Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2020. (XII.21.) önkormányzati rendelete
a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatáról szóló 25/2016. (VII.07.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2021. 01. 20- 2021. 01. 20Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2020. (XII.21.) önkormányzati rendelete
a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatáról szóló 25/2016. (VII.07.) önkormányzati rendelet módosításáról
2021-01-20-tól 2021-01-21-ig
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI.3.) Korm.rendelet, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján a közgyűlés feladat- és hatáskörében eljárva az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. §
A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatáról szóló 25/2016.(VII.07.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: ZÉSZ) 4.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) A már beépült telkek a (2) - (5) bekezdésben rögzítettek kivételével nem megoszthatók, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek nem felel meg.
(2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve szabályozási vonallal érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb méretet. A telek beépíthetőségének meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni, és a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.
(3) Az övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár. A szabályozási terven jelölt övezethatárhoz képest a telekhatár eltérően is kialakítható, amennyiben a telek használata, művelési ág határának elhelyezkedése, a kialakuló telkek övezeti előírás szerinti megfelelősége indokolja, továbbá a tervezett telekhatár elhelyezkedése a szabályozási terven megfogalmazott településrendezési szándéknak megfelel.
(4) Több övezetet tartalmazó tömb esetén a szabályozási tervben jelölt övezethatár mentén a telekalakítás végrehajtható abban az esetben is, ha az így létrejövő telkek területe nem éri el az övezetre előírt kialakítható legkisebb telek területét, de az a beépíthető legkisebb telek területét eléri.
(5) A kertvárosias és falusias lakóövezetek területén meglévő, két szemközti oldalán úttal határolt, a kialakítható legkisebb telekszélesség méreténél keskenyebb telek keresztirányban megosztható, ha a megosztott telkeken a beépíthető legkisebb telekszélesség biztosított. Saroktelkek az előzőek szerint akkor megoszthatók, ha az építési hely legalább 9 méter széles.
(6) Közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatóak.
(7) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal esetén a telekhatár a kialakult állapot figyelembe vétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva a szabályozási vonaltól kis mértékben eltérően is kialakítható, ha a létrejövő állapot nem ellentétes a szabályozásban megfogalmazott célokkal és a kialakuló állapot a közterület helyigényének megfelel.
(8) Út számára telket kialakítani, meglévő út telkét módosítani a szabályozási tervben meghatározottak szerint lehet. A kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági övezetekben, a különleges mezőgazdasági üzemi övezetben, továbbá a mezőgazdasági és erdő övezetekben a szabályozási terven nem jelölt tömbön belüli út megszüntethető, illetve új út kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével. A kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági és különleges mezőgazdasági üzemi rendeltetésű övezetekben a szabályozási terven nem jelölt új út minimális szélessége 12 m. A mezőgazdasági és erdő övezetekben az új út minimális szélessége 8 m.
(9) Építési telket érintő szabályozási vonal esetén az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.
(10) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét
a) a szabályozási tervben meghatározott építési vonal esetén e vonalon és attól a telek belseje felé mért 20 m-es sávban,
b) építési vonal hiánya esetén az építési hely területén bármely, a telek belseje felé mért 20 m-es sávban
kell biztosítani.
(11) Úszótelek területe bővíthető. Új úszótelek nem hozható létre
(12) Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb városszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási tervben jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén a területre megfogalmazott városrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek. Telekcsoport újraosztása esetén a fejlesztés ütemezhetőségének érdekében beépítésre nem alkalmas telek is kialakítható.”
2. §
A ZÉSZ 5.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.§
(1) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet.
(2) A telek beépíthető, ha az övezet szabályozásában meghatározott beépíthető legkisebb telekszélességgel rendelkező terület a tervezett főépítmény számára rendelkezésre áll úgy, hogy az épület elhelyezése az övezet területére vonatkozó illeszkedés és építési vonal szabályának megfelel.
(3) A főépítmény az építési hely azon részén helyezhető el illetve bővíthető, ahol az övezet szabályozásában meghatározott legkisebb telekszélesség biztosított.
