Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testülete 25/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) rendelet módosításáról

Hatályos: 2021. 05. 01- 2021. 05. 02

a településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) rendelet módosításáról

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának polgármestere - a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében foglalt jogköre alapján – a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) számú önkormányzati rendelete módosításáról a következőket rendeli el:

1. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. §

E rendelet hatálya Budapest Főváros VI. kerület Terézváros közigazgatási területére terjed ki.”

2. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 5. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„6. Kirakatszekrény: egyedi megjelenésű, doboz jellegű, közterületen önállóan álló vagy az épület homlokzatához, vagy kerítéshez rögzített, az épület kapualjában elhelyezett, árubemutatásra szolgáló berendezés.”

3. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Bármely telket, telekrészt a közterülettől, vagy közforgalom céljára megnyitott telektől, telekrésztől, valamint közterületnek, vagy közforgalom céljára megnyitott teleknek, a telek többi részétől elválasztó terület elhatárolásaként tömör kerítés nem létesíthető. Az áttört kerítés legfeljebb 0,5 m vagy az eredeti, építéskorabeli állapotnak megfelelő magasságú lábazatú, a lábazat feletti felületén – szemből nézve – legalább 75 %-ban áttört kerítés létesíthető.”

4. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Legfeljebb 0,5 m vagy az eredeti, építéskorabeli állapotnak megfelelő magasságú lábazatú, a lábazat feletti felületén - szemből nézve - legalább 75 %-ban áttört kerítés létesíthető.”

5. § (1) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az épület közterületről látható homlokzatának színezése:

a) részleges színezés csak a földszinti kirakatportálok cseréje, átalakítása, az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása esetén, illetőleg egyéb szükséges javítások során, a földszint feletti osztópárkányig, a homlokzat teljes földszinti sávjában történhet a homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján; Amennyiben csak az osztópárkányig történik az átfestés, az osztópárkányt is fel kell újítani.
b) védett épület át- és újraszínezése falkutatást követően, ennek alapul vételével történhet, csak előzetesen elkészített és igazoltan elfogadott mintafestés birtokában lehetséges;
c) nem védett épület újraszínezése előzetesen elkészített és igazoltan elfogadott mintafestés birtokában lehetséges
d) képzőművészeti alkotás tűzfalon való létrehozása – településképi bejelentési tudomásul-vétel birtokában - megengedett”

(2) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Homlokzati nyílászárók kialakításánál:

a) Épület külső megjelenését érintő beavatkozást az eredeti építési tervek hiányában az épület stílusjegyeihez és környezetéhez illeszkedve, az építéskori állapot megkutatásával kell elvégezni úgy, hogy a homlokzat vagy az utólag átalakított kirakatportálok az építéskori állapot látványát biztosítsák. Kirakatportálok átalakítása történhet új, egységes koncepció alapján, az épület valamennyi kirakatportáljának egyidejű átalakítása esetében.
b) Utcai homlokzaton és védett épület udvari homlokzatán a nyílászárók cseréje rendeltetési egységenként az építéskori, eredetivel azonos módon és anyaghasználattal történhet. Az épület egészére vonatkozó nyílászárócsere egységesen, az eredeti épülethomlokzathoz illeszkedő, ritmus és formarend alapján történhet.
c) Meglévő épület emeletráépítése, tetőtér beépítése esetén a nyílászárók illeszkedjenek az alsóbb szintek meglévő, eredeti nyílászáróihoz.
d) Utcai homlokzaton és védett épület udvari homlokzatán külsőtokos redőnyt, műanyag redőnyt nem lehet elhelyezni. Pince- és földszinti ablakok védőrácsát egységes megjelenéssel kell kialakítani.”

6. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kirakatportál:

a) Meglévő kirakat átalakításánál vagy cseréjénél az épület eredeti építészeti kialakításától eltérő kirakatportálokat az építéskori tervek alapján, vagy az építéskori nyílások geometriai méreteinek figyelembevételével kell helyreállítani.
b) Kirakatportálok átalakítása vagy cseréje történhet új, egységes koncepció alapján, az épület valamennyi kirakatportáljának egyidejű átalakítása, cseréje esetében.
c) A kirakatportál üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal, szerkezettel – fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel, illetve rávetítéssel – takarni nem szabad. Nem átlátszó fólia, perforált fólia dekorációként legfeljebb az üvegfelület 10%-án alkalmazható.
d) Homokfúvott, matt, átlátszatlan üvegfelület a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30%-án alkalmazható.
e) A kirakatportált védő biztonsági berendezés csak átlátható rácsszerkezetként, vagy hagyományos (hullám profilos) redőnyként alakítható ki.
f) A kirakatportál biztonsági rácsának elhelyezését és kialakításának módját a kirakatportállal együtt kell megtervezni és megvalósítani:
- fa) biztonsági rácsot a kirakatportál üvegfelületén belül kell felszerelni;
- fb) a földszintről nyíló egyes rendeltetési egységek közterület felőli bejáratainak biztonsági rácsait elsősorban a bejárat belső síkján belül kell elhelyezni.
g) Kirakatportálon kívül és az üveg síkjától 1 méteren belül nem helyezhető el nagyméretű képernyőjű műsorszóró berendezés. A berendezés nem lehet a portál felületének 30 %-nál nagyobb.
h) Villódzó, mozgó, az épület közterületi megjelenését értelmezhetetlenné tevő vagy zavaró, a lakókörnyezetet zavaró hatású világító vagy műsorszóró berendezés, futófényes hirdetőberendezés kirakatportálban sem alakítható ki.”

7. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 24. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A szakmai konzultáció lefolytatásához a kérelmező az 1. sz. függelék szerinti kérelmét elektronikus úton nyújthatja be.

(4) A főépítész a kérelem kézhezvételét követően 8 napon belül tájékoztatja a kérelmezőt a szakmai konzultáció időpontjáról és helyszínéről.”

8. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) ) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) a 2. függelék szerinti kérelmét elektronikus úton nyújtja be, és a véleményezendő, 3. függelék szerinti építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.”

9. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az (1a) és (1b) bekezdésben foglalt építési tevékenységet megelőzően, kivéve

a) amely a műemléket vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött;
b) amely az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez kötött;
c) amely az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött;
d) amelynek az önkormányzat a kezdeményezője.

(2) Településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység:

a) Az épület valamely homlokzatát (utcai, udvari, hátsó, árkádok alatti, kivéve légakna) beleértve a tetőzetet is érintő tevékenység:
- aa) felújítás, hőszigetelés, festés, színezés, átalakítás, tetőhéjalás-csere;
- ab) nyílászárók (ajtó, ablak, kapu) beépítése, átalakítása, cseréje (homlokzaton, lépcsőházban, kapualjban);
- ac) portálok átalakítása, cseréje, felújítása, megjelenésének megváltoztatása;
- ad) technikai berendezések elhelyezése, cseréje (pl.: napenergia-kollektor, szellőző., klíma-, stb.);
- ae) cégér, cégtábla, cégfelirat felszerelése, átalakítása;
- af) árnyékoló szerkezetek elhelyezése, cseréje, felújítása (redőny, napernyő, napellenző, előtető, stb.);
- ag) homlokzat vagy homlokzati elem díszvilágítása;
- ah) meglévő homlokzati elem, hirdető berendezés átfestése, átfóliázása, megjelenésének megváltoztatása;
b) Függőfolyosó felújítása (szerkezet, burkolat, korlát);
c) Udvar (szerkezet, burkolat, tárolók, melléképítmények);
d) Helyi védett épületek esetében lépcsőház, kapualj, korlát, liftajtó felújítása, cseréje;
e) Kerítés és kapuzat átalakítása, felújítása, kerítésen hirdetőberendezés elhelyezése;
f) Az épület térfogat növekedését nem eredményező üres padlástér beépítése;
g) Állványzat és/vagy építési háló telepítése;
h) Építmények, építményrészek, épületben önálló rendeltetési egységek rendeltetésének módosítása, a rendeltetési egységek számának megváltoztatása;
i) Szobor, emlékmű, emlékjel építése, ha annak a talapzatával mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, emléktábla.

(3) Az önálló rendeltetési egységen belül történő belső átalakítás, felújítás esetén csak akkor kell településképi bejelentési eljárást lefolytatni, ha az építési tevékenység védett értéket érint.

(4) A rendeltetés módosításának feltétele az új használatra való alkalmasság igazolása.

