Nógrád Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020.(II.26.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2020. 02. 27- 2023. 02. 01Nógrád Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020.(II.26.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Nógrád Község Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Hivatalos megnevezés
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Nógrád Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat), címe 2642 Nógrád, Hunyadi utca 18
(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése Nógrád Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
2. § Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala és a jegyző látják el.
Jelképek
3. § A település címeréről és zászlajáról, azok használati rendjéről külön önkormányzati rendelet szól.
4. § A képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, valamint a hivatal bélyegzőin a Magyarország címerét kell használni. A község címerét ábrázoló bélyegző használható a polgármester által írt leveleken, önkormányzati meghívókon, köszöntő, elismerő okiratokon, emléklapokon.
Hivatalos lap
5. § Nógrád község hivatalos lapja a Nógrádi Híradás, amely évente két alkalommal jelenik meg, felelős kiadója a képviselő-testület.
FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
6. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörén túl fakultatív módon, saját elhatározása alapján is vállalhat önkormányzati feladatokat. A feladat felvállalása előtt tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit.
(2) Az önkormányzati feladatok kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 1. számú függelék tartalmazza.
7. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörét az Mötv. 42. §-ban foglaltak tartalmazzák.
(2) A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre és bizottságaira átruházhatja. A bizottságok feladat és hatáskörét a 1. számú melléklet tartalmazza.
8. § Az átruházásnál a kollektív döntést igénylő ügyekben az illetékes bizottságok, operatív kérdésekben pedig a polgármester dönt. Az átruházott hatáskör végrehajtásának ellenőrzését a polgármester végzi.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET
9. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő. A tagok névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.
(2) A polgármester az Mötv.66. § alapján, tagja a képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
Az alakuló ülés
10. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését, a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
11. § (1) A Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati választásokról és annak eredményéről.
(2) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.
(3) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz, és aláírja az esküokmányt.
12. § Az alakuló ülés minimális napirendje – fent leírtakon kívül – a következő:
a) a polgármester illetményének meghatározása
b) a képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, minősített többséggel hozott határozatával alpolgármestert választ;
c) a bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztása;
13. § A képviselő-testület legkésőbb soron következő ülésén megválasztja a bizottság képviselő és nem képviselő tagjait. A bizottság tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet.
A képviselő-testület működése
14. § (1) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Kivételes és rendkívüli esetben sor kerülhet rendkívüli ülés tartására is.
(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,
d) a jegyzőtől,
e) az önkormányzat intézményének vezetőjétől.
15. § (1) A munkaterv tervezetét a jegyző a hivatal közreműködésével előkészíti, és azt legkésőbb a megelőző év december 30-ig a polgármester a testület elé terjeszti.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját a hónap utolsó kedd nyári időszámítás szerint 18 óra, téli időszámítás szerint 17 óra és napirendjét,
b) az előterjesztő, közreműködő megnevezését.
16. § A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel, hirdetmény útján és a község hivatalos honlapján tájékoztatni kell.
17. § A települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bármely bizottságának indítványára a képviselő-testület ülését nyolc munkanapon belül össze kell hívni.
18. § (1) A képviselők és meghívottak legalább öt nappal az ülés előtt választásuknak megfelelően papír alapon vagy elektronikus úton megkapják az ülés meghívóját és előterjesztéseit.
(2) A meghívót a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá.
(3) Az alpolgármester akadályoztatása esetén a meghívót a korelnök írja alá.
(4) A korelnök akadályoztatása esetén a legtöbb szavazatot kapott képviselő írja alá.
(5) A képviselő-testület elé kerülő főbb napirendi pontok főként írásban terjeszthetők elő. Ehhez csatolni kell a téma tárgyalásához szükséges anyagot és határozati javaslatot, a felelős és a határidő megjelölésével.
(6) Kisebb jelentőségű ügyek Egyebek napirend keretében szóban is előterjeszthetőek.
19. § (1) A képviselő-testület rendes ülését meghívóval kell összehívni.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, kezdetének időpontját,
b) a javasolt napirendet,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) az ülés összehívójának aláírását és pecsétjét.
