1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Telkibánya Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 3896 Telkibánya, Nagy út 2. szám.

(2) Az önkormányzat működési területe: Telkibánya község közigazgatási területe.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Telkibánya Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

(4) A képviselő-testület bizottságának elnevezése: Telkibánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság). Az Ügyrendi Bizottság névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

(5) A képviselő-testület hivatalának feladatait a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el. Székhelye: 3896 Telkibánya, Nagy út 2. szám.

(6) Az önkormányzat jelképei:

2. § (1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

• a) Saját számlás utas szállítás (óvodás gyermekek eseti szállítása, általános iskolai tanulók eseti szállítása tanulmányi- és sportrendezvényekre, Telkibányai Aranygombos Sportegyesület - TASE csapatának sporteseményekre történő szállítása, eseti szállítása
• b) Nem önkormányzatnál dolgozók vendégétkeztetése eseti jelleggel,
• c) Közterület-, föld bérbeadása
• d) Nem lakás céljára szolgáló épület használatba- és bérbeadása,
• e) Erdőgazdálkodási tevékenység,
• f) Beruházások kivitelezésében történő közreműködés (építőipari segédmunkák,

3. § (1) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreinek felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója a munkatervben foglaltak szerint beszámol a képviselő-testületnek az általa hozott döntésekről.

4. § A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő

5. § A képviselő-testület

• a) alakuló
• b) soros
• c) soron kívüli

ülést tart.

6. § Az alakuló ülés napirendje:

• a) Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről;
• b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele;
• c) polgármesteri ciklus-program ismertetése;
• d) polgármester illetményének megállapítása;
• e) alpolgármester választása;
• f) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása
• g) Ügyrendi Bizottság megválasztása;
• h) egyebek.

7. § (1) A képviselő-testület soros ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.

(2) A képviselő-testület soros üléseinek helye a munkatervben kerül meghatározásra.

8. § (1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv készítéséhez:

• a) javaslatot lehet kérni:
  • aa) a képviselőktől.
• b) javaslatot tehetnek:
  • ba) a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetői,
  • bb) a helyi közszolgáltatást nyújtó szervek,
  • bc) az önkormányzati intézmények vezetői.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

• a) az ülések tervezett időpontját,
• b) az ülés napirendjét és előadóit,
• c) az előterjesztések elkészítésének felelőseit,
• d) a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,
• e) a közmeghallgatás időpontját,
• f) az előterjesztések leadásának határidejét.

(4) A munkatervet meg kell küldeni:

• a) a települési képviselőknek,
• b) a munkatervben érintett előadóknak.

9. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés soron kívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: soron kívüli ülés), melyet a polgármester a soros üléstől eltérő időpontban hívhat össze.

(2) A soron kívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni - szöveges indokolással és döntési javaslattal - az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül lehetőleg a kezdeményező által megjelölt időpontra - köteles az ülést összehívni.

10. § A polgármester ciklus-programját az alakuló ülésen ismerteti a képviselő-testülettel.

11. § (1) A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.

(2) A Gazdasági Program végrehajtásáról - az elfogadás, és felülvizsgálat évének kivételével - a polgármester minden év szeptemberében tájékoztatja a képviselő-testületet.

12. § A képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, vagy a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

13. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A soron kívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra.

(3) A soros ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően lehetőleg 5 nappal, a soron kívüli ülésre szóló meghívót lehetőleg huszonnégy órával előbb ki kell kézbesíteni.

(4) A lakosság esetében a tájékoztatás a képviselő-testületi tagok meghívásával egyidőben.

14. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a) a jegyzőt,
• b) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,
• c) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.

15. § (1) A meghívóval együtt a képviselők részére az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni jegyző részére.

(3) Az (1) - (2) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendeket kapják meg írásban.

(4) A képviselő-testület ülésének idejéről, helyéről, napirendjéről a község lakosságát tájékoztatni kell a meghívónak önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, az ülés napját megelőzően lehetőleg 5 nappal.

16. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(2) Zárt ülés megtartását:

• a) a polgármester,
• b) bármely képviselő,
• c) a jegyző és
• d) az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.

(3) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.

17. § (1) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(2) A képviselő-testület ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a soron kívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni, és az így tartott soron kívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

18. § A polgármesternek - mint a képviselő-testület elnökének - ülésvezetési feladatai, és jogköre:

• a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
• b) előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,
• c) napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra,
• d) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként - az elhangzás sorrendjében - szavazásra bocsátja,
• e) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a képviselő-testület határozatát,
• f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
• g) berekeszti az ülést,
• h) a szó megadása vagy annak megtagadása,
• i) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására való javaslattétel,
• j) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására való javaslattétel.

19. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:

• a) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti,
• b) az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
• c) a válaszadással kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak további egy alkalommal kérdéseket tehetnek fel,
• d) a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.

(2) A hozzászóló az adott témában legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama témánként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc. Harmadik hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(3) A képviselő-testület esetenként - vita nélkül - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.

(4) A napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után, a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc.

(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni.

(6) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és megjelöli a napirend tárgyalásának legközelebbi időpontját.

(7) A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az országos hatáskörű szervek képviselői, valamint meghívás esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal képviselője.

20. § A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc lehet. Ezt bármelyik képviselő kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.

21. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja a tárgyszerűségre, a tárgyra térésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.

22. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:

• a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ, b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
• c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,
• d) ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott - döntése alapján a rendbontót - a képviselő kivételével - az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.

23. § (1) A képviselő-testület soros ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.

(4) Sürgősségi indítványt tisztségviselő, vagy képviselő írásban vagy szóban terjeszthet elő.

(5) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett terjeszthető be, melyet testületi ülésen ismertetni kell.

(6) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.

(7) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak - legfeljebb 2 percben - a sürgősség tényének rövid indoklására.

(8) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.

(9) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.

24. § (1) A képviselő-testület soron kívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a soron kívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett téma.

(2) Sürgősségi indítványt tisztségviselő vagy képviselő szóban terjeszthet elő.

25. § Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

26. § A képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi

• a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül:
  • aa) két képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit.
• b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:
  • ba) a rendelet-tervezeteket,
  • bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatokat,
  • bc) a tájékoztatókat, és egyéb bejelentéseket.
• c) az önálló indítványokat.

27. § (1) Előterjesztésnek minősül:

• a) a rendelet-tervezet,
• b) a beszámoló,
• c) a határozati javaslat,
• d) a tájékoztató,
• e) az indítvány.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

• a) polgármester,
• b) alpolgármester,
• c) képviselők,
• d) jegyző,
• e) akiket a képviselő-testület felkér, illetve kötelez.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban és szóban egyaránt meg lehet tenni.

(4) A szóbeli előterjesztést közvetlenül a képviselő-testület előtt kell megtenni, az írásbeli előterjesztést pedig legkésőbb az ülés napját megelőző 7. napig a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) Az írásbeli előterjesztésnek célszerű tartalmaznia:

• a) az előterjesztés címét és előadóját,
• b) a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
• c) a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
• d) a döntési javaslatot és indokait,
• e) a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
• f) a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.

28. § (1) A napirendek tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:

• a) polgármesteri beszámoló,
• b) rendelet-tervezet,
• c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
• d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
• e) tájékoztató,
• f) napirend utáni felszólalás (nyílt ülés utolsó napirendi pontja után).

(2) A napirendek tárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.

29. § (1) A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a soros ülés napját megelőzően legalább 7 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.

(2) A beterjesztéssel szemben támasztott követelményekre a 27. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) Önálló indítvány alapján napirendi pontként a 27. § előírásainak megfelelő rendelettervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.

30. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:

• a) sürgősségi javaslat,
• b) módosító javaslat.

(2) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.

31. § (1) A felszólalások lehetnek:

• a) napirend utáni felszólalás,
• b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
• c) ügyrendi felszólalás.

(2) Akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

32. § (1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.

(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.

33. § (1) A napirend tárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Napirend utáni - legfeljebb 5 perces időtartamú - felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő - a tárgy megjelölésével - kérhet lehetőséget.

(3) A megkérdezettnek az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

34. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.

(2) A szavazás során előbb a módosító és kiegészítő, azt követően az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.

(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

(4) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása után a képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.

35. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

• a) a polgármester,
• b) alpolgármester
• c) a képviselők,
• d) a jegyző.

(2) A kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.

(3) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület ciklusonként felülvizsgálja.

(4) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.

(5) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

36. § A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.

37. § (1) A rendeletek kihirdetésének helyében szokásos módja az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

38. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.

(2) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

39. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester félévenként tájékoztatja a képviselő-testületet.

40. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(3) Szavazni először a napirendet érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.

41. § (1) A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben titkos szavazást tarthat.

