Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló
478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre figyelemmel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján a Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének feladat- és hatáskörét gyakorolva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az Óbuda-Békásmegyer Építési Szabályzatáról szóló 20/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el:

[(5) Jelen Rendelet mellékletei a következők:]

„k) 11. melléklet: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÉTV.) 8. § (7) bekezdése alapján kijelölt barnamezős területek"

[2. § E Rendelet alkalmazásában:]

 „1. alapfokú ellátás

„a lakosság napi, általános ellátásához szükséges - önkormányzati vagy állami kötelezettséget biztosító – intézményi rendeltetés, amely a lakosság oktatási-, nevelési-, egészségügyi- és szociális ellátását, köz- és vagyonbiztonságát szolgálja, különösen: bölcsőde, óvoda, általános iskola, gyermek- és felnőtt házi orvosi szolgálat, legalább ügyelet, időseket ellátó intézmény, mentők, rendőrség, tűzoltóság.

 2. albedó érték

a felszín fényvisszaverő képességének mutatószáma;”

2. Az ÓBÉSZ 2. §-a a következő 15.a. ponttal egészül ki:

[2. § E Rendelet alkalmazásában:]

„15.a. építési vonal

az utcai térfal vagy a szomszédos épületcsatlakozás meghatározására szolgáló építési vonal, amelynek a Rendeletben meghatározott arányú hosszán épülethomlokzat kell, hogy álljon; [9. ábra]”

3. Az ÓBÉSZ 2. § 49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E Rendelet alkalmazásában:]

„49. közhasználatú terület

nem közterületi ingatlannak az Étv. 54. § (7) bekezdésében meghatározott közhasználat céljára átadott területrésze, amelynek használati joga a közterületével hasonló;”

4. Az ÓBÉSZ 2. § 52. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E Rendelet alkalmazásában:]

„52. lejtős telek

az a telek, amelynek lejtése az előkert, vagy az építési hely területén a 15%-ot meghaladja;”

[3. § A mélyfekvésű – 5. mellékleten feltüntetett – területen közcsatorna hiányában – a közcsatornába való bekötésig –]

„c) az „A” és „B” jelű területeken közcsatorna hiányában

ca) a szennyvizek - beleértve a tisztított szennyvizet is - elszikkasztása tilos,

cb) meglévő épület szennyvízelvezetéséhez a közcsatornába történő bekötésig csak zártrendszerű szennyvíztároló létesíthető,

cc) korszerű szennyvíztisztító kisberendezés átmenetileg sem létesíthető.”

2. Az ÓBÉSZ 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A felszínmozgás-veszélyes – 5. mellékleten feltüntetett – területeken, továbbá az „A”, „B”, „C” és „D” geotechnikai kategóriába sorolt területeken]

„a) közcsatorna hiányában – a közcsatornába való bekötésig –

aa) a szennyvizek - beleértve a tisztított szennyvizet is - elszikkasztása tilos,

ab) közműpótlóként kizárólag zártrendszerű szennyvíztároló létesíthető,

ac) korszerű szennyvíztisztító kisberendezés átmenetileg sem létesíthető;”

3. Az ÓBÉSZ 4. § (5) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[(5) A „B” jelű geotechnikai kategóriába sorolt területen a (4) bekezdésben foglalt geotechnikai adatok ismeretében, azok együttes figyelembevételével]

„m) 10 méternél keskenyebb telken, legfeljebb 1 lakásos lakóépület esetében az előírt parkolási kötelezettség felszíni parkolóban is teljesíthető.”

[(3) Az 5%-nál nagyobb lejtésű terepen az építési helyen belül az eredeti terepfelszíntől eltérő, végleges rendezett terep kialakítására vonatkozó előírások a következők]

„e) önálló rendeltetési egységenként a garázslehajtó kivételével legfeljebb egy–egy közvetlen tereprendezést igénylő pinceszinti vagy alagsori kertkapcsolat alakítható ki.”

 „(5) A telken záportározót kell létesíteni a csapadékvizek helyben tartása érdekében

a)  új épület vagy építmény építése során, továbbá

b) a meglévő épület vagy építmény bővítése, átalakítása, rendeltetési módjának megváltoztatása során, ha a telken a beépített vagy burkolt felület egyúttal legalább 15%-kal növekszik, vagy eléri a 20 m²-t.”

(2)     Az ÓBÉSZ 7. §-a a következő (5a) .és (5b) bekezdésekkel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdés szerinti záportároló vizét szivárogtatni, szikkasztani nem szabad, az csak a telek egyenletes öntözését biztosító módon, vagy megfelelő kezelés utáni használati vízként (elsősorban WC öblítő vízként) használható fel. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy beépített területként a telek beépítési mértékébe beszámító, valamint a csak a terepszint alatti beépítésbe beszámító, de zöldtetővel nem rendelkező zárófödém területét együt számolva –

1. 30 m² beépített terület nagyságig 6 m³ záportározó térfogatot kell kialakítani,
2. 30 m²-nél nagyobb beépített terület esetén a 6 m³ záportározó térfogatot minden megkezdett 10 m² többletterület után 1,6 m³-rel meg kell növelni.

(5b) Az (5a) bekezdés b) pontja szerinti meglévő épületet érintő építési tevékenység esetén a (5b) bekezdés a)-b) pontja szerinti méretet

1.  a létrejövő különbözetre kell számolni az épület bővítése esetén,
2. a teljes épületre kell számolni az épület jelentős átalakítása, újjáépítése, átépítése, rendeltetésének megváltoztatásával járó átalakítása, továbbá jelentős átalakításával, újjáépítésével járó bővítése esetén.”

„(7) Két közterület között az útként, vagy az út részeként használt földrészletet közterületté lehet nyilvánítani.”

