Mohács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendeletének indokolása

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2021. 12. 23
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Általános indokolás
A rendeletalkotás indoka a jelenleg hatályos, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseinek megfeleltetése a hatályos jogszabályok előírásainak, továbbá a szabályozás alkalmazhatóságának elősegítése.
A jogszabálytervezet bevezető részéhez: Az SzMSz-ben van szabályozva a képviselői tiszteletdíj is, ami jogszabályi felhatalmazás alapján került meghatározásra. Ebből adódóan feltüntetésre került a vonatkozó felhatalmazó rendelkezés és azon jogalkotói hatáskört megállapító rendelkezés, hogy azok a szakaszok nem eredetiek, hanem felhatalmazáson alapulnak.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Hatályon kívül helyezett rendelkezés: „2. § (5) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli, de meghatározott ügyekben, vagy esetenként erre írásban más személyt is felhatalmazhat.”
Indokolás: Az Mötv. 41. § (1) bekezdésének második mondata kimondja, hogy : „A képviselő-testületet a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester képviseli.” A magasabb szintű jogszabályok szövegének alacsonyabb szintű jogszabályban történő megismétlése helyett a hivatkozás jogintézménye alkalmazandó. Másfelől alapvetően a képviselő-testület joga, hogy tagjait a képviselettel esetenként megbízza, ezért ez a szabályozás semmilyen konkrét jelentéstartalommal nem bír, ezért félrevezető lehet.
A 4. §-hoz
Tartalmilag csak az SzmMSz 6. § (3) bekezdése módosult, tekintettel arra, hogy az átruházható hatáskörök címzettjeinek felsorolása hiányos volt, figyelemmel az Mötv. 41. § (4) bekezdésének és 142/A. § rendelkezéseire, melyekkel ellentétben az SzMSz nem jelölte meg a részönkormányzatot és a társulást az önkormányzat szerveiként. Jelen szabályozás kiterjed a címzettek teljes körére, illetve pontosítást nyer a hatósági ügyben történő hatáskör átruházás módja és címzettjeinek jogszabály által leszűkített köre. Az SzMSz-ben kötelező felsorolni a más önkormányzati rendeletben szabályozott, átruházott hatáskört, nemcsak a polgármester vonatkozásában. Ezen átruházott hatáskörök az SzMSz 4. számú, 5. számú és 8. számú mellékleteiben kerültek szabályozásra, illetve felsorolásra.
Az SzmMSz 6. § (1), (2) és (4) bekezdésének szerkezeti kodifikációs módosítására került sor.
A 6. §-hoz
(3) bekezdéshez: Mivel a függelék nem része a jogszabálynak, tekintettel az Mötv. 53. § (3) szerinti szabályozási kötelezettségre, a függelékes forma vitatható. Figyelemmel a Jat. normavilágosságra vonatkozó követelményére a képviselő-testület és bizottsága ülésein tevékenységi körükben tanácskozási joggal bíró önszerveződő közösségek felsorolását tartalmazó 1. számú függelék hatályon kívül helyezésre került, majd ezzel egyidejűleg 6. számú mellékletként visszaemelésre került az SzMSz-be.
(6) bekezdéshez: Rendkívüli élethelyzetekből, különböző események és körülmények következtében előfordulhat, hogy a munkatervben meghatározott időpontban nem tartható meg a képviselő-testület ülése. Mivel azonban kizárólag a munkaterv szerinti ülés lehet az SzMSz szerint rendes ülés, indokolt lehet a munkaterv év közbeni felülvizsgálata és esetleges módosítása. Erre ad lehetőséget az újonnan beszúrt (6) bekezdés.
A 7. §-hoz
(1) bekezdéséhez: Beszúrásra került a „tervezett” szó. Az indokolás megegyezik a 6. § (6) bekezdéséhez fűzött indokolással.
