Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

Hatályos: 2021. 10. 30- 2025. 02. 28

Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

2021.10.30.

Kiskunhalas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletében, és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 67. §-ban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 1.1.20. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi és Szociális Bizottság, Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 2.1.64. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi, Költségvetési, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya alá tartozik Kiskunhalas Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő összes lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése során külön önkormányzati rendeletben foglalt szabályokat is alkalmazni kell.

(3) Az Önkormányzat a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályok egységesítése, valamint egyszerűsítése érdekében, a lakásokkal való ésszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi feltételeinek megteremtése, továbbá a bérlakásrendszer ellentmondásainak fokozatos megszüntetése - a polgári jog alapelveit szem előtt tartva, az önkormányzatok bérbeadói jogai erősítése és a bérlők méltányos érdekeinek védelme érvényesítése – céljából alkotja meg rendeletét.

2. A tulajdonosi és bérbeadói jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése

2. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében a tulajdonosi, bérbeadói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére vonatkozó hatásköröket megosztottan átruházta a polgármester, az Ügyrendi és Szociális Bizottság, a Pénzügyi, Költségvetési, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság, a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Szociálpolitikai Csoport (a továbbiakban: Szociálpolitikai Csoport), a Halasi Városgazda Beruházó, Szolgáltató és Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Halasi Városgazda Zrt.) részére figyelemmel az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelet, és a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezései szerint.

(2) A polgármester

a) közérdekű feladat megoldására ajánlattétel mellőzésével, egyedi elbírálás alapján jelöli ki azt a lakásbérlőt, akinek átmeneti elhelyezéséhez jelentős önkormányzati érdek fűződik,

b) dönt a forgalomképes ingatlan visszterhes elidegenítéséről nettó 3 millió forint értékhatár alatt.

(3) Az Ügyrendi és Szociális Bizottság dönt a lakáspályázat elbírálásáról, a bérlő személyének kiválasztásáról és a bérleti jogviszony időtartamáról, valamint a lakásbérleti jogviszony meghosszabbításáról.

(4) A Pénzügyi, Költségvetési, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság dönt az önkormányzati lakásvásárlás részletfizetésének engedélyezéséről, az önkormányzati tulajdonú lakás elővásárlási joggal rendelkező részére történő értékesítéséről.

(5) A Szociálpolitikai Csoport

a) döntésre előkészíti a polgármester, az Ügyrendi és Szociális Bizottság és a Pénzügyi, Költségvetési, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság hatáskörébe tartozó ügyeket,

b) a lakáspályázat lezárását követően áttekinti a beérkezett pályázatokat és javaslatot tesz az Ügyrendi és Szociális Bizottság részére,

c) a lakáspályázattal, a bérlői jogviszonnyal kapcsolatban megadja a szükséges nyilatkozatokat.

d) kiírja a lakáspályázatot,

e) szociális lakások esetében környezettanulmányt készít,

f) előkészíti a határozat javaslatokat, amelynek keretében gondoskodik a Hivatal adócsoportjától történő adótartozások legyűjtéséről,

g) évente, vagy bejelentés alapján, az abban foglaltak kivizsgálása érdekében ellenőrzi a határozott időtartamú szociális lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Lakástörvény), az e rendeletben és a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését, amely eljárás során az ingatlan állagáról digitális formában fotókat készít, gondoskodik azok megőrzéséről, valamint a Halasi Városgazda Zrt. részére történő továbbításáról,

h) a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetében évente, vagy a lakásbérleti jogviszony hosszabbítását megelőző legkésőbb 30. napig ellenőrzi és megállapítja, hogy a bérlő a Lakástörvény 13. § (1)-(2) bekezdésében foglalt kötelezettségének milyen mértékben tett eleget,

i) a szociális alapú lakáspályázatok esetében megszervezi és lebonyolítja a lakásbemutatásokat,

j) tájékoztatást nyújt a hagyatéki leltár felvételekor arról, hogy van-e a bérlőnek bérleti díj, vagy egyéb, e rendelet szerinti tartozása.

(6) A Halasi Városgazda Zrt. az Önkormányzattal kötött külön szerződés alapján

a) naprakész nyilvántartást vezet az Önkormányzat tulajdonában álló, a Halasi Városgazda Zrt. feladatellátásában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről,

b) költségelvű, piaci alapú lakásoknál ellátja a lakáspályázattal és a lakásbérleti jogviszony meghosszabbításával összefüggő előkészítési és ügyviteli feladatokat,

c) gondoskodik a lakásbérleti szerződés határidőben történő megkötéséről, az ingatlan bérlő részére történő átadásáról, visszavételéről,

d) ellátja a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek üzemeltetési, karbantartási és tervszerű felújítási feladatait,

e) évente, vagy bejelentés alapján, az abban foglaltak kivizsgálása érdekében ellenőrzi a költségalapú, valamint a határozatlan időtartamú szociális lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát, továbbá a Lakástörvényben, az e rendeletben és a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését, amely eljárás során az ingatlan állagáról digitális formában fotókat készít, és gondoskodik azok megőrzéséről,

f) elvégzi a lakás és lakás céljára nem szolgáló helyiség elidegenítése során a szükséges feladatokat, így különösen az átadás-átvételi jegyzőkönyv készítését, az adásvételi szerződés elkészíttetését, az ingatlan-nyilvántartásba történő változás átvezettetését,

g) ellátja a lakás- és helyiséggazdálkodással összefüggő pénzügyi, gazdasági feladatokat,

h) gondoskodik a bérleti díjak és egyéb szolgáltatási díjak határidőre történő beszedéséről,

i) jogi eljárást kezdeményez az elmaradt pénzkövetelés érvényesítése céljából, továbbá a bérleti jogviszony megszűnése esetén az ingatlanban maradt bérlővel szemben az ingatlan kiürítése érdekében.

j) szociális alapú lakásbérletnél a szerződések lejáratáról, a lejáratot megelőző legkésőbb 60 napon belül értesíti a Szociálpolitikai Csoportot, amelyhez mellékeli a bérleti díj megfizetését tartalmazó aktuális egyenleget.

MÁSODIK RÉSZ

A lakásbérlet jogcímei

I. Fejezet

A szociális helyzet alapján történő bérbeadás

3. A szociális helyzet alapján történő bérbeadás általános szabályai

3. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás kizárólag pályázat útján, határozott időtartamra, legfeljebb 2 évre annak adható bérbe, akinek a lakáspályázat benyújtásakor - a vele jogszerűen költöző személyek jövedelmével együttesen az egy főre jutó havi nettó jövedelme eléri a mindenkori bruttó minimálbér 27 %-át, egyedül élő pályázó esetében a 35 %-át, de legfeljebb a mindenkori bruttó minimálbér 60 % -át. Amennyiben a pályázó, illetőleg a szociális helyzet alapján bérbeadott lakás bérlőjének az egy főre jutó havi nettó jövedelme meghaladja a mindenkori bruttó minimálbér 60%-át, de nem haladja meg a mindenkori bruttó minimálbér összegét, úgy a bérbeadásra a költségelven bérbeadott lakásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adható önkormányzati lakásra való jogosultságot, annak sorrendjét a pályázó és a vele közös háztartásban együtt élő és költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyainak, valamint szociális helyzetének vizsgálata alapján kell megállapítani. E rendelet alkalmazásában közös háztartás: az olyan együtt lakó személyek köre, akik igazolhatóan egy ingatlanban élnek, közösen gazdálkodnak, életvitelük, és szükségleteik költségeit közösen viselik.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése esetén sem adható bérbe önkormányzati bérlakás annak a pályázónak – figyelembe véve a vele jogszerűen költöző személyeket is – akinek

a) a lakáspályázat benyújtásakor kizárólagos tulajdonában, használati joggal nem járó 50 %-ot elérő vagy azt meghaladó arányú résztulajdonában vagy haszonélvezetében beköltözhető lakóingatlan van, vagy

b) 1.000.000 Ft összeget meghaladó ingó vagyonnal rendelkezik,

c) 5 éven belül lakástulajdonnal vagy 50 %-ot elérő vagy azt meghaladó arányú résztulajdonnal rendelkezett,

d) a pályázó korábban önkormányzati tulajdonban lévő bérlakást megrongált és abban kárt okozott,

e) a pályázó korábbi bérleti jogviszonya folytán tartozást halmozott fel,

f) a pályázónak az Önkormányzattal szemben adótartozása áll fenn.

(4) A lakásbérleti jogviszonyt az Ügyrendi és Szociális Bizottság legfeljebb négy alkalommal, alkalmanként legfeljebb 2 évi időtartamra meghosszabbíthatja, ha

a) a bérlőnek nincs lakbértartozása közös költség és közüzemi díj hátraléka, és nincsen Kiskunhalas Város Önkormányzatával szemben fennálló adótartozása,

b) a lejáró bérleti szerződésben foglaltakat maradéktalanul, késedelem nélkül teljesítette,

c) a lakást rendeltetésszerűen használta, állagát megóvta, a lakásban kárt nem okozott.

(5) A bérlőnek a lakásbérleti szerződése meghosszabbítására irányuló kérelméhez csatolnia kell valamennyi közműszolgáltató igazolását, a közüzemi díjjal kapcsolatos egyenlegről, valamint a közös költség egyenlegéről, megfizetett helyi adóról szóló igazolást, amely igazolás 30 napnál régebbi nem lehet.

(6) A (4) bekezdésben írt maximális időtartamot követő időszakra az Ügyrendi és Szociális Bizottság a lakásbérleti jogviszonyt különös méltánylást érdemlő ok esetén a (4) bekezdésben írtak szerint meghosszabbíthatja. Ilyen különös méltánylást érdemlő ok különösen a bérlő szakorvosi dokumentációval, szakvéleménnyel alátámasztott rossz egészségi állapota, nincsen szülőtartásra kötelezett gyermeke, öregségi nyugdíjas, vagy rokkantsági ellátásban részesül, munkavégző képessége legalább 67%-ban csökkent, a bérlő által nevelt kiskorú gyermekek száma, ezen gyermekek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete. Vizsgálni kell a tartásra kötelezett közeli hozzátartozók vagyoni helyzetét is.

(7) Nem hosszabbítható a szociális helyzet alapján létrejött lakásbérleti jogviszony, amennyiben

a) a Bérlőnek 60 napot meghaladó lakásbérleti díj, közüzemi díj, vagy közös költség, adó tartozása áll, vagy állt fenn, vagy

b) a Bérlő az őt a lakástörvény 13. § (2) bekezdése alapján terhelő, 13. § (1) bekezdésében foglalt kötelességének nem tett eleget, vagy

c) a 3. § (5) bekezdés szerinti igazolást a Szociálpolitikai Csoportnál nem nyújtotta be.

