Balatonendréd Község Polgármestere a 40/2020. (III.11.) Kormányrendelet 1. §-ában Magyarország egész területére kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában, 57. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Somogy Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, és a Balaton Felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ (1) A településkép védelméről szóló 8/2019.(V.29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.)  1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a településképi szempontból meghatározó területek és a településkép védelme szempontjából kiemelt területek meghatározásával”

(2) A R. 5. §. helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak

1. A tetőidom jellemző hajlásszöge: az a hajlásszög, mely a tető vízszintes vetületének legalább 80%-át meghatározóan érvényesül (a fennmaradó 20%-on eltérő hajlásszög is lehet).
2. Művi érték: a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző, építészeti arculatot, települési karaktert meghatározó épület, építmény, kapu, kerítés, szobor, képzőművészeti alkotás.
3. Technológiai építmény (berendezés): mindazon – elsősorban gazdasági tevékenységi rendeltetésű – építmény (berendezés), amely az építményhez tartozóan, annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez szükséges.
4. Településképi szempontból helyi védett természeti érték: a településen található jellegzetes, értékes, a település- és tájképet, meghatározó (befolyásoló) növényzet, táj- és kertépítészeti alkotás.
5. Utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs berendezés 
6. Utcai épület: az egy telken álló épületek közül az utcai telekhatárhoz legközelebb eső épület.
7. Utcai homlokzat: az építmény közúttal vagy magánúttal határos telekhatára felé néző homlokzata.
8. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.”

2. § (1) A R. 6. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi védelem alatt álló művi és a településképi szempontból helyi védett természeti érték a nemzeti közös kulturális kincs és táji környezet része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.”

(2) A R. 6. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi védelem feladata

a) az épített örökség és a településképi szempontból helyi védett természeti érték  meghatározása, számbavétele

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása

c) az épített örökség és a településképi szempontból helyi védett természeti érték megőriztetése

d) a lakossággal történő megismertetése.”

(3) A R. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Helyi védelem alatt állnak az e rendelet 1. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított művi értékek és településképi szempontból helyi védett természeti értékek.”

(4) A R.  6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A helyi védelem alá helyezést vagy megszűntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban Balatonendréd község polgármesteréhez benyújtott levélben, az alábbiak benyújtásával:

              a) a védendő építmény és építményrész, településképi szempontból helyi védett természeti érték pontos helyének megjelölése (utca, házszám, hrsz)

            b) védendő épületre, épületrészre, településképi szempontból helyi védett természeti értékre vonatkozó szakszerű rövid indoklás

            c) fotódokumentáció.”

(5) A R. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A helyi védett művi és településképi szempontból helyi védett természeti értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.”

(6) A R. 7.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyedi védelem Balatonendréd jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét és táji környezetét meghatározó helyi értékekre terjed ki, amelyek e rendelet 1/a. mellékletében felsoroltak, 1/b. mellékletében térképen ábrázoltak.”

(7) A R. 8. §-a (2a) bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint:

„(2a) A településképi szempontból helyi védett természeti értékek egészségi állapotának védelme a tulajdonos kötelezettsége. A természeti értékeken átalakítást, ifjítást végezni csak engedéllyel és faápoló végzettségű szakember bevonásával szabad.”

(8) A R. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A védett helyi művi és a településképi szempontból helyi védett természeti érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását, ha az önkormányzat éves költségvetésében erre pénzügyi keretösszeget biztosít.”

3. § A R. III. fejezetének helyébe a következő rendelkezés lép:     

„III. FEJEZET

„A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

ÉS A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek és a településkép védelme szempontjából kiemelt területek megállapítása

10. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek:

• lakóterület
• gazdasági terület
• temető
• rekreációs terület (sportpálya, turisztikai fejlesztési terület)
• megújuló energiatermelő terület
• 
  
• szőlőhegyi kert terület
• belterületi kert terület
• mezőgazdasági terület
• erdőterület

(2) A településképi szempontból meghatározó területek a 2. melléklet térképén lehatárolt településrészek.

10/A. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

a) műemlék

b) műemléki környezet

c) helyi védelem alatt álló művi érték

d) ex lege védett földvár, forrás

e) nyilvántartott régészeti lelőhely területe

f) ökológiai hálózat övezetének területe

g) Natura 2000 terület

h) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület és a tájképvédelmi terület övezete által érintett terület.

