Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 37/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2021. 11. 01- 2021. 11. 02

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 37/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról

2021.11.01.

Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökség, a kulturális örökség védelemért felelős miniszter, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

„(1a) A Képviselő-testület a településkép védelmével kapcsolatos jogszabályok által szabályozott, a jelen rendelet hatálya alá tartozó eljárásokkal kapcsolatos hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át.”

(2) A Rendelet 1. § (2) bekezdés 13. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:)

„a) igazodik a környezetéhez, amely kapcsán minimum 5-5 csatlakozó telek, illetve 100 méter sugarú környezet vizsgálandó,”

(3) A Rendelet 1. § (2) bekezdés 16. és 17. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„16. Jellemzően lapostetős épület: olyan épület, melynek felülnézeti tetőfelületének legalább 60%-a lapostető (lapos-, alacsony hajlású tető 0-10 fok tartományban).

17. Jellemzően magastetős épület: olyan épület, melynek felülnézeti tetőfelületének legalább 60%-a magastető, a teraszokkal belső tereket határoló lapostetőket is figyelembe véve (10-30 fok alacsony hajlású tető, 30-45 fok közepes hajlású tető).”

„23. Településképet kirívóan rontó ingatlanhasználat: abban az esetben valósul meg, amikor az ingatlan kerítése sérült, hiányos, hiányzik, az ingatlan növényzete nincs rendszeresen kaszálva, gazos, az ingatlanon kommunális-, zöld-, vagy építési hulladékot, működésképtelen gépet vagy járművet és azok alkatrészeit, veszélyes hulladéknak minősülő anyagokat tárolnak, vagy a jókarbantartási kötelezettség elmulasztása miatt az ingatlanon lévő épület és a melléképületek állapota jelentősen leromlik.”

2. § (1) A Rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1-2. mellékletben felsorolt – helyi értékvizsgálaton alapuló – vagy lehatárolt egyedi vagy területi helyi építészeti elemek védetté nyilvánítása e rendelet kihirdetésével történik.”

(2) A Rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Építészeti emlék helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármelyik lakos, civil és gazdálkodó szervezet kezdeményezheti, továbbá arra hivatalból is sor kerülhet.”

„(4) A nyilvántartásban lévő épületek felülvizsgálatát az önkormányzat legalább ötévente ellenőrizteti, melyre külön fedezetet biztosít. A felmérés eredményeiről, a védett épületek helyzetéről a városi főépítész az adott évre vonatkozó beszámolójában tesz említést.”

4. § A Rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építészeti értékek helyi védelme lehet

a) egyedi védelem (a továbbiakban: HV), amelynek tárgya a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

aa) építményegyüttes, építmény, építményrészlet vagy az alkalmazott anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás,

ab) táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték,

ac) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor,

b) területi védelem (a továbbiakban: HVT), amelynek tárgya a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonalvezetés, az utcakép vagy utcaképrészlet, a növényzet, továbbá a település- és tájkarakterelemek megőrzése, értékóvó fenntartása és fejlesztése.”

5. § A Rendelet 8. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A helyi területi védelem (HVT) alatt álló területen a kerti építményeknek, műtárgyaknak illeszkednie kell a védelem alapjául szolgáló értékhez.

(5) A helyi területi védelem (HVT) alatt álló területen a kerítés- és közterület alakításnak illeszkednie kell a védelem alapjául szolgáló értékhez.”

6. § A Rendelet 9. alcím címe helyébe a következő alcím lép:

„9. A helyi védelemben részesülő egyedi elemekre és területekre vonatkozó sajátos építészeti követelmények”

7. § A Rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A helyi egyedi védett épület, építmény (HV) felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni, vagy helyre kell állítani az épület eredeti

a) tömegformáját, tömegarányait,

b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,

c) homlokzati tagozatait,

d) homlokzati díszítőelemeit,

e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.

(2) A helyi egyedi védett épületen, építményen (HV) eredeti épülettartozékok - különösen rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés - helyettesíthetők főépítészi állásfoglalás alapján.

