Sukoró Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 17.) önkormányzati rendelete

Sukoró Építési Szabályzatról szóló 13/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Hatályos: 2021. 11. 18- 2021. 11. 19

Sukoró Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 17.) önkormányzati rendelete

Sukoró Építési Szabályzatról szóló 13/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendeletének módosításáról

2021.11.18.

Sukoró Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. év LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

1. § A Sukoró Építési Szabályzatáról (SÉSZ) című 13/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A területen az OTÉK 32. § építményei, továbbá

a) gazdasági épület (présház, tároló, kerti pihenő)

b) pince,

c) fóliasátor, üvegház,

helyezhető el.
A kertes mezőgazdasági területeken lakóház és üdülőépület, illetve állattartó telep nem létesíthető.”

2. § A Sukoró Építési Szabályzatáról (SÉSZ) című 13/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az övezetbe eső, védett természeti területen (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, stb.) csak a természetvédelmi fenntartás, kutatás és bemutatás célját szolgáló, természeti védettség alá nem eső területen pedig csak a legeltetéses állattartáshoz szükséges (istálló, karám) épület létesíthető legalább 5 ha-os telken, max. 100 m2 alapterülettel, szabadon álló beépítési móddal, max. 3,5 m építménymagassággal.”

3. § A Sukoró Építési Szabályzatáról (SÉSZ) című 13/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a „nem kialakult” kategóriába sorolt telek meglévő jellemzői az (1) pont alapján kijelölt és meghatározott építési előírásoknak nem felelnek meg, akkor a telken az alábbi esetekben, illetve szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást folytatni:

a) Ha a telek meglévő beépítési módja nem felel meg az övezeti előírásnak, és az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt új épület elhelyezésénél, vagy meglévő átépítésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság az országos rendelkezések alapján meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, de a telekre vonatkozó egyéb építési előírásokat be kell tartani.

b) Ha a foghíjtelek meglévő teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de a min. telekterület 80%-át eléri vagy meghaladja, akkor az egyébként érvényes beépíthetőség engedélyezhető. A telekre vonatkozó egyéb előírásokat is be kell tartani. Ha a telekterület nem éri el a min. telekterület 80%-át, akkor csak telekrendezés után alakulhat ki építési telek. Ha a beépített telek meglévő teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de a meglévő beépítettség mértéke alacsonyabb az övezetre vonatkozó határértéknél, a meglévő alapterület legfeljebb 10%-kal növelhető, de az előírt max. beépítettséget ez esetben sem lépheti túl. A telekre vonatkozó egyéb előírásokat ez esetben is be kell tartani. A meglévő telekméretek – a szabályozási tervlapokon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

c) Ha a telek meglévő beépítettségének mértéke 10%-nál kisebb mértékben túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, homlokzatmagassága nem növelhető, kivéve a meglévő tetőtér-beépítését – ha azt az övezeti előírások lehetővé teszik -, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni. Ha a telek meglévő beépítettségének mértéke 10%-nál nagyobb mértékben túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, akkor csak az épület szintterület-növelés nélküli felújítása lehetséges.

d) Ha a telek meglévő építményének magassága meghaladja az adott övezetre vonatkozó felső határértéket, akkor a meglévő építmények csak úgy bővíthetők, ha azok magassága nem több, mint az övezet előírt max. építménymagassága, és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók. Amennyiben a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.”

4. § (1) A Sukoró Építési Szabályzatáról (SÉSZ) című 13/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi településszerkezeti értékvédelmi terület sajátos építési előírásai

a) a meglévő telekosztást (a szabályozási terv szerinti telekmegosztások figyelembevételével), valamint a meglévő beépítési módot meg kell tartani,

b) az áttört jellegű fakerítés magassága max.. 1,50m lehet.”

(2) A Sukoró Építési Szabályzatáról (SÉSZ) című 13/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Móga utca folytatásában kialakuló új lakóterület

a) a terület beépítése csak a 36. § szerinti közművesítettség után kezdhető meg,

b) gépkocsitárolót csak az építési helyen belül – az épülettel egy tömegben – lehet elhelyezni,”

(3) A Sukoró Építési Szabályzatáról (SÉSZ) című 13/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 38. § (6)–(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A Gádéi dűlő és a Csöntör-hegy közötti új üdülőterület

a) max. 120m2-es épület építhető,

b) gépkocsitárolót csak az építési helyen belül – az épülettel egy tömegben – lehet elhelyezni,

