1. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kiskunlacháza Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

2. § (1) Az önkormányzat jogi személy.

(2) Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 9. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület szervei:

• a) a polgármester,
• b) a képviselő-testület bizottságai,
• c) a polgármesteri hivatal,
• d) a jegyző,
• e) a társulás.

(5) A képviselő-testület hivatala: Kiskunlacházi Polgármesteri Hivatal.

(6) Az önkormányzat székhelye: 2340 Kiskunlacháza, Kossuth tér 1.

(7) Kiskunlacháza testvérvárosi kapcsolatot tart Móricgát, Badacsonytördemic és Kraszna (Románia) településekkel. További testvérvárosi kapcsolat létesítése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. A testvértelepülések elérhetőségeit a a 7. melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat hivatalos lapja az A Mi Újságunk című lap (a továbbiakban: lap) , amely évente legalább 12 alkalommal, minden hónapban legkésőbb a 12. napon jelenik meg, 3300 példányban.

(4) A lapot térítésmentesen meg kell küldeni:

• a) a képviselő-testület tagjainak,
• b) az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjainak,
• c) az országgyűlési képviselőnek,
• d) azoknak, akiket a polgármester és a jegyző az elosztási jegyzéken feltüntet,
• e) minden kiskunlacházi háztartásba.

(5) A hiteles, gyors és pontos tájékoztatásért a lap felelős szerkesztőjének a képviselő-testület ülésein részt kell vennie, a polgármesterrel, a jegyzővel és a bizottságok elnökeivel rendszeres kapcsolatot kell tartania.

(6) A lap felelős szerkesztőjének az önkormányzat által összehívott különféle helyi fórumokon, rendezvényeken részt kell vennie.

(7) Az önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget biztosítani a település történetét feldolgozó kutató munkához.

(8) Az önkormányzat hivatalos honlapja a www.kiskunlachaza.hu. A honlap megfelelő színvonalú működtetéséről, az információk naprakészen tartásáról a polgármesteri hivatal, vagy az általa megbízott személy gondoskodik.

(9) Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában Lacháza és Pereg címerét ábrázoló bélyegző is használható.

4. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és a 2. § (4) bekezdésében meghatározott szervei látják el.

(2) A képviselő-testület biztosítja a Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglalt helyi önkormányzati feladatok ellátását.

(3) Az önkormányzat – a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek ellátása során a Mötv. 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(4) A képviselő-testület önként vállalt feladatai lehetnek különösen:

• a) a közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének támogatása,
• b) önkormányzati ösztöndíj pályázat működtetése, ifjúságpolitikai alap működtetése,
• c) nemzetközi kapcsolatok kialakítása, fenntartása,
• d) társadalmi és civil szervezetekkel való együttműködés kialakítása és fejlesztése, működési feltételeik biztosításának segítése,
• e) helyi média működésének elősegítése,
• f) ifjúsági és sport feladatok támogatása.

(5) Az aktuális időszak önként vállalt feladatainak konkrét felsorolását az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet tartalmazza.

(6) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt : intézmény) alapíthat, szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel. Az intézmények önálló jogi személyek, gazdálkodási jogkörük szerint önállóan működők. Az intézmények adatait a 6. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik:

• a) a rendeletalkotás,
• b) döntés a helyi adók fajtájáról és mértékéről,
• c) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
• d) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,
• e) helyi népszavazás elrendelése,
• f) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek alapítása,
• g) a gazdasági program,
• h) hitelfelvétel,
• i) kötvénykibocsátás, kölcsönfelvétel vagy más, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása
• j) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
• k) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás, abból történő kiválás,
• l) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
• m) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása,
• n) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
• o) bíróságok ülnökeik megválasztása,
• p) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti,
• q) települési képviselő, polgármester méltatlansági és vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés,
• r) önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,
• s) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása,
• t) területszervezési kezdeményezés,
• u) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörei nem ruházhatók tovább. Az átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

6. § A képviselő-testület a polgármesterből és 8 (nyolc) fő települési képviselőből áll. A képviselők névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését az önkormányzati választásokat követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

8. § A helyi önkormányzati képviselő megbízatásának keletkezésére és megszűnésére, jogaira és kötelezettségeire, valamint a tisztséggel kapcsolatos egyéb eljárásokra az Mötv. 28-39. §-ának rendelkezései vonatkoznak.

