Tázlár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2021. 08. 31- 2022. 09. 30 01:00Tázlár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Tázlár Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés a) pontjában, a 33. §, a 37. §, a 39. § a 43-45. §-okban, a 48. § (2)-(4), a 49. § (4) bekezdésében, az 50. §, az 51. § (2) bekezdésében, az 53. § (1) és (3) bekezdéseiben, a 69. § (2), a 82. § (3), a 84. § (2) bekezdésekben meghatározott származékos hatáskörében-, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Tázlár Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Az önkormányzat jelképei: címer és zászló. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
(2) Székhelye: 6236 Tázlár Templom köz 2. Illetékességi területe Tázlár Község közigazgatási területére terjed ki.
(3) Az önkormányzat jogi személy.
(4) Az önkormányzati feladat-és hatáskörök Tázlár Község képviselő-testületét illetik meg.
(5) A képviselő-testületet a polgármester képviseli, de meghatározott ügyekben, vagy esetenként erre más személyt is felhatalmazhat.
(6) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások teljesítéséről, a feladatok ellátásáról önállóan, társulásos formában, vagy az általa létrehozott intézmények útján gondoskodik.
(7) Az Önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
(8) Tázlár Község testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a romániai Diósaddal (Haraklány Község, Románia).
(9) Az Önkormányzat honlapja: www.tazlar.net,
(13) Kormányzati funkciók:
2. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI, FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
2. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.
3. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-ának (1) bekezdésében, valamint a további ágazati, szakmai törvényekben meghatározott kötelező feladatokat.
(2) Az (1) bekezdésben jelzett kötelező feladatokon túlmenően a képviselő-testület – az önkormányzat pénzügyi forrásaitól, az önkormányzati költségvetés teherbíró képességétől, valamint a lakossági igényektől függően – gondoskodik:
a) a népesség megtartó erő fokozásáról,
b) a közösségi színtér biztosításán túlmutatóan a közművelődési feladatok ellátásáról,
c) a sporttevékenység támogatásáról,
d) a lakosság önszerveződő közösségeinek, továbbá a helyi egyházak támogatásáról,
e) nemzeti ünnepeinken településszintű megemlékezésről,
f) közösséget szervező rendezvények szervezéséről.
(3) A Képviselő Testület átruházott hatáskörei:
a) a települési támogatások
aa) lakhatási támogatás,
ab) születési támogatás,
ac) temetési támogatás,
ad) gyógyszertámogatás és a
ae) rendkívüli támogatások és
b) a Bursa Hungarica támogatások ügyében a döntést a Szociális és Egészségügyi Bizottságára ruházza át.
(4) A helyi önkormányzat a helyi közfeladatok ellátását a közfeladatot ellátóhoz történő társulással, vagy a közfeladat átengedése útján vagy együttműködési megállapodással is elláthatja.
3. KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI
3.1 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE
4. § (l) A Képviselő-testület: alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, tartós akadályoztatása, távolléte esetén az alpolgármester hívja össze.
(3) A polgármester és az alpolgármesteri egyidejű betöltetlensége, vagy akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A Munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik. A munkatervre vonatkozó részletes szabályokat az SZMSZ 32. § tartalmazza.
4. Alakuló ülés
5. § (1) Az Alakuló ülés összehívására az Mötv. 43. §-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni. A polgármester/alpolgármester és KT tagjai és a Bizottságok külső tagjai az Alakuló Ülésen esküt tesznek.
5. RENDES ÜLÉS
6. § (l) A képviselő-testület (a továbbiakban: KT) havonta, minden hónap 3. hetében tart ülést. Amennyiben ez a gyakoriság nem lehetséges, vagy a KT döntését igénylő ügyek nem indokolják, akkor szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) Az üléseket rendszerint szerdai munkanapokon 17:00 órai kezdettel kell összehívni.
(3) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését indokolt esetben, a meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.
(4) A Képviselő-testületi ülés összehívására a Mötv. 44. §-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
6. RENDKÍVÜLI ÜLÉS
7. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni legalább kettő fő települési képviselő, vagy a képviselő-testület bármely bizottságának indítványára.