„(2) A Szabályozási Terven jelölt zöldfelületi szabályozási elemek figyelembevétele:

1. köz- és/vagy Ln-T övezetbe sorolt területen „zöldfelületként megtartandó/kialakítandó terület” jelölés esetén a lehatároláson belül
   1. a zöldfelület aránya legalább 60 % legyen, amelynek megállapításánál a lehatárolás 15%-ánál nem nagyobb arányú területű szórt, nem szilárd burkolatú része vehető zöldfelületként figyelembe vagy
   2. a fásítottság legalább 60%-os lombkorona fedettséget kell, hogy biztosítson,
   3. dísz-, pihenő- és játszókert létesíthető, de épület nem helyezhető el;
2. a „megőrzendő értékes fa/facsoport” jelölés esetén
   27. a fa építési tevékenység miatt nem vágható ki, fakivágás kizárólag növény-egészségügyi, élet- és vagyonvédelmi okokból történhet,
   28. a fa lombkoronája alatti területen belül 50 centiméternél mélyebb alapozási munkát, a gyökérzónát érintő bármely tereprendezési munkát végezni nem lehet,
   29. a fa törzsétől számított 1,0 m sugarú területen vízzáró burkolat nem létesíthető;
3. a „telepítendő fasor” jelölés esetén
   53. a közterületeken, a „telepítendő fasor”-ként jelölt szakaszokon a fasor telepítésének műszaki feltételeit biztosítani kell a közterület keresztmetszeti elrendezésének változása, átépítése során, a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének biztosításával, kivéve, ha a már meglévő vagy tervezett közműlétesítmény azt nem teszi lehetővé,
   54. a jelölt szakaszon a telepítésre kerülő fák számára biztosítandó közműmentes élettér minden irányban legalább 1,5 méter széles kell, hogy legyen;
   55. telken belül új beépítés, tereprendezés esetén a jelölt helyen, vagy annak környezetében fasorjellegű faültetés feltételeit biztosítani kell és a faültetést az építési tevékenység befejezését követő 1 éven belül végre kell hajtani;
4. a „megtartandó/kiegészítendő fasor” jelölés esetén a közterületeken a keresztmetszeti tényezők változtatásakor biztosítani kell a jelölt „megtartandó/kiegészítendő fasor” megőrzését, hiányzó szakaszainak kiegészítését, továbbá a rekonstrukció és a fenntartás műszaki feltételeit, a növény-egészségügyi szempontok együttes figyelembevételével, kivéve, ha a már meglévő vagy tervezett közműlétesítmény azt nem teszi lehetővé, 
5. a fasortelepítésnél és -kiegészítésnél az ültetéssel egy időben kell biztosítani annak öntözhetőségét, legalább a gyökérzónába levezetett, ledugaszolt dréncsővel.”
2. Az ÓBÉSZ 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 5. és 7. mellékleteken jelölt fasorok figyelembevétele:

1. „védendő fasor” jelölés esetében biztosítani kell, hogy ha a Szabályozási terven az adott szakaszon „megtartandó/kiegészítendő fasor” jelölés van, akkor a fasor a (2) bekezdés d) pont szerinti feltételek együttes betartása  mellett csak azonos egyedekkel egészíthető ki,
2. az 5. mellékleten „megtartandó fasor” jelölés, valamint a 7. mellékleten „meglévő, megtartandó településképvédelmi jelentőségű fasor, illetve „meglévő kiegészítendő településképvédelmi jelentőségű fasor” jelölés esetén a (2) bekezdés d) pont szerinti rendelkezések betartandók akkor is, ha a Szabályozási terv ugyanazon közterület szakaszon nem jelöl jelleghelyesen fasort,
3. az 5. mellékleten „tervezett fasor”, és a 7. mellékleten „tervezett településképvédelmi fasor” jelölés esetén a közterületek kialakítása, keresztmetszeti átrendezése esetén a (2) bekezdés c) pont szerinti feltételeket kell biztosítani, akkor is, ha a Szabályozási terv ugyanazon közterület szakaszon nem jelöl jelleghelyesen fasort,
4. az 5. mellékleten „tervezett fasor” és a 7. mellékleten „tervezett településképvédelmi fasor – Bécsi úti villamos megvalósítása figyelembevételével” jelölés esetén a fasor telepítésekor a Bécsi úti villamos tervezett nyomvonala és az ahhoz kapcsolódó közművek meglévő és tervezett elhelyezkedése függvényében kell a fasortelepítést megvalósítani
5. a fasortelepítésnél és -kiegészítésnél az ültetéssel egy időben kell biztosítani annak öntözhetőségét, legalább a gyökérzónába levezetett, ledugaszolt dréncsővel.”

„(6) Ahol a szabályozási terv építési helyet tüntet fel a telken, ott az általános építési hely előírásai helyett a szabályozási terven feltüntetettet kell figyelembe venni.”

 „(3) Az oldalkertben garázs megközelítését szolgáló lejtő a terepszint felett a beépítési mértékbe be nem számító építményrésszel lefedhető akkor, ha a lefedés

1. legnagyobb hossza legfeljebb 6,0 méter, és
2. zöldtetővel kerül kialakításra, és
3. a zöldtető talajvastagságával együttesen sem nyúlik sehol a rendezett terephez képest 1,0 méternél magasabbra.

A lefedett épületrész a terepszint alatti beépítésbe beszámít.”

„(3) Az oldalkert mérete új épület létesítése esetén az építési övezetben vagy a Szabályozási Terven meghatározott méret, annak hiányában

1. 12 méteres, vagy annál nagyobb telekszélesség esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb beépítési magasság fele, de legalább 4,5 méter,
2. 10 méternél nagyobb, de 12 méternél kisebb telekszélesség esetén 4,0 méter,
3. 8,0 méternél nagyobb, de 10 méternél kisebb telekszélesség esetén 3,0 méter,
4. a legfeljebb 8,0 méteres kialakult telekszélesség esetén legalább 2,5 méter, továbbá
5. a c)-d) pont esetében az oldalkertre tekintő homlokzat homlokzatmagassága nem lehet nagyobb 3,5 méternél.”

„(1) Az előkertbe benyúló meglévő lakóépület épületrésze esetén – ha az építési övezet a rendeltetés tekintetében másként nem szabályoz – [7. ábra]

1. az épület az előkert területének további csökkentésével nem bővíthető, és
2. az épület magassága az érintett előkerti sávban legfeljebb egy építményszinttel, tetőtéri beépítéssel növelhető az építési övezet egész épületre vonatkozó magassági előírásainak betartásával.”
2. Az ÓBÉSZ 41. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Zártsorú beépítési mód esetén az (1)-(4) bekezdésben említett oldalkert helyett az oldaltávolságra kell a szabályt megfelelően alkalmazni.”

