1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Aba Város Önkormányzatára és az Önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat-és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző – működési rendjére

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Aba Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8127 Aba, Rákóczi u. 12.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.aba.hu

(4) Az Önkormányzat Képviselő-testületének a hivatalos neve: Aba Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(5) Az Önkormányzat hivatalának neve: Abai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(6)¹ A Hivatal

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a Aba Város címere és a zászlaja.

(2) Aba város címere: hegyes talpú pajzs, melyet ív alakú ék harmadol. Az első és a harmadik zöld mezőben aranyszínű emberarcú hold, illetve nyolcágú csillag lebeg. A második, kék mezőben – zöld pajzstalpon – három szimmetrikusan elhelyezkedő aranyszínű búzakalász áll. A pajzsot sisaktartó keretezi, melynek színe arany, e fölött – sisakdíszként alkalmazott – korona helyezkedik el, zöld és kék kövekkel ékesítve.

(3) A címer használható a Képviselő-testület, a Hivatal kiadványain és levelezési fejrészén, valamint a polgármester, és a jegyző levelezési fejrészén.

(4) Az Önkormányzat zászlaja: ezüstszínű, négy oldalán kék és aranyszínű fogazattal díszített, téglalap alakú, 90×180 cm álló vagy fekvő formájú, rajta a város címerével és ABA felirattal. A zászló alját aranyszínű rojt díszíti.

(5) Az Önkormányzat zászlaja használható nemzeti ünnepeken, és a Képviselő-testület rendezvényein.

(6) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

4. § (1) Az Önkormányzat és a Hivatal körbélyegzőt és fejbélyegzőt és címeres körpecsétet használ.

(2) A körbélyegző közepén Magyarország címerét kell feltüntetni.

(3) A körbélyegző körirata a következő lehet:

(4) A körbélyegzőt kell használni aláírás hitelesítésre.

(5) A címeres körpecsét, mely Aba Város pecsétje, kör alakú, Aba Város címerét ábrázolja. Aba Város pecsétje kizárólag a díszokleveleken használható.

(6) Fejbélyegző tartalma a következő lehet:

(7) A bélyegzőkről a jegyző nyilvántartást vezet. A bélyegzők használatának rendjét jegyzői utasítás szabályozza.

(8) A jegyző gondoskodik a (3) és (5) bekezdésben felsorolt bélyegzők nyilvántartásáról.

5. § (1) A hirdetmény helyben szokásos módon történő kihirdetésének a Hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblán történő elhelyezés minősül.

(2) Az Önkormányzat a lakosság tájékoztatása érdekében internetes honlapot működtet.

(3) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdése, valamint annak 1. melléklete szerinti általános közzétételi lista szerinti közzététel az Önkormányzat saját honlapján történik.

(4) Az Önkormányzat nyomtatott, rendszeresen megjelenő helyi újságot jelentet meg.

(5) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembe vételével, a polgármester és a jegyző feladata.

(6) Az Önkormányzat az internetes honlap költségeit az Önkormányzat költségvetésében biztosítja.

6. § (1) Az Önkormányzat együttműködik más országok helyi önkormányzatával.

(2) A Város testvértelepülési kapcsolatot tart fenn:

(3) A hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása a polgármester irányítása, és szervezése mellett a Képviselő-testület feladata.

7. § (1) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendeletben foglaltak szerint részt vehet a Képviselő-testület és bizottsága ülésén.

(3) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

8. § (1) Helyi népszavazást a település választópolgárai 20 %-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló Képviselő-testületi ülésre a polgármester meghívja tanácskozási joggal az aláírást gyűjtők képviselőit.

(3) Helyi népszavazás kiírását tárgyaló Képviselő-testületi ülésen a Képviselő-testületnek döntenie kell a népszavazásra feltett kérdésekben a döntésnél figyelembe veendő tényekről, körülményekről, a döntés eredményének várható hatásairól, a mellette és ellene szóló érvekről hogyan, milyen formában, milyen fórumokon történik a választópolgárok tájékoztatása.

(4) A helyi népszavazásra vonatkozó további rendelkezéseket és részletszabályokat a Képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

9. § (1) A Képviselő-testület feladatai körében – különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben – együttműködik a területi és országos államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel, továbbá támogatja a civil szervezetek helyi közügyekben való részvételét.

(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(3) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.

10. § (1) A Képviselő-testület díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz.

(2) A kitüntetések adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A város díszpolgárainak névsorát –a nevek mellett feltüntetve a kitüntetés évszámát- a polgármesteri hivatal földszintjén található márványtábla tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület dönt a díszsírokról.

11. § Az Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

12. § A Képviselő-testület az önkormányzat – az Mötv. 10. § (2) és 13. § (1) bekezdésében foglalt – feladatai ellátásának mértékét a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

13. § Az önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a 84. § tartalmazza.

14. § (1) Az önkormányzati feladatokat (3. melléklet) a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testületet bizottságai, a Hivatal, a jegyző látja el.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit – a törvényben meghatározott kivételekkel – a polgármesterre, bizottságaira, a jegyzőre ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskör átruházásra kizárólag önkormányzati rendeletben kerülhet sor.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról annak gyakorlója szükség szerint, de legalább évente beszámol a Képviselő-testület felé.

