1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Alsódobsza Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3717 Alsódobsza, Rákóczi út 44.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Alsódobsza Község Önkormányzat Képviselő-testülete

(4) A képviselő-testület hivatala Megyaszói Közös Önkormányzati Hivatal

2. § (1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente a munkaterv szerinti ülésezik.

(3) A munkatervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő.

(4) A munkaterv tartalmazza:

• a) az ülések várható időpontját.
• b) az adott ülésen tárgyalandó napirendet és előadóját.
• c) közmeghallgatás, falugyűlés időpontját.

3. § A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testületi ülést.

4. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

• a) az ülés helyét,
• b) az ülés időpontját,
• c) a tervezett napirendeket,
• d) a napirendek előadóit,
• e) a Képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A polgármester felmentést adhat az előterjesztések írásban történő kiadása alól. Amennyiben az előterjesztések postázására vagy email-ben történő elküldésére nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy tárgyalható legyen.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

• a) képviselőknek,
• b) jegyzőnek,
• c) nem állandó meghívottaknak:
  • ca) előterjesztőknek,
  • cb) akiket az ülés összehívója megjelöl,
  • cc) intézményvezetőnek, amennyiben az intézményt érinti az előterjesztés és költségvetés, féléves beszámoló, tájékoztató, zárszámadás tárgyalásakor,
  • cd) szakértőnek.

5. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet, a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal.

(2) A polgármester rendkívüli ülést bármikor összehívhat.

(3) Indokolt esetben lehetőség van a Képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül történő szóbeli meghívással. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

6. § A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

• a) a jegyzőt,
• b) előterjesztőt,
• c) szakértőt.

7. § A Képviselő-testület üléséről a lakosságot az ülés előtt 5 nappal tájékoztatni kell.

8. § (1) A polgármester feladata:

• a) képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
• b) javasolt napirend előterjesztése, elfogadtatása,
• c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
• d) az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
• e) tárgyalt napirendként:

9. § (1) A Képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 4 fő, polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

10. § (1) A polgármester előterjeszti a javasolt napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát és bocsátja szavazásra.

11. § 1. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.

2. A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

3. A Képviselő-testület a név szerinti szavazás elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel dönt.

4. A név szerinti szavazás alkalmazásával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

5. A titkos szavazásról a képviselő testület esetenként dönt, egyszerű szótöbbséggel.

6. A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.

7. Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározottakon túl:

• a) helyi népszavazás kiírásához,
• b) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláshoz,
• c) települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntéshez,
• d) összeférhetetlenség és méltatlanság megállapításához.

(8) Döntéshozatal során amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és bármely képviselő vagy a polgármester tudomására jut a képviselő személyes érintettsége, első alkalommal a polgármester felszólítja kötelezettsége jövőbeni teljesítésére, következő alkalommal bírság kiszabására kerül sor. A bírság mértéke 1000 Ft.

12. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:

• a) polgármester,
• b) képviselő,
• c) képviselő-testület bizottsága,
• d) jegyző.

(2) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzat rendeletét helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(4) Helyben szokásos módnak minősül: önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

13. § (1) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése: Alsódobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/év (hó, nap) Önkormányzati Rendelete és a rendelet címe „ról” „ről” toldalékkal ellátva.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

14. § (1) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) Határozathozatal nélkül jegyzőkönyvben rögzítendő a beszámolók és szakmai beszámolók elfogadása.

(3) A Képviselő-testület hatósági határozataira az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

15. § (1) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által hozott határozatok jelölése a következő formában történik: Alsódobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám (hó, nap.) KT Határozata.

(2) A normatív határozatok kihirdetésének és közzétételének módja megegyezik a 12. § (3)–(4) bekezdésében foglaltakkal.

(3) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

16. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet egy példányban kell készíteni, melyet 15 napon belül aláírásokkal, pecséttel ellátva a Nemzeti Jogszabálytár felületére fel kell tölteni, melyért a jegyző a felelős.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

• a) a meghívót,
• b) a jelenléti ívet,
• c) előterjesztéseket,
• d) illetve a képviselők kérése alapján a képviselői beadványokat, hozzászólásokat és írásban benyújtott képviselői hozzászólásokat.

(3) A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében a jegyzőkönyv oldalát zsinórral át kell fűzni, majd a zsinórt a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárcédulával rögzíteni.

(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe, térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.