(3) A meghívót, a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak részére a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal kell kézbesíteni,
(4) A meghívó kézbesítésével egyidejűleg az írásbeli előterjesztések megküldésre kerülnek a képviselők, és tanácskozási joggal meghívottak részére.
(5) A meghívó, valamint az előterjesztés átvételét a képviselők, valamint a bizottsági tagok, illetve közeli hozzátartozóik az kézbesítési ív aláírásával igazolják.
(6) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén a korelnök, mindhárom személy akadályoztatása esetén pedig a legtöbb szavazatot kapott képviselő intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó az ülés napján is megküldhető. Ekkor el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell. A rendkívüli ülés előterjesztésének anyaga az ülésen kerül kiosztásra.
(7) Zárt tárgyalású napirendi pontra vonatkozó írásos előterjesztést papír alapon, zárt borítékban csak a képviselők, és a jegyző kapják kézhez.
(8) A képviselő-testület ülésére – a képviselő-testület tagjai mellett – meg kell hívni:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
b) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
c) a bizottság beszámoltatása és bizottsági előterjesztés esetén a bizottság nem képviselő tagjait,
d) önkormányzati intézményvezetőt, ha a napirend őt is érinti,
e) akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.
20. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésre, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(2) a képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti és annak akadályoztatása esetén a legtöbb szavazatot kapott képviselő. hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testületi ülést vezető személy (ülésvezető):
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,
c) napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.
d) napirendenként vezeti a vitát és azt összefoglalja, szavazásra bocsátja az elhangzott javaslatokat,
e) napirendek megtárgyalását követően szót ad a képviselőknek a kérdések és interpellációk megtételére,
f) az ülést berekeszti.
21. § (1) A tárgyalás során napirend előtt beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között történt fontosabb eseményekről. Napirenden belül:
a) rendeleti javaslatok
b) határozati javaslatok
c) beszámolók
d) tájékoztatók
e) önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.
(2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől el lehet térni.
22. § (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:
a) a képviselő-testület tagja
b) a képviselő-testület bizottsága
c) a jegyző
d) intézményvezető
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete
f) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.
(2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé.
(3) Bármely képviselő vagy szervezet amennyiben előterjesztést kíván tenni az előterjesztés anyagát köteles legkésőbb az ülés előtt 7 nappal eljuttatni a polgármesterhez írásban.
(4) Amennyiben a polgármester és a jegyző az előterjesztést elégségesnek találja, és az nem igényel további egyeztetést, az ülés napirendjére tűzhető.
(5) Amennyiben a polgármester és a jegyző szerint az előterjesztés hiánypótlást igényel, erre felszólítja a beadót. A hiánypótlás megtörténte és az ügy előkészítése után kerülhet csak a testület elé az előterjesztés.
(6) A képviselő vagy más személy, szervezet az ülésen csak rendkívüli esetben tehet napirendi javaslatot, előterjesztést. A javaslat csak akkor tárgyalható, ha a polgármester és jegyző azt előterjeszthetőnek tartja és a napirendre tűzéssel a képviselők egyetértenek.
23. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre válaszolni kell. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.
(4) Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdésben a szavazástól tartózkodók magas száma miatt érvényes döntés nem született, a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.
24. § (1) A képviselő-testület tagja és a tanácskozási joggal meghívott személy a napirend tárgyalása kapcsán a polgármesternek, jegyzőnek, egyéb előterjesztőnek kérdéseket tehet fel.
(2) A képviselő véleményét, észrevételeit napirendi pontonként egy alkalommal mondhatja el, maximum 5 percben.
(3) Szintén napirendenként, ha a polgármester a képviselő részére szót ad az elhangzottakra reagálhat maximum 3 percben.
25. § (1) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve, ha adott érdekközösség, lakókörzet megbízottja, vagy az érdekelt személy a képviselő-testületi ülés előtt legalább két nappal írásban kéri. Fentiekre az ülés végén kerülhet sor maximum 5 percben.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt.
