1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Dombóvár Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakás, helyiség, valamint a velük kapcsolatos, közös használatra szolgáló helyiségek és területek (továbbiakban: lakás, helyiség), továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és használatára.

(2)¹

(3) A bérbe adható lakások címjegyzékét az 1. melléklet, a nem lakás céljáró szolgáló helyiségek címjegyzékét a 3. melléklet, az egészségügyi célvagyonba tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek címjegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

2. § (1) A Képviselő-testület a lakásokkal és helyiségekkel kapcsolatos alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át:

(2) A polgármester a lakásnak nem lakás céljára történő bérbeadásáról a város lakosságát, illetve a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok ellátása céljából dönthet.

(3)² A polgármester az e rendelet előírásaitól kizárólag kivételes esetben, az érintett személy különös méltánylást igénylő magánérdekére vagy közérdekre tekintettel térhet el.

(4) E § alkalmazásában különös méltánylást igénylő magánérdek különösen a testi fogyatékossággal, maradandó egészségkárosodással rendelkező vagy időskorú személy lakhatásának biztosítása.

(5)³ E § alkalmazásában közérdek különösen az önkormányzat e rendelet hatálya alá tartozó ingatlanjait érintő európai uniós vagy hazai támogatásból megvalósuló pályázatának lebonyolítása, vagy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása.

(6) A Képviselő-testület a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának meghatározására vonatkozó hatáskörét a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságra ruházza át.

(7) A lakásgazdálkodással, bérlőkijelöléssel kapcsolatos feladatok ellátásának

támogatására a Képviselő-testület Lakhatási Tanácsadó Testületet hoz létre.

(8)⁴ A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott hatásköreit a Lakhatási Tanácsadó Testület javaslata alapján gyakorolja. A polgármester köteles biztosítani azt, hogy a javaslattételre jogosultak a javaslattételhez szükséges információkat megfelelő időben megismerhessék. A döntéshozatal során a polgármester a javaslatokhoz nincs kötve.

(9) A Lakhatási Tanácsadó Testület tagjai:

(10)⁵ Az önkormányzat a gazdaságai társaságainak és költségvetési szerveinek bérlőkijelölési jogot a lakás és nem lakás célú bérlemények esetében nem biztosít, a részükre a feladatellátáshoz átadott ingatlanok tekintetében a velük kötött vagyonkezelési szerződés határozza meg a helyiségek bérbeadásának feltételeit.

3. § A bérbeadásra kerülő lakások köre hasznosításuk módja szerint az alábbi:

4. § E rendelet alkalmazásában

5. § (1) A szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások bérbeadása érdekében évente lakásigénylési névjegyzéket kell készíteni.

(2)⁸ A lakásigénylési névjegyzékbe vételi kérelmét az a legalább egy éve dombóvári lakóhellyel rendelkező nagykorú személy jogosult benyújtani, akinek a családjában - a vele jogszerűen együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó havi nettó jövedelem eléri a szociális vetítési alap összegének 200%-át és nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400%-át, és sem a kérelmező, sem a vele együtt költöző személyek nem rendelkeznek vagyonnal.

(3) Nem jogosult a lakásigénylési névjegyzékbe történő felvételre az a személy, akinek - illetve a vele költöző családtagjainak - a

(4) A lakásigénylési névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemben közölni kell

(5) A lakásigénylési névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemhez csatolni kell a lakást együtt használni kívánó személyeknek a kérelem benyújtását megelőző háromhavi jövedelméről szóló igazolását vagy a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az érintett személyek a kérelem benyújtását megelőző három hónapban jövedelemmel nem rendelkeztek.

(6) A lakásigénylési névjegyzékbe azok vehetők fel, akik a (4) és (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nyújtottak be kérelmet és megfelelnek az e §-ban meghatározott feltételeknek.

(7) A névjegyzékbe vételről való döntés során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(8) A december 31-én lakásigénylési névjegyzékben szereplő lakásigénylőket a következő év március 31. napjáig nyilatkoztatni kell arról, hogy az igényüket továbbra is fenntartják-e. Az igény fenntartása esetén vizsgálni kell, hogy megfelelnek-e a névjegyzékbe vételhez előírt jogosultsági feltételeknek. A nem megfelelő kérelmezőket a névjegyzékből törölni kell.