(8) A bérleti jogviszony az írásban megkötött bérleti szerződéssel jön létre. Amennyiben a bérlő a bérlői jogosultságát alátámasztó értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül nem írja alá a bérleti szerződést, úgy elveszíti a lakás bérlésére való jogosultságát. Ebben az esetben e szakasz (2) bekezdésben megállapított sorrendben őt követő bérlő válik jogosulttá a bérleti szerződés megkötésére.

4. A szociális helyzet alapján történő bérbeadáshoz kapcsolódó pályázati eljárás

4. § (1) A lakás szociális helyzet alapján történő (továbbiakban: szociális alapú) bérbevételre irányuló pályázati felhívást az Önkormányzat hirdetőtábláján legalább 20 napra ki kell függeszteni.

(2) Az (1) bekezdésben megnevezett pályázati felhívást az Önkormányzat mindenkor hivatalos honlapján is közzé kell tenni, valamint a Halasi Tükör című újságban és a Halas Televízióban meg kell jelentetni.

(3) A pályázati felhívás kötelező tartalmi elemei különösen

a) a pályázati jogosultság feltételei,

b) a lakás címe, alapterülete, komfortfokozata, a lakás helyiségeinek felsorolása,

c) a lakbér összege,

d) a lakás helyszíni megtekintésének ideje,

e) a pályázat benyújtásának módja, határideje.

f) a lakásbérleti szerződés időtartamán belül elvégzendő karbantartással, felújítással, pótlással, cserével járó munkálatok felsorolása.

5. § (1) A szociális alapú bérbeadásra vonatkozó lakáspályázatot kizárólag a rendelet 1. melléklete szerinti kérelem elnevezésű formanyomtatványon lehet benyújtani személyesen vagy postai úton a Szociálpolitikai Csoport részére.

(2) Egy pályázó egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot.

(3) A pályázót és a vele együtt költöző nagykorú természetes személyeket a kérelem formanyomtatványon nyilatkoztatni kell, önként hozzájárulnak ahhoz, hogy a kérelemben meghatározott személyes adatokat a kérelem elbírálásáig és kedvező elbírálás esetén a lakásbérleti szerződés megszűnéséig a Szociálpolitikai Csoport a szükséges mértékben kezelje, azt követően gondoskodjon a személyes adatok biztonságos őrzéséről.

6. § (1) Szociális alapú bérbeadásra vonatkozó pályázatnak különösen tartalmaznia kell

a) a pályázó személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

b) a megpályázott lakás címét,

c) a pályázat benyújtásakor a pályázó lakhatásának jogcímét és lakáshasználatának rövid leírását,

d) a pályázó nyilatkozatát a bérleti szándékát alátámasztó lényeges körülményekről,

e) a pályázóval egy háztartásban élő és vele jogszerűen költöző személy személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, hozzátartozói minőségét,

f) a pályázó, a vele egy háztartásban élő és vele jogszerűen költöző személy jövedelmének pontos, összegszerű meghatározását,

g) a pályázó és a vele egy háztartásban élő és vele jogszerűen költöző személy vagyonára vonatkozó adatokat.

h) a pályázati ajánlatba foglalt anyagi vonatkozású kötelezettségvállalás teljesíthetőségét a pályázó jövedelemigazolással köteles valószínűsíteni a bérbevétel teljes időtartamára úgy, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem legalább a mindenkori bruttó minimálbér 27 %-a, egyedülálló esetén 35 %-a

i) a lakásbérleti szerződés időtartamán belül elvégzendő karbantartással, felújítással, pótlással, cserével járó munkálatok felsorolása.

(2) A szociális alapú bérbeadásra vonatkozó lakáspályázathoz mellékletként csatolni kell különösen

a) a pályázó és a vele jogszerűen együtt költöző személy személyi igazolványának, lakcímkártyájának másolatát,

b) a pályázó és a vele jogszerűen együtt költöző személy szociális rászorultságát alátámasztó jövedelemigazolást a jelen rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon,

c) a pályázó és a vele jogszerűen együtt költöző személy vagyonnyilatkozatát arról, hogy nincs a kizárólagos tulajdonában, használati joggal nem járó 50 %-os mértéket meghaladó résztulajdonában vagy haszonélvezetében beköltözhető lakóingatlan, valamint nem rendelkezik 1.000.000 Ft összeget meghaladó ingó vagyonnal, a jelen rendelet 3. mellékletét képező formanyomtatványon,

d) a pályázó és a vele jogszerűen együtt költöző nagykorú személy jövedelem igazolását a jelen rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon, valamint egyéb jövedelemről szóló igazolását, így különösen nyugdíj, családi pótlék, gyermektartási díj, vagy egyéb igazolást,

e) a pályázóval jogszerűen együtt költöző kiskorú személy óvoda,- vagy iskolalátogatási igazolását,

f) a Család- és Gyermekjóléti Központ vagy a Védőnői Szolgálat hitelt érdemlő igazolását arról, hogy a pályázó családjának lakáskörülményei indokolják a lakáspályázat benyújtását,

g) tartós betegség, mozgáskorlátozottság esetén orvosi igazolást,

(3) Az Ügyrendi és Szociális Bizottság addig az időpontig utalhatja ki a szociális bérlakást a nyertes pályázónak, ameddig a jövedelemigazoláson a munkáltató által igazolt jogviszony fennáll, de legfeljebb jelen rendelet 3. § (1) bekezdésben meghatározott időtartamra.

7. § A határidőben beérkezett pályázatokról a Szociálpolitikai Csoport javaslatot – szükség esetén környezettanulmányt - készít, melyet a soron következő rendes ülésére megküld az Ügyrendi és Szociális Bizottság részére.

8. § (1) Az Ügyrendi és Szociális Bizottság érvénytelennek nyilvánítja a benyújtott pályázatot, amennyiben

a) a pályázat nem vagy hiányosan tartalmazza a pályázat kötelező elemeit és a pályázathoz mellékletként csatolandó iratokat, nyilatkozatokat,

b) a szociális rászorultság nem állapítható meg a pályázó és a vele jogszerűen költöző személy jövedelmi, vagyoni helyzete miatt,

c) a pályázó valótlan adatokat közöl,

d) a pályázat határidőn túl érkezett be a Szociálpolitikai Csoporthoz.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában a pályázatot határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt a pályázati határidő utolsó napján postára adták.

(3) Amennyiben a nyertes pályázó az általa megpályázott és elnyert lakást még sem fogadja el, akkor a következő 5 évben nem vehet részt a szociális lakáspályázatban.

9. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadásnál, lakásbérleti jogviszony hosszabbításánál figyelemmel kell lenni a lakásméretre

a) 1-2 személy költözése esetén 1 szoba,

b) 3-4 személy költözése esetén 1,5-2 szoba,

c) 5 vagy annál több személy költözése esetén 2-3 szoba.

(2) A lakásméret számításánál a bérlőt és a Lakástörvény 21. § (2) bekezdése szerinti jogszerűen együtt költöző azon személyeket kell figyelembe venni, akiket a bérlő hozzájáruló nyilatkozat nélkül befogadhat, és akik a bérleti szerződés megkötését megelőző 6 hónapon belül igazoltan közös háztartásban, együtt éltek a bérlővel.

(3) Amennyiben a lakásban együtt élők száma olyan mértékben csökkent, hogy kisebb méretű lakásra lenne jogosult, akkor a Bizottság felajánlhat részére cserelakást a Lakástörvényben foglaltak szerint. Amennyiben a felajánlott cserelakást nem fogadja el, a szerződés megszűnik.

10. § (1) A bérlő a határozott idejű lakásbérleti szerződés lejártát megelőző 15. munkanapig kérheti írásban a lakásbérleti jogviszony szociális alapon történő meghosszabbítását, az 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.

(2) Amennyiben az Ügyrendi és Szociális Bizottság azt állapítja meg, hogy a bérlő szociális helyzete alapján fennálló rászorultsága megszűnt, de lakás hiányában a bérlőnek nincs hová költöznie, úgy a bérlő részére – kérésére, melyet a határozott idejű lakásbérleti szerződés lejártát megelőző 15. munkanapig be kell nyújtania a Szociális Csoportnak – az Ügyrendi és Szociális Bizottság döntése alapján – költségalapú bérleti díj állapítandó meg 1 év időtartamra, amennyiben a bérlőnek nincs lakbér- közös költség és közüzemi díj, helyi adó tartozása. Ez az időtartam a fenti feltételek fennállása esetén, különös méltánylást érdemlő esetben további 1 éves időtartammal meghosszabbítható, amennyiben a bérlőnek nincs lakbér- és közüzemi díj, helyi adó tartozása. Ezt a bérleti szerződést a határozott idejű lakásbérleti szerződés lejárata utolsó napjáig meg kell kötnie szerződő feleknek. E bekezdés szerint különös méltánylást érdemlő esetnek minősül:

a) Bérlő egyedül neveli kiskorú gyermekét

b) Bérlő nyugdíjas

c) Bérlő vagy a vele jogszerűen a lakásban együtt élő igazoltan rokkant, vagy tartósan beteg, vagy mozgáskorlátozott.

(3) A bérlőnek a lakásbérleti szerződés időtartamának meghosszabbítására irányuló kérelme csak akkor teljesíthető, ha maradéktalanul eleget tett lakbér- közös költség és közüzemi díjfizetési, helyi adó fizetési kötelezettségeinek.

(4) Amennyiben a bérlő a bérleti szerződés lejártáig nem kéri a bérleti jogviszony folytatását, illetve az e szakasz szerinti kérelme elutasításra kerül, a szerződés lejáratának napján bérleti jogviszonya megszűnik.

(5) Amennyiben a bérlő nem vállalja a költségelven megállapított lakbér fizetését, úgy a lakásbérleti szerződés megszűnik és a bérlő cserelakás biztosítása nélkül a lakás elhagyására köteles.

(6) Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlőnek a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át kell adnia a Halasi Városgazda Zrt-nek. Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, és a jogcím nélküli lakáshasználattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.

11. § (1) A bérlő a lakás használatáért köteles lakbért fizetni a lakás alapterülete és komfortfokozata alapján, a jelen rendelet 4. mellékletében foglaltak alapján.

(2) A bérlő/pályázó az adatainak megváltozását a változástól számított 30 napon belül köteles bejelenteni.

(3) A lakbér összege - az Ügyrendi és Szociális Bizottság eltérő rendelkezése hiányában - minden év március 1. napjától kezdődően a mindenkori bruttó minimálbér aktuális emelkedésének – 4. mellékletben foglalt táblázat szerinti - százalékos arányával megegyező mértékben nő.

