Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás egyes szabályairól
Hatályos: 2025. 08. 28Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás egyes szabályairól
Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazása alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed Várvölgy Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő:
a) ingatlanokra,
b) ingó vagyontárgyakra,
c) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra,
d) értékpapírokra, és
e) társasági részesedésekre.
2. § A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek hasznosítására.
2. Az önkormányzati vagyon csoportosítása, minősítése
3. § Az önkormányzati vagyon áll:
a) törzsvagyonból, ami lehet forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes, valamint
b) üzleti vagyonból, amely forgalomképes.
4. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyakat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A törzsvagyon részét képező nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni kört a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Az üzleti vagyoni körbe tartozó vagyontárgyakat a 4. melléklet tartalmazza.
5. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület - ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról (átminősítés). A döntést az átsorolandó vagyontárgy – átminősítést megelőző állapot szerinti – forgalomképessége alapján annak értékétől függetlenül hozza meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átminősítésre azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon esetén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervben foglaltakkal.
(3) Új ingatlan vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy 3. §-ban foglaltak szerinti besorolásáról.
3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
6. § (1)1 Az önkormányzat vagyonát a Balatongyöröki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) tartja nyilván a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével.
(2) Az önkormányzati vagyon nyilvántartása:
a) az ingatlanvagyon-kataszterben,
b) az értékpapír-nyilvántartásban,
c) az üzemeltetésre átadott vagyon-nyilvántartásban,
d) a gazdasági társaságokban lévő részesedések nyilvántartásában, és
e) ingóság-nyilvántartásban
valósul meg.
(3) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változása az ingatlanvagyon kataszterben kerül nyilvántartásra, feltüntetve annak elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is.
(4) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő intézkedések megtételéről a Hivatal gondoskodik.
(5) A vagyonleltárt a zárszámadás keretében kell elfogadni.
4. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
7. § (1) Vagyontárgy szerzésére - kivéve ingó vagyontárgy kereskedelmi forgalomból történő beszerzését -, továbbá az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét a (2) bekezdés szerint kell meghatározni.
(2) Vagyontárgy forgalmi értékét:
a) ingatlan esetén hat hónapnál nem régebbi – erre jogosult szakértő által készített – forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni. Az értékbecslés díjával a vételárat meg kell emelni.
b) ingó vagyontárgy esetén a könyv szerinti érték alapul vételével kell meghatározni.
c) értékpapír esetén – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján szükséges megjelölni.
d) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jogot érintő döntés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján lehet.
5. A tulajdonosi jogok gyakorlása, hatáskörök
8. § (1) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.
(2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
9. § (1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat képviselő-testülete, vagy átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos, polgármesterre átruházott feladatok és hatáskörök:
a) az önkormányzati részesedéssel rendelkező gazdasági társaságokban való tulajdonosi képviselet;
b) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon bárminemű vezetékjog és szolgalmi jog bejegyzéséhez való tulajdonosi hozzájárulás;
c) önkormányzati tulajdonú területen történő közművezeték építéséhez szükséges tulajdonosi nyilatkozat megadása építésügyi, és egyéb hatósági eljárásokban,
d) az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos tulajdonosi jogok képviselete;
e) a tulajdonosi jogok gyakorlása az ingó vagyon vonatkozásában,
f) ingatlan bérbeadása, értékesítése nettó 1 millió Ft ellenértékig. Bérbeadásnál a nettó 1 millió értékhatár az öt évre vetített bérleti díj összegére vonatkozik;
g) az önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról, ranghely-cseréjéről, valamint törléséről való döntés.
(3) A polgármester havonta, de legkésőbb a szerződés megkötését követő testületi ülésen beszámol az önkormányzati vagyon hasznosítására kötött szerződésekről.
10. § Gazdasági társaság alapítására, üzletrész vagy részvény vételére, értékesítésére, elővásárlási jog gyakorlására, önkormányzati vagyontárgy gazdasági társaságba vitelére – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) foglalt követelmények betartásával - kizárólag a képviselő-testület jogosult.
11. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni kizárólag az Nvtv. 13. §-ban foglaltak figyelembevételével lehet.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházása a képviselő-testület hatásköre.
(3) Az önkormányzat a vagyontárgyait abban az esetben engedheti át, ha a vagyoni juttatásban részesülő:
a) a település érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális vagy sporttevékenységet folytat,
b) közhatalmi, közbiztonsági, vagy védelmi feladatot lát el,
c) településfejlesztési feladatot végez, vagy
d) környezet és természet védelmére irányuló beruházást végez.
12. § Az önkormányzati vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő ügyek döntésre való előkészítésével, a döntések végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása a Hivatal feladatkörébe tartozik, különösen:
a) előkészíti és végrehajtja az önkormányzati vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó képviselő-testületi és polgármesteri döntéseket,
b) előkészíti a szerződéseket, megállapodásokat,
c) nyilvántartja és aktualizálja az önkormányzati vagyont, és
d) forgalmi értékbecsléseket, üzleti értékeléseket készíttet.