(3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:
a) azt, akit az önkormányzat valamely rendelete megjelöl,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg
c) akinek a képviselő-testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot adott.
26. § A polgármester a vita során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a vita során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.
27. § A polgármester a vitát napirendenként összefoglalja és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
28. § Az előterjesztés első része:
a) a tárgy meghatározása,
b) előzmények, a témakör ismételt napirendre tűzése esetén a korábbi döntés, annak eredménye stb.
c) az előkészítés során felmerült vélemények, alternatívák,
d) az előterjesztést készítő megnevezése, aláírása.
29. § (1) A polgármester illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóság segítségét veheti igénybe;
e) az ülések zavartalan lebonyolítása érdekében mobil telefon használata tilos.
f) egyéb elektronikus telekommunikációra is alkalmas eszköz csak az adott témakör tárgyalásához használható, külső kommunikációra nem használható.
(2) A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazható.
30. § A képviselő-testület határozatképtelensége esetén a képviselő-testület ülését nyolc napon belül újra össze kell hívni.
31. § A képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.
32. § (1) A határozatokat naptári évenként külön-külön folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozat tartalmazza az elfogadás hónapját és napját, és a képviselő-testületi határozat megnevezést.
(2) Az együttes ülésen hozott határozat tartalmazza az elfogadás hónapját, napját és együttes képviselő-testületi határozat megnevezést.
33. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) képviselői felvilágosítás kérésre, valamint kérdésre adott válasz elfogadásáról,
d) vita lezárásáról, a hozzászólások időtartamának korlátozásáról,
e) zárt ülés elrendeléséről,
f) titkos szavazás tartásáról,
g) interpelláció elfogadásáról,
h) név szerinti szavazás elrendeléséről,
i) képviselő kizárásáról személyes érintettség esetén.
34. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.
(2) Titkos szavazás – bármely képviselő indítványozására – tartható a Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározottak ügyekben.
(3) A titkos szavazásról a képviselő-testület dönt.
(4) A képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt a Mötv.74. § (1) pontja alapján.
(5) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottság végzi.
(6) A titkos szavazás külön helységben borítékba helyezett szavazólapon történik. A szavazásról jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai írnak alá.
35. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani Mötv.48. § (3) bekezdésében meghatározott ügyekben.
(2) Név szerinti szavazás tartható:
a) a polgármester indítványára,
b) a képviselő-testület bizottságának indítványára,
c) ha azt a képviselő-testület tagjainak egy negyede indítványozza,
d) gazdasági ügyekben,
e) szociális ügyekben,
f) közösségi ügyekben.
(3) Bármely képviselő indítványt tehet név szerinti szavazásra. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) Személyi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.
(5) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
36. § (1) A képviselőt megilleti az interpelláció és a kérdezés joga.
(2) Az interpelláció olyan képviselői felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy legyen az önkormányzat hatásköreinek ellátásával, illetőleg az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet hatáskörébe kell tartoznia. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és a testület dönt.
(3) A kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre adott válasz elfogadásáról dönt a testület.
(4) A képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg.
(5) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához (a bizottság elnökéhez), a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.
(6) A felvilágosítás kérésre és a kérdésre általában a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Indokolt esetben legkésőbb tizenöt napon belül írásban kell választ adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.
(7) A felvilágosítás kérést szóban és írásban lehet előterjeszteni. Ha a benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.
(8) A képviselő köteles legjobb tudása szerint feladatait ellátni, tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában. Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Köteles felkérés alapján részt venni a testület ülésének előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban. Köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. Köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
37. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester;
b) a képviselő-testület bizottsága;
c) a jegyző;
d) a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki beérkezéstől számított öt munkanapon belül gondoskodik a rendeleti javaslatnak a képviselőkhöz történő eljuttatásáról.
