„4. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális támogatás iránti kérelmet a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodájánál (a továbbiakban: Hatósági Iroda) (9600 Sárvár, Várkerület u. 2.) kell előterjeszteni.

(2) Azt a kérelmet, amelyről a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján az intézményvezető dönt, a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központnál (9600 Sárvár, Nádasdy Ferenc út 26.) kell előterjeszteni. Amennyiben a kérelmező e kérelmet a Hatósági Irodánál nyújtja be, azt a Hatósági Iroda továbbítja a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központhoz.”

8. § (1) A Képviselő-testület lakásfenntartási települési támogatást nyújthat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(3) A lakásfenntartási települési támogatás különösen villamos energia-szolgáltatáshoz, víziközmű-szolgáltatáshoz, vezetékes földgáz-szolgáltatáshoz, távhőszolgáltatáshoz, lakbérhez, albérleti díjhoz, vagy közös költséghez nyújtható az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(4) A lakásfenntartási települési támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének az elmaradása a kérelmező nyilatkozata alapján a lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(5) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási települési támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.

9. § (1) A lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 100000 forintot, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének a hányadosával.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7,

(3) Ha a háztartás

• a) (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik, azzal, hogy gyermeknek tekintendő az Szt. 4. § (1) bekezdés db)-dd) pontjaiban nevesített személy, feltéve, hogy a nagykorúsága betöltését megelőzően is örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermeke volt az őt egyedülállóként nevelő szülőjének.

10. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakhatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. A lakhatás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 500 forint.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 négyzetméter,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 négyzetméter,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 négyzetméter,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 négyzetméter,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 négyzetméter,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(3) A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakhatás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 14250 forintot,
• b) a lakhatás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 3000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(4) Ha a TM értéke nullánál nem nagyobb, a lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege 2500 forint.

(5) Az (3) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

11. § (1) A lakásfenntartási települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

12. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás megállapításához

• a) a vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,
• b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása,
• c) a lakásban igénybevett közüzemi szolgáltatás díjáról a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásának a napjától számított 4 hónapnál nem régebbi számla, valamint
• d) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolása, továbbá – a 13. § (1) bekezdése szerinti, társasházban lakó jogosult esetében – a közös képviselő 12. melléklet szerinti nyilatkozata

szükséges.

(3) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási települési támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatait.

13. § (1) Ha a jogosult közös mérővel rendelkező, vagy a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakik, a szolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására jutó összeget a támogatás beszámításával a közös képviselő állapítja meg.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti jogosult esetén a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó összeget a közös képviselő a következő számlákban a teljes jóváírásig érvényesíti.

(3) A 8. § (5) bekezdésében szabályozottak szerint kódhordozó formájában nyújtott lakásfenntartási települési támogatás esetén a 12. § (3) bekezdésében és az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

14. § (1) A megállapított lakásfenntartási települési támogatást utólag, minden hónap 5. munkanapjáig kell folyósítani.

(2) A kérelmezőt a lakásfenntartási települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

(3) Ha a 10. § (1) bekezdése szerinti egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege változik, a változás időpontjától a lakásfenntartási települési támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani.

(4) Ha a lakásfenntartási települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(5) Az előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék leszerelése esetén a lakásfenntartási települési támogatás kódhordozó formájában történő nyújtását meg kell szüntetni.

(6) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási települési támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltáskor a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

15. § (1) A Képviselő-testület települési támogatásban részesítheti azt a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó bérlőt,

• a) akinek az adóssága meghaladja az 50000 forintot, és akinek a (3) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál korábban fennállt,
• b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 48450 forintot,
• c) aki nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlankezelővel megállapodást köt az adósság és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás különbözetének a megfizetésére, és
• d) a kérelem benyújtását megelőzően nem részesült a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatásban.

(2) Az a bérlő is jogosult a támogatásra, akinek a bérlakásában távhő-szolgáltatási díjtartozása miatt a távhő-szolgáltatást kikapcsolták.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

• a) lakbérhátralék,
• b) távhő-szolgáltatási díjtartozás.

(4) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy részére megállapítható települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A Hatósági Iroda megkeresésére

• a) a lakbérhátralékról az ingatlankezelő,
• b) a távhőszolgáltató vagy társasházi fogyasztó esetén a közös képviselő a távhő-szolgáltatási díjhátralékról,
• c) a bérleti jogviszony fennállásáról az ingatlankezelő

3 napon belül írásban adatot szolgáltat az 5. melléklet szerinti igazolás kiállításával.

16. § (1) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtható, vissza nem térítendő települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy részére megállapítható települési támogatás egy összegben nyújtható.