(4) Beépítésre nem szánt területen a lakóépület kivételével az építési tevékenységnek nem feltétele a szabályozási terv szerinti közlekedési- és közmű-elhelyezési terület (út) leválasztása, ugyanakkor az építési tevékenység, építmény és épület megvalósítása csak a tervezett szabályozás figyelembevételével lehetséges.
(5) Az övezetek és építési övezetek területén főépítményt elhelyezni a szabályozási tervben jelölt építési sáv esetén a 34. § (4) bekezdésben és a 35. § (7) bekezdésben meghatározott területek kivételével az építési sáv területén belül az oldal- és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet.
(6) Az övezetek és építési övezetek területén főépítményt elhelyezni
a) építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az építmény domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan e vonalat érintve helyezkedjen el,
b) előkert méretével szabályozott közterület felől a szabályozási terven feltüntetett előkert megtartásával lehet.
(7) Az övezetek és építési övezetek területén főépítményt elhelyezni az építési sáv jelöléssel nem rendelkező övezetek, valamint az építési vonallal és előkert méretével nem szabályozott területek esetében illeszkedve a környezet beépítéséhez, vagy kialakult környezet hiányában a szabályozási tervben egyéb módon nem szabályozott helyeken az OTÉK-ban meghatározottak szerint lehet.”
(8) Szomszédos telken lévő épületek között a megengedett legkisebb távolság az OTÉK-ban meghatározott telepítési távolság, a tűztávolság és a beépítési módnak megfelelő oldalkert mérete közül a legnagyobb. Az oldalkert legkisebb szélessége, amennyiben az övezeti előírás eltérően nem rendelkezik, nem lehet kisebb
a) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság felénél,
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a megengedett legnagyobb épületmagasságnál.
(9) A hátsókert legkisebb mélységét az övezetre vonatkozó normatív szabályozás állapítja meg. Ha a szabályzat erről nem rendelkezik, akkor annak mélysége nem lehet kisebb
a) sem 6 m-nél,
b) sem az épület hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél.
(10) Azon meglévő beépítések esetében,
a) ahol a meglévő épületet szabályozási vonal érinti, vagy a telek a hatályos szabályok szerint nem beépíthető, az épület bővítését nem eredményező felújítás, helyreállítás, korszerűsítés és átalakítás végezhető;
b) ahol az épület részben vagy egészben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés elvégezhető. Ezen épületeknél bővítés csak az építési hely területén lehetséges;
c) ahol az épület nem a hatályos szabályok szerint helyezkedik el, az OTÉK szerinti telepítési távolságot nem kell tartani.
d) ahol a meglévő épület homlokzat- és épületmagasság értéke az övezetre előírt értéket meghaladja, ott a bővítés vagy átalakítás végrehajtható akkor is, ha a változtatás utáni állapot a szabályozásban előírt mértéket meghaladja, de az a meglévő állapotnál kedvezőbb eredménnyel jár. Bővítés esetén a bővítmény homlokzatmagassága a szabályozásban meghatározottnál nem lehet nagyobb.
e) ahol a telek beépítettsége a korábbi előírásoknak megfelelően építési vagy fennmaradási engedély alapján jött létre és az a hatályos övezeti előírások szerinti értéket meghaladja, akkor a meglevő épület(ek) felújítható(k), ill. átalakítható(k) és függőleges irányban bővíthető(k).
Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Lebontott épületnek az számít, ami a földfelszíntől számított 1,0 m-t nem meghaladó mértékben kerül visszabontásra.
(11) Védett épülethez csatlakozó, illetve utcakép védelemmel érintett területen újonnan kialakított épület párkánymagasságának eltérése legfeljebb 3 m lehet.
(12) Zártsorú beépítésnél - egyedi övezeti szabályozás hiányában - az eltérő épületmagassággal szabályozott övezetek találkozásánál a magasabb építési lehetőséggel rendelkező övezet területén lévő épületet magasságilag lépcsőzve kell kialakítani. A magasabb építési lehetőséggel rendelkező övezet területén megvalósuló új épületnek az övezethatár közterület felőli csatlakozó szakaszán a párkánymagasság legfeljebb 3 m-rel lehet nagyobb a szomszédos övezet megengedett legnagyobb épületmagasságánál. A lépcsőzést legalább 5 m széles homlokzati szakaszon kell megvalósítani.
