható ki.
ce) Kerítés a településre jellemző hagyományos kerítésektől eltérő módon (építőanyagok, forma, díszítés tekintetében) nem alakítható ki.
cf) A kerítések csak fa, fém, kő, kisméretű tégla, vagy vakolt-festett megjelenésűek lehetnek. Kerítésen műkő borítás nem alkalmazható.
cg) Udvari melléképületek, kizárólag a főépület színével és felületképzésévelmegegyező módú, vagy ahhoz illeszkedő tégla, kő architektúrával vagy
vakolattal létesülhetnek.
d) Kerítések kialakítása:
da) A telek homlokvonalán építendő kerítés áttört jelleggel alakítható ki.
db) Az új kerítésnek harmonizálnia kell a meglévő főépülettel anyag és színhasználat tekintetében, továbbá megjelenésében illeszkednie kell a
környezetéhez.
dc) Utcai kerítést náddal, fóliával, műanyag fóliával, hálóval, fémlemezzel vagy egyéb anyaggal nem takarható.
e) Zöldfelületek kialakítási módja:
ea) Az ingatlanok zöldfelületeinek minden megkezdett 150 m2-e után legalább
egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.
eb) Az ingatlanra a helyi építési szabályzatban előírt minimális zöldfelület 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
ec) A zöldfelületek kialakítása során a 6. mellékletben jelölt invazív fajok nem telepíthetők.
15. § Gazdasági településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
a) Tömegformálás: Új építés esetén a félnyeregtetős tetőforma nem alakítható ki.
b) Anyag- és színhasználat:
ba) A kirívó, és környezetétől, a hagyományostól teljesen elütő homlokzati színhasználat, és rikító színű tetőhéjalás nem létesíthető.
bb) Az épületek homlokzatképzését simított vagy dörzsölt vakolattal, natúr, fehér vagy pasztell színű festéssel kell kialakítani.
bc) A homlokzat részleges felújítása során az eredetitől eltérő vakolatképzés és színezés nem alkalmazható.
bd) Új kerítést zöld, barna vagy szürke színben kell kialakítani.
c) Kerítések kialakítása:
ca) A telek homlokvonalán kerítés áttört jelleggel építhető.
cb) Az új kerítésnek harmonizálnia kell a meglévő főépülettel anyag és színhasználat tekintetében,
d) Zöldfelületek kialakítási módja:
da) Az ingatlanra a helyi építési szabályzatban előírt minimális zöldfelület 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
db) A zöldfelületek kialakítása során a 6. mellékletben jelölt invazív fajok nem telepíthetők.
16. § Tájképvédelmi szempontból meghatározó területekre és természetvédelmi területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
a) Új építmény a helyi hagyományoknak megfelelő léptékben, formavilágban, szín és anyaghasználattal, táj és természetvédelmi szempontoknak való megfeleléssel létesíthető. Az új épületeket, építményeket a terepadottságokhoz illeszkedően,
annak maximális figyelembe vételével kell elhelyezni.
b) Tömör kerítés nem építhető. Áttört kerítés csak fából vagy vadhálóval létesíthető, mögötte élősövény, vagy futónövény telepítéssel, legfeljebb 20 cm magas, vakolt felületű beton, tégla vagy kő anyagú lábazattal.
c) Az új épület szélessége az 6 m-t nem haladhatja meg, az épületek legmagasabb pontja a 9 métert nem haladhatja meg, a tető hajlásszöge legfeljebb 45 fokos lehet, tetőtérbeépítést, csak a tető kontúrján belül, oromfali megnyitással lehet kialakítani.
d) Az egyes épületek bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 80m2-t.
e) Az övezetekben építem csak a táj képébe illeszkedő hagyományos kő, tégla, beton, faanyagokból lehetséges, fém és táblás fautánzatú anyagok, táblás tetőfedések nem alkalmazhatók.
f) Zöldfelületek kialakítása és növénytelepítés során honos növényfajok telepíthetők. A termőhelyi adottságoktól eltérő növényfajok telepítése nem megengedett.
g) A meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületeket, építményeket növényzet telepítésével takarni kell.
h) A területen parabolaantenna a fő homlokzaton, klímaberendezés kültéri egysége látható módon nem helyezhető el.
i) A területen reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni tilos.
