Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (II.18.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2020. évi költségvetéséről
Hatályos: 2020. 02. 19- 2020. 05. 30Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2020. (II.18.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2020. évi költségvetéséről
2020-02-19-tól 2020-05-30-ig
Az önkormányzat képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva továbbá figyelembe véve a Gazdasági Bizottság határozatát a 2020. évi pénzügyi tervéről (költségvetéséről) a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya
(1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.
2. § A költségvetés bevételei és kiadásai
(1) A képviselő-testület az önkormányzat 2020. évi költségvetését:
4.457.873.918.-Ft Bevétellel
4.457.873.918.-Ft Kiadással
4.121.173.918.- Ft | Költségvetési bevétellel |
4.457.873.918.-Ft | Költségvetési kiadással |
336.700.000.- 0 Ft 336.700.000.-Ft | Költségvetési egyenleggel -ebből működési felhalmozási |
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1.1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.
(3) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban az 1.2., 1.3., 1.4. mellékletek szerint állapítja meg.
(4) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2.1. és a 2.2. melléklet részletezi.
(5) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év(ek) költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, rendeli el.
(6) A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. Az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből /vagy/ az előző év(ek) költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételével történik.
3. § A költségvetés részletezése
A Képviselő-testület az önkormányzat 2020. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:
(1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.
(2) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat 2020. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.
(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.
(5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet szerint részletezi.
(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.
(7) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, polgármesteri hivatali, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves (engedélyezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként a 9.1.,9.2.,9.3.,9.4.,9.5,9.6.,9.7. mellékletek szerint határozza meg.
(8) Az Önkormányzat a kiadások között 40.000.000.- Ft általános, 109.143.000.-Ft céltartalékot állapít meg.
4. § A költségvetés végrehajtásának szabályai
(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.
(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.
(4) A célfeladatokra tervezett előirányzatok felhasználásáról a polgármester dönt, míg a helyi önszerveződő közösségek részére tervezett előirányzatok felhasználásáról a Képviselő-testület felhatalmazása alapján – az Emberi Erőforrás bizottság dönt. A bizottsági hatáskörbe utalt egyes feladatokra tervezett összegek csak az adott feladatokra használhatók fel.
Az évközi előirányzat-maradványok bizottsági, vagy hivatali kezdeményezésre (ez utóbbi esetben is kell a bizottsági hozzájárulás) csak a Képviselő-testület jóváhagyása után használhatók fel.
Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Polgármester - a döntést követő hónapban - köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.
(5) A polgármesteri keret felhasználásáról a Polgármester rendelkezik. A polgármesteri keret nem használható fel alapítványok támogatására, költség - és üzemanyag térítések finanszírozására és intézmény működtetésére.
(6) Az adókintlévőségek, bármilyen jellegű követelések csökkentése érdekében érvényesíteni kell a költséghatékony végrehajtási és ellenőrzési tevékenységet.
(7) Az önkormányzati feladatellátás minden területén érvényesíteni kell a szigorú, takarékos gazdálkodás követelményét.
A gazdasági társaság(ok) vezetői, valamint a költségvetési szervek vezetői kötelesek a takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelni és javaslataikkal, döntéseikkel segíteni a kiadások csökkentését.
(8) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy - pályázat benyújtásáról, és saját forrás biztosításáról szóló külön testületi döntés hiányában - az Önkormányzat által benyújtani kívánt támogatási igény (pályázat) esetében az Önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás biztosításáról azzal, hogy soron következő testületi ülésen tájékoztatja a testületet.
(10) A Polgármesteri Hivatal dolgozói részére megállapított cafetéria juttatás összege a 2020. évi költségvetési törvény szerint adható bruttó 200.000 Ft/fő. A polgármester cafetéria juttatásáról a Képviselő-testület külön határozatban dönt.
(11) Az önkormányzat saját forrásai terhére a Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - az illetményalapot 48.000.-Ft-ban állapítja meg.
(12) A 2020. január l-től a minimálbér 161.000 Ft teljes munkaidő teljesítése esetén - a garantált bérminimum összege 2020. január l-től 210.600 Ft.