(13) A nagyvárosias és kisvárosias lakó- és a településközpont építési övezetek területén zártsorú beépítési módban
a) a másodlagos rendeltetésű, a szomszédos telek irányába legfeljebb 3,5 méter magasságú homlokzattal rendelkező épületrész kivételével a főépítmény
aa) oldalhatáron lévő részének az utcai építési határvonalra merőlegesen mért vetületi hossza legfeljebb 20 m,
ab) a telek oldalhatárán az építési határvonalra merőlegesen mért 20 m-től indított, az építési határvonalra állított 45 0-os szögön belül helyezhető el,
valamint
b) a főépítmény elhelyezése során az oldalhatártól való távolság nem lehet kisebb a megengedett épületmagasság felénél, ha
ba) az oldalhatárra néző homlokzati szakasza az utcai építési határvonalra merőlegesen mért 20 m-en túl helyezkedik el, vagy
bb) az oldalhatárra néző homlokzat helyiség nyílását tartalmazza.
(14) Előkert nélküli új építés esetén a lakások utcafronti helyiségeinek ablak - parapet magassága a csatlakozó közterület szintjétől legalább 1,70 m-re helyezhető el.
(15) Építési övezetben a hátsókert területén épület telekhatároktól számított 1,5 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. A szomszédos telekre néző homlokzatmagassága legfeljebb 3,5 m lehet.
(16) A kertvárosias lakóterület övezeteiben az építési telek hátsó telekhatárától, saroktelek esetén a tömb hátsókertjeinek vonalában húzódó oldalhatártól mért 10 m-en belül a hátsó-, valamint oldalkert irányába néző homlokzat magassága nem lehet nagyobb 4 m-nél. A 10 m-es távolságon belül szomszéd telekre néző, 1,80 m-nél kisebb parapet magassággal rendelkező tetőtéri ablak nem helyezhető el.
(17) Gazdasági célú haszonállat tartásra szolgáló, valamint trágyatároló építményt a 2. melléklet szerinti telepítési távolságot betartva lehet kialakítani és üzemeltetni úgy, hogy az a környezetére zavaró hatással ne legyen.
(18) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhely mérete legalább 4 havi mennyiség befogadására legyen alkalmas. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya tárolására.
3. §
A ZÉSZ 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. §
(1) Közterület felőli kerítést a telek határvonalain szabályozási vonallal érintett telek esetén a szabályozási vonalon, vagy attól beljebb lehet elhelyezni.
(2) Lakó- és üdülőterületek, továbbá a vegyes építési övezetek területein tömör kerítés legfeljebb 2 m, tömörnek nem minősülő kerítés pedig legfeljebb 2,5 m magas lehet.
(3) A (2) bekezdés szerinti övezetek területén az építési telkek között a támfal és a tömör kerítés alacsonyabb terepszinttől számított együttes magassága 2 m-t nem haladhatja meg. Az így kialakuló támfalra vagy tömör kerítésre áttört kerítés létesíthető a magasabb terepszinttől számítottan legfeljebb 1,5 méter magassággal.
(4) Közterület felőli támfal, terepszint alatti támfal építmény magassága legfeljebb 3 méter, mely építményre áttört kerítés létesíthető a magasabb terepszinttől számítottan legfeljebb 1,5 méter magassággal.”
4. §
A ZÉSZ a következő 15/B. §-al egészül ki:
„Veszélyességi övezet
15/B.§
A szabályozási terven jelölt iparbiztonsági veszélyességi övezetben (belső, középső, külső védelmi zónák) területein tervezett fejlesztések esetében a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.”
