Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 8. § (6) bekezdés tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés h) pontjában, a 12. § (1) bekezdés tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés b) pontjában, a 8. § (1)-(5) bekezdések, a 8. § (7)-(9) bekezdések, a 11. § (1) bekezdés és a 16. § tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (9) bekezdésében, a 8. § (6) bekezdés tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (4) bekezdésében, a 12. § (1) bekezdés tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 85. §‑ában, a 15. § (4)-(5) bekezdés tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (9) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében a Bajai Óvodaigazgatóság költségvetése vonatkozásában eljáró Bajai Horvát Önkormányzattal és Bajai Német Önkormányzattal egyetértésben, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott feladatkörében eljáró Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottsága, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete és Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az 5. § (2) bekezdés, a 8. § (2)-(4) bekezdések és 8. § (7)-(9) bekezdések, valamint a 2. melléklet tekintetében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 83. § (8) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Közművelődési Kerekasztal, továbbá Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2019 (X. 29.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 4.2.1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete Ügyrendi és Jogi Bizottsága, valamint a könyvvizsgáló véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

E rendelet hatálya Baja Város Önkormányzatra (a továbbiakban: önkormányzat), az önkormányzat képviselő-testületére és annak szerveire, az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények), valamint önkormányzati támogatásban részesített természetes személyekre és szervezetekre, az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra terjed ki.

2. A költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja

2. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat

a) 2020. évi költségvetésének főösszegét 9 865 380 E Ft-ban, ezen belül

1. a tárgyévi költségvetési kiadások összegét 9 865 380 E Ft-ban,

2. a finanszírozási kiadások összegét 0 E Ft-ban,

b) 2020. évi költségvetésében a költségvetési bevételek összegét 5 729 517 E Ft-ban,

c) 2020. évi költségvetésének egyenlegét -4 135 863 E Ft-ban

állapítja meg.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdés c) pontban megjelölt hiány finanszírozásának módját

a) belső finanszírozással, maradvány igénybevételével, ezen belül

1. működési célú igénybevételével 533 769 E Ft,

2. felhalmozási célú igénybevételével 3 002 094 E Ft

b) belső finanszírozással, értékpapír értékesítésével, ezen belül felhalmozási célú igénybevételével 600 000 E Ft

összegben hagyja jóvá.

3. §

A képviselő-testület a költségvetés főösszegén belül

a) a működési célú bevételeket 5 843 710 E Ft,

b) a működési célú kiadásokat 5 568 493 E Ft,

c) a felhalmozási célú bevételeket 4 021 670 E Ft,

d) a felhalmozási célú kiadásokat 4 296 887 E Ft

összegben hagyja jóvá.

3. A finanszírozási célú pénzügyi műveletek szabályozása

4. §

(1) Az átmenetileg szabad pénzeszköz Önkormányzati Magyar Államkötvény vásárlásra, valamint tartós betét elhelyezésére fordítható.

(2) Az önkormányzatnál a tervezettet meghaladó – célhoz nem kötött – működési bevételi többletet az általános tartalékba, a felhalmozási bevételi többletet az Út-, Járda- és Közműfejlesztési Alapba kell helyezni.

4. A költségvetés egyes előirányzatainak megállapítása

5. §

(1) Az önkormányzat 2020. évi összevont költségvetési mérlegét, a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, továbbá kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 1. melléklet tartalmazza.

(2) 2020. évre a 2. § (1) bekezdés a) pont 1-2. alpontban meghatározott kiadási főösszeget előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, továbbá kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban, intézményenként a 2. melléklet tartalmazza.

(3) 2020. évre a 2. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott bevételi főösszeget előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, továbbá kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban, intézményenként a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat nevében végzett felújítási célokra a képviselő-testület 2020. évben a 4. mellékletben meghatározott tartalommal 407 686 E Ft-ot fordít.

(5) Az önkormányzat nevében végzett beruházások és egyéb felhalmozási célú kiadások 2020. évi kiadási előirányzatát a képviselő-testület 3 326 019 E Ft-ban állapítja meg, amely az 5. mellékletben meghatározott feladatokra fordítható.

(6) A képviselő-testület az intézmények (2) bekezdés szerinti megállapított kiadási előirányzatához az önkormányzat által engedélyezett éves intézményenkénti létszámkeretet a 6. melléklet szerinti tartalommal állapítja meg.