(9) Szociális rászorultság alapján lakásbérleti szerződés csak a névjegyzékben szereplő igénylővel köthető.

(10) Szociális rászorultság alapján a jogos lakásigény nagyságát meg nem haladó lakás adható bérbe. A jogos lakásigény mértéke:

(11) A lakás korábbi bérlője - ha az egyéb feltételeknek megfelel - az általa lakott lakás bérlőjeként akkor is kijelölhető, ha a lakás nagysága a jogos lakásigény mértékét legfeljebb egy szobával meghaladja.

(12) A bérlőkijelölést megelőzően a névjegyzékben szereplő igénylők közül a polgármester kiválasztja azt az öt kérelmezőt, akinek a bérlőként történő kijelölése a (15) és (16) bekezdésekben foglaltak figyelembe vételével leginkább indokolt. A kiválasztott igénylőket nyilatkozattételre kell felhívni azzal kapcsolatban, hogy a szociális alapon bérbe adható lakásra vonatkozó igényüket fenntartják-e. A nyilatkozattételre legalább három munkanapos határidőt kell szabni. Sürgős esetben a nyilatkozatra történő felhívás és a nyilatkozattétel szóban vagy írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton is megtehető.

(13) Amennyiben az igénylő a megadott határidőben nem nyilatkozik, vagy nyilatkozata alapján nem jogosult a lakásra, bérlőként nem jelölhető ki.

(14) A nyilatkozatok beérkezését követően a polgármester a Lakhatási Tanácsadó Testület javaslata alapján dönt a bérlő kijelöléséről és a bérleti jogviszony időtartamáról.

(15) Szociális rászorultság alapján történő bérlőkijelölés során figyelemmel kell lenni a kérelmező vagy a vele együtt költözők

(16) A döntés meghozatala során figyelembe kell venni azt, hogy a kérelmező vagy a vele együtt költöző köztartozással, lakásbérlettel vagy lakáshasználattal kapcsolatos tartozással rendelkezik-e, illetve korábbi lakásbérleti szerződése alapján az önkormányzattal szemben tartozása volt-e.

(17)⁹ Szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásra bérleti szerződés legfeljebb 1 évre köthető. Amennyiben a bérlő a lakásbérleti szerződés ismételt megkötési feltételeinek megfelel, a szerződés legfeljebb újabb 2 évvel meghosszabbítható. A meghosszabbított időtartam lejárta után a bérlő 5 évig nem jogosult újabb szociális alapon kiadható lakás bérletére, kivéve, ha a szerződéskötésre rendkívüli élethelyzet fennállása miatt vagy TOP-os pályázat keretében felújított lakás esetében kerül sor. Ebben az esetben a rendkívüli élethelyzet fennállását évente felül kell vizsgálni, illetve TOP-os pályázat keretében felújított lakás esetében a bérleti szerződés legfeljebb a fenntartási idő végéig köthető meg.

(18) A bérlőkijelölésről a döntést követő 8 napon belül a polgármester értesíti a bérlőként kijelölt igénylőt. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést meg kell kötni. Ha a szerződéskötésre a bérlőként kijelölt személynek felróható okból határidőben nem kerül sor, a bérletre való jogosultsága megszűnik. Nem felróható ok különösen az olyan egészségi állapot, amely lehetetlenné vagy aránytalanul nehézzé teszi a szerződés megkötését.

(19) Amennyiben a (18) bekezdés szerinti bérlőkijelölés nem jár eredménnyel, a bérleti szerződés nem kerül megkötésre, úgy a Testület javaslata alapján a polgármester által másodikként kijelölt személlyel köthető szerződés.

(20) A bérleti szerződést fel kell mondani, ha a bérlő 3 hónapig nem tesz eleget

6. § (1) Az állami támogatással épült és a piaci alapon bérbe adható lakások bérleti jogát az igénylő pályázat útján nyerheti el.

(2) Állami támogatással épült, illetve a piaci alapon bérbe adható lakások üresedése esetén a bérbeadó a lakás pontos címének és fő jellemzőinek, valamint havi lakbérének közlésével az önkormányzat hirdetőtábláján, továbbá az önkormányzat honlapján pályázati felhívást tesz közzé.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(4) A pályázathoz csatolni kell a lakást együtt használni kívánó személyeknek a kérelem benyújtását megelőző háromhavi jövedelméről szóló igazolását.