(4) A lakásbérleti jogviszony időtartama alatt a szociális alapú bérbeadás feltételeit és a jogosultságot a Szociálpolitikai Csoport felülvizsgálhatja. Amennyiben a szociális alapon történő bérbeadás feltételei nem állnak fenn, úgy a Szociálpolitikai Csoport javaslatot tesz az Ügyrendi és Szociális Bizottság részére a költségelven történő bérleti díj megfizetésére.

II. Fejezet

A költségelven és a piaci alapon történő bérbeadás

5. A költségelven és a piaci alapon történő bérbeadás általános feltételei

12. § (1) A költségelven és a piaci alapon bérbe adható üres vagy megüresedő lakást a Halasi Városgazda Zrt. pályázat útján, határozott időtartamra, legfeljebb 3 évre annak adja bérbe, akinek a lakáspályázat benyújtásakor nincs kizárólagos tulajdonában, használati joggal nem járó 50 %-os mértéket meghaladó résztulajdonában vagy haszonélvezetében ingatlan, valamint az Önkormányzattal szemben nem áll fenn adótartozása.

(2) A lakásbérleti jogviszonyt a Halasi Városgazda Zrt. legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb 3 évi időtartamra meghosszabbítja, ha

a) a bérlőnek nincs lakbértartozása, közös-költség és közüzemi díj hátraléka, helyi adó tartozása

b) a lejáró bérleti szerződésben, a Lakástörvényben és e rendeletben foglaltakat maradéktalanul, késedelem nélkül teljesítette, különös figyelemmel a 21. § (1)–(2) bekezdés szerinti bérlői kötelezettségekre

c) a lakást rendeltetésszerűen használta, állagát megóvta, a lakásban kárt nem okozott

d) a bérlő a lakásbérlet szabályai vonatkozásában jogkövető magatartást tanúsított.

(3) Bérleti szerződés hosszabbítás esetén az új bérleti díj a mindenkor hatályos költségelven bérbe adott lakásokra vonatkozó bérleti díj összege, emelve azzal a százalékos aránnyal, amellyel a bérlő az első pályázatában növelte a költségelven bérbe adott lakásokra vonatkozó bérleti díjat.

6. A költségelven és piaci alapon történő bérbeadáshoz kapcsolódó pályázati eljárás

13. § (1) A lakás költségelven és a piaci alapon történő bérbevételére irányuló pályázati felhívást a Halasi Városgazda Zrt. ügyfélszolgálati helyiségben legalább 20 napra ki kell függeszteni.

(2) Az (1) bekezdésben megnevezett pályázati felhívást az Önkormányzat mindenkor hivatalos honlapján is közzé kell tenni, valamint a Halasi Tükör című újságban és a Halas Televízióban meg kell jelentetni.

(3) A pályázati felhívás tartalmi elemei különösen

a) a pályázati jogosultság feltételei,

b) a lakás címe, alapterülete, komfortfokozata, a lakás helyiségeinek felsorolása,

c) lakbér összege,

d) a bérleti szerződés megkötésének feltételei,

e) a pályázat benyújtásának módja, határideje,

f) a pályázat elbírálásának határideje, és módja

g) költségelven, vagy piaci alapon történik a bérbeadás,

h) a lakásbérleti szerződés időtartamán belül elvégzendő karbantartással, felújítással, pótlással, cserével járó munkálatok felsorolása.

(4) Amennyiben a pályázat nyertese neki felróható okból a lakásbérlet szerződést a pályázat eredményéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nem köti meg, úgy 1 évig nem vehet részt újabb lakáspályázati eljárásban.

14. § (1) A költségelven és a piaci alapon történő bérbeadásra vonatkozó lakáspályázatot a Halasi Városgazda Zrt. formanyomtatványán – az abban megjelölt mellékletek csatolásával – kell személyesen benyújtani a Halasi Városgazda Zrt. részére.

(2) Egy pályázó egyidejűleg több lakásra is benyújthat pályázatot. Költségelven bérbeadott lakásra a pályázó akkor pályázhat, ha az egy főre eső nettó jövedelme eléri a mindenkori bruttó minimálbér legalább 60 %-át.

(3) A pályázót és a vele együtt költöző nagykorú természetes személyeket a pályázati adatlap formanyomtatványon nyilatkoztatni kell, önként hozzájárulnak ahhoz, hogy a kérelemben meghatározott személyes adatokat a kérelem elbírálásáig és kedvező elbírálás esetén a lakásbérleti szerződés megszűnéséig a Halasi Városgazda Zrt. a szükséges mértékben kezelje, azt követően gondoskodjon a személyes adatok biztonságos őrzéséről.

15. § (1) A Halasi Városgazda Zrt. a hozzá beérkezett érvényes pályázatokat a pályázati felhívásban szereplő határidőn belül elbírálja. Költségelven és piaci alapon annak a pályázónak adja bérbe a lakást, aki a pályázati feltéteknek maradéktalanul megfelelt és a pályázatban a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(2) A pályázati ajánlat kiterjedhet magasabb bérleti díj vállalására, több havi lakbér egy összegben történő megfizetésére.

(3) Több azonos pályázat beérkezése esetén a lakás bérlőjének kiválasztása érdekében a Halasi Városgazda Zrt. versenytárgyalást tart, melynek időpontjáról a nyertes ajánlattevőket írásban értesíti.

(4) Amennyiben a lakáspályázat nyertese a versenytárgyalás eredményének kihirdetését követő 15 napon belül nem köti meg a lakásbérleti szerződést, úgy a soron következő legmagasabb ajánlatot tevő pályázóval kell a lakásbérleti szerződést megkötni.

(5) Amennyiben a pályázat benyújtására nyitva álló határidő eredménytelenül telt el és lakáspályázat nem érkezett be a Halasi Városgazda Zrt-hez, úgy a költségelven és piaci alapon bérbe adható lakás pályázatát legfeljebb 90 napon belül ismételten ki kell írni.

(6) A pályázati ajánlatban a pályázati kiírás szerint meghatározott bérleti díj figyelembevételével konkrét összegben kell ajánlatot tenni, amely bérleti díjnak az alapja a mindenkor hatályos szociális alapon bérbe adott lakásokra vonatkozó bérleti díj összege megemelve azzal a százalékos aránnyal, amellyel a bérlő pályázatában növelte a szociális alapon bérbe adott lakásokra vonatkozó bérleti díjat.

16. § A költségelven és a piaci alapon bérbe adható lakás havi bérleti díját (a továbbiakban: lakbér) a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

7. Óvadék fizetése

17. § (1) Költségelven és a piaci alapon történő bérbeadás esetén a bérlőnek a lakásbérleti szerződés megkötését megelőzően legalább 3 havi lakbérnek megfelelő összegű óvadékot kell Önkormányzat bankszámlájára igazolt módon befizetni.

(2) A bérleti jogviszony időtartamának meghosszabbítása esetében – amennyiben időközben a bérleti díj mértéke emelésre került – az óvadék összegét a bérlő köteles kiegészíteni a meghosszabbítás időpontjában érvényben lévő bérleti díj három havi összegére.

(3) Az óvadék összegét kizárólag a bérleti jogviszony megszűnésekor lehet beszámítani a lakás rendetetésszerű használatra alkalmassá tétele és tisztasági festése érdekében, továbbá lakbér vagy közüzemi díj tartozás kiegyenlítésére.

(4) Amennyiben a bérlő a lakást a bérleti jogviszony megszűnését követően rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja vissza a Halasi Városgazda Zrt. részére, a bérlőnek igazoltan nincs lakbér vagy közüzemi díj hátraléka sem, úgy az óvadék összegét - a tisztasági festés összegével csökkentve – a közüzemi elszámoló számla megfizetésének igazolását követően haladéktalanul vissza kell fizetni a bérlő részére.

(5) A bérlő az óvadék összegét akkor kapja vissza, ha igazolja, hogy a lakcímnyilvántartó hatóságnál a bérleményből a bérlő, valamint a vele jogszerűen együtt lakó személyek kijelentkeztek, lakóhelyüket, tartózkodási helyüket a bérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az önkormányzati bérlakás esetében megszüntették és a lakást a Halasi Városgazda Zrt. részére átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével visszaadta.

III. Fejezet

Az önkormányzati érdekből történő bérbeadás

18. § (1) A polgármester pályázat kiírása nélkül és egyedi elbírálás alapján, költségalapú áron adja bérbe az önkormányzati bérlakást különösen Kiskunhalas város szakember ellátottságának biztosítása érdekében olyan Kiskunhalas közigazgatási területén működő önkormányzati, állami és egyházi fenntartású intézmény vagy szervezet munkavállalója részére, akinek elhelyezéséhez jelentős önkormányzati érdek fűződik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmény vagy szervezet munkavállalója köteles

a) bérbevételre vonatkozó kérelmet benyújtani a polgármesternek címezve,

b) mellékelni a munkáltatójának támogató nyilatkozatát.

(3) Az önkormányzati érdekből történő bérbeadás céljára évente legfeljebb 10 lakás használható fel.

(4) A lakásbérleti jogviszony az önkormányzati érdek fennállásáig, de legfeljebb 2 évi határozott időtartamra szól.

(5) A lakásbérleti jogviszony meghosszabbítására 1 alkalommal legfeljebb 2 évi időtartamra kerülhet sor, amennyiben a bérlőnek nincs lakbér és közüzemi díj hátraléka.

(6) A bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt köteles költségalapú lakásbérleti díjat és a közüzemi díjakat megfizetni. Ettől eltérő tartalmú bérleti szerződés csak az Ügyrendi és Szociális Bizottság jóváhagyó határozata alapján köthető.

(7) A lakásméretre a 9. § rendelkezéseit, a lakásbérleti díjra a rendelet 4. mellékletét kell alkalmazni.

HARMADIK RÉSZ

A lakásbérlet szabályai

IV. Fejezet

A lakásbérleti jogviszony

8. A lakásbérleti jogviszony keletkezése

19. § (1) Az önkormányzati bérlakás szociális helyzet alapján, költségelven, piaci alapon, önkormányzati érdekből és bérlőkijelölés útján határozott időtartamra adható bérbe.

(2) A Halasi Városgazda Zrt. a bérlővel, mint Bérbeadó írásban lakásbérleti szerződést köt, melyben rögzítésre kerülnek a felek jogai és kötelezettségei.

(3) A Halasi Városgazda Zrt. a lakást a pályázati kiírás alapján, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban - a lakás központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemkész állapotában - a szerződés aláírásának napján köteles átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével a bérlő részére átadni. E rendelet alkalmazásában a lakás központi berendezései alatt a Lakástörvény fogalom meghatározását kell érteni.

