Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2021 (I.28..) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2021. 10. 02

Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2021 (I.28..) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2021.10.02.

Komló Város Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, figyelemmel a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvényben foglaltakra, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében valamint, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi, továbbá örökségvédelmi hatáskörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja Komló Város település-, városképi értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében polgárainak önbecsülését, identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények és környezet, illetve az azok által létrehozott utcák, terek létesítése, megújítása közben a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

(2) A helyi értékvédelem célja Komló Város építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelmével a település történeti múltját, építészeti kultúráját, táji- és természeti környezetét jellemző és megóvásra érdemes, identitást erősítő elemeinek egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Komló Város településképi szempontból megkülönböztethető területeinek, karaktereinek feltárása, és az azokra hatást gyakorló építési és egyéb tevékenységek követelményeinek a karakter megtartása, erősítése érdekében történő megállapításának megalapozása.

1/A. § Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át a településkép védelméről szóló törvényben foglalt önkormányzati hatósági hatásköreit.

2. § (1) E rendelet hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló törvényben szabályozott plakátnak a kampányidőszakban történő elhelyezésére, valamint a választási kampány során alkalmazott reklámhordozót tartó berendezésekre.

(2) E rendelet előírásait Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

3. § (1) Az építmények esetében az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.

(2) Illeszkedőnek minősül az építmény, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

a) környezetéhez igazodik,

b) a település építészeti karakterét megőrzi,

c) a meglévő formakultúrát megtartja,

d) léptékhelyes épülettömeget eredményez és

e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

2. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

1. tetőidom jellemző hajlásszöge: olyan tetőidom, melynél a tető vízszintes vetületének legalább 70%-án az adott hajlásszög, a fennmaradó 30%-án eltérő hajlásszög érvényesül, és a tetőidom jellemző hajlásszögétől eltérő hajlásszögű tető csak az utcai telekhatártól mért 15 m-en túl létesül;

2. áttört kerítés: olyan kerítés, amely maximum 1/3 hosszban tömör a további 2/3 hosszban kerítésoszlopok között elhelyezett áttört betétekkel kialakított kivitelű;

3.egyéb hirdetési célú berendezés: üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér, totemoszlop, reklámgrafika,
4.cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla vagy felirat;
5.citylight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
6.cityboard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
7.címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
8.egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről és megközelítéséről ad információt;
9.eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg;
10.építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendelet értelmező rendelkezése szerinti reklámhordozót tartó berendezés.
11.értékvizsgálat: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendelet (továbbiakban: EljR.) 23/B. §-a szerinti értékvizsgálat, melyet az épületek egyéb építmények esetében az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti É, TT, SZÉS5, SZÉSZ5 jogosultságú építész, településmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, növények, növény-együttesek esetében a K vagy TK jogosultságú tervező, valamint természetvédelmi szakértő készíthet el.
12.földszínek: (más néven terraszínek) a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét szürkével tört, meleg árnyalatai;
13.funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
14.hirdetési célú berendezés: a reklámhordozó és a reklámhordozót tartó berendezés, az információs célú berendezés, a cégtábla, a cégér és egyéb hirdetési célú berendezés;
15.információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
16.kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület;
17.közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
18.közfunkciót ellátó terület: a településkép védelméről szóló törvény (továbbiakban: Tktv.) értelmező rendelkezései szerinti közterület, valamint a magántulajdonban álló közforgalom elől el nem zárt terület;
19.más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, terelőkorlát;
20.önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
21.reklámfelület: reklámhordozón, információs célú berendezésen, építmény homlokzatán (felületén) elhelyezett gazdasági reklámnak minősülő hirdetés, felirat, grafika, valamint a reklámhordozó és az információs célú berendezés gazdasági reklámként kialakított része;
22.útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
23.területi védelem: a EljR.. 23/C. § (3) bekezdésében megállapított, és e rendelet alkalmazásában a településkép, valamint beépítési mód védelmével érintett, megőrzésre, értékóvó fenntartásra és fejlesztésre kijelölésre kerülő területek;
24.totemoszlop: magánterületen elhelyezett, egyedi, a környezete fölé emelkedő, oszlopszerű reklámhordozó és ezen elhelyezett információs felület, amely cég- vagy telephely jelzésére, információk, reklámfeliratok megjelenítésére szolgál, legalább 6 m2 nagyságú dobozolt (íves, hasábszerű) világító hirdető felület;
25.utcai homlokzat: az első főépület, közúttal vagy magánúttal határos telekhatárra néző homlokzata;
26.utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos;
27.védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll;
28.védett településszerkezet: Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

3. Épített környezet helyi védelme

5. § (1) A helyi értékvédelem célja, feladatai:

a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes

aa) településszerkezetek,

ab) épületegyüttesek,

ac) épületek és épületrészek, építmények,

ad) utcaképek és látványok,

ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek és

af) táji, természeti értékek

felkutatása,

b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,

c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.

(3) A helyi védettség alá tartozó értékek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. § Az épített vagy természeti környezet eleme akkor helyezhető helyi védelem alá, ha

a) a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,

b) a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában

ba) a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,

bb) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül

bc) sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,

bd) fenntartható használata biztosítható és

be) az értékvizsgálat elkészült.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének tagja vagy szerve, továbbá bármely magánszemély vagy a védelem alá helyezni kívánt épületben tevékenykedő jogi személy vagy civil szervezet kezdeményezheti.

(2) A helyi védetté nyilvánítás kezdeményezése vagy annak megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával kezdeményezhető.

(3) A helyi védetté nyilvánítás kezdeményezéshez kapcsolódó kérelemnek tartalmaznia kell

a) egyedi építmények esetén

aa) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körül határolását,

ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, vagy földrajzi koordináták),

ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását, jellemzőit (kora, építmény stílusa, állapota),

ad) fotókat (minden lényeges oldalról, nem manipulált)

ae) ha vannak korábbi fotókat,

af) a kezdeményezés indoklását,

ag) a tulajdonos, használó nevét, elérhetőségét és

ah) az értékvizsgálatot.

b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén

ba) az együttes megnevezését,

bb) körül határolását,

bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

bd) a kezdeményezés indoklását és

be) az értékvizsgálatot.

