„8. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek vagy személynek, aki a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti jövedelmi feltételeknek megfelel, és családja időszakosan létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

• a) ha a kérelmezőt vagy családját katasztrófa, elemi kár érte
• b) ha a kérelmező közeli hozzátartozója eltemettetéséről nem tud gondoskodni
• c) ha a kérelmező vagy családtagja a kérelem benyújtását megelőző 1 hónapban 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült
• d) ha a családban egyidejűleg kettő vagy több gyermek születik
• e) ha a kérelmező igazolt havi gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át meghaladja
• f) ha a kérelmező munkaviszonya legalább 3 hónapja megszűnt, az illetékes foglalkoztatási szervvel együttműködik, de új munkaviszonyt nem tudott létesíteni és álláskeresési támogatásban sem részesül
• g) ha a kérelmező közüzemi díjtartozása lakhatását, vagy megélhetését veszélyezteti

(3) Rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azt a személyt, illetve kérelmezőt, akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg.

(4) Az (1) bekezdésben jogosulttá váló kérelmező részére a támogatás elsősorban

• a) élelmiszer, ruha, tüzelőanyag, gyógyszervásárlás céljára,
• b) tanévkezdésre,
• c) egyéb, váratlanul felmerülő jelentősebb kiadások fedezésére,
• d) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartására,
• e) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítésére

szolgál.

9. § A rendkívüli települési támogatás összege a (2) bekezdés

• a) a)- b)-c) pontja esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a,
• b) d)-e)-f)-g)pontja esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a,
• c) az a)-g) pontban nem szabályozott esetekben legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a lehet.”

„10/C. § (1) Települési krízistámogatásban lehet részesíteni azt a személyt, illetve családot, aki olyan létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került – elemi kár, gyógyíthatatlan betegség, illetve más hasonló esemény vagy egyéni méltánylást érdemlő körülmény bekövetkezte –, amely a személy vagy család megélhetését és mindennapi életvitelét veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset, ha:

• a) a kérelmező, közeli hozzátartozója eltemettetéséről nem képes gondoskodni,
• b) ha a kérelmezőt vagy családját katasztrófa, elemi kár érte,
• c) ha a háztartás téli tüzelőanyag költsége a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyezteti,
• d) ha a kérelmező közüzemi díjtartozása a háztartás lakhatását vagy megélhetését veszélyezteti,
• e) a kérelmező vagy családtagja fogyatékkal élő, vagy súlyosan mozgáskorlátozott,
• f) a kérelmező munkaképességének csökkenése a 80 %-ot, vagy az egészségkárosodásának mértéke a 60 %-ot eléri,
• g) a háztartásban tartósan beteg gyermek eltartásáról, neveléséről gondoskodnak,
• h) a kérelmező vagy közeli hozzátartozója a kérelem benyújtását megelőző egy hónapban 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült.

(3) A települési krízistámogatás megállapításának további feltétele, hogy a kérelmezőnek, vagy személynek családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedül élő esetén 450 %-át nem haladja meg.

(4) Települési krízistámogatás igénylése esetén a Hivatal köteles környezettanulmányt készíteni, melyben meg kell győződni a mindennapi életvitelt veszélyeztető rendkívüli élethelyzet fennállásáról.

(5) A települési krízistámogatás formájában nyújtott települési létfenntartási támogatás összege a (2) bekezdés

• a) a)-b)-c)-d) pontja esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-a,
• b) e)-f)-g)-h) pontja esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a,
• c) az a)-h) pontban nem szabályozott esetekben legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a lehet.”