9. § (1) A képviselő-testület tagjai sorából esélyegyenlőségi felelőst választhat, akinek főbb feladatai a következők:

• a) az esélyegyenlőségről szóló törvényi rendelkezések érvényesítésének elősegítése szükség szerint,
• b) a bizottságok közötti koordinálás,
• c) az intézmények segítése, irányítása ebben a témakörben,
• d) szakmai konferenciák, egyeztetések szervezése, továbbképzése és azokon való részvétel,
• e) célirányos pályázatok előkészítése, elkészítése, továbbítása,
• f) éves program összeállítása a civil szervezetek, intézmények, önkormányzati bizottságok bevonásával,
• g) a szociális kerekasztal működtetésének megszervezése, koordinálása.

(2) A képviselő-testület a polgármester, az alpolgármester, vagy a települési képviselő javaslatára a képviselők közül tanácsnokot, tanácsnokokat választhat. A tanácsnok által felügyelt feladatkörökben csak az ellenjegyzésével lehet előterjesztést benyújtani a képviselő- testület ülésére.

(3) Tanácsnok a (1) bekezdésben foglalt feladatokat elláthatja.

(4) Tanácsnoki feladatok a (3) bekezdésben foglaltakon túl különösen:

• a) az idősügy területén az idősek életminőségének javítása érdekében végrehajtandó feladatok koordinálása, kapcsolattartás a település területén az időseket és nyugdíjasokat támogató szakmai szervekkel, szövetségekkel, klubokkal,
• b) a foglalkoztatáspolitika területén: kapcsolattartás az illetékes bizottságokkal, kistérségi foglalkoztatási feladatok figyelemmel kísérése, a kapott anyagok véleményezése.

(5) A tanácsnok részére a képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át, tanácsnok képviselő-testületi hatáskört nem gyakorolhat.

(6) A (1) és (4) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében a tanácsnok a polgármesterrel együttműködik.

(7) A (6) bekezdésben meghatározottak végrehajtása során szükség szerint, de legalább havonta egyszer a polgármester irányításával megbeszélésre kerül sor, melyen a polgármester, az alpolgármester és a tanácsnok vesznek részt.

10. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni.

11. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek megtárgyalásának megkezdése előtt

• a) polgármestertől,
• b) az alpolgármestertől,
• c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől és
• d) a jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre a kérdezett az ülésen - de legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ ad és megteszi a szükséges intézkedéseket.

(2) Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. A válasz elfogadásáról ekkor a testület a következő ülésén határoz.

(3) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(4) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a külső alpolgármestert vagy valamely bizottság elnökét.

(5) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Ha a testület a választ nem fogadja el, a tárgy kivizsgálását a tárgy szerint érintett bizottságra bízza

12. § (1) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(3) A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése más helyszínre is összehívható.

(4) A képviselő-testület rendes üléseit havonta, minden hónap első keddjére kell összehívni. Az ülések 14 órakor kezdődnek.

13. § (1) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni legalább 4 települési képviselő, a képviselő-testület bizottságának vagy a kormányhivatala vezetőjének az indítványára, 15 napon belüli időpontra.

(2) A rendkívüli ülés az ülést megelőzően 3 nappal írásban, de sürgős és halaszthatatlan esetben az írásbeliségtől eltekintve szóban – személyesen vagy telefonon - is összehívható. A rendkívüli ülés kezdésének időpontja a képviselő-testület tagjaival történt előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra.

(3) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt az önkormányzat hivatalos lapjában és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján nyilvánosságra kell hozni.

14. § A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet, és az ülésvezető engedélye alapján felszólalhat.

15. § (1) A képviselő-testület zárt ülés tart

• a) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárása megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,
• b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során.

(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A (2) bekezdés szerinti zárt ülés elrendeléséről minősített többséggel dönt a képviselő-testület.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyző és a jegyzőkönyvvezető, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

(5) A zárt ülés tárgyalási anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

• a) a képviselő-testület tagjainak,
• b) a jegyzőnek,
• c) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak,
• d) a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(6) A mindenkor hatályos, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabály szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

16. § (1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló, évente jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetét minden év március 31-ig- a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület és a bizottságok munkatervei között összhang legyen.

(5) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

• a) a tárgyidőszak fő feladatainak felvázolása, azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez a képviselő-testület igényli közmeghallgatás vagy lakossági fórumok segítségét és közreműködését,
• b) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai és napirendjei,
• c) a napirend előterjesztőjének illetve felelősének a megjelölése,
• d) azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni.

17. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjai mellett:

• a) a jegyzőt,
• b) az országgyűlési képviselőt,
• c) a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjét,
• d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
• e) az önkormányzat hivatalos lapjának főszerkesztőjét,
• f) a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
• g) akit a polgármester szükségesnek tart, a napirendhez igazodóan,
• h) az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények vezetőit.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívása a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének feladata.

(4) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásbeli meghívó útján történik, amelynek tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, a napirendek felsorolását, a napirend tárgyának és előadójának megnevezését, valamint az ülés nyílt vagy zárt minőségének megjelölését.

(5) A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket az ülést megelőzően legalább 5 nappal kell feltölteni az erre a célra kialakított elektronikus felületre (Owncloud – „felhő szolgáltatás”, elérhetősége: https://hivatal.kiskunlachaza.hu) A meghívót ugyanekkor a Hivatal hirdetőjére és az Önkormányzat hivatalos honlapjára is fel kell tenni.

18. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely magába foglalja a tanácskozás jogát is.

(2) A képviselő-testületi ülésre meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt, kivéve az (1) bekezdésben foglaltakat.

19. § (1) (1) A rendes képviselő-testületi ülést megelőzően az előterjesztéseket – a 8. melléklet szerinti formában és tartalommal - a jegyző részére digitálisan le kell adni, legkésőbb az ülést megelőző 8 naptári nappal.

(2) Az előterjesztésen minden esetben fel kell tüntetni, hogy ki az előterjesztés konkrét készítője, és azt, hogy melyik bizottság véleményezte.

(3) Az előterjesztés készítője az általa összeállított anyagot a jegyzőnek adja át, aki azokat bizottsági, testületi anyagonként gyűjti, ellenőrzi, majd ez után adja át a polgármesternek jóváhagyásra és aláírásra.

(4) Amennyiben az előterjesztés, valamint a határozati javaslat pénzügyi kötelezettségvállalást, illetve költségvetés módosítást érint, abban az esetben kötelező a pénzügyi osztályvezető ellenjegyzése, a jegyzői aláírást megelőzően.

(5) A bizottsági és képviselő-testületi ülésekre egyaránt iktatott és aláírt előterjesztések készülnek, függetlenül attól, hogy a bizottságok azokat saját hatáskörben, vagy javaslattevőként tárgyalják.

(6) A képviselő-testületi ülések egy iktatószám alatt kerülnek iktatásra, a főszámot az ülés meghívója kapja, ennek alszámait pedig az előterjesztések kapják.

(7) Képviselő-testületi napirend előterjesztője lehet:

• a) polgármester,
• b) képviselő-testület tagja,
• c) jegyző,
• d) képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja.

(8) A bizottsági üléseken elhangzott módosításokat a jegyzőnek kell átvezetnie. A módosításokat a polgármester hagyja jóvá, vagy egyet nem értés esetén – egy alkalommal - visszaadja azt a bizottságnak ismételt megtárgyalásra és véleményezésre.

20. § Rendkívüli képviselő-testületi ülés esetén a 21. § (2)-(8) bekezdései szerint kell eljárni, de kivételes esetben megengedett a szóbeli előterjesztés is.

21. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés vezetése a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének a feladata (a továbbiakban együtt: ülésvezető).

(3) Az ülésvezető a képviselő-testületi ülés vezetése során:

• a) megállapítja az ülés határozatképességét,
• b) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítők személyére,
• c) előterjeszti az ülések napirendjét,
• d) írásban, indokolással tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,
• e) írásban, indokolással tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
• f) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(4) A képviselő-testület a napirendről és a jegyzőkönyv-hitelesítők személyéről külön határoz.

22. § (1) Napirend előtti felszólalásra az ülés megkezdése előtt az ülésvezetőtől bármelyik képviselő kérhet engedélyt, 5 perc időtartamban. Napirend előtti felszólalást csak olyan halasztást nem tűrő helyi közügyben lehet tenni, mely nem kapcsolódik az ülés egyik napirendi pontjához sem.

(2) Az ülésvezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

• a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, abban az esetben, ha az új információt tartalmaz,
• b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előadó köteles rövid választ adni,
• c) a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A napirend előadójának felszólalási ideje maximum 10 perc, az érintett bizottságok többségi és kisebbségi véleményét előadóké legfeljebb 5-5 perc,
• d) a képviselők és más megjelentek napirendhez való hozzászólásának ideje maximum 5 perc, ismételt szókérés esetén 2 perc,
• e) a napirendi pont tárgyalása során bármely felszólaló felszólalási idejének lejártakor egy alkalommal kérheti annak 5 perccel való meghosszabbítását,
• f) különösen indokolt esetben – a napirendi pont kiemelt jelentőségére tekintettel – a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával engedélyezhet az előterjesztő számára ennél hosszabb időtartamot,
• g) személyes érintettség esetén az érintett képviselőnek lehetősége van 1 percben a viszontválaszadásra.

