Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Polgármesterének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (V.28.) bekezdésben foglalt jogköre alapján a Képviselő-testület feladat- és hatáskörében meghozott 31/2021. (V. 28.) önkormányzati rendelete
Erzsébetváros Építési Szabályzatáról szóló 25/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelete módosításáról
Hatályos: 2021. 06. 12- 2021. 06. 12Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Polgármesterének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésben foglalt jogköre alapján a Képviselő-testület feladat- és hatáskörében meghozott 31/2021. (V. 28.) önkormányzati rendelete
Erzsébetváros Építési Szabályzatáról szóló 25/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelete módosításáról
Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Polgármestere az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 14. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Erzsébetváros Építési Szabályzatáról szóló 25/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelete módosításáról a következőket rendeli el:
1. § Az Erzsébetváros Építési Szabályzatáról szóló 25/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) E rendeletet Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros (a továbbiakban: Erzsébetváros) településkép-védelmi rendeletével (a továbbiakban: ETKR) együtt kell alkalmazni.
(2) E rendelet hivatkozásai utalnak: az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Korm. rendeletre (továbbiakban: OTÉK) és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényre (a továbbiakban: Étv).”
2. § (1) A R. 2. § 5. és 6. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(2) A R. 2. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
3. § R. 2. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
4. § A R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklete – Szabályozási terv (a továbbiakban: szt.) – meghatározza a szabályozási elemeket,
b) 2. melléklete – Az övezeti előírások - az egyes övezetek, építési övezetek előírásait határozza meg,
c) 4. melléklete - Járművek elhelyezése.”
5. § A R. 6. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Autós gyorsétterem és új üzemanyagtöltő állomás – elektromos töltőállomás kivételével – önálló építményben nem alakítható ki.
(5) A 3000 m2 bruttó kereskedelmi célú szintterületet meghaladó méretű bevásárló központ, kiskereskedelmi rendeltetési egységeket magában foglaló építmény nem alakítható ki.”
6. § (1) A R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A terepszint alatti beépítettség mértéke – az Szt. eltérő rendelkezése hiányában – nem haladhatja meg a legnagyobb beépítettség mértékét, kivéve járműtároló rendeltetés érdekében.”
(2) Az Erzsébetváros Építési Szabályzatáról szóló 25/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelet 8. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Terepszint alatt – településrendezési szerződésben rögzített feltételekkel – a közterület alá nyúlhat építmény.
(4) Az épület alatt – zártsorúan csatlakozó épületek közötti telken – több pinceszint abban az esetben létesíthető, ha a létesítendő pince bruttó alapterülete meghaladja a 400 m2-t, kivéve, ha mindkét csatlakozó szomszéd épület terepszint alatt több szintes.”
7. § A R. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alkalmazandó épületmagasság, közterületi homlokzat-magasság, udvari homlokzatmagasság, épület legmagasabb pontja, épület szintszámának (továbbiakban együtt: épületek magassága) legnagyobb mértékeit az övezeti előírások határozzák meg kivéve, ha az ETKR 12. §, vagy a szt. ettől eltérőt ír elő.”
8. § A R. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A terepszint feletti építményszintek száma a 2. melléklet szerint megengedett értéket nem haladhatja meg, kivéve e rendelet engedménye és parkolóház esetén.”
9. § A R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § Az épületek magasságának meghatározása során - az ETKR-ben meghatározott városképi konzultáció keretében - az egyedi illeszkedési adottságok kezelése érdekében el lehet térni az - e rendelet rendelkezései alapján, illetve a Szt.-en meghatározott - megengedett értéktől:
a) az udvari homlokzatmagasság esetén legfeljebb 3,5 méterrel,
b) az épület legmagasabb pontja esetén legfeljebb 3,5 méterrel, illetve
c) a legnagyobb szintszám esetében 1 szinttel.”