(5)¹⁰ A lakást együtt használni kívánó személyek vonatkozásában az egy főre jutó jövedelemnek el kell érnie a szociális vetítési alap összegének 400%-át.

(6) A pályázat benyújtásának határideje a megjelenését követő 15. nap.

(7) A pályázatot a lakásügyi ügyintézőnél lehet benyújtani.

(8) A pályázat elbírálásának fő szempontja, a pályázó és a vele együtt költözők:

(9) Az állami támogatással épült és a piaci alapon bérbe adható lakásokra bérleti szerződés a lakás pályáztatását követően 1 évre köthető. Amennyiben a bérlő az e rendeletben megfogalmazott lakásbérleti szerződés ismételt megkötési feltételeinek megfelel, úgy az 1 év letelte után szerződése – amennyiben a bérlő a feltételeknek továbbra is megfelel – további 4 évre meghosszabbítható.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott, összesen 5 év bérleti időtartam lejárta esetén pályázat kiírása nélkül a szerződés ismételten 5 évre megköthető, amennyiben a bérlő a feltételeknek megfelel.

(11) A pályázatot a benyújtási határidőt követően a Lakhatási Tanácsadó Testület javaslata alapján a polgármester bírálja el. A pályázat eredményéről a lakásügyi ügyintéző a pályázat nyertesét haladéktalanul, a többi pályázót 10 napon belül írásban értesíti.

(12) Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést a bérbeadóval meg kell kötni. Szerződéskötés elmulasztása esetén a kijelölt pályázó a lakásbérletre való jogosultságát elveszti. Nem minősül mulasztásnak, ha a bérlőként kijelölt önhibáján kívüli okból (kórházi kezelés, kórházi kezelést nem igénylő súlyos betegség, stb.) igazoltan nem tud eleget tenni szerződéskötési kötelezettségének.

(13) Ha a polgármester által kijelölt pályázó a bérleti szerződés megkötésétől eláll, a polgármester új pályázat kiírása nélkül - ebben az eljárásban pályázatot benyújtók közül - jelöl ki bérlőt.

(14) A bérleti szerződést fel kell mondani, ha a bérlő 3 hónapig nem tesz eleget

7. § (1) Az önkormányzat a fiatalok otthonteremtésének elősegítése érdekében 39 és 40 m²-es garzonlakásokat, ún. „Fecskeház”-at hozott létre, amelybe pályázat útján lehet elhelyezési jogot nyerni 5 évre.

(2) Lakás üresedése esetén a bérbeadó a lakás pontos címének és fő jellemzőinek, valamint havi lakbérének és közös költségének közlésével az önkormányzat hirdetőtábláján, továbbá az önkormányzat honlapján pályázati felhívást tesz közzé.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(4) Elhelyezési jogosultságot nyerhetnek azok a házastársi, illetőleg élettársi kapcsolatban élők, akik az alábbi feltételek mindegyikének megfelelnek:

(5) A pályázat benyújtásának határideje a pályázat megjelenését követő 15. nap.

(6) A pályázat elbírálásának fő szempontja a pályázó és a vele együtt költözők:

(7) A pályázatot a Lakhatási Tanácsadó Testület javaslata alapján a polgármester bírálja el.

(8) A pályázat eredményéről a lakásügyi ügyintéző a pályázat nyertesét haladéktalanul, a többi pályázót 10 napon belül írásban értesíti.

(9) Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést a bérbeadóval meg kell kötni. Szerződéskötés elmulasztása esetén a kijelölt pályázó a lakásbérletre való jogosultságát elveszti. Nem minősül mulasztásnak, ha a bérlőként kijelölt önhibáján kívüli okból (kórházi kezelés, kórházi kezelést nem igénylő súlyos betegség, stb.) igazoltan nem tud eleget tenni szerződéskötési kötelezettségének.

(10) Ha a polgármester által kijelölt pályázó a bérleti szerződés megkötésétől eláll, a polgármester új pályázat kiírása nélkül - ebben az eljárásban pályázatot benyújtók közül - jelöl ki bérlőt.

