Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 59. § (6) bekezdése 2017-től lehetőséget biztosított a képviselő-testületeknek, hogy a 2008. évtől változatlan (38.650.-Ft) köztisztviselői illetményalapot megemeljék. A bértábla alapján megállapított szorzó és az illetményalap szorzata képezi a munkavállaló alapilletményét.

A Horvátzsidányi Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők tekintetében 2019. január 1-jétől került meghatározásra az emelt szintű illetményalap, melyet a Képviselő-testület 46.380 Ft-ban állapított meg.

A Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 62. § (1) bekezdése értelmében, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) 132. §-a szerinti illetményalap 2022. évben is 38.650 Ft. Ez az összeg 2008 óta változatlan, azóta nem került sor a köztisztviselők körében béremelésre.
Ugyanakkor a Kvtv. 62. § (6) bekezdése, valamint a 75. § (3) bekezdés b) pontja felhatalmazása alapján 2022. évre is lehetőséget ad a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek, hogy rendeletben – az önkormányzat saját forrásai terhére – a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában a Kttv-ben foglaltaktól eltérőn, e Kvtv-ben meghatározottnál magasabb összegben állapítsa meg az illetményalapot.

A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által Hivatalos Értesítőben közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.

Évek óta megfigyelhető az a jelenség is, hogy a megüresedő álláshelyek betöltése során a jelentkezők többsége kifejezetten az illetmény összegét tekinti döntő érvnek és azon munkahely mellett dönt, ahol magasabb munkabérrel, illetménnyel számolhat.

Ahhoz, hogy szakmailag kiemelkedő munkát végző köztisztviselőket a Közös Önkormányzati Hivatal meg tudja tartani, illetve megfelelő tudású, tapasztalatú munkatársak felvételére, alkalmazására nagyobb lehetőség legyen, szükséges a 2019-ben már megemelt illetményalap szinten tartása.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Ennek megfelelően az elvégzett előzetes hatásvizsgálat megállapításait az alábbiak szerint ismertetem:

Az illetményalap emelésével biztosítható az önkormányzati hivatalban a szakképzett munkaerő megtartása, a fluktuáció csökkenése, az álláshelyek vonzóbbá tétele.

A rendeletben foglaltak végrehajtásának környezetre gyakorolt, illetve egészségügyi hatásai nincsenek.

Nem növekszik.

A szabályozás alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosítottak.

A cél elérése a rendelet megalkotásával lehetséges.