(7) A Gádéi dűlő és a Csöntör-hegy közötti különleges terület, valamint bányaterület

a) a terület beépítése csak a 36. § szerinti teljes közművesítettség után kezdhető meg,

b) a bányaterületen a terepből (a lehetőségek kihasználásával) szabadtéri lelátó alakítható ki,

c) a bánya felső peremén kijelölt építési helyen csak kilátóépület építhető,

(8) A 405/1 hrsz-ú telek sajátos előírásai

a) a terület kereskedelmi szálláshely számára hasznosítható, a telket továbbosztani nem lehet,

b) a telken áthaladó 20kV-os elektromos légvezetéket ki kell váltani,

(9) A 034/12 hrsz-ú különleges terület sajátos előírásai

- max. 25 db/4 fős kis épületből álló telep alakítható ki, a közösségi kilátó épület és az esetleges fogadóépület ebbe a db számba nem tartozik bele, de a beépítési százalékba igen,

(10) A 416 hrsz-ú területből kialakított építési telken építhető kereskedelmi szálláshely sajátos építési előírásai

a) a beépítés feltétele a telekalakítás, a közterületek kialakítása,

b) az építési helyen belül egy épület alakítható ki,

c) a területen csak kereskedelmi szálláshely helyezhető el,

d) a gépjárművek elhelyezését telken belül, az épület alatt, a terep lehetőségeit kihasználva kell megoldani,

(11) A 019/4 hrsz-ú ároktól keletre eső parti területek sajátos előírásai

a) a szabályozási terven jelölt parti sávot (min. 50 m szélességben) önálló hrsz-on, külterületként kell kialakítani,

b) a beépítés feltétele a tereprendezés, a telekalakítás és a közterületek biztosítása, kialakítása,

c) a terület beépítése csak a 36. § szerinti teljes közművesítettség után kezdhető meg,

d) a parti út felőli kerítésvonaltól 60m szélességben a ma meglévő fásított zöldsávot telken belül meg kell tartani, ill. csak minőségi facserét lehet végrehajtani,

e) a fásított zöldsávban a fák alatt a telken belüli 100% autóparkolást meg kell oldani,

f) a településközpont vegyes területeken a földszinti, közösségi funkció (kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás) esetén a közvetlenül előtte húzódó előkert nem keríthető le, ezen a területen burkolattal ellátott előteret, teraszt ( tó felé különösen) kell kialakítani és a gyalogos átközlekedést biztosítani kell (közcélra átadott magánterület formájában),

(12) A 019/4 hrsz-ú ároktól nyugatra eső parti területek sajátos előírásai (kivéve arborétum)

a) a beépítés további feltétele a tereprendezés, a telekalakítás és a közterületek biztosítása, kialakítása,

b) a terület beépítése csak a 36. § szerinti teljes közművesítettség után kezdhető meg,

c) a gépkocsi parkolást 100%-ban telken belül, a közutak közelében, fásított parkolókban kell megoldani.

(13) Arborétum

a) a legkisebb zöldfelületi arány 95%,

b) csak teleken belüli, fásított parkolók alakíthatók ki.”

5. § Hatályát veszti a Sukoró Építési Szabályzatáról (SÉSZ) című 13/2003. (XII. 18.) önkormányzati rendelet

i) 26. § (9) bekezdésének - a helyi szerkezeti értékvédelemre javasolt területeken a hagyományos nádfedés vagy piros cserép, illetve ahhoz hasonló jellegű és színű égetett anyagú tetőfedés alkalmazható; - egyéb helyeken a tetőfedés anyaga nincs szabályozva, a tetőfedés színe a természetes cserépszínhez hasonló, piros – sötétpiros-bordó - világosbarna, fás, erdős részeken zöld színű is lehet. Nem alkalmazható fekete, sötét szürke, kék színű tetőfedés. szövege,

k) 26. § (10) bekezdésének - a helyi szerkezeti értékvédelemre javasolt területeken a hagyományos fehér és a világossárga árnyalatok alkalmazhatók, - egyéb helyeken a homlokzatok színezésénél nem használható kék, lila és sötét színű homlokzatszínezés, - az épületek külső felületére figurális falfestések nem kerülhetnek. szövege,

m) 27. § - a tervezett helyi értékvédelmi területeken az utak burkolatánál részlegesen vagy teljesen a hagyományos útburkoló anyagokat kell használni (pl. részlegesen használt kis- vagy nagykockakő burkolat), szövege,

o) 27. § (3) bekezdésének A település külterületén „óriásplakátok”, reklámtáblák, egyéb nagyméretű reklámeszközök nem, illetve az 1988. évi I. tv. 12. § (3) bek. betartásával helyezhetők el: - a közúti jelzőtáblák kivételével csak max. 2 m2-es és 4 m magasságot meg nem haladó reklám vagy tájékoztató tábla, reklámeszköz helyezhető el, - közút esetén az út tengelyétől mért 50m-en túl, - autópálya esetén az út tengelyétől mért 100m-en túl, - erdőterületen, korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen, egyéb rendeltetésű (vízgazdálkodás) területen, továbbá természeti és védett természeti területen és építészeti értékvédelmi területen nem létesíthető reklámhordozó. szövege,

q) 31. §-a,

6. § Ez a rendelet 2021. november 18-án lép hatályba.