Önkormányzatunk hatályos vagyonrendeletét, a 10/2012 (IV.26.) önkormányzati rendeletet 2012 óta alkalmazzuk, s e rendeletet 2016-ban két alkalommal is módosítottuk. A legutolsó módosítást követően a vagyonrendelet felülvizsgálatára mindeddig nem került sor, s nem került sor a rendelet 1-3. mellékleteinek aktualizálására, felülvizsgálatáa sem, pedig az ott szereplő vagyonelemeket, ingatlanokat illetően az elmúlt években több ingatlan értékesítésére, illetve vásárlására is sor került. Sőt olyan is előfordult, hogy az értékesítés alkalmával derült arra fény, hogy az adott ingatlan sem az önkormányzati ingatlankataszterben, sem a vagyonrendelet mellékletében nem szerepel.

Mindezen okok miatt időszerű a rendelet felülvizsgálata, melyet megtettünk, s természetesen a rendelet mellékleteinek pontosítása, aktualizálása is megtörtént.

Elöljáróban annyi elmondható a rendelettervezetről, hogy rendelkezéseinek megfogalmazásában követi a hatályos rendelet szövegezését, ugyanakkor módosításra kerültek azok a rendelkezések, amelyek az elmúlt évek gyakorlata alapján nem voltak teljesen egyértelműek.

Praktikus okokból azt javasoljuk a Képviselőtestületnek, hogy a jelenlegi vagyonrendelet hatályon kívül helyezése mellett, fogadjon el új önkormányzati rendeletet a témában.

A rendelettervezet bevezető része a megalkotására, illetve feladatkörre vonatkozó jogszabályhelyek megjelölése mellett azt is tartalmazza, hogy a Képviselőtestület a tervezetet az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter állásfoglalásának ismeretében fogadja el.

2016-ban, amikor a hatályos vagyonrendeletet azért módosítottuk, hogy amennyiben önkormányzati tulajdonú ingatlan beruházási, fejlesztési céllal kerül értékesítésre, a vásárló beruházásösztönző, munkahelyteremtő támogatásként a vételárból kedvezményt kapjon, a rendelettervezet elfogadásához a 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésének megfelelően a Miniszterelnökség Támogatás Vizsgáló Irodája állásfoglalását beszereztük. Ugyanezen Kormányrendelet 7. § (4) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy nem kell bejelenteni, nem kell az állásfoglalást beszerezni, létező támogatási programból nyújtott támogatás esetén. Tekintettel arra, hogy a beruházásösztönző, munkahelyteremtő támogatás a hatályos vagyonrendelet szerint létező támogatás, s ugyanezen támogatást változatlan tartalommal emeltük át az új rendeletbe, a Miniszterelnökség állásfoglalását ismételten nem kellett beszerezni, de a bevezető részben utalni kell arra, hogy a rendelet elfogadására a Támogatás Vizsgáló Iroda állásfoglalása ismeretében kerül sor.

A rendelettervezet 1-6. §-ához

A rendelettervezet bevezető része arról rendelkezik, hogy az önkormányzati vagyon esetében a Képviselőtestület a tulajdonosi jogok gyakorlója, a vagyon működtetését pedig az önkormányzat költségvetési szervei látják el. A Képviselőtestületet a vagyoni ügyekben a polgármester képviseli, aki a Képviselőtestület felhatalmazás alapján a 3. § (2) bekezdése szerinti tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket átruházott hatáskörben gyakorolja.

A 4. § értelmében a polgármesternek ezen átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről félévenként be kell számolni.

A tervezet 5. §-a azokat a fogalmakat, mint értelmező rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket a beruházási, fejlesztési célú támogatások nyújtása esetében alkalmazni kell.

Ezen rendelkezések az önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonelemek 1. és 2. sz. mellékletek szerinti felsorolására utalnak, illetve a törzsvagyonon kívüli, úgynevezett üzleti vagyonelemek felsorolásaként a 3. mellékletet jelöli meg.

A rendelkezésekből ugyanakkor kitűnik, hogy a Képviselőtestület a korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket, bizonyos feltételek esetén átsorolhatja az üzleti vagyonelemek közé, s ennek folytán ezen vagyonelemek hasznosítása, értékesítése könnyebbé válik.

A 10-14. § a vagyonkezelésre vonatkozó szabályokat tartalmazza, míg a következő rendelkezések a vagyon hasznosításának, átruházásának szabályait részletezik.

Jelenleg például vagyonkezelésben van az általános iskola épülete a KLIK-nél, míg a vagyon hasznosításra jó példa a Tassonyi Kávézó bérbeadása. A hasznosítás alatt mindazok a tevékenységek értendők, amelyek nem járnak együtt a vagyontárgy feletti rendelkezési jog átadásával.

Láthatóan a nettó 5 millió Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemeket hasznosítani, tulajdonjogát átruházni csak a 4. melléklet szerint pályázati szabályzat szerinti pályáztatás útján lehet, míg az ezen értékhatár alatti vagyonelemek hasznosítása, tulajdonjogának átruházása esetén nincs szükség pályáztatásra, mindössze a hasznosítás, értékesítés lehetőségét kell meghirdetni 15 napra.

A 18. § szerinti rendelkezések az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése esetén alkalmazandó beruházási, fejlesztési célú támogatásokat, illetve azok mértékét tartalmazzák.

Majd az ezt követő 19-24. §-ok ezen csekély összegű, deminimis támogatásokra vonatkozó európai uniós szabályokat ismertetik. A 22. § (2) bekezdése értelmében a kedvezményezettnek a rendelettervezet 5. melléklete szerint kell nyilatkoznia a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról, míg a (3) bekezdés rendelkezése szerint a támogatónak a 6. melléklet szerinti igazolást kell kiadnia a támogatásról.

A 25. § a vagyontárggyal történő rendelkezés, tehát a hasznosítás, vagyonátruházás esetén a vagyon értékének megállapítására vonatkozó, a 26. § pedig az önkormányzati vagyonszerzés esetén alkalmazandó szabályokat tartalmazza.

A rendelettervezet elfogadása esetén a jelenlegi vagyonrendelet hatályát veszti.

Tarcal, 2021. október 14.

Dr. Kovács Zoltán jegyző