a közterületi térfigyelő rendszerről

Általános indokolás

INDOKOLÁS

Etyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének
a közterületi térfigyelő rendszerről szóló 10/2021. (VI.11.) önkormányzati rendelethez

I. Általános indokolás

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 17. pontja értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat különösen a település közbiztonságának biztosításában történő közreműködés.

Etyeken 2010-ig 4 darabból álló térfigyelő-kamerarendszer épült ki. A kamerák az alábbi helyszíneken helyezkednek el:

Kossuth Lajos u. 77. (Fix kamera)

Hősök tere 1. (Dome kamera)

Körpince köz 2. (Fix kamera)

Boti út 2. (Fix kamera)

A szerver egység az Etyeki Polgármesteri Hivatalban, az önkormányzat által kizárólagos használatra használatba adott körzeti megbízotti irodában került kialakításra, ebből kifolyólag csak a rendőrök férhettek hozzá.

A négy kamerából elvileg három működőképes, azonban az adattovábbító eszközök meghibásodása miatt a rendszer nem képes betölteni szerepét.

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Ktftv.) szerint, ha a települési önkormányzatnál közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő nem működik, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott képfelvevőt a jegyző, vagy a képviselő-testület által kijelölt, a települési önkormányzat alkalmazásában álló köztisztviselő is üzemeltetheti és kezelheti. Ez esetben a képfelvevő kihelyezésére, üzemeltetésére, az adatkezelésre, a felvétel felhasználására és továbbítására Ktvtf. 7. § és a 7/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell:

A felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet. A képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a felügyelet előterjesztésére a képviselő-testület dönt.

A képfelvevőt a felügyelet üzemelteti és kezeli. A felügyelet a képfelvevők elhelyezéséről és a képfelvevők által megfigyelt közterületről tájékoztatja a rendőrséget, valamint ezeket az adatokat a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi.

A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.

A felügyelet a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. A felügyeletnek biztosítani kell továbbá, hogy a felvételen szereplő személy - a felvétel törlésének időpontjáig - megtekinthesse a róla készült felvételt.

A rögzített felvételt a felügyelő a Ktftv. 7. § (6) bekezdésében foglalt felhasználási célból - bizonyítási eszközként - a szabálysértési eljárásra jogosult szerv, illetve büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv megkeresésére vagy adatkérésére továbbíthatja. A megkeresésben vagy adatkérésben meg kell jelölni az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt.

Közigazgatási hatósági eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére a felvétel továbbítható, ha a megkereső hatóság a megkeresésben az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt megjelöli.

A rögzített felvételt a felügyelő a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére megkeresésük esetén továbbítja a Ktftv. 7. § (6a) bekezdésében meghatározott célból.

Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétellel rögzített esemény, cselekmény vagy intézkedés érinti, a Ktftv. 7. § (6) bekezdésében meghatározott célból kérheti, hogy a felvételt a felügyelet annak továbbításáig, de legfeljebb a kérelem benyújtását követő harminc napig ne törölje.

A Ktftv. közterület fogalma:

27. § E törvény alkalmazása során

a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat;

A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény szerint a polgárőr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.

A polgárőr egyesület alapfeladatain túlmenően kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében. A polgárőr - az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján, a szakmai felkészítést követően - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban: üzemeltető) által közterületen közbiztonsági, valamint bűnmegelőzési és bűnüldözési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon elhelyezett képfelvevő eszközök által rögzített képek megfigyelésében közreműködhet. A közreműködés kizárólag a képfelvevő által továbbított képek megfigyelését jelenti. A polgárőr a közreműködés során észlelt szabálysértésről vagy bűncselekményről haladéktalanul köteles tájékoztatni a hatóságot. A polgárőr a képfelvevő eszközök kezelése során köteles betartani azokat az üzemeltető által kialakított szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, amelyek az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától óvja meg. A rögzített képfelvételt a polgárőr köteles a rendőrségről szóló törvényben és a közterület-felügyeletről szóló törvényben foglalt felhasználási célból a büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv részére továbbítani. A továbbítás során meg kell jelölni a képfelvétel keletkezése helyét, napját és pontos idejét, valamint a kezelő polgárőr nevét és azonosítószámát.

