a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapellátásokról és a fizetendő térítési díjakról szóló 3/2014. (II. 06.) önkormányzati rendelet módosításáról

Általános indokolás

A Somogy Megyei Kormányhivatal az önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi rendeleteinek kiemelt ellenőrzését végzi. Az ellenőrzés keretében kérte az önkormányzatokat, hogy tekintsék át hatályos rendeleteiket és amennyiben szükséges módosítsák azokat a jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 29. §-a alapján:

29. § (1) A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat rendeletben szabályozza

a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit,

b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját és a kérelem elbírálásának szempontjait,

c) az intézményvezető hatáskörében - külön eljárás nélkül - biztosítható ellátásokat,

d) az ellátás megszűnésének eseteit és módjait,

e) a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait.

(3) Ha önkormányzati társulás gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást nyújt, akkor a társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti vagy az erre kijelölt települési önkormányzat - a társulási megállapodásban meghatározottak szerint - a nyújtott ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. §-a alapján

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról

a) a fenntartó önkormányzat,

b) ha a fenntartó önkormányzati társulás, akkor a társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti vagy az erre kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint

rendeletet alkot.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza

a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit;

b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját;

c) azt, hogy az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani;

d) azt, hogy külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás;

e) az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait;

f) a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait;

g) az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket.

Ságvár, Som és Nyim Községek Önkormányzatai a Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás útján biztosítják az alábbi szociális alapellátásokat:

szociális étkeztetés,

gyermekétkeztetés, intézményi gyermekétkeztetés, szünidei gyermekétkeztetés,

házi segítségnyújtás,

a gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekeke napközbeni ellátását, bölcsőde útján.

A Gyvt. 39-40. §-ai alapján Ságvár Község Önkormányzata jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával egy szervezeti és szakmai egységben család- és gyermekjóléti szolgálat működtetése útján biztosítja a gyermekjóléti ellátást. A szolgáltatás ellátási területe Ságvár, Som és Nyim közigazgatási területére terjed ki.

A Gyvt. 29. § (3) bekezdése, valamint az Szt. 92. § (2) bekezdése alapján Ságvár Község Önkormányzata Som és Nyim Községek Önkormányzatai Képviselő-testületeinek hozzájárulásával alkotta meg a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapellátásokról és a fizetendő térítési díjakról szóló 3/2014.(II. 06.) önkormányzati rendeletét.

A család- és gyermekjóléti szolgáltatás 2016. 01. 01-től hatályos változásai miatt a fenti rendeletből kivezetésre került az erre vonatkozó rész, mivel a fenti határidőtől nem lehetett Társulás kereti között biztosítani a fenti feladatellátást. A család- és gyermekjóléti szolgáltatásra vonatkozó rendelkezések külön rendeletekben kerültek rögzítésre:

Ságvár Község Önkormányzata: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 17/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelet,

Som Község Önkormányzata: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 13/2015. (XI. 24.) önkormányzati rendelet,

Nyim Község Önkormányzata: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 13/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelet.

A fenti rendeletekben a család- és gyermekjóléti szolgálat működtetésének és a bölcsőde működtetésének ténye került feltüntetésre, normatív szabályozást nem tartalmaznak, így azok hatályon kívül helyezése javasolt.

A Gyvt. 2016.01.01-jei módosítását követően az önkormányzatok kötelező feladatává vált a gyermekétkeztetés, az intézményi gyermekétkeztetés az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés, valamint a szünidei gyermekétkeztetés. Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzatok a Társulás működtetésében lévő Ságvári Óvoda és Bölcsőde konyháján keresztül biztosítják. A szünidei gyermekétkeztetést a Gyvt. és a vonatkozó 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletrendelkezéseinek megfelelően, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára biztosítják az önkormányzatok. Kezdetben ezt a feladatot külső szolgáltató útján biztosították, a tavalyi évtől a Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás fenntartásában lévő Ságvári Bóbita Óvoda és Bölcsőde konyháján keresztül biztosított a feladatellátás. A Ságvári Bóbita Óvoda és Bölcsőde fenntartója az önkormányzatok által alapított Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás, és az intézményi gyermekétkeztetés feladatellátása is a Társulás útján biztosított, így javasolt ezen feladatellátás Társulás útján történő biztosításának szabályozása.