(2) bekezdéséhez: Kiegészítésre került az alakuló ülés vagy az azt követő ülés teendőire vonatkozó hiányos felsorolás, ezáltal megteremtve az Mötv. 43. § (3) bekezdésével az összhangot.
A 8. §-hoz
(1) bekezdéshez: Az „illetőleg” kötőszó a jogszabály tervezetében nem alkalmazható.
(7) bekezdés első mondatához: Az érdemi normatív rendelkezések egységes értelmezését és alkalmazását elősegítendő, indokolt következetesen azonos fogalmak használata. Ezen elvnek megfelelve a rendeletben a „megválasztott képviselők többségének egyetértésével” szövegrész helyébe a széles körben elterjedt és elfogadott, központi jogszabályokban is alkalmazott „minősített többség” fogalma került.
(7) bekezdés második mondatához: A napirend alakszerű határozattal történő elfogadása megfelel a Kúria irányelveinek, amely - még a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) szabályait alkalmazva - a Köf.5036/2012/6. számú döntésében rámutatott, hogy „a polgármester elnököl és vezeti az üléseket, de - nem ideértve az átruházott hatásköröket - nem dönt a képviselő-testület helyett. A kifogásolt szabályozás arra adna lehetőséget, hogy a polgármester a napirend meghatározásával a képviselő-testület eljárásának kereteit egyszemélyi döntéssel befolyásolja. Erre az Ötv. nem ad lehetőséget, az ellentétes törvényértelmezés az Ötv. 2. § (1) bekezdése szerinti - a helyi közügyek demokratikus intézésében megnyilvánuló közakarat - alapelv sérelmére vezetne, mivel a polgármester önálló döntésével akadályozhatná meg helyi közügyek képviselő-testületi megtárgyalását.” A Kúria Önkormányzati Tanácsának ez a korai határozata is a képviselő-testület által elfogadott napirend fontosságát hangsúlyozza, mint olyan feltételt, amely a demokratikus döntéshozatali eljárás elengedhetetlen része.
(8) bekezdés harmadik mondatához: A rendkívüli ülés esetére kellett egy külön szabály, mivel a rendes ülésre vonatkozó közzétételi határidő nem tartható. Így a rendkívüli ülés időpontjáról és napirendjéről a lakosság a meghívó elküldésének napján értesülhet az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététel útján.
(10) bekezdéshez: Az indokolás megegyezik a 6. § (3) bekezdéséhez fűzött indokolással.
A 9. §-hoz
Hatályon kívül helyezett rendelkezés: „A Képviselő-testület tanácskozásának céljára kijelölt helyiségben a nyilvános ülés tartama alatt a meghívottak, továbbá a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, vagy azok megbízottai a sajtó képviselői, valamint a hallgatóság tartózkodhat.”
Tekintettel az ülések nyilvánosságára felesleges szabályozás. A nyilvános ülésről a hallgatóság nem zárható ki és elvileg semmilyen feltételnek nem kell megfelelnie.
A 10. §-hoz
A zárt ülés részvevőinek meghatározása merev jogszabályi hivatkozással.
A 11. §-hoz
(1) bekezdéshez: Az indokolás megegyezik az 8. § (7) bekezdés első mondatához fűzött indokolással.
(5) bekezdés hatályon kívül helyezett rendelkezéseihez: Az SzMSz 22. §-a részletesen szabályozza a rendeletalkotás folyamatát, ily módon fölösleges és a Jat. aktuális előírásainak sem megfelelő ismétléses rendelkezés. Hatályon kívül helyezése indokolt.
A 13. §-hoz
(3) - (5) bekezdéshez: Az Mötv. 49. § (2) bekezdése előírja, hogy a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. Mindeddig az SzMsz csak annyit írt elő, hogy a személyes érintettségre vonatkozó kötelezettség elmulasztása mellett hozott döntését a képviselő-testület jogosult hatályon kívül helyezni. Ez egyrészről nem jogkövetkezmény a mulasztó képviselőre való tekintettel, másrészről a képviselő-testület külön felhatalmazás vagy indokolás nélkül, saját jogon bármikor visszavonhatja előző döntését, nyilván amennyiben ez a döntés természetéből adódóan visszavonható.
