Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Polgármesterének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (IV.14.) bekezdésben foglalt jogköre alapján a Képviselő-testület feladat- és hatáskörében meghozott 23/2021. (IV. 14.) önkormányzati rendelete

Erzsébetváros Városképvédelmi rendeletéről szóló 25/2017. (X.09.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2021. 04. 15- 2021. 04. 15

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Polgármesterének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésben foglalt jogköre alapján a Képviselő-testület feladat- és hatáskörében meghozott 23/2021. (IV. 14.) önkormányzati rendelete

Erzsébetváros Városképvédelmi rendeletéről szóló 25/2017. (X.09.) önkormányzati rendelet módosításáról

2021.04.15.

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Polgármestere az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott feladatkörében, Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Erzsébetváros Városképvédelmi Rendelete módosításáról a következőket rendeli el:

1. § (1) A Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Erzsébetváros Városképvédelmi Rendeletéről szóló 25/2017. (X.09.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) címében a „Városképvédelmi” szövegrész helyébe a „Településképvédelmi” szöveg lép.

(2) R. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) Erzsébetváros Településképi Rendeletének (a továbbiakban: ETKR) területi hatálya Budapest VII. kerület Erzsébetváros teljes közigazgatási területére terjed ki (a továbbiakban: kerület).

(2) E rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a kerületben jelen rendeletben szabályozott tevékenységet folytat.

(3) E rendelet előírásait a magasabb szintű építési jogszabályokkal, valamint Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Kerületi Építési Szabályzatával együtt kell alkalmazni.”

2. § A R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A rendelet célja

a) Erzsébetváros historizáló (eklektikus) és szecessziós épületállománya, valamint városszerkezete, továbbá patinás utcaképe harmonikus, fenntartható fejlődésének elősegítése jelen rendeletben megalkotott szabályok által;

b) a meglévő épületállomány eredeti állapothoz illeszkedő, szerves fejlődésének biztosítása különösen az emeletráépítések, a tetőtér beépítések és a foghíj telkek beépítése során;

c) a közterületek és a rajta megjelenő infrastruktúra hálózatok, különösen a közlekedés városi térben megjelenő arculata méltó legyen e jelentős értéket hordozó városrészhez.”

3. § A R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. Átfeszítés: járda felett kifeszített, logó, hirdetőfelület, reklám
2. Cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített, a homlokzati falsíkkal párhuzamos felirat;
3. Cégtábla: a homlokzati falsíkkal párhuzamos, intézmény, vállalkozás, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet, esetleg egyéb adatait - funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét - tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken, rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla vagy fényreklám;
4. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető, a homlokzati falsíkkal párhuzamos tábla (névtábla);
5. Citylight (világító doboz): változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, egy- vagy kétoldalú, világító hirdető berendezés;
6. Építészeti tagozat: épületek külső vagy belső felületén, az alapsíkból általában kiemelkedő, illetőleg geometrikus vagy figurális díszítő forma, amelynek olykor szerkezeti funkciója is van (földszinti lábazat, osztó és főpárkány, eresz, vakolatdíszek, nyílászáró keretezés, erkély és függőfolyosó korlát)
7. Értékvizsgálati dokumentáció: a helyi védelemmel kapcsolatos döntések szakmai megalapozását szolgáló tudományos igényű dokumentáció a 4. számú melléklet szerinti tartalommal.
8. Felíró-tábla: vendéglátó, kiskereskedelmi egység információs táblája, jellemzően a napi kínálat feltüntetésére szolgál;
9. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett fénycsőreklám, hologram, lézer- vagy futófény, villogó fényhatású reklám, mely állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet, vagy árut nevez, jelenít meg;
10. Figyelemfelkeltő berendezés: szélforgó, légfelfújásos mozgó reklám figura vagy oszlop, zászló, fény és/vagy hanghatással működő berendezés;
11. Főtér: jelen rendelet 7. számú mellékletében felsorolt terek
12. Főútvonal: jelen rendelet 7. számú mellékletében felsorolt útvonalak.
13. Információs vagy más célú berendezés: pad, szemetes, virágoszlop
14. Kandeláber reklám: közvilágítási oszlopra elhelyezett reklámberendezés a 1988. évi I. törvényben foglaltaknak megfelelően;
15. Közhasználat céljára átadott, közforgalom számára megnyitott területek és magánutak e rendelet alkalmazásában a közterületekkel azonos szabályozás alá esnek (a továbbiakban együtt: közterület).”
16. Közhasználatú terület: Erzsébetváros Építési Szabályzatáról szóló rendelet szerinti közhasználatú terület.
17. Közterületről látható: a telek közhasználatú terület telekhatárával érintkező 18 m-es sávon belüli takarás nélküli homlokzatok, homlokzatrészek, tűzfalak.
18. Mezzanine szint: az egységes építészeti motívumokkal – nyílás, boltív – összefogott belső szint, félemelet, a földszinti nyíláson belül megjelenő galériaszint
19. Mobil ház, árusító konténer: kereskedelmi tevékenység folytatásának helyszíneként épületnek minősülő, jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló, kiszolgáló személyzettel üzemeletetett, meleg- és hideg ételeket, szeszes- és szeszmentes italokat forgalmazó, előre gyártott berendezés, amely rendeltetésszerű használata során egy helyben áll, rendeltetését helyhez kötötten tölti be.
20. Molinó: épületek homlokzata elé kifeszíthető vagy kifüggeszthető folytonos vagy áttört plakát jellegű hirdetőfelület;
21. Reklámgrafika: a reklámozás célját is szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel, fóliázással vagy azzal rokon technológiával készített reklámcélú felület, grafikai mű;
22. Reklámvitrin, kirakatszekrény: önálló, az épület kialakult portálrendszerétől független, egyedi megjelenésű hirdető berendezés;
23. Téliesített vendéglátó terasz: függőleges és vízszintes ideiglenesen, maximum 6 hónapig fennálló, szerkezetekkel határolt tér
24. Totemoszlop: olyan hirdető berendezés, amely a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló objektum nevét, az ott folyó tevékenységet, illetve az ott árusított áruval kapcsolatos hirdetést, hirdetményt külön e célra készített építményen jeleníti meg.”