8. § (1) A 7. §-ben meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell a tényállást és a rendkívüli ülés összehívására tett kezdeményezés indokait.
9. § (1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót a rendkívüli képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával kell a képviselők és a/z al/jegyző részére kézbesíteni.
(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével – a rendkívüli ülés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és időben összehívható. (telefon, elektronikus úton)
10. § (l) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.
(2) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik. Az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismerteti.
7. KÉPVISELŐ – TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA
11. § (1) A meghívót és az írásos előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 naptári nappal meg kell küldeni a képviselő-testületi tagoknak és a képviselő-testület állandó bizottságai nem települési képviselő tagjainak e-mail címére, vagy papír formátumban postai értesítési címükre. Az érintettek írásban nyilatkozhatnak arról, hogy lemondanak a papíralapú képviselő-testületi anyagokról és hozzájárulnak ezen anyagok elektronikus formában történő megküldéséhez az általuk megadott e-mail címre. A meghívót papír formátumban is kézbesíteni kell.
(2) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdés időpontjának pontos megjelölését, a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését.
(3) A képviselő-testületi nyílt ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a képviselő-testület bizottságainak nem testületi képviselő tagjait,
c) az al/jegyzőt,
d) a napirend előterjesztés kérelmezőjét,
e) az önkormányzati hivatal ügyintézőit és az önkormányzati intézmények vezetőit a feladatkörükbe tartozó és a feladatkörüket érintő képviselő-testületi előterjesztés tárgyalására,
f) a lakosság nem jogi személyiséggel rendelkező önszerveződő közösségeinek vezetőit
g) a feladatkörükbe tartozó vagy feladatkörüket érintő előterjesztések tárgyalására:
ga) Civil szervezetek
gb) Egyesületek
gc) Alapítványok
ge) Egyházak helyi képviselőit
f) továbbá azokat, akiket a polgármester indokoltnak tart.
(4) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg adott napirendhez kapcsolódóan:
a) a bizottságok nem képviselő tagjait,
b) akit az adott napirendi ponthoz a polgármester meghívott,
c) az al/jegyzőt.
(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a község lakosságát a meghívónak az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel kell értesíteni. A meghívót és az ülés előterjesztéseit a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt nyílt ülés esetén az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
8. AZ ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA
12. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület a Mötv. 46. §-a (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart.
(3) Zárt ülést rendelhet el a képviselő-testület a vagyonával való rendelkezés és az általa kiirt pályázat, a pályázati ajánlatok rangsorolása, szociális támogatások tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene.
(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, az al/jegyző, a napirend előterjesztője és a jegyzőkönyvvezető.
(5) A zárt ülésen elhangzottakról felvilágosítást csak a polgármester adhat. Tájékoztatása során nem sértheti meg azokat az érdekeket, valamint jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
9. A RENDES ÜLÉS NAPIRENDJE
13. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A képviselő-testület elnöke köteles a Szervezeti és Működési Szabályzat 14-15. §-ában meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni:
a) az előterjesztéseket,
b) az önálló indítványokat,
c) az interpellációkat,
d) tájékoztatókat,
e) bejelentéseket.
(3) A polgármester a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, első napirendként a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, továbbá a folyamatban lévő ügyekről.
(4) a napirendi pontokat követően egyéb ügyek bejelentése.
10. AZ ELŐTERJESZTÉSEK, RENDJE, TARTALMI FORMAI KÖVETELMÉNYEI
14. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelet-tervezet,
b) a határozati javaslat,
c) beszámoló.
(2) Az előterjesztések mindegyikét írásban kell benyújtani.
(3) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a képviselő-testület tagja,
b) témakör szerinti illetékes bizottság,
c) polgármester,
d) jegyző.
(4) Jogszabály előírása, vagy a polgármester felkérése alapján az önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást vagy beszámolhatnak tevékenységükről a képviselő-testületnek.
(5) Az előterjesztések alapján a napirendbe felvett ügyekkel össze nem függő, képviselői önálló vagy együttes indítványt a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőző, legalább tíz munkanappal korábban írásban beterjeszteni. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az indítványt előterjeszteni kívánó képviselő vagy képviselők nevét, az indítvány tárgyát és az indítvány előterjesztőjének sajátkezű aláírását.