(11) Ha a meghirdetett pályázatra a (4) bekezdésben megadott feltételeknek megfelelő személyek igénylőként nem jelentkeznek, legfeljebb 1 évi határozott időtartamra a 6. §-ban meghatározott feltételek szerint, a lakás a piaci alapon bérbe adható lakásoknál alkalmazott lakbér felszámításával is kiadható.

(12) A (11) bekezdésben foglalt 1 év határozott idő leteltét megelőzően a lakásra pályázatot kell kiírni, és amennyiben arra nincs a (4) bekezdés szerinti pályázó, úgy a szerződés újabb legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, amennyiben a bérlő meghosszabbításra irányuló kérelme alapján a piaci alapon bérbe adható lakásoknál meghatározott feltételeknek megfelel.

(13) A bérleti szerződés megszűnik az abban meghatározott határidő elteltével, vagy ha a bérlők bármilyen beköltözhető lakáshoz jutnak, melyet haladéktalanul kötelesek bejelenteni a bérbeadónak.

(14) Az előtakarékossági szerződés teljesítését a bérlőnek évente igazolnia kell, amennyiben ez nem történik meg, úgy az szerződésszegésnek minősül, és a lakásbérlet felmondható.

(15) Azoknak a „Fecskeházban” elhelyezett bérlőknek az esetében, akiknek a bérleti szerződésük időtartama alatt gyermekük születik, a lakásbérleti szerződése gyermekenként további 1 évvel meghosszabbítható.

(16) A bérleti szerződés lejártát követően a „Fecskeházat” a szerződés lejártának napjáig el kell hagyni és az ingatlant a bérbeadónak át kell adni.

(17) A bérleti szerződést fel kell mondani, ha a bérlő 3 hónapig nem tesz eleget

9. § (1) A Dombóvár város közigazgatási területén

(2) A város szakember-gondjainak megoldását szolgáló elhelyezéskor a bérleti szerződést legfeljebb a munkaszerződés időtartamára lehet megkötni. Határozatlan idejű munkaviszony esetén a bérleti szerződést 1 évre kell megkötni, amely az egyes lakástípusokra vonatkozó szabályok szerint a munkaviszony fennállásáig ismételten meghosszabbítható. Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya nyugdíjazás folytán szűnik meg, lakásbérleti szerződése az egyes lakástípusokra vonatkozó szabályok szerint ismételten meghosszabbítható.

(3) Nem köthető az (1) bekezdésben foglaltak szerint bérleti szerződés azzal a személlyel, akinek - illetve a vele együtt költöző személynek - a

(4)¹²

(5)¹³

10. § (1) Önkormányzati bérlakás csak határozott időre, vagy a szerződésben megjelölt feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.

(2) A kijelölt bérlő a bérbeadóval a lakásra bérleti szerződést köt. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a bérleti díj, a lakáskezelői alapdíj, valamint a közös költség összegét.

(3) A bérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás használatáért a bérbeadó részére a rendelet 2. mellékletében meghatározott mértékű lakbért, lakáskezelői alapdíjat és a bérleti szerződésben meghatározott, a lakáshasználattal kapcsolatban felmerülő költségeket köteles fizetni. A bérlő a lakbért és az egyéb költségeket a tárgy hónapban egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(4) A társasházkezelő, lakásszövetkezet vagy a közvetlenül a bérbeadó által kimutatott, adott lakásra vonatkozó közös költséget a bérbeadó számlázza ki a bérlő részére, aki köteles azt a bérbeadó részére megfizetni. A közös költség felújítási alapba kerülő részét a bérbeadó fizeti meg a társasház vagy a lakásszövetkezet részére.

(5) Nem jogosult bérlakásra az, aki a lakásbérlet jogát valótlan adatok közlése, vagy megtévesztés következtében nyerte el.

(6) A bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétet és annak várható időtartamát a bérbeadónak írásban bejelenteni.

(7)¹⁴ A bérlő köteles a lakást rendeltetésszerűen használni. A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben foglalt feltételek teljesítését a TOP-os pályázat keretében felújított lakások esetében évente négy alkalommal, a többi lakás esetében évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. A bérlő köteles biztosítani a lakásba történő bejutást és tűrni az ellenőrzést.