4. § (1) A R. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kerületi építészeti értékek védelmének célja a kerület képe, városszerkezete, karaktere és történelme szempontjából meghatározó épített környezeti értékek védelme, a város építészeti örökségének, jellegének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása.”

(2) A R. 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kerületi építészeti értékek védelmének feladatai különösen)

„a) a különleges oltalmat igénylő városszerkezeti, településképi, építészeti, történeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes területek, építmények, épületrészek, épületegyüttesek, műtárgyak, kertépítészeti alkotások, szobrok, képzőművészeti alkotások (a továbbiakban együtt: védett értékek) körének számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése;”

5. § A R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kerületi egyedi építészeti értékvédelem fajtái a területi vagy egyedi védelem, melyek az 1. számú mellékletben találhatók.”

6. § A R. a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

(4a) Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó, eltérő karakterű területként jelöli ki (2. számú melléklet):
a) Belső-Erzsébetváros területét
Király utca – Erzsébet körút – Rákóczi út – Károly körút által határolt területet;
b) Középső-Erzsébetváros területét
Erzsébet körút – Király utca – Lövölde tér – Rottenbiller utca – Baross tér – Rákóczi út által határolt területet;
c) Külső-Erzsébetváros területét
Rottenbiller utca – Péterfy Sándor utca – Bethlen Gábor utca – Damjanich utca – Bajza utca – Damjanich utca menti teleksor farmezsgyéje – Dózsa György út menti teleksor farmezsgyéje – István utca – Dózsa György út – Verseny utca – Thököly út – Baross tér által határolt területet;
d) Rottenbiller utca menti területet
Péterfy Sándor utca – Rottenbiller utca – Lövölde tér – Városligeti fasor – Bajza utca – Damjanich utca – Bethlen Gábor utca által határolt területet;
e) Városligeti fasor menti villasor területét
Bajza utca – Városligeti fasor – Dózsa György út – István utca – Dózsa György út menti teleksor farmezsgyéje – Damjanich utca menti teleksor farmezsgyéje által határolt területet.”

7. § (1) A R. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve megszüntetésről a 4. sz. melléklet szerinti értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, kivéve, ha a településképi arculati kézikönyv alátámasztó munkarészeként készül el.”

(2) A R. 6. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A védetté nyilvánításról szóló döntést megelőzően az ingatlanok tulajdonosait és az érintetteket az Önkormányzat honlapján közzétett hirdetmény útján tájékoztatni és levélben értesíteni kell.”

(3) A R. 6. § (9) - (10) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(9) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályoknak megfelelően a kerületi építészeti értékvédelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a Jegyző kezdeményezi.

(10) A kerületi építészeti értékvédelem megszüntetésére – a 9. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével csak vis maior helyzetben és akkor kerülhet sor, ha a védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy azt az utólagos értékvizsgálati dokumentáció javasolja.”

8. § A R. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kerületi építészeti értékvédelem alatt álló védett értékeket táblával meg kell jelölni, amely 20x50 cm méretű, mészkő anyagú, vésett felirattal. A jelzés elhelyezéséről, fenntartásáról és pótlásáról az Önkormányzat gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.”

9. § A R. 7. § (2) bekezdés b) pontja a következő bf) alponttal egészül ki:

(A nyilvántartás minimálisan tartalmazza

„bf) a védetté nyilvánításról szóló döntés számát”

10. § A R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kerületi építészeti érték nem bontható el, kivéve, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen.”

11. § (1) A R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Polgármester a mindenkori költségvetési rendeletben biztosított keretek közt - a Főépítész javaslatának ismeretében – dönt a helyi védettséget élvező épületek támogatásáról, a támogatásra szerződést kell kötni, melyet az illetékes Bizottság hagy jóvá.”

(2) A R. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A védett építményben külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, képző- és iparművészeti, restaurálási, valamint a védett építmény jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő építési, bontási munka csak a védett érték károsítása nélkül végezhető.”

12. § A R. 10. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

(3a) az Önkormányzat társasházi felújítási pályázata és nyílászáró felújítási pályázata során a helyi egyedi építészeti védelmet élvező épületek előnyben részesülnek utcai homlokzatot is érintő felújítás esetén.”

13. § A R. "HARMADIK RÉSZ Városképi követelmények" címében a "Városképi" szövegrész helyébe a "Településképi" szöveg lép.