(4) A bérlő köteles a bérleti szerződés aláírásától és a lakás birtokba vételétől számított 30 napon belül a közüzemi szolgáltatóknál – víz, villanyáram, gáz, távhő, szemétszállítás díj - a közszolgáltatási szerződéseket megkötni, és azokat köteles bemutatni a Halasi Városgazda Zrt-nek. Amennyiben a bérlő ezen bemutatási kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget a Halasi Városgazda Zrt. felszólítja őt 8 napos határidő tűzésével a pótlásra. Amennyiben a bérlő ennek sem tesz eleget, akkor a bérleti jogviszony megszűnik, amelyről a Halasi Városgazda Zrt. szociális bérlakás esetében tájékoztatja a Szociálpolitikai csoportot, erről döntenie az Ügyrendi és Szociális Bizottságnak nem kell.

(5) A bérlő köteles kábeltelevízió vagy internet előfizetési szerződés megkötése előtt a Városgazda Zrt. hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

(6) A bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt köteles a bérbe vett lakást terhelő kommunális adó összegét is megfizetni.

9. A lakásbérleti jogviszony tartalma

20. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a Halasi Városgazda Zrt. részére bejelenteni. A bérlő bejelentési, igazolási kötelezettségét és a mulasztás jogkövetkezményeit a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell.

(3) A 2 hónapot meghaladó indokolatlan távollét szerződésszegésnek minősül és megalapozza a bérleti szerződés felmondását.

(4) A távollét okának fennállását különösen az orvos, a munkáltató, a tanintézet vezetőjének igazolásával, más okirattal hitelt érdemlő módon kell igazolni.

(5) A bérlő köteles haladéktalanul a Halasi Városgazda Zrt. részére bejelenteni, amennyiben a szociális helyzet alapján részére bérbe adott lakás kiutalására vonatkozó feltételek megszűntek, a megszűnést követő legkésőbb 30 napon belül. Amennyiben a Szociálpolitikai Csoport felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy a bérbe adott lakás kiutalására vonatkozó feltételek megszűntek, - akár teljesítette bejelentési kötelezettségét a bérlő határidőben, akár nem -úgy a Halasi Városgazda Zrt. jogosult a tudomásszerzéstől számítva költségelvű bérleti díj megállapítására.

V. Fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

10. A bérlő és bérbeadó jogai és kötelezettségei

21. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés időtartama alatt köteles különösen

a) a megállapított bérleti díjat előre, egy összegben legkésőbb minden hónap utolsó napjáig megfizetni,

b) a közüzemi díjakat – így különösen kéményseprési díj, villanyáram, víz, gáz, távhő, szemétszállítás, közös költség, kommunális adó, egyéb díj – megfizetni és ezek teljesítést félévente a Halasi Városgazda Zrt. részére megfelelően igazolni,

c) a bérlakás burkolatait, ajtóit, ablakait és a lakás berendezéseit karbantartani, felújítani, pótolni, cserélni, a bérleti szerződésbe, vagy külön megállapodásba (a továbbiakban: megállapodás) foglaltak szerint. E rendelet alkalmazásában a lakás berendezései alatt a Lakástörvény fogalom meghatározását kell érteni,

d) a bérlakást és az ahhoz tartozó helyiségeket járvány és közegészségügyi szempontoknak megfelelően tisztántartani,

e) a szükséges rovar- és rágcsálóirtást rendszeresen elvégeztetni,

f) az épületre vonatkozó házirendet megtartani és az együttélés szabályait betartani,

g) megakadályozni, hogy a bérlakásban a jogszabályi rendelkezések alapján befogadott és a lakásba bejelentkezett személyeken túlmenően több személy folyamatosan, rendszeresen tartózkodjon,

h) a bérlakásban okozott kárt megtéríteni.

i) A bérlő a lakbéren felül köteles megfizetni a közös költség felújítási alapot meghaladó részét. A közös költség bérlő által fizetendő részének meghatározása a társasház által közölt adatok alapján történik. Amennyiben a társasház nyilvántartási adatai nem alkalmasak ennek a megállapítására, úgy a bérlő a társasház közgyűlése által egy összegben meghatározott közös költség 50 %-ának megtérítésére köteles. A közös költség beszedése az Önkormányzat megbízásából a Halasi Városgazda Zrt. feladata.

j) a bérlő a lakbéren felül az adminisztrációs költségek fedezésére köteles a Halasi Városgazda Zrt. részére 1.000,-Ft/lakás/hó egy évi összegét a szerződés aláírásának a napján, majd minden ezt követő (nem naptári) év 15. napjáig megfizetni. Jelen díj megfizetése a bérleti jogviszony hosszabbítása során is ugyanúgy esedékes. A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén az adminisztrációs díjra a bérlő nem tarthat igényt. Az adminisztrációs díj meg nem fizetése lakbérhátraléknak minősül.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti megállapodásban meg kell határozni különösen az elvégzendő munkák körét, és elvégzésük határidejét, az ellenőrzés szabályait, továbbá a költségelven vagy a piaci alapon bérbe adott lakásoknál a felmerülő költségek, értéknövelő beruházás megtérítéseként a bérlőt megillető lakbérkedvezmény mértékét és időtartamát. A munkálatok elvégzését és azok költségét a bérlőnek számlákkal kell igazolnia.

(3) Az (2) bekezdés szerint a költségelven vagy piaci alapon bérbe adott lakásoknál a bérlőt megillető lakbérkedvezmény mértékét és időtartamát a felek megállapodásában, az elvégzett munkák ellenértékéhez igazodóan kell meghatározni. A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a bérlő meghatározott ideig a piaci alapú lakbér helyett költségelven megállapított lakbért, vagy a költségelvű lakbér helyett szociális alapon megállapított lakbért fizet.

(4) Amennyiben a költségelven vagy a piaci alapon bérbe adott lakás bérlője a megállapodásban rögzített, az (2) bekezdés szerinti munkálatokat határidőben nem, vagy nem teljes kőrűen, illetve nem megfelelően végzi el, úgy lakbérkedvezményre vagy a költségei más módon történő megtérítésére nem jogosult és a már igénybe vett kedvezményt köteles 15 napon belül az Önkormányzat részére visszafizetni.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti megállapodásban a feleket megillető jogokra, illetve terhelő kötelességekre e rendelet 22. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell. A megállapodásnak a munkálatok körének teljes felsorolásán túl tartalmaznia kell e munkálatok költségét, valamint, hogy ezek közül a felek mit, – és az avultatást is alkalmazva - mennyi ideig és milyen értéken fogadnak el értéknövelő beruházásként.

(6) Tilos a bérlőnek

a) az épületen és a bérlakáson belüli berendezéseket rongálni,

b) jogtalanul energiát vételezni.

(7) Jogtalan energiavételezés esetén a Halasi Városgazda Zrt. haladéktalanul értesíti a közszolgáltatót. A jogtalan energiavételezés esetén a Halasi Városgazda Zrt. a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondja.

(8) Amennyiben a bérlő a lakásbérleti jogviszonyhoz kötődő valamely kötelezettségét elmulasztja vagy megszegi, úgy az olyan szerződésszegő magatartásnak minősül, mely a lakásbérleti szerződés felmondását vonja maga után.

(9) A bérlőre vonatkozó rendelkezéseket a lakáshasználóra is alkalmazni kell.

11. Lakás átalakítása, korszerűsítése

22. § (1) A bérlő és a Halasi Városgazda Zrt. külön szerződésben előzetesen megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A bérlő a lakás átalakításából, korszerűsítéséből és a 21. § (2) bekezdés szerinti munkálatok elvégzéséből eredően tulajdonjogi igényeket nem támaszthat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkát megelőzően a bérlő köteles írásban a tervezett munkálatokról készített részletes árkalkulációt és műszaki leírást a Halasi Városgazda Zrt. részére megküldeni.

(3) A bérlő a tervezett munkálatokat csak akkor kezdheti meg, ha a Halasi Városgazda Zrt. az árkalkulációt, műszaki leírást elfogadta és a külön szerződést megkötötték. A megállapodásra a 21. § (2) és (5) bekezdések rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(4) A bérlő által végzett átalakítás, korszerűsítés teljes ellenértékét Halasi Városgazda Zrt. a lakbér legfeljebb 30 %-ig beszámíthatja.

(5) Amennyiben az átalakítás, korszerűsítés folytán a lakás komfortfokozata megnövekedett, úgy a bérlő köteles a lakás új komfortfokozata szerinti lakbért megfizetni

(6) Amennyiben a bérlő a lakásbérleti jogviszonya a bérbeszámítás lejárta előtt megszűnik, úgy a bérbeszámítás útján nem kompenzált átalakítási, korszerűsítési költségeinek megtérítését nem követelheti.

(7) A Halasi Városgazda Zrt. a fenti feltételek bármelyikének nem teljesülése esetén egyedi mérlegelési jogkörben méltányosságot gyakorolhat. Erről évente a Halasi Városgazda Zrt. beszámol a Bizottságnak.

12. Lakás ellenőrzése

23. § (1) A Halasi Városgazda Zrt. és a Szociálpolitikai Csoport a bérlakás rendeltetésszerű használatát, a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül és előzetes írásbeli kiértesítés alapján – ellenőrzi.

(2) A bérlő köteles együttműködni, így a Halasi Városgazda Zrt., valamint a Szociálpolitikai Csoport részére a lakásba történő bejutást biztosítani és tűrni az ellenőrzést.

(3) A szociális elven, határozott időtartamra bérbe adott lakások (1) bekezdés szerinti ellenőrzését a Szociálpolitikai Csoport, míg a szociális elven határozatlan időtartamra, a költségelven, és a piaci alapon bérbe adott lakások ellenőrzését a Halasi Városgazda Zrt. munkatársai végzik.

13. Befogadás

24. § (1) A bérlő a Lakástörvény 21. § (2) bekezdésében foglaltakat a törvény erejénél fogva, külön hozzájárulás nélkül befogadhatja.

(2) A befogadás tényéről a bérlő köteles 15 napon belül a Szociálpolitikai Csoportot írásban tájékoztatni.

(3) A bérlő kizárólag az Ügyrendi és Szociális Bizottság írásbeli hozzájáruló nyilatkozata alapján – méltányolható körülmények esetén – befogadhatja a bérlakásba az élettársát és testvérét.

(4) A az Ügyrendi és Szociális Bizottság a befogadásra vonatkozó hozzájárulást abban az esetben adja meg, amennyiben

a) a befogadott személy maradéktalanul megfelel az önkormányzati bérlakás bérbeadási feltételeinek,

b) a befogadott személy kötelezettséget vállal, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnése után a bérlakást a bérlővel együtt el kell hagynia,

c) kiskorú személy befogadása esetén a kiskorú szülője közjegyző előtt nyilatkozik arról, hogy a befogadásról tudomása van és ahhoz hozzájárult.

