Lácacséke község képviselő testületének 9/2020.(VII.8.) önkormányzati rendelete

Lácacséke Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2020. 07. 08- 2022. 11. 23

Lácacséke község képviselő testületének 9/2020.(VII.8.) önkormányzati rendelete

Lácacséke Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2020.07.08.

Lácacséke Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdése d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Lácacséke Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat működési területe: Lácacséke község közigazgatási területe.

(3) Az önkormányzat székhelye: 3967. Lácacséke, Fő utca 19.

(4) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Lácacséke Község Önkormányzata képviselő-testülete.

(5) A képviselő-testület bizottságának elnevezése: Lácacséke Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (továbbiakban: Ügyrendi Bizottság).

(6) Az önkormányzat hivatala: Cigándi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös önkormányzati hivatal). Székhelye: 3973. Cigánd, Fő utca 80.

(7) Az Önkormányzat telephelye: Varázskert Biztos Kezdet Gyerekház, 3967. Lácacséke, Templom utca 1.

(8) Az önkormányzat szervei:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) közös önkormányzati hivatal,

d) jegyző,

e) társulások.

2. § Az önkormányzat kormányzati funkció rendje szerinti alaptevékenységeinek felsorolását a 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a) civil szerveződések támogatása,

b) közösségi sport támogatása,

c) helyi elismerő cím adományozása,

d) nem kötelező pénzbeni szociális ellátások biztosítása.

(2) Az önként vállalt feladatok pénzügyi fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

4. § (1) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület bizottságának feladatait az 3. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester – a (3) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

(2) Az önkormányzati képviselők névsorát az 1. függelék, a bizottsági tagok nevét a 2. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(4) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.

(5) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az ülés összehívásának indokát, napirendjét, helyét, idejét. Az indítványt a képviselők saját kezűleg írják alá.

(6) Halasztást nem tűrő esetben a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(7) A képviselő-testület üléseit székhelyén tartja.

6. § (1) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a tervezett ülések időpontját,

b) az ülés napirendjét, a napirendek előadóit, tisztségét,

c) azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be a testület elé, illetve, amelyekhez bizottsági állásfoglalás szükséges,

d) az előterjesztések elkészítésének határidejét,

e) megjelöli azokat a napirendeket, melyekhez előterjesztés készítése nem szükséges,

f) az ülésre meghívottak nevét, tisztségét,

g) a közmeghallgatás időpontját és megtárgyalásra javasolt témáit.

(3) A munkaterv összeállítása előtt javaslatot kell kérni a képviselőktől, az önkormányzat bizottságától, a nemzetiségi önkormányzattól, a jegyzőtől.

(4) A munkaterv-tervezet előkészítése a polgármester feladatát képezi. A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé.

(5) A munkaterv-tervezetbe fel nem vett javaslatokról a polgármester tájékoztatja a képviselőtestületet. A munkaterv elfogadása a testület hatáskörébe tartozik.

7. § (1) A képviselő-testület elé általában írásban kell előterjesztést készíteni. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei a következők:

a) Tartalmi követelmények: jelenlegi helyzet és az elérni kívánt eredmény bemutatása, a megvalósításhoz szükséges eszközök teljes körének bemutatása, az előzmények, az előterjesztés tárgyában korábban hozott döntések bemutatása, javaslatok indokolása, tájékoztatás azokról a szervekről, amelyek véleményezték, tárgyalták az előterjesztést, a végrehajtás határideje, felelőse.

b) Formai követelmények: világos, áttekinthető szerkezet, közérthető megfogalmazás, rendelettervezet esetében a jogalkotásról szóló jogszabályok előírásainak betartása.

(2) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.

8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége és tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti és hívja össze az ülést.

(2) A meghívót és az abban szereplő napirendi javaslatok előterjesztéseit elektronikus úton úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívást, az ülést megelőzően 24 órával előbb is elég a képviselők tudomására hozni. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni, azonban a sürgősség okát közölni kell. Katasztrófa esetén az ülés azonnal is összehívható.

(4) A nyilvános képviselőtestületi ülés összehívásával egy időben az ülés idejét, helyét, napirendi javaslatait a lakosság tudomására kell hozni a meghívó Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.