(3) A rendelet előkészítése során a képviselő-testület állást foglalhat az előkészítés főbb elveiről, meghatározhatja az egyeztetések és vitafórumok rendjét. A tervezet elkészítésével megbízhatja a jegyzőt, bizottságot bízhat meg vagy külön bizottságot hozhat létre.
38. § (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.
(2) Az előkészítés során a rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetés céljából, az azt tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző 12. napon kell közzétenni Nógrád Község hivatalos honlapjának felületén. A rendelet-tervezet a képviselőtestületi ülést megelőző 6. nap 12.00 óráig véleményezhető. Ezen időszak alatt bárki írásban, postai vagy elektronikus úton, vagy az Önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímre véleményt, javaslatot juttathat el. A címzettet egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.
(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,
b) a helyi adókról,
c) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról,
d) a kiemelkedő közérdek miatt sürgős döntésről szóló tervezeteket, vagy az egyeztetésre bocsátással,
e) a tervezetet, ha a rendelet megalkotására magasabb szintű jogszabály határidőt határoz meg, és a társadalmi egyezetés mellett a határidő betartása nem biztosítható,
g) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet tervezetet, ha azt eredetileg sem kellett lakossági egyeztetésre bocsátani, vagy ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,
h) azt a rendelet tervezetet, melynek kapcsán lakossági fórumot tartanak.
(4) A beérkező véleménynek tartalmaznia kell:
a) a véleményadó nevét,
b) a véleményadó lakóhelyét és címét,
c) a véleményadó elektronikus és telefonos elérhetőségét.
(5) A vélemény megküldésével a véleményt nyilvánító személyes adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(6) A beérkezett véleményekről az előterjesztő összegzést készít, mely tartalmazza a figyelembe vett észrevételeket, illetve a vélemény figyelmen kívül hagyásának indokait. Az erről szóló dokumentum az ülésen készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.
(7) A vélemény hagyományos módon írásban, papíralapon megküldhető vagy személyesen is leadható a hivatalban, de annak tartalmaznia kell a (4) bekezdésében foglaltakat.
(8) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti és az előkészítésben is részt vesz.
(9) A rendeletet külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(10) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.
(11) A tervezetről szóló döntés kihirdetését követő 3 hónap elteltével, az e rendelet előkészítése során közzétett dokumentumok, a honlapról eltávolításra, a beküldött vélemények megsemmisítésre kerülnek.
39. § A rendeletet a Nógrádi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, továbbá a község hivatalos honlapján is közzé kell tenni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés napja a kifüggesztés napja.
40. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét; a távolmaradt képviselők nevét, távollét okát (illetve, hogy azt nem jelezte)
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; szó szerinti hozzászólást csak abban az esetben, ha azt a képviselő külön kéri;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és az ülés elején a képviselők közül megválasztott két hitelesítő írják alá és önkormányzati pecséttel látják el.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:
a) meghívó,
b) írásos előterjesztések, javaslatok és egyéb írásos indítványok,
c) jelenléti ív,
d) titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,
e) a jegyző esetleges törvényességi észrevétele,
f) f),írásban benyújtott hozzászólás (ha a képviselő azt kérte),
g) az elfogadott önkormányzati rendelet a jegyző és polgármester aláírásával.
(4) A képviselő-testület és a bizottságok üléseiről kizárólag jegyzőkönyv készítésének segítésére hangfelvétel készül, amelyet nem lehet selejtezni (U105 és U106 irattári tétel) gondoskodni kell a megőrzésről, és a megőrzési idő után a levéltárnak történő átadásról.
(5) A képviselő-testület nyilvános üléséről videofelvételt kell készíteni, amelyről a készült anyagot vágatlan formában – a legrövidebb időn belül, de maximum 5 nap alatt – a község honlapjára fel kell tenni. A felvételt selejtezni nem lehet, gondoskodni kell annak megőrzéséről, és a megőrzési idő letelte után a levéltárnak történő átadásról.
(6) A felvételekről elektronikusan tárolt archivált adatállományok megőrzéséről a jegyző gondoskodik, és a jogszabályban megjelölt idő után átadja azokat a levéltárnak.
