1. § Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) zászlója, címere és logója:

• a) zászló: Függőleges fekete-sárga-fekete alapszínű zászló. A zászló mérete 2: 1. A fekete-sárga részek 1: 2 arányúak. A zászlórúddal ellentétes függőleges oldalán arany rojtozással. A sárga mező közepén Soroksár arany szegélyű címere helyezkedik el „ARMA OPPIDI SOROKSÁR” aranyszínű felirattal.
• b) címer: A pajzsban a hit, remény és szeretet jelképei láthatók: vörös szív arany lánggal, alatta elhelyezett barna kereszttel, illetve ezüst horgonnyal. A pajzs felett nyolcágú, aranyszínű barokk korona. A pajzstartók szembenéző kinyújtott, vörös nyelvű arany oroszlánok.
• c) logó: lefelé néző pajzs, három részre osztva, sárga, világoskék, sötétszürke színű háttéren a Soroksári Nagyboldogasszony Főplébánia templomának sziluettje fehér színnel ábrázolva, alatta sötétszürke színben a felirat: Soroksár.

2. § Az Önkormányzat címerének, a „Soroksár” elnevezés, valamint a logó használatának rendjét Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi címer és a „Soroksár” elnevezés használatának rendjéről szóló rendelete szabályozza.

3. § Az Önkormányzat hivatalos pecsétje kör alakú, melynek közepén Magyarország címere található, a köríven Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Polgármestere, Alpolgármester(-ek)-re, Jegyzője, Aljegyzője, Főépítésze valamint a Polgármesteri Hivatal felirat olvasható.

4. § Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek:

• a) Soroksár Díszpolgára cím
• b) Soroksárért Érdemérem kitüntetés
• c) Az Év Egészségügyi Dolgozója cím,
• d) Az Év Szociális Dolgozója cím,
• e) Az Év Pedagógusa cím,
• f) A Kerület Hűséges Közalkalmazottja cím,
• g) A Kerület Hűséges Nyugdíjas Pedagógusa cím,
• h) Soroksár Gyermekeiért kitüntetés,
• i) Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos elismerései:
  • ia) Élen a tanulásban, élen a sportban cím,
  • ib) Soroksár kiváló diák sportolója cím,
  • ic) Soroksár sport reménysége cím,
  • id) Kiemelkedő utánpótlás-nevelés és diáksport munkáért cím,
  • ie) Iskolai diáksport és kerületi utánpótlás támogatásáért cím,
  • if) Iskolai diáksport és kerületi utánpótlás nevelési munkáért cím,
  • ig) Soroksár legeredményesebb, nagy létszámú diáksport és utánpótlást nevelő iskolája cím,
  • ih) Soroksár legeredményesebb, létszámarányos diáksport és utánpótlást nevelő iskolája cím,
  • ii) Soroksár kiváló sportolója.
• j) Az Év Kerületi Rendőre cím,
• k) Az Év Kerületi Tűzoltója cím,
• l) Az Év Kerületi Polgárőre cím,
• m) Soroksár Kiváló Mestere cím,
• n) Tiszta udvar, rendes ház cím.

5. § (1) Az Önkormányzat lapja a Soroksári Hírlap. Az alapítói jogokat Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata, míg a kiadói jogokat a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal gyakorolja.

(2) Az Önkormányzat honlapjának címe: www.soroksar.hu.

6. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata; székhelye: 1239 Budapest, Grassalkovich út 162.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal szervezeti struktúráját, munkarendjét és ügyfélfogadási idejét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

7. § Az Önkormányzat működési területe: Budapest Főváros XXIII. kerülete. A kerülethatár leírását és a kerület főbb adatait e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

8. § (1) Az Önkormányzat a törvények által megállapított kötelező feladatait

• a) a Képviselő-testület közvetlenül valamint szervei útján,
• b) az Önkormányzat költségvetési szervei útján,
• c) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaság útján,
• d) természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: a szervezet) útján, a szervezet és a Képviselő-testület vagy annak valamely szerve között létrejött szerződés alapján

látja el.

(2) Az Önkormányzat a mindenkor hatályos, éves költségvetési rendelete szerint önként vállalt feladatokat láthat el. Önként vállalt feladatot a Mötv. 10. § (2) bekezdésében és a 12. § (1) bekezdésében foglalt esetben vállalhat.

(3) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza, amelyek jogszabályoknak és Képviselő-testületi döntéseknek megfelelő elkészítéséről és módosításáról a jegyző gondoskodik.

(4) Az önkormányzat szervei:

• a) a képviselő-testület,
• b) a polgármester,
• c) a képviselő-testület 119. §-a szerinti bizottságai,
• d) a Polgármesteri Hivatal,
• e) a jegyző,
• f) az RSD Parti Sáv Önkormányzati Társulás.

9. § A Képviselő-testület feladat-és hatásköreit a Mötv. 42. §-ában nevesített, valamint azon hatáskörök kivételével, amelyeket törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreibe utal, a polgármesterre, bizottságára, társulására, a jegyzőre rendeletben átruházhatja.

10. § A Képviselő-testület feladat-és hatáskörei átruházásának alapelvei:

• a) kollektív döntést igénylő ügyekben feladat- és hatáskörét az adott témában kellő jártassággal és szakismerettel rendelkező bizottságára ruházza át,
• b) operatív kérdésekben, azonnali döntést igénylő ügyekben feladat- és hatáskörét a polgármesterre vagy a jegyzőre ruházza át.

11. § Az egyes feladat-és hatásköreinek átruházásával egyidejűleg a Képviselő-testület rendelkezhet az adott átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos követelményekről, a hatáskör gyakorlásának feltételeiről és korlátairól, a hatáskör gyakorlásának ellenőrzéséről. Ezek lehetnek különösen

• a) döntést megelőző kötelező vélemény,
• b) javaslatkérés kötelezettség a Képviselő-testület által meghatározott bizottságtól,
• c) a hatáskör gyakorlójának a Képviselő-testület vagy valamely bizottság felé történő utólagos tájékoztatási kötelezettsége a döntéséről vagy intézkedéséről,
• d) a hatáskör gyakorlásának értékhatárhoz való kötése,
• e) meghatározott időszakonkénti tájékoztatási vagy beszámolási kötelezettség előírása a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban,
• f) egyéb konkrét feltételek meghatározása.

12. § (1) A Képviselő-testület a rendeleti szabályozást nem igénylő ügyekben feladat-és hatásköreit minősített többséggel hozott határozatával ruházhatja át.

(2) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározott módon a bizottságaira átruházott, nem hatósági hatáskörök jegyzékét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározott módon a polgármesterre és a jegyzőre átruházott, nem hatósági hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület átruházott önkormányzati hatósági hatásköreinek felsorolását az önkormányzati hatósági hatáskörök átruházásáról szóló helyi önkormányzati rendelet tartalmazza.

13. § A Képviselő-testület által alapított intézmények legfontosabb adatait e rendelet 8. függeléke, a Képviselő-testület által alapított gazdasági társaságok, továbbá létrehozott közalapítványok, legfontosabb adatait e rendelet 9. függeléke tartalmazza.

14. § A Képviselő-testület által alapított közalapítványok kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagjai, valamint az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározottak szerint kötelezettek vagyonnyilatkozat-tételre.

15. § A Képviselő-testület alakuló és rendes ülést tart, rendkívüli ülést és díszülést tarthat.

16. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belüli időpontra a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő-testület alakuló ülésén a képviselőktől a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén helyettese veszi ki az esküt.

(2) A polgármester a képviselők eskütételét követően, a napirendi pontok tárgyalása előtt a Képviselő-testület előtt esküt tesz. A polgármestertől az esküt a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén helyettese veszi ki.

(3) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság tájékoztatást ad a helyhatósági és nemzetiségi önkormányzati választások eredményéről; a tájékoztatással kapcsolatban hozzászólásra nincs lehetőség, észrevétel nem tehető.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülésen dönt a polgármester illetményéről illetve amennyiben arra előzetes egyeztetések alapján lehetőség van:

• a) felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét,
• b) a polgármester előterjesztése alapján megválasztja alpolgármester(-eke)t és a bizottságok elnökeit és tagjait valamint
• c) dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

(5) Amennyiben a jelen rendeletben meghatározott bizottságok elnökének és tagjainak megválasztására az alakuló ülésen nem kerül sor, akkor legalább a vagyonnyilatkozatok, valamint a lemondó nyilatkozatok kezeléséért felelős ideiglenes bizottságot kell megválasztani a képviselő-testületnek.

17. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart.

(2) A rendes ülést, amennyiben nem munkaszüneti napra esik vagy egyéb okból nem nincs akadálya, lehetőség szerint a hónap második teljes hetének keddi napjára kell összehívni.

(3) A Képviselő-testület rendes ülései általában 9.00 órakor kezdődnek és legkésőbb 21.00 óráig tartanak.

(4) Amennyiben az ülés 21.00 óráig nem érne véget, az ülés elnökének 21.00 órakor – a tárgyalt napirendet megszakítva – ügyrendi szavazást kell tartania az alábbi kérdésekben:

• a) az ülést be kell rekeszteni,
• b) az ülést az elnök által még aznap megtárgyalásra javasolt napirendek után be kell rekeszteni.

(5) Az ügyrendi döntés egyszerű szótöbbséggel történik, az ülést a szavazás eredményének megfelelően kell folytatni. Ezen témában újbóli szavazásnak nincs helye. 21.00 óra után névsorolvasás nem tartható.

(6) Az ülés 21.00 órai befejezése miatt elmaradt napirendi pontokat a soron következő rendes ülés első napirendjei között kell megtárgyalni.

18. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a Képviselő-testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.

(2) A Mötv. 68. § (1) bekezdése alapján összehívott rendkívüli ülés napirendjére az összehívás alapjául szolgáló döntés újbóli megvitatásán kívül más napirendi pont nem vehető fel.

(3) Rendkívüli ülés napirendjére olyan tárgysorozat vehető fel, amely a rendkívüli ülés összehívását indokolja.

(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét, valamint a rendkívüli ülés összehívását megalapozó körülményeket. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, úgy, hogy az legkésőbb a rendkívüli ülés javasolt időpontját megelőző 3. munkanapon megérkezzen.

(5) Amennyiben a Képviselő-testület összehívására az Mötv. 44. §-ában meghatározottak miatt kerül sor, akkor a polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról. A rendkívüli ülés időpontjáról a polgármester - a Mötv. 44. §-ában meghatározott határidő figyelembevételével - dönt, a kezdeményezővel történő egyeztetést követően.

19. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati ciklust lezáró, ünnepélyes keretek között megrendezésre kerülő díszülést tarthat az önkormányzati választásokat megelőző utolsó rendes ülés és a választás napja közötti időszakban.

(2) A díszülés megtartásáról a Képviselő-testületnek a helyhatósági választások évére vonatkozó munkaterv elfogadásakor kell döntenie és azt a munkatervbe beépítenie.

(3) A díszülés egyetlen napirendi pontja: a polgármester önkormányzati ciklust lezáró tájékoztatója a végrehajtott feladatokról, elért eredményekről.

(4) A díszülésen tilos a kampánycélú hozzászólás, felszólalás.

20. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervben rögzíti feladatait és célkitűzéseit. A munkaterv elkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

• a) valamennyi képviselőtől,
• b) a Képviselő-testület bizottságaitól,
• c) a jegyzőtől,
• d) az aljegyzőtől,
• e) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől,
• f) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőktől,
• g) a Hivatal osztályvezetőitől,
• h) a kerületben illetékes rendőrkapitánytól,
• i) a XX.-XXIII. kerületi katasztrófavédelmi parancsnoktól
• j) a Képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervezetektől,
• k) az önkormányzati alapítású és fenntartású intézmények, társaságok vezetőitől,
• l) az Önkormányzat által létrehozott közalapítványoktól.

(3) A véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani a tárgyévet megelőző év november 15-éig.

21. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

• a) az ülésnapok tervezett időpontját,
• b) a napirendek címét,
• c) a közmeghallgatás időpontját és helyszínét.

(2) A munkatervben kötelező napirendi pontként kell szerepelni az alábbi témaköröknek:

• a) beszámoló az előző év költségvetésének teljesítéséről,
• b) a következő év költségvetésének megtárgyalása,
• c) a kerületileg illetékes rendőrkapitány beszámolója,
• d) az önkormányzati alapítású intézmények, közalapítványok, társaságok beszámolója,
• e) a nemzetiségi önkormányzatok beszámolója a költségvetésük teljesítéséről,
• f) az Önkormányzat által intézményekbe, társaságokba delegáltak beszámolója.

(3) A munkatervben fel kell kérni

• a) évente egy alkalommal az illetékes katasztrófavédelmi parancsnokot,
• b) önkormányzati választási ciklusonként egy alkalommal a Budapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztály vezetőjét

az adott időszakban a kerületben végzett tevékenységükről szóló tájékoztatójuk megtartására:

(4) A következő évi munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület minden év utolsó munkatervi ülésnapján határoz.

22. § (1) A Képviselő-testület összehívása írásbeli meghívóval az Mötv. 45. §-ának megfelelően történik azzal, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról és az ülés levezetéséről.

(2) A Képviselő-testület tagjait az ülés időpontját, helyét, a kezdés időpontját, a tervezett napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmazni kell, hogy az rendes, rendkívüli, alakuló vagy díszülésre szól.

(3) A rendes ülésre és a díszülésre szóló meghívót és az ülés anyagának írásos előterjesztéseit a képviselők a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal előbb kapják meg elektronikus úton hivatali e-mail címükre.

(4) A rendkívüli- és az alakuló ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülést megelőzően kell a (3) bekezdésben meghatározottak szerint kézbesíteni.

(5) A meghívókat az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

23. § A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, valamint az üléseken tárgyalt, előre ismert napirendi pontokról a lakosságot, valamint a helyi önszerveződő közösségek képviselőit és tagjait az erről szóló hirdetménynek a Hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztésével, továbbá a Képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak, a nyílt ülésen tárgyalt napirendi pontok rendelkezésre álló írásos előterjesztéseinek az Önkormányzat honlapján történő megjelentetése útján kell értesíteni.

24. § (1) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

• a) alpolgármester(-eke)t, a települési képviselőket,
• b) a jegyzőt, az aljegyzőt,
• c) Budapest Főváros Kormányhivatala Kormánymegbízottját,
• d) a Budapest 17. sz. országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét, továbbá a kerületben állandó lakóhellyel rendelkező mandátumot kapott országgyűlési képviselő(ke)t
• e) a kerületben állandó lakóhellyel rendelkező, a helyi önkormányzati választáson a Fővárosi Közgyűlésbe mandátumot kapott képviselő(ke)t,
• f) a könyvvizsgálót,
• g) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
• h) a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
• i) a kerületi ügyészt,
• j) a kerületi rendőrkapitányt, a Soroksári Rendőrőrs parancsnokát,
• k) az érdekképviseleti szervezetek helyi vezetőit, az egyházak képviselőit az őket érintő kérdésekben,
• l) az Önkormányzat gazdasági társaságának vezető tisztségviselőit, felügyelő bizottságának tagjait, közalapítványainak képviselőit, intézményeinek vezetőit az őket érintő napirendeknél,
• m) a pénzügyi gondnokot, az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos napirendi pontoknál,
• n) akiket a polgármester esetenként indokoltnak tart, ide értve az egyes napirendi pontokban érintett helyi önszerveződő közösségek képviselőit is,
• o) Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII. Kerületi Hivatala hivatalvezetőjét,
• p) a Dél-Pesti Tankerületi Központ tankerületi igazgatóját.

(2) A meghívóval együtt kell eljuttatni az írásos előterjesztéseket is az (1) bekezdés a) – d) pontjaiban felsoroltaknak. Az e)-p) pontokban felsoroltak az egyes napirendek előterjesztéseit az Önkormányzat hivatalos honlapján tekinthetik meg, írásos előterjesztés részükre – egyedi kérelmükre – csak az általuk képviselt szervezetet érintő napirendhez kerül megküldésre.

25. § (1) A Képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára a Mötv. 46. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) A Képviselő-testület üléseinek nyilvánosságát a 23. §-ban foglaltak szerint biztosítja.

26. § (1) A Képviselő-testületi ülések ideje alatt a teremben dohányozni, étkezni valamint az ülés rendjét egyéb módon zavarni tilos.

(2) A hallgatóság a képviselő-testületi ülést nem zavarhatja, nyilvános ülésen tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat.

(3) A képviselő-testületi ülés rendjének a hallgatóság részéről történő megzavarása esetén a polgármester felszólítja a rendzavarót cselekménye abbahagyására.

(4) Amennyiben olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi a Képviselő-testület a polgármester javaslatára vita nélkül, egyszerű többséggel hozott határozatával az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(5) A nyilvános üléseken részt kell venniük:

• a) az alpolgármester(-ek)nek,
• b) a képviselőknek,
• c) a jegyzőnek és az aljegyzőnek,
• d) a napirenddel érintett vagy a napirendi pont írásos előterjesztésének előkészítésében részt vevő, a 24. § (1) bekezdés h) . és n) pontjában meghatározott személyeknek, illetve indokolt távollétük esetében helyetteseiknek.

27. § A Képviselő-testület

• a) zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában,
• b) zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában

meghatározott esetekben.

28. § (1) A Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, ha az érintett személye előre ismert, úgy őt – lehetőség szerint - az ülést megelőzően írásbeli nyilatkozattételre kell felkérni arra vonatkozóan, hogy kéri-e zárt ülés tartását.

(2) Amennyiben az érintett személye előre nem ismert, de az adott Képviselő-testületi ülésen jelen van vagy ismert az érintett személye, de előzetesen írásban nem nyilatkozott, az írásbeli nyilatkozatot a Képviselő-testület előtt tett, jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli nyilatkozat is helyettesítheti.

29. § A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt azzal, hogy az „érintett és a szakértő” alatt kell érteni különösen a könyvvizsgálót és a pénzügyi gondnokot.

30. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén a zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosságra hozatala útján kell biztosítani.

(2) A zárt ülésen hozott határozatoknak a nyilvánosságra nem hozható részeit – így különösen az esetleges személyes adatokat – a nyilvánosságra hozatalt megelőzően törölni kell.

(3) A Mötv. 52. § (3) bekezdésében megfogalmazott betekintési jog gyakorlása során a választópolgárok részére a (2) bekezdésben foglaltak szerint előkésztett jegyzőkönyvet és határozatot kell biztosítani.

31. § A Képviselő-testület ülésének vezetése a Mötv. 45. §-ának megfelelően történik azzal, hogy a polgármesteri és a képviselők közül választott alpolgármesteri tisztség együttes betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester(-ek) együttes távolléte vagy akadályoztatása esetén a 22. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

32. § (1) A képviselő-testületi ülés elnöke

• a) az ülést megnyitja,
• b) felkéri a jegyzőt névsorolvasásra,
• c) megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét, számba veszi az előre bejelentett és bejelentés nélkül távollévő képviselőket,
• d) javaslatot tesz a napirendekre, amelyekről az ülés elején egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület.

(2) A képviselő-testület rendes munkaterv szerinti ülésein:

• a) első napirendi pontként a képviselő-testület elnöke által az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről szóló, a közbeszerzési eljárásokkal, valamint a koncessziós beszerzési eljárásokkal kapcsolatosan tett intézkedésekre is kiterjedő tájékoztató,
• b) az a) pontban foglalt napirendet követően a rendeletalkotásra irányuló napirendek,
• c) az a) és b) pontokban foglalt napirendeket követően a határozati javaslatot tartalmazó napirendek,
• d) utolsó napirendi pontként - az adott ülésen tárgyalt napirendi pontokhoz nem kapcsolódó képviselői kérdések, bejelentések megtétele céljából továbbá bizottsági tagcserékre vonatkozó indítványok elbírálása érdekében - a "Kérdések, bejelentések, bizottsági tagcserék" című napirendi pont tárgyalandó.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott sorrendtől - az a) és a d) pontban foglaltak kivételével- az ülés elnöke indokolt esetben eltérhet. E bekezdés vonatkozásában indokolt eset különösen, ha valamely rendelet megalkotására irányuló javaslat beterjesztése az adott ülésen tárgyalandó határozati javaslatot tartalmazó napirendi pont tárgyalása során meghozott döntés eredményétől függ.

(4) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott napirendi pont keretében - a 73. §-ban foglaltaktól eltérően - frakciónként egy fő részére, egy alkalommal, legfeljebb három perc időkeret áll rendelkezésre a frakció képviselői kérdéseinek, bejelentéseinek a megtételére, kizárólag a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan ügyekben, ami az ülésen nem volt napirenden.

(5) Azok a napirendek, amelyek előterjesztője vagy előadója, vagy az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan szükség szerinti személyes meghallgatása érdekében meghatározott időpontra meghívott személy, 10.00 és 12.00 óra között tárgyalandók.