(3) A helyi védett épület, építmény (HV) anyaghasználatánál és homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő anyaghasználatot és színezést, vagy ha fellelhető, az eredeti anyaghasználattal azonos megjelenést, illetve színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a harsány színeket és a túlzott kontrasztokat, valamint az épület értékével meg nem egyező anyagok használatát azzal, hogy az eredeti struktúrával megegyező műanyag nyílászárók is alkalmazhatók.

(4) A helyi egyedi védett épületeket (HV) bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(5) A helyi egyedi védett épületek (HV) belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.

(6) A helyi egyedi védett épületek, építmények (HV) közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, illetve azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.

(7) A helyi területi védelem (HVT) alatt álló területen található épületek homlokzati anyaghasználatánál, színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést kell alkalmazni. Kerülni kell a harsány színeket és a túlzott kontrasztokat.

(8) A helyi területi védelem (HVT) alatt álló területen található épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, illetve azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el, amennyiben azok kialakítása illeszkedik az épület megjelenéséhez, így különösen a méret, az elhelyezés, és a színhasználat tekintetében.”

8. § A Rendelet 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi területi védelem (HVT) alatt álló területeken a sajátos építmények és műtárgyak tekintetében természetes anyagokat – kő, tégla, fa, vakolat – kell alkalmazni.”

9. § A Rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A településkép védelme szempontból kiemelt területeket az 5. melléklet tartalmazza a településkép védelméről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban.”

10. § A Rendelet 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A településképi szempontból meghatározó „belvárosi területen (1.)”, „nagyvárosi területen (2.)”, „kisvárosi területen (3)”, „kertvárosi területen” (4.), „falusi területen (5.)”, „üdülőházas területen (6.)” és „hétvégi házas területen (7.)” legfeljebb 1,8 méter magas áttört – legalább 50%-ban átlátható – kivitelű kerítés létesíthető a telek, illetve építési telek közterülettel határos oldalán. Ettől eltérni csak főépítészi állásfoglalás alapján lehet:

a) 1,00 métert meghaladó domborzati szintkülönbség esetén átlag magassággal számítandó, melynek értéke nem lehet több, mint 2,1 méter,

b) tömör megjelenésű kerítés kialakítása indokolt esetben csak növényzettel eltakart módon lehetséges.”

11. § A Rendelet 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Legfeljebb 1,8 méter magas, áttört – legalább 50%-ban átlátható – kivitelű kerítés létesíthető a telek, illetve építési telek közterülettel határos oldalán. Ettől eltérni csak főépítészi állásfoglalás alapján lehet az alábbi megkötésekkel:

a) 1,00 métert meghaladó domborzati szintkülönbség esetén átlag magassággal számítandó, melynek értéke nem lehet több, mint 2,1 méter,

b) tömör megjelenésű kerítés kialakítása indokolt esetben csak növényzettel eltakart módon lehetséges.”

12. § A Rendelet 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A védett területen, természetvédelmi és vadvédelmi okból – az illetékes vadásztársaságokkal egyeztetve – legfeljebb 1,8 méter magas, fából vagy vadhálóból készült lábazat nélküli, áttört – legalább 80 %-ban átlátható – kivitelű kerítés létesíthető a közterületi telekhatáron.”

13. § (1) A Rendelet 16. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Közterületről látható homlokzaton – több rendeltetési egységet magába foglaló épület kivételével, valamint sajátos elhelyezkedésű épületek esetében főépítészi hozzájárulással – nem helyezhető el:

a) napenergiagyűjtő panel,

b) hőszivattyú,

c) klíma berendezés kültéri egysége,

d) parabola antenna, és e) világítás kivételével egyéb műszaki berendezés

(6) Cégér, cégfelirat, címtábla kialakításának követelményei az alábbiak:

a) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

b) Cégér, cégfelirat nem helyezhető el

ba) többszintes épületek emeleti homlokzatain, párkányán, erkélyek, loggiák, függőfolyosók mellvédjén,

bb) tetőfelületen.

c) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégér, cégfelirat helyezhető el, cserélhető reklámfelületű reklámtábla elhelyezése az épületek homlokzatain nem lehetséges.

d) Épületek homlokzataira kerülő cégérek és cégfeliratok épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak el.