(4) A polgármesterre, jegyzőre átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza, a bizottságokra átruházott hatáskörökről a 73. § (1) bekezdése és a 74. § (1) bekezdése ad szabályozást.

15. §⁴ Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 5. melléklet tartalmazza.

16. § Az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények felsorolását, jogállását, alapfeladatát a 4. melléklet tartalmazza.

17. § (1) A Képviselő-testület 7 főből áll.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek.

(3) Az önkormányzat jogi személy, a Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

18. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

19. § (1) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester – ha nem volt eredményes a polgármester választás, akkor a tisztségében maradó régi polgármester, akadályoztatása esetén a képviselőnek megválasztott alpolgármester, kettejük együttes távolléte, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb települési képviselő, mint korelnök gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni és erről a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot.

(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a Hivatal útján gondoskodik.

(4) Az alakuló ülés helye: Polgármesteri Hivatal.

(5) Az alakuló ülést a polgármester nyitja meg és vezeti.

20. § (1) Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

(2) Az alpolgármesterek megválasztásához szükséges titkos szavazás lebonyolítása érdekében a képviselők közül a 3 fős szavazatszámláló bizottságot akkor kell választani, ha előzőleg nem került megválasztásra a Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság.

21. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján a 20. § h), i), k)-o) pontjaiban meghatározott napirendek későbbi ülésre halaszthatók.

(2) Az alakuló ülésen a 20. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a Képviselő-testület döntése alapján.

(3) A Képviselő-testület alakuló vagy azt követő ülésén esedékes Szervezeti és Működési Szabályzatot érintő rendeletalkotás vonatkozásában a bizottsági véleményezés, valamint a személyi javaslatok tekintetében az írásos előterjesztés nem kötelező.

22. § (1) A Képviselő-testület a határozati formában elfogadott munkatervében meghatározottak szerint évente legalább hat alkalommal tart rendes ülést.

(2) A Képviselő-testület az év júliusára és augusztusára rendes ülést nem tervez, ülésszünetet tart.

(3) Az ülések helye: Aba Város Önkormányzati Hivatala székhelyének tanácskozó terme.

(4) A polgármester indokolt esetben a Képviselő-testületi ülést más helyszínre is összehívhatja.

(5) A Képviselő-testület rendes ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

23. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a Képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a nyári szabadságok miatti ülésszünetet július 1. napja és augusztus 20. napja között határozza meg. A polgármester az ülésszünet idején is összehívhat indokolt esetben rendkívüli ülést.

(3) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy Képviselő-testületi döntések alapján előre tervezett napirendeket tartalmazza.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző hónap 1. napjáig javaslatot tehetnek:

(5) A munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé a tárgyév január 31. napjáig.

24. § A munkaterv tartalmi elemei a következők:

25. § Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján.

26. § (1) A Képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését az indítvány alapján a polgármester hívja össze, az ő feladata a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározása.

(4) A rendkívüli ülést a polgármesternek a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra kell összehívnia.

27. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívására, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, fax, e-mail, levél, távirat, személyes kézbesítés.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat vagy a lakosság számára.

28. § A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

29. § (1) A rendkívüli ülésen szereplő napirendi pontokat előzetesen a Képviselő-testület illetékes bizottságai is tárgyalják.

(2) A 27. § (1) bekezdés szerint összehívott Képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak bizottság általi megtárgyalása mellőzhető.

30. § (1) A közmeghallgatásra a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A közmeghallgatást a Képviselő-testület – amennyiben az adott évben korábban erre nem került sor – szeptember hónapban tartja.

31. § (1) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze.

(2) A közmeghallgatás testületi ülés, melynek összehívására és lefolytatására a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosságot legalább 15 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell a helyben szokásos módon, és az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel.

(3) A meghirdetett közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

(4) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja. A közmeghallgatáson az állampolgárok és szervezetek képviselői legfeljebb 2 óra időtartamban, ezen belül maximum 5-5 perces felszólalással közérdekű kérdéseket intézhetnek a Képviselő-testülethez, és javaslatokat tehetnek a település sorsát, működését érintő témakörökben szükségesnek tartott teendőkre.

(6) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a hatályos jogszabályokban előírt módon kell kezelni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

(7) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.

(8) A közmeghallgatás Képviselő-testületi ülésnek minősül, külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítésére és tartalmára a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

(9) A közmeghallgatáson a Képviselő-testület határozatot nem hoz, rendeletet nem alkot.

(10) Rendkívüli közmeghallgatás akkor tartható, ha legalább három települési képviselő, vagy a Képviselő-testület állandó bizottsága írásban – a soronkívüliség indokoltságának megjelölésével – indítványozza, és az indítványt a Képviselő-testület minősített többséggel elfogadja.

32. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás érdekében, a Képviselő-testület szükség szerint lakossági fórumot tart.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyi lakosságot a rendezvény időpontját legalább 10 nappal megelőzően a helyben szokásos módon, és az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel tájékoztatni kell.

(3) A lakossági fórum nem minősül Képviselő-testületi ülésnek.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.

33. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.

(2)⁵ A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén a hatáskörét a gazdasági és pénzügyi területei felügyeletéért felelős alpolgármester gyakorolja. Amennyiben az ő tartós akadályoztatása vagy távolléte is fennáll, abban az esetben az önkormányzat társadalmi kapcsolataiért, a civil szervezetekkel való együttműködéséért, kapcsolattartásért felelős alpolgármester hívja össze és vezeti az ülést.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze a Képviselő-testületet, és vezeti annak ülését.

34. § Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:

35. § (1) A Képviselő-testület összehívásakor a munkatervet kell alapul venni.

(2) Az ülés összehívása az ülés jellegét, napját, helyét, kezdési időpontját, a napirendi pontok tárgyát, a napirendek előterjesztőinek, valamint az előterjesztést előzetesen tárgyaló bizottság megnevezését tartalmazó írásos meghívóval történik. A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket is.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén a 26. § (4) bekezdésében, valamint 27. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban kell az érdekelteknek megküldeni.

(4) A Képviselő-testület ülésének idő- és napirendi pontjáról a nyilvánosságot a helyben szokásos módon, valamint a hivatalos honlapon keresztül tájékoztatni kell.

36. § A Képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza:

37. § (1) A Képviselő-testület ülésének megkezdéséig rendkívüli körülmények által indokolt esetben a polgármester az ülést új időpont kijelölésével elhalaszthatja.

(2) Az (1) bekezdésben leírt esetben a polgármester az ülés elhalasztásáról annak indokával együtt a meghívottakat értesíti.

(3) Az ülés megkezdését követően a Képviselő-testület határozhat arról, hogy az ülést elnapolja és az elfogadott napirend alapján későbbi időpontban folytatja.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület az ülés elnapolásáról határoz, vagy a polgármester az ülést tartós rendzavarás vagy rendkívüli körülmény által indokolt esetben berekeszti, az ülést a lehető legrövidebb időn – legkésőbb 8 napon – belül folytatni kell. Ebben az esetben a már megkezdett ülés elfogadott napirendjei alapján folytatódik a tárgyalás menete.

(5) Rendkívüli körülmények által indokolt esetnek minősül különösen időjárási, természeti, előre nem látható okok miatti akadályoztatottság.

38. § (1) A Képviselő-testület ülésén szavazati joggal vesznek részt a Képviselő-testület tagjai.

(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(3) A (2) bekezdés b) pontjában megjelöltek tanácskozási joggal való részvétele csak az őket érintő napirendre vonatkozik.

(4) A tanácskozási joggal meghívottak – a döntéshozatalban való részvétel kivételével – a képviselőket megillető jogosultságokkal rendelkeznek az ülésen.

(5) A Képviselő-testület ülésére eseti jelleggel meghívható:

(6) A tanácskozási jog nélkül meghívott személy az őt, vagy az általa képviselt szervezetet érintő kérdésben az ülésen szót kérhet, a polgármester szót adhat.

(7) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási jog nélkül a polgármester bárkit meghívhat, akinek meghívását indokoltnak tartja.

39. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság és a sajtó képviselője az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester (az ülés elnöke) a rendzavarót, ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

40. § (1) Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet:

(2) Zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, kivéve az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja, mely esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített szótöbbség kell.

(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá a polgármester meghívása esetén a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

(4) Aki a zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodik, azt a polgármester távozásra szólítja fel.

(5) A zárt ülés dokumentumainak a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(6) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és – amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen – az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.

(7) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(8) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.

(9) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban teheti meg, mely az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

(10) A zárt ülésen hozott Képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(11) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A tájékoztatáshoz kapcsolódó tartalmi vizsgálatot a polgármester végzi el.

41. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetése során a polgármester – illetve a 33. § (2)–(3) bekezdés szerinti levezető elnök – által ellátandó feladatok:

(2) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés napirendek közé történő felvételére vagy előterjesztés napirendről történő levételére bármely képviselő tehet javaslatot.

(3) Napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés lényegét annak előterjesztője még a napirendre történő felvételről szóló döntés előtt előzetesen ismertetni köteles.

(4) Minden napirend-módosításra irányuló indítványról, előterjesztésről külön-külön kell vitát nyitni és egyszerű többséggel döntést hozni róla. A Képviselő-testület a módosító indítványok megtárgyalását követően az ülés napirendjéről egyszerű szótöbbséggel dönt.

42. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több, mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(3) A polgármester határozatképtelenség esetén

(4) A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(5) Szükség esetén a napirend megváltoztatható, azonban a napirend változásáról a meghívottakat legkésőbb 5 nappal a tervezett ülés időpontja előtt tájékoztatni szükséges.

(6) Az ülésről igazoltan van távol a képviselő a 65. §-ban meghatározott esetekben, és ezt a tényt a polgármester felé az ülést megelőzően bejelenti.

43. § (1) A határozatképesség meglétét az ülésen, a döntések meghozatala előtt ellenőrizni kell.

(2) A határozatképesség vizsgálata az ülés vezetőjének, valamint a jegyzőnek is feladata.

(3) A határozatképesség hiányában hozott döntés törvénysértő, a jegyző kötelessége azt a Képviselő-testületnek jelezni.