33. § (1) Az elnök a meghívóban szereplő napirendektől való eltéréseket – így különösen napirendi pont levételét, meghatározott, a meghívóban szereplőtől eltérő időpontban vagy sorrendben való tárgyalását – ismerteti, további javaslatokat kér a Képviselő-testület tagjaitól. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a napirenddel kapcsolatos módosító javaslatokról, majd a teljes – szükség szerint módosított – napirendről. A Képviselő-testület a napirendi pontok sorrendjét egyszerű szótöbbséggel az ülés során módosíthatja.

(2) A szavazás során levett napirendi pontokat, valamint az ülés során javasolt napirendi témákat a Képviselő-testület egyszerű többségi szavazata alapján a munkaterv szerinti soron következő rendes ülés elé kell terjeszteni.

(3) A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.

34. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, bármely bizottság és a települési képviselők legalább egynegyede és a jegyző terjeszthet elő.

(2) Sürgősségi indítványt a polgármesterhez írásban kell benyújtani az adott Képviselő-testületi ülés megkezdéséig. Az indítványban meg kell jelölni a sürgősség alátámasztásául szolgáló tényeket. Indokolt esetben sürgősségi indítvány szóban is előterjeszthető.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül dönt; a sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület az adott ülés első, ugyanazon ülésen előterjesztett több sürgősségi indítvány elfogadása esetén az első és az azt követő napirendi pontjaiként tárgyalja. Sürgősségi indítvány vagy indítványok elfogadása esetén a 32. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatót a Képviselő-testület a sürgősségi indítványt vagy indítványokat követő napirendi pontként tárgyalja.

35. § (1) Az elnök – a tájékoztató kivételével - minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) Először az előterjesztő, illetve az előterjesztést készítő jogosult az előterjesztést kiegészíteni, ahhoz magyarázatot fűzni, ezt követően az elnök a bizottságok véleményét kéri.

(3) A bizottságok véleményének elhangzása után az elnök megnyitja a napirend vitáját. Ennek keretében – figyelembe véve a jelentkezések sorrendjét – a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztéssel kapcsolatban kérdést intézhetnek, a tárgyhoz hozzászólhatnak. Az elnök ügyel arra, hogy a képviselő-csoportok lehetőleg felváltva kapjanak szót. A kérdések és hozzászólások sorrendje nem kötött.

(4) Bármely képviselőnek joga van ügyrendi kérdésben legfeljebb két perc időtartamra soron kívül szót kérni. Az elnök a kérések teljesítését nem tagadhatja meg.

(5) Ügyrendi javaslat a Képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(6) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az elnök döntésétől függően, a felszólalást követően nyomban, vagy a napirendi pont lezárása után legfeljebb három perc időtartamban észrevételt tenni.

(7) Az elnöki engedély megtagadása esetén az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Viszontválasznak helye nincs.

(8) Az előterjesztés készítőjét megilleti a zárszó joga.

(9) Az előterjesztő és az illetékes bizottság elnöke, vagy az előterjesztés előadója a határozathozatal előtt két percben felszólalhat.

(10) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, az elnök a vitát lezárja. Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz, azonban a vita lezárása után szót kell adni azon képviselőknek, akik felszólalási szándékukat a vita-lezárási javaslat elhangzása előtt jelezték.

36. § (1) A napirendi pont tárgyalása során, rendbontás esetén a levezető elnök:

• a) figyelmezteti azt, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ,
• b) rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
• c) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után rendbírsággal sújthatja a rendbontó képviselőt. A rendbírság összege 20.000,- Ft., azaz húszezer forint.
• d) azzal a képviselővel szemben, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a Képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti – ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet, illetőleg a Képviselő-testületet meg nem követi - kezdeményezheti a széksértés megállapítását. A széksértés tényét a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozatával állapítja meg, és a széksértő képviselőt ugyanezen határozatában 50.000,-Ft, azaz ötvenezer forint összegig terjedő rendbírsággal szankcionálhatja.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott rendbírságot a bírságolt képviselő ülést követő havi tiszteletdíjából kell levonni.

(3) Képviselővel szemben olyan szankció, mely a testület munkájában való részvételét, különösen a döntéshozatalban való részvételét akadályozná, nem alkalmazható.

(4) Ha a képviselő-testületi ülésen egy vagy több képviselő olyan rendzavarást okoz, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést tizenöt percre félbeszakítja.

(5) Az elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, így különösen a hozzászólás

37. § A Képviselő-testület képviselő-csoportjai, valamint a frakción kívüli képviselők ülésenként kettő alkalommal szünetet kérhetnek. A szünet időtartamát az elnök határozza meg, de annak időtartama nem haladhatja meg a húsz percet. További szünet elrendelésére vonatkozó indítványokról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

38. § A Képviselő-testület tagjai a vita lezárása és a zárszó után szavaznak.

39. § Az elnök a szavazás előtt köteles szót adni a jegyzőnek, ha annak a Mötv. 81. § (3) bekezdésének e) pontja szerinti észrevétele van.

40. § (1) Amennyiben a Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján az elnök szavazásból való kizárására kerül sor, az elnök akadályoztatásánál irányadó szabályok alkalmazandók az ülésvezetés körében.

(2) Amennyiben a képviselő a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és a szavazás előtt más képviselő javaslatára sem döntött a Képviselő-testület a döntéshozatalból való kizárásáról, az ülés elnöke, legkésőbb a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő rendes Képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásáról. Ebben az esetben a Képviselő-testület utólag dönt az érintett döntésből való kizárásáról, és

• a) amennyiben az érintettet a szavazásból nem zárja ki, az elfogadott döntést változatlan tartalommal és szavazati aránnyal hatályában marad,
• b) amennyiben az érintettet kizárja a szavazásból, az elnök nyílt szavazás esetén a szavazatszámláló berendezés adatai, név szerinti szavazás esetén a jegyzőkönyv adatai alapján megállapítja, hogy az érintett az adott javaslatra miként szavazott, és a döntés szavazati arányát, valamint a döntés tartalmát az érintett szavazatának figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról jegyzőkönyv-kivonat megküldésével kell értesíteni mindazokat, akiket a személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásával meghozott döntésről értesítettek.

(4) Nincs helye a (2) bekezdés szerinti eljárásnak, ha a képviselő az érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének titkos szavazás során nem tesz eleget. Ebben az esetben az ülés elnöke legkésőbb a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő rendes Képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásáról.

(5) Azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a levezető elnök a 36. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott összegű rendbírsággal sújtja, amely rendbírságot a bírságolt képviselő ülést követő havi tiszteletdíjából kell levonni.

41. § Az elnök a szavazás előtt az alternatív döntési lehetőségekre felhívja a figyelmet.

42. § Az elnök a szavazás során előbb a vitában elhangzott új, módosító vagy kiegészítő indítványokat, ezek hiányában az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat bocsátja szavazásra.

43. § Nem kell szavazásra bocsátani a javaslatot, ha az

• a) a korábbi szavazás eredményeként értelmét veszti, vagy
• b) azt az előterjesztő vagy a javaslatot tevő visszavonja és annak megszavaztatásához egyetlen képviselő sem ragaszkodik.

44. § (1) A nyílt szavazás szavazatszámláló berendezés segítségével, vagy kézfelemeléssel történik. Szavazni csak személyesen lehet.

(2) Ha a szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazatok összeszámlálásáról a jegyző – a Hivatal dolgozóinak bevonásával – gondoskodik.

(3) A szavazás eredményének megállapítására a Mötv. 48. § (5) bekezdése az irányadó.

45. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart a Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben titkos szavazást tarthat. Titkos szavazást a polgármester rendelhet el, titkos szavazás tartására javaslatot tehetnek az alpolgármester(-ek), bármely képviselő, a jegyző és az aljegyző.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása a Jogi és Ügyrendi Bizottság, ennek hiányában külön erre a feladatra létrehozandó 3 képviselőből álló szavazatszámláló bizottság feladata.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon urna igénybevételével, külön szavazóhelyiségben, vagy szavazófülkében történik.

(5) A Jogi és Ügyrendi Bizottság vagy a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás rendjét és az érvényesség feltételét.

(6) A Jogi és Ügyrendi Bizottság értékeli és összegzi a szavazás eredményét és azt jegyzőkönyvbe foglalja.

(7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

• a) a szavazás helyét és időpontját,
• b) a Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét,
• c) a szavazás eredményét.

(8) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke, tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(9) A szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

46. § (1) Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást kérni nem lehet.

(2) Név szerinti szavazásnál „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazat lehetséges. Név szerinti szavazásnál az elnök utoljára szavaz.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

47. § A Képviselő-testület határozatképességét az elnök az ülés megkezdésekor megállapítja, majd a határozatképesség fennállását folyamatosan figyeli. Határozatképes a Képviselő-testület ülése, ha legalább hét képviselő jelen van.

48. § Amennyiben az ülésen a Képviselő-testület határozatképtelen, úgy a testületi ülést be kell zárni, és nyolc napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Obstrukció esetén az adott napirend tárgyalását el kell halasztani.

49. § A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az egyszerű szótöbbséggel hozott döntéshez a jelen lévő képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

50. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában, 55. § (1) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 76. § d) pontjában, 88. § (2) bekezdésében, 89. § (2) bekezdésében foglalt ügyeken kívül:

• a) az éves költségvetés 1 %-t meghaladó forgalmi értékű ingatlan elidegenítéséhez és az éves költségvetés 1 %-t meghaladó kötelezettségvállaláshoz,
• b) felterjesztési jog gyakorlásának eseteiben
• c) a polgármester, az alpolgármester(-ek) fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához,
• d) önkormányzati társulásból való kizárás tárgyában,
• e) a Képviselő-testület által alapított közhasznú szervezet
  • fa) éves közhasznúsági jelentésének elfogadása,
  • fb) éves beszámolójának jóváhagyása,
  • fc) törzstőkéjének felemelése, leszállítása,
  • fd) pótbefizetés elrendelése, visszatérítése,
  • fe) társasági szerződésben foglalt kötelezettség növelése, új kötelezettség megállapítása tárgyában.
• f) helyi népszavazás kiírására irányuló kezdeményezés elutasítása, illetve népszavazás elrendelése esetén,
• g) a 4. § a)-i) és l) pontjaiban felsorolt címek adományozása és kitüntetések odaítélése, valamint ezek visszavonása esetén,
• h) saját halottá nyilvánítás esetén,
• i) az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társasága ill. közhasznú szervezete részére – a társaság Alapító Okiratában meghatározott feladati ellátása érdekében – történő ingó és ingatlanvagyon térítésmentes átadása esetén.
• j) az önkormányzati vagyon ingyenes átruházásához értékhatártól függetlenül, kivéve a települési nemzetiségi önkormányzatok számára ingyenes használatba átadott ingó és ingatlanvagyont,
• k) közpénzekből nyújtott támogatás odaítélése, vagy pályázatból való kizárás tárgyában
• l) vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról szóló döntés esetén,
• m) közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elfogadásához.

