Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a 32. § (1) bekezdés b) pontjában, a 48. § (4) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdés f) pontjában, valamint a 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 5/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § d) pontjának db) alpontja és e) pontja az alábbiak szerint módosul:

„db) egyéb ellátás esetén az egy lakásban együtt lakó és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, és a tv. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozónak minősülő együttlakó személyek.”

„e) Fogyasztási egység: az együtt élő személyeknek a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

ea) az együtt élő személyek első nagykorú tagjának arányszáma: 1,

eb) az együtt élő személyek második nagykorú tagjának arányszáma: 0,9,

ec) az együtt élő személyek minden további nagykorú tagjának arányszáma tagonként: 0,8, valamint

ed) az együtt élő személyek első és második kiskorú tagjának arányszáma: 0,8, kivéve

a három vagy több kiskorú gyermeket nevelő együtt élő személyek esetén, ahol minden kiskorú tagjának arányszáma: 0,9 azzal,

hogy ha az ea)-ec) alpont szerinti személy magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy az ed) alpont szerinti kiskorú személyre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, vagy a lakásban legalább egy gyermekét egyedül nevelő szülő él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,5-tel növekszik.”

2. §

A R. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt hozzátartozók egyike veheti fel a halál bekövetkeztének napját követő hónap utolsó napjáig.”

3. §

A R. 11. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(2) Lakhatási támogatásra jogosult az,

a) akinek az általa lakott lakásban együtt élő személyek egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme a mindenkori minimálbér bruttó összegének 70 %-át nem haladja meg vagy

b) aki adósságkezelési támogatásban részesül

és az együtt élő személyek egyikének sincs vagyona.”

4. §

A R. 13. § (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(6) A (4) bekezdés tekintetében elismert lakásnagyság, ha a lakásban

a) egy személy lakik 35 m²,

b) két személy lakik 40 m²,

c) három személy lakik 45 m² vagy

d) négy vagy több személy lakik 50 m²,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.”

5. §

A R. 23. § (2) és (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul és a (4) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

„(2) A gyógyszerkiadások viseléséhez gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, akinek

a) az együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének 65 %-át, és

b) a kérelem benyújtását megelőző három naptári hónapban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) által igazolt, vényre kiváltott gyógyszerek kérelmező által térített díjának havi átlagos költsége a 3 750 forintot meghaladja.”

„(4) A gyógyszertámogatás havi összege, amennyiben a kérelmező a (2) bekezdés b) pontja szerinti gyógyszerköltsége

a) a 3 750 forintot meghaladja, de a 6 500 forintot nem éri el, legalább 3 000 forint, de legfeljebb 6 000 forint,

b) a 6 500 forintot meghaladja, de a 8 500 forintot nem éri el, legalább 6 000, de legfeljebb    8 000 forint vagy

c) a 8 500 forintot meghaladja, legalább 8 000 forint, de legfeljebb 10 000 forint

között állapítható meg a jövedelem és a gyógyszerköltség arányának figyelembevételével.”

6. §

A R. 25. § az alábbiak szerint módosul:

„(1) Rendkívüli települési támogatásban - a (2) bekezdés és a 28. § (1) bekezdés kivételével - az a személy részesíthető, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

a) az együtt élő személyek esetén a mindenkori minimálbér bruttó összegének 32%-át,

b) gyermekét egyedül nevelő szülő, továbbá olyan együtt élő személyek esetén, akinél fogyatékos vagy tartósan beteg személy él, a mindenkori minimálbér bruttó összegének 37%-át vagy

c) egyedül élő, és egyedülálló személy esetén a mindenkori minimálbér bruttó összegének 42%-át.

(2) Az (1) bekezdésen túl rendkívüli települési támogatásban részesíthető - a haláleset időpontját követő hat hónapon belül - az a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének 65%-át, de nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-ban meghatározott temetési hozzájárulásban részesült.”

7. §

A R. 26. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(1) Egy naptári éven belül az a személy és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó, aki lakhatási támogatásban nem részesül, együttesen legfeljebb hat alkalommal - bele nem értve a 25. § (2) bekezdésben meghatározott esetet - kaphat rendkívüli települési támogatást, melynek együttes összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegét.”