14. § (1) A R. 12. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének megváltoztatása esetén (például tetőidom) az alábbi szabályokat kell betartani:)

„b) új vagy átalakítandó magastetők hajlásszöge az épület közvetlen környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögétől 5 fokkal térhet el;”

(2) A R. 12. § (4) bekezdés a) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Klímaberendezésekre vonatkozó előírások:)

„a) kültéri egység nélküli klímaberendezés és egyéb szellőző berendezés elhelyezése esetén legfeljebb 20 centiméter átmérőjű, a homlokzat síkjából legfeljebb 10 centiméterre kiálló szellőző nyílások helyezhetők el, ha ennek következtében a homlokzati ornamentika nem sérül;”
„f) új épület építésénél, meglévő épület teljes felújításánál az épület hűtését egységes épület gépészeti alrendszerben kell kiépíteni, olyan módon, hogy klímaberendezést ne legyen szükséges elhelyezni a homlokzatokon;”

(3) A R. 12. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Meglévő épületek külső térrel érintkező nyílászáróit és árnyékoló szerkezeteit méretében, beépítésének síkjában, anyagában, színében, rajzolatában, osztásában, tok-, szárny-, osztás szélességű profil vastagságában az eredetivel megegyezően kell felújítani, vagy cserélni.”

„(8a) A nyílászárók hang- és hőszigetelő képességének javítását a belső szárny cseréjével, átalakításával, felújításával és az üvegezés cseréjével kell megvalósítani, kivéve

a) a meglévő nyílászáró belső oldalán új nyílászáró létesítése esetén;

b) teljes homlokzatra kiterjedő nyílászáró felújítás esetén.

(8b) Műanyag nyílászárók elhelyezése

a) 13. § szerinti Belső-Erzsébetvárosban és a Városligeti fasor melletti villasoron nem megengedett;

b) 13. § szerinti Középső-Erzsébetvárosban és Külső-Erzsébetvárosban 1945 után épült és nem a 7. számú melléklet szerinti főútvonalak és főterek mellett álló épületek esetében megengedett, de kizárólag a teljes homlokzatra kiterjedően és legfeljebb 10 cm profilszélességgel.

(8c) Áru- és pénzautomata kizárólag portálba süllyesztve helyezhető el.”

16. § (1) A R. a következő 9/A. alcímmel egészül ki: "9/A. Új vagy meglévő homlokzat létesítése, megváltoztatása"

(2) A R. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) A meglévő épület eredeti ornamentikái nem szüntethetők meg, az eredeti állapot visszaállítása kötelező, amennyiben arról adatok megtalálhatóak;

(2) A meglévő épület közterületről látható homlokzatainak részleges homlokzat-felújítása és átszínezése tilos, kivéve az épületek földszinti és első emeleti homlokzati szakaszainak egy ütemben történő felújítása vagy átalakítása esetén a telek teljes szélességében a földszinti, illetve az első emeleti osztópárkányig, ennek hiányában az első emeleti ablakok alsó síkjáig;

(3) Meglévő épületnél felületképzésként az eredetivel megegyező anyag minden esetben, különösen vakolat, kő, kerámia, szálcement, üveg, fa és téglaburkolat megengedett, csak harmonikus színek alkalmazhatók;

(4) A tetőhéjalás színének csak harmonikus szín választható, anyagaként – magastetőn – bitumenes lemez, fém trapézlemez alkalmazása tilos,

(5) Új épületek földszintjének közterülettel határos homlokzatfelületének legalább 50 %-át nyílásokkal kell kialakítani;

(6) Meglévő épület utólagos hőszigetelése az 1945 előtt épült épületeken tilos a külső térrel érintkező falak külső síkján, kivéve

a) a tűzfalakat, és

b) abban az esetben, ha az utólagos hőszigetelés a homlokzati architektúra megváltoztatása nélkül megvalósítható;

(7) Az épületek közterülettel érintkező földszinti homlokzatán antigraffiti bevonatot kell alkalmazni a csatlakozó térszinttől legalább 3 méter magasságig;

(8) Meglévő portálokat az épület eredeti karakterét és anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani, valamint fenntartani, felújítás esetén az eredeti állapot szerint kell helyreállítani;

(9) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a portálok üvegfelületeinek egyenként legfeljebb 30 %-a lehet át nem látszó, illetve takart;

(10) Meglévő épület esetén rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonos kialakítással készülhet, az eredetitől eltérő új rácsozatot vagy betörésvédelmet szolgáló berendezést egységesen és csak úgy lehet elhelyezni, hogy az épület meglévő architektúrájához, díszítményeihez, illetve burkolataihoz és színezéséhez igazodjon

(11) Új épület esetében rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés a homlokzat részeként, azzal összhangban helyezhető el;

(12) Korlát (például: kerítés, erkély, loggia) áttörtségét csökkentő takarás nem helyezhető el;

(13) A meglévő homlokzat felújításával egyidejűleg a használaton kívüli gépészeti berendezéseket el kell bontani, különösen a parapet konvektor kültéri égéstermék elvezető berendezését, valamint ezzel egyidejűleg a sérült ornamentikát vissza kell állítani;

(14) Meglévő épületen loggia és erkély nem építhető be, kivéve a teljes homlokzatra vonatkozó és egységes átalakítás esetén;

(15) Közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) vagy azok előtt szabad vagy védőcsőben vezetett kábel és védődoboz nem helyezhető el, a homlokzatok felújítása esetén ezek megszüntetése kötelező;

(16) Kapucsengőket, illetve névtáblákat egységesen és csak úgy lehet elhelyezni, hogy az épület meglévő architektúrájához és díszítményeihez, illetve burkolataihoz és színezéséhez igazodjanak;

(17) Látható, külső árnyékolószerkezet berendezése meglévő, vagy új közterületről látható homlokzaton csak építészetileg egységesen, rejtett tokkal helyezhető el. Új épületen, valamint meglévő épület bővítése, tetőtérbeépítése esetén a külső árnyékolás megoldásáról építészetileg egységen kell gondoskodni;

(18) Új, az épületek homlokzati síkja elé nyúló (kiugró) pince-, alagsor lejárat védő építmény nem alakítható ki, a meglévő pince-, alagsor lejárat védő építményeket az érintett homlokzati szakasz felújításával egyidejűleg az épület arculatához illeszkedő módon át kell alakítani homlokzatból nem kiálló módon.”