(3) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy részére megállapítható települési támogatás összege legfeljebb a kérelemben feltüntetett adósság 50%-a lehet.

(4) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy részére megállapítható települési támogatás folyósítása

• a) a 15. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ingatlankezelő részére történik és annak összegét az ingatlankezelő írja jóvá,
• b) a 15. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a távhő-szolgáltató részére történik és annak összegét a távhő-szolgáltató írja jóvá.

(5) A jogosultságot megállapító határozatban és a támogatás folyósításakor fel kell tüntetni a jogosult azonosításához szükséges adatait.

17. § (1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

(2) A rendkívüli települési támogatás megállapításánál figyelembe vehető, az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladhatja meg – a 18. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – az 64895 forintot, egyedülálló esetén, a gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetén a 72105 forintot.

(3) A rendkívüli települési támogatást a rászorultsághoz igazodóan esetenként – a 18. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb 57000 forintig terjedő összegben lehet megállapítani. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege 35000 forint.

(4) A megállapított rendkívüli települési támogatás kérelemre legfeljebb évi négy alkalommal is folyósítható.

(5) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet – a 18. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

18. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli tanévkezdési települési támogatásban részesíti a tárgyév szeptember hónapban általános iskolai tanulmányait kezdő, vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeket, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a 94050 forintot, gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetében a 112860 forintot nem haladja meg.

(2) A támogatás mértéke gyermekenként, tanévenként 12000 forint.

(3) Az (1) bekezdés alapján megállapítható támogatás iránti kérelmet tárgyév május 1. és július 31. között lehet benyújtani.

(4) A kérelmet a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

19. § (1) A Képviselő-testület gondoskodik a Sárvár Város Önkormányzata illetékességi területén elhunyt személy közköltségen, – az elhunyt életében tett eltérő rendelkezése hiányában – hamvasztással történő eltemettetéséről.

(2) A természetben nyújtott köztemetés költsége legfeljebb 240000 forint. A köztemetés során biztosítani kell a temetés szükséges költségeit, valamint egy élővirág koszorút.

(3) A Képviselő-testület az Szt. 48. § (3) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség alól egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az 57000 forintot és a kötelezettség teljesítése a család mindennapi megélhetését veszélyeztető, aránytalan terhet jelent.

20. § (1) A Képviselő-testület a saját költségvetése terhére megállapított szociális támogatások keretében fűtéstámogatásban részesítheti

• a) a távhő-szolgáltató fűtési rendszerébe be nem kapcsolt egyedi, vagy egyedileg szabályozható fűtési móddal (a továbbiakban: egyedi fűtés) rendelkező lakást, vagy házat (a továbbiakban együtt: lakás) használó és
  • aa) a családjában három, vagy több kiskorú gyermeket nevelő, vagy
  • ab) nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, rokkantsági járadékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesülő, vagy
• b) a távhő-szolgáltató fűtési rendszerébe bekapcsolt lakást használó

szociálisan rászoruló személyt, aki a fűtési szezonra vonatkozó többletköltséget önállóan, a létfenntartása veszélyeztetése nélkül viselni nem képes.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászoruló az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem

• a) a 115000 forintot,
• b) egyedülálló esetén a 143000 forintot

nem haladja meg.

(3) A fűtéstámogatás havi összege 5000 forint, a teljes fűtési szezonra megállapítható összeg 25000 forint.

(4) A fűtéstámogatás iránti kérelmet

• a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az 1. melléklet,
• b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 2. melléklet

szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A kérelemhez csatolni kell

• a) az egyedi fűtéssel rendelkező lakásnak a kérelmező általi használatát igazoló, a lakásban igénybevett közüzemi szolgáltatás díjáról,
• b) a távhő-szolgáltató fűtési rendszerébe bekapcsolt lakásban igénybevett távhő-szolgáltatás díjáról

a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásának a napjától számított négy hónapnál nem régebbi számlát.

(6) A fűtéstámogatás lakásonként egy fűtési szezonban csak egy lakáshasználónak állapítható meg. Lakáshasználónak a lakás azon jogos birtokosa minősül, aki a fűtéstámogatással érintett lakásban él életvitelszerűen. A fűtéstámogatás egy fűtési szezonon belül ugyanazon jogosultnak, ugyanazon lakásra vonatkozóan csak egy alkalommal állapítható meg.

21. § (1) A fűtéstámogatás iránti kérelmet a Hatósági Irodában lehet előterjeszteni a szeptember 1-től március 31-éig terjedő időszakban.

(2) A fűtéstámogatást a fűtési szezon hónapjaira lehet megállapítani.