(8) A bérbeadó köteles a bérlőt felszólítani a lakásbérleti díj megfizetésére, amennyiben lakbérhátraléka keletkezik.

(9) A bérbeadó a bérlakás további albérletbe adásához nem járul hozzá.

11. § (1) Amennyiben az

(2) A cserelakás kijelölésének szükségessége esetén a polgármester a bérbeadó lakás üresedéséről szóló értesítése alapján dönthet arról, hogy a lakást cserelakásnak jelöli ki és arra pályázati felhívást nem tesz közzé.

(3) Amennyiben a lakáscserére vagy lakáskijelölésre az önkormányzat által elnyert pályázat megvalósítása miatt kerül sor, a polgármester jogosult a bérbeadás feltételeit a jelen rendelet rendelkezéseitől eltérően meghatározni.

(4) A bérbeadó csak a bérleti jogviszonnyal rendelkező és a jogcím nélküli, de nem hátralékos lakáshasználók esetében ajánl fel cserelakást. A cserelakás bérleti díja, illetve használati díja nem haladhatja meg az eredetileg bérelt lakás bérleti, vagy használati díjának összegét, a számításhoz használt arány változatlanul tartása mellett.

12. § (1) A bérlő csak a bérbeadóval kötött megállapodás alapján alakíthatja át, illetve korszerűsítheti a bérlakást.

(2) A szociális alapon kiadható lakások esetében a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről.

(3) A bérbeadó és a bérlő a megállapodásban rögzíti az elvégzendő munka

(4) A bérbeadó - a bérlő kérésére - csak a hozzájárulásával elvégzett átalakítással, korszerűsítéssel járó számlákkal igazolt költségek részben vagy egészben történő megfizetését vállalhatja.

(5) A bérbeadó a bérlővel kötött megállapodás alapján a számlákkal igazolt költségeket a bérlőnek lakbérbeszámítás útján téríti meg. Bérleti jogviszony megszűnése esetén a költségek fennmaradó részét a bérbeadó a bérlőnek 90 napon belül egy összegben téríti meg.

(6) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést – a lakbér összegére is kiterjedően – módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit részben vagy egészben a bérbeadó viseli.

(7) Az önkormányzat a használhatatlanná vált bérlakás bérlőjének a bérleti szerződése érvényességi idejére köteles másik bérlakást biztosítani, ha a lakás használhatatlanná válását nem a bérlő idézte elő.

(8) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak.

(9) A bérbeadó a házastársak és élettársi viszonyban költözők esetében – a házastárs, élettárs lakásba költözésének időpontjától függetlenül – bérlőtársi szerződést köt.

(10) Bérlőtársak életközösségének megszűnése esetén - megegyezés hiányában - a lakáshasználat kérdésében a bíróság döntése a mérvadó. A távozni kényszerülő féllel szemben az önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége nincs.

(11) A bérlő a lakásba más személyt - házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője kivételével -, a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A bérbeadói hozzájárulásról a Lakhatási Tanácsadó Testület javaslata alapján a polgármester dönt.

(12) A bérbeadói hozzájáruláshoz nem kötött befogadás tényét a bérlőnek a bérbeadó számára írásban haladéktalanul be kell jelentenie, ennek elmulasztása szerződésszegésnek minősül.

(13) A bérlőtárs a lakásba más személyt a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. E befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása is szükséges, kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat.

13. § (1)¹⁵ A rendelet 3. § b)-d) pontjai hatálya alá tartozó lakások esetében a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítésének biztosítékául a mindenkori lakbér háromhavi összegével azonos összegű óvadék megfizetésére köteles.

(2) Az óvadék megfizetése a lakás birtokba adásának feltétele, azt a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg kell megfizetni.

(3) A polgármester a bérlő rendkívüli élethelyzetére tekintettel az óvadék megfizetésétől eltekinthet.

(4)¹⁶ Bérlő a bérleti díjváltozást követően minden év június 30. napjáig köteles az óvadék-különbözetet a bérbeadónak megfizetni.

