1. § A szabályozási terv kottákkal nem rögzített tervezett szabályozási elemei a földmérési alappontok településen meghatározott pontossági kritériumok szerinti eltéréssel módosíthatók anélkül, hogy a szabályozási terv módosítására sor kerülne, azzal a feltétellel, ha a már kiépített közlekedési célú területet és meglévő beépítéssel rendelkező építési telek használatát nem korlátozza. A módosítás nyomvonalas létesítmények, valamint 20 m-nél keskenyebb telkek esetében nem eredményezheti a meglévő szélesség csökkenését.

2. § Javasolt szabályozási elemek:

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) Közterületen csak közhasználatra szolgáló, alábbi építmények létesíthetők, illetve helyezhetők el:

(2) A pavilon legnagyobb épületmagassága legfeljebb 3,5 m lehet.

(3) Közterületen építményt úgy kell elhelyezni, hogy az a közterület rendeltetésszerű használatát, valamint a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja.

5. § (1) Az ökológiai hálózat területén a folyamatosságot megbontó létesítmény nem helyezhető el.

(2) A tájképvédelmi terület övezetének területén bányanyitás nem engedélyezhető.

(3) A tájképvédelmi terület övezetében napelemes erőmű nem helyezhető el.

(4) Natura 2000 területen, az ökológiai hálózat területén nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja.

(5) A kialakult művelési ágat fenn kell tartani, különös tekintettel a gyepekre, ez utóbbiak felszántását meg kell akadályozni.

(6) A gyepterületeken hagyományos technológiával szabad gazdálkodni, évente legalább egyszeri kaszálását el kell végezni. A kaszálás és a legeltetés időpontjait a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni. Meg kell akadályozni a spontán beerdősülést és az inváziós növények megjelenését, terjedését.

6. § (1) A vízvédelmi zóna vízfolyástól mért 50 m-es sávjában a vízfolyások mentén a növényzettel fedett részeket havaria, árvízvédelem és kárelhárítási célú beavatkozások kivételével megváltoztatni nem lehet.

(2) A vízépítési, fenntartási munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni.

(3) A vízfolyásokkal szomszédos mezőgazdasági területeken a vízfolyás közelében külterjes, környezetkímélő gazdálkodást szabad folytatni.

7. § (1) A föld védelme érdekében mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet. Az építési területek előkészítése során a termőföld-réteg védelméről, összegyűjtéséről, kezeléséről, újrahasznosításáról az építtetőnek gondoskodnia kell.

(2) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.

(3) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 nm-en belül.

(4) Kommunális szennyvíz belterületen a kiépítendő közüzemi csatornába, egyéb területen közüzemi csatornába, azok kiépítéséig zárt tárolóba vezethető, ahol a rendszeres szakszerű ürítésről gondoskodni kell. Külterületen, ha a közüzemi csatorna hiányában, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(5) Közüzemi csatorna hiányában kommunális szennyvíz elhelyezése és ártalmatlanítása a környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet előírásai szerint történhet.

(6) Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatorna hálózat kiépítésével egyidejűleg szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna üzembehelyezését követően lehet.

(7) A csapadékvíz élő vízfolyásba, tóba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(8) A földmozgatással járó tevékenységek során biztosítani kell a kiporzás elleni és a vízerózió elleni védelmet. Területfeltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

8. § (1) Telken belüli védőfásítás (beültetési kötelezettség) területén - ha a jelölt telekrész jelenleg beépített - a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. A telken belüli védőfásítás

(2) A telken belüli kötelező fásítás területein a növényállomány védelmi funkcióját környezettűrő, honos fajok alkalmazásával kell biztosítani.

9. § (1) Beépítésre szánt területen teljes közművesítettség biztosítandó.

(2) Beépítésre nem szánt területen legalább hiányos közművesítettség biztosítandó.

(3) A közmű védőterületének korlátozási területén - közmű védőtávolsága miatt – építmény védőtávolságra vonatkozó előírások figyelembe vételével helyezhető el.