5. §
A ZÉSZ 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. §
(1) Építési övezetek területén e rendelet szerinti zöldfelületet, a zöldfelület fásítását, valamint a szabályozási terven jelölt helyeken a telken belüli kötelező fásítást a telek szabályozási terv szerinti rendeltetésének megfelelő hasznosítása esetén biztosítani kell.
(2) A szabályozási terven övezeti besorolással nem rendelkező, területek beépítésének feltétele a szabályozási terv készítése.”
6. §
A ZÉSZ 23.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településkép előnyösebb kialakítása érdekében a polgármester önkormányzati hatósági döntésében a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet 2. melléklete szerinti belvárosi területen a beépítetlen építési telekre 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapíthat meg. Ha a tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem teljesíti, az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a beépítési kötelezettséget nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani.”
7. §
A ZÉSZ 23/A.§ -a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/A. §
(1) A szabályozási terven csapadékvíz elvezetési vonallal jelölt területen a felszíni vizek elvezetését, a szükséges műtárgyak építését és kezelését biztosítani kell.
(2) A rendezetlen vízelvezetés meglévő mederben vonalával jelölt, nem önálló helyrajzi számon, illetve alrészleten lévő árkok esetében az ingatlantulajdonos köteles biztosítani a felszíni vizek elvezetését. A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos. A meglévő nyílt rendszer átépítése (pl. új nyomvonalra), zárt csatornává tétele csak vízjogi létesítési engedély birtokában történhet.
(3) A rendezetlen vízelvezetés nem kiépített mederben lefolyási vonalával jelölt mélyedésekben, völgyvonulatokban az ingatlantulajdonos köteles tűrni a felszíni vizek természetes elfolyását.
(4) Zárt csapadékvíz elvezetés esetén az idegen ingatlanon lévő csapadékcsatornára szolgalmi jogot kell bejegyezni. A vízelvezetési szolgalmi joggal jelölt területen – az üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben – a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízelvezetési szolgalmi jog gyakorlása a csapadékcsatorna üzemeltetőjét, szolgáltatóját megilleti.”
8. §
A ZÉSZ 24. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) A nagyvárosias lakóövezet sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A nagyvárosias lakó övezetekben elhelyezhető épületek - a lakó rendeltetésen kívül –:
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b)hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c)kulturális,
d)szállás jellegű,
e)igazgatási, iroda,
f)sport
rendeltetést is tartalmazhatnak.
(2) Az övezet területén elő- és oldalkertben hulladék-tartály tároló kivételével felszín feletti tároló építmény nem helyezhető el.
(3) A nagyvárosias lakóterületek „Ln-1”- „Ln-5” jelű övezetekre tagozódnak, mely övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség (saroktelek) mértéke | Megengedett legkiesebb és legnagyobb beépítési magasság | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |
Ln-1 | 25 m, 1100 m2 | szabadon álló | 40 % | homlokzatmagasság: 18 m épületmagasság: 16 m | 30 % |
Ln-2 | 20 m, 1100 m2 | zártsorú | 50 (75) % (1) | homlokzatmagasság: 18 m épületmagasság: 16 m | 20 % |
Ln-3 | 20 m, 1100 m2 | zárt sorú | 60 (75) % (1) | homlokzatmagasság: 18 m (2) épületmagasság: 16 m | 10 % |
Ln-4 | nem szabályozott, nem szabályozott | kialakult | kialakult + 5 %, max 80 % a tömbtelek építési telek) területére vetítetten | épületmagasság: -16 méter, 16 méternél magasabb lapostetős épületeknél a kialakult épület-magasság magastető és beépített tetőtér építése esetén 1,5 m-rel növelhető. | 30 % |
Ln-5 | 20 m, 1100 m2 | zárt sorú | 60 (75) % (1) | homlokzatmagasság: 18 m épületmagasság: 16 m | 10 % |
(1) A 2008. IV. 25. előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 1100 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.
(2) Az övezet területének Ady Endre utcai frontján az utcára néző homlokzat megengedett legnagyobb magassága 10,5 m.
(4) A nagyvárosias lakóövezetekben a másodlagos rendeltetésű épület megengedett legnagyobb épület- és homlokzatmagassága 3,5 m.