(4) A helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a polgármesternek címzett írásos kérelemnek tartalmaznia kell

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslatot;

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(5) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, illetve egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg, vagy

d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

(6) A döntés előkészítését megalapozó kérelem tartalmi hiányosságai esetén hiánypótlás kérhető. A hiánypótlás a közlést követő 8 napon belül teljesítendő. A hiánypótlás elmulasztása esetén a döntés előkészítést az önkormányzat felfüggeszti.

(7) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell a következők szerint:

a) egyedi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés esetén az ingatlannal rendelkező jogosultakat közvetlenül írásban,

b) területi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés esetén az érintett tulajdonosi kört a helyben szokásos módon hirdetmény útján,

c) a használó értesítése a tulajdonos bevonásával történik,

d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

(8) Az értesítésről a jegyző gondoskodik.

8. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét.

(2) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok véleményét.

(3) A védettséggel kapcsolatos javaslatot és értékvizsgálatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(4) Az értesítés kézhezvételétől számított 30 napos határidővel az érintettek véleményt nyilváníthatnak, amit a képviselő-testület az elkészített szakmai anyaggal együtt megtárgyal és dönt a kérelemről. A véleménynyilvánítás elmaradása a kezdeményezéssel való egyetértésnek minősül. A helyi védelem alá helyezési, illetve megszüntetési szándék tényéről a nyilvánosság tájékoztatása a helyben szokásos módon hirdetmény útján történik.

9. § A helyi egyedi védelem megállapítása után, a hatálybalépéstől számított tizenöt napon belül a jegyző az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegeként való feljegyzését.

10. § A kezdeményezéstől a képviselő-testület döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni.

11. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

(2) A bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése vagy részleges bontás esetén azok megőrzése indokolt esetben előírható.

(3) Védett épület csak a védettség megszüntetése után vagy életveszélyessé nyilvánítása után bontható.

12. § (1) A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásba bárki betekinthet. Az önkormányzat a nyilvántartás nyilvánosságát Komló Város hivatalos honlapján biztosítja.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) egyedi építmények, épületek esetén:

aa) a védett érték megnevezését,

ab) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

ac) a helyszínrajzot,

ad) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

ae) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását és

af) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát);

b) területi védelem esetén:

ba) a védelemmel érintett terület megnevezését,

bb) a védelemmel érintett terület lehatárolását,

bc) a megértéshez szükséges léptékű térképet,

bd) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását és

be) a védelemmel érintett területet érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát).

(3) A nyilvántartás vezetéséről a főépítész gondoskodik.

13. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(2) A védett értékek felújítása, átépítése során az eredeti állapot helyreállítására kell törekedni. A polgármester önkormányzati hatósági eljárás keretében a védett érték helyreállítására vonatkozó kötelezést bocsájthat ki.

(3) A helyreállítási kötelezettségre előírására vonatkozó eljárásra a településképi kötelezési eljárás szabályait kell alkalmazni.

4. Településképi szempontból meghatározó karakterű településrészek

14. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek:

a) tégla lakótelepek karakter,

b) panel lakótelepek karakter,

c) ikerházas karakter,

d) kertvárosias karakter,

e) falusias karakter,

f) településközponti karakter,

g) üdülőövezet karakter,

h) gazdasági területek karakter,

i) zártkerti karakter és

j) beépítésre nem szánt területek karakter.

A területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett területek:

a) a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó és magterület területe,

b) az védett barlangok és források,

c) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,

d) a helyi jelentőségű természetvédelmi területek és

e) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területek mint: a Mecsek elnevezésű, HUDD20030 jelű kiemelt jelentőségű természet-megőrzési valamint HUDD100007 jelű madárvédelmi területek.

(3) A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik. Területi lehatárolásukat a 3. melléklet tartalmazza.

5. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

15. § (1) Az épületek külső felületeinek meghatározásakor nem alkalmazható nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő - tükröződő, csillogó felületű - építészeti- vagy színezési megoldás.

(2) Ikerházas, falusias kertvárosias-, valamint üdülő és településközpont karakterben nem

alkalmazható:
a)fő rendeltetésű épületként gerenda-, konténer-, vagy bármelyiknek látszó ház,
b)fő rendeltetésű épületen
ba)tetőfedésként hullámpala, bitumenes, vagy műanyag hullám-, trapézlemez, hagyományostól eltérő, kirívó színben (pl. kék, zöld) semmilyen tetőfedő anyag – előtetőre sem,
bb)homlokzaton nagytáblás fém, vagy műanyag hullám-, trapézlemez burkolat, fém fegyverzetű panel,
bc)díszítő elemként mázas burkolólap,
bd)lapostető felső rétegeként vízszigetelő-lemez takarás nélkül (látható felületként javasolt járható burkolat, fenntartható zöldtető vagy min. 5 cm vastag kavicsréteg elhelyezése),
c)kerítés, kerítés betét, vagy kapu anyaghasználatára nagytáblás fémlemez, bitumenes vagy műanyag hullámlemez, trapézlemez, hullámpala illetve faháncslemez borítás.
(3)Nem megengedett a több rendeltetési egységet tartalmazó épületek vonatkozásában az olyan homlokzati átalakítás, utólagos hőszigetelés, átszínezés, amely az épület közterülettel határos homlokzati részén nem egyidőben valósul meg.
(4)Zártkerti karakterben, valamint beépítésre nem szánt karakter mezőgazdasági övezetében lakóépület homlokzatán a természetes anyaghasználaton, vályog, égetett tégla, fa- és vakolt, vagy hagyományosan tapasztott, lakóépület tetőzetén nád-, vagy égetett kerámiacserép, betoncserép valamint formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő – földszíneket alkalmazó - színezésű lemez/fémlemez fedésen kívüli anyaghasználat nem megengedett.
(5)Beépítésre nem szánt karakter erdő övezetében az építmények homlokzatán a természetes (kő, tégla, fa) anyaghasználaton, az építmények tetőzetén a cserép- vagy fazsindely fedésen, a kivett művelési ágú telekrész lekerítésére fakerítésen kívül más nem használható.
(6)Zöldfelület kialakításánál nem megengedett:
a)a 10 férőhelynél nagyobb felszíni parkoló fásítás nélküli kialakítása, illetve a megvalósítást követően a folyamatos gondozás, szüksége esetén pótlás elhanyagolása,
b)a táji jellegzetesség és termőhelyi adottságok figyelmen kívül hagyása, az invazív fajok telepítése,
c)a 5. és 6. mellékletben szereplő inváziós és termőhely-idegen növényfajok telepítése.
d)az 4. mellékletben szereplő növények, szomszédos ingatlan tulajdonosát zavaró - a legkisebb ültetési távolságánál kisebb - telepítése.