(7) bekezdéshez: A felsorolás hiányos volt az Mötv. 55. § (1) bekezdéséhez képest, illetve azon túlmenően nem tartalmazott minősített többséggel eldöntendő esetköröket, így indokolt a felsorolás merev hivatkozással való kiváltása.
A 14. §-hoz
(4) bekezdéshez: Jogharmonizáció megteremtése az Mötv. 48. § (3) bekezdésével, mely szerint a képviselők egynegyedének indítványára a képviselő-testület név szerint szavaz, szemben az SzMSz előírásával, mely a jelenlevő képviselők többségét jelöli meg.
(5) és (6) bekezdéshez: A név szerinti szavazás konkrét módja került meghatározásra.
A 15. §-hoz
(1) bekezdéshez: Az „illetőleg” kötőszó a jogszabály tervezetében nem alkalmazható.
(4) bekezdéshez: A települési képviselő jogállásának definiálása rugalmas jogszabályi hivatkozással. A képviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó merev hivatkozás változatlan maradt.
A 16. §-hoz
Interpelláció fogalmának és folyamatának pontosítása.
A 19. §-hoz
(10) bekezdéshez: A képviselői tiszteletdíjról történő teljes vagy részleges lemondás esete került szabályozásra.
A 20. §-hoz
(2) és (3) bekezdéshez: A rendeleti szabályozás gyakorlathoz történő igazítása valósult meg, tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyv és mellékletei nem a Mohácsi Városi Könyvtárban állanak az érdeklődők rendelkezésére, hanem az önkormányzat hivatalos honlapján érhetők el, illetve a jegyzőkönyv-hitelesítése nem központi jogszabály által előírt kötelezettség, hanem pusztán tradíció, melyet az egyszerűsítés és jogharmonizáció jegyében nem indokolt fenntartani. A „hitelesített” jegyzőkönyv fogalmának fenntartása, annak megfelelő definiálása hiányában, jogbizonytalanságot okozhat és ebből adódóan kerülendő.
(4) és (5) bekezdéshez: Merev hivatkozással pontosításra került a zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe betekintési joggal rendelkezők köre, illetve kiegészült a jegyzőkönyvhöz csatolandó iratok nem taxatív jellegű felsorolása.
A 21. §-hoz
(2) bekezdéshez: Az indokolás megegyezik a 8. § (7) bekezdés második mondatához fűzött indokolással.
A 22. §-hoz
(2) bekezdés e) pontjához: Az indokolás megegyezik a 6. § (3) bekezdés második mondatához fűzött indokolással.
(3) bekezdéshez: Törlésre került a „közös önkormányzati” kifejezés, tekintettel elavult, idejétmúlt mivoltára.
(8) bekezdéshez: A rendeletek sorszámozása nem helyi szabályozási tárgykör. A hatályon kívül helyezett rendelkezés felesleges és eltér a központi szabályozástól. Másrészről nem a kihirdetés napján történő hatálybalépés az alapeset.
(10) bekezdéshez: jogharmonizáció megteremtése a Jat. 21. §-val.
A 23. §-hoz
Bizottságok összetétele került pontosításra.
A 25. §-hoz
(2) bekezdéshez: Jogharmonizáció megteremtése az Mötv. 76. §-ára mutató merev hivatkozással az alpolgármester megbízatásának megszűnése tárgykörében.
Hatályon kívül helyezett rendelkezés: „(4) Az alpolgármesterek kötelesek azon bizottságok ülésein részt venni, amelyeket részükre a polgármester meghatározott.”
Indokolás: Az alpolgármester nem szerve a képviselő-testületnek, így az semmit sem határozhat meg feladataik közül, arra kizárólag a polgármester jogosult. Ellenkező esetben hatáskörelvonás esete forog fenn.