(7) A jegyzőkönyv eredeti példányát – a mellékletekkel együtt – a hivatal kezeli. A hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.
(8) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – munkanapokon a közös hivatal kirendeltségén a jegyzőkönyvekbe betekinthetnek, arról, valamint annak részeiről térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.
41. § (1) A képviselő-testület zárt ülést az Mötv.46. § (2) és (3) bekezdése alapján tart, illetve tarthat. A zárt ülés tartását a polgármester, a képviselő, a jegyző indítványozhatja.
(2) Személyt érintő ügy esetén az érintett szóbeli nyilatkozata is elég.
(3) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
42. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottság
b) Egészségügyi, Szociális, Oktatási és Sport Bizottság
(2) Az a) esetében a bizottság 3 fő önkormányzati képviselőből áll, b) esetében a bizottság 5 főből áll (3 önkormányzati képviselő és 2 külső tag),
(3) A bizottságok főbb feladatait és hatáskörét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(4) A bizottságok személyi összetételét a 3. számú függelék tartalmazza.
(5) A képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
(6) A Bizottságok ülésein a jegyző vagy az általa megbízott köztisztviselő vesz részt.
43. § A képviselő-testület eseti feladatai ellátására – meghatározott időre, vagy feladat ellátására – ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
44. § (1) Egy képviselő egyidejűleg több bizottságnak lehet tagja.
(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjaira, valamint a bizottság elnökére a polgármester vagy bármelyik képviselő is javaslatot tehet.
(3) A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.
(4) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.
45. § A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
46. § A bizottság megállapítja működésének részletes szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára, a döntéshozatalból kizárásra és a zárt ülés tartása tekintetében a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.
47. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról és az ülés vezetéséről a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén annak megbízott tagja - gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.
(2) A bizottságot 8 munkanapon belül össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, valamint a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(3) A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással a polgármestert és a jegyzőt meg kell hívni.
(4) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén annak megbízott tagja -, a jegyző és a jegyző megbízásából az ülésen részt vett hivatali dolgozó írja alá.
48. § A bizottság működéséhez szükséges szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feltételek biztosítását, a döntések végrehajtását a Nógrádi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
49. § A bizottságok évente egyszer munkájukról beszámolnak a képviselő-testületnek.
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
50. § A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.
51. § (1) Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselőtestület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.
(2) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nektv.) 81. §-ban meghatározott tárgykörökben önkormányzati döntést csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhat.
52. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében meghatározott összegben a nemzetiségi önkormányzat működéséhez támogatást nyújthat.
(2) A nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátáshoz szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyon tekintetében a nemzetiségi önkormányzat részére az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kell biztosítani, azonban ez nem akadályozhatja a települési önkormányzat feladat és feladat hatáskörének ellátását.
(3) A nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:
a) az önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatát,
b) költségvetését, zárszámadását, a képviselő-testület által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.
53. § A képviselő-testület ülésein a nemzetiségi önkormányzat tagja anyanyelvét is használhatja, ha a felszólalás valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét, vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
54. § Nógrád községben a polgármesteri tisztség betöltése főállásban történik. Felette a munkáltatói jogkört a képviselő-testület gyakorolja.
55. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(2) Főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése,
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
d) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,
e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,
h) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,
i) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,
j) maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban,
k) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése, előterjesztések és beszámolók készítése
l) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,
m) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,
n) a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
(3) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(4) A polgármester az önkormányzat munkájához kapcsolódó működését meghatározó leírásokat tartalmazó szabályzatokat, utasításokat saját hatáskörben az érintettek véleményének kikérésével fogadja el. A pénzügyi kihatással járó szabályzatok és utasítások jóváhagyását a képviselő-testülettől kell kérni.
56. § (1) A polgármester hetente két alkalommal ügyfélfogadást tart a hivatalban az alábbiak szerint: kedden 8-12 óra között, csütörtökön 13-16 óra között.
