1. § A 11/2004. (VI. 09.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) 1. § (3) bekezdése a következőkkel egészül ki:

2. § A R. kiegészül a következő 17/A. §-al egészül ki:

17/A. § (1) Az övezet területén csak a bányászati tevékenységhez, a rendeltetésszerű használathoz kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el.

(2) Az övezet területén a beépítés mértéke legfeljebb 2% lehet. A beépítettségbe a kitermelés és feldolgozás technikai és gépi berendezései, valamint a tárolás mobil konténerei nem számítanak bele.

(3) A közterületi telekhatárok mentén és a villamos légvezeték védőtávolságának 5m-es sávja bolygatás mentesen, szabadon megtartandók.

(4) Az övezetben elvárt közművesítettség mértéke: hiányos közművesítettség.

(5) A bányatelek tájrendezési célja a mezőgazdasági művelésű terület visszaállítása (szántó vagy rét legelő). A rekultivációs munkálatokat a kitermeléssel párhuzamosan — nem csak a bányászati tevékenység felhagyása után — kell végezni. Az egyes területeken, ahol a kitermelés véget ért, a terepet a végleges formájában, az utóhasznosítási terveknek megfelelően rendezni kell. A rekultácivációt követően tájseb, roncsolt felület nem maradhat.

(6) A Kb-B jelű övezetben található ingatlanok összességében a bányászati tevékenység felhagyását követően a tájrendezés során legfeljebb az egész bányatelket figyelembevéve (a „Gyarmat III” nevű bányatelek Csikvánd és Gyarmat közigazgatási területét is érinti) 1 hektár nyílt vízfelületű bányató alakítható ki, vagy olyan hasznosítási mód alkalmazható, amelynek eredményeként legfeljebb 1 hektár nyílt vízfelület marad. A bányató és térsége oly módon alakítható ki, hogy a légiközlekedést veszélyeztető madárfajok megtelepedés ne váljon lehetővé. A bányató körül kizárólag kultúrtájra jellemző, 3 méternél magasabbra nem növő növényzet telepíthető. Nem telepíthető nádas, és egyéb, vízi madarak élőhelyéül alkalmas növényzet, az ilyen növényzet spontán megtelepedését meg kell akadályozni.

3. § Ez a rendelet kihirdetése napját követő napon lép hatályba.