17. § A R. „Közterületekre vonatkozó Városképi követelmények” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

13.Közterületekre vonatkozó településképi követelmények”

18. § (1) A R. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közterületek burkolatát - a kialakult, meglévő anyag-használathoz igazodóan az aszfaltburkolat kivételével - a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat (zaj, rezgés, por, sózás stb.) mérséklő megoldással kell kialakítani.”

(2) A R. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A közterületen fogyasztó teret úgy kell kialakítani, hogy a megmaradó szabad gyalogos terület szélessége legalább 2 méter legyen.”

„(7a) Az út- és járdaburkolatok rekonstrukcióját – jogszabály eltérő előírása hiányában – a közművek rekonstrukciójával egyidejűleg kell elvégezni
a) a járda teljes szélességében,
b) teljes épülethosszban és teljes járdaszélességben történő felújítás esetén (újraburkolás),vagy
c) legalább az érintett forgalmi sáv teljes szélességében.

(4) A R. 22.§-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

(7b) A burkolat-rekonstrukció feltétele, hogy a munkát végezni kívánó közműszolgáltató a többi közműszolgáltatótól nyilatkozatot szerez be, hogy 5 éven belül nem tervez burkolatbontással járó munkákat, kivéve a vis maior helyzet.”

(5) A R. 22. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A belső – célforgalmú – feltáró utakat, valamint a vegyes használatú kiszolgáló utakat, illetve jogszabályban lakó- és pihenőövezetként kijelölt közterületek burkolatát a terület jellegéhez nem illeszkedő burkolattal és forgalomcsillapító műszaki megoldások nélkül nem lehet kialakítani.
(6) A R. 22.§ (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(9) Transzformátorház, gáznyomás-szabályozó, valamint hozzátartozó berendezései, konténer, kazán- és hőközpont az EÉSZ rendelkezései szerint helyezhető el.
(7) A R. 22.§ (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(10) Közterületet, közhasználat céljára átadott területet (tömbbelsőt) kialakítani, illetőleg felújítani csak az utcabútorok és köztárgyak, zöldfelületek megjelenését tartalmazó közterület alakítási terv (a továbbiakban: KAT) alapján lehet. A KAT-ot az illetékes bizottság hagyja jóvá.”

19. §

A R.„Egyéb építményekre vonatkozó városképi követelmények” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

14. Egyéb építményekre vonatkozó településképi követelmények”

20. §

(1) A R. 23. § (1) - (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Szobor, emlékmű, díszkút létesítése a településképi és közlekedési feltételek betartásával KAT alapján megengedett.
(2) Kioszk közterületen és közforgalom számára megnyitott területen nem helyezhető el, kivéve engedélyezett közterületi rendezvényekhez, legfeljebb a rendezvény ideje alatt, jelen rendeletben foglalt településképi követelmények érvényesítésével.”
(2) A R. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Sátor közterületen csak engedélyezett rendezvényekhez, meghatározott időre állítható fel.
(3) A R. 23.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(5) Téliesített vendéglátó terasz a területen KAT alapján, kizárólag közkertben, közparkban létesíthető kioszk kiegészítéseképpen a (2) és (3) bekezdés egyidejű betartásával.”
(4) A R. 23. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Átfeszítés, épületre kihelyezett molinó, valamint árusító-, illetve bemutató asztal, állvány, csak idegenforgalmi, tudományos és kulturális, illetve nemzeti eseményekhez kötötten, és meghatározott időre helyezhető ki, a településképi szempontok érvényesítésével.
(5) A R. 23.§ (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(8) Árnyékoló szerkezet épületenként azonos kivitelben és az épület színezéséhez, architektúrájához illeszkedően létesíthető úgy, hogy alsó síkja a térszint fölött legalább 2,50 méter legyen.
(6) A R. 23.§ (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(9) Mobil ház, árusító konténer a területen nem helyezhető el, kivéve építési konténer az építkezés ideje alatt.
(7) A R. 23.§ (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(10) Mozgóárus, mozgóbolt, mobil árusítóhely - 3 négyzetmétert meghaladó alapterület esetén - csak engedélyezett közterületi rendezvények ideje alatt, meghatározott időre helyezhető el.”

21. §

A R. „A hirdető- és reklámberendezések elhelyezésének általános szabályai” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

15. A hirdető- és reklámberendezések elhelyezésének általános szabályai”

22. §

A R. 24. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A területen fényreklám és ezeket tartalmazó berendezés nem helyezhető el.”

23. §

A R. „A hirdető- és reklámberendezésekre vonatkozó szabályok” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

16. A hirdető- és reklámberendezésekre vonatkozó szabályok”

24. §

(1) A R. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hirdető- és reklámberendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a térfigyelő kamera rendszer, a közterület más részeinek, az érintett és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.”
(2) A R. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A területen fényreklám és ezeket tartalmazó berendezés nem helyezhető el.”

25. §

A R. „A hirdető-és reklámberendezések elhelyezésének részletes városképi követelményei” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

17. A hirdető-és reklámberendezések elhelyezésének részletes településképi követelményei”

26. §

(1) A R. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Építési védőhálón, védőszöveten reklám elhelyezhető a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseink végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak betartásával.
(2) A R. 26.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Közművelődési célú hirdetőoszlop elhelyezése, maximum 11 m2 összes-reklám felülettel engedélyezhető és csak abban az esetben, ha azt KAT kifejezetten megengedi.”
(3) A R. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Citylight berendezés csak utas váróban és közterületi illemhely berendezésein KAT alapján helyezhető el, legfeljebb 110 x 170 cm mérettel.”
„(6a) Információ-hordozó berendezésen reklám elhelyezhető, mely a közúti űrszelvénybe nem lóghat be.”