(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek a 3. melléklet térképén lehatárolt településrészek.”

4. § (1) A R. 7. alcíme az alábbiak szerint módosul:

„7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények”

(2) A R. 11/A. §-sal egészül ki az alábbiak szerint:

„11/A. § A településképi szempontból meghatározó területen

• a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését
• az épületek összhangot mutató elhelyezését
• a minőségi anyaghasználatot
• a harmóniát tükröző színezést
• az előkertek rendezettségét
• a kerítések összhangját
• az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását
• a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot
• a tájkarakter megőrzését
• a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét
• az építmények tájba‐illeszkedését
• az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését
• a minőségi és természetes anyaghasználatot
• a visszafogott színezést
• az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését
• a növények telepítési távolságára vonatkozó önkormányzati rendelet előírásainak figyelembevételét

kell biztosítani.”

(3) A R. 12. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép kerül:

„(7) Az utcai kerítés legnagyobb magassága 1,5 m és legalább 40%-ban áttört kialakítású lehet. Utcafronti kerítés nem lehet drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes, illetve tömör fakerítés. Kerítésként legfeljebb 1,5 m magas élő sövény is alkalmazható áttört kapukkal.

(4) A R. 12. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép kerül:

„(8) Kerti építmény fából vagy a lakóépülethez illeszkedő épített szerkezetből készülhet.”

(5) A 12. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép kerül:

„(9) A kertek első részét díszkertként lehet kialakítani és fenntartani. A fás szárú növények közül a gyümölcsfákon kívül őshonos, a helyi ökológiai adottságoknak megfelelő fafajokat lehet ültetni. Nem alkalmazhatók pikkely- és tűlevelű örökzöldek.”

(6) A R. 14. § új (3) bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint:

„(3) A területen áttört vagy legalább 60%-ban áttört kerítés építhető.”

(7) A R. új 14/A, 14/B, 14/C, 14/D. §-okkal egészül ki az alábbiak szerint:

„Temető

14/A. § (1) A temető területén a helyi építési szabályzatban meghatározott funkciójú és paraméterű épületek helyezhetők el.

(2) A temető kerítését legfeljebb 1,80 m magas élősövénnyel lehet kialakítani. 

(3) A temető-bővítés területe szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján alakítandó ki.

Rekreációs terület (sportpálya, turisztikai fejlesztési terület)

14/B. § (1) A rekreációs területeken a helyi építési szabályzatban meghatározott funkciójú és paraméterű épületek helyezhetők el.

(2) A turisztikai fejlesztési terület beépítése ütemezett megvalósítást lehetővé tevő beépítési terv alapján történhet.

(3) A területen belül változatos, háromszintű növényültetést kell alkalmazni. A meglevő növényállományt meg kell óvni.

(4) A kerítés legnagyobb magassága 1,50 m és legalább 40%-ban áttört kialakítású lehet, amely az egész kerítéshosszra vonatkozhat, nem csak a mezőnkénti áttörtségre. Kerítésként legfeljebb 1,50 m magas élősövény is alkalmazható.  

(5) A turisztikai fejlesztési terület szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján alakítandó ki.

Megújuló energiatermelő terület

14/C. § (1) A napelemes kiserőmű és a napelempark területének beépítési lehetőségeit a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) A megújuló energiatermelő terület határán csak teljesen áttört, a tájképet nem zavaró kerítés építhető.

Zöldterület

14/D. § (1) A zöldterületen csak egyszintes épületek építhetők a helyi építési szabályzatban meghatározott paraméterekkel.

(2) Az épület homlokzatán természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) lehet használni.

(3) Telken belül változatos, háromszintű növényültetést kell alkalmazni. A meglevő növényállományt meg kell óvni.

(4) A zöldterület szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján alakítandó ki.

(5) A burkolatokat megépíteni és utcabútorokat, berendezéseket elhelyezni egységes kertépítészeti terv alapján lehet, a minőségi, természetes anyagok használatára törekedve.

(6) A kerítés csak áttört kialakítású, illetve élő sövény lehet legfeljebb 1,50 m magasságban.”