e) Közterületről látható épületek homlokzatán a falsíkkal párhuzamosan, homlokzatonként legfeljebb összesen 2 m2 nagyságot meg nem haladó, de legfeljebb az adott homlokzat-felület 1/20 részét elfoglaló, rendeltetési egységenként legfeljebb 1,0 m2 felülettel, 0,5 méter kinyúlással és legfeljebb 20 cm szerkezeti vastagsággal helyezhető el cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés.

f) Világító, vagy megvilágított cégér, cégfelirat, címtábla kizárólag rejtett kábelezéssel helyezhető el, fényintenzitása állítható legyen. Meleg fehér vagy sárgás színtől eltérő megvilágítás nem alkalmazható.

g) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb összesen 2 db cégér, cégfelirat helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db cégér, cégfelirat helyezhető el, mindezek megjelenésüket tekintve egységet képezve.

h) Kerítésen ingatlanonként 1 darab, saroktelek esetében legfeljebb összesen 2 darab cégér, cégfelirat helyezhető el.

i) Az épület kirakatában, kirakatportálonként további 1 darab cégér, cégfelirat helyezhető el.

j) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója (ajtó, ablak, kirakat) felületének legfeljebb 50%-a tartalmazhat cégfeliratot, reklámot, hirdetést, valamint a beláthatóságot megakadályozó, nem víztiszta fóliázást (kivétel ez alól a magasabb szintű jogszabályi kötelezés), melynek megjelenésében illeszkednie kell (elsődlegesen színhasználatban) az épülethez.

k) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,5 méteres magasságban lehetséges.

l) Cégér, cégfelirat közterületen való elhelyezéséhez (a továbbiakban: közterület-használat) a közterületek használatáról szóló hatályos rendelet szerint közterület-használati engedély szükséges, ideértve az épületek közterületre belógó szerkezetét is.”

„(7) Egyedi építészeti követelmény az építmény közterületről, közhasználatú területről nem látható építményrészére, az építmény belső udvarára nem vonatkozik.

(8) Honvédelmi és katonai rendeltetésű területet érintően az egyedi építészeti követelmény a közterületi telekkel azonos telekhatáron álló vagy azzal érintkező épületre értendő.”

14. § (1) A Rendelet 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az építési telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosítása érdekében az illeszkedés szem előtt tartásával nem térhet el a környezetében lévő

a) tetőidomoktól, azok formáitól, az épület főgerinc irányaitól;

b) kialakult párkánymagasságtól;

c) tetőfelépítmények jellegétől, arányaitól,

d) homlokzati arányoktól, tömegarányoktól.

(3) A telken a főépület mellett elhelyezendő épületeket egyéb illeszkedési előírás hiányában a fő rendeltetés szerinti épület színhasználatával megegyezően, vagy annál alárendeltebb, a környezetbe illeszkedő színhasználattal kell kialakítani.”

(2) A Rendelet 17. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az épület tetőhajlásszöge alapján

a) lapostetős épület

aa) belvárosi területen (1.)”, „kisvárosi területen (3.)”, valamint „falusi területen (5.) csak főépítész hozzájárulásával alakítható ki és minimum 50 %-ban zöldtetőként kivitelezve építhető,”

ab) nagyvárosi területen (2.)”, „kertvárosi területen (4.)”, „üdülőházas területen (6.)” és „hétvégiházas területen (7.)” csak minimum 50%-ban zöldtetőként kivitelezve építhető,”

b) magastetős épület esetében

ba) 10-30 fokos alacsony hajlású tető csak főépítész hozzájárulásával alakítható ki,

bb) 30-45 fokos közepes hajlású tető bárhol kialakítható. Az előírt tetőhajlásszög teljesített, ha az épület utcaképet meghatározó és az utcaképbe illeszkedő léptékű fő tömege megfelel az előírásnak. A fő tömeghez kapcsolódó épületrészek – így különösen tornác, fedett terasz, közlekedő-előtér – az előírt hajlásszögnél alacsonyabb hajlású tetővel is készülhetnek.

bc) 45 foknál nagyobb hajlású tető csak a főépítész hozzájárulásával alakítható ki,

bd) kialakult beépítés esetén ± 15 fokot meghaladó eltérés a közvetlen szomszédos épületek átlagához képest nem megengedett, a bb) pont szerinti fő tömegre vonatkozóan.