27. §

A R. „Cégér, cégtábla, címtábla, cégfelirat, felíró tábla” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

18. Cégér, cégtábla, címtábla, cégfelirat, felíró tábla”

28. §

(1) A R. 27. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A cégérekre vonatkozó előírások:)
„d) a csatlakozó térszinttől függőlegesen mérve legalsó pontja legalább 2,5 méterre, legmagasabb pontja legfeljebb 5 méterre helyezhető el;”
(2) A R. 27. § (5) bekezdése a következő e) - f) ponttal egészül ki:
(A cégérekre vonatkozó előírások:)
„e) a földszinti portál részeként, vagy a földszinti portál felett, a földszinti osztópárkány alatti sávban helyezhető el.
f) Cégér elhelyezése közterületi kapcsolattal nem rendelkező rendeltetési egységek számára nem megengedett.”
(3) A R. 27. § (6) bekezdés b–d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Cégtáblára, címtáblára, cégfeliratra vonatkozó előírások:)
„b) rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab helyezhető el, kivéve azonos megjelenésű portálok osztósávján azonos megjelenésű kialakítással;
c) cégtábla és reklámtábla mérete nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének 10 %-át;
d) 7. sz. mellékletben felsorolt közterületeken vízszintes cég- vagy címtábla helyett önálló betűkből álló felirat elhelyezhető, amely egy-egy jellemző, de domborított logóval, vagy egyéb relief jellegű ábrázolással is kiegészíthető,”
(4) A R. 27. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felíró tábla:
a) a bejárat melletti faltesteken helyezhető el ;
b) felülete a 0,75 m2–t nem haladhatja meg, amely felíró tábla esetében a tartószerkezetet is magában foglaló terület méret;
c) rendeltetési egységenként legfeljebb 2 darab
lehet.”

29. § A R. NEGYEDIK Rész címében a „Városkép” szövegrész helyébe a „Településkép” szöveg lép.

30. § A R. VI. Fejezet címében a „Városképi” szövegrész helyébe a „Településképi” szöveg lép.

31. § A R. „A városképi bejelentési eljárás alkalmazási köre” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

19. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási körei:”

32. § A R. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi bejelentési kötelezettség kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a kerületben

a) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, vagy engedélytől eltérő építési tevékenységet végez, kíván végezni, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít;

b) reklám-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki, illetve

c) meglévő építmény rendeltetését vagy a rendeltetési egységek számát megváltoztatja.”

33. § A R. „A városképi bejelentés eljárási szabályai” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

20. A településképi bejelentés eljárási szabályai:”

34. § (1) A R. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi bejelentési eljárásra vonatkozó írásbeli kérelmét az ügyfél a polgármesterhez címzetten nyújtja be.”

(2) A R. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A településképikövetelményeket igazoló, műszaki tervdokumentációt jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell készítenie, kivéve hirdető- és reklámberendezések és udvari nyílászárók cseréje esetében, és a bejelentés tárgyának megfelelően szükség szerint az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) műszaki leírást (a telepítésről, építészeti kialakításról, akadálymentesítésről, reklám hordozó berendezésről, az anyaghasználat, a színminta kódja, az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, (pl., szeszes ital árusítás stb.,) illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat stb.);

b) az 1945 előtt megvalósult épületek építészeti tagozatainak, homlokzaton megjelenő épületrészeinek értékvizsgálatát;

c) nyilatkozatot a helyi építési szabályzat alapján szükséges járművek számáról és elhelyezésének tervezett módjáról;

d) rendeltetési egységek számának növelése, valamint új funkció esetében tervezői nyilatkozatot a kialakuló rendeltetés, illetve rendeltetési egységek tervezett kialakítása építésügyi követelményeinek megfelelőségére (különös tekintettel a rendeltetési egységeket határoló új falak akusztikai követelményeire, előírt illemhelyek kialakítására stb.);

e) M=1:500 méretarányú helyszínrajzot;

f) a változtatással érintett helyiség, vagy helyiségcsoport alaprajzát, megértéshez szükséges metszetrajzot, legalább M 1:200 léptékarányban, valamint a csatlakozó közvetlen szomszédos (az azonos és az alatta lévő szinti) helyiségek alaprajzát, rendeltetés megjelölésével a megértéshez szükséges léptékben (például alapító okirat vonatkozó alaprajzi részlete);

g) homlokzatrajzot, színezési tervet, a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst, a megértéshez szükséges léptékben, de legalább M 1:200 léptékarányban;

h) a megértéshez szükséges részletrajzokat (különösen a homlokzaton létesítendő új berendezés, illetve reklám esetén a reklámberendezés előtető, árnyékoló szerkezet elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldására).

(3) A R. 29.§-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az 5. számú mellékletben meghatározott esetekben. Egy ingatlanra vagy rendeltetési egységre vonatkozó többféle bejelentés köteles tevékenység esetén a kérelmek összevonhatók.”

35. § A R. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 28. § szerinti tevékenység a véglegessé vált bejelentés alapján – a (2) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges . ”

36. § A R. 30. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés)

„a) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben, jelen rendeletben, valamint egyéb jogszabályban előírt követelményeknek, ”

37. § A R. VII. Fejezet címében a „Városképi” szövegrész helyébe a „Településképi” szöveg lép.

