Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Hatályos: 2026. 01. 01Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 29/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. család: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti család;
2. egyedülélő: a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti egyedülélő;
3. háztartás: a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti háztartás;
4. jövedelem: Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem;
5. közeli hozzátartozó: a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti közeli hozzátartozó;
6. rendszeres pénzellátás: Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátás;
7. vállalkozás céljára használt építmény: az az építmény, amelyben az adóévben bármilyen időtartamig vállalkozó vállalkozói tevékenységet végzett;.
8.1 I. övezet: a Fő tér - Szent István út Fő tér és Esterházy út közötti szakasza – Esterházy út Szent István út és Hunyadi János utca közötti szakasza – Hunyadi János utca – Kisfaludy utca Hunyadi János utca és Vásár utca közötti szakasza – Vásár utca – Celli út Vásár utca és Korona utca közötti szakasza – Korona utca Celli út és Árok utca közötti szakasza – Árok utca – Március 15. tér – Jókai Mór utca Március 15. tér és Fő utca közötti szakasza – Tókert utca Jókai Mór utca és Ady Endre sétány közötti szakasza – Ady Endre sétány Tókert utca és Fő tér közötti szakasza által körülhatárolt terület
9.2 II. övezet: az I. övezeten kívül Pápa város közigazgatási területének belterülete
10.3 III. övezet: Pápa város közigazgatási területének külterülete.
Építményadó
1. Adómentesség
2. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13-13/A. §-ában foglaltakon túl mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában lévő építmény a vállalkozás céljára használt építmény kivételével.
(2) Az (1) bekezdés alapján adómentességre jogosult magánszemély adóalany – a vállalkozónak minősülő adóalany kivételével - mentesül az adatbejelentési kötelezettség alól.
(3)4 Az (1) bekezdésben biztosított adómentesség feltétele, hogy az adótárgyat sem egészben, sem részben egyéb szálláshely-szolgáltatás céljára nem hasznosítják.
2. Az adó alapja
3. § Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
3. Az adó mértéke
4. § (1)5 Az adó mértéke – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 1 850 Ft/m2/év.
(2) Az adó mértéke 0 Ft/m²/év, ha a telken az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) és Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének Pápa Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2019. (IX.26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) szerinti övezeti előírásokban szereplő építmény alapterülete a megengedett legnagyobb beépíthetőség 30 %-ánál kisebb.
(3) A (2) bekezdés szerinti adómérték alkalmazása esetében a magánszemély adóalany – a vállalkozónak minősülő adóalany kivételével – mentesül az adatbejelentési kötelezettség alól.
Telekadó
4. Adómentesség
5. § (1) A Htv. 19. §-ában foglaltakon túl mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában lévő beépítésre alkalmas telek a 2018. 01. 01. napját követően kiadott építési engedély véglegessé válását, vagy a lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentés érvénybe lépését követő év első naptári napjától a használatbavételi engedély, vagy a használatbavétel tudomásulvételére vonatkozó döntés véglegessé válásáig vagy a használatbavétel tudomásulvételéről, megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállításáig, de legfeljebb 3 évig.
(2) A beépítés tényét az adóalany a véglegessé vált használatbavételi engedéllyel, vagy a használatbavétel tudomásulvételére vonatkozó véglegessé vált döntéssel vagy a használatbavétel tudomásulvételéről, megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni az adóhatóságnak.
(3) Amennyiben az adóalany a (2) bekezdés szerinti beépítés tényét nem igazolja, köteles az adót az eredeti esedékességtől számítottan járulékaival együtt megfizetni.
5. Az adó alapja
6. § Az adó alapja a telek m2-ben számított területe.
6. Az adó mértéke
7. § (1)6 Az adó mértéke jogi személy, egyéb szervezet és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése tulajdonában lévő telek esetében a (3) bekezdés b) és d) pontjában foglaltak kivételével
a) I. övezetben 200 Ft/m2/év
b) II. övezetben 100 Ft/m2/év
c) III. övezetben 25 Ft/m2/év.