6. Településképi szempontból meghatározó településrészekre vonatkozó általános követelmények

16. § (1) Utcai kerítés és kapu

a) az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedő kialakítású lehet,

b) nem lehet áttört kialakítástól eltérő és – a támfalgarázsok elhelyezésére alkalmas terepviszonyok esetén legfeljebb 3,5 m magasságot kivéve – nem lehet 2,0 méternél magasabb,

c) hagyományos (burkoló- vagy bontott) téglából, faragott kőből építve kivételesen teljesen tömör is lehet, amennyiben a kerítés felületének min. 30%-a élő, zöld növénnyel befuttatásra kerül,

d) nem lehet nagytáblás fém-, bitumenes-, műanyag hullám-, vagy trapézlemez, hullámpala, faháncslemez, illetve ezekből készült betétes.

(2) Kertvárosias, falusias valamint üdülő karakterben telekbehajtó legfeljebb 2 lakó/üdülő rendeltetésig egységenként legfeljebb két jármű útpadkára merőleges beállását biztosító (<=4,5 m) szélességgel hozható létre, amivel a gyalogos kapu szélességét is fednie kell.

(3) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt, kerítést úgy lehet elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához illeszkedjen, valamint annak a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása ne legyen kedvezőtlen.

7. Tégla és Panel lakótelepek karakterre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. § (1) Az épületek felújítása, homlokzati elemeinek átalakítása homlokzati részfelületre tervezetten nem történhet. A rendeltetési egységek településképi összhang nélküli homlokzati módosítása, átszínezése, nyílászáró cseréje, a nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása, továbbá a loggiák összhang nélküli beépítése nem lehetséges.

(2) Erkély beépítése valamint elhatárolása - a panel épületek ferde oldalfallal határolt erkélyeinek kivételével - nem megengedett.

(3) Társasházak, többlakásos épületek és a sorházak esetében a loggiák csak a teljes épületre, épületegyüttesre kidolgozott egységes, arculatváltó homlokzati koncepció szerint építhetőek be.

(4) A panel lakótelep karakter esetében a korlátok eredeti jellegének és színének, átláthatóságának megváltoztatása kizárólag egy időben történő egységes kialakítással történhet.

8. Ikerházas karakterre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

18. § (1) Főépület 30-45° közötti hajlásszögű magastetővel alakítható. A tetőhajlásszögre vonatkozó előírást csak az utcai homlokzaton kötelező betartani. (Hátsókerti) udvarra, kertre néző oldalon a tető alapterületének legfeljebb 30%-án alacsony hajlású tető, lapostető – csoportos nyílászáró vagy tetőterasz elhelyezéshez – is kialakítható.

(2) Főépületet átalakítani, felújítani csak úgy lehet, hogy a csatlakozó (iker)épületek gerincvonala, párkányvonala, tetőhajlásszöge, a tetőzet formai kialakítása azonos legyen.

(3) A főépület utcai homlokzata, tömegformája csak annak eredeti struktúrájához igazodóan vagy teljes homlokzat, tömeg átalakítás során változtatható meg.

(4) Közterület felőli tetőfelületen csak fekvő ablak létesíthető, tetőfelépítmények csak az udvarra néző tetőfelületeken alakíthatók ki.

9. Kertvárosias karakterre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

19. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:

a) kialakult beépítésű területen új épület vagy épületrész elhelyezésénél a tetőidom főgerinc irányának megtervezésénél a környezetében kialakult állapotot kell figyelembe venni.

b) ahol az érintett utcaszakaszon az épületek az utcavonalon állnak, ott az új épületet is oda kell helyezni.

(2) A területen – 25-45° közötti hajlásszögű, magastetős épület építhető. Az előírt tetőhajlásszög teljesített, ha az épület utcaképet meghatározó és az utcaképbe illeszkedő léptékű fő tömege megfelel az előírásnak. A fő tömeghez kapcsolódó udvarra, kertre néző oldali épületrészek az előírt hajlásszögnél alacsonyabb hajlású tetővel is készülhetnek.

10. Falusias karakterre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

20. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:

a) a területek beépítési- és építészeti karaktere megőrzendő,

b) keresztcsűrök zártsorúan a kialakult építési vonalon építhetők, fenntarthatók, újjáépíthetők,

c) a területen kialakítandó előkert minimális mértéke az építési tevékenységgel érintett építési telek helye szerinti utcaszakaszon a meglévő legkisebb méret ennek hiányában 3,0 m. Az épület utcai homlokzati falának az utcai telekhatártól számított 8,0 m-en belül kell állnia. Saroktelek esetében ennek egyik irányból kell teljesülnie.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

a) A magastetős épület tetejének hajlásszöge:

aa) legalább 30° és legfeljebb 45° lehet,

ab) kialakult beépítés esetén ± 5° eltérés a közvetlen szomszédos épületek átlagához képest megengedett,

ac) manzárdtető továbbá lapostető nem, viszont a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása megengedett.

b) A területen az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet.

c) Tetőtér beépítése legfeljebb egy szintben megengedett.

d) Az érintett tetősíkfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősík-ablakkal vagy tetőfelépítménnyel.

e) Közterület felőli tetőfelületen csak síkba fekvő ablak létesíthető, tetőfelépítmények csak az udvarra néző tetőfelületeken alakíthatók ki.

f) A főépület épületszélessége a 9,0 m-t nem haladhatja meg.

g) Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból-, formai megoldásokkal- és színezéssel kell kialakítani.

11. Településközpont karakterre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

21. § (1) A homlokzati megjelenés módosításával járó felújítás, korszerűsítés, bővítés – teljes épületekre vonatkozó – munkaközi terveinek településképi megfelelését kötelező szakmai konzultáció keretében kell igazolni.

(2) Cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla kialakítása:

a) tetőfelületre reklám, cégtábla, üzletfelirat nem helyezhető el,

b) az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégfelirat helyezhető el, cserélhető reklámfelületű reklámtábla elhelyezése az épületek homlokzatain nem lehetséges,

c) közterületről látható épületek homlokzatán falsíkra merőlegesen legfeljebb 0,5 m kinyúlással és legfeljebb 20 cm szerkezeti vastagsággal, maximum 0,3 m2 felülettel épületenként egységes megjelenéssel létesíthető cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés,

d) világító, vagy megvilágított cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla kizárólag rejtett kábelezéssel helyezhető el.