8. §

A R. 27. § (1) és (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(1) A rendkívüli települési támogatás alkalmanként megállapítható összege - a (3) bekezdés és a 28. § (2) bekezdés kivételével - nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének 50%-át.”

„(3) A 25. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a rendkívüli települési támogatás összege, amennyiben a kérelmező egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg

a) a mindenkori minimálbér bruttó összegének 33%-át, a legolcsóbb temetés költségének 10-50%-a,

b) a mindenkori minimálbér bruttó összegének 45%-át, de meghaladja a 33%-át, a legolcsóbb temetés költségének 10-35%-a vagy

c) a mindenkori minimálbér bruttó összegének 55%-át, de meghaladja a 45%-át, a legolcsóbb temetés költségének 10-30%-a

között állapítható meg a temetés összköltségének figyelembevételével.”

9. §

A R. 28. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(2) A Bizottság a 10. § (2) bekezdés szerinti hatáskörében az (1) bekezdés b)-c) pontjában megjelölt esetben legfeljebb a mindenkori minimálbér bruttó összegének kétszereséig terjedően állapíthat meg rendkívüli települési támogatást.”

10. §

 A R. 29. § (1) és (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(1) A lakás karbantartási, felújítási költségeihez - pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő - kamatmentes kölcsön biztosítható annak a személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

a) együtt élő személyek esetén a mindenkori minimálbér bruttó összegének 50%-át,

b) gyermekét egyedül nevelő szülő, továbbá az olyan együtt élő személyek esetében, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, a mindenkori minimálbér bruttó összegének 70%-át vagy

c) egyedül élő, illetve egyedülálló személy esetén a mindenkori minimálbér bruttó összegének 90%-át.”

„(3) A kamatmentes kölcsönt - melynek összege a mindenkori minimálbér bruttó összegének 150%-át nem haladhatja meg - a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően legfeljebb 24 havi egyenlő részletben fizeti vissza az adós.”

11. §

A R. 30. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(2) A kamatmentes kölcsönt - melynek összege a mindenkori minimálbér bruttó összegének 200%-át nem haladhatja meg - a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően legfeljebb 24 havi egyenlő részletben fizeti vissza az adós.”

12. §

A R. 35. §-a az alábbiak szerint módosul:

„Adósságkezelési támogatásra jogosult a kérelmező, amennyiben

a) az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg

aa) együtt élő személyek esetén a mindenkori minimálbér bruttó összegének 55%-át,

ab) gyermekét egyedül nevelő szülő, továbbá az olyan együtt élő személyek esetében, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él a mindenkori minimálbér bruttó összegének 60%-át vagy

ac) egyedül élő, egyedül álló személy esetén a mindenkori minimálbér bruttó összegének 65%-át,

b) adóssága

ba) meghaladja az 50 000 forintot, azzal, hogy az adósságnak valamelyik jogosultjánál fennálló hátraléka legalább három havi vagy

bb) miatt a szolgáltatás kikapcsolásra vagy korlátozásra került,

c) az általa lakott lakás

ca) egy személy esetén legfeljebb 2 szobás,

cb) kettő-négy személy esetében legfeljebb 3 szobás vagy

cc) négy személy felett legfeljebb 20 m²/fő nagyságú, és

d) vállalja

da) az adósság legalább 25%-os önrészének megfizetését, és

db) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adósságkezelési tanácsadóval való együttműködést.”

13. §

A R. 41. § (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(1) A tv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy,

a) aki kiskorú vagy

b) akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem éri el

ba) együtt élő személyek esetében a mindenkori minimálbér bruttó összegének 42%-át vagy

bb) egyedül élő vagy egyedülálló esetében a mindenkori minimálbér bruttó összegének 50%-át,

és a hagyatékból az őt megillető örökrész értéke a temetésből rá eső költséget nem haladja meg.”

„(2) A megtérítési kötelezettség legfeljebb hat havi részletekben történő megfizetése engedélyezhető annak az eltemettetésre köteles személynek, akinek a havi jövedelme nem éri el

a) együtt élő személyek esetében a mindenkori minimálbér bruttó összegének 60%-át vagy

b) egyedül élő vagy egyedülálló esetében a mindenkori minimálbér bruttó összegének 75%-át.”

14. §

a) A R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

b) A R. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

c) A R. 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

15 §

A rendelet 2020. április 1. napján lép hatályba.