(2)7 Az adó mértéke magánszemély tulajdonában lévő telek esetében a (3) bekezdés b) és d) pontjában foglaltak kivételével
a) I. övezetben 150 Ft/m2/év
b) II. övezetben 60 Ft/m2/év
c) III. övezetben 15 Ft/m2/év.
(3) Az adó mértéke 0 Ft/m2/év
a)8
b) az adóév január 1. napján építményadó kötelezettséggel terhelt épülettel beépített telek,
c) az adóév január 1. napján magánszemélyek kommunális adója kötelezettséggel terhelt épülettel beépített telek, valamint
esetében.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti adómérték akkor alkalmazható, ha a telken az Étv., az OTÉK és a HÉSZ szerinti övezeti előírásokban szereplő funkciónak megfelelő főépítmény épült és a megengedett legnagyobb beépíthetőség legalább 30%-ban teljesült.
(5) Beépítettnek minősülő és beépítetlen telek összevonását követően az újonnan létrejött telek esetében a (3) bekezdés b) pontja szerinti adómérték akkor alkalmazható, ha az Étv., az OTÉK és a HÉSZ szerinti megengedett legnagyobb beépíthetőség legalább 30%-ban teljesült.
(6) A (3) bekezdés b) pontja szerinti adómérték a bontást követő félév első napjától nem alkalmazható amennyiben a telken lévő építményt részben elbontják és ezáltal a beépítettség mértéke az Étv., az OTÉK és a HÉSZ szerint megengedett legnagyobb beépíthetőség 30%-a alá csökken.
(7) A (3) bekezdés szerinti adómérték alkalmazása esetében a magánszemély adóalany – a vállalkozónak minősülő adóalany kivételével - mentesül az adatbejelentési kötelezettség alól.
Magánszemély kommunális adója
7. Adómentesség
8. § (1) Mentes az adó alól
a) az a magánszemély tulajdonában lévő vállalkozás céljára használt építmény, mely után a tulajdonosnak építményadó fizetési kötelezettsége áll fenn,
b) a magánszemély adóalany nem lakás célú épülete, épületrésze,
c) a magánszemély adóalany tulajdonában lévő telek,
d) az építményadó fizetési kötelezettséggel terhelt lakás,
e) a szükséglakás.
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja alapján adómentességre jogosult adóalany – a vállalkozónak nem minősülő adóalany kivételével - mentesül az adatbejelentési kötelezettség alól.
(3) Mentesül az adó megfizetése alól az az adóalany
a) aki január 1-jén települési lakhatási támogatásban részesül,
b)9 aki egyedül él és jövedelme nem haladja meg a 171 000 forintot,
c) akinek január 1-jén az ápolása-gondozása céljából ápolási díjat folyósítanak,
d) aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet 1. melléklet I. rész A:2 mezőjében meghatározott hallási fogyatékos, 1. melléklet I. rész A:3 mezőjében meghatározott értelmi fogyatékos, 1. melléklet I. rész A:4 mezőjében meghatározott látási fogyatékos, 1. melléklet I. rész A:5 mezőjében meghatározott mozgásszervi fogyatékos, 1. melléklet II. rész A:2 mezőjében meghatározott pervazív fejlődési zavarok, valamint 1. melléklet II. rész A:13 mezőjében meghatározott egyéb fejlődési rendellenességgel születettek jogcímen magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
e) aki a helyi védettség alatt álló ingatlanán a védettséggel összefüggésben a főépítészi előírások szerinti, a jó műszaki állapothoz szükséges feladatokat meghaladó építési munkálatokat végzett.
f)10 aki egyedül él és az adóév január 1. napján a 80. életévét betöltötte.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott mentességre az adóalany akkor is jogosult, ha a támogatás jogosultja az adóalannyal közös háztartásban él.
(5) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott mentesség iránti kérelemhez csatolni kell havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap, nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem igazolását.
