Torony Község Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2020. (VIII. 11.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Torony Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Torony Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

2. Az önkormányzat székhelye: 9791 Torony, Rohonoczi u. 6.

3. A képviselő-testület hivatalának neve: Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

4. Az Önkormányzat és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyar Köztársaság címere található, a köríven a „Torony Község Önkormányzata”, „Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal”, „Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője” felirat található.

A bélyegzőket sorszámmal kell ellátni, azokról lenyomatukkal és a használó megjelölésével a Közös Hivatal nyilvántartást vezet. A pecsétek, bélyegzők készítésének, használatának rendjéről belső szabályzatot

5. Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

1. a Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv hitelesítésére;

2. a Képviselő-testület által adományozott elismeréseken, okleveleken;

3. önkormányzati ügyek során.

6. Az önkormányzat hivatalos lapja a „Toronyi Híradó”, mely időszakonként, szükség szerint jelenik meg évfolyam, szám/különszám megjelölésével.

7. Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.torony.hu.

2. §

1. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Használatuk rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

2. A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának joga a képviselő-testületet illeti meg. A helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat, és hatásköre

3. §

1. Az Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.
2. A helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni kell a feladat ellátásának anyagi, személyi, továbbá technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak.
3. Az Önkormányzat kötelező feldatait jelen rendelet 2. számú melléklete, az önként vállalt feladatait jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
4. A Képviselő-testület szervei:

1. a polgármester,

2. a képviselő-testület bizottságai,
3. a tanácsnok

4. Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal,

5. jegyző,

6. Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal, valamint
7. az Önkormányzat (6) bekezdés szerinti társulásai.

5. A képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköreit

1. pályázat benyújtása közfoglalkoztatási támogatás igénylésére, közfoglalkoztatási szerződés megkötése, közfoglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

2. közterület használat engedélyezése,

3. települési támogatások közül a temetési segély, köztemetés megállapítása,

4. a képviselő-testület az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadását a nyomvonal jellegű létesítmények esetén a polgármesterre ruházza át,

5. közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása.

6. A Pénzügyi és Településfejlsztési Bizottság, valamint a Szociális-, Egészségügyi-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottság, Vagyon- és Ügyrendi bizottság és a Tanácsnok feladat- és hatásköreit jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

7. Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása érdekében – jogi személyiséggel rendelkező – társulásokban vesz részt. Torony Község Önkormányzata tagja a Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulásnak, a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, valamint a „Csicsergő Óvoda Fenntartására szóló” Intézményfenntartó Társulásnak.
8. A Képviselő-testület feladatainak eredményes ellátása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a megyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és civil szervezetekkel.

III. fejezet

A képviselő-testület működése

1.Gazdasági program

4.§

1. Az önkormányzat a kötelező- és önként vállalt feladatait a ciklus időtartamára szóló gazdasági programban határozza meg és az éves költségvetési rendeleteiben foglaltak szerint látja el.
2. A polgármester – megválasztását követő 6 hónapon belül – előterjeszti a Képviselő- testület 5 évre szóló gazdasági programját.
3. A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.
4. A program időarányos teljesítését a ciklus 3. évében át kell tekinteni és a végrehajtását az 5. évben értékelni kell.

2. Munkaterv

5. §

1. A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

2. A jegyző előkészíti a munkatervet, amelyet a képviselő-testület – a polgármester előterjesztése alapján – legkésőbb a tárgyév január 31-ig fogad el.

3. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

1. a képviselő-testület tagjaitól,
2. a képviselő-testület bizottságaitól,
3. az intézmények vezetőitől,
4. a jegyzőtől.

4. A munkaterv összeállításához a településen működő társadalmi és civil szervezetek is javaslatot tehetnek.

5. A javaslatokat – a lehetőségekhez képest – figyelembe kell venni a bizottságok munkaterveinek összeállításánál is.

6. A munkatervet meg kell küldeni a képviselőknek és a napirendben érintett előterjesztőknek.

7. A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. a tárgyidőszak főbb feladait

2. az ülések tervezett időpontját, az előre tervezhető napirendi pontokat, előterjesztők nevét

3. a közmeghallgatás(ok) és a lakossági fórum(ok) témáit és időpontját

4. ünnepi ülés tartását

5. a napirendhez meghívottak körét

8. A munkatervtől indokolt esetben a polgármester eltérhet, az esetleges     módosításokról a Képviselő-testületet tájékoztatni köteles.

3. A képviselő-testület ülése

6. §

1. A képviselő-testület létszáma 7 fő. A képviselő-testület tagjainak nevét a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

2. A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg. A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, és ünnepi ülést, illetve közmeghallgatást tart.