11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést, klímaberendezés kültéri egységét az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. E berendezések utca felé eső, utcával párhuzamos tetősíkon, valamint utcára merőleges tetősík esetén, az épület utcai homlokvonalától számított 10 méteren belül, továbbá utcai homlokzaton nem helyezhetők el. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcáról látható módon nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet.
(2) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magas tetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) négyzet, vagy téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek
helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.
(3) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg.
(4) A törvényben meghatározott sajátos építmények, műtárgyak, elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a településképi szempontból meghatározó területeken kívüli külterületi településrészek.
(5) Új hírközlési infrastruktúra kialakítására - kivéve a belterületi vezetékes hírközlési infrastruktúrát - elsősorban nem alkalmas területek a településképi szempontból meghatározó belterületi, valamint a településképi szempontból kiemelt területek, kivéve a gazdasági területeket.
(6) Új önálló hírközlési építmény lakó-, szálláshely szolgáltató, oktatási-nevelési, művelődési, egészségügyi-szociális, igazgatási és egyházi épülettől, valamint bármely műemléki védettségű objektumtól csak az adott építmény terepszinttől mért magassága tízszeresét meghaladó távolságon kívül helyezhető el.
(7) A hírközlési építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények: sajátos építmények terepszinttől mért 3,0 m-nél magasabb tartószerkezeti részei csak beton vagy fémszerkezetből, vagy fából készíthetők.
(8) Önálló távközlési antennatorony, nem helyezhető el, nem fejleszthető belterületen, a településképi szempontból kiemelt területeken.
(9) Beépítésre nem szánt területeken - általános mezőgazdasági terület kivételével - új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, erdei pihenő, mezőgazdasági gazdasági építmény, stb) létesíthető.
(10) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat csak a lakott terület határától legalább 300 m távolságban lehet elhelyezni, elsősorban multifunkcionális kialakítással (pl.: vadles, kilátó, mezőgazdasági technológiai építmény, víztorony, stb.). Önálló szerkezettel is telepíthető kivételes esetben, amennyiben nem áll rendelkezésre, erre alkalmas meglévő építmény.
(11) A belterület már beépített területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) A településkép védelme szempontjából reklámhordozók a külön törvényben, és annak végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak alapján helyezhetők el.
(2) Reklámhordozó és reklámhordozó berendezésként alkalmazandó utcabútor elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(3)1
(4)2
(5)3 Reklámhordozó utcabútorok elláthatók háttérvilágítással is, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.
(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók,
(7) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében kifüggesztett közérdekű molinó, építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékolóú berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(8) A település közigazgatási területén valamennyi állami vagy önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosult.
(9) A polgármester jelentősnek minősített eseményről szóló tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén együttesen, naptári évi tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(10) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(11) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
(12) A polgármester - településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(13) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
(14) A reklámhordozók elhelyezésének módját a polgármester ellenőrzi.
(15)4 A településképet érintő reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak (elhelyezés, létesítés, megjelenés, stb.), különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezés:
a) állapota nem megfelelő,
b) tartalma idejétmúlt vagy félrevezető,
c) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez,
d) sikertelen felszólítást követően a polgármester megkeresi az illetékes kormányhivatal, további eljárás lefolytatása végett.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
13. Rendelkezés a szakmai konzultációról
19. § (1) A településkép védelme érdekében a polgármester kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.