[(2) Gépjárműtároló csak utólagosan és akkor létesíthető az előkertben, amennyiben az építési övezet azt lehetővé teszi, és a következő feltételek teljesülnek:]

 „h) 20%-os, vagy annál nagyobb tereplejtés esetén az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő támfalgarázs létesíthető. ”

„(5) Nem vehető figyelembe a telek zöldfelületének számítása során

1. a beton gyepráccsal kialakított felület, továbbá a gépkocsi lehajtó területén kialakított zöldsáv területe,
2. a burkolt környezetben létesülő 1 m² alatti zöldfelület, ami több ilyen zöldfelületként sem vonható össze,
3. felszíni parkoló 2 m² alatti egybefüggő zöldfelületeinek területe, kivéve, ha azon belül fa kerül ültetésre.”

„(5) A 9,5 méternél alacsonyabb legnagyobb megengedett épületmagasságú építési övezetek területén – kivéve, ha az építési övezet, a Szabályozási Terv, vagy a XXI. fejezet egyes területekre vonatkozó Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik — legfeljebb egy építményszint létesíthető az épületmagasság számításnál figyelembevett 45°-os sík alatt.”

2. Az ÓBÉSZ 67. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Lejtős terepen, ha a terepszint alatti építmény terepcsatlakozástól mért magassága meghaladja az 1,0 m-t, akkor az
1,0 m-nél magasabb építményrész beszámít a beépítés mértékébe. Az ily módon, részben terepszint alatti építménynek tekinthető építmény terep-csatakozástól mért legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 1,5 m-nél, kivéve, ha a lejtő irányú oldalon annak bejárati homlokzata van, amelyhez a tereplépcső, rámpa közvetlenül csatlakozik. [12. ábra]”

[107. § Az Lk-1/AI/Z-1 építési övezet területén a beépítés kialakultnak tekintendő, továbbá]

„d) az épületmagasság a Benedek Elek utca sarkán lévő épület esetében elérheti a 13,5 métert.”

2. Az ÓBÉSZ 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„108. § Az Lk-1/HZ-1, Lk-1/HZ-2, Lk-1/HZ-3 és az Lk-1/HZ-4, Lk-1/HZ-5 építési övezet területén

1. a telek a keretes beépítés szabályai szerint építhető be;
2. az előkert mérete 5 méter – kivéve, ha a Szabályozási terv eltérő építési határvonalat rögzít –, de az épületnek illeszkednie kell a szomszédos beépítés kialakult előkertjéhez, amelynek során a közös telekhatártól számított 3,0 méteren belül a szomszédos csatlakozó előkert méretét kell figyelembe venni;
3. épülethézag akkor létesíthető a telek legfeljebb egy oldalhatára mentén, ha a zártsorú csatlakozás műszaki akadályba ütközik;
4. az utcai sáv mérete (épületmélység) legfeljebb 12 méter lehet, kivéve, ha a Szabályozási terv eltérő méretet rögzít;
5. zártsorú épületcsatlakozásnál a csatlakozó homlokzatmagasság eltérése 1,5 méter lehet, ha a Szabályozási Terv másként nem rendelkezik;
6. a Lk-1/HZ-4 és a Lk-1/HZ-5 építési övezetben a földszint kereskedelemi, vendéglátási, szolgáltatási, szórakoztatási, kulturális rendeltetési egység, közforgalmú iroda céljára 100 %-ig beépíthető, de az afeletti szintek beépítési mértéke legfeljebb 50% lehet;
7. kereskedelmi rendeltetés általános szintterülete legfeljebb 1000 négyzetméter lehet;
8. a Lk-1/HZ-1, a Lk-1/HZ-3 és a Lk-1/HZ-6 építési övezetben a szomszédos telek épületének figyelembevétele során
   183. ha a szomszédos épület a telekhatáron áll, akkor ahhoz zártsorúan kell csatlakozni, kivéve, ha épületszerkezeti okokból (különösen: átnyúló tetőzet, homlokzaton lévő nyílászáró) az nem lehetséges, vagy a magassági eltérés azt indokolja,
   184. ha a szomszédos telken álló épület nem a telekhatáron áll, akkor 47. §-ban meghatározott méretű épülethézagot kell kialakítani úgy, hogy az építéssel érintett telek oldaltávolsága legalább 3,0 méter legyen, függetlenül attól, hogy a telekre tekintő szomszédos épülethomlokzat milyen nyílászáróval rendelkezik;
   185. a Szabályozási terven jelölt „zöldfelületként megtartandó/kialakítandó terület” lehatárolás a terepszint alatt sem építhető be.
1. amennyiben a meglévő épület az előkert irányába kinyúlik, akkor függetlenül attól, hogy rendeltetése lakóépület vagy nem, vagy a rendeltetése megváltozik, a 39. § (1) bekezdés alkalmazandó.”

[(3) Az építési övezetek további előírásai:]

„c) az Lke-2/SZ-HL3 jelű építési övezet telkein

ca) a 45 méteres, vagy annál kisebb telekszélesség esetén egy főépület,

cb) a 45 méternél szélesebb telken két főépület

létesíthető;

cc) kiszolgáló épület – a támfalgarázs kivételével – nem létesíthető;

cd) a hátsókert mérete 6,0 méter, de az Ek erdő övezettel határos, 50 méternél mélyebb telek esetében 20,0 méter

ce) az oldalkert mérete 3,5 méter.”

2. Az ÓBÉSZ 152. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Lke-2/AI/SZ-1, Lke-2/AI/SZ-2 jelű építési övezetek területén

1. egy telken egy főépület létesíthető;
2. előkert mérete 5,0 méter;
3. az oldalkert mérete 3,0 méter;
4. a hátsókert mérete 10,0 méter, az Lke-2/AI/SZ-2 építési övezetben 6,0 m;
5. lakófunkció nem létesíthető;
6. a 129. § (1) bekezdés rendeltetései közül nem létesíthető lakás rendeltetés, a nevelési, oktatási, szállás létesítmény esetén a tulajdonos, vagy a használó számára szolgáló lakás kivételével;
7. kereskedelmi rendeltetés legfeljebb 300 négyzetméter általános szintterülettel létesíthető;
8. a parkolási kötelezettség fásított felszíni parkolóban is biztosítható.”

