„(1a) E § alkalmazásában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy az, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át és neki fel nem róható okból olyan létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe (a továbbiakban: krízishelyzet) került, hogy annak átmeneti megoldására önállóan, külső segítség nélkül képtelen és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna. Krízishelyzetnek minősül különösen: a fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, elemi kár, gyermek fogadása, gyermek neveléséből adódó jelentős többletkiadás, egyéb rendkívüli élethelyzet, vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény bekövetkezése, továbbá a fel nem róható okból munkanélkülivé válás miatti tartós jövedelemcsökkenés.

(1b) E § alkalmazásában létfenntartási gonddal küzdő személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.”

„(1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%‑át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.”

„(1) Az önkormányzat napi egyszeri meleg étkeztetésként szociális étkeztetést biztosít azon személynek, aki

• a) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
• b) rokkantsági nyugdíjas,
• c) baleseti rokkantsági nyugdíjas,
• d) – nyilatkozata szerint – éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti (hajléktalan),
• e) mozgásában korlátozott, vagy önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni akut vagy krónikus megbetegedése miatt, és a megromlott egészségi állapotát az érvényességi időt is tartalmazó háziorvosi/kezelőorvosi igazolással igazolja,
• f) aki fogyatékát, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegségét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21. §-ában meghatározott dokumentummal igazolja.”

„(1a) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az önkormányzat az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt, amely a jogszabályban meghatározottakon túl tartalmazza:

• a) az ellátás megszűnésére vonatkozó tájékoztatást,
• b) a panasztétel lehetőségét, annak kivizsgálásának módját.

(1b) Az ellátás megszűnik

• a) ha az önkormányzat az ellátást jogszabályi változás miatt tovább nem biztosítja,
• b) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, illetve feltételhez kötött szolgáltatás esetén a feltétel bekövetkeztével,
• c) a megállapodás felmondásával (felmondási idő 15 nap),
• d) a jogosult halálával.

(1c) Az önkormányzat külön eljárás nélkül szociális étkeztetést nyújt

• a) természeti katasztrófában, vis major helyzetben érintett személy és
• b) tűzeset miatt létfenntartási helyzetét veszélyeztető személy

részére.”

„(4a) A személyi térítési díj összegének megállapítása a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 3. §‑ában, 6. §‑ában és 9. §‑ában foglalt előírásoknak megfelelően történik.

(4b) A térítési díj megfizetésére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 114. § (2) bekezdésében meghatározott személy köteles.”

„(5) A személyi térítési díjat az ellátást igénylő kérelmére a képviselő-testület a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel egyedi elbírálás alapján csökkentheti vagy elengedheti, amennyiben az ellátott jövedelme vagy háztartásának egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%‑át.”