Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2021. (XI. 23.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 46/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2021. 11. 24- 2021. 11. 25Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2021. (XI. 23.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 46/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. és 6. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pontjában, az 57. § (2) és (3) bekezdésében és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 46/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § A Rendelet 2. § (3) bekezdése a következő i)–k) ponttal egészül ki:
(Ez a rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:)
„i) 7. melléklet: Kis formátumú, legfeljebb 2 m2 felületű reklámeszközök elhelyezésére kijelölt területek;
j) 8. melléklet: Nagy formátumú, 9 m2 felületű reklámeszközök elhelyezésére kijelölt területek;
k) 9. melléklet: Egyszerű bejelentéshez kötött építési munkák esetén a kötelező szakmai konzultációval érintett területek.”
3. § A Rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) E rendelet alkalmazásában az általános fogalmak:
a) átmeneti parkoló céljára hasznosított telek: beépítésre szánt területen lévő üres, beépítetlen ingatlan (ide nem értve az őrbódét vagy egyéb ideiglenes építményeket), amely az építési övezetnek megfelelő beépítésig ideiglenesen személygépjármű parkolóként funkcionál ;
b) cégfelirat, üzletfelirat: a vállalkozás, üzlet nevét, a vállalkozás székhelyét, telephelyét, vagy működési helyét magában foglaló épület homlokzati felületén, kerítésen, kerítéskapun, támfalon vagy telken az épülettől független szerkezeten (pl. oszlopon, totemoszlopon) elhelyezett felirat vagy grafikai megjelenítés;
c) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét vagy egyéb adatait feltüntető tábla;
d) információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó, CityLight és digitális CityLight, valamint digitális CityBoard formátumú eszköz;
da) önkormányzati hirdetőtábla: az Önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a XI. kerület élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a XI. kerület életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, amely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
db) információs vitrin: közérdekű tájékoztató berendezés, melynek nyitható-zárható átlátszó felületű ajtaja van;
dc) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról való tájékoztatás vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
dd) közérdekű molinó: olyan, a XI. kerület életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
de) CityLight: nemzetközi sztenderdnek megfelelő, álló formátumú, 2 m2 látható méretű plakáttal ellátott, maximálisan 120 cm széles, 180 cm magas reklámhordozó;
df) Digitális CityLight: álló formátumú, sztenderd 9:16-os képarányú, kis vagy nagy formátumú digitális kijelzővel rendelkező reklámhordozó, mely folyamatosan változó tartalom megjelenítésére szolgál;
dg) Digitális CityBoard: fekvő formátumú, 4,5 méter széles, 2 méter magas, 9 négyzetméteres digitális kijelzővel rendelkező reklámhordozó, mely folyamatosan változó tartalom megjelenítésére szolgál;
e) kerítés áttörtségi aránya: a kerítés egy telekhatárhoz tartozó szakaszán a szabad átlátást biztosító felületének és a kerítés teljes felületének egymáshoz viszonyított aránya;
f) más célú berendezés: segélyhívó berendezés, parkolójegy automata, közműszekrény, telefonfülke;
g) megvilágított cégfelirat, üzletfelirat: a vállalkozás, üzlet nevét, a vállalkozást magában foglaló épület homlokzati felületén kerítésen, kerítéskapun, támfalon vagy telken elhelyezett, világítással ellátott berendezés;
h) totemoszlop: egy vagy több vállalkozás cégérét vagy címtábláját tartalmazó toronyszerű berendezés, ide nem értve az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett saját cégjelzést és üzemanyagárat tartalmazó berendezést;
i) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: az utasváró és a kioszk;
j) kis formátumú reklámhordozó: legfeljebb 2 négyzetméteres látható felülettel rendelkező eszköz;
k) nagy formátumú reklámhordozó: 9 négyzetméteres látható felülettel rendelkező eszköz.
(2) E rendelet alkalmazásában az örökségvédelem fogalmai:
a) kerületi helyi védett értékek: a kerületi helyi területi, és a kerületi helyi egyedi védelmet igénylő építészeti, építészettörténeti, kerületi történeti szempontból védelemre érdemes épület, épületegyüttes, épített környezet. Ezek:
aa) kerületi helyi védett épület, építmény: az olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, amelyet az Önkormányzat védelem alá helyezett;
ab) kerületi helyi védett épület, építmény közvetlen környezete: az az ingatlan, melyen a kerületi helyi védett épület, építmény áll;
ac) kerületi helyi védett műtárgy: a védett épület, építmény, épületrész címek alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés;
b) kerületi helyi védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi és veszélyezteti a védett érték érvényesülését;
c) eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg az értékvédelmi dokumentációban;
d) értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek (építész, településmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök), vagy megfelelő képesítéssel rendelkező szakértőt foglalkoztató szervezetek által készített olyan vizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő és a település szempontjából védelemre érdemes értéket, valamint szükség szerint a korábban védetté nyilvánított épületek értékelését is elvégzi; a vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, és környezeti jellemzőit;
e) védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek (építész, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök), vagy megfelelő képesítéssel rendelkező szakértőt foglalkoztató szervezetek által készített olyan vizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.”
