„26. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) a 2. függelék szerinti kérelmét elektronikus úton nyújtja be, és a véleményezendő, 3. függelék szerinti építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez Az önkormányzatnak hozzáférést biztosít.

(2) A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

(3) Az önkormányzat a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(4) A településképi véleményben az önkormányzat a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre a) javasolja, b) feltétellel javasolja, c) nem javasolja.

(5) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

(6) Az önkormányzat véleményét a helyi építészeti-műszaki tervtanács, annak akadályoztatása esetén a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(7) A képviselő-testület a 29. §-ban meghatározott hatáskört – településképi véleményt ad – a polgármesterre ruházza. ”

„29. § (1) A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában az önkormányzatnál írásban, elektronikus úton kezdeményezi a 4. függelék szerint hiánytalanul kitöltött nyomtatvánnyal, melyhez a településképi követelményeknek és a településrendezési eszközöknek való megfelelést igazoló, jogosultsággal rendelkező építész tervező által készített építészeti-műszaki tervdokumentációt kell mellékelni az 5. függelék szerinti tartalommal.

(2) Az önkormányzat a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban

• a) a tervezett építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltozást - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha
  • aa) a bejelentés megfelel a 4. és 5. függelékben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek és
  • ab) a tervezett építési tevékenység, illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek;
  • ac) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek.
• b) megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltozás megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha
  • ba) a tervezett építési tevékenység, nem illeszkedik a településképbe, vagy
  • bb) a tervezett építési tevékenység, nem felel meg a településképi követelményeknek, vagy
  • bc) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a helyi építési szabályzatban meghatározott követelménynek.
• c) megszünteti az eljárást, ha
  • ca) a bejelentés nem felel meg a 4. és 5. függelékben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.

(3) Amennyiben az önkormányzat a bejelentés tudomásulvételéről határozatot nem hozott, azt megadottnak kell tekinteni – a bejelentés időpontjától számítva – a (6)-(7) bekezdés szerinti érvényességi időtartamra vonatkozóan.

(4) A településképi bejelentési eljárás során hozott döntés polgári jogi igényt nem dönt el, nem mentesíti a bejelentőt más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

(5) A településképi bejelentési eljárásban bejelentett tevékenység tudomásul vételére kiadott határozat a véglegessé válásától számított egy év után hatályát veszti, ezután a bejelentett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltozás nem valósítható meg és a megkezdett építési tevékenység nem folytatható, csak újabb településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

(6) Cégér, cégtábla, cégfelirat esetén a bejelentés tudomásul vételére vonatkozó határozat a véglegessé válása dátumától számított 5 évig maradhat fenn, de legfeljebb aktualitása, vagy avulása időpontjáig, ezt követően újabb településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

(7) A településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység megvalósításáról a bejelentőnek írásban tájékoztatnia kell az eljáró hatóságot.

(8) Képzőművészeti alkotás tűzfalon való létrehozásához a Humán Bizottság és a Budapest Galéria véleményét a településképi bejelentéshez mellékelni kell.

(9) Meglévő épület közterületről látható homlokzatának felújításához vagy közterületről látható homlokzata legalább 20%-át érintő átalakításhoz a területi építészeti-műszaki tervtanács véleményét a bejelentéshez mellékelni kell.

(10) Emléktábla elhelyezéséhez a Humán Bizottság döntését a településképi bejelentéshez mellékelni kell.

(11) A képviselő-testület a 29. §-ban meghatározott hatáskört – településképi bejelentési eljárást folytat le – a polgármesterre átruházza.

(12) A polgármester (2) bekezdés szerinti döntésével szemben az önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.”

„31. § (1) A településképi rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, a településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység bejelentés nélkül történő elvégzése esetén az önkormányzat figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlan tulajdonosát - megfelelő határidő biztosításával - a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére kötelezi, egyidejűleg a kötelezettet településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(3) A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, melynek legkisebb összege százezer forint, felső határa természetes személyek esetén egymillió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén tízmillió forint lehet.

(4) Az önkormányzat az alábbiakat mérlegelve dönt a bírság összegéről:

• a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
• b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• d) a jogsértő állapot időtartamát,
• e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
• f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,
• g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát, valamint
• h) a jogsértés érint-e védett épületet, védett értéket.

(5) A kötelezettnek településkép-védelmi bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetnie.

(6) Az önkormányzat a településkép-védelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a bírságot behajtatja, továbbá a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére önálló bírósági végrehajtó útján elvégezteti, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezi.

(7) A településkép-védelmi bírság befizetése nem mentesíti az ingatlan tulajdonosát a településképi kötelezésben előírt kötelezettség teljesítése alól.

(8) A képviselő-testület a 31. §-ban meghatározott hatáskört – településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki – a polgármesterre átruházza.

(9) A polgármester (2) bekezdés szerinti döntésével szemben az önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.”