(3) A kirakatok üvegfelületét nem átlátszó felületű színes fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel takarni a kirakat üvegfelületének 30%-ában lehet. A kirakatok külső üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el.

12. Üdülőövezet karakterre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

22. § (1) Kialakult beépítésű területen új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő- oldal- és hátsó kert, tetőidom tömegformájának, főgerinc irányának megtervezésénél a környezetében kialakult – jó gyakorlatot - kell figyelembe venni. Ennek tisztázására konzultáció kezdeményezhető.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

a) lejtős terepen való építés esetén az épület terepre illesztésével el kell kerülni a lejtő irányába kedvezőtlen látványú, magas épülethomlokzat kialakulását.

b) a karakterben személygépkocsi-tároló önálló épületként nem, csak a főtömeggel egybeépítetten létesíthető.

13. Gazdasági karakterre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

23. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:

a) az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a közterületek felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg,

b) a tornyok és toronyjellegű technológiai építmények méreteit és formáját úgy kell meghatározni, hogy azok illeszkedjenek a környezet (a környező épületek, az utcakép, a várossziluett, a növényzet, a domborzat, a táj) adottságaihoz.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

a) az épületek színezésénél kerülni kell az erőteljes és harsány megoldásokat, az élénk színezés csak kisebb homlokzati felületeken, kiegészítő elemeken alkalmazható,

b) az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása magas tetős kialakítása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, félnyereg tetős és lapos tetős kialakítással is építhető.

14. Beépítésre nem szánt karakterre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

24. § (1) Beépítésre nem szánt területen – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:

a) az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épület magas tetőtől eltérő módon nem alakítható, ettől eltérni, a technológiával igazolt esetek kivételével nem lehet;

b) az épületek homlokzata világos földszínektől eltérő nem lehet, tájidegen színezésnek minősülnek a harsány színezések;

c) az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel, kizárólag matt színezés vagy matt fémfelület alkalmazható.

15. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények

25. § (1) Területi építészeti követelményeket e rendelet 1. mellékletében meghatározott helyi védelemben részesülő területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.

(3) Az egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület telken való elhelyezése esetén, követni kell a területre jellemző hagyományos telepítést.

16. A helyi védelemben részesülő objektumokra vonatkozó egyedi építészeti követelmény

26. § Az 1. mellékletben szereplő helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) a védelemmel érintett értéken csak olyan építési vagy egyéb munkavégezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét;

b) a védett épületet az eredeti tömegével, tetőformájával kell megtartani. Esetleges bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban történhet;

c) védett épület eredeti homlokzati elemeit (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell őrizni, felújítása, pótlása is csak az eredetihez hasonlóanyagú és formájú lehet;

d) védett épületen gépészeti és közműberendezés, napelem, napkollektor csak az épület megjelenését nem zavaró módon, közterületről nem láthatóan helyezhető el;

e) védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető, a védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az építmény dokumentálása, egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.

17. Reklámok, reklámhordozók és utcabútorok elhelyezésére vonatkozó előírások

27. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

28. § (1) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag [80 lumen/Watt] mértéket meghaladó hatékonyságú, [statikus meleg fehér színű] fényforrások használhatók.

(2) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(3) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

29. § (1) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek területén kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor és

a) önkormányzati hirdetőtábla,

b) önkormányzati faliújság,

c) információs vitrin,

d) útbaigazító hirdetmény vagy

e) citylight formátumú

információs célú berendezés helyezhető el.

30. § (1) Kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

31. § (1) Kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel az alábbi technológiai feltételeknek:

a) vázszerkezete időjárásnak ellenállóan és állékonyságnak megfelelően kialakított elemekből,

b) fedése időjárásnak ellenálló és állékonyságnak megfelelő anyagokból,

c) padja, ülései fa alapanyagból, falazúr felületkezeléssel, vagy időjárás álló műanyagból és

d) oldalfala áttört, vagy átlátható, hátfala a vázszerkezetre rögzített, időjárás elleni védelmet biztosító megoldással készül.

(2) Komló Város közigazgatási területén legfeljebb hét közművelődési célú hirdetőoszlop helyezhető el.

32. § (1) Komló Város közterületein

a) reklámhordozó

aa) nem rikító színnel,

ab) nem fényvisszaverő,

ac) káprázást nem okozó kialakítású szerkezettel és felülettel,

ad) állandó vagy változó tartalmat megjelenítő eszközön és

ae) egymástól számított 2,0 m-es távolságon belül - ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron csoportosított reklámhordozókat - vízszintesen és függőlegesen sem

b) fényreklám

ba) csak alacsony intenzitású,

bb) villogó effektustól mentes,

bc) lakó rendeltetés zavarását nem okozó és

bd) hátsó megvilágítást biztosító kialakítással,

c) "A" alakú, egy- vagy kétoldalas mobil megállító reklámtábla

ca) üzlethelyiségenként legfeljebb 1 db A1 méretű,

cb) az üzletet befoglaló épület homlokzatsíkjától legfeljebb 1,5 távolságra,

cc) a gyalogos forgalmat nem akadályozó módon

helyezhető el.

(2) Közterületen hirdetési és információs célú berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.

(3) Közterületi utcabútor, funkcionális utcabútor, hirdetési és információs célú berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop Komló Város közigazgatási területén csak egységes arculati jellemzőkkel készülhet, településképi bejelentési eljárás keretében jóváhagyott tervek szerint.

33. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló kérelmével kezdeményezheti.

(4) Valamely városi vagy annak a részvételével vagy az engedélyével megtartott eseményről való tájékoztatás érdekében, a közterületen, vagy a közterület felől látszóan a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódóan homlokzatra vagy oszlopra függesztve, a közterület felett átfeszítve, textil anyagú, legfeljebb 1-1 darab, a rendezvényt hirdető berendezés helyezhető el a rendezvény időtartama alatt, valamint a rendezvény előtt 2 héttel megelőzően, és a rendezvényt követő egy héten belül el kell azokat távolítani.

34. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

(3) Az építési reklámháló kihelyezésének időtartama – annak lejárata előtt legalább 30 nappal, írásban benyújtott kérelem alapján, építési naplóval igazoltan – legfeljebb 3 hónapra meghosszabbítható.