10. § A R. 4. alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Az épületek utcai traktusának magasságait az alábbiak szerint kell kialakítani:
a) az első emeleti építményszintek szintmagasságát a szomszédos épületekhez illeszkedve kell meghatározni, de új épület esetében legalább 4 méter,
b) az emeleti építményszintek közötti szintkülönbség legalább 3,30 m legyen, kivéve a parkolóházat.
(2) A közterülettel érintkező épületrészek első lakószintjének padlószintje új épület létesítése esetén legalább 4 méter; meglévő épület használati módjának megváltoztatása esetén pedig legalább. 3 méter lehet.”
11. § A R. 13. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
([12] Nem kell hátsókertet kialakítani)
12. § (1) A R. 14. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(2) A R. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben előírtnál nagyobb épületrész - közhasználatú terület fölött - településrendezési szerződés alapján létesíthető.”
13. § A R.16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § A szomszédos telkeken egymással szembenéző olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílását tartalmazza, a telepítési távolság nem lehet kisebb, mint a nagyobbik homlokzatmagasság tényleges értékének 2/3-a.”
14. § (1) A R. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A terepszint alatt beépíthető területet úgy kell kialakítani, hogy a hátsó telekhatártól mért legalább 6 méteres sávban fásszárú növényzet telepítésére alkalmas területsáv maradjon, amely előírástól eltérni e rendeletben foglaltak alapján lehet.”
(2) A R. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Új épületen, meglévő épület bővítésén lapostető létesítése során a lapostető-felület legalább 60 %-át tetőkertként kell kialakítani és fenntartani.”
15. § A R. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Élő természet védelme:
a) A föld védelme érdekében – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Kormányrendelet 3. § 19. pontjában, valamint a 2. mellékletben részletezett érzékenységi térképek alapján – Erzsébetváros szennyeződés érzékenységi besorolása: "B" érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C2.
b) A levegő védelme érdekében a levegőminőségi besorolás szempontjából csak a külön jogszabályban meghatározott határértékek alatti kibocsátású új pontforrások és felületi szennyező források helyezhetők el.
c) A vizek védelme érdekében a keletkező csapadékvizek elvezetéséről gondoskodni kell.
d) A talajvíz, rétegvíz egyéb vizek felhasználására – beleértve az energetikai célú felhasználást is – csak az illetékes szakhatóságok egyetértésével kerülhet sor.
e) A veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenység céljára szolgáló építmény csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően létesíthető. Veszélyes hulladékok tárolására – kivéve a keletkezés helyén történő átmeneti, az elszállításig történő tárolásra – szolgáló építmény nem helyezhető el.
f) A káros környezeti hatások elleni védelem érdekében olyan megoldásokat kell alkalmazni, melyek biztosítják, hogy sem a járművek, sem a köz- és térvilágítás, sem a reklámok, sem azok tükröződése nem zavarja a lakó- és szállásépületek rendeltetésszerű használatát.”
16. § A R. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A városképi hangsúlyok, kiemelések, tornyok eredeti állapot szerint visszaépíthetőek.”
17. § A R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Meglévő épület udvarának utólagos tetővel való lefedésére a nagyvárosias lakóterület és vegyes településközpont építési övezeteiben – a legnagyobb beépítettség mértékét meghaladóan – csak akkor kerülhet sor, ha
a) a földszint és első emelet 100%-os beépítését e rendelet előírásai lehetővé teszik, és
b) az első emelet 100%-os beépítése esetén tetőkert kerül kialakításra, és
c) az udvart minden oldalról saját telken álló épületrészek határolják, és
d) az érintett helyiségek, területek, rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát és a hatályos építési előírásoknak való megfelelését nem korlátozza és
e) az első emeletszint beépítettségét nem érintő udvarlefedés:
ea) megőrzésre érdemes fát nem érint, vagy az értékes növényzet megfelelő védelme biztosítható,
eb) érték (különösen burkolat, épületdísz, karakteres építészeti elem) nem semmisül meg és
ec) az udvar lefedésére növényzettel telepített és fenntartott tetőkerttel vagy üvegtetővel kerül sor.”