„177. § A Vt-H/Z-1, Vt-H/Z-2, Vt-H/Z-3, Vt-H/Z-4 és a Vt-H/Z-5 jelű építési övezetek területén – XXI. Fejezet kiegészítő előírása együttes figyelembevételével –

1. nem létesíthető lakás a földszinten és az I. emeleti szinteken
   1. a Lajos utcának a Kolosy tér és Nagyszombat utca közötti, és
   2. a Nagyszombat utcának az Árpád fejedelem útja és Bécsi út közötti

szakasza menti épületekben;

2. az épület földszinti és első emeleti beépítési mértéke akkor érheti el a 100%-ot
   27. ha az épület egésze a rendeltetése szerint: közhasználatú közintézmény, kulturális célú, valamint szórakoztatási rendeltetésű, vagy
   28. ha a földszinti beépített terület, vagy a telek legalább 20 %-a közhasználatú terület, és amelynek legalább fele üvegtetős lefedésként, vagy garázsszint feletti tetőkertként valósul meg, és
   29. a Vt-H/Z-4 jelű építési övezetben a felsőbb szintek beépítési mértéke nem haladhatja meg a 80 %-ot;
3. az épület minden szintjére vonatkozó 100%-os beépítési mérték akkor alkalmazható, ha
   53. parkolóház kerül elhelyezésre, vagy
   54. az épület a saját parkolási kötelezettségén felül legalább 25% többletet jelentő közcélú parkolóférőhellyel létesül, vagy
   55. az épület földszinti területének legalább 30%-a közhasználatú területként kerül kialakításra, és az közvetlenül a közterülethez csatlakozik;
4. kereskedelmi rendeltetés:
   79. legfeljebb összesen 4000 négyzetméter,
   80. a Vt-H/Z-4 jelű  építési övezetben legfeljebb összesen 15.000 négyzetméter

általános szintterülettel létesíthető;

5. szintterületi mutató kedvezmény akkor adható, ha:
   105. a telek egy része, vagy a földszinti területek meghatározott része közhasználatú területként kerül kialakításra, vagy
   106. a saját telken közcélú lakossági parkolók kerülnek kialakítására, vagy
   107. az építtető vagy a tulajdonos a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmény keretében (TRSZ) részt vesz Óbuda-Újlak területén az önkormányzat által meghatározott közterület felújításában a vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával; 
   108. a Vt-H/Z-1 építési övezetben az építtető vagy a tulajdonos a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmény keretében (TRSZ) ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátotta, vagy bocsátja a Szabályozási terven jelölt Bécsi út és Makovecz Imre utca közötti saját tulajdonában volt, vagy saját tulajdonában álló közterületet.
6. a 2002. január 1. előtt már meglévő épület padlástere – a TKR tetőzetre vonatkozó előírásai figyelembevételével – felső szinti lakás bővítéseként beépíthető akkor is, ha az épület szintterületi mutatója nagyobb, mint az építési övezetben meghatározott mérték, de nem haladhatja meg az 5,0 m²/ m² –es értéket;
7. a Vt-H/Z-3 építési övezetben a 400 m²-nél kisebb telekméret esetén az általános szintterületi mutató és a parkolási szintterületi mutató 0,5 értékkel növelhető a közhasználatú terület kialakítása esetén;
8. a Vt-H/Z-5 építési övezetben az épület magasságát a 8. melléklet 18. b ábra figyelembevételével kell megállapítani, és az épület legmagasabb pontja 19,0 m lehet.
9. a Vt-H/Z-1 építési övezetben Bécsi út és a Makovecz Imre utca közötti feltáró út a 400 m²-nél kisebb telekméret esetén az általános szintterületi mutató és a parkolási szintterületi mutató 0,5 értékkel növelhető a közhasználatú terület kialakítása esetén.”
2. Az ÓBÉSZ 178. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(1) A Vt-H/AI/Z-1, Vt-H/AI/SZ-E1, Vt-H/AI/SZ-E2, Vt-H/TU-1 és a Vt-H/SZ-1 jelű építési övezetek területén]

„f) a Vt-H/AI/SZ-E2 építési övezetben a parkolási kötelezettség a meglévő épület bővítése esetében

fa) elszíni parkolóban vagy a főépületben biztosítható, továbbá

fb) biztosítása a telken kívül is megengedett, amennyiben a parkolási kötelezettség a telken belül nem oldható meg, vagy korábban is közterületi parkolóban történt.”

[(1) A Vi-1/SZ-L1 jelű építési övezet területén]

„c) 500 m²-nél kisebb telekméret esetén az általános szintterületi mutató 0,8.”

2. Az ÓBÉSZ 188. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[(1) A Vi-1/Z-RF1 jelű építési övezet területén]

„g) meglévő épület magassága akkor növelhető, ha az azzal járó bővítés igazoltan az épület eredeti építéskori magasságának megfelelő szintszám figyelembevételével történik”

 „(5) A Vi-2/SZ-6 jelű építési övezet területén

1. lakás az emeleti szinteken létesíthető;
2. a parkolási kötelezettséget
   27. legalább 80%-át épületben vagy terepszint alatti építményben kell biztosítani,
   28. az alapfokú egészségügyi-, oktatási- és egyéb közintézmények esetén közterületen is lehet biztosítani,
   29. amennyiben régészeti okból az épületen belüli vagy terepszint alatti gépkocsitároló, garázs nem alakítható ki, akkor a korlátozással érintett mértékig a telken belüli fásított felszíni parkolóban lehet biztosítani.”
2. Az ÓBÉSZ 191. § (8) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(8) A Vi-2/SZ-9 jelű építési övezet területén]

„d) a parkolási kötelezettség legfeljebb 50%-ban – óvoda, bölcsőde létesítése esetén 100%-ban – felszíni parkolóban is biztosítható.”

[(1) A Vi-3/SZ-E1, Vi-3/SZ-E2, Vi-3/SZ-E-3 és a Vi-3/SZ-E-4 építési övezetek területén]

„h) Vi-3/SZ-E2 építési övezet területén lévő kolostorrom Szabályozási terven meghatározott arányú zöldfelületként rögzített területe önálló telekként kialakítható.”