11. INTERPELLÁCIÓ
15. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén
a) a polgármestertől,
b) az alpolgármestertől,
c) a jegyzőtől, valamint
d) bármelyik bizottság elnökétől
önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) interpelláló nevét,
b) az interpelláció tárgyát.
(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.
12. A KÉPVISELŐ – TESTÜLET TANÁCSKOZÁSI RENDJE
16. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
(3) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.
(4) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:
a) jegyző
b) a meghívottak mindenki a tevékenységi körükbe tartozó kérdésben.
(5) A képviselő-testület ülését a 4. § (3) bekezdése szerint meghatározott módon a polgármester távolléte esetén az alpolgármester vezeti.
(6) Az ülés elnöke:
a) megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi az ismert okból igazoltan, illetve az ismeretlen okból igazolatlanul távollévőket.
b) félbeszakíthatja, bezárhatja az ülést, tárgyalási szünetet rendel el, biztosítja az ülés rendjét,
c) általános vitavezetési feladatai:
ca) napirendi pontonként a vita megnyitása és berekesztése,
cb) szó megadása, megtagadása,
cc) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,
cd) szavazás elrendelése,
ce) szavazás eredményének megállapítása,
cf) határozat kimondása.
13. AZ ELŐTERJESZTÉS TÁRGYALÁSÁNAK RÉSZLETES VITAVEZETÉSI SZABÁLYAI
17. § (1) Az elnök napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását.
(2) Megadja a szót az előterjesztőnek, aki az előterjesztéshez szóbeli indokolást fűzhetnek.
(3) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.
(4) A képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a bizottság véleményét.
(5) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely települési képviselő, a képviselő-testület állandó bizottságai, az jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot a napirend vitájának megnyitása előtt kell bejelenteni.
(6) A kérdések, válaszok, bizottsági vélemény elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.
(7) A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezések sorrendjében adja meg a szót.
(8) Az előterjesztőt és az előadót megilleti a zárszó joga.
(9) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.
(10) Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő további hozzászólási szándék esetén is javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület a kérdésben vita nélkül minősített többséggel határoz.
14. A DÖNTÉSHOZATAL SZABÁLYAI
14.1. határozathozatal, rendeletalkotás
l8. §
15. SZAVAZÁS RENDJE
19. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A szavazás előtt a jegyző törvényességi kérdésben észrevételt tehet.
(3) A képviselő-testület először a módosító javaslatokról, majd a rendelet, vagy határozati javaslat egészéről dönt.
(4) A képviselő-testületi döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelentetni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőknek kell tekinteni.
(5) A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a Képviselő-testület nyilvánosságra hozza e tényt és amennyiben a Képviselő-testület egy szavazat különbséggel döntött az előterjesztésről, úgy az adott döntés vagy döntések érvényben tartásáról, vagy megsemmisítéséről és újratárgyalásáról külön határozattal dönt a Képviselő-testület.
20. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
(2) A szavazás kézemeléssel történik. Az igen, nem és a tartózkodás szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök köteles a szavazást megismételni.
(3) Nyílt szavazás esetén – a törvényben meghatározott kötelező eseteken kívül – legalább kettő képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott indítványára név szerinti szavazás tartható. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(4) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
21. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.
(2) A titkos szavazás elrendelését bármelyik képviselő indítványozhatja. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.
(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével külön helyiségben történik.
(4) A titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) szavazás helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,
b) szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült jogi jelentőséggel bíró körülményeket,
d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait.
e) szavazás eredményét.
(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá.
(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
16. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI ÉS AZOK JELÖLÉSE
22. § (1) A képviselő-testület által elfogadott határozatok megjelölésére a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.), továbbá a Jat. végrehajtására kiadott miniszteri rendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az elfogadott határozat – jellegéből adódóan – tartalmazza a döntés végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős szerv vagy a szerv vezetőjének megnevezését.
(3) A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(4) A határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.
(5) A határozatnak az érintett vagy érintettek részére való megküldéséről a jegyző gondoskodik.
(6) A normatív határozatot a jegyző az elfogadásától számított tizenöt napon belül a Hivatal hirdetőtábláján teszi közzé.