3. A képviselő-testület állami ünnepek, jeles évfordulók, kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi ülést tart. Az ünnepi ülés összehívására, levezetésére a rendkívüli ülésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

4. Alakuló ülés

7. §

1. A képviselő-testület az alakuló ülését az Mötv. 43. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül tartja meg.

Az alakuló ülés során

1. a helyi választási bizottság elnöke ismerteti az önkormányzati választás eredményét, majd az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütételét követően átadja a megbízóleveleket,

2. a polgármester ismerteti a programját,

3. megállapítja a polgármester illetményét és költségtérítését,

4. megválasztja a képviselő-testület bizottságainak tagjait,

5. megválasztja az alpolgármestert, és megállapítja tiszteletdíját és költségtérítését.

2. Az alakuló ülés összehívására, vezetésére, és a tárgyalandó napirendi pontokra egyebekben az Mötv. 43. § (2) és (3) bekezdése irányadó.

5. A képviselő-testület rendes ülése

8. §

1. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 ülést tart a Művelődési Ház és Könyvtár (9791 Torony, Felsőőri u. 47.) nagytermében.

Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül és más időpontban is összehívható.

2. A képviselő-testület ülését a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.  

6. A Képviselő-testület rendkívüli ülése

9. §

1. A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli testületi ülést is összehívhat. Rendkívüli esetben a rendkívüli ülés telefonon és elektronikus úton is összehívható az értesítést követő napra, napirend megjelölésével.

2. A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.

3. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél – és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek megküldve – kell előterjeszteni.

4. A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy interpellációk, kérdések, és egyéb napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.

5. A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik.

6. Rendkívüli ülés tartásakor nem kell alkalmazni a rendelet 12. § (2)-(3), (5) bekezdéseiben foglalt határidőket, valamint a sürgősségi indítványra vonatkozó rendelkezésekben foglaltakat.

7. A képviselő-testület összehívása, meghívója

10. §

1. A képviselő-testületet meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt legalább 5 nappal a képviselő-testület ülése előtt elektronikus úton kell megküldeni, a testületi tagok által megadott elektronikus kézbesítési címre.

Amennyiben az elektronikus megküldés sikertelen, vagy el nem hárítható technikai ok miatt nem lehetséges, a testületi ülés dokumentumait papír alapon kell megküldeni.

2. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés típusát.

A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, önálló képviselői indítványokat és határozati javaslatokat.

3. A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:

a)   rendelet-tervezetek, költségvetés, zárszámadási előterjesztések,

b)   gazdasági, vagyoni ügyek,

c)   a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnökök előterjesztései,

d)   választási és kinevezési ügyek,

e)   testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,

f)   kérdések, közérdekű bejelentések, interpellációk.

4. A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal a lakosságot az ülés előtt 5 nappal a hivatal hirdetőbláján, valamint a település honlapján keresztül tájékoztatja.

8. Meghívottak köre

11. §

1. A képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni:

1. a tárgyalandó napirendi pont szerint illetékes szerv, illetőleg önszervezendő közösség képviselőit, az intézményvezetőket, a Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal érintett ügyintézőjét,

2. a megyei kormányhivatal által, az Mötv. 132. § (1) bekezdésében meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás keretében a megyei kormányhivatal képviselőjét,

3. akinek meghívását a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselők legalább negyede szükségesnek tart.

9. Nyilvános és zárt ülés

12. §

1. A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján lehet nyilvános és zárt.

2. A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjaban meghatározott esetekben zárt ülést tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a testület – minősített többséggel meghozott döntéssel – zárt ülés tárgyalásáról határozhat.

3. Személyi ügy tárgyalása az érintett személy távollétében kizárólag zárt ülésen történhet.

10. A határozatképesség, a képviselő-testületi ülés napirendje

13. §

1. A képviselő-testület létszáma 7 fő, a képviselő-testület határozatképességére az Mötv. 47. § (1) bekezdése az irányadó.

2. Amennyiben a képviselő-testület ülése határozatképtelen, a polgármester 7 napon belül az ülést ismételten összehívja.

3. Az ülés napirendjére - a képviselő-testület munkatervében, valamint a képviselő-testületi ülés meghívójában foglaltak alapján – az ülésvezető személy tesz javaslatot. A képviselő-testület a napirendről egyszerű többséggel – vita nélkül - dönt.

4. A képviselő-testület tagjai, a jegyző, illetve az előterjesztő kezdeményezheti valamely napirendi pont elnapolását, illetve napirendre vételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

11. A testületi ülés tanácskozási rendjének fenntartása

14. §

1. A polgármester a képviselő-testületi ülés megnyitását követően megállapítja a testület határozatképességét, javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére.