A 26. §-hoz
(3) bekezdéshez: Tekintettel arra, hogy az SzMsz több helyen utal a jegyző jogszabálysértés jelzésére vonatkozó kötelezettségére, de mindeddig átfogó rendelkezést nem tartalmazott, indokolt ezen tárgykör részletes szabályozása.
(4) bekezdéshez: A polgármesteri hivatal vezetésével kapcsolatos jegyzői feladatokat a hivatal SzMSz-e tartalmazza.
A 27. §-hoz
(1) bekezdéshez: A közös önkormányzati időkből bent maradt, idejétmúlt és ebből adódóan helytelen, félreértésre okot adó megfogalmazás, ezért az új szabályozásból törlésre került.
A 28. §-hoz
(2) bekezdéshez: Elavult rendelkezés, tekintettel a közös önkormányzati hivatal megszűnésére. Az „önkormányzatok”-ra többes számban való utalás félreértelmezhető, ezért törlése indokolt.
A (4) bekezdés:
(4) A Mohácsi Polgármesteri Hivatal feletti irányítási jogosítványokat Mohács Város Polgármestere gyakorolja. Ennek keretében a jegyző javaslatára a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munka-, és ügyfélfogadási rendjének meghatározására előterjesztést nyújthat be a képviselő-testületnek.
törlésre került, az Mötv. 67. § (1) bekezdés a) és d) pontjainak hozzáadott normatív tartalom nélküli megismétlése okán.
A 29. §-hoz
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 10. § (6) bekezdésnek való megfelelés érdekében kerültek szabályozásra a képviselő-testület feladatai a településen működő települési nemzetiségi önkormányzatokkal történő együttműködés, ide értve a javaslatok, kezdeményezések kezelését, a véleményezési és egyetértési jog gyakorlásának részletes rendjét. Az Njtv. 80. § (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.
A 30. §-hoz
A TRÖ illetékességi területe, a TRÖ jogállása, a TRÖ tag jelölés és választás előfeltételeinek meghatározása került szabályozásra, illetve a képviselő-testület előtti eskütétel.
A 31. §-hoz
(1) bekezdéshez: A könnyebb jogértelmezés elősegítése érdekében ajánlott következetesen azonos fogalmakat használni, így a TRÖ esetében is a „munkaterv” használata ajánlatos a „munkaprogram” helyett. A TRÖ munkaterve értelemszerűen a képviselő-testületéhez igazodik.
(5) bekezdéshez: Titkos szavazást zárt ülés tartásakor, az Mötv.-ben meghatározott esetekben kell, illetve lehet tartani.
(6) bekezdéshez: A döntéshozatal módja került pontosításra.
(14) bekezdéshez: A hivatal SzMSz-ével történő összhang megteremtése.
A 32. §-hoz
(8) és (9) bekezdéshez: Részletszabályozás létrehozása a TRÖ tag megbízatásának megszűnése esetére.
A 33. §-hoz
i) ponthoz: Törlésre került egy előző kodifikációból véletlenül bent maradt „pontja helyébe az alábbi rendelkezés kerül” szövegrész.
A 35. §-hoz
Bekerült SzMSz-be a társulásokra vonatkozó új alcím, illetve ezek felsorolása a 8. számú mellékletben az átruházott hatáskörökkel egyetemben.
A 37. §-hoz
(7) bekezdéshez: Kodifikációs korrekció, illetve jogharmonizáció megteremtése az Mötv. 54. §-ával, mely előírja, hogy az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
A 38. §-hoz
A régi SzMSz 9. §-a hatályon kívül helyezésre került, az SzMSz 40. §-val azonos normatív tartalommal bíró duplum szabályozás okán. Az ismétlés nem indokolt.
A 39. §-hoz
Jogharmonizáció megteremtése az Áht. 24. § (3) bekezdés és 91. § rendelkezéseivel.