51. § Minősített többséghez az összes mandátummal rendelkező képviselő közül legalább hét képviselő egybehangzó igen szavazata szükséges.

52. § A határozati javaslat megfogalmazásakor az egyszerűségre, közérthetőségre kell törekedni úgy, hogy arra szavazás esetén egyértelmű „igen” vagy „nem” válasz legyen adható.

53. § A határozatok számozása naptári évenként 1-es sorszámmal kezdődik. A határozat megjelölése ennek alapján: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének …/….. (... . ….) határozata a(z) ……………….-ról/ről.

54. § A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik

55. § A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjába és (2) bekezdésébe foglaltak szerint, a Mötv. 25. §-ába foglaltak figyelembe vételével önkormányzati rendeletet alkot.

56. § (1) Rendeletalkotási javaslatot tehetnek a Képviselő-testület tagjai és szervei, a kerületi nemzetiségi önkormányzatok elnökei, valamint a kerületben működő civil szervezetek képviselői.

(2) A javaslatot a polgármesterhez kell írásban benyújtani, melyet a következő képviselő-testületi ülés elé kell terjeszteni.

57. § A rendelet-tervezeteket a tárgya szerint illetékes bizottság köteles megtárgyalni. A Jogi és Ügyrendi Bizottság – a költségvetéssel és az éves költségvetési beszámolóval (zárszámadási rendelettel) kapcsolatos rendeletek, valamint a kerületi építési szabályzat és a településképi rendelet-tervezet kivételével – minden rendeleti javaslatot köteles megtárgyalni.

58. § Amennyiben nem a jegyző vagy a jegyző távollétében az aljegyzőa rendelet-tervezet előterjesztője vagy készítője, úgy az csak a jegyző vagy – távollétében – az aljegyzőjogi ellenjegyzésével kerülhet a Képviselő-testület elé.

59. § (1) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata, aki:

• a) kijelöli a rendelet-tervezet előkészítésében közreműködők körét,
• b) gondoskodik a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetéséről,
• c) biztosítja az elvi kérdések érvényesülését,
• d) biztosítja a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntését,
• e) biztosítja az érintett társszervezetekkel való koordinációt, a kerületi építési szabályzat és a településképi rendelet-tervezet kivételével gondoskodik a rendelet-

60. § A rendeletalkotási javaslatot a benyújtástól számítva legkésőbb 60 napon belül a képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni.

61. § (1) A Képviselő-testületet a rendelet-tervezet előterjesztője tájékoztatja az előkészítés során felvetett, de a rendelet-tervezetbe beépítésre nem került javaslatokról is.

(2) A kerületi építési szabályzat és a településképi rendelet-tervezet kivételével rendelettervezethez módosító javaslat legkésőbb az ülést megelőző harmadik munkanapon 12.00 óráig és kizárólag írásban nyújtható be, kivéve azokat a módosító rendelkezéseket, amelyeket a rendelettervezetben az előterjesztő üresen (kipontozva) hagyott. Ez utóbbi esetek alatt kell érteni különösen a számadatot, az előterjesztésben megtalálható egyéb rövid szövegrészt.

(3) A bizottsági ülést követően benyújtott módosító javaslatokat az elnök a kijelölt bizottságnak véleményezésre kiadhatja, egyben a bizottsági ülés idejére szünetet rendelhet el.

(4) A kerületi építési szabályzat és a településképi rendelet-tervezetekhez módosító javaslat a külön jogszabály szerint lefolytatandó partnerségi egyeztetési eljárás, illetve szakmai véleményezési eljárás lezárásáig tehető.

62. § A Képviselő-testület előbb a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.

63. § Amennyiben a Képviselő-testület valamely rendelete (határozata) ellentmond a testület korábban hozott rendeletének (határozatának), úgy ezt az ellentmondást rendezni kell. Amíg ez nem történik meg, a későbbi időpontban hozott rendelet (határozat) alapján kell eljárni.

64. § Az önkormányzati rendelet hitelesítésére a Mötv. 51. § (1) bekezdésébe foglalt rendelkezés az irányadó.

65. § (1) A rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, ha az a Hivatal központi hirdetőtábláján kifüggesztésre került.

(2) Az önkormányzati rendeletnek az Önkormányzat honlapján történő közzétételéről a jegyző –vagy jogszabályban meghatározott esetekben a polgármester – gondoskodik.

66. § A megalkotott önkormányzati rendeletek megjelölése:

67. § A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

68. § A rendeletek utólagos hatásvizsgálata keretében

• a) a rendelet hatálybalépését követően észlelt hiányosságokat (a rendelet szabályozási körébe tartozó, de az adott rendeletben nem szabályozott kérdések),
• b) a lakosság, társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek (mint a rendelet érintettségi vagy érdekeltségi körébe tartozók), valamint a Hivatal szervezeti egységei (mint jogalkalmazók) által jelzett módosító, pontosító, kiegészítő javaslatokat

a jegyző gyűjti össze, értékeli, és szükség szerint gondoskodik a módosító javaslat Képviselő-testület elé terjesztéséről.

69. § A tárgyévben megalkotott rendeletek hatályosulásának felülvizsgálatáról a jegyző a tárgyévet követő március 31. napjáig tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tárgyévet megelőzően alkotott rendeletek hatályosulását a jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség szerint gondoskodik a rendeletek módosításának, hatályon kívül helyezésének kezdeményezéséről.

70. § (1) A nyilvános üléseken tanácskozási joggal jogosult részt venni:

• a) a jegyző, az aljegyző
• b) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökei, az általuk képviselt nemzetiséget érintő ügyekben,
• c) a XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitányság és a XXIII. kerületi Rendőrőrs vezetője,
• d) a Fővárosi Közgyűlés kerületi lakóhelyű képviselője,
• e) a Hivatal vezető beosztású köztisztviselői,
• f) pályáztatással kapcsolatos napirendnél a pályázó,
• g) az Önkormányzat gazdasági társaságának, intézményeinek vezetői az általuk vezetett gazdasági társaságot, intézményt érintő ügyekben
• h) a Képviselő-testület által létrehozott közalapítvánnyal, alapítvánnyal kapcsolatos napirendnél a közalapítvány, alapítvány képviselője,
• i) a pénzügyi gondnok,
• j) a könyvvizsgáló az őt érintő napirendnél,
• k) a napirend készítője,
• l) a kerületi tankerületi igazgató, valamint önkormányzati tulajdonú ingatlanban működő állami fenntartású oktatási intézmények vezetői, az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben,
• m) Budapest Főváros Kormányhivatala kerületben működő kerületi (járási) hivatalának vezetője, az általa vezetett szervet érintő ügyekben.
• n) akinek a Képviselő-testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot biztosít,
• o) a Díszpolgári címmel kitüntetett, illetve Soroksárért Érdemérem elismerésben részesült személy.

(2) Tanácskozási jog illeti meg a XXIII. kerületi székhellyel rendelkező önszerveződő közösségeket az alapszabályukban rögzített tevékenységi körüket érintő napirendi pontok vonatkozásában.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerinti önszerveződő közösségek képviselőit a 23. §-ban foglaltak szerint kell értesíteni a Képviselő-testületi ülések napirendjeiről.

71. § Budapest 17. számú országgyűlési egyéni választókerületének országgyűlési képviselője előzetes bejelentés nélkül bármely napirendhez maximum 2 percben egyszer hozzászólhat.

72. § A jegyző, valamint a Hivatalnak az adott előterjesztéssel kapcsolatban megfelelő szakértelemmel rendelkező közszolgálati tisztviselője a szakterületüket érintő napirendi ponthoz előzetes bejelentés nélkül is hozzászólhatnak.

73. § A Képviselő-testület tagjai az egyes napirendi pontok tárgyalása során többször is felszólhatnak azzal, hogy napirendenként összesen három perc időtartam áll rendelkezésükre, ami nem adható át másik képviselőnek és ez az időkeret szolgál a kérdések feltevésére és a hozzászólásokra is.

74. § Hozzászólásaikat a polgármester, az alpolgármester(-ek), a képviselők, a jegyző és az aljegyző ülve is megtehetik.

75. § (1) Bármely képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére.

(2) Az előterjesztő az indítványt a jegyzőnek nyújtja be, aki azt törvényességi észrevételével együtt terjeszti a döntéshozatalra jogosult elé. Amennyiben az indítvány alap- vagy módosító rendelet-tervezetet tartalmaz, úgy ahhoz az indítványozónak indokolást is csatolnia kell.

(3) Az indítványt a jegyzői törvényességi észrevétellel együtt a tárgya szerinti bizottság(-ok) tárgyalják.

(4) Az indítványt a benyújtástól számított harminc napon belül napirendre kell javasolni.

(5) Az indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

76. § (1) A képviselő, a képviselő-testület ülésén – az adott ülés egyes napirendjeihez nem kapcsolódó ügyekben – legkésőbb az első napirendi pont megnyitásáig írásban,

• a) a polgármesterhez,
• b) az alpolgármester(-ek)hez a polgármester által rájuk bízott feladatkörökben,
• c) a jegyzőhöz,
• d) a bizottság elnökéhez

kérdést intézhet, tőlük felvilágosítást kérhet, amelyre a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott módon kell a választ megadni.

(2) A képviselő az ülésen, az adott ülés napirendjeihez kapcsolódó ügyekben – tájékoztató kivételével -, a kérdéssel érintett napirend tárgyalásakor szóban is tehet fel kérdést a 35. § (3) bekezdésében és a 73. §-ban foglaltak figyelembevételével, amelyre a kérdezett szóban, vagy amennyiben az nem lehetséges harminc napon belül írásban köteles válaszolni a képviselőnek.

77. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – az adott ülés egyes napirendjeihez nem kapcsolódó ügyekben – legkésőbb az első napirendi pont megnyitásáig írásban bejelentést tehet.

(2) Az intézkedést igénylő, írásban benyújtott bejelentés nyomán megtett intézkedésekről a Polgármester a bejelentés benyújtóját írásban, harminc napon belül tájékoztatja.

(3) A képviselő az ülésen, az adott ülés napirendjeihez kapcsolódó bejelentését - a 35. § (4) bekezdését figyelembe véve - a 73. §-ban foglaltak szerint teheti meg.

78. § Az előterjesztés lehet

• a) rendelet-tervezet,
• b) javaslat,
• c) beszámoló,
• d) jelentés,
• e) döntést igénylő egyéb kérdés,
• f) tájékoztató.

79. § Előterjesztés benyújtására jogosult

• a) a Képviselő-testület tagja (önálló képviselői indítvány)
• b) a Képviselő-testület szervei
• c) a Hivatal osztályvezetői,
• d) az Önkormányzat intézményeinek vezetői,
• e) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői,
• f) a kerületi nemzetiségi önkormányzatok elnökei
• g) a Képviselő-testület határozatában, így különösen a munkatervének elfogadásáról szóló határozatban előterjesztés benyújtására felkért személy és a
• h) a kerületi főépítész.

80. § (1) Az ülés napirendi pontjait írásban kell előterjeszteni és az ülés meghívójával együtt az érintetteknek előzetesen meg kell küldeni. Kivételes és indokolt esetben szóbeli előterjesztést is be lehet terjeszteni, a határozati javaslatot azonban legkésőbb a döntés meghozatala előtt ebben az esetben is írásba kell foglalni, és az ülésen a Képviselő-testület és bizottságai tagjai részére ki kell osztani. A szóbeli előterjesztés elfogadásáról a Képviselő-testület és a bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Az írásos előterjesztésben fel kell tüntetni, hogy a Képviselő-testület vagy a bizottsága az anyagot döntési vagy véleményezési hatáskörben vagy tájékoztatóként tárgyalja. Tájékoztató esetén nem lehetséges kérdés, hozzászólás és ezt az előterjesztésben is rögzíteni kell.

81. § Az ülés helyszínén kiosztott előterjesztés a Képviselő-testület vagy bizottság elé csak kivételes esetben kerülhet. Az előzetes írásos anyag hiányát az előterjesztőnek meg kell indokolnia. Kiosztós előterjesztés napirendre vételét minden esetben napirendenként, az ülés elején, az ülés napirendjének elfogadása keretében, külön-külön meg kell szavaztatni. A döntést a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozza.

82. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• a) a tárgyat és a pontos tényállást,
• b) az ügyben hozott esetleges korábbi döntéseket,
• c) a döntési lehetőségeket,
• d) a meghozandó döntés indokait,
• e) az előterjesztés készítésében résztvevők megnevezését és javaslataikat,
• f) az illetékes bizottság véleményét,
• g) a könyvvizsgáló írásos véleményét a hatáskörébe tartozó ügyekben.

(2) A tájékoztató kivételével az előterjesztésnek tartalmaznia kell továbbá:

• a) a határozati javaslatot alternatívák feltüntetésével,
• b) szükség szerint a végrehajtásért felelős megnevezését,
• c) a végrehajtási határidőt, az azonnali és a folyamatos határidő megjelölés lehetőség szerinti mellőzésével.

(3) A beszámolónál az előterjesztés :

• a) tartalmazza a beszámolórészt, amelyet a Képviselő-testület „elfogad” vagy „nem fogad el”,
• b) tartalmazhat javaslati részt, ahol a határozati javaslat a beszámoló-részre támaszkodva, de külön indokolással és külön határozati javaslattal készül.

83. § (1) A Képviselő-testület elé előterjesztés ugyanabban a tárgyban legfeljebb három alkalommal kerülhet beterjesztésre és megtárgyalásra. Ettől abban az esetben lehet eltérni, ha

• a) az adott ügyet közvetlenül érintő jelentős tények, vagy jogi szabályozás megváltozása az előterjesztés újbóli tárgyalását indokolja vagy
• b) a három alkalom egyikén sem hozza meg a döntést a képviselő-testület olyan ügyben, amelyben magasabb szintű jogszabály erre kötelezi.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szempontjából jelentős ténynek tekinthető különösen az Önkormányzat gazdasági vagy jogi érdeke.

84. § A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére, hitelesítésére, nyilvánosságára, kezelésére a Mötv. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

85. § A Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon felül tartalmazza továbbá:

• a) azt, hogy az ülés nyilvános vagy zárt,
• b) a levezető elnök nevét
• c) a távolmaradt képviselők nevét,
• d) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
• e) az ülés megnyitásának idejét és a Képviselő-testület számszerűen megállapított határozatképességét,
• f) a polgármester előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről szóló tájékoztatóját,
• g) az elhangzott kérdéseket, a kérdésekre szóban megadott válaszokat,”
• h) a napirendi pont tárgyalása során az előterjesztőket, a kérdezők és a hozzászólók nevét, az elhangzott kérdéseket és azokra adott válaszok lényegét, a hozzászólások lényegét, szóban előterjesztett határozati javaslatokat, a döntéshozatal módját,
• i) a Képviselő kérésére véleményének rögzítését, hozzászólásának a Mötv. 32. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelő rögzítését,
• j) szükség esetén az elnök intézkedéseit,
• k) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
• l) az ülés bezárásának idejét
• m) a jegyzőkönyv hitelesítésére szolgáló aláírásokat és pecséteket

86. § Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen rögzíteni kell. A hangfelvételt a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

87. § (1) A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjének.

(2) A jegyzőkönyvek egy-egy példányát meg kell küldeni a képviselő-csoportoknak, a képviselő-csoportokhoz nem tartozó képviselők által megjelölt, jegyzőnek írásban bejelentett képviselőnek, továbbá – a zárt ülés jegyzőkönyvét kivéve – a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókjának. A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

88. § A választópolgárok – a zárt ülés kivételével, melyről külön jegyzőkönyv készül – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe a Hivatalban, ügyfélfogadási időben. A betekintés lehetőségét ügyfélfogadási időben a Hivatal által kijelölt szervezeti egységnél, ügyfélfogadási időn kívül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókjánál kell biztosítani. Az ügyfélfogadás rendjét a Képviselő-testület határozza meg.

89. § A Képviselő-testület bármely képviselő kérésére minősített többséggel elrendelheti valamely napirendhez kapcsolódó hozzászólások, vagy a teljes ülés szó szerinti jegyzőkönyvezését, melyet a 87. §-ban megjelölt határidőig kell elkészíteni.

90. § A Képviselő-testület döntéseiről jegyzőkönyv-kivonatot kell készíteni, melyet a jegyző köteles megküldeni mindazoknak, akik a döntés végrehajtásában intézkedésre kötelezettek, különösen a döntés végrehajtásáért felelősként megjelölt személyek, szervek részére.

91. § A jegyzőkönyv mellékletei:

• a) a meghívó
• b) az előre megküldött és az ülésen kiosztott előterjesztések, továbbá a 80. § (1) bekezdése alapján az ülésen írásba foglalt határozati javaslat
• c) az ülésen elfogadott rendeletek
• d) a Képviselő-testület tagjának kérésére az írásban benyújtott hozzászólása
• e) az előző Képviselő-testületi ülést követően megtartott bizottsági ülésekről készített jegyzőkönyvek
• f) a jelenléti ív

92. § (1) A Képviselő-testület évente a Mötv-ben előírtak szerint, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást a polgármester hívja össze és az ülést levezeti.

(2) A közmeghallgatás időpontját és helyszínét a munkatervben kell meghatározni. A közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről és témájáról a választópolgárokat legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt tájékoztatni kell a meghívó kifüggesztésével a Hivatal hirdetőtábláin, a meghívó közlésével az Önkormányzat lapjában és az Önkormányzat honlapján.

(3) A közmeghallgatásra szánt kérdéseket előzetesen, legkésőbb a közmeghallgatás kezdete előtt, írásban kell benyújtani a Polgármester részére. A kérdéseket előzetesen, legkésőbb a közmeghallgatás napján 15.00 óráig le lehet adni a Polgármesteri Hivatalban a Polgármesteri Titkárság hivatali helyiségében is azzal, hogy egyedi ügyekben kérdést feltenni nem lehet.

93. § A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi- és gazdálkodó szervezetek közvetlen tájékoztatása, a felsoroltak széles körét érintő döntések előkészítésébe történő bevonása, valamint az Önkormányzat és a lakosság közvetlen kapcsolattartásának biztosítása érdekében lakossági fórumot szervezhet a kerület egészére, illetve valamely érintett részére kiterjedően.

94. § A polgármester köteles összehívni a lakossági fórumot

• a) amikor jogszabály írja elő a Képviselő-testület döntéshozatalához a lakosság véleményének előzetes kikérését,
• b) amikor a Képviselő-testület tagjainak több mint fele indítványozza lakossági fórum összehívását.

95. § (1) A lakossági fórum időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a lakosságot és az érintetteket legkésőbb a lakossági fórum tervezett időpontja előtt 15 nappal tájékoztatni kell a lakossági fórumra történő meghívónak a Hivatal hirdetőtábláin és az Önkormányzat lapjában, valamint honlapján történő közzétételével.

(2) A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a kerületi építési szabályzat, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítésével, módosításával kapcsolatban tartandó lakossági fórum időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a lakosságot és az érintetteket a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint kell tájékoztatni.

96. § A lakossági fórum összehívásáról, levezetéséről a polgármester köteles gondoskodni.

97. § A lakossági fórumra meg kell hívni a 94. § a) pontja szerinti jogszabály által előírt személyeket, szerveket, az érintett választókerület önkormányzati képviselőjét (képviselőit), valamint azokat, akiknek meghívását a Képviselő-testület, vagy a polgármester indokoltnak tartja.

98. § (1) A Képviselő-testület tagjai: a polgármester, a nyolc fő egyéni választókerületben és a három fő listán megválasztott képviselő.

(2) A választókerületek leírását és beosztását e rendelet 4. függeléke, a Képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

99. § (1) A képviselő jogai és kötelességeit a Mötv. 32-34. §-ai határozzák meg. Ezen felül a képviselő

• a) a 32. § és a 76. §-ban foglaltak szerint kérdést tehet fel a Képviselő-testület ülésén
• b) a 32. § és a 77. §-ban foglaltak szerint bejelentéseket tehet a Képviselő-testület ülésén,
• c) hivatalos iratokba, az egyedi hatósági ügyek kivételével betekinthet a külön jogszabályban foglaltak szerint.

(2) A képviselő a Mötv. 39. §-ában meghatározottak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni továbbá megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét.

100. § A Mötv. 35. § (1) bekezdésében meghatározottak részére a Képviselő-testület a Mötv. keretei között az önkormányzati képviselőnek, bizottsági elnöknek és tagnak, továbbá a tanácsnoknak járó tiszteletdíjról és természetbeni juttatásról szóló rendeletében tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapít meg. E rendeletben kell szabályozni a tiszteletdíj és természetbeni juttatás mérséklésének vagy megvonásának feltételeit és körülményeit is.

101. § (1) A települési képviselők tevékenységük összehangolásához képviselő-csoportokat (a továbbiakban: Frakció) hozhatnak létre társadalmi, politikai vagy bármely más csoportképző elvek alapján.

(2) Frakciót legalább 3 fő képviselő alkothat.

(3) Egy képviselő csak egy Frakciónak lehet tagja.

(4) A Frakciók létrehozásakor a polgármester és az alpolgármester(-ek) a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint lehetnek Frakció tagok.

(5) A Frakciók felsorolását e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

102. § (1) A Frakciót, a megalakulását követő első rendes, munkaterv szerinti ülésen a képviselő-testületnek írásban be kell jelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

• a) a Frakció elnevezését,
• b) a Frakció vezetőjének nevét,
• c) a Frakcióvezető-helyettesének nevét,
• d) a Frakció tagjainak nevét és aláírását.

103. § (1) A frakció megszűnését annak vezetője a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a soron következő rendes, munkaterv szerinti ülésen köteles írásban bejelenteni a képviselő-testületnek.

(2) Amennyiben a frakció létszáma a 101. § (2) bekezdésében meghatározott létszám alá csökken, a frakció megszűnik. Ebben az esetben a megszűnt frakció vezetője nem köteles az (1) bekezdésben foglalt bejelentést megtenni.

104. § A Frakciók belső ügyrendjüket maguk határozzák meg.

105. § A Képviselő-testület

• a) állandó bizottságot, és
• b) a Képviselő-testület feladatkörébe tartozó kiemelt jelentőségű feladattal kapcsolatos döntés előkészítésére, nagyobb jelentőségű feladat végrehajtásának megszervezésére, javaslattervezet kidolgozására, meghatározott kérdés megvizsgálására ideiglenes bizottságot (a továbbiakban együtt: bizottság) hozhat létre.

106. § (1) A bizottságok feladatai a Mötv. 59. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül általában:

• a) véleményezik a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
• b) intézkedéseket kezdeményezhetnek, ajánlással fordulhatnak az érintett önkormányzati szervekhez.

(2) A Képviselő-testület megbízása alapján:

• a) figyelemmel kísérhetik a Hivatal, az önkormányzati intézmények tevékenységét, javaslattal élhetnek fejlesztésükre,
• b) szervezhetik a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában,
• c) döntenek a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökben.

107. § A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja illetékes bizottságaira. A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott – nem hatósági – hatáskörök jegyzékét e rendelet 3. számú tartalmazza. Az önkormányzati hatósági hatáskörök átruházásáról az e tárgyban kiadott helyi önkormányzati rendelet rendelkezik.

108. § Valamennyi érintett bizottság véleményezi a hatáskörébe tartozó, vagy azt érintő Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.

109. § (1) A Jogi és Ügyrendi Bizottság véleményezi azt az előterjesztést, mely témája szerint egyik bizottság hatáskörébe sem tartozik.

(2) Amennyiben az előterjesztést bármelyik illetékes bizottság nem tárgyalta meg, az ülés elnökének kérésére a Képviselő-testület az illetékes bizottság elnökének hozzájárulása esetén veheti napirendre az előterjesztést.

110. § Illetékességi vita esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalása a döntő.

111. § (1) A bizottság valamennyi tagja (képviselők, nem képviselők) szavazati joggal vesznek részt a bizottság munkájában.

(2) A bizottság döntéshozatalából való kizárás feltételeire és szabályaira a Mötv. 60. § rendelkezései az irányadók.

112. § A bizottságok nem képviselő tagjai az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályoknak megfelelően kötelezettek vagyonnyilatkozat-tételre.

113. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság ülésének összehívását a bizottság tagjai a bizottság elnökénél kezdeményezhetik, a megtárgyalásra javasolt ügy ismertetésével, az összehívás szükségességének indoklásával. Az ülés összehívásáról az elnök dönt. Amennyiben a bizottság összehívását kezdeményező bizottsági tagok száma eléri a bizottság határozatképességhez szükséges létszámot, az ülést össze kell hívni.

(3) A bizottság működéséért a bizottság elnöke a felelős. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén ezeket a feladatokat a bizottság ügyrendjében meghatározott tag látja el.

114. § (1) Több bizottságot érintő ügyben a bizottságok együttes ülést tarthatnak.

(2) Az együttes ülést kezdeményezheti bármelyik érintett bizottság elnöke és az arra illetékes bizottság. Az együttes ülés határozatképes, ha az érintett bizottságok mindegyike önmagában is határozatképes.

(3) Amennyiben a bizottságok eltérő döntést hoznak, a kérdésben a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén határoz.

(4) Két vagy több bizottságot érintő témában történő döntéshozatal esetén, amennyiben eltérő határozatok születnek, ugyancsak a Képviselő-testület dönt a kérdésében a soron következő rendes ülésen.

115. § (1) A bizottság működésének részletes szabályait e rendelet keretei között a bizottság maga határozza meg, amelynek elfogadásához és módosításához a bizottság tagjainak minősített többségű szavazata szükséges.

(2) A bizottság ügyrendjének tartalmaznia kell a bizottság feladat- és hatásköreit is.

(3) A bizottságok ügyrendjét a jegyzőnek le kell adni.

116. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a 85-86. §-ban meghatározottak szerint, azzal, hogy a bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és bizottság egyik tagja írja alá.

(2) A bizottság elnöke felelős azért, hogy a bizottság jegyzőkönyvei, a bizottság működése során hozott határozatok szövege a Hivatalnál elhelyezésre kerüljenek.

117. § A bizottság zavartalan működésének személyi és tárgyi feltételeit, az ügyviteli feladatokat a jegyző köteles biztosítani a bizottságok mellé általa kijelölt köztisztviselő titkárok útján.

118. § A bizottság döntéseinek végrehajtását a polgármester felfüggesztheti a Mötv. 61. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

119. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat választja meg:

• a) Pénzügyi Bizottság
• b) Városfejlesztési, Rendészeti és Környezetvédelmi Bizottság
• c) Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság
• d) Jogi és Ügyrendi Bizottság
• e) Szociális és Egészségügyi Bizottság
• f) Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság

A bizottságok tagjainak névsorát, valamint az ideiglenes bizottság (-ok) megnevezését e rendelet 5. számú függeléke tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés a) – f) pontjaiban felsorolt állandó bizottságok létszáma hét fő, amely létszámból négy fő önkormányzati képviselő, három külsős bizottsági tag.

(3) Az Ideiglenes bizottságok létszámát azok létrehozásáról szóló döntésben határozza meg a képviselő-testület.

120. § A Pénzügyi Bizottság feladata a Mötv. 120. §-ában foglaltakon túl különösen:

• a) ellenőrzi, véleményezi, segíti az önkormányzati gazdálkodás menetét,
• b) ellenőrzi az éves gazdálkodásról szóló beszámolót,
• c) javaslatot tesz hitelek felvételére, ellenőrzi azok felhasználását,
• d) ellenőrzi a költségvetési átcsoportosításokat,
• e) részt vesz a pénzügyi döntések előkészítésében, majd a végrehajtás ellenőrzésében,
• f) véleményezi a fenntartási és fejlesztési kiadásokat,
• g) tevékenységével elő kell segítenie az Önkormányzat eredményes gazdálkodását,
• h) működési területén vizsgálja a lakosság panaszainak, bejelentéseinek intézkedéseit,
• i) véleményezi az Önkormányzat gazdálkodási tevékenységét,
• j) véleményezi a polgármester által javasolt, a költségvetést érintő átcsoportosításokat, előirányzat módosításokat, előterjesztésenként 10.000.000.- forint keretösszeg erejéig. Az átcsoportosításokról és előirányzat-módosításokról a Képviselő-testület dönt.

121. § A Városfejlesztési, Rendészeti és Környezetvédelmi Bizottság feladatai különösen:

• a) véleményezi a kerület részletes fejlesztési programját, a kerület településfejlesztési koncepcióját, a kerület településfejlesztési stratégiáját, a kerületi építési szabályzatot(okat) és a szabályzat(ok) mellékletét képező szabályozási terveket, a településképi arculati kézikönyvet és településképi rendeletet,a kerületi közterület-alakítási terveket, beépítési terveket,
• b) javaslatot tehet a kerületi építési szabályzat(ok) véleményezési eljárása során, a partnerségi és szakmai egyeztetéssel kapcsolatban beérkezett vélemények elfogadására vagy el nem fogadására.
• c) javaslatot tehet a településfejlesztési koncepció, településfejlesztési stratégia, településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet tervezetével kapcsolatban beérkezett partnerségi és szakmai vélemények elfogadására vagy el nem fogadására
• d) közreműködik az Önkormányzat fejlesztési programjainak kidolgozásában, figyelemmel kíséri azok megvalósítását,
• e) összehangolja a fejlesztési terveket, gazdasági célkitűzéseket és pénzügyi forrásokat,
• f) ellenőrzi a település fejlesztésével kapcsolatos tevékenységet, véleményezi a nagyobb beruházásokat, vizsgálja a gazdasági adottságokat és lehetőségeket,
• g) megvitatja, véleményezi:
  • ga) kommunális és közlekedési szolgáltatások javítására,
  • gb) az önkormányzati tulajdonú/résztulajdonú építési telkek kialakítására, hasznosítására, az Önkormányzat kezelésében lévő ingatlanok hasznosítására,
  • gc) utak, hidak fenntartására,
  • gd) közműtársulásra, közmű- és úthálózat fejlesztésére, víz-, csatorna-, gázfejlesztési lehetőségekre,
  • ge) zöldterület, parkok fejlesztésére,
  • gf) műemlékvédelem, idegenforgalom fejlesztésére,
  • gg) köztisztaság fenntartására,
  • gh) utcanév elnevezésekre, valamint
  • gi) az Önkormányzat részére felajánlott ingatlanokra

  vonatkozó előterjesztéseket.