10. § (1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket (beleértve az elektronikus hírközlést is) a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni.

(2) A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az építési és egyéb munkák során a közművezetékek feltárását és pontos bemérését el kell végezni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű megépítéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A szabályozási terven jelölt fásított, és fásítandó utcaszakaszokon a közművek elrendezésénél a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.

(5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(6) Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partélétől 1-1 m szélességű sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. A nyílt árkok karbantartására legalább 1 m-es sávot kell biztosítani. Ettől eltérni csak a kezelő egyedi hozzájárulása esetén lehet. A parti sávban tilos olyan növényzet ültetése, és olyan tevékenység végzése, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

(7) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszert úgy kell kialakítani, hogy a többlet felszíni vizet megfelelő biztonsággal (elöntés mentesen) továbbvezesse a befogadóig.

(8) A csapadékvízelvezető-hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezését biztosítani kell.

11. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével létesíthető.

(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás és a beépítés akkor is létesíthető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja az előírt térmérték 75 %-át, s a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(3) Magánút, mezőgazdasági dűlőút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, legalább 5 m szélességű területet kell biztosítani a várható tényleges forgalom és az infrastruktúra elhelyezésének figyelembe vételével, méretezés alapján meghatározva.

(4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható, a kialakítandó telek minimumát az alkalmazott technológiai és a műszaki paraméterek határozzák meg.

(5) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

(6) Az előkert helyét a szabályozási terv jelöli, a rendelet 3. melléklete tartalmazza, ezek hiányában a kialakult állapot, illetve az OTÉK előírásai a mérvadóak.

(7) A falusias lakóterületen a kialakult környezethez igazodó teleksávban pajta keresztszárny zártsorú módon is elhelyezhető.

(8) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb épületmagasság értékeit nem lépheti át az építmény

(9) A szomszédos épületek utcai homlokzatmagassága legfeljebb 1 méterrel térhet el egymástól.

(10) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

(11) Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

12. § (1) A közlekedési célú közterületeken (út, tér, gyalogút, kerékpárút) az országos rendelkezések előírásának betartása mellett pavilonok elhelyezhetők.

(2) Gépkocsi-tároló rendeltetés módosítása akkor megengedett, ha az előírt gépkocsielhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető.

13. § A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi építési övezeteket és övezeteket jelöli:

14. § (1) Oldalhatáros beépítési módnál az oldalkert mérete nem lehet kisebb sem 4 m-nél, sem az építési övezetben, övezetben előírt épületmagasság mértékénél.

(2) Szabadonálló beépítési módnál az oldalkert mérete nem lehet kisebb sem 3 m-nél, sem az építési övezetben, övezetben előírt épületmagasság felénél.

(3) A szilárd trágya tárolására zárt, fedett, szivárgásmentes trágyatárolót, illetve a trágyalé gyűjtésére zárt, fedett, szivárgásmentes trágyalégyűjtőt kell létesíteni. A trágya tárolása átmeneti tárolóban vagy gyűjtőben történhet.

(4) A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról és elszállításáról gondoskodni kell. A trágya rendszeres elszállítását szükség szerint, de legalább félévente egyszeri gyakorisággal el kell végezni.

(5) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartás során keletkezett szennyvíz (trágyalé) a szomszédos ingatlanra vagy közterületre ne folyhasson át.

(6) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartással érintett ingatlan részen pangó víz ne keletkezzen.

15. § (1) Falusias lakóterületen egy telken legfeljebb 2 lakásegység helyezhető el.

(2) A falusias lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az építési övezetben kialakítható minimális teleknagyság 75 %-át. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon kialakult, vagy új telekalakítás esetén 12 m.

(4) Ha a mezőgazdasági rendeltetésű gazdasági épület sajátos funkciója az övezeti előírásnál nagyobb épületmagasságot, de legfeljebb 7,5 m-t igényel, akkor ennek megfelelően az elő- és oldalkert méretet növelni kell a mezőgazdasági célú épület tényleges épületmagasságával egyező méretre.