[(2) A Gksz-1/SZ-1, Gksz-1/SZ-2, Gksz-1/SZ-3, Gksz-1/SZ-4, Gksz-1/SZ-5, és a Gksz-1/SZ-6 jelű építési övezet területén]

„h) A Gksz-1/SZ-5 építési övezetben

ha) a rendelet hatálybalépésekor már meglévő telephelyen új épület elhelyezésének feltétele a legalább 20%-os zöldfelületi arány biztosítása, amely teljesértékű vagy tetőkerti zöldtetővel is lehetséges;

hb) a ha) alpont szerinti telephely megszűnése és a meglévő épületek beépített alapterületének legalább felének elbontása esetén a telken az előírt zöldfelület legkisebb aránya 35%, vagy a 24. § (3) bekezdés szerinti  legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke alkalmazható, amelynek során az előírt fásítás a minimális zöldfelület területén kívül valósítandó meg.”

„(5) A KÖu-1, KÖu-2, KÖu-3 és a KÖu-4, valamint a KÖk és a Kt-kk jelű övezetek területén elhelyezhetők

1. a közutak és azok szervízútjainak felszíni és különszintű létesítményei – a közlekedési hálózatban betöltött szerep szerinti kialakítással (út, csomópont, műtárgyak, csapadékvíz elvezető rendszerek),
2. a kötöttpályás közlekedés közúti gyorsvasúti (villamos) építményei – a Kt-kk övezet kivételével,
3. a gépjármű várakozás létesítményei – építményként vagy felszíni parkolóként,
4. a kerékpáros és gyalogosforgalom céljára kijelölt területek és azok építményei,
5. a közművek, hírközlési létesítmények felszíni és felszín alatti építményei,
6. a csapadékvíz elvezetés műtárgyai,
7. zöldfelületi elemek, továbbá kertépítészeti és szabadtér építészeti tárgyak, műtárgyak, környezetvédelmi létesítmények,
8. köztárgyak, valamint
9. utasváró, vendéglátó terasz,
10. ahol a Szabályozási terv azt lehetővé teszi, és a TKR nem tiltja, kioszk,
11. a közúti űrszelvény figyelembevételével létesülő építmény a terepszint alatt vagy felett, ahol a Szabályozási terv szabályozási eleme lehetővé teszi,
12. ahol a Szabályozási terv lehetővé teszi, a 15. § (3) bekezdés szerinti lehatároláson belüli építmény.”
2. Az ÓBÉSZ 228. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) A KÖu-2/Á jelű állomásépület övezet, és a KÖu-4/AP autóbusz pályaudvar övezet területe elsősorban a közösségi közlekedés állomásépületeinek elhelyezésére, átszállási kapcsolatok biztosítására szolgál, amelyen elhelyezhetők az (5) bekezdés építményei, továbbá

1. a tömegközlekedés megállóhelyeinek várakozóépítményei, és hozzájuk kapcsolódóan
   1. a közlekedést szolgáló információs és szolgálati irodák, ügyfélközpont, kezelő helyiségek,
   2. jegy- és bérletpénztár,
   3. szolgálati pihenők,
   4. várótermek és várakozó terek, pihenők,
   5. raktár,
   6. kerékpártárolók,
   7. nyilvános illemhely,
   8. köztárgy,
   9. közműlétesítmény műtárgya létesíthető, továbbá
   10. az épületen belül, vagy önálló épületben vendéglátási, szolgáltatási rendeltetések

helyezhetők el, amelyek során parkolási kötelezettség nem keletkezik.

2. a KÖu-2/Á és a KÖu-4/AP jelű övezet területén
   27. az a) pontban foglaltakon kívül elhelyezhető kiskereskedelmi és vendéglátó rendeltetés, vendéglátó terasz a Szabályozási terven az „építés helye beépítésre nem szánt övezetben, vagy közterületen” jelöléssel ellátott helyen;
   28. ahol a Szabályozási terv lehetővé teszi kioszk;
   29. a létesíthető építmény legmagasabb pontja 4,5 méter lehet;
3. a területen nem helyezhető el
   53. építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi,
   54. az építési tevékenység időszakán túl mobilépítmény, konténer, konténerház, mobilház, fedett, áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított, vagy a helyszínen összeszerelt, nyílással (nyílásokkal) ellátott moduláris építmény,
4. a közlekedést szolgáló építmények részben (peron lefedés), vagy egészben a szomszédos közterületek fölé is benyúlhatnak a biztosítandó űrszelvény figyelembevételével,
5. az övezet területének terepszint felett és alatt egyaránt legfeljebb 20%-a építhető be, legalább 10%-án zöldfelületet kell biztosítani,
6. épület a Szabályozási terven jelölt „építés helye beépítésre nem szánt övezetben, vagy közterületen” lehatároláson belül helyezhető el, amelynek során a Szentlélek téren
   131. a 15. § (3) bekezdés szerinti méretkorlát figyelmen kívül hagyandó,
   132. a közösségi közlekedéshez tartozó konténerépítmény lecserélhető,
   133. bármilyen építmény elhelyezésénél az 1200-as ivóvíz főgerincvezetéket és annak védőtávolságát a szolgáltatóval egyeztetett módon figyelembe kell venni.
7. a nem beépített és nem közlekedést szolgáló területeket zöldfelületként kell kialakítani.”

[(1) A Zkp jelű övezetek jellemzően a legalább 1 hektár kiterjedésű zöldterületek a következő övezeti besorolások szerint:]

„k) Zkp-Rek1 az 1 hektárnál nagyobb méretű, a lakosság rekreációs szabadidő eltöltését szolgáló zöldterületek.”