18. Műszaki berendezésekre, cégérekre és egyéb hirdetési célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

35. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép

kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a)azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
b)széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz és
c)sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
(2)Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.
(3)Az épület utcafronti homlokzatán vezeték, kábel vagy egyéb csővezeték – a gázvezeték kivételével – nem vezethető látható módon a falsíkon kívül.
(4)A lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, vagy a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.
(5)Gázmérő az épület közterület felöli homlokzatán nem helyezhető el.
(6)Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.

36. § (1) Egy építményen, épületen megjelenő több egyéb hirdetési célú berendezés – a totemoszlop kivételével - anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.

(2) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégér, cég- és címtábla illetve üzlet felirat az épület közterület felőli vagy közforgalom céljára megnyitott magánterület felőli, földszinti homlokzati falfelületén vagy kerítésen helyezhető el, úgy hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, ritmusához, együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(3) Az egyéb hirdetési célú berendezés – a totemoszlop kivételével - összes felülete nem haladhatja meg az érintett homlokzat felületének 30 %-át, de egyenként legfeljebb 1 m2 lehet.

19. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

37. § Új vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése nem megengedett az alábbi területeken:

a) településképi szempontból meghatározó területeken a gazdasági és beépítésen nem szánt területi karakter kivételével,

b) a helyi védelemmel érintett elemek és területek területén,

c) az Országos Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken,

d) a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott magterület, ökológiai hálózat és puffer terület területén,

e) a Natura 2000 területeken és

f) az országos jelentőségű védett természeti területen.

20. Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények

38. § (1) A védett értékekhez illeszkedő, elsődlegesen hagyományos építőanyagok, felületképzések és burkolatok használata megengedett.

(2) Homlokzat és tetőfedés anyaga nem lehet nagytáblás fém hullám- vagy trapézlemez, vagy fém fegyverzetű panel.

(3) A sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál alkalmazandó további követelmények:

a)időtálló,
b)minőségi, minőséget képviselő,
c)élénk színeket kerülő,
d)állagát hosszútávon megőrző, és
e)a település karakterével összhangban lévő.
21.Településképi szempontból meghatározó egyes- és helyi egyedi védelemmel érintett területeken a sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások

39. § (1) Azon településképi szempontból meghatározó területeken, ahol már meglévő légvezetékes, vagy szabadvezetékes fizikai infrastruktúra áll rendelkezésre, ott annak felhasználásával létesíthető új villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat. Ennek hiányában csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető új villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlő hálózat.

(2) Föld feletti villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat rekonstrukciója, új villamoshálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat építése

a) településközponti és,

b) helyi területi védelem településképi szempontból meghatározó területén csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(3) Településképi szempontból meghatározó területen – a beépítésre nem szánt területi karakter kivételével - új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(4) A településképi szempontból meghatározó településközponti, kertvárosias, falusias, ikerházas, panel és tégla lakótelep és üdülő karakterben valamint a helyi egyedi védettséggel érintett területeken

a) sajátos építmények föld feletti kialakítására a környezetükben kialakult beépítés sajátosságaihoz illeszkedő építőanyagok használata megengedett,

b) transzformátor állomás, kábelcsatlakozó szekrény növényzettel takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhető el.

22. A szakmai konzultáció

40. § (1) A településképi követelményekről a főépítész az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre szakmai konzultációt biztosít. A Főépítész a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli időpontra kitűzi a tájékoztatást vagy a konzultációt, amely szükség esetén az építési tevékenységgel érintett helyszínen is történhet.

(2) Jelen rendelet 8. melléklete szerinti kérelem benyújtható a főépítésznek címzett e-papír formájában vagy személyesen.

(3) A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében - szerdánként -, vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(4) A településképi konzultáció során a főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjaira.

(5) Kötelező a szakmai konzultáció:

a) egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén,

b) településközponti területen a homlokzati megjelenés módosításával járó felújítás, korszerűsítés, bővítés esetén,

c) új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

ca) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja, vagy

cb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

41. § (1) A kötelező szakmai konzultáció esetében a szakmai konzultáció iránti kérelméhez a kérelmezőnek csatolnia kell a műszaki megoldásokat tartalmazó tervdokumentációt és a településképbe való illeszkedés igazolását (látványtervet pdf formátumban).

(2) A kötelező szakmai konzultáción bemutatandó látványtervben a tervezett épület utcai homlokzatát és a két-két utcai telekszomszédos épületet ábrázoló utcaképet, valamint a környezetről készített min. 5 fotót kell benyújtani.

(3) Amennyiben az ügyfél a (2) és (3) bekezdésben rögzített dokumentumokat nem, vagy hiányosan csatolja be úgy a konzultáció nem tartható meg, azaz kötelező szakmai konzultációra való kötelezettségét nem teljesíti.

42. § (1) A főépítész a szakmai konzultáció során emlékeztetőt készít, melyet 8 napon belül megküld az érintettek részére.

(2) Az emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.

(3) Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.

(4) Az önkormányzati főépítészt és a polgármestert az emlékeztetőben rögzített véleménye köti a további eljárások során.

23. Településképi véleményezési eljárás

43. § (1) A polgármester – az EljR. 26. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén – településképi véleményezési eljárást folytat.

(2) A kérelmezőnek a településképi véleményezési eljárást jelen rendelet 9. melléklete szerinti kérelemmel az EljR.. 26/A. § (1)-(3) bekezdései szerint kell kezdeményezni.

(2) A polgármester véleményét az önkormányzati főépítész – indokolt esetben – a megyei kormányhivatal szakmai véleménye alapján alakítja ki.

44. § A településképi véleményezési eljárás során a EljR. 26. § (3) a)-d) pontok szempontjain túl vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység – egyenként és összességében – teljesíti-e az alábbi illeszkedési szempontokat:

a) alkalmazkodás a beépítés és rendeltetés módjában, mértékében,

b) a beépítés okozta gépjármű terhelés eredményeként a közterületek használhatóságának megőrzése,

c) a bejárati előlépcsőnek, az akadálymentesítést szolgáló építménynek, rámpának, a közterület fölé benyúló építményrésznek a kapcsolódó közterület használati módjához való illeszkedése, valamint a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása, és

d) a telek előtti közterületi járda, csapadékelvezető, -szikkasztó árok, zöldsáv kialakítása.