(5) A közös képviselő nyilatkozatát a bejelentéshez mellékelni kell arról, hogy az SZMSZ-ben korlátozták-e a lakóépületben külön tulajdonban lévő társasházi lakás használati, vagy hasznosítási módját:

a) lakás céljára szolgáló helyiség nem lakás célúvá történő,
b) lakás céljára szolgáló helyiség szálláshely-szolgáltatás célúvá történő rendeltetésváltozása esetén. ”

10. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában a polgármesternél írásban, elektronikus úton kezdeményezi a 4. függelék szerint hiánytalanul kitöltött nyomtatvánnyal, melyhez a településképi követelményeknek és a településrendezési eszközöknek való megfelelést igazoló, jogosultsággal rendelkező építész tervező által készített építészeti-műszaki tervdokumentációt kell mellékelni az 5. függelék szerinti tartalommal.

(2) A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban

a) a tervezett építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltozást - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha
- aa) a bejelentés megfelel a 4. és 5. függelékben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek és
- ab) a tervezett építési tevékenység, illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek;
- ac) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek.
b) megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltozás megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha
- ba) a tervezett építési tevékenység, nem illeszkedik a településképbe, vagy
- bb) a tervezett építési tevékenység, nem felel meg a településképi követelményeknek, vagy
- bc) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a helyi építési szabályzatban meghatározott követelménynek.
c) megszünteti az eljárást, ha
- ca) a bejelentés nem felel meg a 4. és 5. függelékben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.
3) Amennyiben a polgármester a bejelentés tudomásulvételéről határozatot nem hozott, azt megadottnak kell tekinteni – a bejelentés időpontjától számítva – a (6)-(7) bekezdés szerinti érvényességi időtartamra vonatkozóan.

(3) A polgármester (2) bekezdés szerinti döntésével szemben az önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

(4) A településképi bejelentési eljárás során hozott döntés polgári jogi igényt nem dönt el, nem mentesíti a bejelentőt más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

6) A településképi bejelentési eljárásban bejelentett tevékenység tudomásul vételére kiadott határozat a véglegessé válásától számított egy év után hatályát veszti, ezután a bejelentett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltozás nem valósítható meg és a megkezdett építési tevékenység nem folytatható, csak újabb településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

7) Cégér, cégtábla, cégfelirat esetén a bejelentés tudomásul vételére vonatkozó határozat a véglegessé válása dátumától számított 5 évig maradhat fenn, de legfeljebb aktualitása, vagy avulása időpontjáig, ezt követően újabb településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

8) A településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység megvalósításáról a bejelentőnek írásban tájékoztatnia kell az eljáró hatóságot.

9) Képzőművészeti alkotás tűzfalon való létrehozásához a Humán Bizottság és a Budapest Galéria véleményét a településképi bejelentéshez mellékelni kell.

10) Meglévő épület közterületről látható homlokzatának felújításához vagy közterületről látható homlokzata legalább 20%-át érintő átalakításhoz a területi építészeti-műszaki tervtanács véleményét a bejelentéshez mellékelni kell.

11) Emléktábla elhelyezéséhez a Humán Bizottság döntését a településképi bejelentéshez mellékelni kell.”

11. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A településképi rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, a településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység bejelentés nélkül történő elvégzése esetén a polgármester figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlan tulajdonosát - megfelelő határidő biztosításával - a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére kötelezi, egyidejűleg a kötelezettet településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(3) A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, melynek legkisebb összege százezer forint, felső határa természetes személyek esetén egymillió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén tízmillió forint lehet.

(4) A polgármester az alábbiakat mérlegelve dönt a bírság összegéről:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát, valamint
h) a jogsértés érint-e védett épületet, védett értéket.

(5) A kötelezettnek településkép-védelmi bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetnie.

(6) A polgármester településkép-védelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a bírságot behajtatja, továbbá a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére önálló bírósági végrehajtó útján elvégezteti, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezi.

(7) A településkép-védelmi bírság befizetése nem mentesíti az ingatlan tulajdonosát a településképi kötelezésben előírt kötelezettség teljesítése alól.

(8) A polgármester (2) bekezdés szerinti döntésével szemben az önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.”

12. §

A TKR 4-5. függeléke módosul.

13. § Ez a rendelet 2021. május 1-jén lép hatályba.