(6) A (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott mentességre az adóalany akkor is jogosult, ha a támogatás jogosultja az adóalannyal egy családban él.
(7) A (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott mentesség az adóhatósághoz benyújtott kérelem alapján az adóévre állapítható meg. A kérelem az adóév március 31. napjáig nyújtható be.
(8) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott mentesség iránti kérelemhez a fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát megállapító határozatot, a magasabb összegű családi pótlékra jogosultság esetén a kormányhivatal által kiállított hatósági bizonyítványt kell csatolni. A támogatásra jogosult körülményeiben, illetve az adótárgyban bekövetkezett változást az adóalany a tudomásszerzést követő 15 napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni.
(9) A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott mentességi kérelem benyújtásához szükséges csatolni a 2018. 01. 01. napját megelőzően kiadott jogerős vagy a 2018. 01. 01. napját követően kiadott véglegessé vált használatbavételi engedélyt, vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítványt, vagy a településképi bejelentési eljárás során kiadott igazolást, a főépítész igazolását a (3) bekezdés e) pontja szerinti munkák elvégzéséről, valamint a tulajdonos nevére kiállított számlát. A mentesség a kérelem benyújtását követő év 1. napjától állapítható meg annak az adóévnek a végéig, ameddig a mentesség alapján meg nem fizetett adó összege nem éri el a felújításra vonatkozó számla végösszege 30%-ának 100 Ft-ra kerekített összegét.
(10) Az adómentesség arra az adótárgyra illeti meg az adóalanyt, amelyben életvitelszerűen lakik.
(11) Adómentesség nem illeti meg azt az adóalanyt, aki az adótárgyat hasznosítja.
(12)11 A (3) bekezdés f) pontjában meghatározott mentesség az adóhatósághoz benyújtott kérelem alapján állapítható meg.
8. Az adó mértéke
9. §12 Az adó mértéke a Htv. 11. § és 17. §-ban meghatározott adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként 25 000 Ft/év.
Idegenforgalmi adó
9. Az adó alapja
10. § Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.
10. Az adó mértéke
11. §13 Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 750 Ft.
11. Nyilvántartás vezetési kötelezettség
12. § (1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet. A szálláshely-szolgáltató köteles olyan szálláshely-kezelő szoftvert használni, mely a Nemzeti Turisztikai Hivatal Adatszolgáltató Központ számára adatszolgáltatásra, az idegenforgalmi adó alapjának, összegének, a mentességeknek a megállapítására, és mindezek ellenőrzésére alkalmas.
(2) A Htv. 31. §-ában meghatározott adómentesség igénybevétele esetén, annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell.
(3) A Htv. 31. § c) pontjában meghatározott munkavégzés miatt igénybe vett adómentesség esetén a vendégnyilvántartás mellé csatolni kell a munkáltató cég igazolását, mely tartalmazza a munkavállaló nevét, a Pápán székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozás nevét, adószámát és székhelyének, telephelyének címét.
(4) A munkáltató cég igazolásának hiányában az adót meg kell fizetni.
Helyi iparűzési adó
12. Adómentesség
13. § A Htv. 39/C. § (3) bekezdése alapján adómentességre jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó, feltéve, ha vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.
13. Az adó mértéke
14. § Az adó mértéke adóalap 2%-a.
Záró rendelkezések
15. §14
16. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.
Az 1. § 8. pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 26/2022. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. § 9. pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 26/2022. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. § 10. pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 26/2022. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § (3) bekezdését a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 32/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 4. § (1) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 32/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 26/2022. (X. 20.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 26/2022. (X. 20.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés a) pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 26/2022. (X. 20.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. § (3) bekezdés b) pontja a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 32/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdés f) pontját a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 32/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § (12) bekezdését a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 32/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be. A 37/2025. (XII.18.) önkormányzati rendelet 9. §-a módosította.
A 9. § a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 32/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 32/2025. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.