24. Településképi bejelentési eljárás

45. § (1) A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött:

a) helyi védettség alatt álló terület, helyi egyedi védettség alatt álló építmény érintettsége miatt,

b) településközponti, tégla és panel karaktert érintő homlokzati átalakítás (loggia beépítés, előtető létesítés) homlokzati színezés esetén,

c) az építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

ca) a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,

cb) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés létesítése esetén településképi megfelelés, utcaképi illeszkedés igazolása céljából,

d) építmények rendeltetésének módosítása, rendeltetési egysége számának megváltoztatása esetén a rendeltetésváltoztatás indítása előtt

településképi bejelentési eljárást folytat le.

46. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez a jelen rendelet 10. melléklete szerinti kérelem benyújtásával kezdeményezhető.

(2) A kérelemhez a EljR. 26/B. § (3) bekezdése szerinti dokumentációt kell mellékelni: 1-1 példányt papír alapon és digitális adathordozón, vagy elektronikus úton megküldött küldeményben.

47. § A településképi bejelentési eljárás során a EljR. 26/C. § a)-c) pontjai szerint kell eljárni.

48. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban meg kell határozni azon időtartamot, amelynek elteltéig, vagy feltételt, amelynek bekövetkezéséig a határozatban tudomásul vett tevékenység végezhető (érvényességi idő).

(2) Az érvényességi idő alatt meg nem valósított építési tevékenység, rendeltetési módváltozás, reklámelhelyezés, csak új településképi bejelentés eljárás és annak tudomásulvételét követően végezhető.

(3) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

(4) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

25. Településképi kötelezés

49. § (1) A polgármester a Tktv. 8. § (2) d) pont és 11. § (1)-(2) bekezdések, továbbá a EljR. 26/E. § rendelkezései szerint településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A polgármester a Tktv. 11. § (1) szerinti végzés kibocsátása előtt kikéri a főépítész véleményét.

26. A településkép-védelmi bírság

50. § (1) A településképi kötelezéssel egyidejűleg kiszabható településkép-védelmi bírság összeghatárait az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

a) legfeljebb 200.000,- Ft településkép-védelmi bírság szabható ki a településközponti területen kívül, nem védett építmény kapcsán elkövetett településképi kötelezettség szegés.

b) legfeljebb 500.000,- Ft településkép-védelmi bírság szabható ki a településközponti területen vagy védett építmény kapcsán elkövetett településképi kötelezettség szegés.

29. Záró rendelkezések

51. § Ez az önkormányzati rendelet 2021. február 12-én lép hatályba.

52. § (1) Hatályát veszti Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes reklámhordozókra vonatkozó településképi követelményeiről és az ahhoz kapcsolódó településképi bejelentési eljárásról szóló 23/2017.(X.27.) önkormányzati rendelete.

(2) Hatályát veszti Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének a város Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 28/2012. (XII.15.) önkormányzati rendelet 6. § (2) valamint (11) bekezdése, 7. § (5) bekezdése, a 7. § (7) bekezdés b) pontja és a (8) bekezdés b) pontja, 8. § (4) bekezdése, 9. § (6) bekezdése, a 31. §-a, a 36/1. §-a, a 38. §-a valamint a 39/1. §-a, továbbá a 3. melléklete és 4. melléklete.

(3) Hatályát veszti Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének a város Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 28/2012. (XII.15.) önkormányzati rendelet 6. § (18) bekezdésében a „légkondicionáló berendezés loggiával rendelkező lakás esetében csak a loggia takarásában helyezhető el” szövegrész.

(4) Hatályát veszti Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének a város Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 28/2012. (XII.15.) önkormányzati rendelet 7. § (6) bekezdésében a „áttört jellegű, természetes anyagok felhasználásával épített” szövegrész.

(5) Hatályát veszti Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének a város Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 28/2012. (XII.15.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdésében „Az anyaghasználatot és a tömegformálást a táji adottságoknak megfelelően kell megválasztani és ezt a hatályos jogszabályoknak megfelelő tájbaillesztési munkarészben kell igazolni.” szövegrész.

1. melléklet

HELYI EGYEDI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLT ÉPÜLETEK

B

C

D

E

utca, házszám

Helyrajzi szám

funkció

védett érték

1.

Fő u. 3

5641

gazdasági épület

Az épület egésze.

2.

Fő u. 4.

5642/1

lakóház, gazdasági épület

Teljes lakó és gazdasági épület.

3.

Fő u. 16.

5654

lakóház

Az épület eredeti tömege, eredeti nyíláskiosztása és nyílásaránya, utcai homlokzat díszei.

4.

Fő u. 33.

5620

utcai kerítés

kerítés egésze

5.

Fő u. 29.

5615

templom

Teljes épület.

6.

Fő u.

5615

feszület

Feszület formája, részletei

7.

Fő u.

5602

feszület

Feszület formája, részletei

8.

Fő u. 54.

2770

lakóház, gazdasági épület

Az épületek tömege a lakóépület tornáckialakítása a gazdasági épület egésze

9.

Fő u. 60.

2767/1,2

lakóház

Az épület tömege és nyíláskiosztása

10.

Fő u. 66.

2764

lakóház

Teljes épület.

11.

Iskola u.29.

2542

lakóház

Teljes épület.

12.

Iskola u.37.

2548

plébánia épület

Épület tömege, nyílásrendje.

13.

Iskola u.51.

2557

kovácsoltvas kapu

14.

Iskola u.46.

2579

volt postaépület

Teljes épület tömege, anyaghasználata.

15.

Iskola u.35.

2545

rk. templom

Teljes épület.

16.

Iskola u.61.

2639/1

feszület

Feszület formája, részletei

17.

Temető

2802

feszület

Feszület formája, részletei

18.

Iskola utca

2546

kálvária stációk

Stációk telepítése, formája, részletei

19.

Zobákpuszta

5827/1

lakóház

Az épület tömege, nyílásai, részletei.

20.

Mecsekfalu 16.

1615

gazdasági épületek

Az épület tömege, részletképzése, nyílásai.

21.

Mecsekfalu 20.

1613

kovácsoltvas kerítés

kerítés egésze

22.

Mecsekfalu 22.

1612

lakóház

Teljes épület tömege, részletei, utcai homlokzata, nyílásrendje.

23.

Mecsekfalu 23d.

1610

gazdasági épület

24.

Mecsekfalu 28.

1609

lakóház

Teljes épület tömege, utcai homlokzat részletei, az épület eredeti nyílásrendje.