(5) Az Ln-5 jelű övezet területén a hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb
a) sem 6 m-nél,
b) sem az épület hátsókertre néző homlokzatmagasság 60%-ánál.
(6) Az Ln-5 jelű övezet területén az eltérő épületmagassággal szabályozott övezetek találkozásánál a nagyvárosias lakóövezet területén kialakuló új épület övezeti határhoz csatlakozó szakaszán a párkánymagasság nem lehet nagyobb a szomszédos övezet megengedett legnagyobb épületmagasságánál, 10,5 m-nél. A lépcsőzést legalább 5 m széles homlokzati szakaszon kell megvalósítani.”
9. §
A ZÉSZ 25. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25 §
(1) A kisvárosias lakóövezet sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kisvárosias lakóterületek „Lk-1”- „Lk-7” jelű övezetekre tagozódnak, mely övezetekben az épületek a következő rendeltetést tartalmazhatják:
övezeti jel | elhelyezhető rendeltetés | ||||||
lakó- | helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató- | hitéleti-, nevelési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális- | kulturális-, | szállás jellegű- | igazgatási-, iroda- | sport- | |
Lk-1 | telkenként legfeljebb 4 lakás | igen | igen | igen | igen | nem | |
Lk-2 | igen | igen | igen | nem | |||
Lk-3 | nem | nem | nem | ||||
Lk-4 | igen | igen | igen | ||||
Lk-5 | igen | nem | igen | ||||
Lk-6 | igen | igen | igen | ||||
Lk-7 | igen | igen | igen | ||||
Az övezetek területén a főépítmény megléte esetén, vagy főépítmény építésével egyidejűleg az előzőeken túl elhelyezhetők az épületek rendeltetését kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek.
(3) Az övezet területén elő- és oldalkertben hulladék-tartály tároló kivételével felszín feletti tároló építmény nem helyezhető el.
(4) Az „Lk-1”- „Lk-7” jelű kisvárosias lakóövezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség (saroktelek) mértéke | Megengedett legkisebb és legnagyobb beépítési magasság | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |
Lk-1 | 12 m, 400 m2 | kialakult | zártsorú | 400 m2 telekterületig 50 %, 400 m2 feletti telekterületre vetítetten 35 % (60 %) (1) | Homlokzatmagasság: -8,5 m Épületmagasság: | 20 % |
Lk-2 | 12 m, 400 m2 | kialakult | zártsorú | 400 m2 telekterületig 50 %, 400 m2 feletti telekterületre vetítetten 35 % (60 %) (1) | Homlokzatmagasság: -9,5 m Épületmagasság: | 20 % |
Lk-3 | 25 m, 1100 m2 | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: -9,5 m Épületmagasság: | 30 % |
Lk-4 | 20 m, 720 m2 | kialakult | zártsorú | 50 (75)% (2) | Homlokzatmagasság: -12,5 m Épületmagasság: | 20 % |
Lk-5 | 25 m, 1100 m2 | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: -12,5 m Épületmagasság: | 30 % |
Lk-6 | 20 m, 720 m2 | kialakult | zártsorú | 50 (75)% (2) | Homlokzatmagasság: -14,5 m (4) Épületmagasság: | 20 % |
Lk-7 | 25 m, 1100 m2 | kialakult | szabadon álló | 50 % | Homlokzatmagasság: -14,5 m Épületmagasság: | 20 % |
(1) A 2008. IV. 25. előtt kialakult saroktelek esetében 60 %, egyéb esetben a sarokteleknél 720 m2 telekterületig 60%, 720 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 35%.
(2) A 2008. IV. 25. előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 720 m2 telekterületig 75%, 720 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.
(3) Dózsa György utcai építési telkek esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 8,5 m.
(4) Az Eötvös utca déli oldalán a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 12,5 méter. A 3194 hrsz-ú közlekedési terület illetve Ady utca irányában a megengedett legnagyobb párkánymagasság 8 méter.