(6) Klíma- illetve egyéb gépészeti berendezések

a) oldalhatáron álló, ikres és zártsorú beépítési mód esetén az elő- és a 2,5 méternél kisebb oldalkert felőli homlokzaton nem helyezhetők el,

b) szabadon álló családi ház esetén közterület felőli homlokzaton nem helyezhetők el,

c) többlakásos társasház esetén, amennyiben megoldható, akkor a közterületről nem látható módon, amennyiben pedig erre nincs lehetőség – így különösen úszó telkes kialakítás esetén –, úgy az épület homlokzatán egységes, a homlokzat osztási rendszerébe illeszkedően helyezhetők el,

d) egyéb funkció esetén az épület megjelenéséhez illeszkedve, takarással helyezhetők el.”

(Síktáblás napelem, vákuumcsöves -, valamint síkkollektorok elhelyezésének építészeti követelményei:)

„d) berendezések a közterületről látható tető felületének maximum 60%-át foglalhatják el.”

„(8) Közterületről látható homlokzaton az 17. § (6) és (7) bekezdésben felsorolt berendezések csak abban az esetben helyezhetőek el, ha a rendelet függelékében meghatározott elvi telepítési ábrák egyikének megfelelnek, valamint több rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében a tulajdonosok több mint fele írásban támogatja.”

15. § A Rendelet 19. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A településképi szempontból meghatározó zöld és természetközeli területeken (9.) építmények csak:]

„b) a helyi építési hagyományoknak megfelelően helyezhetők el, amennyiben megoldható, akkor természetes anyaghasználattal.””

16. § A Rendelet 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű, településképi szempontból meghatározó területre (5. melléklet) vonatkozó területi építészeti követelményeket a (2)-(4) bekezdések tartalmazzák, melyek nem vonatkoznak a 11. § (2) bekezdés szerinti településképi szempontból meghatározó területekre.”

17. § A Rendelet 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű, településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2)-(5) bekezdések tartalmazzák, melyek nem vonatkoznak a 11. § (2) bekezdés szerinti településképi szempontból meghatározó területekre.”

18. § A Rendelet 22. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű, településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2)-(5) bekezdések tartalmazzák, melyek nem vonatkoznak a 11. § (2) bekezdés szerinti településképi szempontból meghatározó területekre.

(2) Kültéri világítás biztosításánál kerülni kell meleg fehér vagy sárgás színtől eltérő fényű, kültéri világítótestek alkalmazását.”

19. § (1) A Rendelet 23. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÉTV) 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények, műtárgyak (a továbbiakban: sajátos építmények) elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a településképi szempontból meghatározó „gazdasági terület (8.)” és a „zöld és természetközeli terület (9.)” külterületi területei (6. melléklet). Ettől eltérni csak indokolt esetben, a főépítész hozzájárulásával lehetséges a településképi illeszkedést szem előtt tartva.

(2) Sajátos építmények elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek: a településképi szempontból meghatározó, valamint a településképi szempontból kiemelt területek, kivéve a „gazdasági területeket (8.)” és a „zöld és természetközeli terület (9.)” külterületi területei (6. melléklet). Ettől eltérni csak indokolt esetben, a főépítész hozzájárulásával lehetséges a településképi illeszkedést szem előtt tartva.

(3) Sajátos építmény lakó-, szálláshely szolgáltató, oktatási-nevelési, művelődési, egészségügyi-szociális, igazgatási és egyházi épülettől, valamint bármely műemléki védettségű objektumtól 200 m távolságon kívül helyezhető el. Ettől eltérni csak indokolt esetben, a főépítész hozzájárulásával lehetséges a településképi illeszkedést szem előtt tartva.”