Intézményi gyermekétkeztetés a Gyvt. alapján

21/A. § (1) Ha a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, az intézményi gyermekétkeztetés keretében a nem bentlakásos intézményben *

a) a bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek részére az ellátási napokon a reggeli főétkezést, a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést,

b) a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon az óvodában és a nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést

kell biztosítani.

(2) Intézményi gyermekétkeztetésben részesülhet az iskolában az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést biztosítja

a) a települési önkormányzat

aa) az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában, továbbá

ab) a közigazgatási területén a tankerületi központ, illetve a szakképzési centrum (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: köznevelési fenntartó) részeként működő nevelési-oktatási intézményben, illetve szakképző intézményben,

b) az egyházi és a nem állami fenntartó az általa fenntartott nem bentlakásos intézményben,

c) a fenntartó az egyéb állami fenntartású nem bentlakásos intézményben.

(4) A bentlakásos intézményben az intézményi gyermekétkeztetés keretében biztosítani kell

a) az óvodai nevelési napokon és az iskolai tanítási napokon a reggeli és vacsora főétkezést, és

b) az óvodai nevelési napokon és az iskolai tanítási napokon kívül a reggeli, ebéd és vacsora főétkezéseket, valamint a tízórai és uzsonna kisétkezéseket.

Ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés

21/B. § (1) Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani

a) a bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha

aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,

ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,

ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegének 130%-át vagy

ae) nevelésbe vették;

b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha

ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy

bb) nevelésbe vették;

c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében helyeztek el;

d) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha

da) nevelésbe vették, vagy

db) utógondozói ellátásban részesül.

(2) Az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os normatív kedvezményével kell biztosítani

a) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

b) az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a tanuló nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben;

c) az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti életkorú, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek számára, feltéve, hogy az (1) bekezdés alapján a gyermek nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben.

(3) Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és (2) bekezdés b) pontja szerinti ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés biztosításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni

a) a tizennyolc éven aluli,

b) a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, illetve szakképzésben részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló, és

c) életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos

gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

(4) Az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott összeg számításánál - a kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

b) a (3) bekezdés szerinti gyermeket,

c) az a) és b) pontba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

(5) A családbafogadó gyám a saját és a gyámsága alatt álló gyermek tekintetében is kérheti az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre való jogosultság megállapítását, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyik gyermek tekintetében fennállnak. Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a családbafogadó gyám saját gyermekeinek és a gyámsága alatt álló gyermekeknek a számát össze kell adni. A (4) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot is érteni kell.

(6) Az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés gyermekenként csak egy jogcímen vehető igénybe.

(9) Az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.

Szünidei gyermekétkeztetés

21/C. § (1) A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést

a) a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja, és

b) az a) pontban foglalt gyermekeken kívül további gyermekek, így különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére ingyenesen biztosíthatja.

(2) A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben

a) a bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon,

b) az a) pont alá nem tartozó gyermekek számára

ba) a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon,

bb) az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon

köteles megszervezni, és ennek keretén belül a szülő, törvényes képviselő kérelmének megfelelő időtartamban az adott gyermek részére biztosítani.

Az önkormányzatok szünidei gyermekétkeztetést csak a Gyvt. 21/C. § (1) a) pontjában meghatározott gyermekek részére biztosítja ingyenesen.

A fentiek alapján áttekintettük Ságvár Község Önkormányzata hatályos 3/2014. (II. 06.) önkormányzati rendeletét és alábbi módosításokat javasoljuk:

a rendeletben nem került feltüntetésre az ellátási formák közül a gyermekétkeztetés, valamit annak biztosítási formája, így a vonatkozó rész módosítása szükséges,

a gyermekétkeztetés biztosításának részletszabályai nem kerültek megállapításra, így annak pótlása szükséges,

mivel Ságvár Község Önkormányzata biztosítja jogszabályban meghatározott formában és ellátási területre a család- és gyermekjóléti szolgáltatást, így a feladatellátás biztosításának megjelölését javasoljuk a rendeletben.