(2) Az alpolgármester hetente egy alkalommal ügyfélfogadást tart a hivatalban az alábbiak szerint: kedden 10-12 óra között.
57. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, aki tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
58. § (1) A jegyző főbb feladatai:
a) vezeti a közös hivatalt, elkészíti a közös hivatal szervezeti és működési szabályzatának, valamint ügyrendjének és mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos karbantartásáról,
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a megállapított szabályok szerint, elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykövetelményeket és teljesítményértékelését, valamint a köztisztviselők minősítését,
c) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,
d) tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,
e) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvi feladatok ellátásáról, azon tanácskozási joggal részt vesz,
f) tájékoztatja a képviselő-testületet a közös hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
g) gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról,
h) gondoskodik a közös hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,
i) utalványozza vagy ellenjegyzi a pénzügyi kötelezettségvállalásokat,
j) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket
k) jelzi a képviselő-testület szervének és a polgármesternek ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
(2) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(3) Nógrád településen a jegyző főként keddi és csütörtöki napokon végez munkát, szükség szerint pénteken, sürgős esetben egyéb napokon is tart ügyfélfogadást a szabályzatok és az ügyrend szerint.
A KÖZÖS HIVATAL
59. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkört Berkenye Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján 2020. január 1-től a Nógrádi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(2) Nógrád Községben van a közös önkormányzati hivatal székhelye.
(3) A Nógrád Község Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatával kapcsolatos adminisztratív teendőket a közös hivatal látja el.
(4) A közös hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadási rendjét a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata és az ügyrend tartalmazza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA
60. § (1) Az önkormányzat az Mötv., valamint az államháztartásról szóló törvény, és végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.
(2) Az éves költségvetési rendeletben kell meghatározni a polgármester részére meghatározott előirányzatfelhasználási-és átcsoportosítási átruházott jogokat.
(3) Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön helyi rendelet állapítja meg.
(4) A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni.
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
61. § (1) A polgármester évente egy alkalommal falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat munkájáról és kikéri a lakosság véleményét a község életében alapvető jelentőségű kérdésekről.
(2) A falugyűlés összehívását kezdeményezheti
a) a/ a polgármester
b) b/ a képviselő-testület, vagy bármely bizottsága
c) c/ a helyben érdekelt szervezetek vezetői.
(3) A falugyűlés helyéről, összehívásáról, napirendjéről a képviselő-testület határoz. Előkészítésével, szervezésével és vezetésével a polgármestert bízza meg.
(4) A falugyűlés elé kerülő témákat a képviselőtestület előzetesen áttekinti és véleményt nyilvánít.
(5) A falugyűlésen elhangzott javaslatok nyomán tett intézkedésekről a lakosságot a képviselőtestületi tagok útján valamint Nógrád község hivatalos honlapján folyamatosan tájékoztatni kell.
(6) A falugyűlésről készült jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és két választott képviselő írja alá.
AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
62. § A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.
AZ ÖNKORMÁNYZAT PERES ÜGYEI ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS
63. § A peres eljárásokkal kapcsolatosan a következő eljárást kell követni
(1) Minden az Önkormányzat, illetve az Önkormányzat Hivatala ellen indított perről a polgármesternek és a jegyzőnek a képviselő-testület tagjait tájékoztatni kell.
(2) Viszontkereset indítására vonatkozó döntést a soron következő képviselő-testületi ülésen, vagy sürgősség esetén rendkívüli testületi ülésen előterjesztésben kell tárgyalni.
(3) A peres eljárásban született ítéletekről tájékoztatni kell a képviselő-testület tagjait.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
64. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A közös hivatalra vonatkozó rendelkezéseket 2020. január 1-től kell alkalmazni.
(3) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Nógrád Község Önkormányzat képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatról szóló 9/2014.(XII.04.), és az azt módosító 12/2016.(XII.20.), 2/2017.(II.01.), 3/2018.(II.28.), 5/2019.(X.30.) és 6/2019.(XII.11.) rendelete.