(3) A fűtéstámogatást

• a) ha a kérelem november 1-ig kerül benyújtásra és a kérelmező november 1-jét megelőzően lakáshasználónak minősül, a 20. § (3) bekezdésben meghatározott teljes összegben a teljes fűtési szezonra, vagy
• b) ha a kérelem november 1-jét követően kerül benyújtásra és a kérelmező a fűtési szezon időszakában válik lakáshasználóvá, és
  • ba) a kérelem benyújtásának a napja korábbi, mint a lakáshasználat kezdetének igazolt időpontja, a lakáshasználat kezdő időpontjától a fűtési szezonból fennmaradó hónapokra töredékösszegben, vagy
  • bb) a kérelem a lakáshasználat kezdetének igazolt időpontjánál később került benyújtásra, a kérelem benyújtásának a napjától a fűtési szezonból fennmaradó hónapokra töredékösszegben

  kell megállapítani.

(4) A fűtéstámogatást, ha a kérelem november 1-jét követően kerül benyújtásra és a kérelmező november 1-jét megelőzően lakáshasználónak minősül, a kérelem benyújtásának a napjától a fűtési szezonból fennmaradó hónapokra töredékösszegben kell megállapítani.

(5) Ha a fűtési szezon időszakában a jogosultság hónap közben megszűnik, akkor a jogosultság megszűnésének a hónapjára a fűtéstámogatást töredékösszegben kell megállapítani.

(6) A fűtéstámogatás havi összege a (3) bekezdés, a (4) bekezdés és az (5) bekezdés szerinti esetben a 20. § (3) bekezdésében meghatározott havi összeg harmincad részének és a jogosultság napjai számának a szorzata.

22. § (1) A 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy részére megállapított fűtéstámogatást egy összegben kell folyósítani a jogosult számára.

(2) A 20. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy részére természetbeni ellátásként megállapított fűtéstámogatás összegét havi rendszerességgel a tárgyhónapban, legkésőbb a tárgyhónap 24. napjáig kell folyósítani a távhő-szolgáltató részére történő utalással.

23. § (1) A Képviselő-testület a saját költségvetése terhére megállapított szociális támogatások keretében temetési kölcsönt nyújthat annak, aki

• a) a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
• b) tartásra köteles volt ugyan,

de a családjában az egy főre jutó jövedelem a 71250 forintot nem haladja meg.

(2) A temetési kölcsön legfeljebb 142500 forintig terjedő összegben állapítható meg.

(3) A temetési kölcsön kamatmentes kölcsönként kerül nyújtásra.

(4) A temetési kölcsönnyújtás feltételeit, visszafizetésének garanciáit külön szerződésben kell rögzíteni, egyidejűleg a kölcsönösszeget hagyatéki teherként be kell jelenteni a közjegyzőnél.

(5) A temetési kölcsön megállapítása iránti kérelmet a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

24. § (1) A Képviselő-testület a saját költségvetése terhére megállapított szociális támogatások keretében természetbeni segélyt állapíthat meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki

• a) a létfenntartásához szükséges élelmiszert biztosítani, vagy
• b) a lakásában a fűtéshez szükséges tűzifát biztosítani

átmenetileg önerőből nem képes.

(2) A természetbeni segély szempontjából szociálisan rászorult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az 51300 forintot, egyedülélő esetén, a gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetén az 57000 forintot nem haladja meg.

(3) A természetbeni segélyt a rászorultsághoz igazodóan természetbeni szociális ellátásként lehet megállapítani.

(4) A természetbeni segély

• a) a 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben élelmiszer vásárlására, vagy a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központban igénybevehető szociális étkeztetés térítési díjára,
• b) a 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben tűzifában

állapítható meg.

(5) A természetbeni segély megállapítása iránti kérelmet a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

25. § (1) Az élelmiszer vásárlására megállapított természetbeni segély összegét a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája készpénzben legkésőbb a határozat véglegessé válásától számított 3 napon belül fizeti ki a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ megbízott munkatársa részére, aki a jogosult részére a jogosult javaslatának a figyelembevételével gondoskodik a jogosult számára megfelelő élelmiszer beszerzéséről és annak a jogosult részére történő átadásáról.

(2) A Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központban igénybevehető szociális étkeztetés térítési díjára megállapított természetbeni segély összegét a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája a határozat véglegessé válásától számított 3 napon belül átutalja a Sárvári Gondozási és Gyermekjóléti Központ részére.

(3) A tűzifa jogosultak részére történő átadásáról igazolható módon kell gondoskodni, az átadásáról és az átvételéről a 10. melléklet szerinti átadás-átvételi elismervényt kell kitölteni”