(8) A R. 15. §-ának címe az alábbiak szerint módosul:

„Szőlőhegyi kert terület”

(9) A R. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az épületeket szimmetrikus magas tetővel lehet megépíteni, jellemzően 35-45^o-os tetőhajlásszöggel, a beépítési magasságot a helyi építési szabályzat határozza meg. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámiacserép, vagy azzal színben megegyező betoncserép lehet.”

(10) Az R. 15. §-a új (5) (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki az alábbiak szerint:

„(5) A területről a Balaton felé a kilátást biztosítani kell, azt sem épülettel, sem építménnyel nem szabad eltakarni.

(6) Kerítés csak a szőlővel és gyümölcsössel beültetett telekrészre építhető, faoszlopos, lábazat nélküli, áttört, jelzésszerű dróthuzalos vagy vadhálós, illetve élő sövénykerítés kialakítással.

(7) A 100 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű épület tervezésekor tájba illesztést igazoló dokumentációval⁵ kell igazolni a környezetbe illeszkedést.”

(11) A R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Belterületi kert terület

16. § (1) A területen 2000 m²-nél nagyobb területet egyben művelni nem szabad.

(2) Kerítés a belterületi kert területen nem létesíthető.”

 (12) A R. 17. §-ának alcíme az alábbiak szerint módosul:

„Mezőgazdasági terület”

(13) A R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az épületek elhelyezésénél a tájba illesztésre és takarásra őshonos fafajokat lehet alkalmazni.

(1/A) Az építmények kialakításának elsődleges szempontja a technológiai igény, másodlagos szempont a tájba illesztés. E két szempontnak minden építmény elhelyezése és megvalósítása során érvényesülnie kell.

(1/B) Lapostetős építmény nem építhető.

(2) Dombgerincre nem helyezhető épület.

(3) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes, tört, földszíneket lehet alkalmazni. Homlokzati burkolóanyagként és tetőfedő anyagként nagy táblás anyagok nem alkalmazhatók.”

(4) A telek határvonalain és a telken belül csak áttört, lábazat nélküli kerítés, vadháló, villanypásztor vagy sövénykerítés telepíthető.

(14) A R. új 17/A. §-sal egészül ki az alábbiak szerint:

„Erdőterület

17/A. § (1) Az erdőterületen a helyi építési szabályzatban meghatározott funkciójú és paraméterű épületek helyezhetők el.

(2) Az építmények homlokzatain és tetőin természetes tört földszíneket lehet alkalmazni.

(3) Az erdőterületen csak áttört, lábazat nélküli kerítés, vadháló vagy villanypásztor telepíthető. Erdei kerítés építése az erdészeti hatóság engedélyével történhet.” 

(15) A R. 9. alcíme az alábbiak szerint módosul:

„9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak és a technológiai építmények elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények”

(16) A R. 18. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „18. § (1) Villamosenergia-hálózat

a) rekonstrukciója, illetve új hálózat építése

• a lakóterületen
• a gazdasági területen
• a temető területén
• a rekreációs területen
• a megújuló energia termelő területen
• a zöldterületen

csak terepszint alatti elhelyezéssel történhet.

b) új villamosenergia ingatlan-bekötést         

• a belterületen
• a kereskedelmi szolgáltató területen
• az energiatermelő egyéb ipari területen
• a különleges beépítésre nem szánt területen

csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

c)Új közvilágítási hálózat létesítése és a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos, lefelé irányított fényforrással szerelt lámpatestek alkalmazhatóak.

1. Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat

• rekonstrukciója, illetve új hálózat építése

• a lakóterületen
• a gazdasági területen
• a temető területén
• a rekreációs területen
• a megújuló energia termelő területen
• a zöldterületen

csak terepszint alatti elhelyezéssel történhet.

b)új vezetékes elektronikus hírközlés ingatlan-bekötést         

• a belterületen
• a kereskedelmi szolgáltató területen
• az energiatermelő egyéb ipari területen
• a különleges beépítésre nem szánt területen

csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

c)az a) pontban leírtak kivételével új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

„(3) Vezeték nélküli elektronikus hírközlési műtárgyak (antennatartó torony, átjátszó állomás)

• az ökológiai hálózat övezete által érintett területen
• a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület és a tájképvédelmi terület övezete által érintett területen

nem helyezhetők el.