A polgármester a testület határozatképességét az ülés végéig folyamatosan figyelemmel kíséri, határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti, és – amennyiben a határozatképesség nem állítható helyre – az ülést új időpont kitűzésével elnapolja.

2. A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt beszámol a két testületi ülés közötti időszak legfontosabb eseményeiről, a megtett polgármesteri intézkedésekről és végrehajtott feladatokról, valamint a lejárt határidejű, folyamatban lévő határozatok végrehajtása érdekében megtett intézkedésekről.

3. A polgármester beszámol a hatályos költségvetési rendelet értelmében a polgármester hatáskörébe tartozó, évközben keletkező többletbevétel felhasználásáról.

4. A jegyző a polgármesteri beszámolót követően tájékoztatást ad a hatósági munkáról, a törvényesség helyzetéről, és azokról a kihirdetett, vagy hatályba léptetett jogszabályokról, amelyek az önkormányzat, vagy a hivatal feladatkörét, hatósági hatáskörét érintik, megváltoztatják, illetve új feladatkört állapítanak meg.

5. Az ülés vezetése során a polgármester

1. javaslatot tesz az ülés napirendjére, megállapítja, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét,

2. képviselő kérésére napirendhez nem tartozó, de a település életében nagy jelentőségű és halaszthatatlan ügyben napirend előtti felszólalást engedélyezhet 5 perces időkeretben,

3. gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról,

4. napirendi pontonként vezeti a vitát, megadja, illetve jelen rendeletben meghatározott esetben megvonja a szót,

5. döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

6. a szavazás eredményének megállapítását követően kihirdeti a képviselő-testület határozatát.

6. A polgármester a (5) bekezdés c) pont szerinti feladatkörében eljárva

1. a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita hatékony és érdemi eldöntésére,

2. figyelmezteti a hozzászólót, ha az a tárgytól eltér, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ,

3. rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít, a tanácskozás rendjét megzavarja, vagy egyéb módon akadályozza a képviselő-testület munkáját,

4. megvonja a szót attól a felszólalótól, akit több alkalommal túllépte a részére biztosított időkeretet, a napirendtől az ismételt figyelmeztetés ellenére eltér.

7. A képviselő-testület – bármely tagjának javaslatára – vita nélkül, minősített többséggel meghozott határozattal rendbírsággal sújtja azt a képviselőt, aki az ülés során sértő, megalázó, a testülethez méltatlan kifejezést, hangnemet használ.

8. A rendbírság összege alkalmanként 3 000 forint, mely a kiszabást követően fizetendő tiszteletdíj összegéből kerül levonásra.

9. Tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita lefolytatását lehetetlenné tevő esemény esetén az ülés vezető – ha a figyelmeztetés nem jár eredménnyel – az ülést felfüggeszti, vagy berekeszti, és a hátralévő napirendi pontok tárgyalását a következő ülésre elnapolhatja.

12. A napirendi pontok tárgyalása

1. Az ülésvezető minden napirendi pontról külön vitát nyit.

2. Az írásbeli előterjesztést vitára bocsátás előtt szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére legfeljebb 10 percben az előterjesztő jogosult.

3. A napirendi ponttal, valamint az előterjesztéssel kapcsolatosan a települési képviselők, valamint az ülésen tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel legfeljebb 1 perces időtartamban, melyekre az előterjesztőnek válaszolnia kell.

4. A kérdések elhangzását követően bizottsági elnökök, valamint a témakörben érintett tanácsnok legfeljebb 5 percben ismertethetik a napirenddel kapcsolatos bizottsági, vagy tanácsnoki véleményt, valamint tehetik meg a bizottság által elfogadott módosító javaslatokat. Ezt követően a települési képviselők fejthetik ki álláspontjukat, valamint tehetik módosító javaslataikat.

5. Adott napirendhez egy települési képviselő legfeljebb egy alkalommal legfeljebb, 10 percben szólhat hozzá.

6. A képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévő számára történő hozzászólási jog biztosításáról, melynek időtartama legfeljebb 5 perc lehet.

7. A vita lezárására bármelyik képviselő a polgármesternek javaslatot tehet. A képviselő-testület erről vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A vita lezárását követően az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket, módosító javaslatokat elfogadja-e.

8. A polgármester – személyes érintettség esetén – a képviselő számára hozzászólást engedélyezhet legfeljebb 2 percben. A felszólalást követően viszontválasznak, további vitának nincs helye.