(7) Az önkormányzat kezességvállalásait a 7. melléklet tartalmazza.

(8) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdés g) pontja alapján a képviselő-testület az önkormányzat adósságot-keletkeztető ügyletekből fennálló kötelezettségeit és saját bevételeinek várható összegeit a 8. melléklet szerint állapítja meg.

(9) 2020. évre az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat a 9. melléklet tartalmazza.

(10) A képviselő-testület 2020. évi költségvetési feladatai teljesítése érdekében a 10. és a 11. melléklet szerinti, önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokat értékesítésre kijelöli.

(11) A képviselő-testület a vállalkozások, a gazdasági fejlődés és a munkahelyteremtés helyi támogatásáról szóló önkormányzati rendeletben megjelölt gazdasági övezetként a 12. mellékletben felsorolt, önkormányzati tulajdonú ingatlanokat határozza meg.

(12) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdés szerinti települési támogatás megoszlását a 13. melléklet tartalmazza.

6. § ^[1]

Az önkormányzat a Bajai Cigány Önkormányzat, a Bajai Horvát Önkormányzat és a Bajai Német Önkormányzat 2020. évi működési kiadásaihoz nemzetiségi önkormányzatonként, általános működési célokra 250 E Ft támogatást biztosít. A képviselő-testölet a Bajai Szerb Önkormányzat és a Bajai Szerbek Vallási és Kulturális Egyesülete 2020. évi működési kiadásaihoz 125-125 E Ft általános működési támogatást biztosít. A támogatás folyósítására támogatási szerződésben meghatározott feltételek szerint kerülhet sor.

7. §

(1) A képviselő-testület az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására 2020. évben 1 000 E Ft összegű általános tartalékot képez. Az általános tartalék szolgál a váratlan, előre nem tervezhető intézményi kiadásokra is.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott általános tartalék összegét növeli évközben a szociális ágazati összevont pótlék, valamint a kulturális illetménypótlék.

(3) A képviselő-testület 2020. évben a Bácskai Kultúrpalota eszközeinek pótlására a támogatási szerződés előírásai szerint 29 456 E Ft céltartalékot képez.

(4) A képviselő-testület Eugen Türkl közérdekű kötelezettségvállalásában meghatározott célokra 2 713 E Ft céltartalékot képez.

(5) A lakáscélú tartalék 2020. évi előirányzata 8 406 E Ft.

(6) Központi forrás hiányában médiakiadásokra 19 062 E Ft céltartalékot képez a képviselő-testület.

(7) ^[2] Az önkormányzat a járványügyi kiadások és elmaradó bevételek fedezetére 299 705 E Ft céltartalékot képez.

5. A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések

8. §

(1) ^[3] A sportszervezetek részére 2020. év első félévében 20 000 E Ft támogatást biztosít az önkormányzat a következőek szerint:

a) Bajai Asztalitenisz SE: 350 E Ft,

b) Bajai Spartacus SC: 6 000 E Ft,

c) Bajai Vívó SE: 300 E Ft,

d) Bajai Vízisport Klub: 1 700 E Ft,

e) Kick-Thai Boxing Team Baja SE: 1 100 E Ft,

f) Mogyi Bajai Birkózó Club: 1 400 E Ft,

g) Mogyi Bajai Judo Club: 3 200 E Ft,

h) Mogyi Felsővárosi Ökölvívó SE: 2 300 E Ft,

i) Mogyi Sportegyesület Baja: 2 900 E Ft,

j) Vízügyi Lövészklub Baja: 350 E Ft,

k) Sugó Sárkányhajó Club: 400 E Ft.

(1a) ^[4] A sportszervezetek részére 2020. év második félévében nyújtható támogatás előirányzatáról a képviselő-testület dönt 2020. október 15. napját követően.

(2) A közművelődési pályázatok támogatása előirányzattal való rendelkezésre a képviselő-testület a Kulturális, Köznevelési és Ifjúsági Bizottságot hatalmazza fel. A közművelődési pályázati előirányzat a városi rendezvények megszervezésére kiírt pályázatokra fordítható.

(3) Az ifjúsági pályázatok támogatása előirányzattal való rendelkezésre a képviselő-testület a Kulturális, Köznevelési és Ifjúsági Bizottságot hatalmazza fel.