• h) javaslatot dolgoz ki a helyi környezetvédelmi és közbiztonsági feladatok megoldására, figyelemmel kíséri azok megvalósítását,
• i) előkészíti a Képviselő-testület környezetvédelmi és közbiztonsági döntéseit, ellenőrzi azok végrehajtását,
• j) felméri a gazdasági lehetőségeket és ennek tudatában készíti el a környezetvédelem és közbiztonság fejlesztési tervet,
• k) kapcsolatot tart a környezetvédelmi hatóságokkal és a közrendvédelmi szakhatóságokkal,
• l) működési területén figyelemmel kíséri a lakosság bejelentéseinek, javaslatainak, panaszainak intézését,
• m) részt vesz a mezőgazdasági területek megóvásával kapcsolatos helyi rendelet(-ek) előkészítésében, véleményezi azokat.

122. § A Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság feladatai különösen:

• a) véleményezi az Önkormányzat vállalkozási, fejlesztési koncepcióinak kidolgozását,
• b) véleményezi az Önkormányzat tulajdonában, illetve kezelésében lévő ingatlanok hasznosítását,
• c) véleményezi az önkormányzati lakások, helyiségek elidegenítését, építési telkek hasznosítását és egyéb privatizációs kérdéseket,
• d) szoros kapcsolatot tart az Önkormányzat bizottságaival és más külső szervekkel,
• e) versenytárgyalásokat javasol az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátása érdekében, a beérkezett anyagokat véleményezi,
• f) véleményezi az Önkormányzat gazdálkodását, felméri a lehetőségeket a bevételek növelésére,
• g) véleményezi az éves költségvetés összeállítását,
• h) véleményezi a polgármester által javasolt, a költségvetést érintő átcsoportosításokat, előirányzat módosításokat, előterjesztésenként 10.000.000.- forint keretösszeg erejéig. (Az átcsoportosításokról és előirányzat-módosításokról a képviselő-testület dönt),
• i) véleményezi a kereskedelmi tárgyú előterjesztéseket,
• j) tanulmányozza az önkormányzat és költségvetési szervei éves közbeszerzési terveiről szóló tájékoztatót,
• k) véleményezi az önkormányzat, mint ajánlatkérő által indítandó, a közösségi értékhatárt meghaladó közbeszerzési/tervpályázati eljárások esetén a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívást/tervpályázati kiírást,
• l) tanulmányozza az önkormányzat, mint ajánlatkérő által indítandó, a közösségi értékhatárt meghaladó közbeszerzési/tervpályázati eljárások esetén az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót,
• m) tanulmányozza az önkormányzat és költségvetési szervei által lefolytatott közbeszerzési eljárásokról készített éves statisztikai összegzésről szóló tájékoztatót,
• n) a bizottság egy tagja részt vesz az önkormányzat által indítandó közösségi értékhatárt meghaladó közbeszerzési eljárások bíráló bizottságában. A bizottsági tag személyéről a bizottság egyszerű többséggel dönt,
• o) kezdeményezésére meghallgatja a lobbistát.

123. § A Jogi és Ügyrendi Bizottság feladatai különösen:

• a) az SZMSZ-t karbantartja és javaslatot tesz szükség szerinti módosítására,
• b) állást foglal a képviselő-testületi ülésen felmerülő ügyrendi kérdésekben,
• c) lebonyolítja a titkos szavazásokat,
• d) a Hivatal és a Jegyző rendelet-tervezeteinek – kivételt képeznek a költségvetéssel, mérlegbeszámolóval kapcsolatos rendeletek, a kerületi építési szabályzat és a településképi rendelet –előzetes véleményezése,
• e) a Képviselő-testület vagy a polgármester felkérésére a bizottság kompetenciájába tartozó egyéb feladatokat végrehajtja,
• f) az előterjesztés napirendre vétele során illetékességi vita esetén dönt,
• g) előterjesztés benyújtásával javaslatot tesz a polgármester jutalmazására,
• h) elvégzi a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának vizsgálatát,
• i) nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester, alpolgármester(-ek) vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást és annak eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet. A képviselői, valamint polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási szabályokat e rendelet 5. melléklete, az adatvédelmi szabályokat e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
• j) átveszi az önkormányzati képviselő által tett lemondó nyilatkozatot, és erről értesíti a Képviselő-testületet,
• k) eljár összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyekben, eljárásának eredményét a Képviselő-testület elé terjeszti.

124. § A Szociális és Egészségügyi Bizottság feladatai különösen:

• a) figyelemmel kíséri az Önkormányzat területén az egészségügyi és szociális ellátást, a szociális gondozás helyzetét, a szenvedélybetegségek elleni küzdelem javítása érdekében tett intézkedéseket, a gyógyító, megelőző ellátást, valamint a közegészségügyi és járványügyi helyzetet,
• b) figyelemmel kíséri az egészségügyi intézmény valamint a vállalkozási formában működő alapellátást nyújtó házi, gyermek, valamint fogorvosok működését, működésükhöz szükséges feltételek alakulását, fejlesztésükhöz szükséges eszközöket.
• c) figyelemmel kíséri az ágazat gazdálkodását,
• d) munkaterve alapján beszámoltatja az intézményeket a működésükről, a beszámoló alapján intézkedésekre tesz javaslatot a Képviselő-testület felé,
• e) segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását,
• f) működési területén ellenőrzi a lakosság panaszainak, javaslatainak intézését,
• g) javaslatot tehet az „Év Egészségügyi Dolgozója” valamint az „Év Szociális Dolgozója” cím adományozására,
• h) véleményezi a felnőtt valamint a gyermek háziorvosi és felnőtt valamint gyermek fogorvosi praxisokra kötött feladatellátási szerződések módosítását.

125. § Az Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság feladatai különösen:

• a) kialakítja a kerület óvodai nevelési és közművelődési koncepcióját, amely meghatározza a főbb célokat és prioritásokat,
• b) javaslatot tehet az Önkormányzat közművelődési koncepciójára
• c) javaslatot tesz a művelődési intézmények működésének összehangolására és színvonalasabbá tételére,
• d) figyelemmel kíséri az óvodai nevelési, művelődési intézkedések kidolgozását, véleményezi azokat, majd ellenőrzi végrehajtásukat,
• e) javaslatot tehet közművelődési intézmény létrehozására, átszervezésére, összevonására, szétválasztására, megszüntetésére, elnevezésére,
• f) munkaterve alapján szakmai, nevelési-pedagógiai, pedagógiai kérdésekben egyeztet az intézmények vezetőivel, javaslatot tehet a hiányosságok megszüntetésére, beszámoltatja az intézményeket működésükről, a beszámoló alapján intézkedésre tesz javaslatot a Képviselő-testület felé,
• g) figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységet,
• h) működési területén fórumot ad az óvodai neveléssel és közművelődéssel kapcsolatos társadalmi észrevételeknek (igényfeltárás, érdekegyeztetés),
• i) javaslatot dolgoz ki az ágazathoz tartozó intézmények fejlesztésének lehetőségeiről, az ágazat gazdálkodásáról,
• j) véleményezi a közterület-elnevezéseket érintő előterjesztéseket,
• k) részt vesz a helyi ifjúságpolitika kialakításában, a fejlesztési célkitűzések meghatározásában,
• l) közreműködik az ifjúságpolitika céljait szolgáló önkormányzati pénzeszközök felhasználási irányának és arányainak meghatározásában és figyelemmel kíséri annak végrehajtását,
• m) részt vesz a jelentősebb ifjúsági intézkedések kialakításában és végrehajtásának ellenőrzésében,
• n) figyelemmel kíséri az ifjúsággal kapcsolatos nevelési irányelvek érvényesülését, elemzi az ifjúságra ható tényezőket,
• o) véleményezi a sportkoncepciót, valamint a kerület sportéletét érintő előterjesztéseket.
• p) véleményezi a sporttal kapcsolatos döntések előkészítését, a sporttal kapcsolatos előterjesztéseket,
• q) javaslatot tehet a közművelődéssel foglalkozó civil szervezetek finanszírozására,
• r) javaslatot tehet az Önkormányzat területén, közterületen, középületen lévő műalkotások felújítására, elhelyezésére,
• s) javaslatot tehet a „Soroksár Gyermekeiért” kitüntetés adományozására,
• t) javaslatot tehet az „Év Pedagógusa” cím adományozására.

126. § A Képviselő-testület tagjai közül az önkormányzat társadalmi szervezetekkel kapcsolatos feladatainak felügyeletére, minősített többséggel meghozott határozatával civil tanácsnokot választ.

127. § A Képviselő-testület tagjai közül az önkormányzat ifjúságpolitikai fejlesztési célkitűzései és az ifjúsági intézkedések megvalósulásának, továbbá az ifjúság-nevelési irányelvek érvényesülésével kapcsolatos feladatainak felügyeletére, minősített többséggel meghozott határozatával ifjúsági tanácsnokot választ.

128. § A Képviselő-testület tagjai közül az önkormányzat közlekedéssel és közmű szolgáltatással kapcsolatos feladatainak felügyeletére, a kerületet (is) érintő közlekedési problémák feltárására és azok megoldási javaslatainak kidolgozásában való közreműködésére minősített többséggel meghozott határozatával közlekedési és közmű szolgáltatási tanácsnokot választ.

129. § A Képviselő-testület tagjai közül az önkormányzat helyi környezet- és klímavédelemmel kapcsolatos feladatainak felügyeletére, minősített többséggel meghozott határozatával klíma- és környezetvédelmi tanácsnokot választ.

130. § (1) A tanácsnokok feladatkörébe tartozó témakörben készülő Képviselő-testületi vagy bizottsági előterjesztések – egyedi hatósági ügyekben készült előterjesztés kivételével - készítése során a témában érintett tanácsnok véleményét ki kell kérni. A tanácsnokok véleményüket írásban kötelesek kifejteni és legkésőbb az adott előterjesztésnek a képviselők részére történő kiküldését megelőző munkanap 12 óráig a jegyző részére elektronikus úton eljuttatni, melyet az előterjesztéshez csatolni kell.

(2) A tanácsnokok nevét e rendelet 6. függeléke tartalmazza.

131. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

132. § (1) A polgármester illetményének összegét a Mötv. 71. § (2) bekezdése, költségtérítésének összegét a Mötv. 71. § (6) bekezdése határozza meg, amelyet már az alakuló ülésen köteles a képviselő-testület forintosítva határozatában deklarálni.

(2) A polgármester éves jutalmának megállapítására a Jogi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot a Képviselő-testületnek.

133. § A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról és támogatásokról szóló helyi önkormányzati rendeletben szabályozott rendelkezések a polgármesterre az ott meghatározott körben vonatkoznak.