(2) A szakmai konzultáció kötelező:
a) fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
b) az intézményi településrészen új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén,
c) helyi védelemben részesülő építmény utcafronti homlokzatát érintő építési tevékenység esetén.
d) egyszerű bejelentéssel történő lakóház építése, bővítése
(3) A szakmai konzultáció során a polgármester javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(4) A szakmai konzultáció iránti kérelmet írásban, a polgármester részére kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, a tervezett építési tevékenység címét (utca, házszám, hrsz), valamint a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervdokumentációt.
(5) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a polgármester az építtető, vagy a kérelmező részére, a kérelemben megadott címre a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
14. A kötelező településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre
20. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Rendelet 2. mellékletében felsorolt, helyi egyedi védelem alatt álló építmény elemeit, telkeit érintő, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetében.
15. A véleményezési eljárás részletes szabályai
21. § (1) A polgármester településképi írásos véleményét a települési főépítész készíti elő, és a polgármester írja alá.
(2) Az előírt tartalmú tervdokumentációt az ÉTDR rendszerbe is fel kell tölteni.
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:
a) a helyi építési szabályzatnak és településképi követelményeknek való megfelelést,
b) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés, vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe illesztését, a helyi építészeti érték érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
c) közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszkivilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
(4) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni. A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a vélemény részletes indoklását.
(5) A polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(6) Amennyiben a polgármester a kérelmezett tevékenységet nem tiltja meg és véleményt nem mond 15 napon belül, azt megadottnak kell tekinteni.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI
16. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
22. § 1) A polgármester külön kormányrendelet alapján településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:
a) reklámok és reklámhordozók elhelyezése,
b) helyi védelemben részesülő építmény külső megjelenését érintő, építési engedélyhez
nem kötött építési tevékenység esetén.
17. A bejelentési eljárás részletes szabályai
23. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez, jogszabályban meghatározott kapcsolattartási formák betartásával benyújtott bejelentésre (4. melléklet) indul. A bejelentéshez a nyomtatványt a 4. számú melléklet tartalmazza. A bejelentéshez dokumentációt is kell mellékelni. A dokumentációnak tervező/építtető által aláírtnak kell lennie. A tervdokumentációt elektronikus kapcsolattartás esetén azonosításra visszavezetett
dokumentum hitelesítéssel is el kell látni.
(2) A dokumentációnak -- a bejelentés tárgyának megfelelően - legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia településképi bejelentés köteles építési munkák esetében:
a) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás érinti,
c) alaprajzot, amennyiben a változás érinti,
d) valamennyi érintett homlokzatot, valamint
e) amennyiben a változás az utcaképben megjelenik, utcaképi vázlatot, és/vagy látványtervet,
f) színtervet,
g) információs vagy más célú berendezés és cégérek elhelyezése esetében
ga) formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
gb) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját.
(3) A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység illetve rendeltetésváltoztatás:
a) a környezetére környezetvédelmi - elsősorban zaj- és légszennyezési szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremt-e,
b) jelentősen megváltoztatja-e az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
c) a jogszabályi előírásoknak megfelelően szükségessé teszi-e többlet-parkolóhelyek illetve rakodóhely kialakítását,
d) érinti-e a közterület kialakítását, a meglévő berendezéseket vagy a növényzetet,
e) befolyásolja-e a közterület közúti -, gyalogos-, illetve kerékpáros forgalmát, illetve veszélyezteti-e azok biztonságát,
f) a tevékenység veszélyezteti-e az épített és természeti környezet értékeit, örökségét.
(4) Amennyiben a településképi bejelentési eljárásban érintett tevékenység megfelel a településképbe illeszkedés kívánalmainak, a tudomásul vétel illetve a kiadott településképi igazolás
a) állandó építmény esetén időkorlát nélkül, illetve az adott építmény elbontásáig, átalakításáig, rendeltetésváltozásáig,
b) az ideiglenes létesítmények esetében a létesítmény elbontásáig, de legfeljebb 180 napig,
c) rendeltetés részbeni vagy teljes megváltoztatása esetén a rendeltetés időszerűségéig érvényes.
(5) A polgármester a településképi igazolást a főépítész szakmai álláspontjára alapozva írásban adja ki.