(4) A bajai színtársulatok közművelődési támogatása előirányzattal való rendelkezésre a képviselő-testület a Kulturális, Köznevelési és Ifjúsági Bizottságot hatalmazza fel.

(5) A szociális célú pályázati előirányzat, valamint a karitatív szervezetek támogatására biztosított előirányzattal való rendelkezésre a képviselő-testület a Szociális, Egészségvédelmi és Sport Bizottságot hatalmazza fel.  Az előirányzat központi és helyi pályázatokhoz kapcsolódóan saját forrásként, továbbá társadalmi szervezet, annak helyi szervezeti egysége (pl. alapszervezet, tagszervezet, alapegység), nyugdíjas klub, karitatív szervezet és más közösség támogatására használható fel, attól függetlenül, hogy az jogi személynek minősül-e vagy sem.

(6) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (4) bekezdésében meghatározott értékhatár esetenként 500 E Ft, 2020. évre összesen 5 000 E Ft.

(7) ^[5] Az (5)-(6) bekezdésben meghatározott támogatás esetében 2020. első félévében támogatói döntés legfeljebb az éves előirányzat feléről hozható, pénzügyi teljesítés időarányost meghaladó mértékben nem történhet.

(8) Az (1)-(6) bekezdésben meghatározott támogatások folyósítására kizárólag támogatási szerződés alapján kerülhet sor. A felhasználás ellenőrzése az (2)-(5) bekezdésben meghatározott támogatások esetén a támogatásról rendelkezni jogosult bizottság, a (6) bekezdésben meghatározott támogatások esetén a polgármester feladata.

(9) Az önkormányzat által támogatott szervezetek és természetes személyek tartalmi és pénzügyi elszámolási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű, pályázati összeg rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan az Áht. 53. §-a, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdése és 93-94. §-a, valamint az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló önkormányzati rendelet szerint.

9. §

(1) A felújítási és felhalmozási feladatok megvalósítása során elért saját forrás megtakarítást elsősorban az Út-, Járda- és Közműfejlesztési Alapba kell helyezni.

(2) Az intézményeknél a szakmai alapfeladat keretében történő szellemi tevékenység szerződések, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat kizárólag a személyi juttatások előirányzata terhére növelhető.

(3) A közalkalmazottak, valamint a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalók fejenként bruttó 139 125 Ft éves cafetéria-juttatásban részesülhetnek.

(4) Az önkormányzat munkáját közvetlenül segítő, Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók, valamint a közszolgálati tisztviselők fejenként bruttó 200 000 Ft éves cafetéria-juttatásban részesülhetnek.

(4a) ^[6] A (3)-(4) bekezdés szerinti cafeteria-juttatás kifizetése – a bevételi források függvényében – legkorábban a IV. negyedévben történhet meg.

(5) Intézménynél megüresedő álláshely költségvetési előirányzata a megüresedéssel egy időben zárolásra kerül. A zárolás feloldásáról – az intézményvezető írásos kérelme alapján – a polgármester egyedi intézkedéssel dönt. A zárolt álláshely előirányzata csak a zárolás feloldása után használható fel.

(6) Az intézményeknél, az önkormányzatnál jutalmazásra személyi ösztönözésre, céljuttatásra együttesen kifizetett összeg az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 10%-át nem haladhatja meg.

10. §

(1) Az év közben realizálódó – nem céljellegű –, 200 E Ft-ot elérő intézményi többletbevétel felhasználásáról a képviselő-testület dönt. Az intézmény a jóváhagyott bevételi előirányzaton felüli, pénzügyileg realizált intézményi működési többletbevételt a képviselő-testület hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítást követően használhatja fel.

(2) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat-módosítással éven túli, tartós kötelezettségvállalás költségvetési fedezete nem biztosítható.

(3) A költségvetési előirányzatok tervezett összegét meghaladó, pénzügyileg teljesített bevételként 2020. évben a 2020. december 31-ig befolyt bevétel vehető figyelembe.

(4) Az intézmény évközben a tervezett vagy a módosított előirányzatot meghaladó többletbevételéből – e §-ban foglaltak figyelembevételével – az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb

a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig,

b) szerződés esetén, az abban meghatározott összeggel

emelheti. Nem emelhető a személyi juttatások előirányzata, az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az alkalmazott, a hallgató, a tanuló kártérítése és egyéb térítése, a felhalmozási és tőke jellegű bevételek, továbbá az átvett pénzeszközök előirányzatot meghaladó többletéből, kivéve, ha a bevétel a személyi juttatásból teljesítendő kiadást szolgál, vagy a megkötött szerződés, megállapodás költségterve személyi célú kifizetéseket tartalmaz.