18. § A R. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az udvari homlokzatmagasságok (a magasabbik: Uhm1, az alacsonyabbik: Uhm2) értékét úgy kell meghatározni, hogy az udvarméret a „0,2xUhm1 + 0,4xUhm2” képlet alapján kiszámolt értéket, a (2) bekezdés figyelembe vételével érje el.”
19. § A R. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Lakó-, illetve szállás céljára szolgáló rendeltetés önálló rendeltetési egységének alapterülete a 30 m2-nél legyen nagyobb és huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségei:
a) nem alakíthatók ki:
aa) előkert nélküli, közhasználatú terület felé nézően – magasföldszintet kivéve - földszinten;
ab) – járdaszinthez viszonyítottan – terepszint alatt;
b) közül legalább egynek a legkisebb alaprajzi mérete is a 3,6 méter értéket érje el.”
20. § A R. 9. alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § Új épületek létesítése, meglévő épületek átépítése esetén központi klíma helyiség létesítéséről gondoskodni kell.”
21. § A R. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Csak épületen belül, közterület alatt, közműalagútban, alujárókban és műtárgyakban helyezhető el: vízműgépház, gáznyomás-szabályozó, transzformátor, áramátalakító.”
22. § (1) A R.26. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Új épület építése, meglévő bővítése, vagy rendeltetés-módosítása esetén – szállítás céljára – a rendeltetésekhez a szükséges mennyiségű rakodóhelyet biztosítani kell, de telkenként legalább egyet, kivéve lakóépületek esetén, ha az épületben elhelyezett
a) lakó rendeltetések száma legfeljebb 20 db, és
b) az egyéb rendeltetések aránya a bruttó szintterület 15%-ánál kevesebb.
(3) Meglévő épülethez kötődő jármű elhelyezést érintő szerzett jogok a hatósági iratok, vagy azok hiányában az építési engedélyezéskor hatályos jogszabályok alapján kell figyelembe venni.
(4) A szükséges rakodóhelyek és elhelyezendő járművek számát önálló rendeltetési egységenként, egész számra felkerekítve kell megállapítani.”
(2) A R. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdésben felsorolt esetekben a rakodó- és parkolóhelyeket településrendezési szerződés alapján közhasználatú területen ki lehet alakítani. Parkolóhelyeket önkormányzati rendeletben szabályozott feltételekkel meg lehet váltani.”
(3) R. 26. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Nem vehető figyelembe a parkolóhely a (7) bekezdés szerinti biztosításánál:
a) parkológép, gépkocsiemelő-berendezés,
b) felszíni parkolóhely, kivéve a mozgáskorlátozottak parkolóhelyét,
c) közforgalom elől el nem zárt magánúton, kivéve településrendezési szerződés alapján kialakítottan.”
23. § A R. 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Csökkenthető az elhelyezendő személygépjárművek száma:
a) településrendezési szerződésben meghatározott feltételekkel, legfeljebb
aa) Belső Erzsébetvárosban lakás esetén 30%-kal, vendéglátó önálló rendeltetés esetén 50%-kal, a 4. melléklet I. 2-3. és 5-12, 14, 15-16. pontokban felsorolt rendeltetések esetén 50 %-kal.
ab) Középső Erzsébetvárosban lakás esetén 20%-kal, vendéglátó önálló rendeltetés esetén 50%-kal, a 4. melléklet I. 2-3. és 5-12, 14, 15-16. pontokban felsorolt rendeltetések esetén 40 %-kal.
ac) Külső Erzsébetvárosban lakás esetén 10%-kal, vendéglátó önálló rendeltetés esetén 50%-kal, a 4. melléklet I. 2-3. és 5-12, 14, 15-16. pontokban felsorolt rendeltetések esetén 30 %-kal.
b) az a 4. melléklet I. 1. pont esetében a főútvonal mentén lévő, meglévő műemlék és műemléki környezetként egyszerre kijelölt ingatlanon épület emelet-ráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel való bővítésekor, az ETKR-ben meghatározott városképi konzultáció keretében meghatározott – a korszerű városképi meg-jelenésre és építészeti minőségre vonatkozó – feltételekkel.”