38. § A R. „A Városképi véleményezési eljárás alkalmazási köre” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

21. A Településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre:”

39. § A R. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építési-, bontási és fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően azon esetek kivételével, ahol jogszabály más Tervtanács hatáskörét állapítja meg.

(2) A polgármester településképi véleményezési eljárását a tervtanács állásfoglalásának, vagy a főépítész véleményének előzetes birtokában kezdi meg.

(3) A Polgármester Erzsébetváros építészeti-műszaki tervtanácsa létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendelet által a Tervtanács hatáskörébe utalt ügyekben a Tervtanács véleményének, egyéb esetekben a Főépítész álláspontjának kikérésével jár el.”

40. § A R.„A városképi véleményezési eljárás lefolytatása” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

22. A Településképi véleményezési eljárás lefolytatása:”

41. § (1) A R. 33. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi véleményezési eljárás kérelmet (a 9. számú melléklet szerinti adatlapot és mellékleteit) az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) a polgármesterhez címzett kérelmét ÉTDR-re feltöltve nyújtja be.”

(2) A R. 33. § (3) - (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Településképi véleményhez minden esetben mellékletként csatolni kell a tervtanácsi állásfoglalást, vagy főépítészi szakvéleményt.

(4) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek és az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni (pdf formátumban).”

42. § A R. 34. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében „Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a városfejlesztési koncepcióról, az integrált Városfejlesztési stratégiáról és a Városrendezési eszközökről, valamint egyes Városrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – értelemszerűen az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell” szövegrész helyébe „A településképi véleményezési eljáráshoz az alábbiakat kell benyújtani” szöveg lép.

43. § A R. „A városképi véleményezés szempontjai” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

23. A Településképi véleményezés szempontjai”

44. § (1) A R. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e az építésügyi jogszabályokban és jelen rendeletben foglalt kötelező előírásoknak,

b) ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció írásba foglalt – a (város) építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatait, és

c) a városrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás esetén azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.”

(2) A R. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A beépítés javasolt ütemezése megfelel-e a rendezett Városképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) A R. 35.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.”

(4) A R. 35. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy)

„d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá”

(5) A R. 35. § (7) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy)

„ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, és”

(6) A R. 35. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy)

„c) a tervezett létesítmény közlekedési és forgalom technikai kialakítása az üzemelés által a kerületi hálózatra milyen hatást gyakorol”

(5) A R. 35. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(7) bekezdésekben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni..”

45. § A R. 35. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Településképi vélemény ellen önálló fellebbezés nem nyújtható be, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.”

46. § A R. VIII. Fejezet címében a „Városképi” szövegrész helyébe a „Településképi” szöveg lép.

47. § A R. „Városképi kötelezési eljárás alkalmazási köre” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

24. Településképi kötelezési eljárás alkalmazási köre:”

48. § (1) A R. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

a) A városképet zavaró, illetve bejelentés, vagy tudomásul vétele nélkül, vagy bejelentéstől eltérően megvalósított cégérek, hirdető- és reklámberendezések elbontása, valamint az eredeti állapot visszaállítása érdekében, ha azok nem felelnek meg a jelen rendeletben, egyéb jogszabályokban megállapított szabályoknak különösen, ha

aa) műszaki állapotuk nem megfelelő, jó karbantartásuk elmaradt;

ab) tartalmuk idejét múlt, aktualitását vesztette, az üzlet megszűnt;

ac) a homlokzat egységességét rontja, ornamentikát, nyílászárót takar el;

ad) nem illeszkedik a közterületi hirdető- és reklámberendezésekhez;

ae) rikító színeivel, erős fényeivel a környezetet zavarja.”

b) Az építészeti és településképi értékek, valamint a rendeltetésszerű funkció-, továbbá területhasználat védelme érdekében, ha az építmény, műtárgy, településképi elem műszaki, esztétikai állapota vagy az érintett terület használati módja nem felel meg a helyi építési szabályzatnak és más előírásoknak különösen, ha

ba) átépítése és színezése az egységes és harmonikus városképet rontja;

bb) leromlott műszaki állapotából eredően élet- és/vagy balesetveszélyessé vált, a homlokzati ornamentika hiányos, a homlokzat színezése lekopott;

bc) az előírásoknak megfelelő zöldfelület kialakítása és annak fenntartása érdekében;

bd) nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő rendeltetésváltás esetén, illetve ha a beépítetlen telekrészt nem az előírásoknak megfelelően használják;

be) bejelentés, vagy tudomásul vétele nélkül, vagy bejelentéstől eltérően került megépítésre, átépítésre, funkcióváltásra.

c) Épület, helyiség, helyiségcsoport rendeltetésének megváltoztatása esetén, amennyiben a rendeltetés megváltoztatását jogszabály városképi bejelentéshez köti és a rendeltetésmódosítást Városképi bejelentés, vagy tudomásul vétele nélkül, vagy a tudomásul vett bejelentésben foglaltaktól eltérően végezték.”