(5) Az Ügyrendi és Szociális Bizottság a befogadáshoz való hozzájárulást megtagadja, ha

a) a bérlőnek bérleti díj tartozása vagy közüzemi díj hátraléka áll fenn,

b) a lakhatás feltételei – tekintettel a 9. § (1) bekezdésben foglaltakra - lényegesen romlanának.

(6) Amennyiben a bérlő a bérlakásba a jogszabályi felhatalmazás vagy az Ügyrendi és Szociális Bizottság hozzájáruló nyilatkozata nélkül bárkit befogad, úgy a Szociálpolitikai Csoport jelzése alapján az Ügyrendi és Szociális Bizottság dönt a jogviszony megszüntetéséről.

(7) Az Ügyrendi és Szociális Bizottság felmondási jogának gyakorlása előtt a Szociálpolitikai Csoport köteles a bérlőt 15 napos határidő tűzésével felhívni, hogy a jogszabályellenes helyzetet szüntesse meg. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy az Ügyrendi és Szociális Bizottság a lakásbérleti jogviszonyt az (6) bekezdés szerint megszüntetheti.

(8) Az Ügyrendi és Szociális Bizottság határozata alapján befogadott személyek részére a Halasi Városgazda Zrt. hozzájárulhat a lakcímhez történő bejelentkezéshez.

(9) A költség elven és piaci alapon bérbeadott lakások esetén a jelen rendelet 24. §-ában foglaltak irányadóak azzal, hogy ahol a rendelet Ügyrendi és Szociális Bizottságot és Szociálpolitikai Csoportot említ azon Halasi Városgazda Zrt-t kell érteni.

14. Hozzájárulás szociális helyzet alapján bérbe adott lakáscsere szerződéshez

25. § (1) A lakáscserére vonatkozó hozzájárulást az Ügyrendi és Szociális Bizottság jóváhagyó határozatban, költségelvű és piaci alapú lakások esetén a Halasi Városgazda Zrt. hozzájáruló nyilatkozattal adja meg a bérlő részére, amennyiben

a) a bérlő vagy a vele jogszerűen együtt élő személy egészségügyi állapota indokolja,

b) a bérlő vagy a vele jogszerűen együtt élő személy munkahely változása miatt szükséges,

c) a bérlővel jogszerűen együtt élő személyek száma indokolja.

(2) A bérlő köteles a kérelmében a lakáscsere okát – hitelt érdemlő módon orvosi dokumentummal, munkáltatói igazolással, egyéb módon – igazolni.

(3) A lakáscsere szerződés kizárólag abban az esetben köthető meg a bérlővel, amennyiben nincs lakbértartozása és a kérelmének benyújtásával egyidejűleg igazolja – közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolások alapján – hogy nincs közüzemi díj hátraléka, továbbá közös költség hátraléka sem.

(4) Amennyiben a csere folytán az új lakásbérleti szerződés - a korábbi szerződéshez képest - magasabb komfortfokozatú lakás bérletére köttetik meg, úgy a bérlő hozzájárul az új bérleti díj megfizetéséhez.

(5) A lakáscsere folytán az új bérleti szerződés a bérlővel jogszerűen együtt lakó személyekre is érvényes.

15. A lakásbérleti jog folytatása

26. § (1) A lakásban maradó személynek a lakásbérleti jogviszony folytatására vonatozó jogosultság elismerését a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni az Önkormányzattól.

(2) Az Ügyrendi és Szociális Bizottság, illetve a Halasi Városgazda Zrt. engedélye nélkül befogadott személy a bérlő halála esetén nem jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására.

(3) A Lakástörvény 21.§ (2) bekezdésben meghatározott személyek – eltérő megállapodás hiányában – a lakásbérleti jogot az alábbi sorrend alapján folytatják: a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a bérlő szülője amennyiben megfelel az önkormányzati lakás bérbeadására vonatkozó feltételeknek.

(4) A bérlő halála után a lakásban visszamaradó olyan személy, akinek a korábbi befogadásához az Ügyrendi és Szociális Bizottság, illetve a Halasi Városgazda Zrt. nem járult hozzá, a lakásbérleti szerződés megszűnését követően köteles a lakásból kiköltözni és másik lakásban való elhelyezésre sem tarthat igényt.

VI. Fejezet

A lakásbérleti jogviszony megszűnése

16. A lakásleadás szabályai

27. § (1) A Halasi Városgazda Zrt. írásban felhívja a bérlőt arra, hogy a lakásbérleti jogviszonyának megszűnését követő legkésőbb 15 napon belül ki kell költöznie a lakásból és azt vissza kell adnia a Halasi Városgazda Zrt. részére.

(2) Amennyiben a bérlőnek bérleti díj tartozása áll fenn vagy közüzemi díj hátraléka, vagy helyi adótartozása van, úgy azt a bérlő köteles a bérleti jogviszony megszűnése előtt haladéktalanul rendezni. A tartozás kifizetését a bérlőnek hitelt érdemlő módon igazolni kell.

(3) A lakás leadása előre egyeztetett időpontban, a lakásban átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével – rögzítve a közüzemi óraállásokat és a használatra átadott ingóságok visszavételét is – történik.

(4) Amennyiben a kiköltözött bérlő lakbér vagy közüzemi díj hátralékot hagy maga után és a Halasi Városgazda Zrt-vel nem állapodik meg a tartozásának részletekben történő megfizetésében, úgy a lejárt pénzkövetelés érvényesítése érdekében eljárást kell indítani, amelyről a Halasi Városgazda Zrt. gondoskodik.

(5) Amennyiben a bérlő a bérleti szerződés megszűnését követően nem adja le a lakást a Halasi Városgazda Zrt. részére és nem költözik ki, úgy jogcím nélküli használónak kell tekinteni és a lakás kiürítése érdekében elsősorban polgári nemperes, másodlagosan polgári peres eljárást kell kezdeményezni, amelyről a Halasi Városgazda Zrt. gondoskodik.

(6) A bérlő halála esetén az örökös a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon belül köteles a bérlakásban maradt ingóságokat elszállítani és bérlakást üres állapotban a Halasi Városgazda Zrt. részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni. Amennyiben az örökös ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a bérlakás hatósági felnyitásáról a Halasi Városgazda Zrt. gondoskodik. Amennyiben az örökös az ingóságok elszállítását nem teszi meg, úgy az ingóságokat a Halasi Városgazda Zrt. a felelős őrzés szabályai alapján köteles kezelni. Ebben az esetben a Halasi Városgazda Zrt. ajánlott tértivevényes levélben felszólítja a tulajdonost a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül történő lakás kiürítésére, amely határidő eredménytelen leteltét követően úgy tekinthető, hogy a tulajdonos az ingóságokról ellenérték nélkül lemond.

(7) Az örökös a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerint felel az örökhagyó bérleti szerződésből eredő tartozásaiért.

(8) Amennyiben a szociális helyzet alapján létrejött lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel szűnik meg, úgy e megállapodás aláírására a Halasi Városgazda Zrt, mint Bérbeadó jogosult, erről döntenie az Ügyrendi és Szociális Bizottságnak nem kell. A Halasi Városgazda Zrt. a lakásbérleti szerződés megszűnésének a tényét 8 munkanapon belül a Szociálpolitikai Csoportnak bejelenti.

17. A jogcím nélküli használat

28. § (1) A bérlakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat első 2 hónapjában a lakásra megállapított lakbérnek megfelelő használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli használó a jogcím nélküli használat 3. hónap első napjától kezdődően a 6. hónap utolsó napjáig a lakbér kétszeresének megfelelő összeget, a 7. hónap első napjától a 18. hónap utolsó napjáig a lakbér négyszeresének megfelelő összeget, a 19. hónap első napjától a lakbér ötszörösének megfelelő összeget köteles megfizetni használati díj jogcímen.

18. A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése

29. § (1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a Lakástörvény 23. § (3) bekezdése alapján úgy szűnik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik – megfelelő és beköltözhető - lakást ad bérbe, úgy a bérbeadó pénzbeli térítést nem fizet.

(2) Amennyiben a határozott időtartamú lakásbérleti jogviszony az (1) bekezdésben foglaltak szerint, de cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, úgy bérlő jogosult a határozott idejű bérleti jogviszonyból még hátralévő időtartamra eső bérleti díj szerinti pénzbeli térítésre.

(3) Amennyiben a határozatlan időtartamú, szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérleti jogviszonya cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, úgy a pénzbeli térítés összegében a feleknek kell megállapodnia azzal, hogy a pénzbeli térítés összege a kiürített lakás visszaadáskori beköltözhető forgalmi értékének az

a) összkomfortos, komfortos-gázfűtéses lakás esetén: 3 %-a,

b) komfortos lakás esetén: 2 %-a,

c) félkomfortos, komfort nélküli lakás esetén: 1 %-a

lehet.

(4) Amennyiben határozatlan időtartamú, de nem a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérleti jogviszonya cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, úgy a pénzbeli térítés összegében a feleknek kell megállapodnia azzal, hogy a pénzbeli térítés összege a kiürített lakás beköltözéskor megfizetett használati díjának 8-szorosa.

NEGYEDIK RÉSZ

A helyiséggazdálkodás szabályai

VII. Fejezet

A helyiségbérleti jogviszony

19. A helyiségbérleti jogviszony általános feltételei

30. § (1) A Halasi Városgazda Zrt. az önkormányzati vagyonkataszter alapján nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában, a Halasi Városgazda Zrt. hasznosításában lévő és bérbeadás útján hasznosítható nem lakás céljára szolgáló helyiségekről (a továbbiakban: helyiség).

(2) Az üres vagy megüresedett helyiség bérbeadása határozott időtartamra pályáztatás – versenytárgyalás - útján adható bérbe.

(3) A bérlő és a Halasi Városgazda Zrt. külön szerződésben előzetesen megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a helyiséget átalakíthatja, korszerűsítheti, azon értéknövelő beruházást (együtt a továbbiakban: beruházás) hajthat végre. A bérlő a beruházás elvégzéséből eredően tulajdonjogi igényeket nem támaszthat.

(4) A beruházásra vonatkozóan a felek külön megállapodást kötnek, amelyben meg kell határozni különösen az elvégzendő munkák körét, elvégzésük határidejét, továbbá az ellenőrzés szabályait. A beruházás körében a bérlő által vállalt végrehajtott munkálatok elvégzését és azok költségét számlákkal kell igazolni.

(5) Amennyiben a bérlő a megállapodásban rögzített értéknövelő beruházás körében az általa vállalt munkálatokat határidőben nem vagy nem teljes kőrűen, illetve nem megfelelően végzi el, úgy a Bérbeadó

a) jogosulttá válik a bérleti jogviszony felmondására, vagy

b) kezdeményezheti a bérleti szerződés módosítását.

