A veszélyhelyzet miatt elrendelt különleges jogrend fokozatos felszámolása során visszaállt a testületi hatáskör gyakorlása az eredeti rendjébe 2021. június 15-től. Ugyanakkor a polgármester az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2021. (VI. 8.) önkormányzati rendeletben (SzMSz) olyan szabály rendszert vezetett be, amely eredményeként a képviselői feladatok és hatáskörök csökkentek, a képviselői jogok gyakorlása megnehezült. Annak érdekében, hogy képviselő-testületünk, bizottságaink, képviselőink visszakaphassák Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (Mötv.) adott jogaikat, szükséges módosítani az önkormányzat SzMSz-éről szóló rendeletet.

Ezt meghaladóan a rendelet elírási korrekciókat és egyéb deregulációt hajt végre.

Kiegészíti - az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2021. (VI. 8.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) 5. § (2) bekezdésében – az elvi rendelkezést az Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdésben írtakkal annak érdekében, hogy az önkormányzatiság legfőbb letéteményeseként a képviselő-testület státusza félreérthetetlenül az R.-ben megjelölésre kerüljön. Egyértelműsíti, hogy a helyi önkormányzati rendszer hierarchiájának csúcsán a képviselő-testület áll. Majd őt követi a többi szerv (bizottságok, polgármester, alpolgármester, jegyző. stb.)

Nyelvtanilag pontosítja az R. 10. § (6) bekezdésben lévő mondatot, és felszámolja a feltételesmódban történő megfogalmazást ezzel adva lehetőséget a jegyző számára, hogy kérnie kell javaslatot a munkaterv összeállítása során a szervektől. A javaslat kérés így már nem lehetőség, hanem kötelesség a jegyző számára. Ezzel a képviselő-testületnek nyílik lehetőség jótékonyan befolyásolni az egész éves ülésezési munkájának alapját adó munkatervet.

A rendkívüli ülés összehívásának az időközét rövidíti le a szabályozás 15 napról 8 napra, hiszen a rendkívüliséghez viszonylagos gyorsaságnak is társulnia kell, hogy kellően hatékony legyen az intézkedés.

A munkaterv ellenére össze nem hívott ülés ismételt összehívásának időközét rövidíti le a rendelkezés. Ugyancsak hatékonysági megfontolásokból, következetesen tartva a már ismert 8 napos időközt.

A bizottsági tagok – akár képviselő-testületből delegált, akár „külsős” tag – tájékoztatási lehetőségét bővíti a rendelkezés azzal, hogy valamennyi bizottsági tagnak meg küldeni rendeli a testületi ülés meghívóját, így szolgálva a minél szélesebb körű transzparenciát, demokráciát.

Feltehetően elírás folytán tévesen hivatkozik a polgármesteri rendelet a 16. § (1) bekezdésének második mondatában magára a 16. § (5) bekezdésére, amikor nincs is a 16. §-nak valójában (5) bekezdése, mert mindösszesen csak (4) bekezdése van. Miközben a 16. § a rendkívüli ülés összehívásról rendelkezik és e körben tartja fontosnak, hogy ekkor el lehet tekinteni az ülés tervezett időpontja és a meghívó kiküldése között kötelezően eltelő 5 napos időköztől. Erre figyelemmel a helyes hivatkozást iktatja be az R.

Ezen szakaszban mindkét bekezdés a tanácskozási joggal az ülésen résztvevő személyeket azonosítja. Mellőzve az SzMSz-ben adott megkülönböztetett figyelmet „az illetékes országgyűlési képviselőnek”. Tekintettel arra is, hogy őt országgyűlési képviselőnek választották meg és nem a böhönyei képviselő-testületbe delegálták a választók. A képviselő-testület szívesen látja valamennyi országgyűlési képviselőt a nyílt ülésein a demokrácia és a transzparencia jegyében, tanácskozási jogtól függetlenül.

Nem indokolt a „gazdasági vezetőt” sem feljogosítani korlátozás nélkül valamennyi napirendi pont vonatkozásában tanácskozási joggal, elegendő a pénzügyi vonatkozású tárgykörökben, ezért került kialakításra a 17. § (2) bekezdésnek c) pontja az új tartalommal.