(2) A R. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A polgármester a településkép-védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § bekezdése szerint a jogszabálysértés megszüntetésére felhívó végzésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén e magatartás elkövetőjével szemben településkép-védelmi bírság kivetését rendelheti el a kötelezéssel egyidejűleg, amelynek összege

a) településképiképi bejelentés alapján, de attól eltérően elhelyezett hirdető- és reklámberendezések esetén
aa) magánszemélynek legalább 100.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
ab) jogi személyiség esetén legalább 300.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
b) településképi bejelentés nélkül elhelyezett hirdető- és reklámberendezések esetén
ba) magánszemélynek legalább 150.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
bb) jogi személyiség esetén legalább 450.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
c) bejelentés nélkül elhelyezett, nem engedélyezhető, bontandó hirdető- és reklámberendezések esetén
ca) magánszemélynek legalább 200.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
cb)jogi személyiség esetén legalább 600.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
d) településképi bejelentés alapján, de attól eltérően kivitelezett homlokzat átalakítások esetén
da) magánszemélynek legalább 200.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
db) jogi személyiség esetén legalább 300.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
e) településképi bejelentés nélkül kivitelezett homlokzat átalakítások esetén,
ea)magánszemélynek legalább 250.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
ea) jogi személyiség esetén legalább 450.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
f) bejelentés nélkül kivitelezett, nem engedélyezhető, visszaállítandó homlokzat átalakítások esetén
fa) magánszemélynek legalább 200.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
fb) jogi személyiség esetén legalább 600.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
g) településképi bejelentés alapján, de attól eltérő rendeltetésmód váltás esetén
ga) magánszemélynek legalább 200.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
gb) jogi személyiség esetén legalább 400.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
h) településképi bejelentés nélkül rendeltetésmód váltás esetén
ha) magánszemélynek legalább 200.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
hb) jogi személyiség esetén legalább 600.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
i) bejelentés nélkül készült, nem engedélyezhető rendeltetésmód váltás esetén
ia) magánszemélynek legalább 200.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft
ib) jogi személyiség esetén legalább 800.000,- Ft, legfeljebb 2.000.000,- Ft”

(3) A R. 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Polgármester településképi kötelezést tartalmazó, valamint bírság kiszabásáról rendelkező döntésével szemben az Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni”

49. § A R. IX. Fejezet címében a „Városképvédelmi” szövegrész helyébe „Településvédelmi” szöveg lép.

50. § (1) A R. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi konzultáció iránti írásbeli kérelmet (a 8. számú melléklet szerinti adatlapot és mellékleteit) a főépítészhez címezetten kell benyújtani:

a) magánszemély esetén: elektronikus, vagy postai úton, vagy személyesen,

b) jogi személy esetén: cégkapun.”

(2) A R. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az építtető szakmai konzultációt kérhet, ha a területen új épület építését, emeletráépítést, vagy tetőtér beépítését tervezi, ha tervezett funkcióváltás az épület az összes szintterületének több, mint 50%-a, ha utcai homlokzat teljes felújítását tervezi.

(3) A R. 37.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A konzultációról a kerületi Főépítész emlékeztetőt készít és 15 napon belül eljuttatja a Kérelmezőnek. Településképi kötelezési eljárások során kell alkalmazni.”

51. § A R. 38. § (2) bekezdés c)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E rendelet szabályait csak a hatálybalépését követően indított)

„c) Településképi véleményezési;
d) Településképi bejelentési;
e) Településképi kötelezési eljárások során kell alkalmazni.”

52. § (1) A R. 1. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 1. sz. melléklete lép.

(2) A R. 5. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 2. sz. melléklete lép.

(3) A R. 6 sz. melléklete helyébe jelen rendelet 3. sz. melléklete lép.

(4) A R. 7. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 4. sz. melléklete lép.

(5) A R. 8 sz. melléklete helyébe jelen rendelet 5. sz. melléklete lép.

(6) A R. 9. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 6. sz. melléklete lép.

53. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszi a R. 2.§ (2)-(3) bekezdése, 3.§ (2)-(10) bekezdések, 7. § (4) bekezdése, 12. § (2) bekezdés d) pontja, 12. § (3) és (7) bekezdése, 13.§, 20. § (2) és (3) bekezdése, 25. § (2) bekezdése, 29.§ (4) bekezdése, 30.§ (4) bekezdése, 31.§ (1) bekezdése, 32.§ (4) - (5) bekezdések, 34.§ (3) bekezdése, 36.§ (3) bekezdése.

1. melléklet

1. melléklet a 25/2017. (X.09.) önkormányzati rendelethez

A KERÜLETI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM ALATT ÁLLÓ INGATLANOK JEGYZÉKE

1.1. KERÜLETI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLET

1.Barát utca

a) Városszerkezet, telekstruktúra: Erzsébetváros teljes területe

b) utcakép

2. Szövetség utca

c) Város- és tájkarakter elem: Állatorvostudományi Egyetem kertje (Budapest, VII. István u. 2. Hrsz 33298)

1.2 KERÜLETI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK

UTCA NÉV

HSZ.

HRSZ.

MEGJEGYZÉS

1

Nagy Diófa utca

8.

34471

A homlokzat várostörténeti emlék, különös tekintettel az utcai párkánymagasságra

2

Damjanich utca
(Bethlen Gábor utca 47.)

17.

33422

Kiemelt Városszerkezeti elhelyezkedés, kompakt, harmonikus tömeg

3

Damjanich utca

17.

33422/0/A/6

Az I. emelet 1. szám alatti lakás kiemelten védendő besorolású.

2. melléklet

5. melléklet a 25/2017. (X.09.) önkormányzati rendelethez
A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁST KELL LEFOLYTATNI AZ ALÁBBI ESETEKBEN

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben megjelölt építési engedély nélkül végezhető, valamint a jogerős építési engedélytől eltérően, módosított építési engedély nélkül végezhető alábbi építési és bontási tevékenységek esetén:

1.1. Épület közterületről látható homlokzatának megváltoztatása, felújítása (különösen utólagos hőszigetelése, színezése, felületképzésének megváltoztatása, homlokzati nyílászárók külső szárnyát érintő felújítása, átalakítása, cseréje, előtető, védőtető, árnyékoló, ernyőszerkezet stb. építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,

1.2. Építmény közterületről látható részén napelem, napkollektor, szellőző-, égéstermék kivezető, klímaberendezés, áru- és pénzautomata, valamint antenna létesítése.

