„6/A. § (1) Nem kötelező a hulladékkezelési közszolgáltatást külön igénybe venni és azért díjat fizetni azon gazdálkodó szervezet (gazdálkodó szervezet alatt értendő a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. § rendelkezésében felsoroltak) ingatlanhasználónak, akinek a székhelye, telephelye, fióktelepe azon lakóingatlanba került bejegyzésre, ahol tulajdonosa, ügyvezetője, illetve annak közeli hozzátartozója természetes személyként a közszolgáltatást igénybe veszi. Egy lakóingatlan kapcsán legfeljebb kettő gazdálkodó szervezet vonható ki így, a díjfizetési kötelezettség alól, amennyiben a gazdálkodó szervezet(ek) termelődő háztartási hulladékhoz hasonló hulladéka a természetes személy ingatlanhasználó által termelt hulladék mennyiségével együtt sem haladja meg a természetes személy által igénybe vett közszolgáltatás mértékét, és a természetes személy ingatlanhasználó legalább 120 liter űrmértékű hulladékgyűjtő edény közszolgáltatási díját fizeti vagy vállalja megfizetni.

(2) Amennyiben természetes személy ingatlanhasználó 60 liter űrmértékű gyűjtőedény után fizeti a közszolgáltatás díját és a természetes személy ingatlanhasználó egyben az általa használt ingatlanban székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező olyan gazdálkodó szervezet tulajdonosa, ügyvezetője, mely gazdálkodó szervezet alkalmazottal nem rendelkezik és az ingatlanon más gazdálkodó székhelye telephelye, fióktelepe nem került bejegyzésre, abban az esetben a 6/A. § (1) bekezdésben szabályozottakon túlmenően az ingatlanhasználó gazdálkodó szervezetnek sem kötelező a közszolgáltatás igénybe vétele.

(3) Ha a gazdálkodó szervezet székhelye, vagy telephelye más gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó tulajdonában, használatában álló ingatlanban van – feltéve, hogy az ingatlanhasználó az ingatlanon keletkező összes háztartási hulladékhoz hasonló hulladék mennyiségnek megfelelő mennyiségre kötött közszolgáltatási szerződéssel már rendelkezik és ezután a közszolgáltatási díjat meg is fizeti – a gazdálkodó szervezetnek a közszolgáltatást nem kötelező külön is igénybe vennie. Erről mind a gazdálkodó szervezetnek, mind pedig az ingatlan tulajdonosának, használójának magánokiratba foglalva köteles nyilatkoznia, mely alapján a közszolgáltató felé a jegyző igazolást állít ki.

(4) A díjfizetés 6/A. § (1)-(2)-(3) bekezdéseiben történő mentesítéséhez az önkormányzat jegyzője állít ki igazolást, mely igazolás birtokában a gazdálkodó szervezetnek kell kezdeményezni a közszolgáltató felé a díjfizetés alóli mentesítést. A kiállított igazolást a gazdálkodó szervezet az érvényesítés évét megelőző év december 1. illetve december 31. napja között kell, hogy benyújtsa igazolható módon a közszolgáltató felé. Amennyiben az ingatlanhasználat a gazdálkodó szerv részéről a szolgáltatási területen év közben kezdődik, illetve fejeződik be, abban az esetben a bekövetkezés tényétől számított 15 napon belül köteles ezt az ingatlanhasználó gazdálkodó szervezet igazolni a közszolgáltató felé. A mentesítés legkorábbi időpontja a jegyzői igazolás közszolgáltatóhoz történő benyújtásának a napja.

(5) Választása szerint nem terheli külön díjfizetési kötelezettség azon gazdálkodó szervezet ingatlanhasználót, aki székhelyén a cég levelezésének bonyolításán kívül más tevékenységet nem végez és közhitelű nyilvántartásban a cég adatai között a székhelytől eltérő központi ügyintézési cím is feltüntetésre kerül, melyen a tényleges tevékenységét végzi. A székhelytől eltérő központi ügyintézési cím közhitelű nyilvántartási dokumentummal alátámasztott igazolással a gazdálkodó szervezet közvetlenül kérelmezheti a közszolgáltató felé a díjfizetés alóli mentesítést, mely mentesítés legkorábban a hiánytalan kérelem beérkezését követő naptól hatályos.”