13. Előterjesztés

15. §

1. Előterjesztésnek minősül:

1. a munkatervbe felvett beszámoló és tájékoztató,

2. egyéb képviselő-testületi döntést igénylő javaslat,

3. képviselő, képviselő-testület vagy képviselő-testület bizottsága és tanácsnoka által javasolt rendelet-, vagy határozattervezet.

2. Az előterjesztés főbb elemei:

1. Az előterjesztés tárgyát megalapozó jogszabály, a testület döntési hatáskörére vonatkozó jogszabályi utalás.
2. A tárggyal kapcsolatos előzmények, ennek keretében a korábbi képviselő-testületi, illetőleg bizottsági döntések, a végrehajtás tapasztalatai.
3. A döntés indokoltságát alátámasztó körülmények, megállapítások, valamint lefolytatott egyeztetések eredménye
4. Előzetes hatásvizsgálat eredményei
5. az előkészítés során elhangzott és a döntéshez kapcsolódó javaslatnál figyelmen kívül hagyott vélemények, valamint azok indokai.
6. Döntési alternatívák, valamint az azokhoz kapcsolódó előnyök és hátrányok bemutatása

7. Javaslat a tárgyban meghozott korábbi döntések /határozatok, rendeletek/ hatályon kívül helyezésére, vagy érvényben tartására.
8. Határozati javaslat, melyből egyértelműen megállapítható a döntés tárgya, a végrehajtandó feladat, a döntéssel érintett szerv, vagy személy, a végrehajtás határideje, a végrehajtásért felelős személy neve.
9. A határozati javaslat az előterjesztés szerves része, ezért a dátum és az aláírás a határozati javaslat után következik.
10. Az előterjesztéseknek része a melléklet, amely a döntést megalapozó szükséges adatokat tartalmazza. Amennyiben a döntés egy melléklet elfogadására irányul, úgy a határozat kizárólag a melléklettel együtt érvényes.
11. A tájékoztató és beszámoló tárgyú előterjesztés esetén is kell határozati javaslatot készíteni.
12. Szerződéskötés esetén a szerződés-tervezetet kell javaslatként a Képviselő-testület elé terjeszteni.

3. Az előterjesztés készítője felel a jogszerű, megfelelő színvonalú és döntésre alkalmas előterjesztéséért. Az előterjesztés munkaterv szerinti határidőre való benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztés határidőre való elkészítéséért, az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valóságosságáért, valamint a határozati javaslat megalapozottságáért.

14. Önálló indítvány

16. §

1. Önálló indítványt terjeszthet elő bármely képviselő a képviselő-testület feladat-, és hatáskörébe tartozó ügyben. Az önálló indítványt a testületi ülést megelőző 2 nappal lehet a jegyzőhöz és az illetékes bizottsághoz írásban, indokolással ellátva benyújtani.

2. A bizottsági jóváhagyással rendelkező önálló indítványt a polgármester köteles a képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület elé terjeszteni és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására. A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt az önálló indítvány napirendre való tűzéséről.

15. Sürgősségi indítvány

17. §

1. Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával - írásban legkésőbb az ülést megelőző napon délelőtt 10 óráig nyújtható be a polgármesternél.

2. Sürgősségi indítvány kezdeményezésére jogosult:

1. a polgármester,

2. képviselő-testület bizottsága
3. a tanácsnok, két további települési képviselővel egyetértésben

4. a települési képviselők egynegyede,

5. a jegyző.

3. A sürgősségi indítványt a polgármester ismerteti, és szükség esetén alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.  

16. Ügyrendi észrevétel

18. §

1. Ügyrendi kérdésben bármely települési képviselő soron kívül kérhet szót, melyet az ülésvezető köteles megadni.

2. Ügyrendi észrevételnek minősül a tanácskozás rendjére, az ülés vezetésére vonatkozó, a szavazás módjára irányuló – a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő - felszólalás. Az ügyrendi észrevétel megtevőjének meg kell indokolnia ügyrendi észrevételének az okát.

3. Az ügyrendi észrevételről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

17. Felvilágosítás kérése

19. §

A települési képviselő önkormányzati ügyekben az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja alapján a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, tanácsnoktól felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

18. Közérdekű kérdés, bejelentés, javaslat

20. §

(1) A képviselő közérdekű kérdés, bejelentés vagy javaslat tételére vonatkozó szándékát a napirend elfogadásáig – a téma megjelölésével – az ülésvezető részére jelentheti be. Megtárgyalására az ülés végén kerül sor. Amennyiben a felvetésnek – az ülésen is jelenlévő – konkrét címzettje van, az elnök lehetőséget biztosíthat a válaszadásra, de vita ezen napirend keretében nem nyitható.