6. Felajánlott vagyon, örökség elfogadása
13. § (1) Bármely vagyontárgy és vagyoni értékű jog tulajdonjoga ingyenes, vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a felajánlott vagyontárgy értékét.
(3) Az önkormányzat számára végrendeleti úton hagyott örökség elfogadása, nyilvántartásba vételének elrendelése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
7. A követelésekről való lemondás, a halasztott- és részletfizetés engedélyezése
14. § (1) Az önkormányzat a polgári jogi, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, vagy jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kérelem alapján kizárólag e §-ban foglalt esetekben és módon mondhat le.
(2) Önkormányzati követelésről egészben vagy részben lemondani csak az alábbi esetekben lehet:
a) csőd- vagy felszámolási eljárás esetén,
b) bíróság által jóváhagyott egyezség keretében,
c) ha a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg és a követelés további érvényesítésére – igazoltan – nincs lehetőség,
d) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel, vagy aránytalan költségráfordítással érvényesíthető,
e) ha a követelés kötelezettje nem lelhető fel, és ez okirattal hitelt érdemlően bizonyítható.
(3) Az önkormányzat a behajthatatlannak nem minősülő követelésről – amennyiben az nem veszélyezteti kötelezettségeinek teljesítését – akkor mondhat le, ha
a) a nem kisösszegű követelés érvényesítése aránytalanul nagy, vagy a követelés mértékét meghaladó költségekkel járna,
b) a követelés érvényesítése a kötelezett természetes személy életkörülményeit bizonyítottan megnehezítené, vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú gyermekei tartását, lakhatását, vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó egyéb hozzátartozója tartását veszélyeztetné, vagy
c) az egy évet meghaladóan keletkezett kisösszegű követelés behajtása az évenkénti háromszori felszólítás ellenére eredménytelen, vagy
d) az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,
e) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását, vagy végelszámolását eredményezné és ez valamely közérdekű cél megvalósulását veszélyeztetné, vagy az önkormányzat érdekeit sértené, és
f) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat így különösen, ha a lemondás megkötött ügylet meghiúsulását akadályozná meg.
(4) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek.
(5) A követelés elengedését a kötelezettnek írásban kell kérnie, amelyet részletesen indokolni köteles és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat is csatolnia kell.
(6) A követelésről lemondásról a képviselő- testület dönt.
(7) A követelés megtérülése érdekében – a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete figyelembevételével – a képviselő-testület a kötelezettnek legfeljebb 1 évig terjedő halasztott fizetést, vagy legfeljebb 3 évre szóló részletfizetést engedélyezhet.
(8) A követelésről való lemondás-, a halasztott fizetés-, a részletfizetés feltételeit a döntést követő 15 napon belül okiratba kell foglalni.
8. Eljárás a tulajdonos képviseletében
15. § (1) E rendelet alkalmazása során az önkormányzat képviseletében a polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra.
(2) A gazdasági társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja.
(3) Az önkormányzati vagyonelem elidegenítésével, hasznosításával, megterhelésével és az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos szerződéseket a polgármester írja alá.
9. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog
16. § (1) Önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba, vagy bérbeadása, továbbá más módon történő hasznosítása - a vagyon ingyenes átengedése, valamint az önkormányzati traktor és kisbusz bérbeadásának kivételével - az Nvtv. 11. § (16) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése alapján versenyeztetési eljárás keretében történik.
(2) A versenyeztetési eljárás szabályait az 5. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzati traktor és kisbusz bérbeadására vonatkozó szabályokat a 6. melléklet tartalmazza.
(4) Vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását, továbbá más módon történő hasznosítását a képviselő-testület és a polgármester kezdeményezheti.
17. § Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:
a) az Nvtv. 11. § (3), (17) és (18) bekezdésében és az Mötv. 108/A. §-109. §-ában meghatározott esetekben,
b) a törvényben meghatározott forgalmi értékhatárt meg nem haladó ingatlan vagyontárgy tulajdonjogának átruházása, vagy hasznosítása esetén,
c) ingó vagyon átruházása, vagy hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a nettó 1 millió forintot,
d) vagyoni értékű jog átruházása és hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a nettó 500.000 forintot.
e) ha a vagyonhasznosítási eljárás egy éven belül kétszer eredménytelen marad.
10. A forgalomképtelen vagyon feletti rendelkezési jog
18. § (1) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.
(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, vagy hasznosítási jogát átengedni kizárólag az Nvtv. 6. § (1) bekezdésével összhangban lehet.
11. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog
19. § A közművek - a Nvtv-ben foglaltak kivételével - nem idegeníthetők el, nem megterhelhetők. A közművek működtetési jogát az önkormányzat kizárólag koncesszió útján, törvényben szabályozott módon engedheti át.
20. § (1) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznosításának (bérbeadás) feltételeit törvény, és e rendelet határozza meg.
(2) Intézményi feladat-, és középület esetén a közfeladat ellátásához szükséges korlátozottan forgalomképes vagyonelemek megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, használatba, vagy bérbeadásáról, más módon történő hasznosításáról, továbbá gazdasági vagy közhasznú társaságba való beviteléről a képviselő-testület dönt.
