1. § A szabályozás célja Szada Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése, védelme, illetve a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás érdekében a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályozása, s ezáltal az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataihoz a gazdasági alapok biztosítása.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló, illetve a jövőben a tulajdonába kerülő vagyonra, mint nemzeti vagyonra, ezen belül:

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

(3) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha

3. § (1) Az önkormányzati vagyon a nemzeti vagyon része, amely törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy a hatáskör gyakorlását szolgálja és amelyet

(3) Üzleti vagyon a nemzeti vagyon azon része, mely az önkormányzati vagyon esetében nem törzsvagyon.

4. § (1) A nemzeti vagyon részét képező kizárólagos önkormányzati tulajdon - az Nvtv-ben meghatározott kivétellel - nem idegeníthető el. A forgalomképtelen törzsvagyon az az Önkormányzat tulajdonát képező nemzeti vagyon, amely az Nvtv-ben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(2) Az önkormányzati vagyon forgalomképtelen törzsvagyontárgyai:

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona, azon nemzeti vagyon, amelyről a helyi önkormányzat esetében törvényben vagy a helyi önkormányzat jelen rendeletében meghatározott feltételekkel lehet rendelkezni.

(4) Az önkormányzati vagyon korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyai:

(5) A Képviselő-testület – a 2011. évi CLXXXIX. törvényben (Mötv.) és a jogszabályokban foglalt korlátozások keretei között – az egyes vagyontárgy hasznosításáról hozott döntéssel egyidejűleg a vagyontárgy – forgalomképességét is érintő – besorolását jelen rendelet mellékletének módosításával megváltoztathatja. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés a (4) bekezdés a.) -c.) alpontjai szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A Képviselő-testület az új vagyontárgyat határozattal utalhatja a nemzeti törzsvagyon körébe, és forgalomképesség szerinti besorolását meghatározhatja.

(6) Egy ingatlan forgalomképtelensége vagy korlátozott forgalomképessége megszűnik, amennyiben

(7) A (4) bekezdés a) -c) alpontja alatt felsorolt korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak önkormányzati hitelfelvétel és önkormányzati kötvénykibocsátás fedezetéül nem szolgálhat és kizárólag az állam, másik önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el. A (4) bekezdés a) -c) alpontja alatt felsorolt korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak kivételével a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítésének, megterhelésének, nonprofit gazdasági társaságba, gazdasági társaságba történő bevitelének és egyéb hasznosításának feltételeit törvény, valamint e rendelet határozza meg. A forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, megterhelése, nonprofit gazdasági társaságba, gazdasági társaságba történő bevitele és egyéb hasznosítása e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

(8) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyontárgyait e rendelet 1. számú melléklete, korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait e rendelet 2. számú melléklete, forgalomképes vagyontárgyait 3. számú melléklet tartalmazza.

(9) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként vagyonelemeket a rendelet nem határoz meg.

5. § (1) A vagyon-nyilvántartás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon tényleges állapot szerinti kimutatása, amelynek feladata az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyon-nyilvántartás tartalmazza a nemzeti vagyon értékét és változásait. Az érték nyilvántartásától el lehet térni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok – a minősített adatok kivételével – nyilvánosak.

(2) A vagyon-nyilvántartásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is, és a kimutatásnak összhangban kell állnia az önkormányzat ingatlan vagyonkataszterében, valamint az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott adatokkal.

(3) A vagyon-nyilvántartás az önkormányzati vagyont törzsvagyon – ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon – és üzleti vagyon – ezen belül ingatlan vagyon, ingó vagyon, vagyoni értékű jogok és forgalomképes portfolió vagyon – bontásban veszi számba, továbbá tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket. A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyoncsoportokon belül a 4. § (1)–(4) bekezdéseiben szereplő felosztás szerint, az ingatlanokat a jellemző ismérvek feltüntetésével kell szerepeltetni.

(4) A vagyon-nyilvántartás évente a költségvetési zárszámadáshoz kell csatolni és a Képviselő-testületnek bemutatni. A vagyon-nyilvántartás részeként az önkormányzati vagyonkatasztert a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell elektronikus úton kezelni és frissíteni.