2. Az ÓBÉSZ 231. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Zkp-Rek1 jelű övezetben elsődlegesen közjóléti, sportolási és egyéb rekreációs célú területek alakíthatók ki, amelyeken elhelyezhetők – a terület geotechnikai besorolásának megfelelő geotechnikai jelentés figyelembevételével -

1. pihenés, testedzés (erdei tornapálya, télisport-pálya) épületnek nem minősülő építményei,
2. nem versenyszerű sportoláshoz kialakított sportpálya,
3. kerti építmény – a kerti víz- és fürdőmedence, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor kivételével,
4. gyalogos létesítmények építményei, továbbá gyalogút, kerékpárút, fásított felszíni parkoló,
5. az ismeretterjesztés – épületnek nem minősülő - építményei,
6. vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület legfeljebb 150 négyzetméter alapterülettel,
7. nyilvános illemhely,
8. a terület fenntartásához szükséges építmények, épületek, továbbá
9. az övezet területén közpark jellegű területrendezés történhet, sportkert, játszótér létesíthető, amelyeken az ahhoz tartozó építmények, a használók kiszolgálását szolgáló épületek létesíthető.”

 „(7) A Zfk-3/Vi és a Zfk-4/Vi jelű övezetek területén

1. a következő építmények helyezhetők csak el a b) pont együttes figyelembevételével:
   1. a közlekedés terepszint alatti építménye,
   2. a közlekedés terepszint feletti várólétesítménye,
   3. a környező lakóépületek kiszolgálása céljából mélygarázs;
2. elhelyezhető továbbá egyéb terepszint alatti építmény, amely támfalépítményként is kialakítható a tereplejtés figyelembevételével, amelyben
   27. a Zfk-3/Vi jelű építési övezetben a vendéglátás építményei közül cukrászda, fagylaltozó, továbbá kiskereskedelem, nyilvános illemhely, garázs létesíthető,
   28. a Zfk-4/Vi jelű építési övezetben nyilvános illemhely létesíthető;
3. a terepszint alatti építmények felső szintje – megközelítést szolgáló, a beépítettségbe beszámítandó építmények (lépcső, felvonó, rámpa) kivételével – nem nyúlhat a környező csatlakozó járda vagy zöldfelületek fölé 1 méternél nagyobb mértékben.”

„(11) Az Ek-2 jelű övezetben a közjóléti rendeltetésnek megfelelően elsődlegesen közjóléti, sportolási és egyéb rekreációs célú területek alakíthatók ki, amelyeken elhelyezhetők – a terület geotechnikai besorolásának megfelelő geotechnikai jelentés figyelembevételével -

1. pihenés, testedzés (erdei tornapálya, télisport-pálya) épületnek nem minősülő építményei,
2. nem versenyszerű sportoláshoz kialakított sportpálya,
3. kerti építmény – a kerti víz- és fürdőmedence, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor kivételével,
4. gyalogos létesítmények építményei, továbbá gyalogút, kerékpárút, fásított felszíni parkoló,
5. az ismeretterjesztés – épületnek nem minősülő - építményei,
6. vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület legfeljebb 150 négyzetméter alapterülettel,
7. nyilvános illemhely,
8. a terület fenntartásához szükséges építmények, épületek, továbbá
9. az övezet területén közpark jellegű területrendezés történhet, sportkert, játszótér létesíthető, amelyeken az ahhoz tartozó építmények, a használók kiszolgálását szolgáló épületek létesíthető.”

(12) Az Ek-3 övezetben a jelen rendelet hatálybalépésekor már jogszerű meglévő pihenőfunkciót szolgáló szabályos épületeken kívül új épület nem létesíthető, a meglévő épület nem bővíthető, csak a jókarbantartás célú építési tevékenység folytatható, lebontás után új épület nem létesíthető. Építményként

1. a szabadidő eltöltés építményei,
2. pihenés, testedzés építményei,
3. az ismeretterjesztés – épületnek nem minősülő - építményei,
4. a terület fenntartásához szükséges építmények,
5. a turizmust szolgáló építmények (menedékház, erdei tornapálya, télisport-pálya),
6. biztonsági okból szükséges őrházak melléképítmények,
7. kerti építmények – a kerti víz- és fürdőmedence, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor kivételével –,
8. szakrális és hitéleti építmények

helyezhetők el.”

[(7) Az Mk jelű övezetek területén a (6) bekezdésben foglaltak betartásával

b) elhelyezhető]

„bi) az életvitel szerű tartós ott tartózkodás feltételeit nem biztosító, rekreációs célú pihenőépület,”

2. Az ÓBÉSZ 237. § (9) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[(9) Az Mk-2 jelű övezet területén]

„i) az övezet területén legfeljebb 400 m² bruttó alapterületű, a területet használók ellátására szolgáló kiskereskedelmi építmény létesíthető, amennyiben

ia) a telek előtt legalább 12 m-es szélességű közterület van kialakítva, és

ib) legalább a részleges közműellátás biztosított a telken.”

3. Az ÓBÉSZ 237. § (10) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(10) Az Mk-2 jelű övezetbe sorolt terület esetleges távlati beépítésre szánt területi átsorolásának és belterületbe vonásának kezdeményezési feltétele]

„d) a közművek fő vezetékeinek kiépítése, különösen a csatorna és vezetékes vízhálózat fővezetékei tekintetében, vagy ezekre vonatkozó elfogadott tervek és konkrét megvalósítási szándék megléte.”

[(1) A Szabályozási Terven jelölt egyes szabályozási elemekre vonatkozó kiegészítő előírások:

c) a kettőzött ház jelölés esetén]

„ce) az egyik oldalhatáron álló, utcavonalig nem kiépített épület az utca irányába bővíthető, vagy ott új épület elhelyezhető, de az épület elhelyezése nem járhat értékes növényzet kivágásával;”

„(3) Az épület legmagasabb pontját a következő szabályok betartásával kell meghatározni a Bécsi úttal határos telkek esetében: [18. ábra]

1. a Bécsi út felől, vagy a Kecske köz felől – az úttal a TKR alapján kötelező módon párhuzamos – gerincvonal magassága nem haladhatja meg a Szabályozási Terven szereplő Bécsi út, és a Kecske köz felől meghatározott párkánymagasság vagy homlokzatmagasság 6,0 méterrel növelt értékét;
2. az épület legmagasabb pontjának lehatárolását szolgáló magassági idom kontúrjának határoló síkjait a c)-e) pont szerint kell megállapítani
   27. a Bécsi út keleti oldalán fekvő a Bécsi úttal közvetlenül szomszédos, valamint
   28. a Bécsi út nyugati oldalán fekvő a Bécsi út és a Kecske köz közötti, továbbá
   29. a 2. tömbben a Bécsi út és a belső feltáró út közötti