(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a Képviselő-testület.

19. Interpelláció, kérdés

21. §

1. Interpellációt valamely önkormányzati döntés, önkormányzati intézkedés, vagy önkormányzati intézkedés elmulasztása miatt lehet előterjeszteni, a települési képviselő a rendes testületi ülést megelőző 8 nappal a polgármesternél interpellációt nyújthat be.

Az interpellációnak tartalmaznia kell:

1. a képviselő nevét,

2. az interpelláció tárgyát,

3. az interpelláció címzettjét.

2. A polgármester biztosítja az interpelláció nyilvántartásba vételét és az interpelláció címzettjéhez történő eljuttatását.

3. Az interpellációra adott válasz ismeretében az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amelyre az interpelláció címzettje nyilatkozhat.

Amennyiben az interpellációra a választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, választ, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

4. Amennyiben a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul intézkedést tesz. Ennek eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.

5. Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, lefolytatásával megbízhatja valamely bizottságát, vagy erre az esetre biztosságot hozhat létre.

6. Ha az interpellált személy az interpellációra az idő rövidsége, vagy annak természete miatt nem tud válaszolni, akkor a választ 15 napon belül megküldi az interpellálónak. A következő rendes képviselő-testületi ülés előtt a választ valamennyi képviselőnek el kell küldeni.

7. Kérdés, az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés, tudakozódás.

A kérdésre a megkérdezett személy a képviselő-testület ülésén – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – köteles választ adni.

20. A szavazás és döntéshozatal módja

22. §

1. Az egyszerű többségű és a minősített többségű döntéshozatalra az Mötv. 47. § (2) bekezdése irányadó.

2. A képviselő-testület minősített többséggel dönt az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügykörökön túl

1. sürgősségi indítvány napirendre vételéről,

2. titkos szavazás elrendeléséről,

3. kitüntetések, díjak, elismerések adományozásáról,

4. ideiglenes bizottság választásáról, feladatának megállapításáról, megbízásának meghosszabbításáról,

5. hatáskör átruházásáról és visszavételéről,

6. az önkormányzati tulajdonban álló vagyon értékesítéséről, megterheléséről,

7. fegyelmi ügyekben hozott döntésekről.

3. A polgármester a vita lezárást követően először a módosító, kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra. Amennyiben a módosító indítványt a képviselő-testület elutasítja, az eredeti – előterjesztésben szereplő – határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.

4. A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabálysértő javaslatok, továbbá működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

5. A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza meg.

6. Az eldöntendő javaslatot az ülésvezető bocsátja szavazásra. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arról egyértelműen lehessen szavazni.

Szavazni csak személyesen lehet, a települési képviselő “igen”-nel, “nem”-mel vagy “tartózkodom”-mal szavazhat.

21. Nyílt szavazás

23. §

1. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

2. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg. Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.

22. Név szerinti szavazás

24. §

1. A képviselő-testület az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörön kívül – a képviselők bármelyikének kezdeményezésére név szerinti szavazást tarthat. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.  

2. A név szerinti szavazás esetén a jegyző név szerint felolvassa a települési képviselők nevét betűrendben, akik nevük elhangzásakor "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavaznak. A szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

23. Titkos szavazás

25. §

1. A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben titkos szavazást tarthat.

2. Titkos szavazást a polgármester, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

3. A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.

4. Az érvényes szavazás módját, valamint a más jogszabályban meghatározott, a titkos szavazással összefüggő szabályokat a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti.

5. Érvénytelen a szavazat, ha

1. azt nem a hivatalos szavazólapon adták le,

2. nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani a szavazó települési képviselő akaratát,

3. a szavazólapot ceruzával töltötték ki.

6. A képviselő-testület titkos szavazása során hivatalos szavazólap az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazólap hátoldalán az aláírásukkal hitelesítettek.

7. A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke állapítja meg.

8. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

1. a szavazás helyét és idejét,

2. a szavazást lebonyolító szavazatszámláló bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét,

3. a szavazás eredményét.

9. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a képviselő-tesztület üléséről készült jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.  

24. A képviselő-testület döntései

26. §

1. A képviselő-testület döntései a rendelet és a határozat.

2. A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló címmel kell ellátni.

3. A képviselő-testületi rendeletekről és határozatokról a Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban a meghozott határozat mellett szerepeltetni kell a határozatban foglaltak végrehajtásának állapotát, teljesülés esetén rövid szöveges leírással.

25. Önkormányzati rendeletalkotás

27. §

1. Rendelet meghozatalát, módosítását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint választópolgárok erre irányuló népi kezdeményezéssel, helyi népszavazással.