6. § (1) Az Önkormányzatot a nemzeti vagyonról szóló törvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján megilleti a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összessége.

(2) A tulajdonost megillető jogok és kötelességek összességét a Képviselő-testület gyakorolja.

(3) A Képviselő-testület ezen hatáskörét átruházhatja a polgármesterre.

(4) A polgármester az e rendelet alapján átruházott hatáskörben meghozott döntéseiről a konkrét döntést követő első rendes ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(5) Önkormányzati beruházások érdekében ideiglenesen igénybe vett vagyonelemek használatát a Polgármester engedélyezi.

(6)¹ Ingatlanárverésen történő önkormányzati tulajdonszerzés esetén a Képviselő-testület a konkrét árverést megelőző 3-5 napon belül megtartott rendkívüli zárt ülésen dönt a Polgármester árverési liciten való részvételéről és konkrét pénzügyi mozgásteréről.

7. § (1) Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó és becsült értéken, valamint értékhelyesbítéssel, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken tartja nyilván.

(2) Az önkormányzati forgalomképes ingatlanvagyon értékesítésére, hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.

(3) Amennyiben az adott ingatlanra 6 hónapnál régebben készült ingatlanforgalmi értékbecslés áll rendelkezésre, ebben az esetben az ingatlanforgalmi értékbecslést aktualizálni kell.

(4) Az Önkormányzatot megillető vételi, elővásárlási, elő-bérleti, elő-haszonbérleti joggal összefüggő jognyilatkozatok megtételére a 6. § (2) – (4) bekezdésében meghatározottak vonatkoznak. Az Önkormányzatot megillető vételi, elővásárlási, elő-bérleti, elő-haszonbérleti jogot a Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetésében e célra biztosított előirányzat terhére gyakorolhatja.

8. § (1) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

(2) A hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 20 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre.

(3) Nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy

(4) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. Az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet tulajdonosi szerkezetében az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjától eltérő változást a nemzeti vagyon hasznosítására a hasznosítóval közvetlenül megkötött szerződésben a hasznosításba adót megillető, valamint a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekkel kötött szerződésekben a hasznosításba adóval közvetlen jogviszonyban álló személyt megillető rendkívüli felmondási okként rögzíteni kell.

(5) Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben hasznosítható.

(6) Az önkormányzati ingó és ingatlan vagyonának hasznosítási joga ingyenesen vagy kedvezményesen csak olyan társadalmi szervezetre, egyházra, alapítványra, közalapítványra, köztestületre ruházható át, amely az Önkormányzat törvényben meghatározott kötelező, vagy az Önkormányzat önként vállalt közfeladatának folyamatos ellátását, vagy ilyen közfeladat ellátásában való folyamatos közreműködést az Önkormányzattal kötött szerződés alapján legalább 5 éven keresztül vállalja.

9. § (1) Az önkormányzati vagyonhoz kapcsolódó, az Önkormányzatot megillető követelésről vagy követelés egy részéről történő lemondásról – amennyiben a lemondás nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását – a Képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges.

(2) Az Önkormányzat vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről – az Önkormányzat költségvetéséről szóló rendelet eltérő rendelkezésének hiányában a Képviselő-testület dönt minősített többséggel.

10. § (1) Bármely vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának az Önkormányzat részére történő ingyenes megszerzéséről – a (2) bekezdésekben foglalt kivétellel –a Polgármester dönt, figyelemmel a vagyontárgy állagának megőrzése érdekében szükséges ráfordítások várható nagyságára és az Önkormányzat mindenkori költségvetésének e célra felhasználható kiadási előirányzataira.

(2) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője a szerv részére felajánlott vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának elfogadásáról 500.000.- Ft egyedi értékhatárt el nem érő vagyontárgy esetében saját hatáskörében, 500.000.- Ft egyedi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó vagyontárgy esetében a Polgármester előzetes írásbeli engedélyével dönt, figyelemmel a vagyontárgy állagának megőrzése érdekében szükséges ráfordítások várható nagyságára, és az Önkormányzat mindenkori költségvetésének e célra felhasználható kiadási előirányzataira.