Ez a szakasz a határozatképtelenség miatt megismétlendő ülés összehívásának időközét pontosítja és az előterjesztések elött nyitja ki a lehetőséget, amennyiben az új téma merült fel a meg nem tartott ülés óta.

(1)bekezdése

A napirenden kívüli felszólalás lehetőségét bővíti a „tájékoztató jellegű” szófordulattal arra a tapasztalatra alapozva, hogy az ülések alkalmával tudják a képviselők megbeszélni mindazt, amit a választóktól hallottak, amiben őket képviselni kell. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy ezekről az értesülésekről, lakossági igényekről, kérésekről, stb. akár napirenden kívül is tájékoztathassák egymást. A demokrácia és a transzparencia, valamint a választók képviselete érdekében.

(2)bekezdés

Az R. visszaadja mindazokat a tárgyköröket helybeni kiosztásra és megtárgyalásra az ülésen, amiket a polgármesteri rendelet megtiltott. Leszállította a költekezés összegét 50 e forintra. Visszaadta annak a lehetőségét, hogy polgármesterrel szembeni közigazgatási per megindításáról dönthessenek, visszaadta annak a lehetőségét is, hogy a polgármesterrel szembeni fegyelmi eljárás megindításáról dönthessenek. Amint ezeket az Mötv. és a Kttv. amúgy is lehetővé teszi.

Ebben a szakaszban a bekezdések külön-külön adnak lehetőséget arra, hogy az ülés vezetése, a vita során felszólalásra, vélemény kifejtésre több idő álljon rendelkezésre mint, ami a polgármesteri rendelet alapján biztosítva volt.

Az R. 10. § (4) bekezdése etikai elvárási csokrot fogalmaz meg az ülésen felszólalókkal szemben egymás méltóságának megóvása érdekében. Korábbi tapasztalatok indokolják, hogy világossá kell tenni a rendeletnek ezeket a követelményeket, a viselkedési normákat.

Ez a szakasz a jogalkotásról szóló törvény (Jat.) előírásainak kívánja megfeleltetni az SzMz-t. A Jat. következetesen „indokolás” szót használ, nem pedig a rendeletben szereplő indoklás szót.

Az előterjesztőnek ad könnyebbséget a módosító rendelet azzal, hogy duplájára emeli annak a szünetnek az idejét, amit a vita után kaphat az előterjesztő arra, hogy kényelmesebben tudja átgondolni az előterjesztéséhez érkezett módosító javaslatok elfogadását vagy visszautasítását.

Személyes érintettsége nem csak a képviselőnek, hanem a polgármesternek is lehet egy-egy határozat hozatal során. Ugyanakkor a polgármesteri rendelet csak a képviselő vonatkozásában tér ki a jelzési kötelezettségre. Miközben az Mötv. 66. § értelmében a polgármestert is képviselőnek kell tekinteni a határozathozatalkor. Erre figyelemmel hozza fel a Kttv. fegyelmi büntetésének a lehetőségét a polgármester terhére az R. arra az esetre, ha nem jelezné az érintettségét.

Az (1) bekezdésben elírást tesz helyre az R. A polgármesteri rendeletben tévesen hivatkozza a szöveg a 34. §-t, ami jegyzőkönyvezésről szól, nem pedig az ülésen hozható döntések formáiról. Ez utóbbi a 37. §-ban van nevesítve, mint rendelet és határozat. A helyes hivatkozás a 37. szakasz.

A (2) bekezdés állítja helyre az összhangot a polgármesteri rendelet név szerinti szavazásra megállapított téves szabályának korrigálásával, amikor az Mötv. 48. § (3) bekezdésben írt azon rendelkezését hívja fel, ami a képviselő-testület név szerint szavazása esetére az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványát írja elő. Tehát nem a jelenlévő képviselők, hanem a megválasztott képviselők negyede kell a név szerinti szavazás elrendeléshez.

A (3) bekezdéssel hatályon kívül helyezi a polgármesteri rendelet 29. § (7) bekezdését, mert az arról rendelkezik, hogy nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésben adott lehetőséggel az önkormányzat. Nem akar név szerinti szavazást igénylő ügyeket meghatározni. Joglogikai értelemben nem szükséges arról rendelkezni – ha csak erre külön fel nem hív magasabb rendű jogszabály – hogy nem akarunk valamiről dönteni. Elegendő egészen egyszerűen nem dönteni, a döntést mellőzni.

Ebben a szakaszban a jelenléti ívet emeli közokirati rangra a módosító rendelet. Amit egyébként a rendelet 3. mellékletének a módosításával is megerősít. Ezzel is szolgálva és kiterjesztve a teljes jegyzőkönyv közokirati jellegét.

Ebben a paragrafusban a hitelesítőknek biztosít többlet időt az R., mert a polgármesteri rendeletben kevés idő volt arra szánva, hogy a hitelesítők elolvashassák a jegyzőkönyvet. Ezzel a jegyzőkönyv hitelességét védi az R. és jobb minőségű munkát eredményez a hitelesítők részéről.

A módosítás megnyitja a lehetőséget a képviselő elött, hogy közvetlenül terjeszthessen elő rendelet-tervezetet a képviselő-testületnek. A bizottságon keresztüli előterjesztési lehetőség nehezítette a képviselői munkát. A módosítás ezt az akadályt hárítja el.

A képviselőknek, bizottsági tagoknak kiküldendő esetleges újbóli veszélyhelyzet alatt keletkező polgármesteri döntések megküldéséről és annak gyakoriságáról rendelkezik az R. Rossz tapasztalat volt, hogy a veszélyhelyzet alatt eddig keletkezett döntéseket a polgármester nagy csomagokban, nehezen kezelhető mennyiséget összevárva küldte meg, úgy, hogy a döntések indokai, stb. nem voltak megismerhetők az átküldött anyagokból. Ezen kíván javítani az R. rendelkezése.

Feltehetően tévedésből, elírásból, de a 43. § megismétli a 23. § rendelkezéseit. A Jat. 3. § tiltja a indokolatlanul párhuzamos szabályozást, ezért kell hatályon kívül helyezni a 43. szakaszt.

Ez a rendelkezés az előterjesztőnek adja meg a döntési lehetőséget a polgármester helyett abban a kérdésben, hogy az előterjesztés tartalmi elemei közül melyik elemeket választja. Természetesen, amikor a polgármester az előterjesztő, akkor ő maga is szabadon választhat az előterjesztés elemei közül.

Az előterjesztés benyújtásának a lehetőségét adja vissza a képviselő számára, mert a polgármesteri rendelet ezt csak a bizottságon keresztül tette lehetővé a képviselőnek.

Az (1) bekezdés a képviselői indítványok, előterjesztések napirendre tűzésének az idejét felezi meg a módosítás. Ezzel szolgálva a hatékonyságot a képviselői munkában.

A (2) bekezdés az indítvány befogadóinak a körét bővíti a bizottsággal, tekintettel arra, hogy az indítványokat, előterjesztéseket a bizottságok is véleményezik. Amennyiben közvetlenül megkapják, akkor nő az ügyintézés hatékonysága.

A (3) bekezdéssel helyezi hatályon kívül az R. az ismétlődő rendelkezést, hiszen a polgármesteri rendelet már a 38. § (1) bekezdésében rögzítette, hogy a jegyző a rendelet-tervezet szakmai előkészítője, ezért ezt megismételni nem szükséges.

A (4) bekezdésben rövidül le a sürgősségi indítvány napirendre tűzési ideje a felére, hiszen sürgősségi indítványról van.

Ismét elírást javít az (1) bekezdés, mert a helyes hivatkozás a 48. §-ban a 22. §-ra történő utalás és nem pedig a 38. §-ra való mutatás. A 48. §-ban a képviselő kérdéssel kapcsolatban szabályoz a polgármesteri rendelet, ezért ehhez a 22. §-ban lévő ülésvezetési szabályok illeszkednek, nem pedig a 38. szakaszban lévő rendelet-tervezettel kapcsolatos szabályok.

A (2) bekezdés visszaállítja a viszont válasz lehetőségét a képviselő számára.

Az (1) bekezdésben a polgármester szabadságolási szabályait rögzíti az R.

A (2) bekezdésben pontosítja a polgármester feladatainak összefoglalást.

A (3) bekezdésben pontosan nevezi meg a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságot az R., mert a polgármesteri rendeletben csak ügyrendi bizottságként volt hivatkozva.

Az egész szakasz a polgármester számára határoz meg feladatokat és hivatásetikai, követendő szabályokat, magatartási normákat.

Az alpolgármester hatáskör gyakorlásának lehetőség határozza meg a paragrafus és javítja az elírás folytán „határkörei” szöveget a helyes hatáskörei kifejezésre.

A jegyző számára határoz meg feladatokat az adott szakasz.

A jegyző helyettesítésének korlátjaként állapítja meg az R., hogy a közigazgatási szakvizsgával rendelkező hivatali dolgozó helyettesítheti a jegyzőt, ezzel is szolgálva a szakszerűség követelményét.

A polgármesteri irányítási jogkör kereteit jelöli ki az R. az Mötv.-ben írt szabályok felhívásával.

A Marcali Kistérségi Többcélú Társulás társulási megállapodása előírja, hogy a Társulás tagönkormányzatainak Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete határozza meg a Társulási Tanács tagjait. Ezen szerződési, megállapodáson alapuló kötelezettségnek tesz eleget az új 55. §, amikor egyértelműen megállapítja, hogy az önkormányzat képviseletében működő jogi és nem jogi személyiséggel nem rendelkező döntéshozó szervekben kizárólag a képviselő-testület által delegált személy lehet az önkormányzat képviselője. Ezt meghaladóan az új szakasz tételesen felsorolja mindazokat a döntéshozó szerveket, amelyekbe ezen szervekre vonatkozó szabály szerint (alapszabály, jogszabály) az önkormányzat képviselő-testülete delegálni köteles az önkormányzat képviseletének ellátására személyt, vagy személyeket.

Indokolatlan és hatáskört túllépő kötelezést helyez hatályon kívül az R., amikor törli a jogszabályból a képviselőre vonatkozó rendelkezést, miszerint az önkormányzati rendezvényeken való megjelenés kötelező.

A képviselők mindegyike társadalmi megbízásban látja el képviselői tevékenységét, bizottsági tagságát és visel tisztséget, miközben civil foglalkozásuk is van. Ezek mellett nem tartható, hogy a képviselő terhére legyen kötelezettségként róva, hogy részt kell venni az önkormányzati rendezvényeken.

Ugyanakkor azt is rendezi az R., hogy amennyiben megbízást kap a képviselő, akkor a megbízást szerint kell eljárnia.

Újabb elírást javít az R., amikor a 60. § (1) bekezdésében világossá teszi, hogy a képviselő-testületnek három bizottsága van, nem pedig kettő, ahogyan azt a polgármesteri rendelet írja. Ugyanis a 60. § (2) bekezdésében tételesen fölsorolja, név szerint a polgármesteri rendelet képviselő-testület mindhárom bizottságát. Ebből következően nem lehet korrekció nélkül hagyni az (1) bekezdésben írt, nyilvánvalóan elírást tartalmazó szövegrészt.

Ebben a szakaszban az R. kibővíti a bizottságok általános feladat és hatáskörét a meglévőhöz képest további kettő jogkörrel.

Itt az R. a bizottság elnökének feladat és hatáskörét egyértelműsíti, amikor kimondja, hogy a bizottsági elnök is jogosult előterjesztéseket, indítványokat, rendelettervezeteket benyújtani a képviselő-testület felé.

Ez a szakasz világossá teszi, hogy az elnök képviseli a bizottságot, és testületi tagként a képviselő-testületet is.

A rendkívüli bizottság alakítás feladatát nem rendeli a polgármester előterjesztési körébe.

Az utolsó helyreigazítást rendeli el az R. a 69. § (5) bekezdésében tévesen hivatkozott 43. §-t javítja a 24. §-ra, mert a 43. § eleve ismétli a 23. szakaszt, emiatt már korábban hatályon kívül helyezését kezdeményeztük. A közmeghallgatáson a rend fenntartásáról rendelkezik ez a szakasz, amihez helyesen a 24. § illeszkedik, hiszen abban vannak a ülésvezetés rendtartásához kellő szabályok.

A módosító rendelet ebben a 38. §-ban a polgármesteri rendelet 2. mellékletének egyes rendelkezéseit helyezi hatályon kívül, míg másokat kiegészít, illetve a bizottságoknak többlet hatáskört és feladatot állapít meg.