(5) Az Lf-5 jelű építési övezetben a földszinti padló vonal +/- 0,00 szintjét a 140/2 hrsz töltés, depónia legmagasabb pontjával egyező magasságban kell megadni.

16. § Az Üh jelű hétvégiházas építési övezetben telekstruktúra, és beépítési jelleg megőrzése érdekében az övezetben az építési zóna kialakult és előírt legkisebb telek területénél 50 %-ban nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75 %-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épületben kell megvalósítani.

17. § A K-T jelű különleges területen temető területen az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

18. § (1) A Kmü jelű különleges mezőgazdasági üzemi építési övezetben elhelyezhető a mező- és erdőgazdasági növénytermesztés, állattartás és állattenyésztés és ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások, a terület fenntartását szolgáló épület.

(2) A különleges mezőgazdasági üzemi területen meglévő, az előírt épületmagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építmények felújíthatók. Új, az épületmagasság értékét meghaladó, technológiai célú építmény legfeljebb a beépítés 20 %-án legfeljebb 25 m-ig létesíthető.

19. § (1) A közlekedési és közműterület övezetben:

(2) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény is.

(3) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe benyúló meglévő épületrészek, épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.

(4) Új utcák létesítésénél szintén fásítási terv készítése szükséges. A 16 m-nél szélesebb keresztmetszetű utcákban kétoldali fásítást, a keskenyebbekbe egyoldali fásítást kell előirányozni.

(5) Az új utcák tervezése, létesítése során megfelelő széles közműmentes sávokat kell biztosítani a növénytelepítések (fasorok, sövények, virágágyak) számára. Így a fásítások számára legalább 1,5 széles közmű- és árokmentes zöldsávot kell biztosítani oldalanként.

(6) Utcai fasor telepítésre a táj jellegéhez illő, az adottságokat bíró, útmenti fásításra alkalmas fafajok kerüljenek többször iskolázott, legalább 16/18 méretű sorfákból.

(7) Az utcai fásításokból fák csak fakivágási, vagy favédelmi tervek alapján távolíthatók el. A kivágott fák helyett új fákat kell telepíteni.

20. § A védelmi erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

21. § (1) A gazdasági erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(2) A gazdasági erdő övezetben kilátó építmény elhelyezhető, maximum 15 méteres magassági határon belül.

(3) A gazdasági erdő övezetben épületek szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, épületmagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.

22. § (1) A mezőgazdasági területek vízfolyásoktól való elválasztása érdekében a kezelésre fenntartott parti sávon kívül legalább az egyik partoldalon 10 méteres fás-cserjés sávot kell kialakítani.

(2) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezetben technológiai jellegű építmény legfeljebb 12,5 m magassággal helyezhető el.

(3) Általános mezőgazdasági övezetben Má:

(4) Az „Mák” jelű általános mezőgazdasági korlátozott használatú övezetben elsősorban az élővízfolyások, vízbeszerzési területek mellett található, így ezek gyepgazdálkodásra szolgálnak. A terület fenntartását szolgáló építményeken kívül más építmény nem helyezhető el.

(5) A „Mák” jelű övezetben annak fenntartását szolgáló építmény legfeljebb 3,5 m épületmagassággal, és 30 m2 alapterülettel létesíthető 10.000 m2 telekterület esetén.

23. § Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben:

24. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület: V jelű vízgazdálkodási övezet a folyóvizek medre és parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja.

(2) A V jelű övezeti jelű területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.

25. § (1) A különleges beépítésre nem szánt sport övezetben (KbSp) a mozgás, a sport és szabadidős tevékenység, a terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A területen szabadonálló beépítési móddal, legalább 5 m előkerttel, 10 % legnagyobb beépítettséggel, legfeljebb 5m épületmagassággal lehet építményt elhelyezni.

(3) A legkisebb zöldfelület: 60%.

26. § A kialakult beépítési módú területeken, ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:

27. § A rendelet

28. § Ez a rendelet 2022. február 1-jén lép hatályba.