(5) A kisvárosias lakóövezetekben a másodlagos rendeltetésű épület megengedett legnagyobb épület- és homlokzatmagassága 3,5 m.”
10. §
A ZÉSZ 26. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. §
(1) A kertvárosias lakóövezet laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületek „Lke-1”- „Lke-14” jelű övezetekre tagozódnak, mely övezetekben az épületek a következő rendeltetést tartalmazhatják:
övezeti jel | elhelyezhető rendeltetés | ||||
lakó- | helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató- | hitéleti-, nevelési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális- | kulturális- | szállás jellegű- | |
Lke-1 | telkenként legfeljebb 2 lakás | igen | |||
Lke-2 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Lke-3 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Lke-4 | telkenként legfeljebb 4 lakás | ||||
Lke-5 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Lke-6 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Lke-7 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Lke-8 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Lke-9 | telkenként legfeljebb 4 lakás | ||||
Lke-10 | telkenként legfeljebb 6 lakás | ||||
Lke-11 | telkenként legfeljebb 1 lakás | ||||
Lke-12 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Lke-13 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Lke-14 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Az övezetek területén a főépítmény megléte esetén, vagy főépítmény építésével egyidejűleg az előzőeken túl elhelyezhetők az épületek rendeltetését kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek.
(3) A kertvárosias lakóövezetekben elhelyezhető
a) az előkert építési hely előtti területén az OTÉK szerint elhelyezhető melléképítményeken túl gépjárműtárolás számára nyitott, lábon álló, egy, legfeljebb 30 m2 vetületi alapterülettel rendelkező tető, mely építmény legmagasabb pontja a telek csatlakozó közterületi szakaszának átlag magasságához képest 3 m-nél nagyobb nem lehet.
b) az előkert területén terepszint alatti építmény.
(4) A kertvárosias lakóövezetekben az előkert területén (3) bekezdésben foglaltak és hulladéktároló kivételével, az oldalkert területén hulladék-tartály tároló kivételével egyéb tároló építmény nem helyezhető el.
(5) Az övezet területén 2016. 08. 05.-én jogszerűen működő nem zavaró hatású gazdasági tevékenység folytatható, a rendeltetéshez szükséges épület felújítható, de nem bővíthető.
(6) Az „Lke-1”- „Lke-14” jelű kertvárosias lakóövezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Megengedett legnagyobb beépítési magasság | Oldalkert legkisebb mértéke | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |
Lke-1 | 20 m, 1100 m2 | 14m (1), 700 m2 (1,2) | oldalhatáron álló | 25 % | Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: | 5 m | 50 % |
Lke-2 | 20 m, 720 m2 | kialakult | oldalhatáron álló | 400 m2 telekterületig 40 %, 400-720 m2 telekterületre vetítetten 17,5 %; 720 m2-nél nagyobb telek esetén 30 % | Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: | 5 m, 14 méternél szűkebb telkek esetén 4 m | 50 % |
Lke-3 | 20 m, 720 m2 | 20 m, 720 m2 | oldalhatáron álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: | 5 m | 50 % |
Lke-4 | 24 m, 1500 m2 | 20 m, 1200 m2 | szabadon álló | 20 % | Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: | 2,5 m | 60 % |
Lke-5 | 22 m, 1100 m2 | 16 m (1), 700 m2 (1) | szabadon álló | 25 % | Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: | 2,5 m | 50 % |
Lke-6 | 22 m, 720 m2 | kialakult | szabadon álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: | 2,5 m | 50 % |
Lke-7 | 20 m, 720 m2 | kialakult | oldalhatáron álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: | 5 m, 14 méternél szűkebb telkek esetén 4 m | 50 % |
Lke-8 | 22 m, 720 m2 | 20 m, 720 m2 | szabadon álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: | 3,25 m | 50 % |
Lke-9 | 24 m, 1500 m2 | 22 m, 1200 m2 | szabadon álló | 20 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: | 3,5 m | 60 % |
Lke-10 | 22 m, 1100 m2 | 18 m, 800 m2 | szabadon álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: | 3,5 m | 50 % |
Lke-11 | 20 m, 720 m2 | kialakult, | ikres | 400 m2 telekterületig 40 %, 400-720 m2 telekterületre vetítetten 17,5 %; 720 m2-nél nagyobb telek esetén 30 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: | 3,5 m | 50 % |
Lke-12 | 24 m, 1500 m2 | 20 m, 1100 m2 | oldalhatáron álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: | 6,5 m | 50 % |
Lke-13 | 14 m, 600 m2 | kialakult | oldalhatáron álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: | 5 m, 14 méternél szűkebb telkek esetén 4 m | 50 % |
Lke-14 | 20 m, 1100 m2 | kialakult, 700 m2 | oldalhatáron álló | 25 % | Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: | 5 m | 50 % |
(1)A beépíthető legkisebb telekszélességnél szűkebb, vagy kisebb alapterületű telkek esetén legfeljebb 1 db, nem emberi tartózkodásra szolgáló tároló építmény helyezhető el, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.
