Rigács Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2021. évi költségvetésének tervezése Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és végrehajtási rendeletei alapján készült.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (továbbiakban: Áht.) 26. §-ban és a végrehajtására kiadott 368/2011. (XII.31.) Kormány rendelet (továbbiakban: Ámr.) 29. §-ban meghatározott szabályok mentén, és részletezettséggel szükséges elkészíteni a társulások, és az önkormányzati hivatal költségvetését.

Az Áht. 24. § (2) bekezdése alapján a jegyző, a költségvetési rendelet-tervezetet a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő. A tervszámoktól csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén térhet el, az eltérést és annak indokát a költségvetési rendelet-tervezet indokolásában ismertetni kell.

A 24. § (3) bekezdés alapján a jegyző által a (2) bekezdés szerint előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, vagy a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

A 24. § (4) bekezdés alapján a költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni:

a) költségvetési szerv költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,

b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve.

Az Áht. 29/A. § alapján az önkormányzat, a társulás évente, legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban, rendeletben állapítja meg:

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Gst.) 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.

Az Áht. 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait.

A Gst. 3. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet, illetve a (2) bekezdés alapján a Települési önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet csak abban az esetben köthet, ha a hatályos helyi adó rendelete alapján a helyi iparűzési adót vagy a helyi adókról szóló törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a magánszemélyek kommunális adóját bevezette. E rendelkezést nem kell alkalmazni a települési önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletére, amelyhez nincs szükség a Kormány hozzájárulására, illetve amelynek célja meglévő adósság visszafizetése, ha annak összege nem haladja meg az adósság összegét.

A költségvetési szervek – intézmények - nem jogosultak adósságot keletkeztető jogügylet megkötésére.