14. § (1) A bérbeadó a bérleti szerződést rendkívüli felmondással az alábbi okokra hivatkozva szüntetheti meg:

(2) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó 60 napos határidővel kötelezi a bérlőt az eredeti állapot helyreállítására. Hasonlóan kell eljárni a közüzemi óra leszerelésének esetében is. Amennyiben a 60 napos határidő eredménytelenül telik el, a bérbeadó jogosult a szerződést rendkívüli felmondással megszüntetni és az okozott kárt behajtani a volt bérlőn.

(3) Rendkívüli felmondást írásban kell közölni úgy, hogy a lakásból való kiköltözésre a felmondás kézhezvételétől számított 30 napos határidőt kell adni.

(4) Az a bérlő, illetve a vele közös háztartásban élő személy, akinek a szerződése rendkívüli felmondással szűnt meg, vagy a bérleti szerződése egyéb okból megszűnt, de lakbérhátralékát vagy az adott lakásra kimutatott közüzemi tartozását nem rendezte, önkormányzati bérlakásra nem jogosult a megszűnés napjától számított 10 évig.

15. § (1) A bérbeadó a meg nem hosszabbítható bérleti szerződés lejárta előtt legkésőbb 6 hónappal köteles a bérlő figyelmét felhívni a szerződés lejárati idejére és tájékoztatni a lakás átadásának időpontjáról, módjáról.

(2) A bérbeadó a bérleti szerződés lejárta előtt legkésőbb 60 nappal köteles a bérlő figyelmét felhívni a szerződés lejárati idejére és tájékoztatni a lakás átadásának időpontjáról, módjáról és a bérleti jogviszony esetleges folytatásának lehetőségéről.

(3) A lakásbérleti jogviszony ismételt létesítése akkor lehetséges, ha az adott lakástípusra meghatározott jogosultsági feltételek teljesülnek és a bérlőnek nincs lakbér,- közös költség, lakáskezelői díj, a lakással kapcsolatos helyi adótartozása, és igazolja, hogy a közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozása nincs.

(4) Amennyiben a szociális rászorultság alapján bérbeadható ingatlanokra vonatkozó lakásbérleti szerződések ismételt létesítése esetén a bérlő a szociális alapon bérbeadható bérlakásra meghatározott jogosultsági feltételek közül kizárólag a 5. § (2) a) pontjában foglalt feltételnek nem felel meg, vele a bérleti szerződés ismételten megköthető, azzal, hogy a bérleti díj összege a 2. melléklet 3. pontjában meghatározott lakbér összegének 150% -a (a továbbiakban: emelt összegű lakbér).

(5) A lakásbérleti jogviszony ismételt létesítésére irányuló kérelemhez csatolni kell a lakásban élő személyeknek a kérelem benyújtását megelőző háromhavi jövedelemigazolását, továbbá a közüzemi szolgáltatók (energiaellátás, víz- és csatornamű, szemétszállítás, távhőszolgáltatás) által kiadott igazolásokat arról, hogy a szolgáltatók felé fennálló tartozásuk nincs. Közüzemi szolgáltató igazolásaként elfogadható a 30 napnál nem régebbi olyan közüzemi számla is, amelyből megállapítható, hogy a bérlőnek nincs hátraléka.

16. § (1) A lakást jogcím nélkül használó lakáshasználati díj fizetésére köteles, melynek összege a jogcím nélküli lakáshasználat első két hónapjában a korábbi lakbérrel azonos összegű, a jogcím nélküli lakáshasználat harmadik hónapjától kezdődően a lakbér 300%-a, emelt összegű lakbér fizetése esetén a havi emelt összegű lakbér 300%-a.

(2) Az a lakást jogcím nélküli lakáshasználó, aki a lakásbérleti díj 300%-át fizeti és a fennálló tartozását egyösszegben megfizeti, kizárólag egy alkalommal jogosult a lakásbérleti jogviszony ismételt létesítésére, amennyiben a 15. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.

(3) Amennyiben a lakást jogcím nélkül használó bérleti jogviszonya a határozott idő lejártát követő 30 napon belül nem jön létre, a polgármester döntése szerint intézkedni kell a lakás kiürítése iránt.