1.3. Az 1945 előtt megvalósult épületek építészeti tagozatainak, homlokzaton megjelenő épületrészeinek átalakítása, bontása, cseréje.

1.4. A kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű építmény, jármű, járműszerelvény (valamint azok kiszolgáló létesítményei, berendezései), vendéglátó terasz építmény (különösen határoló fal, árnyékoló, napellenző – a napernyő kivételével –, téliesítéssel összefüggő határoló szerkezet), továbbá levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) elhelyezése, építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

1.5. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése.

1.6. Üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, megváltoztatása.

1.7. Fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, megváltoztatása.

1.8. Téliesített vendéglátó terasz.

1.9. Közterületről látható kerítés bontása, építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása.

1.10. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, átalakítása.

2. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az önálló rendeltetési egységek számának növelése esetén, valamint meglévő építmények rendeltetésének, önálló rendeltetési egységének használati módjának megváltoztatásakor.

3. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építmények, épületek közterületről látható homlokzatára, kapujára, az építési telek közterületről látható kerítésére, kerítéskapujára rögzített, illetve közterületen, vagy közforgalom céljára megnyitott magánterületen reklámcélú berendezéseket (beleértve a szerkezetet, a felületet, a feliratot, a grafikát) érintő alábbi építési-szerelési-átalakítási munkák esetében:

3.1. önálló reklámtartó építmény,

3.2. cégér, cégfelirat, cégtábla, címtábla,

3.3. fényreklám, világító tábla, felíró-tábla, figyelemfelkeltő berendezés, molinó, reklámgrafika, reklámvitrin, kirakatszekrény, totemoszlop, kandeláber reklám építési reklámháló,

3.4. integrált információ-hordozó berendezés vagy szerkezet, amennyiben a felülete a 2,0 m2 meghaladja,

3.5. 7. sz. mellékletben meghatározott közterületeken önálló betűkből vagy relief ábrázolással készült álló felirat

létesítése, meglévő átalakítása

3. melléklet

6. melléklet a 25/2017. (X.09.) önkormányzati rendelethez
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS ADATLAPJA

A tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetés-változtatás helyét:

helye*:

a telek helyrajzi száma*:
(albetétszám opcionális)

Bejelentő

neve*:

lakcíme*:
szervezet esetén székhelye*:

telefonszám:
(opcionális)

e-mail cím:
(opcionális)

Kapcsolattartás
(csak magánszemély bejelentő esetén választható, ha nem e-papíron nyújtotta be a bejelentést)

□ postai □ email □ személyes (telefon)

A folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölése*:


Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartama*:

………………………..-tól

………………………..-ig
Budapest,.……………………. ……...………………………………………..
Bejelentő (cég esetén cégszerű aláírás)

4. melléklet

7. melléklet a 25/2017. (X.09.) önkormányzati rendelethez
A. Jelen rendelet szempontjából főútvonal:

1. Damjanich utca,

2. Dembinszky utca,

3. Dob utca,

4. Dohány utca,

5. Dózsa György út,

6. Erzsébet körút,

7. István utca,

8. Izabella utca,

9. Károly körút,

10. Király utca,

11. Rákóczi út,

12. Rottenbiller utca,

13. Thököly út,

14. Városligeti fasor,

15. Wesselényi utca

. Jelen rendelet szempontjából főtér:

1. Klauzál tér,

2. Almássy tér,

3. Rózsák tere,

4. Lövölde tér,

5. Bethlen Gábor tér

5. melléklet

8. melléklet a 25/2017. (X.09.) önkormányzati rendelethez
TELEPÜLÉSKÉPI KONZULTÁCIÓ ADATLAPJA

Ingatlan

helye*:

a telek helyrajzi száma*:
(albetétszám opcionális)

Kérelmező

neve*:

lakcíme*:
szervezet esetén székhelye*:

telefonszám:
(opcionális)

e-mail cím:
(opcionális)

Kapcsolattartás
(csak magánszemély kérelmező esetén választható, ha nem e-papíron nyújtotta be a bejelentést)


□ postai □ email □ személyes (telefon)

Tervezett tevékenység típusa

új épület építése

□

emelet-ráépítés

□

tetőtér-beépítés

□

épület-bővítés (ha van vízszintes irányú is)

□

funkcióváltás (az összes szintterület több, mint 50 %-a)

□

utcai homlokzat teljes felújítása

□
Budapest,.…………………….
……...………………………………….………………..
Kérelmező (cég esetén cégszerű aláírás)

6. melléklet

9. melléklet a 25/2017. (X.09.) önkormányzati rendelethez
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉS ADATLAPJA

A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység


helye*:

az érintett telek helyrajzi száma*:

Építtető vagy Kérelmező

neve*:

címe*:

telefonszám:
(opcionális)

e-mail cím:
(opcionális)

Kérelem tárgyának leírása



a *-al jelölt mezők kitöltése kötelező
A kérelemhez mellékelni kell építészeti-műszaki dokumentációt.
Az Építtető vagy Kérelmező tudomásul veszi, hogy a településképi véleményezés ügyében az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszeren (továbbiakban: ÉTDR) történő kapcsolattartás kötelező.
Budapest,.……………………. ……...…………………….……………………………..
Kérelmező (cég esetén cégszerű aláírás)