134. § A polgármester a Mötv. 72. § (4) bekezdésére tekintettel a Mötv. 39. §-ában meghatározottak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

135. § (1) A polgármester feladatai –a Mötv. polgármesterre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározottakon túl– a Képviselő-testület működésével kapcsolatban különösen:

• a) a frakcióvezetőkkel és a független képviselők megbízottjával történt előzetes egyeztetés után a képviselők ülésrendjének meghatározása,
• b) a Képviselő-testület üléseinek a jegyző közreműködésével történő előkészítése,
• c) a Képviselő-testület határozatai végrehajtásának szervezése, ellenőrzése,
• d) Képviselő-testület bizottságai tevékenységének figyelemmel kísérése és segítése.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározottakon túl:

• a) a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen írásban tesz jelentést a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, illetve az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről,
• b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Képviselő-testület hatásköréből rá átruház.

(3) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott, nem hatósági hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza; az önkormányzati hatósági hatáskörök átruházásáról külön helyi önkormányzati rendelet rendelkezik.

(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – a következő ügyekben döntést hozhat:

• a) elismerő címek és kitűntetések adományozásáról,
• b) az óvodák és tagintézményeik heti és éves nyitvatartási rendjéről,
• c) adott évben indítható óvodai csoportok számának engedélyezéséről,
• d) a bölcsőde nyári zárva tartásának jóváhagyásáról,
• e) az egészségügyi alapellátásban praktizáló háziorvosok egyedi kérelmei esetében a helyettesítés, tartós helyettesítés engedélyezéséről,
• f) a felnőtt, valamint a gyermek háziorvosi és felnőtt, valamint gyermek fogorvosi praxisok privatizációja, illetve tulajdonosváltás esetén a feladatellátási szerződés megkötéséről, megszűntetéséről.

A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan és alább meghatározott önkormányzati ügyekben:

• a) helyi támogatás iránti kérelmek elbírálása (amennyiben nem jár a költségvetési rendeletben biztosított keretösszeg növelésével)
• b) utcaelnevezési javaslattétel a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztés érdekében,
• c) kisajátítás kártalanítási összeg elfogadása, valamint kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése,
• d) jogszabályon vagy szerződésen alapuló elővásárlási joggal kapcsolatos döntés meghozatala,
• e) az egészségügyi, a szociális, a nevelési, a kulturális és közművelődési intézményvezetői pályázatok pályázati feltételeinek meghatározása és a pályázatok kiírása,
• f) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Szociális Ösztöndíj programhoz való csatlakozásról, valamint a pályázat kiírásáról, pályázatok elbírálásáról szóló döntés meghozatala,
• g) Soroksári tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó pályázat kiírása, a pályázatok elbírálása.

(6) A polgármester irányítja az alpolgármester(-eke)t feladataik ellátásában.

136. § A polgármester feladata a Hivatal tevékenységével kapcsolatban különösen:

• a) a jegyző útján irányítja a Hivatalt,
• b) beszámoltatja a jegyzőt a hatósági, igazgatási tevékenység végzéséről,
• c) a Képviselő-testület és a bizottságok működésével, feladataival kapcsolatban utasításokat ad a Hivatal részére,
• d) kezdeményezi a Hivatalra háruló legfontosabb feladatoknak vezetői vagy apparátusi értekezleten való megtárgyalását.

137. § A polgármester együttműködik a társadalmi, egyházi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a kerületben székhellyel, telephellyel rendelkező gazdasági társaságokkal, vállalatokkal, vállalkozókkal, intézményekkel. Ezek vezetőiről jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.

138. § A polgármester a vonatkozó önkormányzati társulási megállapodásban meghatározottak szerint, de évente legalább egyszer beszámol a Képviselő-testületnek a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról.

139. § Az a képviselő, aki a 135. § (1) bekezdés a) pontja alapján meghatározott ülésrendet önkényesen megváltoztatja, és előzetes figyelmeztetés ellenére nem állítja vissza az eredeti állapotot, a 36. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott rendbírsággal sújtható. A rendbírság az eredeti állapot helyreállításáig óránkénti rendszerességgel ismételten kiszabható.

140. § A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére, valamint egyes önkormányzati feladatok ellátására saját tagjai közül egy, továbbá egy, nem képviselő-testületi tag főállású, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló alpolgármestert választ.

141. § Az alpolgármester(-ek) a polgármester mellett dolgoznak, szakterületükön döntések előkészítésével segítik a polgármestert. Az alpolgármester(-ek) a Képviselő-testületnek tartoznak felelősséggel, de az operatív napi munkában a polgármester irányításával látják el feladataikat.

142. § (1) A polgármestert távollétében a Képviselő-testület elnökeként végzett tevékenységében a polgármester által kijelölt alpolgármester(-ek) helyettesíti.

(2) Az alpolgármester(-ek) együttműködnek a polgármesterrel az Önkormányzat képviseletében, a bizottságok munkájának összehangolásában.

143. § Az alpolgármester(-ek) munkafeltételeit a jegyző köteles biztosítani.

144. § E rendeletnek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit – eltérő rendelkezés hiányában – az alpolgármester(-ek)re is alkalmazni kell.

145. § Az alpolgármester(-ek) a Mötv. 79. § (2) bekezdésére és a Mötv. 72. § (4) bekezdésére tekintettel a Mötv. 39. §-ában meghatározottak szerint köteles(-ek) vagyonnyilatkozatot tenni.

146. § A jegyző a polgármester irányításával vezeti a Hivatalt, a Hivatal tagozódása szerinti osztályok vezetői útján.

147. § A jegyző az Mötv-ben meghatározott feladatain túl:

• a) közreműködik az Önkormányzat rendeleteinek kidolgozásában, gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, illetve közzétételéről,
• b) a polgármester irányításával gondoskodik a Képviselő-testület
  • ba) üléseinek időben történő előkészítéséről,

148. § (1) A jegyző jogkörét távollétében az aljegyző gyakorolja, akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a jegyzői feladatok ellátására a jegyzői pályázat elbírálásáig, legfeljebb azonban hat hónap időtartamra a polgármester a Hivatal dolgozói közül jogi egyetemi vagy igazgatásszervező végzettségű köztisztviselőt bízhat meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak szerint megbízott jegyző jogaira és kötelezettségeire e rendelet jegyzőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

149. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátására önálló polgármesteri hivatalt (továbbiakban: Hivatal) tart fenn.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a 2. melléklet tartalmazza.

150. § A Hivatal a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek tekintetében kiegészítő jelleggel, közszolgáltatásként, külön erre vonatkozó megállapodásban rögzített feltételekkel, azok gazdasági, pénzügyi és műszaki feladatait ellátja.

151. § A Hivatalban vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzékét a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

152. § (1) Az Önkormányat a jogi személyiséggel rendelkező, RSD Parti Sáv Önkormányzati Társulás tagja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott társulás feladat- és hatáskörébe tartozik a Ráckevei (Soroksári) – Duna-ág vízminőségének javítása, ennek érdekében a „Szennyező anyagok kivezetése a parti sávból” projekt megvalósítása.

153. § (1) A Képviselő-testület a Mötv., valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. (a továbbiakban: Nek tv.) alapján szoros együttműködést tart fenn a kerületi nemzetiségi önkormányzatokkal. Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködésük szabályait külön megállapodásban rögzítik.

(2) A Soroksári Bolgár Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési megállapodást e rendelet 7. melléklete tartalmazza.

(3) A Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési megállapodást e rendelet 8. melléklete tartalmazza.

(4) A Soroksári Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési megállapodást e rendelet 9. melléklete tartalmazza.

(5) A nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek és tagjainak felsorolását e rendelet 7. számú függeléke tartalmazza.

154. § Amennyiben jogszabály előírja a nemzetiségi önkormányzatok véleményének kikérését a Képviselő-testület döntéshozatala előtt, a döntést a nemzetiségi önkormányzat véleménye nélkül meghozni nem lehet.

155. § A polgármester együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzatok vezetőivel és szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer tájékoztatja őket az Önkormányzat munkájáról, ezen belül különösen a helyi nemzetiséget érintő kérdésekről.

156. § A jegyző a helyi nemzetiséget érintő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által benyújtott előterjesztést köteles a Képviselő-testület soron következő ülésére beterjeszteni és az előterjesztőt tanácskozási joggal meghívni, amennyiben az előterjesztés a testületi ülést megelőző harmadik hét szerdájáig a Hivatalba megérkezik.

157. § Az Önkormányzat – az éves költségvetésének kereti között – e rendelet 7. - 9. mellékletei szerinti Együttműködési megállapodásokban foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére a testületi működésükhöz szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

158. § Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok közötti kapcsolattartás technikai feltételeit a Polgármester a Jegyző útján biztosítja.

159. § A Képviselő-testület az Önkormányzat tárgyévi költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve különösen Magyarország központi költségvetésről szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, a Mötv., az államháztartásról szóló törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.

160. § A költségvetés tárgyalása általában két fordulóban történik:

• a) az első fordulóban felméri a Képviselő-testület az igényeket, elemzés, helyzetfelmérés alapján meghatározza a prioritásokat,
• b) a második fordulóban az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét tárgyalja a Képviselő-testület.

Indokolt esetben a költségvetés tárgyalása több fordulós is lehet.

161. § A polgármester az Önkormányzat gazdálkodásának első félévi teljesítéséről szeptember 15-ig, míg a harmadik negyedéves helyzetéről a novemberi rendes, munkaterv szerinti ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

162. § A jegyző által előkészített éves költségvetési beszámolót (zárszámadási rendelet-tervezetet) a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.

163. § Az Önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv., valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992.(XI.6.) Korm. rendelet alapján végzi, a vagyontárgyak elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti jog gyakorlásáról szóló helyi önkormányzati rendelet szabályozza.

164. § A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának növelése érdekében a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint részt vehet vállalkozásokban.

165. § (1) Ez a rendelet 2021. április 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépését követően

• a) e rendelet karbantartása, a módosításról szóló rendelet-tervezet szükség szerinti előterjesztése a jegyző feladata,
• b) az a) pontban meghatározott feladat teljesítéséről a polgármester útján a jegyző köteles rendszeres tájékoztatást adni az arra illetékes bizottság részére,
• c) az illetékes bizottság a munkatervében meghatározott időpont(ok)ban tájékoztatja a Képviselő-testületet a mellékletek lényeges változásairól és szükség szerint kezdeményezi a rendelet módosítását.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásának koordinálásáért és a képviselő-testületi döntést, illetve jóváhagyást igénylő előterjesztések beterjesztéséért a polgármester felelős.

166. § Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 26/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet.