1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72.

(3) Az önkormányzat telephelyei: Védőnői Szolgálat 4171 Sárrétudvari, Széchenyi u. 3., Közösségi Színtér 4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 95., Sárrétudvari Nagyközségi Tornaterem 4171 Sárrétudvari, Széchenyi u. 4.

(4) Az önkormányzati portál címe: www.sarretudvari.hu

(5) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: onko4171@t-online.hu

(6) Az önkormányzat adószáma: 15728757-2-09

(7) A település fontosabb adatait az 1. melléklet tartalmazza.

(8) Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatokat a 2. melléklet tartalmazza.

(9) Az önkormányzat jelképe a címer.

(10) Az önkormányzat címerét és annak használati rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(11) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozását külön rendeletben szabályozza.

2. § Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

• a) bölcsőde működtetése,
• b) civilszervezetek támogatása,
• c) közösségi rendezvények támogatása,
• d) helyi lap kiadása.

3. § A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik – az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon túlmenően:

• a) a közfeladat önkéntes felvállalása vagy erről történő lemondás,
• b) megállapodás belföldi önkormányzattal és egyéb szervezettel, illetve annak felmondása,
• c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, gazdasági társaság alapítása, megszüntetése,
• d) a gazdálkodás átmeneti zavarának elhárítását szolgáló eseti hitelfelvétel az éves
  költségvetési rendeletben meghatározottakon túl.

4. § Az önkormányzat által átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai a polgármester és 6 települési önkormányzati képviselő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő a Mötv-ben biztosított jogok gyakorlásával, kötelezettsége teljesítésével végzi tevékenységét.

(3) A képviselő-testületet és az önkormányzatot a polgármester képviseli.

6. § A képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

7. § (1) A képviselő-testület bizottságai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési feladatokat ellátó, a testület által döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségben álló szervek.

(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre (meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére), az ideiglenes bizottság feladatkörét létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat teljesítésével megszűnik.

(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

• a) Pénzügyi Bizottság: 5 fő
• b) Szociális Bizottság: 5 fő
• c) Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság: 3 fő

(4) A képviselő-testület Polgármesterre, Jegyzőre, és a Szociális Bizottságra átruházott hatáskörét a rendelet 3. melléklete tartalmazza. A képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(5) Az állandó bizottságok összetételét, feladat és hatásköreit a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(6) A bizottságokat annak elnöke képviseli.

(7) A bizottság elnökét, valamint képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(8) A bizottságok nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(9) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

8. § (1) Az önkormányzat a képviselők részére – külön rendelet alapján – tiszteletdíjat állapít meg.

(2) A települési képviselő, amennyiben kötelezettségét a Mötv 32. §-ban szabályozottak szerint megszegi, tiszteletdíja a kötelezettségszegés súlyának arányában legfeljebb 12 havi időtartamra csökkenthető.

(3) A nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíj kifizetésének feltétele, hogy a bizottsági ülések 2/3-án rendszeresen részt vesznek.

9. § (1) A képviselő-testület Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal néven egységes polgármester hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására

(2) A Polgármesteri Hivatal önálló jogi személy, feladatait a Mötv. és a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

10. § A képviselő-testület szerve a jegyző, aki ellátja a Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott, valamint a képviselő-testület által átruházott hatásköröket.

11. § Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család - és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ Intézményfenntartó Társulás keretében gondoskodik a házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása, demens személyek nappali ellátása, családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátásáról.

12. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján tartja üléseit. A mindenkor érvényes munkatervet a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján állít össze.

(3) A munkaterv tartalmazza:

• a) az ülések időpontját,
• b) az ülések napirendjeit,
• c) a napirendek előadóinak nevét.

(4) Az ülésterv tervezetének összeállításához javaslatot kell kérni:

• a) a képviselőktől,
• b) a bizottságoktól,
• c) az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(5) Az üléstervet a képviselő-testület évközben módosíthatja.

13. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület évente 11 alkalommal rendes ülést tart. A rendes ülések időpontja minden hónap harmadik csütörtök 14.00 órától.

(3) A képviselő-testület az ülésterv szerint július hónapban ülést nem tart.

(4) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést 8 napon belül ugyanazon napirendekkel újra össze kell hívni.

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze.

(3) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni.

(4) A jegyző feladata a meghívó kiküldése, az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet papír alapon/elektronikus úton az ülés előtt öt nappal köteles kézbesíteni.

(5) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton összehívható (telefon, fax, e-mail). Különösen indokolt esetnek minősül a képviselő-testület összehívása, ha a döntés más időpontban nem pótolható.

(6) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat. A meghívó mellékletét képezik az írásbeli előterjesztések.

15. § (1) Amennyiben a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselők egynegyede írásban a képviselő-testület összehívását kezdeményezi a polgármester az ülés időpontját a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg kitűzi. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kézbesíteni kell. Rendkívüli esetben a meghívás történhet rövidebb úton is. (telefon, fax, e-mail)

(4) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.

(5) A képviselőt-testület összehívását a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal is indítványozhatja.

16. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - általános - közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét, 6 nappal a közmeghallgatás előtt plakát útján meg kell hirdetni.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(7) Évenként falugyűlést kell tartani, a költségvetés elfogadását követő 60 napon belül. A falugyűlésen a lakosságot tájékoztatni kell a települést érintő fontosabb feladatokról, így különösen a kommunális ellátás fejlesztéséről, kereskedelmi és közszolgáltatási feladatokról, az önkormányzat költségvetésének alakulásáról.

17. § (1) A képviselő-testület üléséről írásos jegyzőkönyv készül.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről az önkormányzat honlapján történő közzétételével a jegyző a lakosságot tájékoztatja. Az önkormányzati portálon a nyilvános ülésen tárgyalható előterjesztéseket kell közzétenni.

18. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain és a jegyzőn kívül meg kell hívni az adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:

• a) önkormányzati intézmények vezetőit,
• b) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
• c) az érintett társadalmi szervezetek vezetőit,
• d) azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges,
• e) nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(2) Meghívottként - tanácskozási joggal – vesznek részt a képviselő-testület ülésén azok, akik jelenlétét a napirenddel összefüggésben a polgármester, a bizottságok, valamint a jegyző szükségesnek tartják.

19. § (1) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:

• a) polgármester,
• b) alpolgármester,
• c) jegyző,
• d) képviselő-testület bizottsága,
• e) települési képviselő,
• f) intézmény vezetője,
• g) felkért személy.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

• a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely önkormányzati intézmény, szerv tevékenységéről,
• b) az a.) pont alá nem tartozó önálló döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,
• c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(3) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételről a napirend tárgyalásának megkezdésekor, illetve a tárgyalás folyamán szükség szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) Írásbeli előterjesztés nyújtható be az üléstervben meghatározott napirendekhez, a rendeletalkotáshoz, intézményalapításhoz, átszervezéshez és megszüntetéshez, valamint az önkormányzat törzsvagyonát érintő kérdésekben.

20. § (1) A képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:

• 1. a tárgy és a helyzetelemzésből, a döntési javaslat indokolásából, a mindezekhez csatolt mellékletekből, valamint
• 2. a döntési javaslatból (rendelet - tervezet vagy határozati javaslat).

(2) Az előterjesztés első részének az alábbiakat kell tartalmaznia:

• a) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket,
• b) a jogszabályi kereteket,
• c) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
• d) a döntések várható következményeit,

e.) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket.

(3) Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények az alábbiak:

• a) az előterjesztés tárgyától, illetve jellegétől függően két vagy több változatban kell a határozati javaslatot kidolgozni,
• b) a határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Felelősként a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, és az intézményvezető nevezhető meg,
• c) a végrehajtás határidejét naptári napban vagy – egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor – folyamatos jelöléssel kell előírni,
• d) a felelős és határidő megjelölés elhagyása abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.

(4) Az előterjesztésen az aláírás s.k., jelölésű is lehet.

(5) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző öt nappal kell a képviselők részére eljuttatni.

(6) A képviselő-testületi ülésen új előterjesztés és módosító indítvány (szóbeli, írásbeli) csak rendkívül indokolt esetben terjeszthető elő. Az előterjesztés napirendre vételéről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható rendeletalkotással összefüggő napirend.

(7) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(8) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.

21. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a tisztségviselők akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(2) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(3) Az ülés menete:

• 1. határozatképesség megállapítása,
• 2. napirendek elfogadása,
• 3. jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
• 4. tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekről, intézkedésekről,
• 5. napirendek tárgyalása, döntéshozatal,
• 6. különfélék, egyebek (interpellációk, felvilágosítás kérés, kérdések bejelentések,

felvetések)

(4) Az ülést levezető elnök feladatai és jogosítványai:

• a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,
• b) előterjeszti a napirendi javaslatot,
• c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
• d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat úgy, hogy előbb a módosító javaslatot szavaztatja meg, majd kihirdeti a határozatot,
• e) az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót, ha a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel így dönt,
• f) a határozatképtelenné vált ülést berekeszti,
• g) azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, a munkaterv szerinti soros ülés napirendjébe fel kell venni,
• h) a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az alábbi jogosítványokkal élhet: figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.
• i) a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testületet nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz,
• j) Az ülést vezető elnök egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A hozzászólás maximális időtartamát 5 percben határozza meg. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

22. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart: önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, az érintett kérésére: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetve visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

(4) A névszerinti szavazásra a Mötv. 48. § (3) bekezdésének szabályai az irányadók.

(5) Névszerinti szavazást rendelhet el a polgármester, ha szükségesnek tartja.

(6) Névszerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a névsort, a képviselő „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, vagy tartózkodhat.

23. § (1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Az előterjesztő az előterjesztés napirendről való levételét a napirendi javaslatok elfogadása előtt kérheti. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel határoz.

24. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek lehetőségét az elnök adja meg, megtételére az előterjesztő, illetve az előterjesztő által erre felkért jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

25. § A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, akadályoztatásuk esetén a bizottság által megbízott tagok ismertetik.

26. § A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdéseket intézhetnek.

27. § (1) A kérdések elhangzása és a válaszadás után a hozzászólások következnek.

(2) A levezető elnök a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg, kivéve: az ügyrendi kérdésekben jelentkezőket, továbbá azt az esetet, amikor a képviselő a vita során őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni. E kivételek tekintetében a polgármester /elnök/ soronkívüliséget biztosít a hozzászólásra.

28. § (1) A polgármester (elnök) a vita lezárása, összefoglalása után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Döntés hiányában a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a további eljárásról.

(2) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is – ugyanazon szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

29. § (1) A határozati javaslat elfogadásához – a minősített többséget igénylő döntések kivételével – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges /egyszerű többség/. Ha ez nincs meg, a javaslatot a képviselő-testület nem fogadta el, amit szintén határozatba kell foglalni.

(2) A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ban rögzített eseteken kívül:

• a) az SZMSZ 4. §-ában felsorolt ügyek eldöntéséhez;
• b) kitüntetések, címek, elismerések adományozásakor;
• c) amit a képviselő-testület egyéb önkormányzati rendeleteiben minősített többségű elfogadáshoz köt.

(3) A képviselő-testület döntését általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(4) A képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

(5) Amennyiben a települési képviselő személyes érintettségét elmulasztja bejelenteni egy havi tiszteletdíj megvonására kerül sor.

(6) A Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján a képviselő-testület titkos szavazást tarthat. Nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határozza el, hogy titkos vagy nyílt szavazással dönt. A szavazás eredményét a polgármester (elnök) állapítja meg.

(7) A titkos szavazás szavazóhelyiségben (fülkében), urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

• a) a szavazás helyét, napját,
• b) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét,
• c) a szavazás során felmerült körülményeket,
• d) a szavazás eredményét.

30. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása kapcsán szóban vagy írásban lehet előterjeszteni.

(2) Amennyiben az interpellációra az ülésen érdemi válasz nem adható, arra a soron következő ülésen kell választ adni.