(4) Azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval szemben, akit a bíróság jogerős ítéletével a lakás kiürítésére kötelezett, a már megindított végrehajtás megszüntethető, ha a fennálló tartozását és a végrehajtási költséget a végrehajtás időpontjáig egyösszegben megfizeti, feltéve, ha a bérleti jogviszony fennállása, illetve a jogcímnélküli lakáshasználat időtartama alatt az érintett személyek az együttélés szabályait betartották.

(5) Amennyiben a volt bérlő és a bérbeadó között per van folyamatban a lakás kiürítése vagy a tartozások megfizetése iránt, a bérbeadó képviselője az eset minden körülményét mérlegelve jogosult arra, hogy a tartozások eredményesebb behajtása érdekében, a tartozások részletekben történő megfizetésére, valamint a késedelmi kamat elengedésére vonatkozóan egyezséget kössön. Az egyezség során tőketartozás nem engedhető el és nem csökkenthető.

17. § (1) Amennyiben a bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel szüntetik meg, úgy a bérlőt pénzbeli térítés illeti meg az alábbiak szerint:

(2) Amennyiben a bérlő kezdeményezi a bérleti jogviszony megszüntetését, úgy részére ellenszolgáltatás nem jár.

(3)¹⁷ Ha a szociális intézménybe utaláskor a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról térítés nélkül mondott le, a szociális intézményből való elbocsátása esetén az önkormányzat az e rendeletben foglalt feltételek szerint biztosít másik bérlakást.

18. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) A bérbeadó helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után, legfeljebb 5 évi időtartamra adhat bérbe, ha a bérlő 3 havi bérleti díjat a szerződéskötéskor letétbe helyez.

(3) Nem kell pályázatot kiírni a helyiség bérletére:

(4) A pályázati kiírást az önkormányzat hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, valamint az önkormányzat honlapján kell megjelentetni.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(6) A pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kiírástól számított legalább 10 munkanap rendelkezésre álljon. A kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a pályázat a honlapon megjelent.

(7) A helyiség bérletére benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

(8) Érvénytelen az a pályázat, amely a (7) bekezdésben megjelölteket nem tartalmazza.

(9) A pályázat alapján annak kell a helyiséget bérbe adni, aki a legmagasabb bérleti díj megfizetését vállalja.

(10) A pályázat eredményéről a pályázat nyertesét haladéktalanul, a többi pályázót 10 napon belül írásban értesíteni kell.

(11) Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést meg kell kötni. Amennyiben a szerződéskötés a nyertesnek felróható okból határidőben nem történik meg, a kijelölt pályázó a lakásbérletre való jogosultságát elveszti. Nem minősül felróható oknak, ha a bérlőként kijelölt önhibáján kívüli okból igazoltan nem tud eleget tenni szerződéskötési kötelezettségének.

(12) A bérleti díj legalacsonyabb összegét helyiség típusonként differenciált, négyzetméter egységárban határozza meg a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság azzal, hogy a bérleti díj évente a Központi Statisztikai Hivatal által az előző évre megállapított inflációs rátával azonos mértékben emelkedik.

(13) A helyiség bérlőjének nevét és az általa vállalt bérleti díj összegét a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal központi hivatalának hirdetőtábláján ki kell függeszteni a szerződéskötéstől számított 15 nap időtartamra.

(14) Amennyiben a bérlőnek bérleti díj hátraléka nincs és vállalja a bérleti szerződésében szereplő díj további megfizetését, úgy a bérleti jogviszony pályáztatás nélkül meghosszabbítható, egyedileg meghatározott időtartamra.

19. § (1) A bérlő a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával ruházhatja át másra.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt hozzájárulás feltétele, hogy az új bérlő vállalja, hogy

20. § (1) A rendelet 4. mellékletében megjelölt egészségügyi célvagyonba tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség) bérletére a rendeletet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség pályázati eljárás lefolytatása nélkül adható bérbe, kizárólag egészségügyi szolgáltatások nyújtására és azzal összefüggő feladatok ellátására.

(3) Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség bérlője lehet:

(4) Amennyiben az önkormányzat az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség használatát a területi ellátási kötelezettséget vállaló háziorvos részére a területi ellátási kötelezettségre vonatkozóan kötött megállapodásban térítésmentesen biztosította, a bérbeadói jog csak a háziorvos részére biztosított használaton kívüli időszakokra és a megállapodásban foglaltakra figyelemmel gyakorolható. Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiségnek a háziorvos által betegfogadásra használt része bérbeadásához a megállapodás szerint használatra jogosult háziorvos hozzájárulása szükséges.