(2) A Rendelet 23. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat elsősorban multifunkcionális kialakítással – így különösen vadlesen, kilátón, mezőgazdasági technológiai építményen, víztornyon – lehet elhelyezni. Önálló szerkezettel is telepíthető kivételes esetben, amennyiben nem áll rendelkezésre, erre alkalmas meglévő építmény.”

20. § A Rendelet 24. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések közterület használatára vonatkozó szabályok)

„b) A reklámhordozók, reklámtartó berendezések közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedélyezési eljárás során megfelelően alkalmazni kell a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletet.”

21. § (1) A Rendelet 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi követelményekről való településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (a továbbiakban: konzultáció) igénybevétele kötelező, amennyiben

a) egyszerű bejelentéshez kötött, 120 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó építési tevékenység előkészítése zajlik, kivétel a „falusi (5.)” terület vagy

b) az építési tevékenység a „belvárosi (1)”, a „nagyvárosi (2)”, a „kisvárosi (3)” vagy az „üdülőházas (6.)” településképi szempontból kiemelt területek valamelyikén helyezkedik el és utcaképet vagy tájképet meghatározó építmény építési tevékenységére irányul.”

(2) A Rendelet 25. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Konzultáció ugyanazon építési tevékenységgel kapcsolatban több alkalommal is tartható.

(6) A konzultációról készült emlékeztetőt a polgármester nevében a városi főépítész állítja össze, amit az építtető vagy az általa megbízott tervező ellenjegyezhet.”

(3) A Rendelet 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A kiadott emlékeztető 1 évig történő megőrzéséről a polgármester nevében a városi főépítész gondoskodik.”

(4) A Rendelet 25. § (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.)

„a) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a városi főépítész a polgármester nevében az írásban rögzített javaslatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül emlékeztető formájában megküldi a kérelmező részére, melynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.”

22. § (1) A Rendelet 26. § (2) bekezdés d)–g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A polgármester véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza, ha az engedélyhez kötött építési tevékenység:)

„d) Helyi védelemmel érintett „HV” épület (építmény) telkén építési engedélyezési eljárást maga után vonó minden építési tevékenység esetén.

e) MK műemléki környezeti területen, valamint HVT helyi védelemmel érintett terület telkén minden építési engedélyezési eljárást maga után vonó építési tevékenység esetén.

f) Településképi szempontból meghatározó „belvárosi (1)”, „nagyvárosi (2)”, „kisvárosi (3)” és „üdülőházas (6.)” területen meglévő épület közterületre néző homlokzati megjelenést megváltoztató építési engedélyezési eljárást maga után vonó minden építési tevékenység esetén, új épület esetében minden építési engedélyezési eljárást maga után vonó minden építési tevékenység esetén.

g) Tömbtelken vagy közterülettel határos úszótelken épület építése, vagy építési engedélyezési eljárás keretében megvalósuló felújítása, helyreállítása, homlokzatának megváltoztatása, bővítése.”

(2) A Rendelet 26. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A polgármester véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza, ha az engedélyhez kötött építési tevékenység:)

„j) Közterületen, önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő ingatlanon

ja) épület építése, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, közterületre néző homlokzatának megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot;

jb) megemlékezést szolgáló építmények esetén a szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, bontása, ha annak talapzatával együtt mért magassága meghaladja a 6,0 m-t, továbbá emlékfal építése, bontása, ha annak a talapzatával együtt mért magassága meghaladja a 3,0 m-t.

jc) Játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval nem rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

jd) megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval nem rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennállórendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;

je) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

jf) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

jg) ideiglenes fedett lovarda építése,

jh) közhasználatú víz-, fürdőmedence, tó építése mérethatár korlátozás nélkül,

ji) a telek természetes terepszintjének – építési tevékenységgel összefüggő – 1,0 métert meghaladó, végleges jellegű megváltoztatása, jj) támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel meghaladja a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot”

(3) A Rendelet 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a benyújtott kérelem a külön jogszabály szerinti tartalomnak nem teljeskörűen felel meg, a polgármester 15 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.”