25.

Mecsekfalu 31.

1567

lakóház, gazdasági épület

Épületek tömege, részletei. Utcai homlokzat díszítés.

26.

Mecsekfalu 33.

1568/1

lakóház

Teljes épület tömege, részletei, utcai homlokzata, nyílásrendje.

27.

Mecsekfalu 38.

1604

kovácsoltvas kerítés, gazdasági épület

Teljes gazdasági épület díszítése nyílásrendje, tömege, az utcai kerítés egésze.

28.

Mecsekfalu 40.

1603

kovácsoltvas kerítés

Kerítés egésze.

29.

Mecsekfalu 41.

1571

kovácsoltvas kerítés

Kerítés betét és kapu.

30.

Mecsekfalu 45.

1574

lakóház, gazdasági épület

Az épületek tömege, részletképzése, nyílásai.

31.

Mecsekfalu 49.

1576

lakóház

Az épület tömege, részletképzése, nyílásai.

32.

Mecsekfalu 53.

1579

lakóház

Teljes épület tömege, utcai homlokzat részletei, az épület nyílásrendje

33.

Mecsekfalu 54.

1592

gazdasági épület, kútház

Az épület és építmény tömege, anyaghasználata, nyílásrendje.

34.

Mecsekfalu 55.

1580

gazdasági épület

35.

Mecsekfalu 59.

1582

lakóház

Teljes épület tömege, részletei, utcai homlokzata, nyílásrendje.

36.

Mecsekfalu 61.

1584

gazdasági épület

37.

volt szőlőhegy

1648,1649,1652,1653

présházak

38.

volt szőlőhegy

8001/3

feszület

39.

Temető

1667

feszület

HELYI VÉDETT TERÜLETEK

Védett településszerkezet, települési terület

1.

Komló, Városház tér egybefüggő szocialista-realista épületegyüttese (volt pártszékház (könyvtár), posta, polgármesteri hivatal, Béke szálló)

A tér határoló épületeinek tömege és karakter jellemzői.(anyaghasználat, homlokzat tagolás stb.)

2.

Komló, Templom tér, rk. templom, Május 1. Művelődési Ház és az azokat összekötő árkádsor

Épületek, építmény tömege, telepítése részletei.

3.

Mecsekjánosi templom, plébánia és a kálvária együttese

Épületek, építmények telepítése.

4.

Kisbattyán a teljes településszerkezet

5.

Mecsekfalusi templom környezete

6.

Kenderföld szocreál társasházas beépítése

A városrész épületeinek telepítése, az épületek tömege, karakter jellemzői. (anyaghasználat, homlokzat tagolás stb.)

7.

Kökönyös szocreál társasházas beépítése

A városrész épületeinek telepítése, az épületek tömege, karakter jellemzői. (anyaghasználat, homlokzat tagolás stb.)


2. melléklet

a)tég Településközponti karakter
Tégla lakótelepek karakter,
b)Panel lakótelepek karakter,
c)Ikerházas karakter,
d)Kertvárosias karakter,
e)Falusias karakter,
f)Üdülőövezet karakter,
Zártkerti karakter
g)Gazdasági területek karakter
h)Beépítésre nem szánt területek karakter.

3. melléklet

A településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett területek lehatárolása

4. melléklet

Ültetési távolságok:

Növény megnevezése:

Épülettől mért legkisebb ültetési távolsága (m)

Telekhatártól mért legkisebb ültetési távolsága (m)

1

1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor

2,0

0,6

2

1,5 méternél magasabb sövény, bokor és 4,0 méternél alacsonyabb fa

3,0

2,5

3

egyéb fa (diófa és magasra növő, terebélyes fák kivételével)

4,0

3,0

4

diófa és magasra növő, terebélyes fák

7,0

5,0

5. melléklet

Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke
(az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. eu rendelet alapján)
Idegenhonos inváziós fajok:

Magyar név

Tudományos név

Borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia

Kaliforniai tündérhínár

Cabomba caroliniana

Vízijácint

Eichhornia crassipes

Perzsa medvetalp

Heracleum persicum

Sosnowsky-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

Hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

Fodros átokhínár

Lagarosiphon major

Nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

Sárgavirágú tóalma

Ludwigia peploides

Sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

Közönséges süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

Keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

Ördögfarok keserűfű

Persicaria perfoliata

Kudzu nyílgyökér

Pueraria montana var. lobata

Közönséges selyemkóró

Asclepias syriaca

Vékonylevelű átokhínár

Elodea nuttallii

Bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera

Felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

Kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

Óriásrebarbara

Gunnera tinctoria

Tollborzfű

Pennisetum setaceum

Alternanthera philoxeroides

Microstegium vimineum

6. melléklet

269/2007. (X. 18.) Korm. rendeletben (a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól) meghatározott növényfajok:

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

akác

Robinia pseudo-acacia

amerikai kőris

Fraxinus americana

bálványfa

Ailanthus altissima

keskenylevelű ezüstfa

Elaeagnus angustifolia

fekete fenyő

Pinus nigra

erdei fenyő

Pinus silvestris

gyalogakác

Amorpha fruticosa

kései meggy

Prunus serotina

zöld juhar

Acer negundo

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

alkörmös

Phytolacca americana

japánkeserűfű fajok

Fallopia spp.

kanadai aranyvessző

Solidago canadensis

magas aranyvessző

Solidago gigantea

parlagfű

Ambrosia artemisifolia

selyemkóró

Asclepias syriaca

süntök

Echinocystis lobata

A 269/2007. (X. 18.) Korm. rendeletben meghatározottakon túlmenően egyéb inváziós növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

lándzsáslevelű őszirózsa

Aster lanceolatus

kopasz őszirózsa

Aster novi-belgii

fűzlevelű őszirózsa

Aster x salignus

kerti seprűfű

Bassia scoparia

nyugati ostorfa

Celtis occidentalis

kanadai átokhínár

Elodea canadensis

csicsóka

Helianthus tuberosus

parlagi ligetszépe

Oenothera biennis

közönséges vadszőlő

Parthenocissus inserta

tapadó vadszőlő

Parthenocissus quinquefolia

karmazsinbogyó

Phytolacca esculenta

magas kúpvirág

Rudbeckia laciniata

7. melléklet

Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
Lombos fafajok

tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

Acer campestre

mezei juhar

Acer platanoides

korai juhar

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar, jávorfa

Acer tataricum

tatár juhar, feketegyűrű juhar

Alnus glutinosa (allergén)