(6) A bérlő által végzett értéknövelő beruházás teljes ellenértékét a Halasi Városgazda Zrt. a bérleti díj legfeljebb 30 %-ig beszámíthatja, kizárólag a beruházás Halasi Városgazda Zrt. általi ellenőrzését és jóváhagyását követően, addig amíg azt a bérlő lelakja.

(7) Amennyiben az Önkormányzat pályázatot nyújt be vagy más beruházást kíván megvalósítani a bérbe adott ingatlanon, vagy egyéb más önkormányzati érdek merül fel az ingatlan tekintetében, úgy a bérleti szerződést egyoldalúan – Képviselő-testületi döntéssel - megváltoztathatja, amelyről 30 nappal korábban tájékoztatja a bérlőt.

(8) Helyiség kizárólag annak adható bérbe, akinek

a) a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn bérleti díj tartozása a Halasi Városgazda Zrt-vel szemben, valamint köztartozása sincs,

b) a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn – az önkormányzati helyiségbérleti jogviszonya során felhalmozott – közüzemi díjtartozása a közüzemi szolgáltatóval szemben,

c) az Önkormányzattal szemben nem áll fenn adótartozása.

20. A helyiség bérbeadásához kapcsolódó pályázati eljárás általános szabályai

31. § (1) A helyiség bérbevételére irányuló felhívást a Halasi Városgazda Zrt. megjelenteti a Halasi Tükör című újságban és a Halas Televízióban.

(2) A pályázati felhívás tartalmi elemei különösen

a) a helyiség címe, helyrajzi száma, alapterülete, rendeltetése, felszereltsége,

b) licit alapját képező bérleti díj havi alapösszege,

c) a helyiség megtekintésének módja,

d) a versenytárgyalás időpontja, helye,

e) versenytárgyaláson való részvétel feltételei, bánatpénz megfizetésére vonatkozó szabályok,

f) a helyiségben folytatható tevékenység megnevezése, utalva arra, hogy a szükséges engedélyek beszerzése a bérlő feladatát képezi,

g) a bérbeadás időtartamát,

h) a bérleti jogviszonyt megszüntető feltételt.

21. A helyiség bérbeadásához kapcsolódó pályázati eljárás lefolytatása

32. § (1) A bérlő kiválasztása a pályázók közül versenytárgyaláson történik. A versenytárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati felhívásban meghatározott, a meghirdetett ingatlan bruttó bérleti díjának 10 %-nak megfelelő összeget a Halasi Városgazda Zrt. pénztárába előzetesen befizette.

(2) A Halasi Városgazda Zrt. a versenytárgyaláson részt vevő érvényes ajánlattevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tett ajánlatot.

(3) Amennyiben a nyertes ajánlattevő a bérbeadásra vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem köt szerződést a Halasi Városgazda Zrt-vel, úgy a pályázó elveszíti a szerződés megkötésének jogát.

(4) A nyertes ajánlattevő kiesése esetén a sorrendben az őt követő ajánlattevő köthet bérleti szerződést.

(5) Eredménytelen pályázat esetén ismételten, 90 napon belül ki kell írni a helyiség bérbevételére vonatkozó pályázatot.

(6) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek kötelező elemei különösen

a) ajánlattevő neve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma, képviselője,

b) a helyiség megjelölése, adatai, a használat célja,

c) kikiáltási ár havi összege,

d) a tárgyaláson elhangzott pályázati ajánlatok,

e) versenytárgyaláson való részvétel szabályai,

f) a nyertes ajánlattevő kötelezettségei,

g) azon pályázó megnevezését, aki a versenytárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tett ajánlatot,

h) a nyertes ajánlattevő kiesése esetén az ajánlatot tevők sorrendisége,

i) az ajánlattevők aláírása és a dátum.

(7) A pályáztatás során az induló bérleti díj összege a (9) bekezdés alapján megállapított bérleti díjnak megfelelő összeg.

(8) A pályázónak az általa megfizetni vállalt bérleti díj összegére kell ajánlatot tennie, amely nem lehet kevesebb (9) bekezdés alapján az adott helyiségre megállapított irányadó bérleti díjnál.

(9) Az irányadó bérleti díjak mértékét a Halasi Városgazda Zrt. határozza meg, elsősorban a következő szempontok szerint: a helyiség típusa, elhelyezkedése, a bérlő által folytatni kívánt tevékenység jellege.

(10) Az irányadó bérleti díjakat a Halasi Városgazda Zrt. legalább évenként felülvizsgálja, megemelheti, amelynek maximális összegét a bérleti szerződésben rögzíteni kell.

22. A helyiségbérleti szerződés

33. § (1) A Halasi Városgazda Zrt. a helyiségbérleti szerződés megkötésének napján a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével köteles a helyiséget a bérlő részére átadni.

(2) A bérlő a helyiség felújítását, korszerűsítését, azon végzett értéknövelő beruházást kizárólag a Halasi Városgazda Zrt. hozzájárulásának beszerzését követően végezheti el.

(3) A bérlő köteles a felújítást, korszerűsítést megelőzően a tervezett munkálatokról szóló részletes műszaki leírást és árajánlatot a Halasi Városgazda Zrt. részére megküldeni, amelyhez köteles a Halasi Városgazda Zrt. előzetes hozzájárulását kérni. A hozzájárulás nem helyettesíti a szükséges hatósági engedélyeket.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a munkálatok költségeit – a felek eltérő megállapodása hiányában – a bérlő maga viseli, azokkal kapcsolatban a bérbeadóval szemben semmiféle igényt nem támaszthat.

(5) E rendelet a lakás ellenőrzésére, a lakás leadására és a jogcím nélküli használatra vonatkozó rendelkezéseit a helyiségbérletre vonatkozóan is alkalmazni kell.

(6) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnése után rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és felszereltséggel, átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével köteles a Halasi Városgazda Zrt. részére visszaadni.

(7) A Halasi Városgazda Zrt. jogosult a helyiség rendeltetésszerű használatának a tulajdonos érdekköréből eredő akadályozása vagy akadályoztatása esetén a bérleti díj módosítására, úgy, hogy a bérleti díj mértéke a bérleti díj 50 %-a, amely legfeljebb az akadályoztatás megszűnéséig illeti meg a bérlőt.

(8) A helyiségbérletre vonatkozó rendelkezéseket az Önkormányzat tulajdonában lévő garázsok bérletére is alkalmazni kell.

(9) A bérlő a helyiségben csak a bérleti szerződésben meghatározott tevékenységet folytathat, amelyet csakis a Halasi Városgazda Zrt. előzetes hozzájárulásával változtathat meg.

23. Óvadék

34. § (1) A bérlő a helyiségbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg köteles óvadékot fizetni.

(2) Az óvadék összege a helyiségbérleti díj 2 havi összegével megegyező összeg.

(3) Az óvadék összegével a bérleti szerződés megszűnésekor el kell számolni. A bérbeadó az óvadék összegéből levonja a bérlővel szemben a bérleti jogviszonnyal összefüggésben fennálló követeléseit, az ezt meghaladó összeget a bérlő részére az elszámolást követő 30 napon belül vissza kell fizetni. Az óvadék összege után a bérbeadó nem fizet kamatot.

(4) A versenytárgyalás és az óvadék megfizetése mellőzhető, ha a helyiséget a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet részére adja bérbe a Halasi Városgazda Zrt.

24. Albérlet

35. § A bérlő a helyiséget harmadik személy használatába nem adhatja át, a helyiség albérletbe nem adható.

25. Hozzájárulás helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez

36. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez a Halasi Városgazda Zrt. előzetes, írásbeli hozzájárulása szükséges.

(2) A Halasi Városgazda Zrt. a hozzájárulást abban az esetben adhatja meg, amennyiben a lakosság szolgáltatásokkal való ellátása indokolja.

(3) A bérlő köteles a kérelmében a helyiségcsere okát hitelt érdemlő módon igazolni.

(4) A helyiségbérleti csereszerződést kizárólag akkor lehet megkötni a bérlővel, ha nincs bérleti díj tartozása és a kérelmének benyújtásával egyidejűleg igazolja – közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolások alapján – hogy nincs közüzemi díj hátraléka, valamint az Önkormányzattal szemben nem áll fenn adótartozása.

(5) A bérlő köteles az új bérleti szerződésnek megfelelő bérleti díjat fizetni és az abban foglaltaknak megfelelően teljesíteni.

(6) A Halasi Városgazda Zrt. a cserére vonatkozó hozzájárulását megtagadhatja akkor, ha a helyiségbérleti jogviszonyból kevesebb, mint 1 év van hátra.

(7) A helyiség bérleti jogának átruházása esetén a bérleti jogot átruházó az éves bérleti díj 100 %-át – egyenesági leszármazó esetén 20 %-át – köteles a Halasi Városgazda Zrt. részére megfizetni.

ÖTÖDIK RÉSZ

Az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése

VIII. Fejezet

Az önkormányzati lakás értékesítése

26. Elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakás értékesítésének szabályai

37. § Az Önkormányzat az elővásárlási joggal rendelkező bérlő egyedi kérelme alapján – figyelemmel a felelős vagyongazdálkodás követelményére – önkormányzati érdekből a tulajdonában lévő lakást adásvétel útján értékesítheti.

38. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakás vételárát a hasonló adottságú lakás helyi forgalmi értéke alapján, különösen a Lakástörvény 52. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Amennyiben a bérlő, mint vevő a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, úgy a vételár a lakás forgalmi értékének 90 %-a.

(3) Amennyiben a bérlő, mint vevő részletfizetési kedvezményt kér, úgy a lakás vételára a forgalmi érték 100 %-nak megfelelő összeg.

(4) A lakás forgalmi értékének meghatározása minden esetben értékbecslés alapján történik, melynek költsége a vevőt terheli.

(5) A lakás vételárát az értékbecsült értéktől magasabb összegben állapíthatja meg a Pénzügyi Bizottság különösen akkor, ha az elővásárlási joggal rendelkező bérleti jogviszonya nem érte el a 4 évet, az egy főre eső jövedelme meghaladja a mindenkori bruttó minimálbér 60%-át, nincs eltartásra szoruló kiskorú gyermeke, öregségi nyugdíjazásáig még több, mint 5 év van hátra, nem tett eleget különösen a Lakástörvény 13. § (1)-(2) bekezdésében, erre vonatkozóan az önkormányzat rendeletében, vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének.

39. § (1) A vevő a vételárat az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg egy összegben – kivéve, ha részletfizetési kedvezményben részesül – fizeti meg az Önkormányzat részére.

(2) A vevőnek részletfizetés esetén a vételár 20 %-át egy összegben a szerződés aláírásának napján kell megfizetnie.

(3) Az adásvételi szerződésben a részletfizetési időszakra vonatkozóan rögzíteni kell, hogy a vevőnek minden év január 1. napján érvényben lévő jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összegű kamatot kell fizetnie az Önkormányzat részére.