(13) Az intézmények az éves gazdálkodásukról készített beszámolóban a költségvetési maradvány elszámolása során - az általános szabályokon túl - kötelesek a felújítási, az étkeztetési-, az energia és közüzemi díjak-, a nyugdíjazás és létszámcsökkentési döntések, jubileumi jutalmak fedezetére biztosított előirányzatokról, a kötött felhasználású támogatásokról, a gazdasági szakemberek továbbképzésére biztosított előirányzatokról, a bejáró dolgozók útiköltség térítésére adott előirányzatokról, a rehabilitációs hozzájárulásra biztosított előirányzatról valamint az évközben céljelleggel biztosított előirányzatokról elszámolni. A pénzmaradványt a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Iroda vizsgálja felül.
(14) A feladatmutató alapján normatív állami hozzájárulásban részesülő intézmények a tényleges mutatók szerint kötelesek elszámolni a kapott támogatással.
A támogatás ellenőrizhetősége érdekében az intézmények kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, melyből egyértelműen megállapítható a feladatmutató tényleges teljesülése.
(15) Amennyiben az intézmény a konkrét feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatást az őt ténylegesen megilletőnél nagyobb mértékben veszi igénybe, akkor a meghaladó mérték zárolásra, a pénzmaradvány elszámolása kapcsán pedig elvonásra kerül.
(16) Pénzügyi előirányzat hiányában a gazdálkodó szerv, intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el. Újabb kötelezettségek vállalása előtt figyelembe kell venni a meglévő, többéves kihatással járó kötelezettségeket, továbbá a fedezetül szolgáló bevételek realizálását. Kötelezettséget vállalni az Ávr.-ben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.
(17) Eredeti előirányzatba jutalom nem tervezhető. A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 10 %-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.
(18) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.
(19) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig[1] az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.
(20) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.
(21) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.
(22) A polgármester 30.000.000 Ft. értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
5. § Az előirányzatok módosítása
(1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönt.
(2) A képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát 30.000.000.- Ft összeghatárig - mely esetenként a 5.000.000.-Ft összeghatárt nem haladhatja meg a polgármesterre átruházza. Egyéb esetekben a képviselő-testület a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát fenntartja magának.
(3) Az (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2020. december 31-ig gyakorolható.
6. § A finanszírozási célú műveletekkel kapcsolatos szabályok
(1) Az Önkormányzat a 2020. évben tervezett feladatok végrehajtásához az önkormányzati gazdálkodás biztosítására az Takarékbank Zrt -vel megkötött bankszámlaszerződésen belül gazdálkodhat.
(2) Az Önkormányzat 50.000.000.- Ft keret - összegig 30 napon belüli visszafizetési kötelezettségű munkabérhitelt vehet fel. A munkabérhitel forgalmáról, a költségvetési gazdálkodásról szóló beszámolóban a Képviselő-testületet tájékoztatja.
(3) Az Önkormányzat fizetési számláján átmenetileg szabad pénzeszközök betétként történő elhelyezéséről, államilag garantált (rövid lejáratú) értékpapír vásárlásáról a Polgármester rendelkezik.
7. § A gazdálkodás szabályai
(1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.
(2) A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a képviselő-testületi határozattal elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.
(3) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.
(4) A polgármesteri hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.
(5) Az Áht. 85. §-a azt rögzíti, hogy a bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor.[2]
A következő kifizetések teljesíthetőek készpénzben:
A készpénzállományt érintő kifizetésként kell elszámolni:
- a fizetési számlára befizetett készpénzt,
- a közfoglalkoztatottak részére bérkifizetés,
- a szervezetünk tevékenységével összefüggésben készlet- és kisértékű tárgyi eszköz beszerzések,
- kiküldetési, reprezentációs kiadások,
- egyes kisösszegű szolgáltatási kiadások készpénzben történő teljesítése,
- a társadalom- és szociálpolitikai juttatások,
- megbízási díjak,
- vásárlási és üzemanyag előleg.
A készpénzállományt növelő bevételként kell elszámolni
- a fizetési számlákról felvett készpénzt,
- a készpénzben teljesített szolgáltatások ellenértékét
- az utólagos elszámolásra kiadott összeg visszafizetését.
8. § A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
(1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.
(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról külső megbízott útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.
9. § Záró és vegyes rendelkezések
(1) Ez a rendelet 2020. február 19.-én lép hatályba, de rendelkezéseit 2020. január 1-től kell alkalmazni.
Dabas, 2020. február 13.
Rigóné dr. Roicsik Renáta Kőszegi Zoltán
jegyző polgármester
Záradék:
A rendelet 2020. február 18.-án kihirdetésre került.
Rigóné dr. Roicsik Renáta
Jegyző