(2) A 24931/1-2 hrsz-ú kiszolgáló úthoz északi oldalon közvetlenül csatlakozó telek abban az esetben is beépíthető, ha a területe a kötelező útszabályozás végrehajtása következtében 700 m2 alá csökken.
(7) A kertvárosias lakóövezetekben oldalhatáros beépítési mód esetén a meglévő épület függőleges irányban bővíthető, ha a meglévő oldalkert
a) 5 méteres megengedett legnagyobb épületmagasság esetén 4 méternél,
b) 6,5 méteres megengedett legnagyobb épületmagasság esetén 5 méternél
nem kisebb.
(8) A kertvárosias lakóövezetekben a másodlagos rendeltetésű épület megengedett legnagyobb épület- és homlokzatmagassága 3,5 m.
(9) „Lke-11” jelű övezetben meglévő ikres beépítésű épület tömegének, utcafronti megjelenésének változása esetén csak akkor bővíthető vagy alakítható át, ha az ikres beépítés párját képező szomszédos épület átalakítása építészetileg összehangoltan történik.”
11. §
A ZÉSZ 27. § (2) – (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A falusias lakóövezetekben elhelyezhető
a) az előkert építési hely előtti területén elhelyezhető az OTÉK szerint elhelyezhető melléképítményeken túl gépjárműtárolás számára nyitott, lábon álló, egy, legfeljebb 30 m2 vetületi alapterülettel rendelkező tető, mely építmény legmagasabb pontja a telek csatlakozó közterületi szakaszának átlag magasságához képest 3 m-nél nagyobb nem lehet.
b) az előkert területén terepszint alatti építmény.
(3) A falusias lakóövezetekben az elő területén a (2) bekezdésben foglaltak és hulladéktároló kivételével, az oldalkert területén hulladék-tartály tároló kivételével egyéb tároló építmény nem helyezhető el.
(4) Az „Lf” jelű falusias lakóövezet telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépíthető legkisebb telekszélesség | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Megengedett legnagyobb beépítési magasság | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |
Lf | 20 m, 1100 m2 | külterületen és zártkertben 14 m, belterületen a kialakult | Oldalhatáron álló | 30 % | Lakó, kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű, igazgatási, iroda, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató és sportépület és az ezekkel egybeépített gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: 5,0 m Különálló gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 7,0 m Épületmagasság: 6,0 m | 40 % |
12. §
(1) A ZÉSZ 36/A § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kertes mezőgazdasági övezetekben elhelyezhető
a) az előkert építési hely előtti területén az OTÉK szerint elhelyezhető melléképítményeken túl gépjárműtárolás számára nyitott, lábon álló, egy, legfeljebb 30 m2 vetületi alapterülettel rendelkező tető, mely építmény legmagasabb pontja a telek csatlakozó közterületi szakaszának átlag magasságához képest 3 m-nél nagyobb nem lehet.
b) az előkert területén terepszint alatti építmény.
(2) A ZÉSZ 36/A § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A kertes mezőgazdasági övezetekben az előkert területén (7) bekezdésben foglaltak és hulladék-tartály tároló kivételével, az oldalkert területén hulladék-tartály tároló kivételével egyéb tároló építmény nem helyezhető el.”