(5) A polgármester a képviselő-testületet költségvetés következő módosításakor tájékoztatja az intézmény saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról. A képviselő-testület a 2020. júniusi és a 2020. szeptemberi rendes ülésén, továbbá 2021. évben, az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, 2020. december 31-jei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Az intézmény a tájékoztatást a 2020. júniusi módosításhoz 2020. május 31-ig, a 2020. szeptemberi módosításhoz 2020. augusztus 31-ig küldi meg a jegyző részére.

11. §

(1) Az intézmények finanszírozása – az államháztartáson kívülről kapott támogatásból megvalósuló feladatok kivételével – előirányzat felhasználási ütemterv szerint történik. Az intézmények kiadásainak fedezetét – a saját bevételek figyelembe vétele mellett – hetente két alkalommal, keddi és csütörtöki munkanapokon kell a szükséges mértékig az önkormányzat fizetési számlájáról átvezetni.

(2) Az intézmények a várható bevételek és az időszak elején rendelkezésre álló pénzkészlet és számlaállomány együttes összegének alapulvételével havi ütemezésű likviditási tervet készítenek.

(3) A havonta igénybe vehető önkormányzati finanszírozás a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével nem haladhatja meg az éves előirányzat 1/12-ed részét.

(4) A naptári féléven belül az intézmény a (3) bekezdésben meghatározott havi önkormányzati támogatás összegének 10%-át – az önkormányzat likviditási helyzetének függvényében – többletfinanszírozásként veheti igénybe, amelyet azonban félév végén korrigálni kell. Az ütemterv 110%-át meghaladó támogatást – az intézményvezető írásos kérelme alapján – a polgármester engedélyezhet.

(5) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló, utófinanszírozású projektek esetében a projektek összköltségvetésének 25%-a mértékéig többletfinanszírozás igényelhető. Az intézmény a többletfinanszírozásként igényelt összeget legkésőbb a projekt záró elszámolásához tartozó támogatási összeg megérkezését követően, a legrövidebb időn belül köteles az önkormányzat fizetési számlájára átvezettetni.

(6) Naptári éven belül az előirányzat 1/12-ed részétől a (4)-(5) bekezdés szerint eltérő mértékben igénybevett finanszírozás az év végén nem eredményezhet többletfinanszírozást, az intézmény emiatt a jóváhagyott költségvetési támogatásának előirányzatát nem lépheti túl.

12. §

(1) Az intézmények a házipénztárból kézpénzes kifizetésként teljesíthetik

a) a készlet- és a kis értékű tárgyi eszköz beszerzéseket 100 E Ft egyedi értékig,

b) a kiküldetési és reprezentációs kiadásokat,

c) az egyes kisösszegű szolgáltatási kiadásokat 100 E Ft egyedi értékig,

d) az ellátottak pénzbeli juttatásait,

e) a felújítási és beruházási kifizetéseket 200 E Ft egyedi értékig,

f) az illetmény-kifizetés kivételével az egyes személyi juttatások nettó összegének kifizetését 150 E Ft-ig,

g) a közfoglalkoztatásban résztvevők, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó dolgozók munkabérének kifizetését.

(2) Építési, szerelési jellegű beruházást, felújítást – a Bajai Polgármesteri Hivatal és a Türr István Múzeum kivételével – saját lebonyolításában intézmény nem végezhet.

13. §

A gázenergia-szolgáltatás, a villamosenergia-szolgáltatás, valamint a távhő díjának kifizetésére biztosított előirányzat kötött felhasználású, azt kizárólag az adott feladatra lehet felhasználni.

14. §

A maradvány-elszámolás során az intézményektől elvonásra kerül

a) a célfeladatra kapott támogatás feladatra fel nem használt része,

b) a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó azon része, amely nem köthető a személyi juttatások maradványához,

c) a költségvetési támogatás – feladatelmaradás miatt – fel nem használt része,

d) a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány összege,

e) a tárgyévi költségvetési rendeletben feladathoz nem rendelt intézményi saját bevételek többlete,

f) az intézmény feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás jogtalanul igénybevett összege, ha az meghaladja a 3%-ot,

g) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány,

h) közüzemi díjakra biztosított előirányzat maradványa.

15. §

(1) Intézmény a saját feladatkörében és nevében kizárólag a képviselő-testület hozzájárulása, jóváhagyása alapján nyújthat be pályázatot, kivéve, ha a pályázat 100%-ban támogatással finanszírozott és a nevezési díj vagy más, a pályázat benyújtásáért fizetendő összeg nem haladja meg a 100 E Ft-ot. Önkormányzat által benyújtandó pályázat benyújtásához a képviselő-testület hozzájárulása vagy jóváhagyása szükséges.

(2) Az önkormányzat és az intézmények által benyújtott pályázatokra vonatkozó képviselő-testületi előterjesztésekben be kell mutatni a pályázati önrészek, valamint a támogatások előfinanszírozásának pénzügyi feltételeit.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az intézményi pályázat benyújtásához képviselő-testületi jóváhagyás nem szükséges, az intézményvezető legkésőbb a pályázat benyújtásával egyidejűleg a polgármester útján tájékoztatja az önkormányzatot a pályázat benyújtásáról, a pályázat tartalmáról, a pályázat benyújtásáért fizetendő díj mértékéről és a pályázattal kapcsolatosan felmerülő egyéb lényeges kötelezettségekről.

(4) Az intézmény vezetője – a szerződés meghiúsulását kivéve – az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 1. pontban meghatározott behajthatatlan követelésről lemondhat. Amennyiben a behajthatatlan követelés értéke a 100 E Ft-ot meghaladja, a lemondás érvényességéhez a polgármester előzetes engedélyét be kell szerezni.

(5) ^[7] Az önkormányzat esetében a behajthatatlan követelésekről történő lemondás 15 000 E forint értékhatárig a polgármester, 15 000 E forintot meghaladó, de 30 000 E forint között a Pénzügyi, Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság hatáskörébe tartozik. 30 000 E forintot meghaladó behajthatatlan követelésről a képviselő-testület jogosult lemondani.

16. §

Az intézmények társadalmi szervezetet, alapítványt nem támogathatnak.

17. §

A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 2020. évben 100 E Ft.

17/A. § ^[8]

(1) Az önkormányzat a 2. melléklettel Baja Város Önkormányzat (1. cím I. előirányzat csoport) részére megállapított működési kiadások előirányzatból 2020. október 15. napjáig

a) az 1. Kiemelt előirányzat Személyi juttatások terhére 6 457 E Ft,

b) a 2. Kiemelt előirányzat Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó terhére 2 098 E Ft,

c) ^{[9] [10]} az 5. pont kiemelt előirányzat 5.2. Működési célú kiadások államháztartáson kívülre terhére 29 020 E Ft

 összegű zárolást rendel el.

(2) Az önkormányzat a 2. melléklettel Baja Város Önkormányzat (1. cím III. előirányzat csoport) részére megállapított finanszírozási kiadások előirányzatból 2020. október 15. napjáig a 9. Kiemelt előirányzat 9.3.2. Irányítószervi működési célú támogatás folyósítása terhére 53 288 E Ft összegű zárolást rendel el.

(3) Az önkormányzat a 4. melléklettel megállapított felújítási előirányzatok 15. sorából (539. Önkormányzati nem lakáscélú épületek felújítása) 2020. október 15. napjáig 10 000 E Ft összeg zárolását rendeli el.

(4) Az önkormányzat az 5. melléklettel megállapított beruházások és egyéb felhalmozási célú kiadási előirányzatok 55. sorából (773. Bajai Tenisz Klub fejlesztési támogatása) 2020. október 15. napjáig 10 000 E Ft összeg zárolását rendeli el.

6. Záró rendelkezések

18. §

Ez a rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba azzal, hogy a költségvetésre irányuló jogszabályok figyelembevételével rendelkezéseit 2020. költségvetési évre kell alkalmazni.

19. §

Hatályát veszti Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének az időskorú személyek szociális támogatásáról szóló 41/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelete.

                             Nyirati Klára                                                                           dr. Papp Zoltán

                            polgármester                                                                                jegyző

KIHIRDETÉSI ZÁRADÉK:

Ez a rendelet 2020. február 28. napján kihirdetésre került.

                                                                                                                          dr. Papp Zoltán

                                                                                                                                jegyző