23. § A képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével – számozott, alakszerű határozat nélkül dönt:
a) a jegyzőkönyv-hitelesítő kijelöléséről,
b) a napirendi javaslat elfogadásáról,
c) a tájékoztatók, jelentések tudomásul vételéről,
d) az interpellációra adott válasz elfogadásáról,
e) a tárgyalt napirendhez kapcsolódó módosító, kiegészítő javaslat, indítvány elfogadásáról, illetőleg elvetéséről, továbbá az eredeti javaslat, indítvány elvetéséről,
f) a tárgyalt rendelettervezethez kapcsolódóan benyújtott módosító, kiegészítő javaslat, indítvány elfogadásáról, illetőleg elvetéséről, továbbá a tárgyalt rendelettervezet elvetéséről,
g) a zárt ülés elrendelésének elvetéséről,
h) a titkos és a név szerinti szavazás elrendeléséről, illetőleg elutasításáról,
i) a képviselő döntéshozatalból történő kizárásának elvetéséről.
24. § (1) A képviselő-testület által elfogadott önkormányzati rendeletek megjelölésére a Jat.1, továbbá a Jat. végrehajtására kiadott miniszteri rendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A képviselő-testület által elfogadott önkormányzati rendeleteket az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell – szó szerinti tartalommal – mellékelni.
(3) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.
(4) Az önkormányzati rendeletet a/z al/jegyző a rendeletben feltüntetett határidőn belül a megalkotásától számított 15 napon belül a Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel hirdeti ki. A kihirdetés ideje a kifüggesztés kezdőnapja. A kihirdetett önkormányzati rendeletet harminc napon át kell a hirdetőtáblán tartani.
(5) A hatályos önkormányzati rendeletekről a/z al/jegyző nyilvántartást vezet.
(6) A jegyző a kihirdetett rendeletet - Word fmátumban szerkesztett indokolással - haladéktalanul feltölti az NJT adattárba.
17. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
25. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv a Mötv. 52. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakon felül az alábbiakat tartalmazza:
a) a távolmaradt képviselők nevét, illetve azt, hogy távollétét előzetesen nem jelezte vagy nem
b) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
c) a képviselő kérésére véleményének rögzítését,
d) a jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását, az önkormányzat pecsétlenyomatát.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a meghívót,
b) a 9. § (2) bekezdése szerinti hivatalos feljegyzést,
c) az előterjesztéseket,
d) a rendelettervezetek és a határozattervezetek egy-egy példányát,
e) az elfogadott rendeletet,
f) név szerinti szavazás esetén a hitelesített névsort,
g) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyvet,
h) képviselői kérésre az írásban is benyújtott hozzászólását,
i) a képviselői kérdésre adott írásbeli választ,
j) a kézbesítési és a jelenléti ívet.
(3) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző mellett a képviselő-testület által egyszerű többséggel kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő és a jegyzőkönyv-vezető írja alá.
(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe az önkormányzati hivatal hivatalos helyiségében tekinthetnek be, és a jegyzőkönyvről, illetve annak egy részéről, valamint más önkormányzati dokumentumokról másolatot kérhetnek. A másolat kiadása a képviselő-testület tagjainak, valamint a képviselő-testület állandó bizottságai nem települési képviselő tagjainak ingyenes, egyébként térítésköteles.
(5) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:
a) egy példányt a jegyző kezel, amelyet elektronikus úton meg kell küldeni 15 napon belül a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetője részére.
b) egy példányt hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára, amely a polgármesternél kerül tárolásra.
18. LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE
26. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatás keretében lehetővé teszi állampolgárok, állampolgári közösségek, társadalmi szervezetek részére, hogy közvetlenül terjesszék elő helyi közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, tegyék meg javaslataikat.
(2) A közmeghallgatás idejéről, helyéről a lakosságot legalább 10 nappal korábban tájékoztatni kell, a közmeghallgatás során a Mötv. 54. § betartásával kell eljárni.
(3) A képviselő-testület döntése alapján falugyűlés hívható össze.
(4) A helyi népszavazást törvényben meghatározott személyek és szervek mellett legalább százötven fő választópolgár kezdeményezheti a polgármesternél.