23. § (1) A Rendelet 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A polgármester – a magasabb szintű jogszabályok keretei között – településképi bejelentési eljárást folytat le utcaképet vagy tájképet meghatározó építési tevékenység esetében, kivétel

a) az Étv. 57/F. § hatálya alá tartozó hatósági engedélyhez,

b) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek,

c) az Étv. 57/F. § hatálya alá tartozó rendeltetésmódosítások esetében.

(2) „(2) Építési tevekénységek esetében, amennyibenÉpítési tevekénységek esetében, amennyiben

a) helyi védelemmel érintett „HV” épület (építmény) telkén építési engedélyezési eljárást maga után nem vonó minden építési tevékenység esetén

b) MK” műemléki környezeti területen, valamint „HVT” helyi védelemmel érintett terület telkén építési engedélyezési eljárást maga után nem vonó minden építési tevékenység esetén

c) Településképi szempontból meghatározó „belvárosi (1)”, „nagyvárosi (2)”, „kisvárosi (3)” és „üdülőházas (6.)” területen utcaképet vagy tájképet érintő építési és szerelési tevékenység

d) utcai kerítés létesül vagy megváltozik,

e) utcai homlokzatot érintően energiatermelő, épületgépészeti, közmű- vagy közműpótló berendezés jelenik meg,

f) vendéglátó terasz építése

g) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

h) Temetők területén:

ha) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, bontása, melynek mérete az építésitevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot.

hb) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése, bontása.

i) Közterületen, önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő ingatlanon

ia) építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot

ib) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, bontása, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 métert.

ic) emlékfal építése, bontása, ha a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 métert

id) park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése

ie) megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló, rendezvényeket kiszolgáló színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), továbbá ideiglenes, fedett lovarda építése.”

j) Beépítésre szánt területen – kivéve a gazdasági és különleges terület - 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyagtároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

k) továbbá reklám és reklámhordozó elhelyezése, valamint üzletportálok matricázása, fóliázása esetén.””

(2) A Rendelet 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben a benyújtott kérelem a külön jogszabály szerinti tartalomnak nem felel meg teljeskörűen, a polgármester 15 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.”

(A magasabb szintű jogszabályok keretei között településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:)

„f) településképet kirívóan rontó használat esetén.”

(2) A Rendelet 28. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A polgármester településképi kötelezést adhat ki és településkép-védelmi bírságot szabhat ki, ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos, valamint a településképi bírságot.”

(3) A Rendelet 28. § (10) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A településkép-védelmi bírság mértéke:)

„b) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi konzultációban, valamint a településképi bejelentési, illetve településképi véleményezés határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 20%-a, de legkevesebb 100.000 forint és legfeljebb 1.000.000 forint.

c) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30%-a, de minimum 100.000 forint és legfeljebb 1.000.000 forint.”

(4) A Rendelet 28. § (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(11) A (10) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.

(12) A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot az összeget megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzat határozatában megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie vagy készpénzátutalási megbízással postai úton befizetnie.”

„(13) A kötelezési eljárás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai alapján történik, kötelezés a településkép védelméről szóló törvény vonatkozó előírásaira figyelemmel bocsátható ki.”

25. § (1) A Rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A Rendelet 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

26. § Hatályát veszti a Rendelet

27. § Ez a rendelet 2021. november 1-jén lép hatályba.

1. melléklet

„1. melléklet
Helyi egyedi védelem (HV) alatt álló épületek, építmények

1.

Bajcsy Zs. u. 2.

1289/1

Illyés Gyula Gimnázium – önkormányzati

2.

Bajcsy Zs. u. 5

1404/A

Mária – Lak – önkormányzati

3.

Hunyadi tér 33.

1053

Bíróság

4.

Bezerédj u. 4.

1298/1

Evangélikus templom

5-

Bajcsy-Zs. u. 1.

1401

Református templom

6.

Gyenis A. u. 6., 8., 10., 12.

1839

lakóházak – magántulajdonú lakások

7.

Szabadság u. 16.

7/2

volt főszolgabírói lakóépület – önkormányzati

8.

Szabadság u. 27.

88/4

Zrínyi Ilona Általános Iskola – önkormányzati

9.

Szabadság u. 21.

85/A

bank épülete

10.

Béke u. 10.

2954

lakóház – magántulajdonú

11.

Baross Gábor tér

1889/21

Dombóvár - Vasútállomás

12.

Hunyadi tér

782/6

Víztorony

13.

Arany János tér 21.

229

Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium – önkormányzati

14.

Szabadság u. 14.

7/1

Zeneiskola főépülete – önkormányzati

15.

Kossuth u. 69.

90/1

Mozi épülete – ipartestületi tulajdon

16.

Jókai u. 1.

90/2

Könyvesbolt – magántulajdonú

17.

Jókai u. 3.

1337

Mentőállomás

18.

Bezerédj u. 2/a.

1295

Óvoda épülete – magántulajdonú

19.

Bezerédj u. 2/c.

1297/6

Metodista egyház – egyházi

20.

Gyár u.

2923/A

Volt kisvasútállomás épülete – MÁV

21.

Dr. Riesz J. u. 3.

12

Lakóépület – magántulajdonú

22.

Szepessi u. 6.

15

Lakóépület – magántulajdonú

23.

Erzsébet u. 48.

264

Lakóépület – magántulajdonú

24.

Jókai u. 1.

90/3

Lakóépület – magántulajdonú

25.

Jókai u. 17.

1399

Lakóépület – magántulajdonú

26.

Dombó P. u. 9.

1311

Lakóépület – magántulajdonú

27.

Ady E. u. 28.

729

Lakóépület – magántulajdonú

28.

Ady E. u. 34.

727

Lakóépület – magántulajdonú

29.

Ady E. u.55.

595

Lakóépület – magántulajdonú

30.

Ady E. u. 60.

611

Lakóépület – magántulajdonú

31.

Arany János tér 16.

226

Lakóépület – magántulajdonú

32.

Deák F. u. 3.

203

Lakóépület – magántulajdonú

33.

Erzsébet u. 18.

250

Lakóépület – magántulajdonú

34.

Erzsébet u. 90-92.

294/1 (udvar), 294/2, 294/3, 296/1, 296/2, 296/4

Lakóépület – magántulajdonú

35.

Kossuth u. 19.

141

Lakóépület – magántulajdonú

36.

Kossuth u. 25.

135.

Lakóépület – magántulajdonú

37.

Kórház u. 2.

2946

Lakóépület és kiszolgáló épületek – magántulajdonú

38.

Kölcsey F. u. 7.

1187/1

Lakóépület – magántulajdonú

39.

Kölcsey F. u. 10.

1227

Lakóépület – Róza villa – magántulajdonú

40.

Kölcsey F. u. 11.

1183

Lakóépület – magántulajdonú

41.

Kölcsey F. u. 15., 15/A.

1180, 1181

Lakóépület – magántulajdonú

42.

Petőfi S. u. 3.

707/1, 707/2, 707/3 (udvar)

Lakóépület – magántulajdonú

43.

Petőfi S. u. 13.

702/1, 702/2

Lakóépület – magántulajdonú

44.

Petőfi S. tér

3520

templom

45.

Rákóczi F. u. 43.

2233

Lakóépület – magántulajdonú

46.

Teleki u. 55.

2224/2

Csuta Csárda

47.

Vörösmarty M. u. 2.

1287/2

Lakóépület – magántulajdonú

48.

Kápolna utca

7314

Szőlőhegyi Kápolna

49.

Kápolna utca

0370

út menti keresztek

50.

Szigetsor u. 11/B.

1932/2, 1932/3,
1932/4, 1932/5,
1932/6, 1932/7

Lakóépület – magán és önkormányzati tulajdon

51.

Kinizsi u. 37

1971/1

JAM csarnok épületegyüttese - önkormányzati tulajdon

52.

Bezerédj utca 14.

1306

Koronás udvarház– önk. tulajdon

53.

III. utca 24.

3187/2

Lakóépület – önk. tulajdon

54.

Erzsébet utca 2.

232

Lakóépület – önk. tulajdon

55.

Erzsébet utca 16.

249/2

Lakóépület – önk. tulajdon

56.

Kossuth Lajos utca 27.

129

Lakóépület – önk. tulajdon”

2. melléklet

„3. melléklet