(5) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c) a helyi települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,

e) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.

9. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános.

(2) A képviselőtestület:

a) zárt ülést tart: önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen részt vesznek a képviselőtestület tagjai, a jegyző, meghívása esetén az érintett, a szakértő, továbbá a jegyző által kijelölt, az előkészítésben részt vett ügyintéző.

(4) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(5) Zárt ülésen tárgyalandó napirend esetén az előterjesztést papír alapon kell megküldeni a képviselők és az érintettek részére, feltüntetve az előterjesztés valamennyi oldalán: „Zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés!”

10. § (1) A képviselő-testület ülésének megnyitásakor a polgármester megállapítja a határozatképességet.

(2) A polgármester a képviselő-testület határozatképességét az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) A képviselő-testület napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület napirendjének végleges megállapítása előtt bármely képviselő egyéb napirendeket is javasolhat, melyről – egyszerű többséggel – külön kell szavazni, kivéve a minősített többséget igénylő döntéstervezetet tartalmazó előterjesztés napirendre vételét, amelynek napirendre vételéhez minősített többség szükséges. Ezt követően a végleges napirendjéről a képviselőtestület vita nélkül dönt.

(4) A polgármester további feladata a képviselő-testület üléseinek vezetésével kapcsolatban:

a) határozatképesség esetén megnyitja az ülést,

b) ismerteti a sürgősségi indítványokat,

c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és összefoglalja a vitát,

d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

e) biztosítja a képviselők bejelentési és interpellációs jogának gyakorlását,

f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

g) berekeszti az ülést.

11. § (1) A képviselő-testület ülésén a polgármester minden előterjesztés felett – a tájékoztatók kivételével – vitát nyit, előtte az előterjesztő kiegészítést tehet. A vita elején a bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök – akadályoztatásuk esetén a bizottság által megbízott tag – ismertetik. Az előterjesztőhöz a képviselők kérdéseket tehetnek fel, melyre az érintettek válaszolnak.

(2) A képviselő-testület ülésén megjelent érdeklődők a napirendhez kapcsolódóan a képviselőtestület külön döntése alapján kaphatnak szót.

(3) Az előterjesztés feletti vita lezárását követően az előterjesztő, illetve az érintettek válaszolnak az elhangzott észrevételekre, javaslatokra.

12. § (1) Az észrevételekre adott válasz után a polgármester összefoglalja a vitát, az előterjesztett határozati javaslatot érintő módosításokat, és azt szavazásra bocsátja.

(2) Először a módosító, kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani, azt követően kerülhet sor az előterjesztés szerinti, illetve a módosított határozati javaslat megszavaztatására.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek, aljegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni.

13. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselő-testület esetenként dönthet a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, illetőleg „tartózkodnak” a szavazástól. Név szerinti szavazást kell tartani hitelfelvételnél.

(3) A képviselő-testület esetenként dönt a titkos szavazásról: önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, valamint választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, illetve a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintettüzleti érdekét sértené.

(4) A titkos szavazás lebonyolítása urna igénybevételével történik.

(5) Határozatképtelen képviselőtestületi ülés esetén a polgármester a képviselőtestületet 15 napon belül köteles összehívni.

(6) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(7) Minősített többség szükséges: az Mötv. 50. §.-a alapján meghatározott esetekben.

(8) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

14. § (1) A képviselőtestület által alkotott rendelet jelölése: Lácacséke Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám. (…hó…nap) önkormányzati rendelete. A zárójelben feltüntetett dátum az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontja. A képviselő-testület által hozott rendelet jelölése tartalmazza továbbá a rendelet címét.

(2) A képviselő-testület által hozott határozat jelölése: Lácacséke Község Önkormányzata Képviselőtestületének sorszám/évszám. (…hó…nap) határozata. A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal, folyamatosan kell jelölni. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat közzétételének az időpontja. A képviselő-testület által hozott határozat jelölése tartalmazza továbbá a határozat címét.

(3) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés. Kifüggeszteni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés időpontjával.