44. § (1) A döntéshozatalból kizárható az a Képviselő-testületi tag, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A Képviselő-testületi tag köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett Képviselő-testületi tag kezdeményezésére, vagy bármely Képviselő-testületi tag javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt Képviselő-testületi tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztására irányuló bejelentést bármely képviselő, illetve a jegyző tehet írásban a polgármesternél. Az eljárásra az 51. §-t kell megfelelően alkalmazni.

45. § (1) A tanácskozás rendjét a polgármester biztosítja. Ennek során:

(2) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

(3) Választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a Képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt,

(4) A Képviselő-testületi ülésen bármikor szót kérhet:

(5) Ügyrendi kérdésben tett hozzászólásnak minősül az, ha a képviselő az Önkormányzat Szervezeti Működési Szabályzata, vagy a Mötv. valamely eljárási, ügyrendi szabályának érvényesülésére hivatkozik.

(6) Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

46. § (1) A polgármester, - a 33. § (2)–(3) bekezdése szerinti levezető elnök, - a képviselő, a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt.

(3) A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni.

(4) A polgármester minden napirendi pont felett megnyitja a vitát, melynek során:

(5) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. A bizottság álláspontjának ismertetésére maximum 3 perc áll rendelkezésre.

(6) A képviselőknek, tanácskozási joggal meghívottaknak a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót a jelentkezésük sorrendjében. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.

(7) A képviselő és a bizottság a vita lezárásáig az előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthet elő. A bizottság bármely előterjesztéshez, azok módosító javaslataihoz ajánlást, javaslatot tehet.

(8) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában is elhangzottakra – az előterjesztésében szereplő javaslatát a vita lezárásáig módosíthatja, kiegészítheti, visszavonhatja.

(9) Javaslat visszavonása esetén arról a Képviselő-testületnek nem kell dönteni.

(10) A határozati javaslatról, rendelettervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a Képviselő-testületet arról, hogy:

(11) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a Képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő Képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a Képviselő-testület felé.

(12) A szavazás megkezdéséig a polgármester, jegyző, képviselő vagy a bizottság javasolhatja a döntés elnapolását, ha valamely lényeges körülmény az ülésen nem tisztázható, és a törvényes döntéshozatalt a jegyző nem tudja biztosítani.

(13) Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, a polgármester a vitát lezárja, és rátér a szavaztatásra.

47. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról. Ha a szavazás eredményeként a Képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.

(2) A módosító javaslat elfogadásához ugyanolyan szavazati arány szükséges, mint az eredeti javaslat elfogadásához.

(3) Kinevezés, megbízás, választás esetén, amennyiben a Képviselő-testület több jelölt vagy pályázó (a továbbiakban együtt: jelölt) közül választ, akkor valamennyi jelöltről külön-külön kell szavazni. Valamennyi képviselő valamennyi jelöltre szavazhat. Azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a legtöbb szavazat eléri az adott döntéshez szükséges többséget.

(4) Amennyiben a kinevezhető, megbízható, megválasztható személyek számánál több jelölt kap az adott döntéshez szükséges azonos számú igen szavazatot, úgy e jelöltekről újabb szavazást kell tartani, és azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a döntéshez szükséges számú szavazatot.

(5) Kitüntetés, díj adományozására vonatkozó javaslat elfogadásánál a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

48. § Az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:

49. § (1) A Képviselő-testület döntéseit – a titkos szavazás kivételével – nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás a javaslatra az „igen”-nel szavazók, majd a „nem”-mel szavazók, végül a „tartózkodás”-sal szavazók megszámlálásával kézfeltartással történik.

(2) Képviselő-testületi tag döntéshozatalból történő kizárása esetén „igen“-nel és „nem“-mel lehet csak szavazni.

50. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármesterek választásánál a titkos szavazás kötelező. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az alakuló ülésen szavazatszámláló bizottságot kell alakítani az alpolgármesterek megválasztására.

(3) A titkos szavazást – a 20. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(4) A szavazólap tartalmát a Képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:

(5) A Hivatal közreműködésével a Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság elkészíti a szavazólapokat, majd lezárja és lepecsételi az urnát. A titkos szavazás lebonyolítása alatt a Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság tagjain, a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen a szavazóhelyiségben.

(6) A Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság a képviselő jelenlétében lepecsételi a szavazólapot és átadja a képviselőnek, aki az átvételt aláírásával igazolja, majd szavazatát a lepecsételt urnába dobja.

(7) Érvényes a szavazat, ha:

(8) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, a Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a Hivatal közreműködésével – külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(9) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet a Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság átadja a polgármesternek.

(10) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.

(11) Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely Képviselő-testületi tag kérésére, a Képviselő-testület vita nélkül határoz a szavazás megismételéséről. A szavazás az adott ülés keretében csak egyszer ismételhető meg.

(12) A (2) bekezdésben meghatározott szavazatszámláló bizottság eljárása tekintetében is irányadó a (4)b) bekezdés-(11) bekezdés rendelkezései.

(13) Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésekben.