(4) Amennyiben a vevő vételár hátralékának soron kívüli - rendkívüli - törlesztésére kerül sor, úgy a vevőt a még fennálló tartozásából 10 % kedvezmény illeti meg.

40. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkező vevő által kedvezménnyel vásárolt lakásra 5 évre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az adásvételi szerződésben kikötni a kapott kedvezmény és járulékai erejéig

a) a vételár egy összegben történő megfizetése esetén a szerződéskötés napjától vagy

b) a vételár hátralék soron kívüli megfizetése esetén a soron kívüli megfizetés napjától.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elidegenítési és terhelési tilalmat Kiskunhalas Város Önkormányzata részére kell a vevő költségén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(3) Amennyiben a vevő részletfizetési kedvezményt vett igénybe, úgy a tartozás és járulékai erejéig annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell a vevő költségén Kiskunhalas Város Önkormányzata részére a vételár hátralék és járulékai kiegyenlítésének időtartamáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a tulajdonos a kedvezményesen vásárolt ingatlan tulajdonjogát az Önkormányzat hozzájárulásával ruházhatja át adásvétel, csere vagy ajándékozás jogcímen. Az Önkormányzat az átruházáshoz akkor járul hozzá, amennyiben a tulajdonos az átruházás előtt a vételár hátralékot – a kedvezmények levonása nélkül számított értéken – egy összegben megfizette az Önkormányzat részér

(5) A kedvezményesen értékesített lakás adásvételi szerződésében 5 évre ki kell kötni Kiskunhalas Város Önkormányzata elővásárlási jogát és azt az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni a vevő költségén.

IX. Fejezet

Az önkormányzati helyiség értékesítése

27. Elővásárlási joggal érintett önkormányzati helyiség értékesítésének szabályai

41. § Az Önkormányzat kizárólag az elővásárlási joggal rendelkező bérlő egyedi kérelme alapján – figyelemmel a felelős vagyongazdálkodás követelményére – önkormányzati érdekből a tulajdonában lévő helyiséget – beleértve a garázsokat is - önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján adásvétel útján értékesítheti.

42. § (1) Az elővásárlási joggal érintett helyiség, garázs vételárát az értékbecslés szerint megállapított forgalmi érték alapján a Pénzügyi, Költségvetési, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság állapítja meg.

(2) A vevő a vételárat az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg köteles egy összegben az Önkormányzat részére megfizetni.

(3) E rendelet elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakás értékesítésének szabályait megfelelően alkalmazni kell az elővásárlási joggal érintett helyiség értékesítésére.

(4) A 38. § (2) bekezdése és e § (2) bekezdése alkalmazásában a vételár egy összegben történő megfizetésnek kell tekinteni, ha a vevő a vételár megfizetéséhez - az adásvételi szerződésben rögzített módon - pénzintézettől kölcsönt, vagy bármilyen lakáscélú/egyéb támogatást vesz igénybe és azt a pénzintézet a szerződés megkötését követő legkésőbb 90 napon belül ténylegesen folyósítja.

28. Az önkormányzati lakások és helyiségek értékesítésének eljárási szabályai

43. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkező személy az adásvételre vonatkozó kérelmét a Halasi Városgazda Zrt. részére nyújtja be, a Halasi Városgazda Zrt. az értékesítésre vonatkozóan javaslatot készít.

(2) A Képviselő-testület a kérelem alapján – figyelemmel a Halasi Városgazda Zrt. javaslatára is – dönt arról, hogy önkormányzati érdekből - különös tekintettel a felelős vagyongazdálkodás elvére – értékesíti-e adásvétel útján az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant.

29. Az elidegenítéséből származó bevételek felhasználása

44. § (1) A lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevételből az éves költségvetésben meghatározott összeg különösen

a) lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére,

b) építési telek kialakítására,

c) lakásépítés és vásárlás nyújtására,

d) csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére,

e) emberi lakhatás céljára nem alkalmas lakótelep felszámolására,

f) önkormányzati tulajdonban lévő lakások felújítására, korszerűsítésére,

g) új lakás építésére használható fel.

(2) Az elidegenítésből származó bevételek részletes szabályait az (1) c) pontjában meghatározott esetben a költségvetési rendeletben meghatározott összeg erejéig a hatályos önkormányzati rendeletek szabályozzák.

(3) Az (1) bekezdés a)–b) és d)–g) pontjai esetében a felhasználható keretösszeget az éves költségvetés határozza meg. A felhasználásról a Képviselő-testület egyedileg hoz döntést.

30. Bérlőkijelölési jogra vonatkozó szabályok

45. § (1) Bérlő-kijelölési jogot alapítani az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján lehet. A megállapodásban részletesen kell szabályozni a bérlőkijelölésre jogosult, a bérbeadó és a kijelölt bérlő jogait és kötelezettségeit, a bérlőkijelölési jog gyakorolhatóságának számát (egyszeri vagy többszöri), valamint, hogy a bérlőkijelölési jog pénzbeli térítés vagy egyéb vagyoni értékű szolgáltatás ellenében történik-e. Amennyiben a bérlőkijelölési jog alapítása ellenérték fejében történik, az egyszeri bérlőkijelölési jog ellenértéke a bérlőkijelölési joggal érintett lakás forgalmi értékének 25%-a, más esetben pedig 50%-a, vagy ezen összegeknek megfelelő egyéb szolgáltatás.

(2) Az Önkormányzat a vagyonrendeletben meghatározott eseteken túl a bérlőkijelölési jog kedvezményezettjének társadalmi tevékenységére, hasznosságára tekintettel az ellenértéket mérsékelheti, vagy az ellenértéktől el is tekinthet.

(3) A bérlőkijelölésre jogosultat fel kell hívni, hogy 15 napon belül közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyekre jogszabály vagy megállapodás feljogosítja. Amennyiben a bérlőkijelölési jog a jogosultját az Önkormányzat döntése alapján illeti meg és bérlőkijelölési jogával a felhívás átvételét követően 30 napon belül nem él, úgy bérlőkijelölési jogát elveszti és a lakás az általános szabályok szerint adható bérbe.

(4) A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, köteles a lakás költségelven megállapított lakbérének megfelelő összeget és a külön szolgáltatás díját, valamint az üresen állásával együtt járó egyéb költségeket megtéríteni.

(5) A bérbeadó megbízottja a kijelölt személlyel csak akkor köthet bérleti szerződést, ha az:

a) rendelkezik a jelölő szerv vezetője által aláírt nyilatkozattal, és azt a bérbeadó megbízottjának bemutatja,

b) vállalja a rendelet alapján meghatározott bérleti díj megfizetését.

(6) A bérlő-kijelölési jog alapján bérbe adott lakások bérleti szerződése a bérlőkijelölési jog fennállása, vagy megszüntetése tekintetében legkorábban a szerződés megkötését követő 5. év lejártát követően, a bérlőkijelölési jog jogosultjának írásbeli hozzájárulása alapján módosítható. A módosítást a lakás bérlője és a bérlőkijelölési jog jogosultja kezdeményezheti.

HATODIK RÉSZ

Záró rendelkezések

31. Hatályon kívül helyező rendelkezés

46. § Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 21/2017.(V.26.) önkormányzati rendelet.

32. Hatályba léptető rendelkezés

47. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet

Kérelem önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbevételére
(Kérjük, szíveskedjen a kérelmet olvashatóan kitölteni!)

1. Megpályázni kívánt lakás címe:……………………………………………………………….

2. A pályázó és házastársa (élettársa) személyi adatai:


Pályázó adatai


Pályázó házastársa (élettársa) adatai

Név

Születési név

Állandó lakcím

Tartózkodási hely

Születési hely, idő

Anyja neve

Családi állapot

Állampolgárság

Foglalkozás megnevezése

Munkahely megnevezése

Munkahely címe

3. Pályázóval egy háztartásban élő és vele jogszerűen együttköltöző személy (gyermek, eltartott személy) adatai:


Név



Állandó lakcím/ tartózkodási hely


Születési hely, idő


Anyja neve



Állampolgárság

Hozzátartozói minőség megnevezése

4. Pályázó jövedelmére vonatkozó adatok:

Munkahely megnevezése:.....................................................................................................................

Havi jövedelem összege:........................................................................................................................

Pályázó által kapott egyéb juttatások havi összege:......................................................................

Gyermekek utáni ellátások összege havonta:..................................................................................

5. A pályázóval egy háztartásban élő és vele jogszerűen költöző nagykorú személy jövedelmére vonatkozó adatok:

Név

Hozzátartozói minőség

Munkahely, foglalkozás

Havi jövedelem összege

6. A pályázó és a vele egy háztartásban élő, vele jogszerűen együttköltöző személyek havi jövedelme összesen:………………………………………………………………………………………...

7. A család összlétszáma:…………………………………………………………………………

8. Egy főre jutó havi jövedelem összege:………………………………………………………..

9. A pályázó és a vele egy háztartásban élő személyek jelenlegi lakhatási körülményei:

· Lakáshasználat jogcíme (albérlet/szívességi lakáshasználó)……………………………

· Amennyiben albérlő, bérleti díj havi összege:…………………………………………...

· A lakásban lakó személyek száma:…………………………………………………….....

· A lakás jellemzői:

o alapterület:……………………….m2

o szobák száma:……………………db

o komfortfokozat:…………………….

10. Pályázó lakott-e korábban önkormányzati bérlakásban? Amennyiben igen, mikor? (Kérjük, a megfelelő válasz aláhúzni!)

Igen, ………………. Nem

11. Az önkormányzati lakás igénylésének rövid indokolása:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Pályázó köteles jelen kérelem benyújtásával egyidejűleg az alábbi mellékleteket is csatolni:

- a pályázó és a vele jogszerűen együtt költöző személy személyi igazolványának, lakcímkártyájának másolatát,

- a pályázó és a vele jogszerűen együtt költöző személy szociális rászorultságát alátámasztó utolsó 3 havi jövedelemigazolást,

- a pályázó és a vele jogszerűen együtt költöző személy vagyonnyilatkozatát arról, hogy nincs a kizárólagos tulajdonában, használati joggal nem járó 50 %-ot elérő vagy azt meghaladó arányú résztulajdonában vagy haszonélvezetében beköltözhető lakóingatlan, valamint nem rendelkezik 1.000.000 Ft összeget meghaladó ingó vagyonnal,

- a pályázó és a vele jogszerűen együtt költöző nagykorú személy utolsó 3 havi jövedelem igazolását, valamint egyéb jövedelemről szóló igazolását, így különösen nyugdíj, családi pótlék, gyermektartási díj, vagy egyéb igazolást,

- a pályázóval jogszerűen együtt költöző kiskorú személy óvoda,- vagy iskolalátogatási igazolását,

- a Család- és Gyermekjóléti Központ vagy a Védőnői Szolgálat hitelt érdemlő igazolását arról, hogy a pályázó családjának lakáskörülményei indokolják a lakáspályázat benyújtását.

