a települési támogatásról és az önkormányzat által nyújtott egyéb támogatásokról és szociális ellátásokról szóló 3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelet módosításáról

Általános indokolás

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály- Törvényességi Felügyeleti Osztályának BO/13/6633-50/2021. iktatószámú szakmai segítségnyújtása alapján szükséges Hangony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete települési támogatásról és az önkormányzat által nyújtott egyéb támogatásokról és szociális ellátásokról szóló 3/2019. (II.14.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) módosítása.

Jelen rendelet módosítás tartalmaz továbbá olyan rendelkezéseket is, amelyeket nem a jogszabálysértések megszüntetése, hanem a társadalmi igények változása, valamint az egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó árak emelkedése indokolt.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A joszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) 55. § (1) bekezdése szerint a bevezető részben a rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezés vagy az eredeti jogalkotói hatáskört megállapító jogszabályi rendelekezés után meg kell jelölni azt a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a jogszabályt kiadják. Ugyanezen jogszabályhely (5) bekezdése alapján önkormányzati rendelet bevezető részének a megszövegezésekor az önkormányzat feladatköreként az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés megfelelő pontját, a hleyi önkormányzatokról szóló törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését vagy más törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését vagy más törvénynek a feladatkörtmegállapító rendelkezését kell feltüntetni.

Az Ör. bevezető része a feladatkör megjelölése során tévesen hivatkozott a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 8. pontjára, sértve ezáltala Jszr. 55. § (1) bekezdésében foglaltakat.

Feladatkört megállapító rendelkezésként a Mötv. 13. § (1) bekezdés 8a. pontjára kell hivatkozni.

A 2. §-hoz

A módosítással bevezett két új támogatási formát nevesíti.

A 3. §-hoz, a 13. §-hoz és a 14. §-hoz

Az Ör. a 3. § (5) bekezdésben az eljáró hatóság ügyintézője részére állapít meg feladatot, mely sérti a jegyző Mötv. 81. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott munkáltatói jogkörét, valamint nem felel meg a Mötv. 41. § (2) bekezdésében és a 84. § (1) bekezdésében foglaltaknak sem. A képviselő-testület a Mötv. hivatkozott rendelkezései értelmében a közös önkormányzati hivatal részére állapíthat meg feladatot.

A 4. §-hoz

Az Ör. 7. § (7) bekezdése, ellentétes az Sztv. 45. § (3) bekezdésével, mely szerint a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartozásan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. Az Ör. hivatkozott rendelkezése lehetőségként szabályozza a szociális ellátás nyújtását. A helyi rendelekzés nem felel meg a Jszr. 3. § (2) bekezdésében előírtaknak sem, mely szerint a jogszabály tervezetében a normatív tartalmat jelen idejű kijelentő mondattal, egyes szám harmadik személyű megfogalmazás alkalmazásával kell kifejezni.

A Szt. 45. § (3) bekezdése értelmében rendelkezni kell a kötelezően biztosítandó rendkívüli települési támogatásról, melynek feltételéül csak jövedelmi és vagyoni viszonyok irhatóak elő. Az Ör.7. § (7) bekezdésének első mondatában nem kerülnek meghatározásra a szociális rászorultságot megalapozó feltételek, jövedelemvizsgálat nélkül teszi lehetővé a szabályozás támogatás nyújtását. Ezáltal a rendkívüli települési támogatás tekintetében szélekörű, szubjektív döntési jogosultságot biztosít az által, hogy lehetővé teszi a jövedelmi, vagyoni viszonyok hiányában is a támogatás megállapítását. E helyi szabályozás nem felel meg az Stv. 26. § és a 25. § (3) bekezdés b) pontjában előírtaknak, valamint a 132. § (4) bekezdés g) pontjában foglalt felhatalmazó rendelkezéseknek, továbbá sérti a Jat. 2. § (1) bekezdésében előírt jogbiztonság követelményét is. A szociális rászorultság feltételeit, szempontjait az Szt. hivatkozott rendelkezései alapján a helyi rendeletben szabályozni kell, annak hiányában az ellátás nem minősül szociális elllátásnak.