51. § (1) A Képviselő-testület tagja köteles bejelenteni, ha a tárgyalt ügy személyét, érdekét, vagy – Ptk. szerint nevesített – közeli hozzátartozójának személyét, érdekét érinti, befolyásolja.

(2) A Képviselő-testület tagja, ha elmulasztja érintettsége bejelentését, erre a Képviselő-testület másik tagja, vagy a jegyző figyelmeztetheti.

(3) Az érintett képviselő a döntéshozatali eljárásban nem vesz részt.

(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségét nem jelzi, de erre a későbbiekben fény derül, akkor a szavazás eredményét felül kell vizsgálni; az érintett szavazatát figyelmen kívül hagyva újra kell számolni a szavazatokat. Ha az eredmény eltérő a korábbi döntéshez képest, akkor az adott napirendi pontot újra kell tárgyalni a soron következő testületi ülésen a korábbi szavazás végeredményét rögzítő határozat megsemmisítésével.

(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettségének elmulasztását jegyzőkönyvezni kell, a polgármester, a levezető elnök a mulasztó képviselőt figyelmezteti a jogkövető magatartásra.

52. § (1) Bármelyik képviselő javaslatára név szerinti szavazást lehet elrendelni nyílt szavazás esetén. A név szerinti szavazásról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Névszerinti szavazást kell elrendelni:

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a Képviselő-testületi tagok nevét ABC sorrendben, a jelenlevő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”-nel, “nem”-mel vagy “tartózkodom”-mal szavaznak.

(4) A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámlálja és a szavazás eredményét átadja a polgármesternek, aki kihirdeti azt.

(5) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, a hitelesített névsort pedig a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

53. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(2) Rendeletalkotással kapcsolatos kezdeményezést a polgármesternél kell írásban benyújtani a rendeletalkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével.

(3) A Képviselő-testület bizottsága vagy a legalább 2 képviselő kezdeményezésére – amennyiben annak jogszabályi akadálya nem merül fel – a rendelettervezetet ki kell dolgozni, és a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(4) A polgármester a képviselő-testületi bizottságok és a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.

(5) A rendelet-tervezet előkészítése:

(6) A rendelet-tervezet véleményezése:

(7) A rendelet-tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

54. § (1) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-ában foglaltak alapján az előkészítést végző jegyzőnek a rendelet feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével fel kell mérnie a tervezett szabályozás várható következményeit.

(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a tervezett rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatását (különösen társadalmi, gazdasági, költségvetési és adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, környezeti és egészségi következményeit).

(3) A hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a rendelet megalkotásának szükségességére, a jogalkotás elmaradásának várható következményeire, és az alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeire is.

(4) A tervezethez indokolást kell csatolni, amely bemutatja a javasolt szabályozás szükségességét és ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

(5) Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Képviselő-testületet a jegyzőnek tájékoztatnia kell.

(6) Az önkormányzati rendelet-tervezet szakszerű – a jogszabályoknak, az Európai Unió jogharmonizációs követelményeinek és a jogszabály előkészítés, szerkesztés, kodifikáció követelményeinek megfelelő – előkészítéséről, a tervezet szakmai tartalmának kialakításáról a jegyző gondoskodik.

(7) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a Képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportokat hozhat létre.

(8) A jegyző a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényben meghatározottak szerint gondoskodik arról, hogy a rendelet tervezete, valamint az ahhoz tartozó indokolás megismerhető és véleményezhető legyen.

(9) Az önkormányzati rendelet tervezetét a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az azt tárgyaló Képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal, az erről szóló előterjesztés képviselők számára történő megküldésével egyidejűleg, közzé kell tenni. A tervezetről – elfogadását megelőzően – bárki írásban véleményt nyilváníthat, melyről a Képviselő-testületet a jegyző tájékoztatja.

(10) A széleskörű társadalmi bevonás és a nyilvánosság biztosítása érdekében az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét legalább 8 napra közszemlére kell tenni. Erre a lakosság figyelmét a helyben szokásos módon, – a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és a honlapon történő tájékoztatással – fel kell hívni.

(11) A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot, észrevételt tehetnek, ezek tárgyában a Képviselő-testület dönt.

(12) Az egyeztetés lefolytatása a rendelet előkészítőjének feladata.

55. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendelet

(2) A jegyző az önkormányzati rendelet és annak, valamint – ha az önkormányzati rendelet módosító vagy hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz – az abban foglalt módosítással vagy hatályon kívül helyezéssel érintett önkormányzati rendelet valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét, a kihirdetést követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak.

(3) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

(4) Az önkormányzati rendelet szövegezése a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14. ) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr) 1. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, az önkormányzati rendelet megjelölése a Jszr. 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint történik.

56. § (1) A rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendeletek kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel valósul meg, illetve Aba Város honlapjára is feltöltésre kerül.

(3) Ezen túlmenően a rendeleteket közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban, valamint az önkormányzati honlapon.

57. § (1) Képviselő-testületi határozat meghozatalát kezdeményezheti:

(2) A Képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint történik.

(3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) Az Önkormányzat normatív határozatát a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a kihirdetett normatív határozatok a Hivatalban ügyfélfogadási idő alatt bárki által megtekinthetők legyenek. A normatív határozatot közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

(5) A határozatokat meg kell küldeni a Képviselő-testületi ülési jegyzőkönyv elkészültét követő 8 napon belül a végrehajtásért felelős személynek vagy szervnek.

(6) A jegyző a Hivatal útján folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását és arról a végrehajtási határidő lejártát követő rendes ülésére jelentést készít, melyet a polgármester terjeszt a Képviselő-testületnek.

(7) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

58. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó, döntést igénylő alábbi javaslat:

(2) Nem minősül előterjesztésnek:

(3) A jelentés, a tájékoztató, a beszámoló tudomásulvétel céljából kerül a Képviselő-testület elé, ezekről szükség esetén a Képviselő-testület döntést hozhat.

(4) Rendelet megalkotására, módosítására vonatkozó javaslat csak írásbeli lehet.

(5) A polgármester kivételesen, alapos indokkal, így különösen:

(6) Írásos előterjesztés nélkül csak sürgősségre hivatkozva tárgyalható rendeletalkotással összefüggő napirendi pont. Ebben az esetben a napirendi ponttal kapcsolatban szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) Az előterjesztés tartalmazza a következő elemeket:

(8) A Képviselő-testülethez előterjesztést nyújthat be:

(9) Amennyiben az előterjesztés valamelyik Képviselő-testületi bizottság hatáskörét érinti, abban az esetben az előterjesztés csak meghatározott bizottság állásfoglalásával nyújtható be a Képviselő-testületnek.

(10) Kizárólag bizottsági állásfoglalás ismeretében tárgyalhatóak az alábbi előterjesztések:

(11) Az előterjesztés előlapján jelezni kell, hogy az zárt vagy nyílt ülésen tárgyalandó.

59. § (1) A kérdés az önkormányzati képviselő önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetése, tudakozódása.

(2) A kérdést az ülés napját megelőző munkanapon 12.00 óráig lehet írásban bejelenteni a polgármesternél. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kérdező nevét, a kérdés teljes tartalmi összefoglalását, a kérdés címzettjét, és annak feltüntetését, hogy a kérdező a kérdést szóban elő kívánja-e adni.

(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerül sor.

(4) Az ülés kezdetekor ad tájékoztatást a polgármester a képviselők által már benyújtott kérdésekről.

(5) Ha a kérdés benyújtása a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal korábban kerül sor, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(6) Képviselő azon kérdését, amelyben azt kéri a Képviselő-testülettől, hogy vizsgálja felül az önkormányzati ügyben hozott polgármesteri, bizottsági döntést, kizárólag írásban, a polgármesternek címezve lehet benyújtani. A soron következő testületi ülésen a kérdést tárgyalni kell, feltéve, hogy az a testületi ülést legalább 5 nappal megelőzően benyújtásra került.

(7) A kérdés szóbeli ismertetése, és az arra adott válasz időtartama legfeljebb 5-5 perc lehet.

(8) Visszavontnak kell tekinteni a kérdést, és tárgyalását meg sem kell kezdeni, ha a kérdező képviselő az ülésen nincs jelen.

(9) A kérdező a kérdést a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(10) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén a megkérdezett személyesen köteles választ adni. A válaszra történő felkészüléshez a Hivatal segítséget nyújt.

60. § (1) A kérdésekről, a kérdésekre adott válaszokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyi ügyekkel összefüggésben a kérdés az érintett kérésére zárt ülésen tárgyalandó. Az érintett erre irányuló nyilatkozatát a kérdés előterjesztője szerzi be és csatolja a kérdés bejelentéséhez.

61. § (1) A bejelentés közérdekű információ közlése, melyet a polgármester, alpolgármesterek, képviselő, jegyző a Képviselő-testület ülésén szóban ismeretet. A bejelentéshez írásbeli kiegészítés készíthető.

(2) A képviselő a Képviselő-testület rendes ülésén, az ülés napirendjén nem szereplő témában legfeljebb egy alkalommal a kérdéseket és bejelentéseket követően napirenden kívüli felszólalhat, melyről vita nem tartható.

62. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül.

(2) A Képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebből:

(3) A nyílt ülés jegyzőkönyvét az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(4) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:

(5) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.

(6) A polgármester vagy legalább két képviselő indítványára a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(8) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(9) A zárt ülés jegyzőkönyve egy példányban készül. A zárt ülés jegyzőkönyvét a jegyző a nyilvános ülések jegyzőkönyveitől elkülönítetten kezeli. Zárt ülés jegyzőkönyvébe az eljárásban érdekelt személy kizárólag a saját ügyét érintően jogosult betekintésre.

(10) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, és a jegyző írja alá.

(11) A jegyző köteles biztosítani, hogy a testületi ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülésekről készült jegyzőkönyvek kivételével – a Hivatalban az ügyfélfogadási időben, valamint a Tanka János Közösségi Ház és Városi Könyvtárban – annak nyitvatartási idejében – a választópolgárok megtekinthessék. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(12) A bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezések azzal az eltéréssel, hogy a bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

63. § A képviselőt – e megbízatásából eredően - az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, vagy terhelik.

64. § (1) A képviselő jogai az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:

(2) A képviselő írásban vagy szóban köteles a polgármesternek előre bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.

65. § A Képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:

66. § (1) Amennyiben a képviselő a Képviselő-testület rendes ülésén 6 hónapon belül legalább 3 alkalommal nem vesz részt és távolmaradását nem igazolja, a polgármester indítványozza a Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottságnál a kötelezettségszegés kivizsgálását.

(2) A képviselő kötelezettségszegésének megállapítására vonatkozó kezdeményezést (a továbbiakban: kezdeményezés) írásban a bizottság elnökéhez nyújthatja be a polgármester. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kötelezettségszegés pontos megjelölését és jogi alapját.

(3) A Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság megvizsgálja a kezdeményezést, az eset körülményeit, ennek során felhívja a képviselőt nyilatkozattételre, bizonyítékai előterjesztésére és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a döntésre. A Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság ülésére az érintett képviselőt meg kell hívni.

(4) A Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság a vizsgálatot a kezdeményezés átvételét követő 30 napon belül folytatja le, a Képviselő-testület a határidőt meghosszabbíthatja.

(5) Ha a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv.-ben meghatározott – kivéve a 64. § (2) bekezdésben meghatározott esetet – kötelezettségét megszegi, a Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság határozatában felszólítja a kötelezettsége teljesítésére.

67. § A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozatalával, ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

68. § (1) A Képviselő-testület a döntéselőkészítő, a szervező és ellenőrző feladatok ellátására állandó bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület határozattal, meghatározott önkormányzati szakmai feladat ellátására, ellenőrzésére, legfeljebb hat hónap időtartamra ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek összetételére az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, elnökéről, elnökhelyetteséről, tagjairól, feladatköréről, működésének alapvető szabályairól, a bizottság létrehozásakor dönt.

(4) Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, valamint a működésére meghatározott idő lejártát követően megszűnik. Ezzel együtt az elvégzett munkájáról a Képviselő-testületnek – előzetesen a bizottság által elfogadott – jelentésben számol be.

(5) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A bizottságok feladat- és hatásköreit a jogszabályok határozzák meg, részletesen a 70–71. § és a bizottsági ügyrendek rögzítik.

(7) A bizottsági határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

69. § (1) A bizottságokat a képviselők és más, a bizottságok működési területén szakértelemmel bíró személyek közül a Képviselő-testület választja meg minősített szótöbbséggel.

(2) A bizottságok tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.

(3) Egy képviselő egyidejűleg több bizottságnak is tagja lehet, elnöki tisztséget azonban csak egy bizottságban láthat el.

(4) A bizottságok további albizottságokat nem hoznak létre.

70. § A bizottság általános feladata:

71. § (1) A bizottságot a bizottság elnöke hívja össze és vezeti ülését.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) A bizottság ülésén bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalására; a javaslatot tárgyaló ülésre a javaslatot tevő képviselőt meg kell hívni.

(5) A Képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, melyeket bizottság nyújthat be, illetve melyek csak bizottság álláspontjával nyújthatók be a Képviselő-testülethez.

(6) A Képviselő-testület bizottságai véleményezik a hatáskörükbe tartozó előterjesztéseket. Ezek az előterjesztések csak a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testületnek.

(7) Amennyiben az egyik bizottság által tárgyalt ügy a másik bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményezhet.

(8) A bizottsági ülés határozatképességére, a döntéshozatalra vonatkozóan e rendelet szabályait kell alkalmazni. A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(9) A bizottságok azokban az esetekben tartanak zárt ülést, amelyekben azt törvény kötelezővé teszi vagy megengedi.

(10) A bizottsági ülés jegyzőkönyvére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(11) A bizottság ügyviteli teendőit a Hivatal látja el.

72. § A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre az alábbi összetétellel:

73. § (1) Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság feladata, hatásköre:

(2) A Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottságnak a Képviselő-testület által átruházott hatásköre nincs.

(3) Vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Amennyiben a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság az Mötv. 120. § (2) bekezdése szerint a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

74. § (1) Szociális, Oktatási, Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága feladata, hatásköre

(2) A Szociális, Oktatási, Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottság a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt:

(3) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával vagy az önkormányzat érdekeit sérti. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésen határoz.

75. § (1) A polgármester a megbízását főállásban, foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A tisztség betöltésének módját a Képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben, a polgármester egyetértésével, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának egyidejű módosításával megváltoztathatja.

(2) A polgármester a Képviselő-testület tagja, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester illetményét, költségtérítését a Képviselő-testület határozattal állapítja meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményére, jutalmára, egyéb juttatásaira a Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság tesz javaslatot.

(4) A polgármester gyakorolja mindazon feladat- és hatásköröket, melyeket jogszabály és a rendelet hatáskörébe utal. A polgármester az államigazgatási tevékenységének ellátásáért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(5) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

(6) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

(7) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(8) A polgármester az Mötv. 68. §. (3) bekezdése alapján – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben

(9) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, az Mötv 42. §-ában meghatározott át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat.

(10) Amennyiben a polgármester a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a Képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a Képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(11) A Képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(12) Átruházott hatáskörben hozott polgármesteri döntések esetében az átruházás tényére utalni kell.

(13) A polgármester egyetértése szükséges – az általa meghatározott körben – a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő, alkalmazott kinevezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez, bérezéséhez, jutalmazásához, fegyelmi eljárás megindításához. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

76. § A polgármester minden héten szerdán 8.00-12.00, 13.00-16.00 óra között tart fogadóórát.

77. § A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt kötelezettségvállalásról, döntéséről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

78. § A polgármester munkáját a Képviselő-testület évenként egy alkalommal, a zárszámadással egyidejűleg értékeli.

79. § (1) A polgármester négy hónapot meghaladó akadályoztatása, tartós távolléte esetén a gazdasági és pénzügyi területek felügyeletéért felelős alpolgármester helyettesíti.

(2) A polgármester a tisztségéről a Képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet a gazdasági és pénzügyi területek felügyeletéért felelős alpolgármestereknek ad át.

80. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, a Képviselő-testület megbízásának időtartamára két fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.

(3) Az alpolgármesterek személyére a polgármester tesz javaslatot.

(4) Az alpolgármesterekre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(5) A Képviselő-testület titkos szavazással, minősített többséggel választja meg az alpolgármestereket, akiknek jogai és kötelezettségei a megválasztással kezdődnek és a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(6) Az alpolgármesterek titkos szavazással történő választása vonatkozásában is irányadóak a 49. § rendelkezései.

(7) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ, aki az önkormányzat gazdasági-pénzügyi területei felügyeletéért, és egy alpolgármestert választ, aki az önkormányzat társadalmi kapcsolataiért és a civil szervezetekkel való együttműködésért, kapcsolattartásért felelős.

(8) A gazdasági- pénzügyi területek felügyeletéért felelős alpolgármester fogadónapja: minden héten szerda 8.00-12.00, 13.00-16.00 óra közötti időtartamban.

(9) Az önkormányzat társadalmi kapcsolataiért és a civil szervezetekkel való együttműködésért, kapcsolattartásért felelős alpolgármester fogadónapja: minden héten szerda 8.00-12.00, 13.00-16.00 óra közötti időtartamban.

81. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a Hatósági,Munkaügyi, Szociális és Igazgatási Iroda vezetője látja el – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat.

82. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre.

(2) A Hivatal önálló jogi személy, önálló önkormányzati költségvetési szerv.

(3) A Hivatal hivatalos elnevezése: Abai Polgármesteri Hivatal

(4) A polgármester a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

(5) A Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a szervezeti egységek, illetve munkakör szerinti feladatok leírását, a munkaterv pedig a feladatok ellátásának és ellenőrzésének ütemezését.

(6) A Hivatal ügyfélfogadási rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

83. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít, melyet a polgármester terjeszt elő az alakuló ülést követő hat hónapon belül. A Képviselő-testület a meglévő programot a választást követő hat hónapon belül felülvizsgálja.

(2) A program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési célkitűzésekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével, a térség területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve, a kötelező illetve önként vállalt feladatok biztosítását szolgálják. A program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika, a befektetés-támogatási politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(3) A helyi önkormányzat vagyona az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálja. A vagyon tulajdonból és vagyoni értékű jogokból áll.

(4) Az önkormányzat Képviselő-testülete törekszik arra, hogy a meglévő vagyon gyarapítását elősegítése, illetve a már meglévő vagyont fenntartsa, állagát védje, a költségtakarékos működtetését, hasznosítását megoldja.

84. § Az önkormányzat önként vállalt feladata:

85. § (1) A Képviselő-testület az éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami éves költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(3) A Képviselő-testület évente a költségvetésről szóló rendeletben 1 millió forint összegű pénzügyi keretet bocsát a polgármester rendelkezésére.

(4) A pénzügyi keret tervezett felhasználásához a polgármester és a képviselő a felhasználást megelőzően rendes vagy rendkívüli testületi ülésen a Képviselő-testület hozzájárulását kéri.

(5) Az (3) bekezdésben meghatározott pénzügyi keret kizárólag az Mötv. 13. §-ában meghatározott helyi önkormányzati feladatok megvalósításával összefüggő célra használható fel.

(6) Az (3) bekezdésben meghatározott pénzügyi keret a (2) bekezdésben meghatározott célokkal összefüggésben sem használható fel:

86. § (1) A Képviselő-testület minden év november 30-ig meghatározza gazdálkodási tervét.

(2) A Képviselő-testület a gazdálkodási tervéről hozott határozatában az alábbiakról dönt:

(3) A helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását biztosító önkormányzati belső kontrollrendszert a jegyző működteti.

(4) A jegyző gondoskodik a belső kontrollrendszeren belül a belső ellenőrzés szabályszerű működtetéséről. A belső ellenőrzése keretében a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is gondoskodni kell.

(5) A belső ellenőrzést, a Képviselő-testület előző év december 31-éig határozattal jóváhagyott éves ellenőrzési terve szerint kell ütemezni, elvégezni.

(6) A jegyző félévente beszámol a Képviselő-testületnek a belső kontrollrendszer működtetéséről, az ellenőrzési terv időszakos végrehajtásáról.

87. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.