2. A rendelettervezetet a jegyző készíti elő.

4. Az önkormányzati rendeletalkotás és kihirdetés részletes szabályait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

26. A képviselő-testületi ülések dokumentálása

28. §

1. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, melyről az Mötv. 52. § (1) bekezdésében maghatározott tartalmi feltételeknek megfelelő jegyzőkönyvet kell készíteni.
2. A jegyző gondoskodik a nem selejtezhető hanganyag megőrzéséről és arról, hogy a rögzített anyag visszahallgatható, illetve lejátszható legyen.

3. A képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, a napirendi pontok anyagát és az előterjesztések egy-egy példányát, a jegyző törvényességi észrevételét, az önkormányzati rendelettervezet szövegét, a kihirdetett önkormányzati rendeletet, az írásban benyújtott hozzászólásokat, a felvilágosítás kérésére vonatkozó beadványát és a sürgősségi indítványt.

4. A jegyző gondoskodik

1. a jegyzőkönyv eredeti példányának és mellékleteinek megőrzéséről,
2. a jegyzőkönyv évenkénti beköttetéséről és irattárba helyezéséről.

3. a jegyzőkönyveknek az Njt-rendszeren keresztül a Vas Megyei Kormányhivatal részére, elektronikus formában történő megküldéséről az ülés napját követő 15 napon belül.
4. a jegyzőkönyveknek az önkormányzati kéviselők részére, elektronikus formában történő megküldéséről az ülés napját követő 15 napon belül.
5. a jegyzőkönyvnek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételéről, valamint a Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéséről

5. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvek elkészítésére az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni a (4) bekezdés e) pontjában foglaltak kivételével.

27. Közmeghallgatás

29. §

1. A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. 

2. A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg. A közmeghallgatás időpontjáról a polgármester legalább 10 nappal korábban tájékoztatja a lakosságot a település honlapján, valamint a Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőábláján hirdetményi közzététellel.

3. A közmeghallgatáson elgazott közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell.

Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a polgármester, a jegyző, vagy a képviselő-testület illetékes bizottsága megvizsgálja, és annak eredményéről a javaslatot tevő személyt 15 napon belül tájékoztatja.

4. A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános rendelkezései irányadóak.

5. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

28. Lakossági fórum

30. §

1. A képviselő-testület a munkatervében, vagy határozatában dönthet lakossági fórumok tartásáról, melyek a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, illetőleg a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

2. A lakossági fórumról feljegyzés készül.

IV. Fejezet

A települési képviselő

31. §

1. A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviselik a választók érdekeit.

2. A települési képviselőket, a bizottsági elnököket, a bizottsági tagokat tiszteletdíj illeti meg, melynek mértékét, folyósításának feltételeit külön önkormányzati rendelet szabályozza.

29. A képviselő jogai

32. §

1. A képviselő az Mötv.-ben meghatározottakon túl jogosult

1. megbizatásának idejére képviselői tevékenységének végzése érdekében igénybe venni a Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt hivatali helyiségét,

2. Annak érdekében, hogy az önkormányzati képviselő a munkáját megalapozottan és felelősségteljesen végezhesse, az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba az iratbetekintési szabályzat alapján betekinthet, azokról jegyzeteket, feljegyzéseket készíthet, a személyes adatok és az üzleti titkok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésrevonatkozó szabályok betartásával.

2. A települési képviselő a döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmilyen hátrány nem érheti.

30. A képviselő kötelezettségei

33. §

1. A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjaiban meghatározottakon túl köteles

1. olyan magatartás tanúsítására, mely méltóvá teszi közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

2. köteles előzetesen bejelenteni az ügyben személyes érintettségét , ha a képviselő-testület, vagy bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy képviselői munkájának ellátásában akadályoztatva v an,

3. a tudomosára jutott szolgálati, üzleti titkot megőrizni,

4. nem vehet részt olyan tevékenység végzésében, mely a település érdekeivel ellentétes.

2. Igazoltan van távol a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről, aki a távolmaradását az ülés előtt bejelentette, illetve fontos, méltányolható ok, vagy betegség miatt marad távol.

3. Igazolatlanul van távol a képviselő, ha a szbályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület, vagy bizottság ülésén előzetes bejelentés, vagy igazolás nélkül távolmaradt, és távolmaradását alappal nem menti ki.

4. Amennyiben a képviselő a személyes érintettsége estén a jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre vonatkozó indítvány esetén – a rendelet 14. § (7) bekezdésében meghatározott mértékű rendbírsággal sújtható.