(3) Az ülésvezető soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) A bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az ülésvezető azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.

(6) A vitát az ülésvezető zárja le, ezután a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(7) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a bizottságnak, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(8) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy időtartamban tehető, amely az ülés levezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetén az ülésvezető soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja. A döntéshez egyszerű többségre van szükség.

23. § (1) A sürgősségi indítvány előterjesztése tárgyában a képviselő-testület az ülésvezető javaslatára egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülés megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.

(3) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

• a) a polgármester,
• b) az alpolgármester,
• c) a külső alpolgármester,
• d) a képviselők,
• e) a jegyző,
• f) a nemzetiségi önkormányzat testülete.

(4) Ha az ülésvezető vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Az ülésvezető ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.

(6) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni a napirendi pontok közé való felvételéről.

24. § (1) Az ülésvezető a képviselő-testületi ülést a napirendi pontok megtárgyalása előtt csak akkor zárhatja be, ha azt a jelenlévő képviselők egyszerű szótöbbséggel megszavazzák.

(2) Aki a vita során, az őt ért - megítélése szerint - méltatlan kritikát kíván kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni, szót kap, maximum 2 percben.

(3) A vita lezárása előtt a hozzászólások időtartamának meghosszabbítására bármely képviselő tehet javaslatot. E javaslatról a testület - egyszerű szótöbbséggel - dönt.

(4) A vita lezárását követően, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(5) A képviselő-testületi ülés során az ülésvezető kétóránként 15 perces szünetet rendel el.

25. § Az ülésvezető gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

• a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,
• b) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
• c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,
• d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe,
• e) a c)–d) pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

26. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több, mint a fele (5 fő) jelen van.

(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő döntés esetén a jelenlévő képviselők több, mint a felének, a minősített többséget igénylő döntés esetén a megválasztott képviselők több, mint felének „igen” szavazata szükséges.

(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni.

27. § (1) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik. Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

(3) A testület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt

• a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
• b) az informális jelentés tudomásul vételéről,
• c) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(4) Tartalmában egyező előterjesztés ugyanazon ülésen ismételten nem tűzhető napirendre.

28. § Minősített többségre van szükség:

• a) rendeletalkotáshoz,
• b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,
• c) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
• d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
• e) intézmény alapításához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez,
• f) hitelfelvételhez,
• g) közalapítvány létrehozásához , alapítványhoz történő csatlakozáshoz,
• h) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok feletti rendelkezéshez (értékhatártól függetlenül), kivéve azon rendelkezéseket, melyekben a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság jár el a 4. számú melléklet szerinti átruházott hatáskörben,
• i) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
• j) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
• k) zárt ülés elrendeléséhez,
• l) a képviselő-testület munkaprogramjának, munkatervének, gazdasági programjának, ciklusprogramjának elfogadásához,
• m) kereset benyújtásához a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén,
• n) képviselő döntéshozatalból történő kizárásához, összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításhoz, a képviselői megbízás megszűnéséhez való döntéshez,
• o) településrészi önkormányzat létrehozásához,
• p) titkos szavazás elrendeléséhez,
• q) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséhez, valamint az ez ügyben hozott határozat elfogadásához,
• r) helyi népszavazás elrendeléséhez.

29. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozatot, rendeletet) nyílt szavazással hozza, mely során a képviselő-testület tagjai az ülésvezető által elmondott lehetőségek elhangzásakor („igen”, „nem”, „tartózkodom”) kézfelemeléssel jelzik szavazatukat.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazást a Jogi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

30. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

• a) azt törvény írja elő,
• b) azt a polgármester vagy egy képviselő javasolja, ekkor a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz,
• c) az önkormányzat vagyonával való, a Ptk 112. §-a szerinti rendelkezés esetén, kivéve azon rendelkezéseket, melyekben a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság jár el a 4. számú melléklet szerinti átruházott hatáskörben.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást elrendelni nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, s a jelenlévők nevük elhangzásakor "igen", "nem" vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak, majd szavazatukat aláírásukkal hitelesítik.

(4) A név szerinti szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

31. § (1) A képviselő-testület döntéséből kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A közeli hozzátartozók körét a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény határozza meg.