épületek esetében;

3. a területre vonatkozó magassági idom megállapítása során [18. a1-a2 ábra],
   53. a ferde sík hajlásszöge 45º,
   54. az elméleti gerincvonalat meghatározó vízszintes sík magassága a párkánymagasság, vagy homlokzatmagasság értéke + 6,0 méter;
4. a Bécsi út nyugati oldalán fekvő átmenő telek esetében, ha a Kecske köz, vagy a 2. tömbben a belső feltáró utca felől a magassági idom vízszintes síkja magasabban helyezkedik el, mint a Bécsi út felőli vízszintes sík, akkor a magassági idomot a következők szerint kell megállapítani [18. a1-a2 ábra]
   79. meg kell határozni a két eltérő magasságú párkányvonalat, az arra fektetett két 45º-os ferde síkot és a hozzájuk tartozó vízszintes magassági síkokat, és
   80. a két eltérő magasságú vízszintes síkot a Bécsi út felől az utca szemközti homlokzati falsíkjának 1,5 méteres magassági vonalától a Bécsi út felőli párkányvonalra fektetett 45º-os ferde sík és a hozzátartozó vízszintes sík metszésvonalára (elméleti gerincvonal) fektetett ferde látványsíkkal kell összekötni;
5. az a)-c) pontok szerint meghatározott síkok (a két 45º-os, a két vízszintes, és az azokat összekötő harmadik ferde látványsík) fölé épületrész – a kémények és szellőzők kivételével – nem nyúlhat;
6. a Bécsi út nyugati oldalán fekvő átmenő telek esetében, ha a Kecske köz, vagy a 2. tömbben a belső feltáró utca felől a magassági idom vízszintes síkja alacsonyabban helyezkedik el, mint a Bécsi út felőli vízszintes sík, akkor a magassági idomot a Bécsi út felől szerkesztett vízszintes sík határozza meg;
7. a hátsó telekhatár felé néző homlokzat esetében nem kell a c)-f) pont szerinti magassági idom közterület felőli szerkesztési szabályait alkalmazni;
8. a Bécsi út keleti oldalán a területre vonatozó magassági idomot a 45º-os ferde sík és a 8. melléklet 18.b ábra szerinti ferde látványsíkok (látványsík-1 és látványsík-2)  együtt határozzák meg, amelyek fölé csak az i) pontban meghatározottak szerint nyúlhat épületrész;
9. a Bécsi út keleti oldalán a Bécsi út 69-71. szám alatti telken a közterületi határvonaltól számított
   209. 6 méteren belül a párkányvonalra fektetett 45º-os ferde sík és a látványsík között legfeljebb a teljes homlokzatszélesség 1 /8-án,
   210. 10 méteren túl legfeljebb a teljes homlokzatszélesség 1/5-én és a látványsík-1 fölé legfeljebb 4,0 méter magasságig,
   211. 20 méteren túl legfeljebb a látványsík-2 magasságáig

nyúlhat épületrész.”

2. Az ÓBÉSZ 247. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A 7-es tömb szabályozása

1. a 14669 és a 14695, 14696 hrsz.-ú telkek, valamint a 14699/3, 14699/4 hrsz.-ú telkek Szabályozási Tervben lehatárolt területét, továbbá a 14697/2 hrsz.-ú telek teljes területét közhasználat céljára átadott területként kell kialakítani. Az e célból jelölt területek kerítéssel nem határolhatók le, rajtuk a gyalogosforgalom szabad átjárását időbeli korlátozás nélkül kell biztosítani;
2. a 14695, 14696, a 14697/2 és a 14699/4 hrsz.-ú telkek összevonandók a közhasználatú terület kialakítása mellett;
3. a Bécsi út 69-71. szám alatti (14696 és 14695 hrsz) épületek megtartása esetén az épület parkolási igényeit:
   53. a Galagonya utca felől megközelíthető átépített pinceszinten, vagy
   54. a 14697/2, 14699/4 hrsz.-ú telkek alatti mélygarázsban

kell biztosítani;

4. a Bécsi út 69-71. szám alatti (14696 és 14695 hrsz) épületek bontása esetén az új beépítés parkolási igényeit:
   79. a Galagonya utca felőli megközelítésű mélygarázsban, és
   80. a 14697/2, 14699/4 hrsz.-ú telkek alatti mélygarázsban

kell biztosítani;

5. a Bécsi út 69-71. számú épület ((14696 és 14695 hrsz meglévő vagy új) összeköthető a Galagonya utca menti új épület(ek) emeleti szintjével, és az épület földszinti kialakítása során a gyalogos átközlekedést a Galagonya utca és a Dereglye utca közötti közhasználatú területen legalább 6,0 méter széles és legalább 4,0 méter belmagasságú űrszelvénnyel biztosítani kell.”

„(2) Az épületek magassági kialakításának szabályai a következők

1. az épület legmagasabb pontja legfeljebb 25 méter lehet, kivételt képez ez alól a Viador utcai utcakép látványvédelme miatt a Szabályozási Terven jelölt sáv, ahol a Viador utca vonalától a tömb belseje felé eső 20 méter széles sávon belül legfeljebb 20,5 méter lehet az épület adott sávra eső legmagasabb pontja;
2. a csatalakozó párkánymagasság értéke legfeljebb ±0,8 méterrel térhet el a szomszédos épület párkánymagasságának értékétől, a Viador utcai épületek kivételével, ahol azoknak az eredetivel azonosnak kell lennie.”

[(2) A Vi-1/SZ-2 övezetre vonatkozó előírások]

„c) 16215 hrsz.-ú telken „megtartásra javasolt épület, épületrész”

ca) felújítható,

cb) legfeljebb egy szinttel és tetőtérrel bővíthető,

cc) átépítése, bővítése során a hegy felőli oldalon a homlokzatmagasság a meglévő Kiscelli utca felőli épületrész meglévő gerincmagasságát nem haladhatja meg,

cd) a telekhatáron álló oldalfalában nyitható nyílászáró nem, de bevilágító határoló felület lésíthető;”

2. Az ÓBÉSZ 249. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[(2) A Vi-1/SZ-2 övezetre vonatkozó előírások]

„d) a 16215 hrsz.-ú telken a meglévő épület teljes elbontása esetén az építési helyen belül a telekhatártól számított 5,0 méteres sávban csak terepszint alatti beépítés létesíthető.”

