Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 1. § (2) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 29. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A szociális és gyermekjóléti ellátásokról és a szociális és gyermekjóléti igazgatásról szóló 3/2015. (II.13.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Hszr.) 5. § (1) bekezdése a következő c)-f) ponttal egészül ki:

[Szociális ellátásra az igénylő akkor jogosult, ha]

„c) az Szt. szerinti aktív korú, állástalan, igazolható havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező álláskeresőként nyilvántartásba veteti magát és folyamatosan együttműködik az állami foglakoztatási szervvel, kivéve az együttműködés hiánya miatt, szankcióval történő álláskeresők nyilvántartásból való törlés 60 napja alatti időszakban,

d) az önkormányzati bérlakást igénylő, illetve bérlakásban élő kérelmező esetén a kérelmét elbíráló hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a kérelemben szereplő együtt élő családtagjai megegyeznek a bérlakás igénylése iránti kérelemben, illetve a bérlakásba bejelentett családtagokkal,

e) a gyermekét egyedül nevelő szülő a háztartásában élő gyermekek vonatkozásában a gyermektartásról szóló bírói ítéletet/végzést, egyezséget, a gyermektartás állam általi megelőlegezéséről szóló határozatot, illetve az állam általi megelőlegezésről szóló eljárás megindítását bizonyító dokumentumot a kérelméhez csatolta,

f) a családban élő nagykorú tanuló az ellátás igénylésekor a tanulói, illetve hallgatói jogviszony igazolást kérelméhez csatolta.”

2. §

A Hszr. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Paks Város Önkormányzata szociális rászorultság esetén a jogosult számára települési lakásfenntartási támogatást, települési ápolási díjat, rendkívüli települési támogatást, hátralékkezelési támogatást, települési gyógyszertámogatást, rendszeres nevelési segélyt, aktív korúak megélhetési támogatását állapít meg. Kiegyenlíti a kábeltévé minimum díj csomag, vagy alapcsomag előfizetői díját, valamint megfizeti a szemétszállítási díjat. Az alap- és középfokú oktatásban részesülő roma tanulók részére ösztöndíjat folyósít, a helyben tanuló diákok részére a helyi járatra bérletet biztosít a külön jogszabályokban, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban: szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások).”

3. §

A Hszr. 10. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A természetbeni támogatás lehet a közüzemi díjak vagy a szolgáltatás közvetlen kifizetése, személyi térítési díj vagy hátralék kiegyenlítése.”

4. §

A Hszr. 18. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.”

5. §

(1) A Hszr. 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Települési ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak:]

„b) akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori összegének két és félszeresét nem haladja meg, feltéve, hogy”

(2) A Hszr. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés tekintetében tartósan betegnek az a személy minősül, aki

a) betegsége miatt ápolásra szorul, és mások segítsége nélkül önállóan nem képes

       aa) étkezni,

       ab) tisztálkodni,

       ac) öltözködni,

       ad) illemhelyet használni,

       ae) lakását elhagyni,

feltéve, hogy esetében az aa)-ae) pontokban foglalt feltételek közül legalább kettő egyidejűleg fennáll, vagy

b) olyan betegségben szenved, ami miatt napi életviteléhez állandó és tartós felügyeletre szorul,

és az a) vagy b) pont szerinti állapot 3 hónapnál hosszabb időtartamban fennáll.”

6. §

(1) A Hszr. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A települési ápolási díj kérelemhez csatolni kell a háziorvosnak a rendelet 8. melléklete szerinti igazolását.”

(2) A Hszr. 24. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A települési ápolási díj megállapítása és felülvizsgálata során az ápolás vagy az állandó és tartós felügyelet tényének vizsgálata céljából a hatóság megkeresi a Paks Kistérségi Szociális Központ vezető gondozóját környezettanulmány készítése érdekében.”

7. §

(1) A Hszr. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A havi rendszeres települési gyógyszertámogatás mértéke abban az esetben, ha a járási hivatal a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot elutasítja, azzal az indokkal, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége nem haladja meg az Szt. 50. § (2) bekezdése szerinti mértéket, a 29. § (1) bekezdés szerint igazolt havi rendszeres gyógyszerköltség 50%-a, minden további esetben a havi rendszeres gyógyszerköltség 25%-a.”

(2) A Hszr. 28. § (2) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az eseti települési gyógyszertámogatás mértéke:]

„a) 27. § (3) bekezdés a) és b) pontja esetén az összeget úgy kell meghatározni, hogy az vényenként felhasználható legyen.

b) 27. § (3) bekezdés c) pontja esetén az összeget a vény alapján, kezelésenként konkrét számban kell meghatározni.”

8. §

(1) A Hszr. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felzárkóztatási ösztöndíj az alap és középfokú oktatásban részesülő roma származású tanulók esélyegyenlőségének elősegítése érdekében, a tanítási év időszakára folyósított támogatás.”

(2) A Hszr. 33. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felzárkóztatási ösztöndíjra jogosult a szülő, amennyiben:]

„a) gyermekének a kérelem benyújtását megelőző félévi, illetve év végi tanulmányi átlaga a közepes szintet eléri, valamint minden tantárgy esetében legalább elégséges értékelése van,”

9. §

A Hszr. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendszeres nevelési segély havi összege gyermekenként nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum 8 %-ánál, de annak 30 %-át nem haladhatja meg.”

10. §

A Hszr. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A rendkívüli települési támogatás természetbeni és pénzbeli formában biztosítható, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó igénylő esetén, lakhatása megőrzése érdekében a lakásfenntartási hátralék kezelésre nyújtandó.”

11. §

A Hszr. 43. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Különös méltánylást érdemlő esetben, illetve temetésre nyújtott rendkívüli települési támogatás állapítható meg, ha az igénylő:

a) 1 főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át,

b) egyedül álló esetén a nyugdíjminimum 350%-át.

(2) Különös méltánylást érdemlő eset különösen a betegség, a rendkívüli kiadás, a 30.000, Ft-ot meg nem haladó közüzemi hátralék vagy a közüzemi végelszámolás és a tűzifa biztosítása.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben naptári évenként legfeljebb két alkalommal, a rászorultsághoz igazodóan lehet megállapítani támogatást. A 43/A. § szerinti tűzifa biztosítása, illetve a 43/B. § szerinti hátralékkezelési támogatás egy alkalomnak minősül. A támogatás összege - a tűzifa kivételével - legfeljebb családtagonként az öregségi nyugdíjminimum összege, egyedül állók esetén az öregségi nyugdíjminimum háromszorosa lehet.”

12. §

A Hszr. 43/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/A. § (1) Tűzifa iránti kérelmet minden év szeptember 1-től október 15-ig terjedő időszakban háztartásonként egy fő és egy alkalommal adhat be.

(2) Az elbírálás szempontjaira a 40-43. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a tűzifa kiszállítása október 15. után kezdődhet.

(3) A támogatás mértéke:

a) maximálisan három fős háztartásban évi egy alkalommal 15 q,

b) amennyiben a háztartásban három főnél több személy él, úgy évi egy alkalommal 20 q

tűzifa biztosítható.”

13. §

A Hszr. a következő 43/B. §-sal egészül ki:

„43/B. § (1) A hátralékkezelési támogatás a kérelmező és háztartása lakhatásának megőrzését elősegítő támogatás.

(2) Hátralékkezelési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az

a) 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át,

b) egyedül álló esetén a nyugdíjminimum 350 %-át, továbbá

c) akinek a (3) bekezdésben meghatározott díjhátraléka legalább 3 havi, melynek összege meghaladja a 30.000,-Ft-ot,

(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazása során díjhátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő- és meleg-vízszolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási díjhátralék),

b) közösköltség-hátralék,

c) lakbérhátralék,

d) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék és késedelmi kamat együttes összege.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtását megelőző évben befizetett közüzemi számlákról szóló igazolásokat, illetve a szolgáltatói számlák befizetéséről szóló csekkeket.

(5) Hátralékkezelési támogatás abban az esetben nyújtható, ha a kérelmező

a) 100.000,-Ft-ot meg nem haladó hátralék esetén 25 %,

b) 100.000,-Ft-ot meghaladó hátralék esetén 50 %,

önrész befizetését igazolja.

(6) A hátralékkezelési támogatás összegét a befizetett önrész alapján kell meghatározni úgy, hogy nem lehet több, mint a hátralék és a befizetett önrész különbözete, azzal, hogy a támogatás összege legfeljebb 250.000,-Ft.

(7) Hátralékkezelési támogatás ugyanazon lakásra egy jogosultnak legfeljebb évente egyszer állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartás számától azzal, hogy külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészét.”

14. §

A Hszr. 44. § (1) bekezdés aa) és ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Szemétszállítási költségtérítés az alábbiak szerint biztosítható:]

„aa) amennyiben a háztartás minden tagja nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül, és közülük legalább egy fő a 70. életévét betöltötte és a család havi egy főre eső jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, vagy egyedül él, és a nyugdíjminimum 300%-a alatti jövedelemmel rendelkezik,

ab) korra való tekintet nélkül jogosult a szemétszállítási költségtérítésre az a háztartás, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 220%-át vagy egyedül álló esetén a jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250%-át.”

15. §

(1) A Hszr. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzat 1 éves időtartamra - de legfeljebb a szolgáltatói szerződés lejártáig - vállalja a televízió havi előfizetői díjának kiegyenlítését, amennyiben az igénylő a szolgáltatóval kötött szerződés szerint kizárólag televízió adás vételére a minimum csomagot veszi igénybe, illetve az alapcsomagot azokon a település részeken, ahol a digitális átállás megtörtént, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 220%-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 250%-át,”

(2) A Hszr. 45. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kérelemhez mellékelni kell:]

„a) érvényes szolgáltatói szerződést és annak igazolását, hogy a szolgáltatónál kizárólag televízió előfizetése van és az a minimumcsomagra vagy alapcsomagra szól.”

16. §

A Hszr. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § Az Idősek Klubjában a személyi térítési díj azonos a megállapított intézményi térítési díjjal, azzal, hogy a havi személyi térítési díj nem lehet magasabb az Szt. 117. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott összegnél.”

17. §

A Hszr. 56/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„56/A. § Az idősotthoni ellátásban részesülő személy vonatkozásában az alábbi hatásköröket a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át:

a) perindítás a tartásra köteles és képes gyermek ellen az intézményi térítési díj és az ellátott által megfizetett személyi térítési díj különbözetének megfizetésére,

b) jelzálogbejegyzés kezdeményezése az ellátásban részesülő személy ingatlantulajdonára a fennálló díjhátralékának erejéig.”

18. §

A Hszr. a rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

19. §

(1) Ez a rendelet 2020. március 14-én lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(3) Hatályát veszti a Hszr. 10. § (3)-(5) bekezdése, 20. § (5) bekezdése, 39. §-a, 42. § b) pontja, 43. § (5) bekezdése, valamint az 57. § (2)-(6) bekezdése.

Paks, 2020. március 13.

                  Szabó Péter                                                                                    Dr. Blazsek Balázs

                 polgármester                                                                                    címzetes főjegyző

* A képviselő-testület a rendeletet a 2020. március 11-i ülésen fogadta el.

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2020. március 13-án kihirdetésre került.

                                                                                                    Dr. Blazsek Balázs

                                                                                                    címzetes főjegyző