(4) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

15. § (1) A polgármester köteles biztosítani a testület működésének rendjét. Ennek keretében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ,

b) ismételt és eredménytelen figyelmeztetés esetén a szót megvonhatja,

c) rendre utasíthatja azt, aki a képviselőtestület rendjét zavaró magatartást tanúsít.

16. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. (1) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvek – zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételéve – a közös önkormányzati hivatalban megtekinthetők.

17. § (1) A közmeghallgatás időpontjára a polgármester tesz javaslatot, melyről a képviselő-testület az időpont munkatervben való meghatározásával dönt.

(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a képviselők többsége indítványozza.

(3) A közmeghallgatásra az önkormányzat székhelyén, indokolt esetben a településen, kihelyezett ülésen kerül sor.

(4) A közmeghallgatás idejét, helyét az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni, az időpontot megelőző legalább 8 nappal korábban.

(5) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal – ha ez nem lehetséges, akkor 15 napon belül írásban – választ kell adni.

(6) A képviselő-testület a közmeghallgatás előkészítésével, összehívásával és vezetésével a polgármestert bízza meg.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítésért a jegyző felelős.

18. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vesz a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A települési képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(3) A képviselő, amennyiben a képviselőtestület ülésén nem tud megjelenni, ezt köteles jelezni a polgármesternek.

(4) A képviselő köteles a tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(5) A képviselő az elfogadott napirendi tárgysorozathoz nem tartozó közérdekű ügyben jogosult napirend utáni hozzászólásra.

(6) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni döntéshozatal előtt személyes érintettségét. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.

(7) Amennyiben a képviselő 3 egymást követő testületi ülésen önhibájából nem vesz részt, és távolmaradásának okát a következő testületi ülésig nem igazolja, a képviselői tiszteletdíj tőle 12 hónapig teljes mértékben megvonásra kerül.

(8) A képviselői tiszteletdíj megvonásáról a soron következő ülésen a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hoz döntést.

(9) Igazolt távollétnek minősül, ha a képviselő több napon át igazolt betegsége, munkahelyi elfoglaltsága, vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.

19. § (1) Az önkormányzat biztosítja a Lácacséke Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat ( továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) testületi működésének feltételeit, a következő módon:

(2) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek.tv.) vonatkozó rendelkezése alapján, az ott felsorolt témakörökben meghozandó helyi önkormányzati határozat kapcsán a nemzetiségi önkormányzatokat véleményezési, egyetértési jog illeti meg.

(3) Az előző bekezdésben szabályozottakkal kapcsolatban azok beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezés, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a Nek.tv.-ben meghatározottak szerint gyakorolja. A települési nemzetiségi önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel. A települési nemzetiségi önkormányzatnak a polgármesterhez eljuttatott kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a képviselő- testület ülésén a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.

(5) Az Njtv. 80. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az önkormányzat, illetve a Cigándi Közös Önkormányzati Hivatal Lácacsékei Kirendeltsége (továbbiakban: Hivatal) biztosítja a Lácacséke Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) részére az önkormányzati működés (a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása) személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatosgazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról.

(6) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a nemzetiségi önkormányzat székhelyén, a Lácacséke, Fő utca 17. szám alatti önkormányzati ingatlan épületein belül a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel, ingyenesen biztosítja igény szerint, havonta legalább 32 órában. E helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket az önkormányzat átvállalja.

(7) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal való együttműködésének részletes szabályait külön megállapodás keretében rögzíti.

20. § (1) Az önkormányzat tisztségviselői: a polgármester és az alpolgármester.

(2) A polgármester ellátja e rendelet II. fejezetében részletezett feladatokat. A polgármester, ha a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

(3) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselőtestület tagjai sorából.

(4) A helyettesítő alpolgármester, a polgármester távollétében – illetve akadályoztatása esetén – gyakorolja mindazon jogokat és ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a jogszabály a polgármester részére biztosít.

(5) Abban az esetben, ha az alpolgármester is akadályoztatva van, az alpolgármestert az Ügyrendi bizottság elnöke helyettesíti.

(6) A polgármester feladatait főállásban látja el.

21. § (1) A képviselőtestület az alábbi bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság 3 fővel.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselőtestület választja.

(3) A bizottság elnöke koordinálja a bizottság üléseinek rendjét, napirendjét, összehívja és vezeti a bizottság üléseit.

(4) Előterjesztés, illetve döntéstervezet csak a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a bizottság elé.

(5) a bizottság tagjai részére a meghívót és az előterjesztéseket úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(6) A bizottsági tag köteles jelezni a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(7) A bizottságokra a Mötv. 60. §-ára tekintettel a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A bizottságok ügyviteli teendőit a hivatal belső szervezeti egységei látják el.

22. § (1) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet legkésőbb a bizottság ülését követő 8 napon belül kell eljuttatni a polgármester részére.

(2) A bizottságok tevékenységükről a képviselőtestületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a képviselőtestület munkatervének elfogadása során dönt.

23. § (1) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A közös hivatalt a székhely település polgármestere irányítja, a hivatal vezetője a jegyző.

(3) A hivatal belső szervezeti felépítését, feladatait, működési rendjét a hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell szabályozni, amelyet irányítói hatáskörében a székhely település polgármestere hagy jóvá.

24. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Hatáskörébe tartozó ügyekben:

a) szabályozza a kiadmányozás rendjét,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselőtestület hivatalának köztisztviselői és munkavállalói tekintetében,

c) közreműködik az önkormányzat munkatervi javaslatának előkészítésében,

d) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,

e) tanácskozási joggal részt vesz a testületi és a bizottsági üléseken,

f) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyv elkészítését, határidőn belüli elküldését,

g) ellátja azon feladatokat, mellyel a képviselőtestület, a polgármester megbízza.

(2) A jegyző ellátja a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvényben, az ágazati törvényekben, és egyéb jogszabályokban maghatározott – a hivatal szervezeti és működési szabályzatának mellékletében felsorolt – feladat- és hatásköröket.

(3) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(4) A jegyzői, illetve az aljegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátását az Önkormányzati Hivatal felsőfokú végzettséggel rendelkező pénzügyi előadója látja el.

25. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal szervezet a Cigándi Közös Önkormányzati Hivatalból, a Cigándi Közös Önkormányzati Hivatal Lácacsékei állandó Kirendeltségéből és a Cigándi Közös Önkormányzati Hivatal Révleányvári Állandó Kirendeltségéből áll.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői állománya 21 fő.

a) jegyző,

b) aljegyző,

c) 1 fő pénzügyi osztályvezető,

d) 1 fő városfejlesztési osztályvezető,

e) 8 fő gazdálkodási előadó,

f) 1 fő adóügyi előadó,

g) 6 fő általános igazgatási előadó,

h) 2 fő titkárság.

(3) A képviselőtestület a hivatal munkarendjét az alábbiak szerint határozza meg:

a) Hétfő-csütörtök7.30-16.00-ig,

b) Péntek7.30-13.00 óráig.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendje a Közös Hivatal székhelyén:

a) Hétfő nincs ügyfélfogadás,

b) Kedd 13.00- 16.00 óráig,

c) Szerda8.00-12.00 óráig 13.00- 16.00 óráig,

d) Csütörtök 13.00- 16.00 óráig,

e) Péntek8.00- 12.00 óráig.

(5) Ügyfélfogadás a Lácacsékei kirendeltségen:

a) Hétfő8.00-12.00 óráig,

b) Csütörtök8.00- 12.00 óráig,

c) Péntek8.00- 12.00 óráig.

(6) Ügyfélfogadás a Lácacsékei kirendeltségen:

a) Kedd 8.00- 12.00 óráig,

b) Szerda 8.00- 12. 00 óráig

(7) A székhely település polgármestere hagyja jóvá az ügyrendet, a leltározási szabályzatot, a selejtezési szabályzatot, a pénzkezelési szabályzatot, a bizonylati szabályzatot és a munkavédelmi szabályzatot.

26. § (1) A Társulási Tanácsokban Lácacséke Község Önkormányzatát a polgármester képviseli.

(2) A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.

(3) A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testület határozatban jelöli ki a helyettesítésére jogosult személyt a tagjai közül.

(4) A társulások jegyzékét, valamint az átruházott feladatokat és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Lácacséke Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2019.(VI.10.) önkormányzati rendelet, valamint a 8/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelet.