1. § A jelen rendelet hatálya kiterjed Pázmánd község közigazgatási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, a Szoctv. 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre, valamint a hajléktalan személyekre, figyelemmel a Szoctv. 7. § (1) bekezdésére.

2. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat a Szoctv. 4. §-a szerint kell értelmezni.

3. § Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság megállapításáról és megszüntetéséről, a fizetendő térítési díjról a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

4. § (1) A jelen rendelet szerinti eljárásban a Szoctv. 5-16. §-ait, illetve – a Szoctv. 5. § (1) bekezdése alapján – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmat a Szoctv. 4. §-a szerint kell értelmezni.

(3) A kérelmező jogosultságának megállapítása iránti eljárásban, az egy főre eső jövedelem számításánál figyelembe kell venni a kérelmezőt vagy házastársát/élettársát terhelő lakáscélú hitel havi törlesztő összegét is, feltéve, hogy a lakáscélú hitel a lakhatást biztosító lakóingatlant terheli.

5. § (1) A szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani az e célra biztosított formanyomtatványon személyesen a Pázmánd Polgármesteri Hivatalba (a továbbiakban: hivatal) ügyfélfogadási időben vagy postai úton a hivatal címére.

(2) A szociális támogatás hivatalból is megállapítható. A támogatás kezdeményezésére a szociális, egészségügyi, nevelési és oktatási intézmények vezetői és meghatalmazott munkatársai is jogosultak, amennyiben működési területükön szociálisan rászoruló személyről szereznek tudomást.

6. § (1) A kérelmező a kérelem benyújtásakor nyilatkozik saját és háztartásában élő személyek adatairól, vagyoni és jövedelmi viszonyairól.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatok valódiságát a kérelemnyomtatványon feltüntetett dokumentumokkal kell igazolni.

7. § (1) A pénzbeli ellátások folyósítása lakossági folyószámlára utalással vagy lakcímre postai átutalással történik, de létfenntartást veszélyeztető élethelyzetre való tekintettel az önkormányzat házi pénztárából is történhet a kifizetés.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését a Szoctv. 17. §-a alapján kell elvégezni.

(3) Az ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges ténynek, jövedelmi, vagyoni viszonyainak, lakóhelyének változásáról annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles a hatáskört gyakorló szervet, személyt értesíteni.

8. § (1) Az önkormányzat jogosult részére pénzbeli és természetbeni szociális támogatást nyújt.

(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az alábbi ellátások állapíthatóak meg:

• a) pénzbeli ellátásként
  • aa) lakásfenntartási települési támogatást,
  • ab) rendkívüli pénzbeli támogatást,
  • ac) első lakáshoz jutók támogatása,
  • ad) születési támogatás,
• b) természetbeni ellátásként
  • ba) rendkívüli települési támogatást,
  • bb) személyes gondoskodást biztosító alapellátások.

9. § (1) Lakásfenntartási települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a lakhatását biztosító lakóépülettel kapcsolatosan fenntartási gondjai jelentkeznek, mivel rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 270 %-át nem haladja meg. A kérelmet a jelen rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(2) Lakásfenntartási települési támogatás a kérelem benyújtását követő időszakban jelentkező, a kérelmezőt vagy a vele közös háztartásban élőt terhelő közüzemi díjak megfizetésére adható. A kérelem beadását megelőző időszakban meg nem fizetett közüzemi díjak támogatására lakásfenntartási települési támogatás nem állapítható meg.

(3) A lakásfenntartási települési támogatás legkisebb összege 3.000.-Ft, legmagasabb összege 10.000.- Ft,

(4) Lakásfenntartási Támogatást legfeljebb 12 hónap időtartamra lehet megállapítani.

10. § (1) Rendkívüli pénzbeli támogatásra jogosult azon kérelmező, aki olyan rendkívüli élethelyzetbe került, amely átmeneti financiális gondokat eredményezett és családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 300 %-át nem haladja meg. A kérelmet a jelen rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A rendkívüli pénzbeli támogatás legkisebb összege 5.000.- Ft, legnagyobb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet súlyosságától függően. A támogatás egy évben legfeljebb kétszer adható.