Pályázóként büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy jelen kérelemben és a mellékletekben feltüntetett adatok a valóságnak mindenben megfelelnek.

A kérelemhez …………… db mellékletet csatolok.

A pályázó és a vele együtt költöző nagykorú személy/személyek aláírásunkkal önkéntes hozzájárulásunkat adjuk ahhoz, hogy jelen kérelemben meghatározott személyes adatokat a kérelem elbírálásáig és kedvező elbírálás esetén a lakásbérleti szerződés megszűnéséig a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Szociálpolitikai Csoportja a szükséges mértékben kezelje, azt követően gondoskodjon a személyes adatok biztonságos őrzéséről.

Kiskunhalas, ……………… év……………………… hónap………… nap

…………………………………………. ……………………………………………..

pályázó aláírása házastárs (élettárs) aláírása

………………………………………….. …………………………………………….

pályázó szem. ig. száma házastárs (élettárs) szem. ig. száma

Pályázóval együtt költöző nagykorú személyek aláírása: …………………………………………….

……………………………………………..

……………………………………………..

2. melléklet

JÖVEDELEMIGAZOLÁS
Alulírott
Cégnév: __________________________________________________________________________
Cégjegyzék szám/nyilvántartási szám: __________________________________________________
Adósz.: ___________________________________________________________________________
Székhely: __________________________________________________________________________
Képv.: ____________________________________________________________________________
mint munkáltató igazolom, hogy:
Név: _____________________________________________________________________________
Születési név: _____________________________________________________________________
születési hely, idő: ___________________________________________________________________
anyja neve: ________________________________________________________________________
személyi igazolvány szám: ____________________________________________________________
lakcím: _______________________________________________________________________ szám
alatti lakos ________________ óta áll alkalmazásunkban.
Munkaszerződése (1): határozatlan idejű/határozott idejű ___________________________-ig
Nevezett foglalkozása: ___________________________ beosztása ___________________________
Egy havi nettó átlagjövedelme, az utolsó három hónap alapján _____________________- Ft.
Jövedelmét az alábbi levonások terhelik: (2)
________________________ miatt ______________-ig ________-Ft havi levonás terheli.
________________________ miatt ______________-ig ________-Ft havi levonás terheli.
________________________ miatt ______________-ig ________-Ft havi levonás terheli.
________________________ miatt ______________-ig ________-Ft havi levonás terheli.
Kijelentem továbbá, hogy az általam képviselt cég ezen munkáltatói igazolás kiállításának időpontjában nem áll csőd-, felszámolási-, végelszámolási, illetve ezekkel egyenértékű eljárás hatálya alatt, a fent nevezett munkavállaló jelen időpontban nem áll jogviszony megszüntetésére irányuló intézkedés alatt.
Jövedelemigazolás kiállításáért felelős neve: ____________________________________________
Jövedelemigazolás kiállításáért felelős telefonszáma: ___________________________________
Kelt.: __________________, _________ év _________ hó ___ nap.
_______________________________________
cégszerű aláírás
(1) Kérjük, a megfelelőt aláhúzással jelölje!
(2) Szükség esetén bővíthető.

3. melléklet

VAGYONNYILATKOZAT

1. A kérelmező személyes adatai

Neve: ............................................................................................................................

Születési neve: .............................................................................................................

Anyja neve: ..................................................................................................................

Születési hely, év, hó, nap: ..........................................................................................

Lakóhely: .....................................................................................................................

Tartózkodási hely: .......................................................................................................

Társadalombiztosítási Azonosító Jele: .......................................................................

2. A kérelmező és a vele együtt élő közeli hozzátartozójának vagyona

2.1. Ingatlanok

2.1.1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat):

- címe: ........................................ város/község ........................... út/utca .......... hsz.,

- alapterülete: ........... m2,

- tulajdoni hányad: ...........................,

- a szerzés ideje: ................ év.

Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft

Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanra vonatkozóan bejegyzett terhek, korlátolt dologi jogok, vagyoni értékű jogok vagy feljegyzett tények:

................................ (pl. haszonélvezet, jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, használati jogok, szolgalom).

2.1.2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat):

- címe: ........................................ város/község ........................... út/utca ............. hsz.,

- alapterülete: ........... m2,

- tulajdoni hányad: ...........................,

- a szerzés ideje: ................ év.

Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft

Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanra vonatkozóan bejegyzett terhek, korlátolt dologi jogok, vagyoni értékű jogok vagy feljegyzett tények:

................................ (pl. haszonélvezet, jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, használati jogok, szolgalom).

2.1.3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület- vagy épületrész-tulajdon (vagy állandó használat):

- megnevezése .................................... (pl. zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs),

- címe: ........................................... város/község ......................... út/utca ............. hsz.,

- alapterülete: ........... m2,

- tulajdoni hányad: ...........................,

- a szerzés ideje: ................ év.

Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft

Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanra vonatkozóan bejegyzett terhek, korlátolt dologi jogok, vagyoni értékű jogok vagy feljegyzett tények:

................................ (pl. haszonélvezet, jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, használati jogok, szolgalom).

2.1.4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat):

- megnevezése: ......................................................................................................................

- címe: ........................................... város/község ....................... út/utca ............ hsz., (pontos cím hiányában: ...................... helyrajzi szám),

- alapterülete: ........... m2,

- tulajdoni hányad: ...........................,

- a szerzés ideje: ................ év.

Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft

Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanra vonatkozóan bejegyzett terhek, korlátolt dologi jogok, vagyoni értékű jogok vagy feljegyzett tények:

................................ (pl. haszonélvezet, jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, használati jogok, szolgalom).

2.2. Egyéb vagyontárgyak

Gépjármű adatai:

2.2.1. személygépkocsi: ................................................................ típus .................. rendszám

a szerzés ideje, valamint a gyártás éve: ...............................................................................

Becsült forgalmi érték:** .......................................... Ft

Gépjárműre bejegyzett terhek, gépjárművet terhelő vagyoni értékű jogok:

................................................................................. (pl. elidegenítési és terhelési tilalom, bejegyzett üzemben tartói jog). A gépjárművet mozgáskorlátozottságra tekintettel tartják fenn:

igen nem

(a megfelelő aláhúzandó).

2.2.2. tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár, vízi- vagy egyéb jármű:

................................................................................................. típus .................. rendszám

a szerzés ideje, valamint a gyártás éve: ..............................................................................

Becsült forgalmi érték:** .......................................... Ft

Gépjárműre bejegyzett terhek, gépjárművet terhelő vagyoni értékű jogok:

................................................................................. (pl. elidegenítési és terhelési tilalom, bejegyzett üzemben tartói jog).

3. Nyilatkozatok

3.1. Felelősségem tudatában kijelentem [a megfelelő aláhúzandó, és a 3.1.2 pont szerinti esetben kitöltendő], hogy

3.1.1. fizetési számlával nem rendelkezem vagy

3.1.2. az alábbi fizetési számlával rendelkezem (valamennyi megjelölendő):

- Pénzforgalmi szolgáltató neve: ................................................................................................

fizetési számla száma: ..............................................................................................................

fizetési számlán kezelt összeg ..................................................................................................

- Pénzforgalmi szolgáltató neve: ................................................................................................

fizetési számla száma: ..............................................................................................................

fizetési számlán kezelt összeg ..................................................................................................

- Pénzforgalmi szolgáltató neve: ................................................................................................

fizetési számla száma: ..............................................................................................................

fizetési számlán kezelt összeg ..................................................................................................

- Pénzforgalmi szolgáltató neve: ................................................................................................

fizetési számla száma: ..............................................................................................................

fizetési számlán kezelt összeg ..................................................................................................

3.2. Felelősségem tudatában kijelentem [a megfelelő aláhúzandó, és a 3.2.2 pont szerinti esetben kitöltendő], hogy a velem együttélő közeli hozzátartozóm

3.2.1. fizetési számlával nem rendelkezik vagy

3.2.2. az alábbi fizetési számlával rendelkezik (valamennyi megjelölendő):

- Pénzforgalmi szolgáltató neve: ................................................................................................

fizetési számla száma: ..............................................................................................................

fizetési számlán kezelt összeg ..................................................................................................

- Pénzforgalmi szolgáltató neve: ................................................................................................

fizetési számla száma: ..............................................................................................................

fizetési számlán kezelt összeg ..................................................................................................

- Pénzforgalmi szolgáltató neve: ................................................................................................

fizetési számla száma: ..............................................................................................................

fizetési számlán kezelt összeg ..................................................................................................

- Pénzforgalmi szolgáltató neve: ................................................................................................

fizetési számla száma: ..............................................................................................................

fizetési számlán kezelt összeg ..................................................................................................

3.3. Tudomásul veszem, hogy az ellátásra való jogosultság feltételeinek megállapítása érdekében a hatóság a fentiekben megjelölt pénzforgalmi szolgáltató felé megkereséssel élhet a fizetési számlán kezelt összeg tekintetében.

4. Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

Kelt: .......... év .............................. hó ............ nap

................................................
aláírás

Megjegyzés:

A vagyoni helyzet vizsgálatakor nem kell figyelembe venni az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékeként a fizetési számlára befizetett összeget.

Ha a kérelmező vagy vele együttélő közeli hozzátartozója bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Ha a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem Magyarország területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni.

* Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni.

** Becsült forgalmi értékként a gépjármű kora és állapota szerinti értéket kell feltüntetni.

4. melléklet

Szociális, költség elven, piaci alapon bérbe adott lakások bérleti díja: Ft/m2/hó

szociális alapon számított lakbér

költség elven számított lakbér, és a költség alapon számított lakbér alapja

piaci elven számított lakbér

Ft/m2/hó

Ft/m2/hó

Ft/m2/hó

összkomfortos

a mindenkori bruttó minimálbér 0,2515%-a

a szociális alapon számított lakbér 150%-a

a szociális alapon számított lakbér 250%-a

komfortos, gázfűtéses

a mindenkori bruttó minimálbér 0,24968%-a

a szociális alapon számított lakbér 150%-a

a szociális alapon számított lakbér 250%-a

komfortos

a mindenkori bruttó minimálbér 0,1521 %-a

a szociális alapon számított lakbér 150%-a

a szociális alapon számított lakbér 250%-a

félkomfortos

a mindenkori bruttó minimálbér 0,07826%-a

a szociális alapon számított lakbér 150%-a

---------

komfort nélküli, szükség

a mindenkori bruttó minimálbér 0,05 %-a

a szociális alapon számított lakbér 150%-a

-------------