(5) A képviselő-testület legalább százötven fő választópolgár kezdeményezésére köteles kitűzni a helyi népszavazást. A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét vagy képviselőit.
19. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK JOGÁLLÁSA
27. § (1) A helyi képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviselő választói érdekeit, megilletik a Mötv-ben és az SZMSZ-ben meghatározott jogok és kötelezettségek terhelik. A települési képviselők tisztségüket társadalmi megbízatásban látják el, jogaik és kötelezettségeik azonosak.
(2) A képviselők főbb jogai
a) Közérdekű ügyekben írásban kezdeményezheti az Önkormányzati Hivatal intézkedését, amely erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni.
b) Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását
c) A Képviselő-testület megbízása alapján képviselheti a Képviselő-testületet.
d) Látogathatja az önkormányzat intézményeit és a tevékenységükről tájékoztatást kérhet.
(3) A képviselő köteles
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében,
c) írásban, vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel
e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot az Ügyrendi Bizottságnak haladéktalanul bejelenteni,
f) személyes érintettséget testületi ülésen vagy bizottsági ülésen az ülésvezetőnek bejelenteni.
20. A POLGÁRMESTER JOGÁLLÁSA
28. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
(4) A polgármester
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját jogkörében irányítja az önkormányzati hivatal kirendeltségét, halaszthatatlan ügyben a két ülés között a Mötv. 42. § betartásával dönt,
b) Testületi határozat nélkül alkalmanként 250.000.- Ft összeghatár alatti kiadásról dönt saját hatáskörben,
c) összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.,
d) a/z al/jegyző javaslatainak figyelembevétel meghatározza az önkormányzati hivatal kirendeltségének feladatait, az önkormányzat munkájának és szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
e) a polgármester egyetértése szükséges- az általa meghatározott körben- a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához,
f) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
g) az al/jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek, az önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódására, a hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére,
h) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a hivatalban a kiadmányozás rendjét,
i) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
j) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
k) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
l) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
m) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
n) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását,
21. ALPOLGÁRMESTER JOGÁLLÁSA
29. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, aki a polgármester tartós akadályoztatása esetén összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését.
(2) Az alpolgármester tiszteletdíjáról – jogszabály keretei között – a képviselő-testület alakuló ülésén, illetőleg az alpolgármester megválasztását követő első ülésén dönt.
(3) Az alpolgármester tisztségét a polgármester irányításával, társadalmi megbiztatásban látja el.
22. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
30. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, munkájának segítése érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
23. A Képviselő-testület gazdasági programja
31. § (1) A Képviselő-testület megbízásának időszakára gazdasági programot állapít meg. A gazdasági programot a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
(2) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez javaslatot kér a bizottságoktól, a képviselőktől, a al/jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(3) A gazdasági programot az alakuló ülést követő 6 hónapon belül kell a képviselő-testület elé terjeszteni. A programban fel nem vett javaslatokat a polgármesternek ismertetni kell, s a programban nem szereplők elhagyását indokolni kell.
(4) A gazdasági program tartalmazza a ciklus időszakára a településfejlesztés, közszolgáltatások szervezésének főbb céljait és feladatait, rögzítve azokat a közszolgáltatásokat is, amelyek ellátása esetén a feladatvállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.
24. A Képviselő-testület munkaterve
32. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását szolgáló munka-terv. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A Képviselő-testület évenként jóváhagyott ülésterv szerint végzi munkáját.
(3) Az üléstervet minden év január 31-ig, vagy az év első rendes KT-i ülésen kell elfogadni.
(4) A polgármester az ülésterv tervezetének elkészítéséhez javaslatot kér:
a) a települési képviselőktől.
b) a bizottságoktól,
c) a/z al/jegyzőtől,
d) az intézményvezetőktől.
5) Az ülésterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.
(6) Az ülésterv tartalmazza:
a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,
c) tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.
(7) A Képviselő-testület ülésterv hiányában esetenként határozza meg az ülés napirendi pontjait.
25. A KÉPVISELŐK, BIZOTTSÁGI TAGOK TISZTELETDÍJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
33. § (1) A települési képviselőt megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, amelynek mértéke a mindenkori köztisztviselői illetményalap/év.