(3) Rendkívüli pénzbeli támogatás adható akkor is, ha a gyermek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás céljából a gyermek és a fiatal felnőtt jogán az a szülői felügyeletet gyakorló szülő, törvényes képviselő vagy gondozást végző személy jogosult rendkívüli települési támogatásra, akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 270 %-át és a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, illetve létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A rendkívüli települési támogatás összege gyermekenként legalább 3.000.-Ft, legfeljebb 10.000.-Ft a rászorultságot megalapozó életviszonytól függően.

(4) Az a kérelmező, aki rendkívüli pénzbeli támogatásra nem jogosult, de olyan méltányolható, kiemelkedően súlyos élethelyzetbe került, amely alapja elemi csapás okozta kár, sérelem, vagy tartós kórházi ápolással járó betegséggel küzd vagy súlyos balesetet szenvedett, illetve családtagja vagy közeli hozzátartozója hunyt el, kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül krízis helyzeti rendkívüli pénzbeli támogatás állapítható meg számára. A krízis helyzeti rendkívüli pénzbeli támogatás összege legfeljebb 50.000, - Ft-ig terjedhet.

11. § (1) Rendkívüli pénzbeli támogatás igényelhető:

• a) rendkívüli eseti támogatásként az átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy vele közösháztartásban élők kiadásainak mérséklésére,
• b) A gyermek családban történő gondozásának költségeihez nyújtott támogatásra vagy
• c) egyéb rendkívüli, méltánylást érdemlő élethelyzet vagy időszakos létfenntartási gondok esetén, figyelemmel a (2) bekezdésre..

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek, valamint időszakos létfenntartási gondnak minősül különösen:

• a) a kérelmező hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő 15 napos kezelést, ellást elérő, meghaladó betegsége, sérülése,
• b) családfenntartó halála, vagy súlyos – legalább 15 napot elérő – kórházi kezelése,
• c) egy hónapot meghaladóan rendszeres pénzellátás megszűnése (nyugdíjellátás, rokkantellátás, járadék folyósítás), feltéve, hogy ennek okán a mindennapi megélhetés kerül veszélybe,
• d) munkaviszony megszűnése a munkáltató rendes felmondása által, a jogviszony megszűnését követő naptól, feltéve, ha a kérelmező nem részesül végkielégítésben,
• e) lakhatást veszélyeztető krízisállapot (több hónapja fennálló lakásfenntartással kapcsolatos közüzemi, szolgáltatási díjhátralék),
• f) lakhatását veszélyeztető elemi kár elszenvedése,
• g) bűncselekmény vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés stb.) következtében bekövetkezett kár, sérülés.

12. § (1) A rendkívüli eseti települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, mely esetben a támogatás mértéke legfeljebb 60.000.-Ft.

(2) Kamatmentes kölcsön annak állapítható meg, akinek átmeneti pénzügyi nehézségei belátható időn belül megoldódnak és a kölcsön visszafizetésére képes lesz.

(3) A kölcsönként folyósított rendkívüli települési támogatás szerződés megkötésével vehető igénybe, és azt legfeljebb egy év alatt, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(4) Az első törlesztő részlet visszafizetése az ellátás kifizetésének hónapját követő második hónaptól esedékes. A törlesztő részleteket minden hónap 10-ik napjáig kell az önkormányzat házipénztárába vagy számlájára megfizetni.

(5) A törlesztő részletek visszafizetésének elmulasztása esetén - egyszeri felhívást követően - a hátralévő összeget egy összegben vissza kell fizetni.

13. § (1) Első lakáshoz jutási támogatást igényelhetnek azon házaspárok vagy MOKK Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába bejegyzett élettársi kapcsolatban élők (továbbiakban: házastársak), akik megfelelnek e rendelet 13. § (2)-(5) bekezdésekben meghatározott feltételeknek.

(2) Azon házastársak nyújthatnak be első lakáshoz jutó támogatás iránti kérelmet a 3. mellékelt szerinti nyomtatványon kel benyújtani. A kérelem benyújtásának feltételei:

• a) akik közül legalább az egyik házastárs a 42. életévét nem töltötte be és legalább 2 gyermekkel rendelkeznek vagy nyilatkoznak, hogy két gyermeket vállalnak a kérelem benyújtásától számított 5 éven belül,
• b) Akik közül legalább az egyik házastárs 3 éve életvitelszerűen – lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezve – Pázmánd településen él,
• c) Pázmánd Község Önkormányzat mindenkor hatályos Helyi Építési Szabályzata szerinti LF, LKE és Vt területi besorolású településrészén kívánnak építkezni vagy használt házat, házrészt, lakást vásárolni, továbbá, akik
• d) vállalják, hogy a támogatásért 5 évre szóló elidegenítési tilalommal kapcsolatos vállalást tesznek, amelynek földhivatali bejegyzéshez hozzájárulnak,
• e) kijelentik, hogy a támogatásból épített vagy megvásárolt ingatlan lesz a család lakó- és tartózkodási helye, legalább a c) pont szerinti időtartam idejére.

(3) A kérelmet a hivatalba kell benyújtani. A kérelem egész évben benyújtható.

(4) A kérelemhez lakóház építése esetén az építési vagy használatbavételi engedélyt, vétel esetén az adás-vételt igazoló szerződést vagy a tulajdont igazoló ingatlan bejegyzést (tulajdoni lapot) mellékelni kell.

(5) A támogatásból kizáró körülmény, ha a kérelmező, vagy házastársa a kérelem tárgyát megjelölt ingatlanon túl további saját tulajdonú lakással vagy lakóépülettel, házzal vagy házrésszel rendelkezik az ország bármely területén.

(6) Első lakáshoz jutók támogatása címén az igénylők részére egyszer legfeljebb 300.000.-Ft vissza nem térítendő támogatás adható.

(7) A támogatást teljes összegében vissza kell fizetnie a támogatottnak, amennyiben az (1) bekezdés c)-d) pontjaiban meghatározott feltételeket nem teljesíti a támogatott. Amennyiben a kérelmező az általa vásárolt, épített lakás használatba vételétől (tulajdonjog bejegyzésétől, használatba vételi engedélytől) számított öt éven belül azt elidegeníti, vagy a támogatás odaítélésénél a képviselő-testületet félrevezeti, illetve a lakást jövedelemszerzés céljából hasznosítja, köteles a támogatást azonnal és egy összegben visszafizetni az önkormányzat részére a mindenkori jegybanki alapkamattal megemelt összegben.

(8) Lakásfelújítási támogatást igényelhetnek azon 13. § (1) bekezdés szerinti házaspárok, akik megfelelnek a 13. (2) bekezdés a)-b) pontban meghatározott feltételeknek, és:

• a) új házasságkötésre vagy élettársi kapcsolat létrehozására került sor, vagy
• b) új gyermek születése vagy örökbefogása történik.

14. § (1) Kérelemre a polgármester a gyermek születésére tekintettel egyszeri támogatást nyújt a pázmándi állandó bejelentett lakóhelyén legalább kettő éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy lakóingatlan tulajdonnal és pázmándi állandó bejelentett lakhellyel rendelkező legalább 3 hónap életvitelszerű tartózkodó, a gyermeket saját háztartásában nevelő törvényes képviselő részére. A kérelmet a jelen rendelet 4. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A támogatást a gyermek törvényes képviselője igényelheti a gyermek születését követő 60 napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, lakcímkártyájának másolatát, valamint a kérelmező nyilatkozatát az életvitelszerű tartózkodás tényéről, illetve arról, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli.

(4) A támogatás mértéke gyermekenként egységesen 40.000, - forint.

(5) A (4) bekezdés szerinti támogatásra egy gyermekre tekintettel csak egy személy jogosult.

15. § A rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátás formájában is biztosítható:

• a) gyógyszer költségekhez nyújtott,
• b) temetési szolgáltatás igénybevételéhez nyújtott,
• c) köztemetési költségeinek támogatása,
• d) szociális étkeztetési,
• e) közüzemi díj hátralék megfizetéséhez nyújtott

támogatás formájában.

(1) A 15. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti kérelmet a jelen rendelet 5. melléklete szerinti nyomtatványon, míg a d) pont szerinti kérelmet a jelen rendelet 6. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

16. § (1) A polgármester a gyógyszerkiadások viseléséhez havi rendszerességgel települési támogatást nyújthat annak a szociálisan rászoruló személynek, aki nem jogosult alanyi vagy normatív közgyógyellátásra, és

• a) akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 220%-át, egyedülálló vagy egyedül élő esetén 270%-át, és
• b) a részére megállapított havi rendszeres gyógyszerköltség térítési díjának összege az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 75 %-át meghaladja,
• c) és akinek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság írásban (határozattal) elutasította alanyi vagy normatív közgyógyellátási igényre benyújtott kérelmét.

(2) A gyógyszerkiadások viseléshez nyújtandó települési támogatás legfeljebb 6 hónap időtartamra kerül megállapításra, és összege legfeljebb havi 5.000.-Ft lehet.

(3) A kérelemhez csatolni kell a háziorvos, vagy szakorvos által felírt, a kérelmező által rendszeresen szedett gyógyszerekről

• a) a gyógyszertár igazolását a felírt gyógyszerek (gyógyászati eszközök) térítési díjának összegéről,
• b) a háziorvos vagy a szakorvos igazolását a felírt gyógyszerkészítmény szedés várható időtartamáról.

17. § (1) Elhunyt pázmándi lakos eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás céljából igényelt egyszeri rendkívüli települési támogatásra jogosult az a pázmándi bejelentett lakóhellyel rendelkező kérelmező, aki saját nevére szóló számlával igazolja, hogy az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott.

(2) A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 2 hónapon belül kell előterjeszteni, a halotti anyakönyvi kivonat, valamint a kérelmező személy nevére szóló, temetés költségeit igazoló számlák bemutatásával.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás összege 30.000.- Ft.

18. § (1) A polgármester az eltemettetésre köteles személy kérelmére a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól mentesíti a kérelmezőt, ha családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében 250 %-át, vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs és különös méltánylást érdemlő körülmények állnak fenn esetében.

(2) Különös méltánylást érdemlő körülmények különösen a kérelmező családjában:

• a) fennálló munkanélküliség,
• b) fennálló tartós súlyos betegség, vagy
• c) legalább két kiskorú gyermek nevelése.

(3) A kérelemben szereplő különös méltánylást érdemlő körülményt a kérelmező igazolni köteles.

19. § (1) A polgármester támogatásban részesítheti azon kérelmezőt, akinek 2 hónapot meghaladó közüzemi tartozása van, és akinek jövedelmi viszonyai, valamint aki a 11. § (2) bekezdésben meghatározott élethelyzet, létfenntartási gond kialakulása okán, nem tudja fizetni a hátralékát, amely körülmények fennállása miatt kikapcsolási veszély fenyegeti a kérelmezőt (közüzemi díj hátralék megfizetéséhez nyújtott támogatás).

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás annak a kérelmezőnek adható, akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén 250 %-át.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) A támogatás megállapítására irányuló kérelem bármikor beadható. A támogatás mértéke havonta 2.000.- forint. A támogatás folyósításának maximális időtartama 6 hónap.

20. § (1) Az önkormányzat az étkeztetés keretében főétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt biztosít szociálisan rászorultaknak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést saját alapítású költségvetési intézménye, a Királyi Konyha Gyermekekért Intézmény útján, az azzal kötött szerződés alapján biztosítja a kérelmező részére.