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületek, építmények, védett természeti területek, továbbá történeti (régészeti) emlék vonatkozásában a vagyonkezelői jog létesítéséhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.
12. Forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog
21. § Az önkormányzat üzleti vagyona vállalkozásba vihető, melyről értékhatártól függetlenül a képviselő-testület dönt. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
22. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet, azonban betéti társaságnak csak kültagja lehet.
23. § A képviselő-testület egyedi döntése alapján az önkormányzat ideiglenesen szabaddá váló pénzeszközeiből kizárólag állami garanciával rendelkező értékpapír vásárolható.
13. Vagyonkezelői jog
24. § (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az önkormányzat a tulajdonában levő nemzeti vagyonra a Mötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (11)-(9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a közfeladat egyidejű átadása mellett – vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői jog megszerzése írásban megkötött vagyonkezelői szerződéssel történhet. Vagyonkezelői jog kizárólag az Nvtv-ben meghatározott személyekkel köthető.
(3) A vagyonkezelői jog – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(4) A vagyonkezelési szerződésnek az önkormányzati közfeladatra vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározottakon, valamint a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályaiban foglaltakon kívül tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és hozzá kapcsolódóan a vagyonkezelő által ellátható egyéb tevékenységek pontos megjelölését,
b) a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyaknak a számviteli nyilvántartásával megegyező tételes jegyzékét, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon érték szerinti megjelölését,
c) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
d) a vagyonkezelői jog megszerzésének az ellenértékét, vagy az ingyenesség tényét,
e) a vagyonkezelőnek, mint az önkormányzati vagyon-nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettnek a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettsége teljesítésének módját és formáját,
f) az önkormányzati vagyon kezeléséből az önkormányzatot megillető befizetések teljesítésére és a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
g) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelés megszűnésével keletkező elszámolást, továbbá az önkormányzati költségvetést megillető bevételek és a költségeknek az egyéb bevételektől történő elhatárolásának módját,
h) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
i) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, valamint a szerződés felmondásának egyéb okait,
j) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetére a közfeladat folyamatosságának biztosítása érdekében a felek által teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást,
k) a vagyonkezelői jog gyakorlásának az ellenőrzését,
l) a vagyonkezeléssel kapcsolatos számviteli és adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.
(5) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra, meghatározott eszmei hányadok szerint több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának és a hasznok szedésének szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.
(6) Az önálló vagyonelemek külön-külön és összességükben is vagyonkezelésbe adhatók.
14. A vagyonkezelői jog gyakorlása
25. § A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
b) teljesíteni a jogszabályban és a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget és egyéb kötelezettségeket, úgy, hogy a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, a közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani,
c) évente elszámolni a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról,
d) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,
e) tűrni az önkormányzat vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzéseit, valamint közreműködni az ilyen ellenőrzésekben,
f) gondoskodni az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről,
g) a tőle elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.
26. § (1) A tulajdonos önkormányzat követelheti a rendeltetés-, vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Amennyiben az ilyen használat tovább folyik, vagy a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az önkormányzat a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet.
(2) A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá mindent megtenni a veszély elhárítása és a kár következményeinek megszüntetése érdekében.
(3) A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az önkormányzati vagyon kezelőjétől elvárható.
15. Vagyonkezelői jog ellenértéke
27. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslata alapján dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, vagy a vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásához szükség szerint szakértői szakvélemény kérhető.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.
(3) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körében nem tartozó állagvédelem.
(4) A (3) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester a Hivatal közreműködésével köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.
(5) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének vagy gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (3) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.
28. § Az önkormányzat, mint tulajdonos a vagyonkezelés ellenőrzését a Hivatal közreműködésével, továbbá az Mötv. alapján a belső ellenőrzés keretében biztosítja. Az ellenőrzés, vizsgálat eredményéről be kell számolni a képviselő-testületnek.
16. Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal
29. § (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az intézmény működéséhez szükséges önkormányzati vagyont az alapító okirattal ingyenesen adja az intézmény használatába. Amennyiben az intézmény alapfeladatához egy ingatlan vagy egy ingatlanrész 3 hónapnál hosszabb ideig nem szükséges, úgy azt köteles visszaadni az önkormányzatnak.
(2) Az önkormányzat költségvetési szervei a használat jogánál fogva a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz kapcsolódó közterhek viselésére, a vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására az ingatlanok kivételével, amelyeket az önkormányzat tart nyilván.
17. A vagyongazdálkodási terv
30. § (1) A képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő biztosítása céljából, az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és az önkormányzati feladatok ellátása érdekében feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására vonatkozó javaslatokat.
(3) A vagyongazdálkodási terv teljesítéséről évente egyszer a beruházási koncepció részeként a polgármester a képviselő-testület felé beszámol.
18. Záró rendelkezések
31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
32. § Hatályát veszti Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 7/2012. (IV. 27.) számú önkormányzati rendelete.
A 6. § (1) bekezdése a Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet a Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.