(3) Az önkormányzati szerv vezetője köteles a vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának elfogadásáról megkötött szerződés egy eredeti példányát az aláírástól számított 15 napon belül a Képviselő-testületnek megküldeni.

(4) Amennyiben az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának ingyenes megszerzése az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott kötelezettségen kívül bármilyen egyéb kötelezettséget keletkeztet az Önkormányzat számára, úgy a vagyontárgy tulajdonjogának, használati jogának megszerzéséről a Képviselő-testület dönt minősített többséggel.

(5) Az Önkormányzat költségvetési szerve által szerzett vagyontárgy az Önkormányzat tulajdonába kerül.

11. § (1) Törvényben vagy az e rendelet 11. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatár feletti önkormányzati (nemzeti) vagyont hasznosítani – ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehetséges.

(2) Az önkormányzati (nemzeti) vagyon hasznosításának értékhatára és módja

(3) A 11. § (1) bekezdésében foglaltak alól kivétel, ha a hasznosítás önkormányzati feladatot ellátó, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság javára történik. Nem kell a 11. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni, ha természetes személy, vagy 100 %-ban magántulajdonban álló gazdálkodó szervezet a nemzeti vagyon használója és a használatában álló nemzeti vagyont hasznosítja.

(4)³ A Képviselő-testület zárkörű versenytárgyalást írhat ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott társasági partnerek részvételét teszi szükségessé.

(5) A versenyeztetés részletes szabályait e rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

12. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon hasznosításáról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken felszíni építmények, közművek és az ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez –amennyiben ahhoz építési engedély szükséges – a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról az Önkormányzat nevében a Polgármester dönt.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken és egyéb ingatlanokon hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezés, vezeték, antenna, illetve egyéb hírközlő eszköz, valamint az ezekkel összefüggő építmények létesítésével, illetve elhelyezésével, továbbá bővítésével, áthelyezésével kapcsolatban a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.

13. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonról a jelen rendeletben foglalt korlátozások szerint az önkormányzat jogosult rendelkezni, melyről a Képviselő-testület dönt minősített többséggel.

(2) Az önkormányzati szerv vezetője – a szerv alapfeladatának sérelme nélkül –írásban megkötött szerződéssel jogosult a szerv vagyonkezelésébe adott ingó és ingatlan vagyon egy évet meg nem haladó időtartamú bérbeadására.

(3) Az önkormányzati szerv vezetője – a szerv alapfeladatának sérelme nélkül –a Képviselő-testület előzetes engedélyével megkötött írásbeli szerződéssel jogosult az intézmény használatába adott ingó és ingatlan vagyon egy évet meghaladó időtartamú bérbeadására.

(4) Az önkormányzati intézmény vezetője a polgármester előzetes engedélyével jogosult dönteni az intézmény és valamely alapítvány között kötendő, az önkormányzati vagyont érintő olyan együttműködési megállapodás jóváhagyásáról, amely tartalmazza az alapítványnak, illetve a társadalmi szervezetnek az önkormányzati intézmény címére történő székhelybejegyzéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulást is.

(5) Az önkormányzati intézmény vezetője köteles a (2)–(4) bekezdések alapján megkötött szerződés, illetve megállapodás egy eredeti példányát az aláírástól számított 15 napon belül a Szadai Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály részére megküldeni.

14. § (1) A forgalomképes önkormányzati (nemzeti) vagyon részét képező ingó és ingatlan megszerzéséről és elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt minősített többséggel.

(2) A forgalomképes önkormányzati ingatlan és ingó vagyontárgyak megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről a Képviselő-testület dönt minősített többséggel.

(3) Jelen rendeletben meghatározott értékhatár szerint az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(4) Önkormányzati vagyont (ingó és ingatlan) természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet értékesíteni.

(5) Önkormányzati (nemzeti) vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetben és feltételekkel lehet. A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt – amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges – a tulajdonosi jog gyakorlója ingyenes átruházhatja. Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a Nvtv. 13. § (4)-(8) bekezdésében foglaltakat teljesíteni kell.