(6) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolást, illetve a
tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés
megérkezésétől számított 15 napon belül adj a ki.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
18. Településképi kötelezés eljárás
24. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le hivatalból.
(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidő legfeljebb 20 nap lehet.
(3) A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(4) A településképi kötelezési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárások szabályait meghatározó törvény előírásait kell alkalmazni.
20. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
25. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 500 000 forintig terjedő, ismételten kiszabható bírság kiszabását rendelheti el az alábbi esetekben:
a) a településképi követelmények és a településkép! konzultációban foglaltak be nem tartása,
b) a helyi építészeti értékvédelem, valamint a településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem (bővítmény, szerkezeti elem, burkolat, stb.) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről szóló előírásoknak.
(2) A kiszabható bírság alsó határösszege 50 000 forint, felső határösszege 500 000 forint.
(3) A bírságot első alkalommal a megállapított minimum összeggel kell kiszabni, amennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, vagy a kötelezésben foglaltak nem teljesülnek, a minimális érték dupláját kell kiszabni, mennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, a kötelezésben foglaltak nem teljesítése mellett, a maximális bírságot kell kiszabni.
(4) A bírság - határidőig meg nem fizetése esetén -adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
21. A településképi-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
26. § (1) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok figyelembevétele az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Akr.) előírásainak megfelelően történik.
(2) Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell végrehajtani.
A HELYREHOZATALI KÖTELEZETTSÉG
22. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje
27. § A helyi védelem alatt álló ingatlanok településképi megjelenésének javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:
a) Helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő.
b) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható
elő.
c) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
ca) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés);
cb) az építmény tulajdonosát/tulajdonosait;
cc) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését;
cd) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét;
ce) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;
cf) a helyrehozatalhoz nyújtható önkormányzati támogatás e Rendeletben meghatározott lehetőségét és feltételeit; valamint
cg) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi kötelezés, településképi bírság.
TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
23. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati támogatási és ösztönző rendszere
28. § (1) A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi támogatási és ösztönző rendszert alkalmazhatja:
a) anyagi támogatást nyújthat,
b) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelheti.
(2) A védett épületek külső és az ezzel összefüggő belső felújításának tervezésére, helyreállítására (homlokzat felújítással összefüggő szerkezetépítési munkákat is beleértve), felújítására, korszerűsítésére (utólagos víz-, és hőszigetelés), a külső homlokzat meghatározó elemeinek (tagozat, párkány, horizontális és vertikális ritmus, lábazat, nyílászárók, szín, tetőforma, héjalás) leginkább megfelelő állapot szerinti helyreállításának költségeihez pályázat útján az önkormányzat támogatást adhat.
(3) Támogatás mértéke: az országosan védett az ingatlan-nyilvántartásban az épület fő rendeltetés szerinti jellege alapján lakóházként nyilvántartott, továbbá a helyi védelem alatt álló épületek esetén a homlokzat felújítási költségeinek maximum 50%-a mely összeg vissza nem térítendő támogatás;
(4) Mind a vissza nem térítendő támogatás, mind a visszatérítendő támogatás kifizetésének esedékessége a támogatott munka befejezése, melyet számlákkal kell igazolni.
(5) A támogatás megpályázásának alapja az 50%-os önerő vállalása, az önerő feletti költséget (pályázott összeg) a pályázónak kell megelőlegeznie.
(6) A szükséges szakmai koordinációs feladatokat az önkormányzat látja el.
(7) A pályázatok kiírásáról, annak tartalmáról, a támogatásként nyújtható költségkeretről, a pályázatok elbírálásáról a képviselőtestület dönt.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
24. Hatálybalépés
29. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A 18. § (3) bekezdését a Drávasztára Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (III. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 18. § (4) bekezdését a Drávasztára Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (III. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 18. § (5) bekezdése a Drávasztára Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (III. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (15) bekezdése a Drávasztára Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (III. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.