1. 4. § (5) bekezdés d) pontjában a „viszonyított 3 méteres” szövegrész helyébe a „viszonyított (bevágás feltöltés együttesen) 3 méteres”;
2. 6. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában és a (6) bekezdésében a „kerti medence” szövegrész helyébe a „kerti víz- és fürdőmedence”;
3. 7. § (2) bekezdésben a „tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása” szövegrész helyébe a „tisztított szennyvíz szikkasztása”;
4. 13. § (2) bekezdés b) pontban a „XIX. Fejezet” szövegrész helyébe a „XXI. Fejezet”;
5. 15. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „ba) alpontban” szövegrész helyébe a „ca) alpontban”;
6. 24. § (3) bekezdés a) pontjában a „vagy XXI. Fejezet” szövegrész helyébe a „vagy a XXI. Fejezet”;
7. 24. § (3) bekezdés b) pontjában a „terület minden” szövegrész helyébe a „terület (+x fa) minden”;
8. 60. § (3) bekezdésben a „vagy a helyi” szövegrész helyébe a „vagy – ha van – a helyi”;
9. 70. § (1) bekezdés c) pontban a „az ab) és ba) alpont szerinti túlnyúlás” szövegrész helyébe a „az a) és b) pont szerinti túlnyúlás”;
10. 135. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „120 négyzetméter” szövegrész helyébe a „80 négyzetméter”;
11. 152. § (5) bekezdés b) pontban a „lakófunkció – a legfeljebb egy szolgálati lakás kivételével – nem létesíthető” szövegrész helyébe a „lakófunkció létesíthető”;
12. 192. § (6) bekezdésben a „Vi-2/SZ-L6 jelű” szövegrész helyébe a „Vi-2/Z-L6 jelű”;
13. 225. § (17) bekezdés f) pontjában a „kerti medence” szövegrész helyébe a „kerti víz- és fürdő medence”;
14. 236. § (5) bekezdés b) pont bg) alpontban az „istálló” szövegrész helyébe az „istálló, ól”;
15. 237. § előtti 95. alcímben az „általános” szövegrész helyébe a „kertes”;
16. 237. § (8) bekezdés d) pont dc) alpontjában, az „ott-tartózkodás” szövegrész helyébe a „az életvitel szerű tartós ott-tartózkodás” és a „biztosító pihenőépület” szövegrész helyébe a „biztosító rekreációs célú pihenőépület”;
17. 237. § (9) bekezdés b) pont bc) alpontjában, a „az ott-tartózkodás” szövegrész helyébe az „életvitel szerű tartós ott-tartózkodás” és a „biztosító pihenőépület” szövegrész helyébe a „biztosító rekreációs célú pihenőépület”;
18. 237. § (9) bekezdés d) pontban az „a b) pont szerinti” szövegrész helyébe az „a b) pont bc) alpont szerinti”;
19. 241. § (7) bekezdés d) pont db) alpontjában a „kerti vízmedence” szövegrész helyébe a „kerti víz- és fürdő medence”

szöveg lép.”

2. Az ÓBÉSZ 235. §-ban az „Ev-1” helyébe „Ev-Ve/1”, az „Ev-2” helyébe „Ev-Ve/2”, az „Ev-3” helyébe „Ev-Ve/3”, az „Ev-4” helyébe „Ev-Ve/4”, az „Ev-5” helyébe „Ev-Ve/5”, az „Ev-6” helyébe „Ev-Ve/6” szövegrész lép.
3. Az ÓBÉSZ 1. mellékletén (Szabályozási Terv)

1. az „Ev-1” övezeti jel helyébe az „Ev-Ve/1” övezeti jel,
2. az „Ev-2” övezeti jel helyébe az „Ev-Ve/2” övezeti jel,
3. az „Ev-3” övezeti jel helyébe az „Ev-Ve/3” övezeti jel,
4. az „Ev-4” övezeti jel helyébe az „Ev-Ve/4” övezeti jel,
5. az „Ev-5” övezeti jel helyébe az „Ev-Ve/5” övezeti jel,
6. az „Ev-6” övezeti jel helyébe az „Ev-Ve/6” övezeti jel,

lép.

4. Az ÓBÉSZ 1. mellékletén (Szabályozási Terv) a 22813/1 hrsz Mészkő utcai park „Ek-2” övezeti jelölése az „Zkp-Rek/1” övezetre módosul.

2. Az ÓBÉSZ 2. melléklet 4., 8(2)., 10., 11.(1), 11.(2), 12.(2), 14., 20. számú táblázata  a rendelet 2. melléklete szerint módosul.
3. Az ÓBÉSZ 3. melléklete a rendelet 3. melléklete szerint módosul.
4. Az ÓBÉSZ 4B. melléklete a rendelet 4. melléklete szerint módosul.
5. Az ÓBÉSZ 7. melléklete a rendelet 5. melléklete szerint módosul.
6. Az ÓBÉSZ 8. melléklet 18. ábra a rendelet 6. melléklete szerint módosul.
7. Az ÓBÉSZ – a rendelet 7. melléklete szerinti – 11. melléklettel egészül ki.
8. ^[2]Az ÓBÉSZ 5. melléklete a rendelet 8. melléklete szerint módosul.

2. A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.    

2. A 31. § (4) bekezdés a 1651/2017. (XII.6.) Főv. Kgy. határozattal elfogadott Budapest Főváros Településszerkezeti terve  „Szerkezeti tervlap” 1. melléklet Területfelhasználás c. tervlapjának módosításáról szóló fővárosi közgyűlési határozat elfogadása után, a Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet 1. mellékletének módosításáról szóló fővárosi közgyűlési rendelet hatálybalépését követő napon lép hatályba, amennyiben azon a 22813/1 hrsz. Mészkő utcai park területén az „Ek” jelzésű közjóléti erdő területfelhasználási egység helyébe a „Zkp” területfelhasználási egység lép.
3. A 23. § a 31. § (4) bekezdésével egyidejűleg lép hatályba.

A 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetben, a Kat. 46. § (4) bekezdése alapján
a Képviselő-testület hatáskörében eljárva: