Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 18/2021. (IV.30.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2021. 05. 01- 2021. 05. 02Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 18/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet módosításáról
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre figyelemmel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján a Közgyűlés feladat- és hatáskörét gyakorolva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet hatálya kiterjed minden 14. életévét betöltött természetes személyre és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely Miskolc közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti.”
2. § A Rendelet a következő 1/A. alcímmel egészül ki:
„1/A. Értelmező rendelkezések
1/A. § E rendelet alkalmazásában:
- 1. fiatalkorú: aki az e rendeletben meghatározott alapvető közösségi együttélési szabály megsértésekor, betartásának elmulasztásakor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem töltötte be,
- 2. közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a tevékenység, mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely bűncselekménynek vagy szabálysértésnek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és azt Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) e rendeletben a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásként határoz meg,
- 3. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontjában foglaltakon túl, az egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrésze,
- 4. szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontjában meghatározott ital.”
3. § A Rendelet 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásért való felelősség megállapítása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankciótv.) rendelkezései alapján:
- a) figyelmeztetés vagy
- b) közigazgatási bírság
szankció alkalmazható.
(2) Az e rendelet 1/A. § 2. pontjában meghatározott magatartás miatt a közigazgatási bírság kiszabása feltételeinek teljesülése esetén, amennyiben a helyszíni intézkedés alkalmával a szabályszegő a jogsértést teljes egészében elismeri, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki, amelynek a felső határa természetes személy esetén ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forint.”
4. § A Rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki:
- a) a közterületet a közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendelet szerinti közterület-használati engedélytől eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használja,
- b) a közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, közterületen nem engedélyezhető vagy tiltott tevékenységet folytat,
- c) közterület-használati engedélyét a közterület használatakor nem tartja magánál és ezzel az ellenőrzést akadályozza,
- d) áruszállítás állomáshelyének használatára jogosító közterület-használati engedélyének meglétét, díja befizetésének igazolását gépjárműve szélvédője mögött nem helyezi el és ezzel az ellenőrzést akadályozza vagy
- e) a játszótéren vagy parkban a játszó-, sport-, valamint egyéb berendezési eszközöket nem a rendeltetésének megfelelően használja.”
5. § (1) A Rendelet 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki közterületen lévő fás szárú növényt a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott engedély nélkül kivág, vagy a kivágással kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja.”
(2) A Rendelet 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti magatartás elkövetőjével szemben – természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő – közigazgatási bírság szabható ki.”
6. § A Rendelet 10. és 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„10. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki:
- a) a tulajdonában vagy bármely más módon használatában lévő lakásában és a közös használatú helyiségben és területen tevékenységével másoknak zavaró módon bűzt, füstöt, port, vagy egyéb más zavaró hatást okoz,
- b) a tulajdonában vagy bármely más módon használatában lévő nem lakás célú helyiségében a keletkező hulladékot, göngyöleget nem a saját gyűjtőedényben helyezi el,
- c) a tulajdonában vagy bármely más módon használatában lévő ingatlanának felújításával kapcsolatban keletkezett szennyeződést, hulladékot, törmeléket a közös használatú területekről naponta nem távolítja el,
- d) nem éghető, háztartásinak nem tekinthető hulladékot, nagyobb tárgyakat az épület közös használatú helyiségeiben, területein tárol, azok elszállításáról nem gondoskodik,
- e) a háztartási takarítási munkákat úgy végzi, hogy az másokat zavar, lakáson kívül szőnyeget, matracot, vagy más hasonló funkcióval rendelkező tárgyat munkanapokon nem 7.00-20.00 óra között, munkaszüneti napokon nem 9.00-14.00 óra között porol, tisztít, a tisztítást nem a kijelölt helyen végzi, befejezése után a keletkező szennyeződést, hulladékot nem távolítja el,
- f) szőnyeget, matracot, takarítási eszközt, vagy más hasonló funkcióval rendelkező tárgyat erkélyen, loggián, ablakon, lépcsőházak függőfolyosóján, korlátjain porol, leseper, kiráz,
- g) a lakásban vízhasználat során más helyiségét eláztatja, ide nem értve a szakértő igénybe vétele nélkül megállapítható, közműhálózat meghibásodásából eredő beázást,
- h) nyílászárón keresztül folyadékot önt ki, hulladékot, dohánycsikket vagy egyéb tárgyat kidob, vagy
- i) olyan többlakásos lakóépület lépcsőházában, ahol ingatlantulajdonnal, vagy ingatlan használatára más jogcímen jogosultsággal nem rendelkezik, szeszes italt fogyaszt.
10/A. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki:
- a) többlakásos lakóingatlan közös használatú területein és helyiségekben állata által okozott szennyeződés eltávolításáról haladéktalanul nem gondoskodik,
- b) többlakásos lakóingatlan közös használatú udvarán, lakásainak erkélyén galambot tart, etet,
- c) tulajdonában vagy használatában lévő többlakásos ingatlanban lévő lakásához tartozó vagy a használatában álló helyiségekben a galambok fészkelőhelyeit nem szünteti meg,
- d) többlakásos ingatlan közös használatú helyiségeiben ebet – amennyiben a társasház szervezeti és működési szabályzata másként nem rendelkezik, – póráz nélkül vezet, vagy
- e) többlakásos ingatlan közös használatú helyiségeiben – amennyiben a társasház szervezeti és működési szabályzata másként nem rendelkezik – nem biztosítja, hogy az eb más állatot, vagy embert harapásával ne veszélyeztessen.”
7. § A Rendelet 12/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti magatartás elkövetőjével szemben kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.”
8. § (1) A Rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésével kapcsolatos ügyekben – átruházott hatáskörben – a jegyző jár el.”
(2) A Rendelet 13. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.
(4) Közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegésével kapcsolatos bejelentést szóban vagy írásban bárki tehet. A szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, továbbá a körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.”
(3) A Rendelet 13. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy amennyiben az önálló jövedelemmel nem rendelkező fiatalkorú annak megfizetését vállalja. Abban az esetben, ha a fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot kiszabni nem lehet, vele szemben figyelmeztetés intézkedést kell alkalmazni.
(7) Ha a fiatalkorúval szemben előreláthatólag közigazgatási bírság kiszabására kerül sor, a fiatalkorú meghallgatásától nem lehet eltekinteni. A fiatalkorú meghallgatásáról törvényes képviselőjét értesíteni kell. A fiatalkorút lehetőség szerint törvényes képviselője jelenlétében kell meghallgatni.”
9. § A Rendelet 14. és 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), valamint a Szankciótv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
15. § A közigazgatási bírság összegének megállapításánál a Szankciótv. vonatkozó rendelkezései mellett figyelembe kell venni az elkövető személyi körülményeit, vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait annyiban, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak, vagy azokat – a hatóság erre vonatkozó felhívására – önként igazolja.”
10. § A Rendelet 16. §-ában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg lép.
11. § Hatályát veszti a Rendelet:
- a) 1. § (2) bekezdése,
- b) 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „Hatósági” szövegrész,
- c) 11. § (1) bekezdés c) pontja.
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.