(3) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő részt vehet.

31. § (1) Felvilágosítás kérés (kérdés) minden olyan – önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre vonatkozó – tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamely képviselő-testületi napirendi pont témájához.

(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, a képviselő-testület nem hoz határozatot.

(3) A bejelentés valamely tény, körülmény megismertetése a képviselő-testülettel, amely intézkedést nem igényel.

(4) A felvetések olyan közérdekű témák jelzései, amelyekben a képviselő-testület állást foglalhat, illetve az intézkedési jogosulthoz továbbíthat.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

32. § (1) A képviselő-testület:

• a) rendelet alkot,
• b) határozatot hoz,
• c) határozathozatal nélkül tudomásul veszi az előterjesztést.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

33. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

• a) polgármester,
• b) bármelyik képviselő,
• c) a képviselő-testület tárgy szerint illetékes bizottsága,
• d) jegyző,

(2) A jegyző gondoskodik a rendelet tervezet szakszerű előkészítéséről. A rendelet-tervezet a tárgy szerint illetékes bizottság/ok/ által történt megvitatás után terjeszthető a képviselő-testület elé.

(3) A polgármester – a szabályozandó tárgykör fontosságára tekintettel – indítványozhatja, hogy a kezdeményezett témában a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, menetéről és felelőséről.

(4) A képviselő-testület elhatározhatja rendelet-tervezet haladéktalan vagy kétfordulós tárgyalását is. A képviselő-testületi döntések érintettekkel való 8 napon belüli megismertetéséről, nyilvántartásáról, a magasabb szintű jogszabállyal való összhangjáról a jegyző gondoskodik és szükség esetén kezdeményezheti a rendelet módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(5) A képviselő-testület által alkotott rendeletek, valamint a közérdekű hirdetmények (pl.: a településrendezési terv készítési szándéka, az elkészült terv lakossági egyeztetésének felhívása, az elfogadott településrendezési terv) közzétételének helyben szokásos módja a Sárrétudvari hivatalos honlapján történő értesítés a képviselő-testületi ülést követő 5 munkanapon belül.

(6) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(7) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

34. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

• a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),
• b) az ülés nyilvános, avagy zárt ülési módját,
• c) az ülés helyét, időpontját,
• d) az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját,
• e) elfogadott napirendeket,
• f) a felszólalók nevét, kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat,
• g) a polgármester esetleges intézkedését, az ülésen történt fontosabb eseményeket,
• h) a képviselő-testület által hozott döntést,
• i) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,
• j) a tárgyalt napirendi pontokat,
• k) a tanácskozás lényegét,
• l) a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

• a) írásos előterjesztések, beszámolók, tájékoztatók,
• b) a napirendekhez írásban benyújtott kiegészítések,
• c) olyan nagy terjedelmű dokumentumok, megállapodások, alapító okiratok stb., amelyekre a hozott döntések vonatkoznak,
• d) névszerinti szavazás esetén a szavazatokat tartalmazó névsort.

(4) A jegyző gondoskodik a döntések végrehajtásában érintettek 8 napon belüli értesítéséről.

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és 2 jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(6) A jegyzőkönyv-hitelesítők névszerinti kijelölése a képviselő-testületi tagok közül az abc alapján történik. Jegyzőkönyv-hitelesítők (két fő) csak képviselő-testületi tagok lehetnek.

(7) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal kezeli, a Nemzeti Jogszabálytár e célra kialakított informatikai rendszerén keresztül 15 napon belül felterjeszti a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Törvényességi Főosztályának.

(8) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia.

(9) A képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvbe, valamint mellékleteibe a választópolgárok a polgármesteri hivatalban betekinthetnek.

(10) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melybe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, valamint a jegyző tekinthet be.

(11) Amennyiben a zárt ülésről készült jegyzőkönyv közérdekű adatot, tényt tartalmaz, a jegyzőkönyvnek ez a része nyilvános.

35. § (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, megbízatását fő állásban látja el.

(2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait a Mötv. és más jogszabályi rendelkezések határozzák meg.