(2) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület - minősített többséggel - dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a szavazást meg kell ismételni, úgy, hogy a szavazatszámlálás során az érintett képviselőt jelenlévőnek kell tekinteni.

32. § (1) A rendelet tervezetét a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság és külső szakértő is. Szakértő bevonására a polgármester vagy a jegyző tesz javaslatot.

(2) A rendelet-tervezet készítője az előkészítő munka során – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. §-ában foglaltaknak megfelelően – előzetes hatásvizsgálatot végez, továbbá - a Jat. 18. §-a szerint indokolást csatol a tervezethez.

(3) A rendelet-tervezetet – a (2) bekezdésben foglaltakkal együtt - a képviselő-testület illetékes bizottságainak előzetesen meg kell tárgyalnia.

(4) A tervezetet - a (2) bekezdésben foglaltakkal együtt- megvitatás céljából a Jogi és Ügyrendi Bizottság elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja.

(5) A rendelet-tervezetet - külön jogszabályban meghatározott esetben - előzetes véleményezésre meg kell küldeni az illetékes szerveknek, szakhatóságoknak, továbbá be kell tartani az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló helyi rendeletben foglaltakat.

(6) A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után - egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra, falugyűlésre vagy egyéb lakossági fórumra bocsáthatja.

(7) Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet - a (2) bekezdésben foglaltakkal együtt - a képviselő-testület elé terjeszti.

(8) A rendelet-tervezet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(9) A rendeletek hatályosulásával kapcsolatosan a jegyző – a Jat. 21. §-ában foglaltaknak megfelelően – utólagos hatásvizsgálatot végez, mely során összeveti a várt hatásokat a tényleges hatásokkal.

33. § A rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal kell ellátni a következők szerint: Kiskunlacháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének........../......év. (..........hó.....nap) önkormányzati rendelete .................... (a tárgy megjelölése)

34. § (1) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni, egységes szerkezetben összeállítani és a képviselők rendelkezésére bocsátani.

(2) A rendeletek szövegét elektronikus formában is meg kell őrizni, hogy az esetleges későbbi módosítások könnyen átvezethetőek legyenek a szöveg újraírása nélkül.

35. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni, a kifüggesztés időtartama 30 nap. Ezen kívül közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján is.

(2) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

36. § (1) A képviselő-testület határozatai lehetnek

• a) normatív határozat, mint közjogi szervezetszabályozó eszköz (a Jat. 23. §-a alapján)
• b) önkormányzati hatósági határozat,
• c) egyéb határozat.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív határozatban szabályozza a képviselő-testület az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését, szervezetét, saját cselekvési programját. A normatív határozatot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni, ezen kívül meg kell jelentetni az önkormányzat hivatalos honlapján is.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzati hatósági határozat a képviselő-testület hatósági jogkörben hozott döntése, melynek formai és tartalmi követelményeit az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény ( a továbbiakban: Ákr) határozza meg.

(4) A határozatokat évenként, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

• a) A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, az elfogadás évét, hónapját, napját.
• b) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
• c) Az átruházott hatáskörben, valamint együttes ülésen hozott határozatokat külön kell jelölni, és külön nyilvántartást kell róluk vezetni.

37. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglalt tartalommal.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testület nyílt üléséről képfelvétel, hangfelvétel és írásbeli jegyzőkönyv, a zárt ülésről hangfelvétel és írásbeli jegyzőkönyv készül, két eredeti példányban. Ebből:

• a) az egyik példányt a jegyző kezeli,
• b) a másik példányt az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(4) A jegyzőkönyvek beköttetését az év utolsó testületi ülésétől számított 60 napon belül meg kell oldani, melyért a jegyző felel.

(5) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott és szóban is elmondott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz, továbbá kérésére szó szerint kell rögzíteni a hozzászólását.

38. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá. A jegyzőkönyv-hitelesítőknek a jegyzőkönyv valamennyi oldalát alá kell írniuk.

(2) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt 6 évig meg kell őrizni. A határidő letelte után a felvétel megsemmisíthető.

(3) A nyílt ülés aláírt jegyzőkönyveit az Önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

• a) A nyílt ülések előterjesztéseibe történő betekintést, arról másolat készítését a polgármester engedélyezheti, írásbeli, indokolással ellátott kérelem alapján.
• b) Hatósági ügyekbe csak az Ákr. szabályai szerint lehet betekinteni. A képviselők ellenőrzési jogosítványai a közigazgatási hatósági ügyekre nem terjednek ki.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkülönített kezeléséről a jegyző gondoskodik. a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a polgármester, a képviselők, a jegyző és a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője nyerhet betekintést.

39. § A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

40. § (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a rendezvény előtt legalább 15 nappal a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat hivatalos lapjában kell tájékoztatni a lakosságot, illetőleg a helyben szokásos egyéb módok is igénybe vehetők e célra.

(3) A lakossági fórumot a polgármester, az illetékes bizottság elnöke vagy az erre a feladatra kijelölt települési képviselő vezeti.

(4) A lakossági fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és a polgármesteri hivatal téma szerint érintett szervezeti egységének vezetőjét.

(5) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A képviselő-testület minden évben legalább egy alkalommal lakossági fórumot tart az üdülőterületi lakosság részére.

41. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(2) Az elhangzott javaslatokra, kérdésekre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a rendezvény előtt legalább 15 nappal a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat hivatalos lapjában kell tájékoztatni a lakosságot, illetőleg a helyben szokásos egyéb módok is igénybe vehetők e célra.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv és hanganyag is készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

42. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke. A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg. A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető.

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester jogosítványait és feladatait a Mötv. 63-68. §-ai határozzák meg.

43. § A polgármester biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről. Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel és a nemzetiségi önkormányzat testületével.

44. § (1) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon, a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat, melyről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. A döntéshozatal során figyelemmel kell lenni a jelen rendelet 62. § (2) bekezdésében foglaltakra.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben. A döntéshozatal során figyelemmel kell lenni a jelen rendelet 62. § (2) bekezdésében foglaltakra.

45. § (1) A polgármester munkáját – tanácsadó testületként – az irányításával működő polgármesteri kabinet (a továbbiakban: kabinet) segíti.

(2) A kabinet tagjai a tanácsadók, személyüket a polgármester jelöli ki.

(3) A kabinet tagja nem tagja a képviselő-testületnek, részére a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozatával biztosíthat tanácskozási jogot a képviselő-testületi ülésen.

(4) A tanácsadók különböző területeken segítik a polgármester munkáját, úgy, mint: pénzügyi-gazdasági tanácsadó, oktatási-művelődési tanácsadó, jogi tanácsadó. A tanácsadókat a tevékenységi területükhöz kapcsolódó feladatot ellátó bizottság ülésére meg kell hívni, ott tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) Azon tanácsadókat, akik konkrét feladat állandó jellegű ellátásra kapnak megbízást, ezen tevékenységükért a bizottsági tagoknak járó tiszteletdíj illeti meg.

(6) A kabinet üléseit a polgármester hívja össze.

46. § (1) A polgármester, saját szakmai munkájának segítésére munkacsoportot hozhat létre.

(2) A munkacsoport személyi összetételét, létszámát és feladatát a polgármester határozza meg.

(3) A munkacsoport tagjai tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.

(4) A munkacsoport tevékenységét a polgármester irányításával végzi, munkájáról beszámolni is neki köteles.

47. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot.

(3) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait, tevékenységéért díjazás illeti meg.

(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(5) Az alpolgármester az általa meghirdetett időpontban tarthat fogadóórát a polgármesteri hivatalban.

(6) Az alpolgármesterre a polgármester helyettesítése esetén a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadók.

48. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül

• a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
• b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
• c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

49. § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, feladatait a Mötv. 81. § (3) bekezdése határozza meg.

(2) A jegyzőt – pályázat alapján, határozatlan időre – a polgármester nevezi ki, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(3) A polgármester – a jegyző javaslatára – aljegyzőt nevezhet ki, aki a jegyzőt helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a polgármesteri hivatal igazgatási és jogi osztályának vezetője látja el.

50. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- vagy hatáskörébe tartozó ügyek előkészítésével és a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre.

(2) A polgármesteri hivatalra vonatkozó részletes szabályokat annak szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

51. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottság - feladatkörében – kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

• a) Jogi és Ügyrendi Bizottság (JÜB)
• b) Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság (PÜF)
• c) Művelődési, Oktatási és Egészségügyi Bizottság (MOEB)

(4) A bizottságok tagjainak felsorolását a 3. melléklet, feladatkörét a 4. melléklet tartalmazza.

52. § (1) A bizottság a működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(2) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes jelleggel - szakmai tanácsadó szerveként, fő szabályként az illetékes bizottság tagjaiból - albizottságot alakíthat. Az albizottság létszáma legalább 3 fő, a képviselő-testület szükség esetén külső szakértő bevonását is engedélyezheti. Az albizottság működésének szabályait a képviselő-testület állapítja meg. Az albizottság hatáskört nem kaphat, vezetője csak települési képviselő lehet, aki az albizottság tevékenységéről az illetékes bizottságnak rendszeresen beszámol.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

53. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester nem lehet bizottság elnöke, tagja.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

(3) A Mötv 53. § (3) bekezdésében biztosított, a lakosság önszerveződő közösségeinek a bizottsági ülésen való részvételét a képviselő-testület a következők szerint szabályozza:

• a) A Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt az üdülőterületi lakosságot, továbbá a helyi mezőgazdasági vállalkozókat képviselő személy.
• b) A Jogi és Ügyrendi Bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt az üdülőterületi lakosságot képviselő személy.
• c) Az a) és b) pontban meghatározott személyek részére külön meghívó és az általuk képviselt területhez (mezőgazdaság, üdülőterület) szorosan kapcsolódó bizottsági anyag kerül kiküldésre.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyeket tevékenységükért díjazás nem illeti meg.

(5) A bizottság minden év február 28-ig készíti el éves munkatervét, mely a képviselő-testületi munkaterv alapját képezi.

(6) Azon feladatok elvégzésére, melyek nem tartoznak a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe, vagy – átruházott hatáskörben – bármely bizottság feladatkörébe, a képviselő-testület munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport tagjait ezen tevékenységükért díjazás nem illeti meg.

54. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, a meghívó kiküldéséről a bizottság elnöke gondoskodik.

(3) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni, az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül.

(4) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt is.

(6) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(7) A bizottság azokban az estekben tart vagy tarthat zárt ülést, amelyekben a Mötv. kötelezővé teszi vagy megengedi.

55. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntéseket, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

(2) A települési képviselők, valamint a bizottság nem képviselő tagjai a jegyzőkönyvet legkésőbb a következő rendes testületi ülésig kapják meg.

(3) A bizottsági jegyzőkönyv egy példányát a jegyző 15 napon belül köteles megküldeni a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(4) A bizottság ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el.

(5) Tevékenységéről a Jogi és Ügyrendi Bizottság negyedévenként, a többi bizottság évenként írásban számol be a képviselő-testületnek.

(6) A bizottságok működésének költségeiről a költségvetésben elkülönítetten kell gondoskodni.

56. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- vagy hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

(2) A társulásokra vonatkozó általános szabályokat, szervezetük és működésük rendjét a Mötv. 88-95. §-ai határozzák meg.

(3) Azon társulások felsorolását, melyeknek az önkormányzat tagja, az 5. melléklet tartalmazza.

57. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban rögzíti, melynek elkészítéséért az önkormányzat felelős.

(2) A gazdasági programot – a Mötv. 116. §-ában foglalt tartalommal – a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el vagy vizsgálja felül.

58. § Az önkormányzat vagyonára vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

59. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat működése, gazdálkodása, tervszerűségének biztosítása érdekében minden évben költségvetési rendeletet alkot. A költségvetés összeállításának részletes szabályait, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét központi jogszabályok határozzák meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a bizottságok előzetesen megtárgyalják, a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság írásban véleményezi.

(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére is a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.

60. § (1) A polgármester vagy a helyettesítésére kijelölt személy kötelezettséget csak az önkormányzat éves költségvetési rendeletének végrehajtásával kapcsolatban vállalhat.

(2) A képviselő-testület által elfogadott érvényes költségvetési rendelet előirányzatain felül 5.000.000.-Ft, azaz ötmillió forint értékhatárig a polgármester vállalhat kötelezettséget. Intézkedéséről a soron következő képviselő-testületi ülésen be kell számolni és a szükséges előirányzat-módosításról intézkedni. A kötelezettségvállalást a Pénzügyi Osztály vezetője ellenjegyzi.

(3) A képviselő-testület által elfogadott, hatályos költségvetési rendelet előirányzatain felül, 5.000.000 Ft feletti kötelezettségvállalásról kizárólag a képviselő-testület dönthet. A képviselő-testület akaratának megfelelő szövegezésű jognyilatkozatot vagy szerződést a polgármester és/vagy a jegyző aláírása előtt a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak kell véleményeznie.

(4) Az önkormányzat által lebonyolítandó közbeszerzésekre és a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó eljárások rendjét a Képviselő-testület által elfogadott Közbeszerzési Szabályzat tartalmazza.

61. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A gazdálkodással kapcsolatos egyéb teendőket a polgármesteri hivatal látja el.

(2) A képviselő-testületnek elsődleges feladata az önkormányzati alapfeladatokat ellátó intézményrendszer és szakfeladatok működtetése, ezek fenntartásához szükséges bevételi források feltárása, biztosítása. A fenntartott intézmények felsorolását jelen rendelet a 6. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi önkormányzat intézményeit az állami támogatáson felül – figyelembe véve az intézmény saját bevételeit is - támogatásban részesíti.

(4) Az intézmény az állami támogatást, a saját bevételét és az önkormányzati támogatást illetően a képviselő-testület által elfogadott, jóváhagyott költségvetés alapján előirányzat-felhasználási joggal rendelkezik.

(5) Az intézmény a használatában lévő vagyontárgyakat az alapfeladat és a nemzeti vagyonról szóló külön rendeletben előírtak sérelme nélkül használhatja fel.

62. § (1) Az önkormányzat, valamint intézményei bevételeik növelése érdekében vállalkozási tevékenységet folytathatnak, amennyiben az nem veszélyezteti az alapfeladat ellátását.

(2) A (1) bekezdés szerinti bevételi források kiegészítése érdekében létrehozandó vállalkozási formák előzetes vizsgálata és engedélyezése képviselő-testületi hatáskörbe tartozik.

(3) Az önkormányzat fizetőképességének helyreállítása érdekében elsődlegesen a hatósági kötelező és a lakossági alapfeladatok ellátásának kivételével más feladatok finanszírozását felfüggeszti.

(4) Az önkormányzat gazdasági társaságba történő belépése, hitelfelvétel vagy kötvénykibocsátás esetén kötelező egy könyvvizsgáló előzetes szakvéleményének a beszerzése, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(5) A képviselő-testületnek ingatlanértékesítésnél konkrét forint összegben vagy négyzetméterenkénti ár megjelölésével kell dönteni az eladásra felkínált ingatlan áráról.

63. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A jegyző köteles belső kontrollrendszert működtetni, a Mötv. 119. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának, jogszabályok szerinti betartásának ellenőrzésére a jogszabályi feltételeknek megfelelő képesítésű belső ellenőrt alkalmaz.

(4) A Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság a Mötv. 120. §-ában meghatározottak szerint végzi az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését.

64. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat rendelkezésére álló anyagi eszközei arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a nemzetiségi önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:

(2) A képviselő-testület - szükség szerint - ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzat üléseinek lebonyolításához, illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz szükséges helyiséget a polgármesteri hivatalban. A képviselő-testület továbbá lehetővé teszi a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati intézményekben a rendezvényeinek ingyenes megszervezését. A teremhasználatot minden hónapban előre kell egyeztetnie az elnöknek az intézmény vezetőjével, vagy a jegyzővel.

(3) A képviselő-testület a polgármesteri hivatalon keresztül biztosítja a nemzetiségi önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

(4) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző vagy megbízottja, és a polgármesteri hivatal témafelelősei részt vesznek.

(5) A nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályán keresztül biztosítja, külön megállapodás alapján.

(6) A nemzetiségi önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a jegyző a polgármesteri hivatal titkárságán keresztül biztosítja.

(7) A nemzetiségi önkormányzattal, a Pest megyei nemzetiségi önkormányzattal és az országos nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködés keretében

• a) a nemzetiségi önkormányzattól az Képviselő-testület felé intézett javaslatokat, kezdeményezéseket a képviselő-testület Művelődési, Oktatási és Egészségügyi Bizottsága véleményezi, majd javaslatával ellátva továbbítja döntésre a képviselő-testületnek,
• b) a nemzetiségi önkormányzattól a Pest megyei nemzetiségi önkormányzat és/vagy az országos nemzetiségi önkormányzat felé intézett javaslatokat, kezdeményezéseket a polgármesteri hivatal megküldi a címzett szervezetnek,
• c) a véleményezési és egyetértési jog gyakorlásának biztosítása érdekében Pest megyei nemzetiségi önkormányzattól és/vagy az országos nemzetiségi önkormányzattól a beérkezett dokumentumokat a polgármesteri hivatal megküldi a nemzetiségi önkormányzatnak, a visszaérkezett észrevételeket pedig továbbítja a véleményt illetve egyetértési jogot kérő szervezetnek.

65. § Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (III. 18.) önkormányzati rendelet.

66. § Ez a rendelet 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.