21. § (1) Szociális étkeztetés tekintetében 50 %-os térítési díjkedvezményben részesül a szociális étkezés térítési díjából az a személy, aki

• a) 70. életévét, illetve a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedülálló esetén 450 %-át.
• b) akit egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni (aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni), és akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetén 300 %-át.
• c) akit fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni (fogyatékos az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül), és akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetén 300 %-át.
• d) akit pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni (aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes, de pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége tényéről szakorvosi igazolással rendelkezik), és akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetén 300 %-át.

(2) Szociális étkeztetés tekintetében 70 %-os térítési díjkedvezményben részesül a szociális étkezés térítési díjából az a személy, aki

• a) 70. életévét, illetve a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetén 350 %-át.
• b) akit egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni (aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni), és akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetén 350 %-át.
• c) akit fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni (fogyatékos az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül), és akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetén 350 %-át.
• d) akit pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni (aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes, de pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége tényéről szakorvosi igazolással rendelkezik), és akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetén 350 %-át.
• e) aki hajléktalan, figyelemmel a Szoctv. 4. § (2)-(3) bekezdésekre, és a 7. § (1) bekezdésre.
• f) 14 év alatti gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő, gyermekenként, és akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át

22. § (1) Az étkeztetés iránti kérelmet Pázmánd Önkormányzat Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani, személyesen vagy postai úton, valamennyi szükséges melléklettel felszerelve. Étkeztetés megállapítására hivatalból is sor kerülhet.

(2) A szociális rászorultságot, egészségi állapotot, fogyatékosságot, pszichiátriai vagy szenvedélybetegséget háziorvosi vagy kezelőorvosi szakvéleménnyel kell igazolni.

(3) Az étkeztetés igénybevétele iránti kérelemhez a kérelmezőnek nyilatkoznia kell nettó havi jövedeleméről és mellékelni kell jövedelmi adatok valódiságát bizonyító iratokat.

(4) A jövedelemvizsgálat során az Szt. 4. § (1) bekezdését, valamint az Szoctv. 10. §-át megfelelően kell alkalmazni.

23. § (1) A szociális ellátás igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásban megállapodást köt az ellátást biztosító intézmény vezetőjével.

(2) A megállapodás tartalmazza:

• a) az ellátás kezdőidőpontját, tartamát,
• b) az étkeztetés módját,
• c) térítési díj összegét, a fizetés módját, helyét, időpontját,
• d) az ellátás mellőzése esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályait, és
• e) az ellátás megszüntetésének eseteit.

24. § A polgármester által külön eljárás kertében biztosítható ellátás esetei:

• a) a) ha az igénybevevő önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki az ellátásról gondoskodna, vagy
• b) b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás követezett be, ami a gyorsított ellátást igényli.

25. § (1) A jogosult, illetve törvényes képviselője az ellátás megszüntetését kezdeményezheti az intézményvezetőnél. Az ellátás a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

(2) Az önkormányzat megszünteti az ellátást:

26. § Az önkormányzat a következő személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat biztosítja:

• a) házi segítségnyújtás,
• b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
• c) családsegítés.
• d) gyermekjóléti szolgáltatás.

27. § (1) Az önkormányzat a 16. § szerinti szolgáltatásokat a HUMÁN Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményi Társulás (2481 Velence, Tópart utca 26.) útján látja el a Társulási Megállapodásban foglaltak szerint látja el.

(2) A 16. § szerinti szolgáltatások igénybevételéről a HUMÁN Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményi Társulás székhely települése, Velence Város Önkormányzata alkot rendeletet.

28. § A jelen rendelet előírásait a folyamatban lévő el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell, feltéve, hogy kedvezőbb helyzetet teremt a kérelmezőnek.

29. § Hatályát veszti a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet.

30. § Ez a rendelet 2021. június 16-án lép hatályba.