24. § A R. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § A Vt-V/1 építési övezetben a Dohány utca 10. és Síp utca 8-10. között a 34514, 34508 és 34515 hrsz-ú telkek határán nyílászáró, nyílás létesíthető.”
25. § (1) A R. 2. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklet lép.
(2) A R. 4. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklet lép.
26. § Hatályát veszti a R.:
a) 2. § 18. pontja,
b) 14. § (1) bekezdés a) pontja,
c) 34. §-a,
d) 3. melléklete.
27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
1. melléklet
”2. melléklet
I. Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani:
1. lakás, és üdülő önálló rendeltetési egység minden önálló rendeltetési egysége után;
2. kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterének 0–100 m2-ig minden megkezdett nettó 10 m2, e fölött minden megkezdett 20 m2nettó alapterülete után;
3. szállás jellegű (kivéve kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona, hajléktalanszálló) önálló rendeltetési egység minden vendégszoba után;
4. vendéglátó önálló rendeltetési egység fogyasztóterének minden megkezdett 5 m2 nettó alapterülete után (beleértve a terasz, kerthelyiség területét is);
5. bölcsőde, mini bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység: OTÉK 4. melléklet alapján;
6. felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység: OTÉK 4. melléklet alapján;
7. kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység (színház, báb-, filmszínház, ope-raház, koncert-, hangversenyterem, művelődési központ, disco, vigadó, kaszinó, variete, cirkusz stb.) minden megkezdett 5 férőhelye után, valamint ahol a férőhely száma nem állapítható meg (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek minden megkezdett 50 m2 nettó alapterülete után, (I.4.) pontot kell alkalmazni, ha a vendéglátás a jellemző funkció, azaz nem csak a kulturális és szórakoztató tevékenységek szünetében, hanem az folyamatosan elérhető);
8. sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek, lelátóval rendelkező, fedetlen vagy részben fedett sportlétesítmény esetén az OTÉK 4. melléklet alapján;
9. igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek: OTÉK 4. melléklet alapján;
10. fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység: OTÉK 4. melléklet alapján;
11. ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység: OTÉK 4. melléklet alapján;
12. raktározási önálló rendeltetési egység raktárhelyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után;
13. iroda, és egyéb önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló alapterületének minden megkezdett nettó 20 m2-e után;
14. jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység: OTÉK 4. melléklet alapján,
15. Nem kötelező biztosítani közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek esetében személygépjármű elhelyezését.
II. Nem kötelező biztosítani a rendeltetésekhez autóbusz-várakozóhelyet.
III. Egy kerékpár elhelyezését kell biztosítani:
16. lakás, és üdülő önálló rendeltetési egység minden rendeltetése után,
17. szállás jellegű (kivéve kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona) minden 5. vendégszoba után,
18. iroda önálló rendeltetési egység huzamos tartózkodásra szolgáló alapterületének minden megkezdett nettó 100 m2-e után
19. vendéglátás vendéglátó egység fogyasztó terének minden megkezdett 50 m2 alapterülete után.
20. kollégium minden megkezdett 15 szobaegysége után
21. Kerékpáronként legalább 0,7 m2 alapterülettel számított tárolási helyet kell kialakítani, mely során 3,5 m2-nél kisebb alapterületű helyiség nem vehető figyelembe.
22. Nem kötelező biztosítani a rendeltetésekhez a III. 1-5. eseteken túl kerékpár elhelyezését.
IV. Nem kell biztosítani járműtároló- és gépészeti helyiségekhez jármű elhelyezését.”