(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester csak vis maior helyzetben pályázat benyújtásáról dönthet. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, csak vis maior helyzetben pályázat benyújtásáról dönthet a két ülés közötti időszakban.

(5) Ezen túlmenően feladatai:

• a) gondoskodik az önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a képviselő-testületi tagok munkáját,
• b) szervezi és koordinálja más települési önkormányzatokkal, továbbá külföldön önkormányzati szervezetekkel való együttműködést, velük kapcsolatot tart,
• c) gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület szervei. valamint az intézményei munkája, céljai, hitelesen, tárgyilagosan a község érdekeit szem előtt tartva jelenjenek meg a nyilvánosság előtt,
• d) biztosítja a képviselő-testület ülésének megfelelő körültekintő megszervezését, a napirendi pontok pontos előkészítését,
• e) meghatározza a jegyző feladatait, a képviselő- testület munkájával összefüggésben,
• f) a polgármester fogadónapjainak időpontját a Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal SZMSZ-e tartalmazza.

(6) Az önkormányzati képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást.

36. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – az alakuló ülésen alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester helyettesíti a polgármestert, segíti munkájában. Feladatait a polgármester irányításával látja el.

37. § (1) A jegyző ellátja a Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott, valamint a képviselő-testület által átruházott hatásköröket.

(2) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott személy helyettesíti.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a polgármester határozza meg.

38. § A bizottságok típusait és feladatait az SZMSZ 7. §-a szabályozza.

39. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(2) Az önkormányzati képviselő tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bizottságainak nyilvános, vagy zárt ülésén. A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

40. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, a jegyző.

(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

(5) A bizottság ülése nyilvános, azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéséről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(6) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.

41. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a jelenlévők véleményét tartalmazza.
(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

42. § Az önkormányzat társulási tagságait a 11. melléklet tartalmazza.

43. § (1) Az Önkormányzat éves költségvetését a képviselő-testület önkormányzati rendelettel állapítja meg. A rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti elő.

(2) A költségvetés tárgyalására, illetve az ezzel kapcsolatos rendelet megalkotására kétfordulós tárgyalási módszerrel kerül sor. Az első tárgyalás során meg kell határozni a költségvetési irányelveket. Elemezni szükséges a képviselő-testület kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatait, a helyzet felmérése alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, amely keretében számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit; meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű csökkentési, mérséklési lehetőségeit. A második tárgyalás során a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja meg az önkormányzat képviselő-testülete.

44. § (1) Az évközi költségvetést érintő bevételi és kiadási előirányzat módosításokat, illetve a gazdálkodás végrehajtásáról szóló tájékoztató elkészítésére vonatkozó szabályokat a mindenkori költségvetési rendelet szabályozza. A költségvetésről a tárgyévet követő ötödik hónapig zárszámadási rendelet-tervezetet készít.

(2) Az önkormányzat bankszámla számait a 7. melléklet tartalmazza.

(3) A szerv általános forgalmi adó alanyiságát a 8. melléklet tartalmazza.

(4) A szervhez rendelt önállóan működő költségvetési intézményeket a 9. melléklet tartalmazza.

(5) A törzskönyvi nyilvántartásban feltüntetett kormányzati funkciókat a 10. melléklet tartalmazza.

45. § (1) Az önkormányzat együttműködhet – megállapodás alapján – külföldi önkormányzattal, csatlakozhat nemzetközi önkormányzati szervezethez.

(2) Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködik a nem önkormányzati szervekkel.

(3) Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében a képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni.

(4) A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről, azok megvalósulásáról a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.

(5) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a település roma nemzetiségi önkormányzatával.