(6)⁴ Önkormányzat forgalomképes ingatlanának értékesítése esetén - kivéve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében – az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Nem kell alkalmazni az állam elővásárlási jogára vonatkozó rendelkezést, ha az ingatlan értéke a 11. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatár 20 %-át nem éri el. Lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti önkormányzati bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő

(7) Az elővásárlási jog gyakorlására jogosultak az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat, illetve az önkormányzati (nemzeti) vagyon értékesítésére vonatkozó szerződés ismeretében- amennyiben törvény a nyilatkozattételre eltérő határidőt nem állapít meg - 35 napon belül kell nyilatkoznia, hogy az állam nevében az elővásárlási jogával élni kíván-e. Amennyiben az elővásárlási jog gyakorlására jogosult szerv 35 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kíván élni. A határidőt az ajánlat személyes átadása esetén az átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felajánlás elmulasztása esetén az ajánlat elfogadására irányuló jognyilatkozat, illetve a tulajdonjog átruházására irányuló szerződés semmis, melynek jogkövetkezményeit a felajánlást elmulasztó köteles viselni.

(8) A forgalomképes önkormányzati ingatlan és ingó vagyon bérbe adásáról

(9) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, tagsági jogot megtestesítő értékpapírok és kárpótlási jegyek eladásáról minden esetben a Képviselő-testület dönt minősített többséggel.

15. § (1) Az Önkormányzat szervei, szervezetei és intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

(2) A polgármester a vagyonkezeléssel megbízott szervek, szervezetek és intézmények vezetőit a vagyonkezelési feladataik ellátásáról külön is beszámoltathatja.

(3) Az Önkormányzat a forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyonát tulajdonba, bérbe, használatba és kezelésbe adhatja – a vagyonkezelő azonban csak az Önkormányzat Képviselő-testületének előzetes hozzájárulásával jogosult a kezelésében lévő önkormányzati vagyon tartós bérbe, avagy ellenérték fejében történő használatba adására.

(4) Az Önkormányzat a forgalomképtelen vagyonát kezelésbe adhatja.

(5) Az Önkormányzat vagyonának kezelője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.

(6) A vagyonkezelő szervezetek jogosultak:

(7) A vagyonkezelő szervek, szervezetek és intézmények kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat ellátni.

(8) Az önkormányzati vagyon tervszerű fenntartását, karbantartását, felújítását a Képviselő- testület által jóváhagyott felújítási terv és az éves felújítási program biztosítja.

(9) A felújítási terv a Képviselő-testület Gazdasági Programjának függeléke, ennek megfelelően azt legkésőbb az önkormányzati választásokat követő 6 hónapon belül kell a Képviselő-testületnek elfogadnia.

(10) A felújítási terv és az éves operatív felújítási program tartalmára a vagyonkezelő szerv, szervezet, intézmény vezetője írásos előterjesztésben tesz – a Pénzügyi Bizottsággal előzetesen egyeztetett – javaslatot a Képviselő-testületnek.

16. § (1) Az Önkormányzat szervei, szervezetei és intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

(2) A polgármester a vagyon használatával megbízott szervek, szervezetek és intézmények vezetőit a vagyon használatával kapcsolatos feladataik ellátásáról külön is beszámoltathatja.

(3) A vagyonhasználó csak az Önkormányzat Képviselő-testületének előzetes hozzájárulásával jogosult a használatában lévő önkormányzati vagyon tartós bérbe, avagy ellenérték fejében történő használatba adására.

(4)⁵

(5) A vagyonhasználó szervezetek jogosultak:

(6) A vagyonhasználó szervek, szervezetek és intézmények kötelesek a használatukban lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat ellátni.

(7) Az önkormányzati vagyon tervszerű fenntartását, karbantartását, felújítását a Képviselő- testület által jóváhagyott felújítási terv és az éves felújítási program biztosítja.

(8) A felújítási terv a Képviselő-testület Gazdasági Programjának függeléke, ennek megfelelően azt legkésőbb az önkormányzati választásokat követő 6 hónapon belül kell a Képviselő-testületnek elfogadnia.

(9) A felújítási terv és az éves operatív felújítási program tartalmára a vagyonhasználó szerv, szervezet, intézmény vezetője írásos előterjesztésben tesz – a Pénzügyi Bizottsággal előzetesen egyeztetett – javaslatot a Képviselő-testületnek.

17. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba, és egyidejűleg Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2012. (03.01.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.