(2) A települési képviselő, mint bizottsági tag külön juttatásban nem részesül.
(3) A képviselő-testület bizottságainak nem képviselő (külső) tagját is megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, melynek mértéke a települési képviselőt megillető tiszteletdíj 45 %-a/év.
26. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA
34. § (1) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre „Bócsai Közös Önkormányzati Hivatal” (a továbbiakban: BKÖH) elnevezéssel Bócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testületével az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A közös ÖK-i Hivatal működése során a Mötv. 85. – 86. § szerint és a Bócsai Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendje szerint kell eljárni.
27. A JEGYZŐ / ALJEGYZŐ
35. § (1) Bócsa Község polgármestere a BKÖH vezetőjének a jogszabályi követelményeknek megfelelő jegyzőt, helyettesítésére és a részére delegált jogkörökben a kiadmányozási jog gyakorlására, illetve feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki. Bócsa Község polgármestere Tázlár Község polgármestere véleményének kikérésével gyakorolja felette a kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás, munkáltató jogokat az Mötv-ben és a közös hivatalt létrehozó megállapodásban foglaltak szerint. Az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.
(2) Az aljegyző annak távolétében és akadályoztatása esetén helyettesíti a jegyzőt, továbbá ellátja a munkaköri leírásában foglalt feladatokat, gyakorolja a BKÖH Tázlári Kirendeltségének köztisztviselői felett az egyéb munkáltatói jogokat.
(3) A jegyző vagy aljegyző szakmailag felelős a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan, színvonalas ügyintézés ellátásáért. Törvényességi szempontból figyelemmel kíséri a Képviselő-testület és szervei tevékenységét. Amennyiben a működésnél, döntéseknél jogszabálysértést észlel, úgy azt köteles haladéktalanul jelezni.
(4) A jegyző feladatait a Mötv. 81. § (3) bekezdése határozza meg.
(5) Az aljegyzőt távolléte esetén a jegyző helyettesíti. A jegyzői, és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a Gazdálkodási ügyintéző B. (lásd: Bócsai Közös Önkormányzati Hivatal Ügyrendje III. 3. b, pontja) látja el a jegyzői feladatokat.
(6) Az Infotv. szerinti kötelező adatszolgáltatás teljesítését az a köztisztviselő teljesíti, akinek a munkakörébe tartozik, kétség esetén a/z al/jegyző.
28. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA.
28.1. A költségvetés
36. § (1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, az államháztartás működéséről szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik. Az első fordulóban a tárgyaláshoz a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előirt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, amelynek keretében,
a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,
b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítések alternatíváit,
c) egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek sorrendje.
(3) A második fordulóban a költségvetési törvényben előirt részletezésben – az államháztartási törvény rendelkezéseit betartva – az önkormányzat költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a testület
(4) A polgármester a jegyző által elkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a költségvetési évet követően 4. hónap végéig beterjeszti a Képviselő-testület elé.
(5) Tázlár Község Önkormányzata költségvetése a BKÖH költségvetés részét képezi.
28.2 AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
37. § (1) A képviselő-testület a vagyonáról külön rendeletben rendelkezik.
29. ELLENŐRZÉS
38. § (1) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a közös hivatal jegyzője jogszabályban meghatározott képesítésű külsős ellenőr igénybevételével, szerződéses megbízás útján gondoskodik.
(2) A Tázlár Község Önkormányzata felett a törvényességi felügyeletet a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály látja el.
(3) A közös hivatalt érintő ügyekben a jegyző a költségvetési szerv vezetője, a tázlári Kirendeltség aljegyzőjét – a rá ruházott ügykörökben szakmailag segíti, vele együttműködik, mulasztás vagy jogsértés esetén a törvényes állapot helyreállítására szólítja fel.
39. § (1) Az önkormányzat a Mötv. 13. § (1) bekezdés 7. pontban meghatározott helyi közügyek, helyben biztosítandó közfeladatok ellátása, ezen belül
40. §
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a végrehajtására kiadott 43/2011. (XII.31.) IRM rendelet
KT = képviselő-testület