(5) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvnek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(6) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti tárolásáról a jegyző gondoskodik.

(7) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

17. § A települési képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

18. § (1) A képviselő tiszteletdíjra jogosult.

(2) A települési képviselők tiszteletdíjáról önálló rendelet rendelkezik.

(3) A képviselő tiszteletdíjra jogosult abban az esetben is, ha az ülésről igazoltan hiányzott.

(4) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távolmaradását, ha az ülés megkezdése előtt jelzi indokolt távolmaradását a polgármesternek.

(5) Indokolt a távolmaradás:

• a) betegség miatt,
• b) munkájával kapcsolatos elfoglaltság miatt,
• c) halaszthatatlan családi esemény miatt.

(6) A távolmaradás „igazolt” vagy „igazolatlan” tényét a jelenléti íven és a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

(7) Ha a képviselő indokolatlanul és előzetes bejelentés nélkül nem vett részt a képviselő- testületi ülésen, a következő hónap képviselő-testületi ülés után járó tiszteletdíjra nem jogosult.

(8) Az ismételt kötelezettség szegés esetén ismételten megállapítható a megvonás.

(9) A (7)–(8) bekezdésében foglaltak utáni tiszteletdíj megvonás a jelenléti ívek alapján történik.

(10) A képviselő tiszteletdíjáról írásban lemondhat.

(11) A tiszteletdíjról történő írásbeli lemondó nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

• a) mely időtartamra járó tiszteletdíjról kíván lemondani vagy az összeg meghatározása,
• b) az a) pontban meghatározott tiszteletdíj mely célra kerüljön felhasználásra.

19. § A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre.

20. § (1) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze, a polgármester indítványozhatja a bizottsági ülés összehívását.

(2) A bizottsági ülések meghívóját a képviselő-testületi ülések meghívójának kiküldésével egyidejűleg kell megküldeni az írásbeli előterjesztésével egyidejűleg.

(3) A bizottság ülésén a jegyző tanácskozási joggal részt vesz.

(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:

• a) képviselők,
• b) bizottság által meghívott személyek.

(5) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

(6) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a Képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles a Nemzeti Jogszabálytár felületére feltölteni.

(8) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Képviselő-testület hivatala látja el.

21. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz létre. Az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság tagjainak száma: 3 fő.

(2) A bizottsági tagok névsorát a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(3) Az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság feladatai:

• a) a képviselő-testület tagjait terhelő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nyilvántartja, ellenőrzi és az ezzel összefüggő kezdeményezéseket vizsgálja
• b) a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést vizsgálja
• c) az önkormányzati intézmények dolgozóinak magatartásával kapcsolatban felmerülő etikai észrevételek kivizsgálása.

22. § (1) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

• a) meghatározott időre, vagy
• b) meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.

(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

• a) dönt a bizottság elnevezéséről,
• b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
• c) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő- testülethez,
• d) meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(4) Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

23. § A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

24. § (1) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

• a) döntés azon pályázat benyújtásáról, melynek fedezete a költségvetésben biztosított,
• b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
• c) a képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással az önkormányzat részéről.

(2) Dönthet az 500.000 Ft-ot meg nem haladó kötelezettségvállalások, szerződések megkötésének érdekében.

25. § (1) A képviselő-testület képviselő –testületi tagjai közül alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

26. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén, ill. tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátását - legfeljebb hat hónap időtartamra- a hivatalnak az a közszolgálati dolgozója végzi, akinek a munkaköri leírásában szerepel és aki rendelkezik a jegyzői munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel.

(2) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint a jelzést írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.

27. § A hivatal a jegyző által elkészített Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.

28. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – előre meghirdetett – közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a község hirdetőtábláján, a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 7 nappal.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, helyét, idejét.

(4) Közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni és azt aláírás után a jegyző 15 napon belül köteles feltölteni a Nemzeti Jogszabálytár felületére.

29. § (1) Alsódobsza Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak a tagja:

• a) Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás (székhelye: Szerencs),
• b) Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás (székhelye: Kazincbarcika)

(2) A Társulási Tanácsok ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli, akadályoztatása esetén feladatát az alpolgármester látja el.

(3) A Képviselő-testület a 29. § (1) bekezdésben meghatározott Társulások társulási tanácsaira nem ruházott át hatásköröket.

30. § Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkcióit a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

31. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Alsódobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2019 (X.25.) önkormányzati rendelete.