13. §
A ZÉSZ 36/B § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) Az „Má” jelű általános mezőgazdasági övezet területén az építési használat megengedett felső határértékei a következők:
Beépíthető legkisebb telekterület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Megengedett legnagyobb beépítési magasság | |||
lakóépülettel beépítethető | összesen beépíthető | gazdasági épület elhelyezése esetén | lakó épület elhelyezése esetén | |||
Má-1 | 7500 m2 | szabadon álló | Meglévő bővítése esetén | 3 % | Homlokzat 8,5 m Épületmagasság: 7,5 m | Meglévő bővítése esetén |
Má-2 | 6 000 m2 | szabadon álló | 1,5 % | 3 % | Homlokzat 8,5 m Épületmagasság: 7,5 m | Homlokzat 6,5 m Épületmagasság: 5 m |
Birtok-központ | 1 ha | szabadon álló | 20 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m(1) Épületmagasság: 6 m(1) | ||
Má-3 | 5 ha | szabadon álló | 0,5% | Homlokzatmagasság: 5,0 m Épületmagasság: 4,0 m | ||
(1): Műtárgyak magassága nem korlátozott
14. §
A ZÉSZ 37/B § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A különleges beépítésre nem szánt övezetekben azok rendeltetéséhez tartozó építmények és a rendeltetést kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható. A különleges beépítésre nem szánt övezetek szabályozási tervben szereplő jele és rendeltetése a következő:
övezeti jel | elhelyezhető rendeltetés és építményei |
Kb-bá | bánya |
Kb-kk | közösségi kert, és a kapcsolódó raktár és szociális építményei |
Kb-kb | kavicsbánya roncsolt területeinek helyreállítására és extenzív-természetközeli fenntartására szolgáló építményei |
Kb-sp Kb-sp-2 | sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, raktár, kereskedelemi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató építményei |
Kb-t | temető és kiszolgáló építményei |
Kb-v | vadászattal kapcsolatos közösségi, vendéglátó, szállás jellegű és tároló építményei |
Kb-kt | közösségi tér, kapcsolódó közösségi és szociális építmények |
(2) A különleges övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Megengedett legnagyobb beépítési magasság | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |
Kb-bá | nem korlátozott | kialakult | szabadon álló | 3 % | nem korlátozott | nem korlátozott |
Kb-kk | övezet területe | övezet területe | szabadon álló | 1 % | Homlokzatmagasság: 4,0 m Épületmagasság: 4,0 m | 80 % |
Kb-kb | (3) bekezdés b) pontja szerint | kialakult | szabadon álló | telkenként legfeljebb 90 m2 hasznos alapterülettel | Homlokzatmagasság: 5,0 m Épületmagasság: 4,0 m | állandó vízzel nem borított terület 90 % |
Kb-sp | övezet területe | 2000 m2 | szabadon álló | 5 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: 7,5 m | a sportpályák területén túl 20 % |
Kb-sp-2 | övezet területe | kialakult | Szabadon álló | 10 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m(1) Épületmagasság: 7,5 m(1) | nem korlátozott |
Kb-t | övezet területe | kialakult | szabadon álló | 2 % | nem korlátozott | nem korlátozott |
Kb-v | övezet területe | kialakult | szabadon álló | 10 % | Homlokzatmagasság: 9,0 m Épületmagasság: 7,5 m | 70 % |
Kb-kt | övezet területe | kialakult | szabadon álló | 10% | Homlokzatmagasság: 4,0 m(1) Épületmagasság: 4,0 m(1) | 60% |
(1) Műtárgyak és szakrális építmények magassága nem korlátozott.”
15. §
A ZÉSZ 1. mellékletében található szabályozási terv érintett szelvényei az 1. melléklet szerint módosulnak.
16. §
(1) Ez a rendelet 2021. január 20-án lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a kérelem kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.
dr. Kovács Gábor | Balaicz Zoltán |
címzetes főjegyző | polgármester |