(2) A képviselő-testület - indítvány alapján - esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.

(3) A titkos szavazást borítékba helyezett szavazólappal, lezárt urnába történő helyezéssel, külön helyiségben kell lebonyolítani.

42. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt, annak rövid indokolásával. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

(3) A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.

43. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készülhet. A testületi ülésről, a tanácskozás lényegét tartalmazó, szerkesztett jegyzőkönyvet 14 nap alatt kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyv Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmazza:

• a) az ülésről távolmaradt képviselő nevét,
• b) a napirend előadójának nevét,
• c) a polgármester intézkedéseit,
• d) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
• e) az elhangzott bejelentéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat.

(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:

• a) a meghívó,
• b) az írásos előterjesztések,
• c) a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,
• d) a nem önálló indítványok,
• e) a jelenléti ív,
• f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
• g) a név szerinti szavazásról készült névsor.

(4) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatalban bárki megtekintheti.

(5) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet, hozott határozat szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén a helyettese jogosult.

(6) A jegyzőkönyv felterjesztése előtt – a polgármester és a jegyző írja alá.

44. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság.

(2) Az ügyrendi bizottság három tagját a képviselő-testület választja.

(3) Az Ügyrendi Bizottság:

• a) ellátja a polgármester és a helyi képviselők vagyonnyilatkozat-tételével, nyilvántartásával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
• b) ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket,
• c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi ügyeket kivizsgálja, döntésre előkészíti,
• d) kivizsgálja és döntésre előkészíti a polgármesterrel és a képviselőkkel kapcsolatban felmerülő méltatlansági ügyeket,
• e) elvégzi a személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálását és a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron kívüli ülésén előterjeszti.

45. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül.

(2) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

(3) A bizottság döntéseit határozatok formájában hozza meg.

46. § A bizottság tevékenységéről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.

47. § (1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.

(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.

48. § (1) A képviselő kötelessége az általa tartott fogadóórán kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

(2) Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) Köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(4) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek vagy a jegyzőnek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(5) A polgármester a képviselő testületi ülésen való részvételét kérésére írásban igazolja.

(6) A képviselőt a polgármester, a jegyző, aljegyző a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói, az önkormányzat irányítása, illetve felügyelete alá tartozó intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.

49. § (1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.

(2) A polgármester feladatai a rendeletben és a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl - különösen, hogy:

• a) segíti a képviselők munkáját,
• b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
• c) együttműködik az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(3) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.

(4) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hét hétfő- és szerdai napján 9.00 órától 12.00 óráig.

50. § (1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.

51. § (1) A jegyző feladata a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:

• a) közreműködik a képviselő-testület munkatervi javaslatának elkészítésében,
• b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,
• c) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére,
• d) ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a képviselő-testület és a polgármester megbízza.

(2) A jegyző ügyfélfogadást tart minden hét keddi napján 9.00 órától 12.00 óráig.

52. § (1) Az aljegyző látja el a jegyző helyettesítését.

(2) Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség 6 hónapot meg nem haladó egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a feladat ellátásához szükséges iskolai végzettséggel rendelkező igazgatási főelőadó látja el, ilyen személy hiányában a feladatokat a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői közül az kaphat, aki a feladat ellátásához szükséges iskolai végzettséggel rendelkezik.

53. § (1) A képviselő-testület a saját, a képviselő-testület bizottsága és a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére - külön alapító okirattal - egységes hivatalt hoz létre.

54. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórumok keretében.

(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt.

(3) A lakossági fórum helyét és időpontját legalább 15 nappal korábban az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és a lakossági tájékoztatókkal (szórólap) a lakosság tudomására kell hozni, az önkormányzat hirdetőtábláján történő tájékoztatással.

55. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 15 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők.

(3) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.

(4) Az állampolgárok és a (3) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő- testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.

(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(6) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt személy megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni - 15 napon belül értesíti az illetékest.

56. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásban vesz részt.

(2) A társulások jegyzékét, valamint a társulásokra átruházott feladatokat és hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza.

57. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.

(2) Az éves költségvetésben meghatározott reprezentációs költség a polgármester rendelkezése alapján használható fel.

(3) Az önkormányzat és intézményeinek gazdálkodás ellenőrzését külső belső ellenőri szerződés keretén belül látja el.

58. § Ez a rendelet 2020. február 15-én lép hatályba.

59. § Hatályát veszti a szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2019. (X. 24.) rendelet.