(6) A Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal a Sárrétudvari Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a testületi működésének feltételeit az alábbiak szerint biztosítja: testületi ülések lebonyolításához helyiség biztosítása, nemzetiségi önkormányzat testületi üléséről jegyzőkönyv készítése és annak felterjesztése a Kormányhivatal részére, nemzetiségi önkormányzat testülete által meghozott döntéseknél észlelt jogszabálysértés jelzése, a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatot a helyben szokásos módon a jegyző hirdeti ki, a nemzetiségi önkormányzati képviselő a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésén a jegyzőtől nemzetiségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, illetőleg legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni, a nemzetiségi önkormányzat képviselőinek irodahasználat, gépírói kapacitás, sokszorosítási lehetőség és telefonkészülék használati lehetőség biztosítása mindaddig, míg a nemzetiségi önkormányzat számára megnyíló vagyoni lehetőségek útján e feltételek nem biztosíthatók, illetve biztosítottak, helyiség biztosítása a nemzetiségi önkormányzat közmeghallgatásainak végrehajtására, szakmai segítségnyújtás a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának megalkotásához.

(7) A Sárrétudvari Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési Megállapodást a 12. melléklet tartalmazza.

46. § (1) A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság végzi.

(2) A vagyonnyilatkozatot a Bizottság elnöke veszi át. A vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást kell kiállítani 2 példányban, az igazolás egyik példányát az iratokhoz kell csatolni. Az igazolás tartalmazza a nyilatkozatot adó személyét, hozzátartozó esetében a családi jogállását, a nyilatkozat átvételének idejét, az átadó és az átvevő aláírását. A vagyonnyilatkozatokat lezárt, és a Bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni, tárolni.

(3) A vagyonnyilatkozat érvényességét nem befolyásolja a nyilatkozó (törvényes képviselője) aláírásának elmaradása.

(4) A Bizottság a vagyonnyilatkozatról nyilvántartást vezet. Minden képviselőről egyedi nyilvántartó lapot kell kiállítani, amely tartalmazza a képviselő nevét, a vagyonnyilatkozatot tett hozzátartozója nevét, a benyújtás időpontját, a vagyonnyilatkozatba betekintés időpontját, jogalapját, a betekintő nevét.

(5) A Bizottság a vagyonnyilatkozatot elkülönítetten tárolja. A vagyonnyilatkozatokat a Hivatalban külön vasszekrényben kell tárolni.

(6) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak.

(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak.

(9) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az adatokba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be. Az azonosító adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő nyolc napon belül törölni kell.

(10) Az eljárás eredményéről a Bizottság elnöke a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(11) A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános. A képviselői vagyonnyilatkozatba történő betekintéshez a Bizottság elnökéhez címzett írásbeli kérelmet kell benyújtani. A benyújtott kérelemre a Bizottság elnöke 5 napon belül írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és idejét.

(12) A vagyonnyilatkozatot a képviselő részére a képviselői megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül vissza kell adni.

47. § Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatban a Mötv. 37.§-ának rendelkezései az irányadók.

48. § (1) A Szabályzat hatályosulását a képviselő-testület a jegyző közreműködésével figyelemmel kíséri és szükség esetén kezdeményezi annak módosítását.

(2) Az SZMSZ mellékleteivel együtt bárki számára megtekinthető a Sárrétudvari Polgármesteri Hivatalban.

49. § A rendelet mellékletei:

• 1. számú melléklet: A település fontosabb adatai
• 2. számú melléklet: A település hivatalos lapjára vonatkozó adatok
• 3. számú melléklet: Képviselő-testület hatásköreinek átruházásáról
• 4. számú melléklet: Állandó Bizottságok létszáma, feladata, hatásköre
• 5. számú melléklet: Települési képviselők névsora
• 6. számú melléklet: A mindenkori éves munkaterv
• 7. számú melléklet: Önkormányzati bankszámlaszámok
• 8. számú melléklet: A szerv általános forgalmi adó alanyisága
• 9. számú melléklet: A szervhez rendelt önállóan működő költségvetési intézmények
• 10. számú melléklet: Kormányzati funkciók a 2021. szeptember 30-ai állapot alapján
• 11. számú melléklet: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának társulási tagságai
• 12. számú melléklet: Együttműködési Megállapodás a Sárrétudvari Roma Nemzetiségi

Önkormányzattal

50. § Ez a rendelet 2021. október 1. napján lép hatályba.

51. § Hatályát veszti a Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020.(I.31.) számú rendelete Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról* című 2/2020.(I.31.) önkormányzati rendelet.