5. A képviselőt mind a képviselő-testület, mind annak valamely bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő testületi ülésen beszámolni.

6. A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteletdíját legfeljebb 25 %-al, legfeljebb 6 hónapnyi időtartamra csökkentheti, illetve megvonhatja.

Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra megállapítható.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

34. §

1. A képviselő-testület a testületi döntés előkészítése, megalapozása és testületi munka segítése, végrehajtásának szervezése, ellenőrzésére állandó bizottságokat választ, illetve eseti bizottságokat hozhat létre. A képviselő-testület az eseti bizottságot meghatározott időre és meghatározott feladat elvégzésére hozza létre, amely az idő leteltét, illetve a feladat elvégzését követően megszűnik.

2. A képviselő-testület az Mötv. 57. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján 3 tagú Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságot, 3 tagú Szociális-, Egészségügyi-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottságot, és 3 tagú Vagyonnyilatkozat Ellenőrző- és Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

3. A bizottságok feladat- és hatásköreit a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

4. A bizottság belső működési szabályait rögzítő ügyrendjét maga állapítja meg.

5. A bizottság azokban az ügyekben tarthat zárt ülést, melyekben az Mötv. kötelzővé teszi, vagy megengedi.

6. Több bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügy esetén a bizottságok együttes ülést tarthatnak. Az együttes ülést - megegyezés alapján – valamely illetékes bizottság elnöke vezeti.

7. A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a bizottság mellett működő, a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői közül a jegyző által kijelölt személy látja el.

35. §

A képviselő-testület az alábbi esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hoz létre:

1. egy-egy önkormányzat rendelet, vagy a település életét meghatározó feladatban való közreműködés, mely külön vizsgálatot, és széleskörű tájékozódást igényel,

2. titkos szavazás lebonyolítására,

3. a képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyes személyi ügyek vizsgálata.

31. A bizottság ülésének dokumentumai

36. §

1. A bizottság üléséről hangfelvétel készül, amelyről az Mötv. szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

2. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, és egy tagja írja alá.

32. A tanácsnok

37. §

1. A képviselő-testület az önkormányzati működés segítésére a saját tagjai közül tanácsnokot választ. A tanácsnok személyére a polgármester, az alpolgármester, vagy bármely települési képviselő javaslatot tehet.

2. A tanácsnok feladata:

1. a képviselő-testület és bizottságainak hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának segítése, támogatása, tanácsadói, koordinációs és szervezési feladatok ellátása. A képviselő-testület bizottsági üléseinek állandó meghívottja, résztvevője.

2. az önkormányzat külső kommunikációs feladatainak segítése, kapcsolatok kiépítése és fenntartása, érdekérvényesítés, negatív intézkedések hatásának kivédése,

3. stratégiai, fejlesztési EU-s és hazai pályázatok figyelésével, benyújtásával, kezelésével, végrehajtásával, menedzselésével, elszámolásával kapcsolatos közreműködés, szakmai tanácsadás.

3. A tanácsnok köteles az általa felügyelt ügykörben szükség szerint intézkedést kezdeményezni, tapasztalatairól a képviselő-testületet évente egy alkalommal tájékoztatni.

4. A tanácsnok feladatkörében kezdeményezett testületi intézkedést a képviselő-testület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.

5. A tanácsnok megbízatása a megválasztásával kezdődik és a képviselő-testület megbízatásának végéig tart. A tanácsnoki megbízatás megszűnik továbbá, ha
   1. a képviselő megbízatása az Mötv. 29.§ (1) bekezdése alapján megszűnik;
   2. a képviselő a tanácsnoki megbízatásáról írásban lemond;
   3. a tanácsnokot a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával visszahívja.

VI. Fejezet

Tisztségviselők

33. Polgármester, alpolgármester

38. §

1. A polgármester megbízatását főállásban látja el.

2. A polgármester az Mötv.-ben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túlmenően:

1. szervezi az önkormányzat feladat- és hatásköreinek hatékony ellátását, a közszolgáltatások jó színvonalon történő biztosítását,

2. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

3. segíti a képviselőket, a bizottságokat a munkájuk ellátásában,

4. együttműködik a civil szervezetekkel,

5. rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet, a bizottságokat és a tanácsnokot az időszerű feladatokról,

6. kapcsolatot tart az önkormányzati intézmények vezetőivel,

7. a Toronyi Közös Önkormányzati Hivatalban

hétfői és szerdai napokon8.00- 11.00 óráig fogadóórát tart,

8. a hatályos költségvetési rendelet értelmében az évközben keletkező többletbevétel felhasználásáról ötszázezer forintig a polgármester, ezen összeg felett a képviselőtestület dönt. A forrásfelhasználásról, a döntéséről a képviselő-testületi üléseken tartott beszámolójában tájékoztatni köteles.