Az Európai Parlamenti és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény ide vonatkozó, főbb rendelkezései:

GDPR 2. cikk (2) d) pontja alapján a GDPR rendelet nem alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, ha azt az illetékes hatóságok bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzik, ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény:

3. § E törvény alkalmazása során:

2. személyes adat: az érintettre vonatkozó bármely információ;

10. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

10a. bűnüldözési célú adatkezelés: a jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében a közrendet vagy a közbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzésére vagy elhárítására, a bűnmegelőzésre, a bűnfelderítésre, a büntetőeljárás lefolytatására vagy ezen eljárásban való közreműködésre, a szabálysértések megelőzésére és felderítésére, valamint a szabálysértési eljárás lefolytatására vagy ezen eljárásban való közreműködésre, továbbá a büntetőeljárásban vagy szabálysértési eljárásban megállapított jogkövetkezmények végrehajtására irányuló tevékenységet folytató szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: bűnüldözési adatkezelést folytató szerv) ezen tevékenység keretei között és céljából - ideértve az ezen tevékenységhez kapcsolódó személyes adatok levéltári, tudományos, statisztikai vagy történelmi célból történő kezelését is - (a továbbiakban együtt: bűnüldözési cél) végzett adatkezelése;

4. § (1) Személyes adat kizárólag egyértelműen meghatározott, jogszerű célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok gyűjtésének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben, különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak nem minősülő adat esetén - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli,

c) az a) pontban meghatározottak hiányában az az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges és azzal arányos

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában, a (2) bekezdés b) pontjában, valamint az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott adatkezelés (a továbbiakban: kötelező adatkezelés) esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelő személyét, valamint az adatkezelés időtartamát vagy szükségessége időszakos felülvizsgálatát az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg.

7. § (1) Bűnüldözési célú adatkezelés esetén az adatkezelő, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó - ha az aránytalan nehézséggel vagy költséggel nem jár - az általa kezelt személyes adatokat annak alapján rendszerezi, hogy azok azon érintettek személyes adatai

a) akik tekintetében alapos okkal feltételezhető, hogy bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el vagy bűncselekményt készülnek elkövetni,

b) akik büntetőjogi vagy szabálysértési felelősségét jogerősen megállapították,

c) akik bűncselekmény vagy szabálysértés sértettjei voltak, vagy akikről megalapozottan feltételezhető, hogy bűncselekmény vagy szabálysértés sértettjei lehetnek, vagy

d) akik az a)-c) pontban meghatározottakon túl bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel, vagy azok elkövetőivel kapcsolatba hozhatóak, így különösen, akik a büntetőeljárás során tanúként meghallgathatóak, a bűncselekményről vagy a szabálysértésről információval szolgálhatnak, vagy az a) és b) pontban meghatározott érintettekkel kapcsolatban állnak vagy velük összefüggésbe hozhatóak.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalásai

1. NAIH/2015/6921/2/V ügyben tett állásfoglalás

…

A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény alapján a polgárőr – az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján, a szakmai felkészítés követően – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy a települési önkormányzat által közterületen közbiztonsági, valamint bűnmegelőzési és bűnüldözési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon elhelyezett képfelvevő eszközök által rögzített képek megfigyelésében közreműködhet.

A közreműködés kizárólag a képfelvevő által továbbított képek megfigyelését jelenti. A polgárőr a közreműködés során észlelt szabálysértésről vagy bűncselekményről haladéktalanul köteles tájékoztatni a hatóságot, és a képfelvevő eszközök kezelése során köteles betartani azokat az üzemeltető által kialakított szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, amelyek az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától óvja meg.

A rögzített képfelvételt a polgárőr köteles az Rtv.-ben és a Ktftv.-ben foglalt felhasználási célból a büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv részére továbbítani. A továbbítás során meg kell jelölni a képfelvétel keletkezése helyét, napját és pontos idejét, valamint a kezelő polgárőr nevét és azonosítószámát. A polgárőr a képfelvevő eszköz kezelése során az előbbiekben meghatározott feladat ellátása céljából a képfelvételen szereplő személyre vagy járműre vonatkozóan tudomására jutott adatokat, információkat az eredeti céltól eltérően nem használhatja fel, a személy- és lakcím, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásban tárolt adatok lekérdezésére nem jogosult. A polgárőr e feladatkörébe tartozó, a szabálysértési és a közigazgatási hatósági eljárásokkal összefüggő személyes adatok kezelésére külön törvények rendelkezései az irányadók.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a polgárőr kizárólag a kamera által továbbított képek megfigyelésében működhet közre, a polgárőrségnek nincsen jogszerű lehetősége a kamerarendszer üzemeltetésére, hiszen a törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy a települési önkormányzat lehet az üzemeltető. A polgárőr megfigyeléssel kapcsolatos további kötelezettségeit a fent megjelölt rendelkezések tartalmazzák.

1. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Beszámolója a 2020. évi tevékenységéről B/14647 :

4. Önkormányzati közterületi kamerás ügyek

A Hatósághoz érkezett bejelentések és az azok kapcsán végzett vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy – főleg a kistelepüléseken – még mindig alacsony az adatvédelmi tudatosság a közterületen működtetett térfigyelő rendszerek által megvalósuló adatkezelésekkel kapcsolatban.