enyves éger, mézgás éger, berekfa

Alnus incana

hamvas éger

Betula pendula (allergén)

közönséges nyír, bibircses nyír

Betula pubescens

szőrös nyír, pelyhes nyír

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Cerasus avium (Prunus avium)

vadcseresznye, madárcseresznye

Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)

sarjmeggy, török meggy

Fagus sylvatica

közönséges bükk

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

magyar kőrisaz

Fraxinus excelsior

magas kőris

Fraxinus ornus

virágos kőris, mannakőris

Juglans regia

közönséges dió

Malus sylvestris

vadalma

Padus avium

zelnicemeggy, májusfa

Populus alba *

fehér nyár, ezüst nyár

Populus canescens *

szürke nyár

Populus nigra *

fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár

Populus tremula

rezgő nyár

Pyrus pyraster

vadkörte, vackor

Quercus cerris

csertölgy, cserfa

Quercus petraea (Q. sessiliflora)

kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Quercus robur (Q. pedunculata)

kocsányos tölgy, mocsártölgy

Salix alba (allergén)

fehér fűz, ezüst fűz

Salix fragilis

törékeny fűz, csörege fűz

Sorbus aria

lisztes berkenye

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Sorbus domestica

házi berkenye, fojtóska

Sorbus torminalis

barkóca berkenye, barkócafa

Tilia cordata (T. parviflora)

kislevelű hárs

Tilia platyphyllos (T. grandifolia)

nagylevelű hárs

Ulmus glabra (U. montana, U. scabra)

hegyi szil

Ulmus laevis

vénic szil, lobogós szil, vénicfa

Ulmus minor (Ulmus campestris)

mezei szil, simalevelű mezei szil

Tűlevelű fajok (fenyők)

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Juniperus communis

közönséges boróka, gyalogfenyő

Lombos cserjék

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Colutea arborescens

pukkanó dudafürt

Cornus mas

húsos som

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

Crataegus laevigata (C. oxyacantha)

kétbibés galagonya

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Euonymus europaeus

csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Frangula alnus (Rhamnus frangula)

kutyabenge

Hippophae rhamnoides

homoktövis

Lonicera xylosteum

ükörke lonc, ükörke

Prunus spinosa

kökény

Rhamnus catharticus

varjútövis (benge)

Ribes uva-crispa

-

Rosa canina

gyepűrózsa

Salix caprea

kecskefűz

Salix cinerea

rekettyefűz, hamvas fűz

Salix purpurea

csigolyafűz

Salix viminalis

kosárkötő fűz

Sambucus nigra

fekete bodza

Sambucus racemosa**

fürtös bodza

Spirea salicifolia

fűzlevelű gyöngyvessző

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Viburnum lantana

ostorménfa

Viburnum opulus

kányabangita

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak
** 500 m felett javasolható a telepítése
Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható.

8. melléklet

Az aláírt kérelmet benyújtani a e-papír formájában vagy

423px-KomloKÉRELEM
településképi szakmai konzultációhoz

Beérkezés dátuma:

Iktatószám:

Átvevő neve:

Konzultáció időpontja:

Kérelmező tölti ki!

1. Kérelmező adatai:

Tervező adatai: (amennyiben releváns)

Név:

Név:

Lakcím vagy székhely:

Tervezői jogosultság száma:

Levelezési cím (amennyiben előzőtől eltér):

Levelezési cím:

Kapcsolattartó:

Tervező szervezet:

Tel. szám, e-mail:

Tel. szám, e-mail:

2. Konzultáció tárgya: (A tervezett tevékenység rövid leírása)








3. Az érintett ingatlan adatai:

Címe:

Hrsz.:

Alulírott 1. pont szerinti Kérelmező, a 3. pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti tárgyban kérelmezem a településképi szakmai konzultáció biztosítását.


Kelt: Komló, ........ év...................... .hónap ……..nap


Kérelmező aláírása

hétfői és szerdai napokon személyesen - 7300 Komló Városháza tér 3. - ………… irodába lehet.

9. melléklet

423px-KomloKÉRELEM
településképi véleményezési eljárás lefolytatásához

Beérkezés dátuma:

Iktatószám:

Átvevő neve:

Kérelmező tölti ki!

1. Bejelentő (építtető) adatai:

Tervező adatai:

Név:

Név:

Lakcím vagy székhely:

Tervezői jogosultság száma:

Levelezési cím (amennyiben előzőtől eltér):

Levelezési cím:

Kapcsolattartó:

Tervező szervezet:

e-mail:

e-mail:

2. Építési helyszín adatai:

Címe:

Hrsz.:

3. Építési tevékenység adatai

Rövid leírása:

A kérelem mellékletét képező tervdokumentáció ÉTDR azonosítója

4. Előzmények

Tervvel kapcsolatos előzmények


Kelt: Komló, ........ év...................... .hónap ……..nap


Építtető aláírása

10. melléklet

423px-KomloKÉRELEM
településképi bejelentési eljárás lefolytatásához

Beérkezés dátuma:

Iktatószám:

Átvevő neve:

Kérelmező tölti ki!

1. Bejelentő (építtető) adatai:

Tervező adatai:

Név:

Név:

Lakcím vagy székhely:

Tervezői jogosultság száma:

Levelezési cím (amennyiben előzőtől eltér):

Levelezési cím:

Kapcsolattartó:

Tervező szervezet:

e-mail:

e-mail:

2. Bejelentés tárgya:

reklámhordozó elhelyezése

építési tevékenység

rendeltetésváltozás

A tervezett tevékenység rövid leírása:

Korábbi településkép védelmi szakmai konzultáció időpontja:

Előzmények
(korábbi településképi határozat iktatószáma)

3. Az érintett ingatlan címe:

Hrsz.:

4. Megvalósításának tervezett időtartama:

……… év …… hó ……nap - ……… év …… hó ……nap

5. Mellékelt dokumentáció tartalma:

építészeti-műszaki dokumentáció:
műszaki leírás, helyszínrajz, alaprajz(ok), homlokzat(ok), látványterv

tulajdonosi hozzájárulás / társasházi hozzájárulás:

egyéb (pl. kertészeti munkarészek stb.): ……

Benyújtás módja:

elektronikusan

személyesen


Kelt: Komló, ........ év...................... .hónap ……..nap


Építtető aláírása