39. §

1. A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának elősegítésére egy alpolgármestert választ, aki a feladatát társadalmi megbizatásban látja el.

2. Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.

34. Jegyző, aljegyző

40. §

1. A jegyző – a polgármester irányításával vezeti a Toronyi Közös Önkormányzati Hivatalt.

2. A jegyző az Mötv. és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokon kívül gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá

1. rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, tanácsnoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

2.  véleményt nyilvánít a polgármester, alpolgármester, bizottság, tanácsnok és a  képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben, javaslatot tesz önkormányzati döntés felülvizsgálatára,

3. a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,

4. gondoskodik az önkormányzati rendeletek és a lakosság széles körét érintő határozatok megismertetéséről, és végrehajtásáról.

3. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztagtása esetén a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 251. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.  

41. §

A polgármester a jegyző javaslatára a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki határozatlan időre.

35. Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal

42. §

1. A képviselő-testület az önkormányzatok működésével továbbá az önkormányzatok igazgatási és közigazgatási hatósági ügyeinek döntésrevaló előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre.

2. A hivatal a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei által elfogadott alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által összeállított ügyrend alapján működik.

3. A hivatal alapító okiratát a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat, és létszámkeretét az éves költségvetési rendelet tartalmazza.

4. A hivatal működési rendjét, feladat- és hatáskörök gyakorlását, a munkavégzés szakmai szabályait – a jogszabályi rendelkezések keretei között – a polgármester jóváhagyásával a jegyző állapítja meg. 

36. A települési nemzetiségi önkormányzat munkájának segítése

43. §

1. Az Önkormányzat együttműködik – a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében – a közvetlenül választott Toronyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

2. A nemzetiségi önkormányzat költségvetése nem része a helyi önkormányzat költségvetésének, arról a nemzetiségi önkormányzat testülete saját határozatával dönt.

3. Torony Község Önkormányzata a Toronyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodás, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglaltak alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket az alábbiak szerint:

1. ingyenes helyiséghasználat a Toronyi Művelődési Ház és Könyvtár épületében, használatra alkalmas állapotban, alapvető ingóságokkal (irodabútor felszereléssel) együtt biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére,

2. az önkormányzat a helyi nemzetiségi ügyek ellátása érdekében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését,

3. a nemzetiségi önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a helyi önkormányzat által működtetetett informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi ellenőrzés eszközeként is szolgál,

4. az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá a Toronyi Közös Ökormányzati Hivatal jegyzőjén keresztül gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról,

5. az önkormányzat segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését.

VII. Fejezet

Helyi népszavazás

44. §

1. A képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát külön önkormányzati rendeletban szabályozza.  

VIII. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése és vagyona

45. §

1. A képviselő-testület az éves költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg.

2. Az önkormányzat vagyonáról, valamint a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. Az önkormányzat intézményeinek felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

46. §

1. A rendelet mellékletei:

1. melléklet:         Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai,

           2. melléklet:          Az önkormányzat önként vállalt feladatai,

           3. melléklet:          A képviselő-testület bizottságainak, tanácsnoknak feladat- és hatáskörei,

           4. melléklet:          Az önkormányzati rendelet alkotásának és kihirdetésének részletes szabályai,

  5. melléklet:         Torony Község Önkormányzata tevékenységei.

2. A rendelet függelékei:

1. függelék:           Az önkormányzat intézményeinek felsorolása

2. függelék: A képviselő-testület állandó bizottságainak összetétele, a tanácsnok megnevezése

3. függelék:A képviselő-testület tagjai.

3. Ezen rendelet 2020. szeptember 1-én lép hatályba.

1. Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Torony Község Önkormányzata Képviselőtestületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2017. (X.26.) önkormányzati rendelete.

Torony, 2020. augusztus 10.

Kovács György                                            Dr. Scheid Eszter

                                      polgármester                                                        jegyző

Záradék:

A képviselő-testület a rendeletet a 2020. augusztus 10-i ülésén fogadta el.

A rendelet 2020. augusztus 11-én a Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre került.

Torony, 2020. augusztus 10.

                                                                       Dr. Scheid Eszter

                                                                                                                       jegyző

1. melléklet a 7/2020. (VIII.11.) önkormányzati rendelethez

Torony Község Önkormányzata által ellátott kötelező feladatok

2. melléklet a 7/2020. (VIII.11.) önkormányzati rendelethez

Torony Község Önkormányzata által ellátott önkéntes feladatai