Jellemző, hogy miután az önkormányzatok döntenek a térfigyelő rendszer alkalmazásáról – és ahhoz egy megpályázott támogatás révén, avagy önerőből a forrás is rendelkezésre áll – gyorsan ki is építik és működtetni kezdik a kamerákat anélkül, hogy annak adatvédelmi vonatkozásait áttekintenék, a jogszerű adatkezelést biztosító belső szabályozást alakítanának ki és annak megfelelő adatvédelmi intézkedéseket hoznának. Több esetben derült fény arra is, hogy a közterületi térfigyelő rendszert közterület-felügyelet létrehozása, vagy felügyelő nélkül működtetik.

Az ebből fakadó jogszerűtlen adatkezelési helyzetet némileg orvosolta a közterület- felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 2020. február 1-től hatályba lépett módosítása. E módosítás pont a kistelepüléseket segítette hozzá, hogy közterület-felügyelet hiányában is – ha annak létrehozása az önkormányzat számára aránytalan, betervezhetetlen költséggel járna – lehetőség legyen a jogszerű adatkezelésre. A módosítás értelmében ugyanis közterület-felügyelet vagy felügyelő hiányában az önkormányzat alkalmazásában álló, arra kijelölt köztisztviselő is végezheti a közterületi térfigyelő rendszer működtetését, így a vele járó adatkezelési műveleteket.

A Kftv. 7. § (3) bekezdése közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból teszi lehetővé a képfelvevő alkalmazását. A Hatóság a közterületi térfigyelő rendszerrel kapcsolatban benyújtott konzultációs megkeresések, valamint bejelentések alapján folytatott vizsgálatok alkalmával is azt tapasztalta, hogy az adatkezelők sok esetben nincsenek tudatában, hogy a közterületi térfigyelő rendszerrel megvalósuló adatkezelés mind az adatkezelés céljára, mind az adatkezelő személyére tekintettel az Infotv. 3. § 10a. pontjában foglalt bűnüldözési célú adatkezelés fogalmának felel meg.

A fentiek alapján tehát a telepíteni kívánt térfigyelő kamerákról képviselő-testületi döntést kell hozni, melynek tartalmaznia kell – többek között –, hogy a rendszer milyen célból jön létre, hogyan működik, milyen adatfajták kezelésére és milyen esetekben kerül sor, valamint azt, hogy a rögzített adatokat pontosan meddig lehet tárolni.

E rendeletben érdemes továbbá szabályozni, hogy a megfigyelésben közreműködő személyeknek a térfigyelő rendszer üzemeltetése során – a törvényben meghatározott keretek között – milyen feladatai vannak, azokat milyen feltételek mellett látják el, valamint milyen felelősséggel tartoznak az általuk folytatott adatkezelési tevékenységért.

A rendelettervezet ezen elvárásoknak megfelelően került összeállításra. A kamerák megfigyelésében a polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt köztisztviselői, valamint a polgárőrség által meghatározott polgárőrök vesznek részt. A kamerák lehetséges helyszínei a Bicskei Rendőrkapitányság vezetőjének és adatvédelmi megbízottjának, valamint a helyi körzeti megbízottak javaslatai alapján kerültek meghatározásra. A tervezet 1. melléklete több lehetséges helyszínt is tartalmaz a fejlesztések függvényében. A rendelet hatálybalépését követően sor kerülhet a rendszer kiépítésére.

II. Részletes indokolás

1. §-hoz

A közterületi térfigyelő rendszer céljáról működtetéséről rendelkezik.

2. §-hoz

A közterületi térfigyelő rendszer eszközeiről és a térfigyelő kamerák helyszíneiről rendelkezik.

3. §-hoz

A közterületi térfigyelő rendszer céljáról rendelkezik.

4. §-hoz

A vonatkozó adatvédelmi szabályzatról rendelkezik.

5. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

Zólyomi Tamás

polgármester

III. Előzetes hatásvizsgálat
a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján

I. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:

A korszerű térfigyelő rendszer kialakítása és jogszabályoknak megfelelő működtetése a lakosság közbiztonsági érzetét nagy mértékben növeli és segíti a rendőrség bűnüldözési tevékenységét. A rendszer kiépítésének egyszeri beruházási költségein túl a kamerák áramellátásának költsége az éves költségvetésekben biztosítható.

II. környezeti és egészségi következményei:

A térfigyelő rendszer működtetése az illegális hulladéklerakás felszámolásában is nagy segítséget nyújthat.

III. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:

A térfigyelő rendszer működtetése az adminisztratív terheket részben megnöveli, ugyanakkor a szabálysértések és bűncselekmények felderítését nagy mértékben segítheti, ezáltal az eredményesebb feladatellátáshoz járul hozzá.

IV. megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 17. pontja értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat különösen a település közbiztonságának biztosításában történő közreműködés. A jogalkotás elmaradása nem járulna hozzá a szabálysértések és bűncselekmények eredményes felderítéséhez.

V. alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

A feltételek rendelkezésre állnak. Tekintettel arra, hogy a polgármesteri hivatalban biztosított körzeti megbízotti irodát kizárólag a rendőrség használhatja, külön térfigyelő iroda kerül kialakításra a polgármesteri hivatalban.