(5) Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség a (3) bekezdés a) pontja szerinti bérlő esetén a háziorvos területi ellátási kötelezettsége megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig, a (3) bekezdés b) pontja szerinti bérlő esetében legfeljebb 5 év időtartamra adható bérbe.

(6) Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség bérleti jogának átruházása vagy elcserélése esetén a bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a bérleti jog csak a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő természetes személyre vagy gazdálkodó szervezetre ruházható át, illetve cserélhető el. Bérlőtársi szerződés csak a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő természetes személlyel vagy gazdálkodó szervezettel köthető.

(7) Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség albérletbe adásához a bérbeadó a következő feltételek együttes teljesülése esetén járul hozzá:

(8) A (3) bekezdés a) pontja szerinti bérlő esetén bérleti díjat a bérbeadói jogok gyakorlására jogosult a képviselő-testület ilyen tárgyú határozata esetén, az abban meghatározott feltételekkel köthet ki. Amíg a képviselő-testület nem hoz ilyen határozatot, a bérleti szerződésben a bérleti díj bérbeadó részéről való egyoldalú meghatározásának jogát és bérlő részéről ennek kifejezett elfogadását kell kikötni.

(9) A (8) bekezdésben meghatározottakon kívül az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség bérleti díját a piaci viszonyok figyelembevételével, és a hasonló bérlemények bérleti díjára figyelemmel kell meghatározni, a bérleti díj összegét évenként a Központi Statisztikai Hivatal által az előző évre megállapított inflációs rátával azonos mértékben emelni kell.

(10) Az egészségügyi célvagyonba tartozó helyiség használatával kapcsolatban felmerülő és a bérleti szerződésben meghatározott költségeket a bérlő köteles viselni. A (4) bekezdésben meghatározott esetben a bérlőnek a költségeket a megállapodás szerint használatra jogosult háziorvos részére kell megfizetnie, amennyiben a bérlő és a háziorvos másként nem állapodik meg.

21. § (1) Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet 2. melléklete szerinti díjak 2021. február 1. napjától alkalmazhatóak. 2021. január 31. napjáig a 2020. december 31. napján hatályos díjak alkalmazhatók.

22. §¹⁸ (1) A rendeletet – a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak kivételével – a hatályba lépésekor már fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) Az óvadékfizetéssel kapcsolatban a 2020. december 31. napján hatályos rendelkezések irányadók.

(3) A rendelet 2. mellékletét a hatályba lépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

(3a)¹⁹ A rendelet hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre a 2. mellékletet 2023. június 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a bérlőt a bérleti díj változásáról legalább 30 nappal korábban tájékoztatni kell.

(4) A rendelet kihirdetése és hatályba lépése közötti időszakban e rendelet szabályai szerint kell eljárni azon döntések meghozatala során, amelyek a 2021. január 1. napján vagy azt követően hatályba lépő szerződésekre és szerződésmódosításokra vonatkoznak.

(5)²⁰ A rendelet 10/2022. (IV. 29.) rendelettel módosított 1. melléklete a módosítás hatályba lépését követően megkötött szerződések tekintetében alkalmazandó azzal a kikötéssel, hogy a módosítással érintett lakások tekintetében a rendelet 2. számú melléklete szerinti magasabb szorzószám 2022. július 1. napjától alkalmazható.

(6)²¹ A lakások bérleti díjának a Központi Statisztikai Hivatal által az előző évre közzétett inflációs rátával való emelésére először 2026. január 1-jét követően kerülhet sor.

(7)²² A rendelet 14/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelettel módosított 2. mellékletét a hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre 2025. augusztus 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a bérlőt a bérleti díj változásáról legalább 30 nappal korábban tájékoztatni kell.

(8)²³ A 2025. augusztus 1-jét megelőzően kötött bérleti szerződések esetében a bérleti díj változása miatt az óvadék kiegészítését a 2025. augusztus 1-jétől hatályos három havi lakbérnek megfelelő összegre a bérlőnek 2025. december 31-ig kell megfizetnie.

23. § Hatályát veszti Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 22/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelete.