Kötegyán község képviselő testületének 1/2015 (II.25.) önkormányzati rendelete

A szociális gondoskodás helyi szabályairól

Hatályos: 2018. 12. 06- 2021. 11. 11

Kötegyán község képviselő testületének 1/2015 (II.25.) önkormányzati rendelete

A szociális gondoskodás helyi szabályairól 1

2018.12.06.

Kötegyán Község Önkormányzata képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásrólszóló1993.éviIII.tv (továbbiakban: Szt.)1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, a 115. § (3) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. §(2) bekezdésében, 29. §-ában, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:2

I. Fejezet

AZ ELLÁTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A pénzbeli ellátások tekintetében e rendelet területi hatálya Kötegyán község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatályára vonatkozóan az Szt. 3. §-a, és a Gyvt. 4. §-a az irányadó a (3) bekezdés figyelembevételével.

(3) E rendelet tárgyi hatálya az alábbi ellátásokra és szociális szolgáltatásokra terjed ki:

a) Pénzbeli és természetbeni települési támogatások tekintetében:

aa) rendkívüli települési támogatás,

ac) temetési költségekhez nyújtott települési támogatás,

ad) szociális kölcsön.

b) Természetben nyújtott szociális ellátás tekintetében:

ba) köztemetés.

c) Szociális alapszolgáltatások tekintetében:

ca) étkeztetés,

cb) házi segítségnyújtás,

cc) családsegítés,

cd) nappali ellátás (idősek klubja)

d) Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás tekintetében:

da) ápolást gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona)

2. Eljárási rendelkezések

2. § (1)4 Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása iránti kérelmeket a Sarkadkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Kötegyáni Kirendeltségénél (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik, az igénybevétele iránti kérelmet az Intézmény vezetőjénél lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van.

(4) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Kezdeményezésük nem terjedhet ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1-2. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(6) Elektronikus úton e rendelet hatálya alá tartozó ügyek nem intézhetőek.

3. § (1) A kérelmező köteles a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat kérelméhez becsatolni.

(2) A pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a) a támogatást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a), c), h) pontjában szereplő adatait,

b) az igényelt települési támogatás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

c) a jövedelemtől függő települési támogatások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát, mely a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) A jövedelem

a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző havi nettó keresetről kiállított munkáltatói igazolással,

b) nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén a kifizetett ellátást igazoló szelvénnyel, banki átutalással, a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy az ellátást megállapító határozattal,

c)5 álláskeresési támogatás esetén a Foglalkoztatási Osztály által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított támogatás összegéről szóló igazolással,

d)6 vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolással, az adóbevallással le nem zárt időszakra vonatkozóan havi bontásban kiállított könyvelői igazolással,

e) ösztöndíj esetén a közép-, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással, vagy a számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott, és a hallgató aláírásával ellátott adatlappal,

f) egyéb jövedelem esetén írásban tett nyilatkozattal igazolható.

(5) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(6) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (4)-(5) bekezdése az irányadó.

(7) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(8) Nincs szükség igazolásraolyan adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(9) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni települési támogatás megállapítása iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(10) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül – vizsgálta, és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(11) A pénzbeli és természetbeni települési támogatásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

(12) A pénzbeli és természetbeni települési támogatásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(13) A rendszeres települési támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételei érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyok, családi állapot, lakcím stb.) megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak.

E kötelezettségről a támogatást megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat. A bejelentés elmulasztása esetén vizsgálni kell a támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét.
E rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott rendszeres települési támogatást meg kell szüntetni, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell
a pénzbeli támogatás visszafizetésére;
a természetben nyújtott támogatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
A támogatást megállapító szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatás megtérítését az arról való tudomásszerzést követő három hónapon belül rendelheti el.
Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos támogatás esetén a támogatás megszűnésétől egy év már eltelt.
Ha a támogatás megállapítója a rendszeres települési támogatás megtérítését rendeli el, a kötelezett kérelmére engedélyezheti a megtérítés összegének részletekben történő megfizetését.A részletfizetés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.
A támogatás megállapítója a kötelezett kérelmére a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét legfeljebb 50 %-os mértékben csökkentheti, vagy elengedheti, amennyiben a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló személy esetében 250 %-át nem haladja meg.

3. Hatásköri szabályok

4. § (1) A képviselő-testület a saját és a polgármester hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni települési támogatások esetében, a közigazgatási hatósági eljárás során valamennyi végzés meghozatalára vonatkozó hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át. A jegyző jogosult a döntést nem igénylő eljárási cselekményekben történő eljárásra.

(2) A képviselő-testület az Szt. 48. §-a szerinti köztemetés elrendelésével kapcsolatos hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza.

4. A támogatások folyósítása

5. § (1) A rendszeres támogatások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5-éig, a nem rendszeres támogatások kifizetése az ellátást megállapító határozatban megjelölt időpontban történik a házipénztárból, vagy a jogosult lakossági folyószámlájára történő átutalás útján. Házipénztárból történő kifizetés esetén a támogatást a jogosult, vagy meghatalmazottja veheti fel.A házipénztárból történő, a döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) A rendkívüli települési támogatás és a lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás természetbeni formában is nyújtható. A folyósítás módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(3) A 11. §-ban szabályozott támogatást az ellátást nyújtó intézmény számlájára történő átutalás útján kell folyósítani.

II. Fejezet

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

5. Rendkívüli települési támogatás

6. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást állapít meg.

(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(4)7 Rendkívüli települési támogatás természetbeni juttatásként is nyújtható.

7. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni kérelemre azt a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyt, akinek a családjában az 1 főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-át nem haladja meg.

(2)8 A rendkívüli települési támogatás alkalmankénti összege nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál és nem haladhatja meg a 30.000 Ft-ot.

(3)9 Az adott naptári évben egy személy, illetve család részére nyújtott rendkívüli települési támogatás éves összege nem haladhatja meg az 50.000,- Ft-ot.

(4) Rendkívüli települési támogatást ugyanazon családban élők részére évente legfeljebb három alkalommal lehet megállapítani.

(5)10

(6) Az (1) és a (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően évente egy alkalommal – jövedelemre való tekintet nélkül - legfeljebb 10.000 Ft összegű rendkívüli települési támogatást lehet megállapítani, ha a kérelmező létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, vagy a kérelmező családjában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll elő.

(7) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező családjában igazoltan:

a) tartós betegség, tartós táppénz vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesés következett be,

b) elemi kár vagy baleset miatt jelentős anyagi kár keletkezett,

c) rendszeres és a háziorvos, szakorvos által igazolt (havi) gyógyszerköltsége a 6 000 Ft-ot meghaladja, vagy gyógyászati segédeszközt kell beszerezni és a segédeszközre szoruló személy közgyógyellátásra nem jogosult,

d) legfeljebb háromhavi közüzemi díjtartozás halmozódott fel, melyet önerőből nem tudnak kiegyenlíteni,

e) a nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás folyósítása a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.

(8) A képviselő-testület a 6-7. §-ban meghatározott rendkívüli települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a 7. § (6) bekezdés kivételével a polgármesterre ruházza át.

6. Lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás11

8. §

7. Temetési költségekhez nyújtott települési támogatás

9. § (1) Az önkormányzat temetési költségekhez való hozzájárulásként temetési támogatást nyújt annak, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott.

(2) A temetési támogatás összege nem lehet kevesebb a temetőkről és temetkezésről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott köztemetés költségének 10 %-ánál, és nem haladhatja meg a 35.000 Ft-ot.

(3) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A kérelemhez csatolni kell a nem helyben anyakönyvezett elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát és a temetés költségeiről – a támogatást kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított - temetési számla eredeti példányát.

(5) A temetési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület az SZMSZ szerint a polgármesterre ruházza át.

8. Szociális kölcsön

10. § (1) Pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön (továbbiakban: szociális kölcsön) nyújtható annak a személynek, aki olyan rendkívüli élethelyzetbe kerül, amely megélhetését súlyosan veszélyezteti (kórházi kezelés, közműdíjak és azokra való csatlakozás költségei,tűzeset, villámcsapás, haláleset, árvíz stb.), feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 300 %-át nem haladja meg.

(2) A szociális kölcsön összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.

(3) A szociális kölcsön iránti kérelmet a Polgármester bírálja el és indokolt esetben azonnal engedélyezheti a kölcsön kifizetését.

(4) A kölcsön nyújtását és visszafizetésének feltételeit megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a kölcsön összegét,

b) a törlesztő részlet kezdetét,

c) visszafizetés rendjét ( maximum: 12 hónap időtartam),

d) visszafizetés garanciáit.

(5) Az Önkormányzat a kölcsön visszafizetésének vagy a törlesztő részlet befizetésének elmulasztása esetén - a harmadik eredménytelen felszólítás után - a végrehajtási eljárást megindítja.

III. Fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

9. Köztemetés

11. § (1) A Szt. 48. §-ában meghatározottak szerint, a Képviselő-testület átruházott hatás-körében a polgármesternekkell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő elte-metéséről.

(2) A köztemetés költségeit hagyatéki teherként, a területileg illetékes közjegyzőnél kell beje- lenteni, ha az elhunyt után ingatlanvagyon maradt.

(3) Ha az elhunyt után ingatlanvagyon nem maradt, vagy a visszafizetés feltételei biztosítot-tak, vagy a temetésre kötelezett a visszafizetést vállalja, a temetésre köteles személyt (személyeket) a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni, havi egyenlő részletekben, legfeljebb 18 hónapra.

IV. Fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSI FORMÁK

10. Szociális szolgáltatást nyújtó ellátások igénybevételének módja

12. § (1) Az Önkormányzat a Kötegyán-Sarkadkeresztúr Községek Szociális Intézménye útján az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja:

(2) a)szociális alapszolgáltatások

- étkeztetés,
- házi segítségnyújtás,
- nappali ellátás(idősek klubja).
b)szakosított ellátás
- ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona)
Az Önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatást sarkadi Kistérségi Humánszolgáltató Központútján:
- családsegítés.

11. Étkeztetés

13. § (1) Étkeztetésre jogosultak az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglalt személyek, azzal, hogy

a) életkora miatt rászoruló az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy

b) egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut vagy egyéb betegsége miatt a házi- vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud, vagy

c) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes és a családgondozó javasolja, vagy

d) hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. 6. §-a alapján hajléktalannak minősül.

(2) Az étkeztetés igénybevételének lehetőségei:

a) a jogosult maga gondoskodik az étel elszállításáról,

b) a házi szociális gondozógondoskodik az étel házhozszállításáról,

c) helyben fogyasztás a nappali ellátás étkezőjében.

(3) Megszűnik az étkeztetés:

a) ha arról a gondozott lemond,

b) ha a jogosultról az arra köteles vagy más személy gondoskodik,

c) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,

d) a jogosult halálával,

e) a jogosult 90 napig nem veszi igénybe,

f) a jogosult 3 hónap után felszólítás ellenére sem fizet térítési díjat,

g) a jogosult Kötegyánban bejelentett állandó lakcímének vagy tartózkodási helyének megszűnése esetén.

12. Nappali ellátás

14. § (1) Az Idősek Klubja biztosítja a nappali ellátást, mely az ellátást igénybe vevők részére szociális, mentális, egészségi állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosít, és közösségi szolgáltatásokat szervez.

(2) Az Idősek Klubja szolgáltatásai:

a) igény szerint meleg étel biztosítása,

b) szabadidős programok szervezése,

c) szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátáshoz való jutás segítése,

d) hivatalos ügyek intézésének segítése,

e) életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése.

(3) Az Idősek Klubja által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a tájékoztatás, tanácsadás az egészséges életmódról, valamint mentális gondozás.

13. Idősek Otthona

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

15. § (1) Az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

(2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az Idősek Otthona, ahol elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel.

Az Idősek Otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

14. Igénybevételi eljárás

16. § (1) A szociális ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

(2) Az Idősek Otthona szolgáltatásainak igénybevételére irányuló kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az Sztv.68/A. §-a szerint a kérelem teljesítéséről, és írásban értesíti az ellátást igénylőt.

(3) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető megállapodást köt az ellátást igénylővel.

(4) A megállapodás tartalmazza:

a) az ellátás időtartamát (kezdő és záró),

b) a szolgáltatások formáját, módját, körét,

c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat.

(5) Ha az igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Képviselő- testülethez fordulhat. Ilyen esetben a Képviselő-testület határozattal dönt az igénybevétel kérdéséről.

(6) Az intézmény vezetője az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja.

(7) Ha az intézményvezető férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás célja az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága.

15. Intézményi jogviszony megszűnése

17. § (1) Az intézményi jogviszony megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén, a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.

(2) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult:

a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,

b) a házirendet súlyosan megsérti,

c) intézményi elhelyezése nem indokolt,

(3) Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Képviselő-testülethez fordulhat.

16. Házi segítségnyújtás

18. § (1) A házi segítségnyújtás a jogosult mindennapi életviteléhez lakásán naponta, vagy heti több alkalommal rendszeresen, házi szociális gondozó által nyújtott gondozás.

(2) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell különösen az alábbiakról:
- környezetének tisztántartásáról,
- orvosi ellátás igénybevételének lehetőségéről,
- egészségi állapotával kapcsolatos teendőkről,
- személyi tisztaságának biztosításáról,
- hivatalos ügyeinek intézésében való közreműködésről,
- létfenntartást biztosító teendőkről (bevásárlás, étel házhozszállítása stb.),
- külső kapcsolattartás elősegítéséről,
- pszichés gondozásról.
A házi segítségnyújtás megszűnik:
- ha az ellátásról a gondozott lemond,
- gondozásra köteles vagy más személy az ellátásról gondoskodik,
- az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,
- a gondozott halálával,
- ha a gondozott ellátása más szakirányú ellátással oldható meg.
12 Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet.
A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.

17. Családsegítés

19. § A Családsegítést, mint szociális alapszolgáltatást Kötegyán község Önkormányzata Megállapodás szerint a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Humánszolgáltató Központ útján biztosítja.

18. Térítési díj

20. § (1) A szociális szolgáltatást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

A térítési díjat
az ellátást igénybe vevő jogosult,
b)a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c)a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni, számla ellenében, havonta utólag.
A Képviselő-testület ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki
jövedelemmel nem rendelkezik,
bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
A Képviselő- testület a térítési díj mértékéről évente legfeljebb két alkalommal dönthet.
Az étkeztetés intézményi térítési díját a Képviselő-testület állapítja meg. A személyi térítési díj összegéről az intézményvezető írásban értesíti a kötelezettet.
A személyi térítési díj egyéni elbírálás alapján történik az 1993. évi III. törvény 116. § (3) bekezdés figyelembe vétellel számolandó, és csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.
Az ellátásban részesülő kérelmére az általa fizetett személyi térítési díj – az 1. számú mellékletben foglalt hatásköri szabályok alkalmazásával – kivételes méltányosságból csökkenthető, vagy elengedhető, ha nevezett személy családjában (vagy ha egyedül él, akkor nála) az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át.

21. § (1) A szociális szolgáltatást nyújtó szociális alapellátás keretében biztosított szolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe, a külön jogszabályok rendelkezései szerint.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2015. március 1. után indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti, a szociális ellátásokról szóló 8/2012.(VI.1.) és azt módosító 12/2012. (XI.29.) a 7/2013.(V.29.) a 15/2013. (XII.20.) és a 4/2014. ( IV.30.) önkormányzati rendeletek.

1

Az önkormányzati rendeletet a Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XI. 11.) önkormányzati rendelete 23. §-a hatályon kívül helyezte 2021. november 12. napjával.

2

Egységes szerkezetbe foglalva a 10/2015. (IX.30.) és a 17/2015.(XII.23.) önkormányzati rendeletekkel.

3

Hatályon kívül helyezte a 17/2015.(XII.23.) Ör. 1. §-a.

4

Módosította a 10/2015. (IX.30.) Ör. 1. §-a.

5

Módosította a 10/2015. (IX.30.) Ör. 2. §-a.

6

Módosította a 10/2015. (IX.30.) Ör. 1. §-a.

7

Módosította a 17/2015. (XII.23.) Ör. 2. §-a.

8

Módosította a 10/2015. (IX.30.) Ör. 3. §-a.

9

Módosította a 17/2015. (XII.23.) Ör. 3. §-a.

10

Hatályon kívül helyezte a 7/2015. (XII.23.) Ör. 4. §-a

11

Hatályon kívül helyezte a 7/2015. (XII.23.) Ör. 5. §-a

12

Módosította a 10/2015. (IX.30.) Ör. 6. §-a.