(4) A település ellátásához szükséges energia ellátási és elektronikus hírközlési műtárgyakat (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó) a településképet nem zavaró módon, növényzettel takartan kell elhelyezni.

(5) A külterületi beépítésre nem szánt területeken építendő – a helyi építési szabályzatban az övezetre előírt legnagyobb épületmagasságot meghaladó magasságú – állandó jellegű sajátos építmények (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, antennatartó-torony, átjátszó állomás, egyéb hírközlési létesítmény, szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, lombkorona ösvény) tervezésekor a tájba illesztést igazoló dokumentációval⁵ kell igazolni a környezetbe illeszkedést.”

(17) A R. új 18/A. §-sal egészül ki az alábbiak szerint:

„18/A.§.(1) Technológiai építmények

• a temető területen
• a rekreációs területen
• a szőlőhegyi kert területen
• a belterületi kertterületen
• a zöldterületen

nem helyezhetők el.

(2) Technológiai építmény létesítési szándéka esetén – a helyi építési szabályzatban az építési övezetre, övezetre előírt legnagyobb épületmagasságot meghaladó magasságú – technológiai építmény tervezésekor a tájba illesztést igazoló dokumentációval⁵ kell igazolni a környezetbe illeszkedést.”

(18) A R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

„(1) A település közigazgatási területén reklámhordozók elhelyezése és reklámok  közzététele a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak megfelelően lehetséges.

(2) Reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés

• nem helyezhető el – a b) pontban leírtak kivételével –

aa) az 1. mellékleten jelölt helyi védelem alatt álló művi értékeken és azok telkén

ab) a 2. mellékleten jelölt és nevesített településkép szempontjából meghatározó területeken

ac) a 3. mellékleten jelölt és nevesített településkép védelme szempontjából kiemelt területeken

• elhelyezhető a lakóterületi

ba) közterületen (közlekedési terület)

bb) köztulajdonban álló ingatlanon

kizárólag utcabútoron.”

(3) Az utcabútoron elhelyezett reklámhordozó  mérete a 2 m² nagyságot, a reklámhordozót tartó építmények magassága  az egy épületszintet nem haladhatja meg.”

(4) Utasváró üveg felületén és tetején reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el. Az utasforgalmi tájékoztató táblák kizárólag a buszmegállót jelző közlekedési tábla oszlopán helyezhetők el.

(5) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és formájának típusonként azonosnak kell lennie.

(6) A település közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) helyezhető el, a településképre vonatkozó előírások betartásával.

(7) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.”

5. § (1) A R. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kötelező a szakmai konzultáció

• a településképet befolyásoló építési tevékenység (új épület építése, meglévő épület utcai homlokzat, tető megváltoztatása)
• védelem alatt álló épületen, annak építményein, kertjében és növényállományában tervezett településképet befolyásoló tevékenység
• az egyes sajátos építmények, műtárgyak és a technológiai építmények tervezése
• reklámhordozó és reklám elhelyezése
• kerítés építése

esetén.”

(2) A R. 22. §-a (3), (4), (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

„(3) A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben rögzítettek szerint.

(4) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges kérelmet a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(6) A településképi bejelentési eljárás során figyelembe veendő szempontok:

• a kérelem megfelel-e a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek
• a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e a reklám elhelyezési kormányrendeletben meghatározott általános elhelyezési követelményeknek és az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek”

6.§.(1) A R 1. melléklete helyébe e rendelet 1/a. melléklete lép.

(2) A R új 1/b. melléklettel egészül ki e rendelet 1/b. melléklete szerint.

(3) A R 2. mellékletének számozása 4. mellékletre változik.

(4) A R új 2. melléklettel egészül ki e rendelet 2. melléklete szerint.

(5) A R új 3 melléklettel egészül ki e rendelet 3. melléklete szerint.

7.§.(1) Ez a rendelet 2020. június 15. napján lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti a R 11.§.(4) bekezdése, 13.§-a, 20.§(4) bekezdése és 26.§-a.

Balatonendréd, 2020. május 28.

                    Késmárki Tibor                                                             Dr. Friss Attila

                       polgármester                                                                     jegyző