Az 5. §-hoz

A alaprendelet elfogadását követő áremelkedés indokolja az értékek módosítását.

A 6. §-hoz és a 7. §-hoz

Az utóbbi években kidőlt fák okozta vis maior helyzetek megelőzése érdekében az önkormányzat támogatást nyújt a szociálisan rászorulók részére azon fák kivágásához, amelyek veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot.

A 8. §-hoz

Az Ör. 14. § (1) bekezdése, a 16. § (1) bekezdése, valamint a 17. § (1) bekezdése nem felel meg a Jszr. 3. § (2) bekezdésében előírtaknak, mely szerint a jogszabály tervezetében normatív tartalmat jelen idejű kijelentő mondattal, egyes szám harmadik személyű megfogalmazás alkalmazásával kell kifejezni.

A 9. §-hoz és a 10. §-hoz

Az Önkormányzat támogatást nyújt a hátrányos helyzetű (szegregátum jellegú, illetve alacsony közművesítettségi szinten lévő) településrészek szociálisan rászoruló lakosai részére a komfortos lakás megvásárlásához.

A 12. §-hoz

A módosítással az egyedülálló gyermeket nevelő szülők is jogosulttá válnak a fiatalok otthonteremtési támogatására.

A 18. §-hoz

Az Ör. 3. § (4) bekezdése értelmében a házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük is különböző. E szabályozás több szempontból aggályos. Egyrészt az Önkormányzat túlterjeszkedett a Sztv. 132. § (4) bekezdés g) pontjában foglalt felhatalmazás keretén, mivel a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeként nem szociáls szempontok figyelembe vételéről is rendelkezik.

Másrészt a hatályos nemzeti jogszabályokban nincs olyan jogszabály, amelye előírja, hogy a házastársak házassági vagyonjogi közösségük megszűnését követően házasságuk felbontásától függően vagy attól függetlenül, külön lakóhelyet létesítsenek, hiszen az Alaptörvény XXVII. cikk (1) bekezdése értelmében a Magyarország területén törényesen tartózkodó személyek – magyar állampolgárok, érvényes útiokmányokkal rendelkező külföldiek stb. – belátásuknak megfelelően jogosultak a lakóhely vagy tartózkodási hely önmaguk számára történő meghatározására, ebben nem korlátozhatók.

Az Ör. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerint a lakhatási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele a kérelem benyújtója, illetve az elllátás jogosulja lakókörnyezete rendezettségének biztosítása; az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, gondozása.

Az Ör. 6. § (1) bekezdés d) pontja az ingatlan területén lévő külső illemhely rendeltetésszerű használatát, rendszeres takarítását, fertőtlenítését írja elő.

Az Ör. ezen rendelkezései sértik a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény 1. §-át, és a 2. § (2) bekezdését, az említett rendelkezésekkel az önkormányzat az érintettek életébe, magánszférájába avatkozik be. A Kúria Önkormányzati Tanácsa több határozatában is kimondta (Köf. 5051/2012/6.; Köf. 5.008/2013/8., Köf. 5.051/2014/3.), hogy állam, vagy az önkormány az általa nyújtott támogatás feltételeként nem vonhatja ellenőrzés alá a magánszféra teljességét.

Az Ör. 6. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet6. § (1) bekezdése által már biztosított, ezért a rendelkezés a Jat. 3. §-át sértő párhuzamosságot eredményez.

Az Ör. 7. § (3) bekezdésében a rendkívüli települési támogatás megállapítás vonatkozásában történt számszerű korlátozás által a támogatás megállapítását nem szociális szemponthoz (is) kit, amelyről a Kúria a Köf. 5.030./2019/3. határozatában kimondta, „hogy az Szt. által intézményesített települési pénzbeli támogatás nem szociális szemponthoz való kötése ellentétetes az Szt. 26. §-ában meghatározott rászorultsági elvvel.”