4. § A Rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területeken az utcavonalon a kerítés helye a közterületi határon van, kivéve
a) a külön megállapodásban rögzített közhasználat céljára átadott telekrész esetében, amikor a szabályozási terv jelöli ki a kerítés helyét és
b) közterületi kiszabályozással érintett telek esetében, a még végre nem hajtott szabályozási vonalon.
(2) A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 6-6 m-en belül a kerítéseket 50%-ban átláthatóan kell kialakítani.
(3) Közterület felé legfeljebb 2,5 m magas támfal létesíthető, ezen felül mellvédként szolgáló magasítást vagy kerítést 50%-ban átlátható módon kell kialakítani.
(4) Üveg vagy műanyag felületek kerítésként nem alkalmazhatóak, kivéve a főútvonalak menti zajvédő falakat.
(5) Kertvárosias lakóterületeken új közterületi kerítés építése esetén a kerítés áttörtségi arányának minimum 40%-nak, és megjelenésében (szín és anyaghasználatában) a telken álló vagy a tervezett új épülethez illeszkedőnek kell lennie.
(6) Közterület felé legfeljebb 2,5 m magas kerítés létesíthető.
(7) A településkép szempontjából meghatározó területeken a városképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az adott területegységben kialakult karaktert meg kell őrizni, különös tekintettel az alábbi építészeti elemekre:
a) a párkány magasságát, kiülését, folyamatosságát,
b) a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét,
c) a tetőfelépítmények jellegét, arányát,
d) a homlokzatok vonalvezetését, plasztikusságát, architektúráját,
e) a tömegképzés jellegét,
f) a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való arányát,
g) a tető és a homlokzat anyaghasználatát és
h) az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását.
(8) Homlokzat színezésére rikító és feltűnő színek nem megengedettek.
(9) Az épület rendeltetéséhez kapcsolódó síktáblás napelem, napkollektor új vagy meglévő
a) magastetős épületen az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben,
b) lapostetős épületen az épület attikájának takarásában
helyezhető el.
(10) Építési telek elő- és oldalkerti részén napelem, napkollektor nem helyezhető el.
(11) Új épületben a földszinti kereskedelmi rendeltetési egység közterületről is látható homlokzatainak legalább 1/2-e nyílászárók vagy üvegfal alkalmazásával alakítandó ki. Az így kialakított üvegfelületek legalább 1/3-a kirakatfelületként üzemeltetendő.
(12) Új vagy meglévő épületek tetőfedésére élénk, rikító, élénk színű anyagok nem használhatóak.
(13) Tetősíkban lévő ablakok felületének és a tető síkjából kiemelt ablakok tetősíkra vetített felületének összege a tető teljes felületének maximum 40%-a lehet.
(14) Beépítetlen tetőtérben, padlástérben a tájékozódáshoz szükséges, 0,5 m2-nél nagyobb felületű, nem síkban fekvő vagy a kialakult állapottól eltérő bevilágító ablak elhelyezése nem megengedett.
(15) Közterületről látható garázskapuk épületenként egymáshoz illeszkedő módon alakítandók ki.
(16) Közterületről látható homlokzatra klímaberendezés külső egységei és szellőző, valamint füstelvezető csövek látható módon nem helyezhetők el, kivéve Ln-T és Gksz övezetekben. Ln-T övezetben a 15. § (3) bekezdésben foglalt építészeti követelményeket be kell tartani.
(17) Közterület felőli külső homlokzatsíkon kábel nem vezethető, kivéve Ln-T és Gksz övezetekben.
(18) Új belterületi közterületek kialakítása esetén föld feletti fektetésű vezetékes közműhálózat nem tervezhető, a meglévő föld feletti vezetésű vezetékek rekonstrukciója során azokat - a meglévő fák gyökérzetét megvédő módon - földkábelre kell cserélni.
(19) A zöldfelületek kialakítására és fenntartására a fás szárú növények védelméről szóló önkormányzati rendelet, továbbá a zöldfelületek megóvásáról szóló önkormányzati rendelet előírásai vonatkoznak.
(20) Átmeneti parkoló céljára hasznosított telken közvetlenül a közterületi kerítés mentén nem, csak attól legalább 1,0 m-re alakítható ki parkoló, akkor, ha a legalább 1,0 m-es kerítés menti sáv zöldfelületként kerül kialakításra.
(21) Az üzletportálokon fényújság, kápráztató vagy más módon zavaró vizuális hatások, villogó berendezések alkalmazása nem megengedett.
(22) Épület, építmény, köztéri műalkotás díszkivilágítása a közlekedőket elvakító vagy a környező épületek használatát zavaró módon nem létesíthető, káprázást okozó, villogó fény használata nem megengedett.”
5. § A Rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Kertvárosias lakóterületeken a 14. § egyedi építészeti követelményei mellett az e §-ban foglalt egyedi építészeti követelményeket is be kell tartani.
(2) Madárhegy és Rupphegy területén magastetős lakóépület tetejének hajlásszöge legfeljebb 45 fok lehet.
(3) Homlokzat színezésére rikító és feltűnő színek nem megengedettek.
(4) Gépjármű tárolására alkalmas nyitott, oszlopokkal vagy pillérekkel alátámasztott, tetővel ellátott kerti műtárgy az előkertben nem helyezhető el.”
6. § A Rendelet 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Gellért tér - Mányoki út - Ménesi út - Himfy utca - Móricz Zsigmond körtér - Karinthy Frigyes út - Bicskei utca - Lágymányosi utca - Kende utca - Bertalan Lajos utca - Budafoki út által határolt területen (Újbuda Kulturális Városközpont Területén) az üzletportálokat az épületek egészével harmonizáló, illeszkedő módon kell kialakítani, és a 14. § egyedi építészeti követelményei mellett az e §-ban foglalt egyedi építészeti követelményeket is be kell tartani.”
7. § A Rendelet 20/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Káprázást okozó, villogó fény közterületi kitelepülésen nem alkalmazható.”
8. § (1) A Rendelet 22. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Utasváró építmény tüzihorganyzott acélból készülhet, tetszőleges árnyalatú égetett porfestéssel ellátva. A hátsó és az oldalsó falak (amennyiben vannak) edzett üvegből, a tető biztonsági üvegből készülhet.
(3) Utasváró építményen reklámfelületként a hátsó- (hosszanti) és a megállót jelző táblához közelebb lévő oldalfal mindkét irányból felhasználható, esetenként világítással ellátva. Szorosan egymás mellett legfeljebb 3 tábla kerülhet telepítésre. Felülete kis formátumú szabványos CityLight vagy kis formátumú Digitális CityLight lehet.”
(2) A Rendelet 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Kioszk legfeljebb két oldala használható fel reklámfelület elhelyezése céljából, amely kis formátumú szabványos CityLight vagy kis formátumú Digitális Citylight lehet.”
(3) A Rendelet 22. § (10) bekezdése a következő c)–f) ponttal egészül ki:
(Információs célú berendezésekre vonatkozó előírások:)
„c) kis formátumú CityLight vagy kis formátumú digitális CityLight egy útszakasz azonos oldalán egymástól legalább 50 méter távolságban helyezhető el. Ilyen berendezés elhelyezése csak a 7. melléklet szerinti helyszíneken engedélyezhető. A távolság számításánál az utasvárókban elhelyezett vagy a közösségi közlekedési eszközök megállóhelyein telepített kis formátumú CityLightokat nem kell figyelembe venni,
d) nagy formátumú CityLight vagy CityBoard egy útszakasz azonos oldalán egymástól legalább 100 méter távolságban helyezhető el. Osztott pályás út esetén az útpályákat elválasztó sávban elhelyezésük nem lehetséges. A reklámhordozók tartószerkezetének magassága 2,5-3,0 m lehet. Ilyen berendezés elhelyezése csak a 8. melléklet szerinti helyszíneken engedélyezhető,
e) amennyiben az elhelyezett berendezés időben folyamatosan változó, digitális megjelenítési technológiát használ, abban az esetben a megjelenített tartalom idejét tekintve legfeljebb kétharmadában sugározhat reklámot, legalább egyharmad részében reklámnak nem minősülő információs vagy közérdeket szolgáló tartalmat kell megjeleníteni. Ezen feltételnek minden órában időarányosan teljesülnie kell. Közterületi digitális megjelenítést használó információs berendezést nem lehet a teljes képernyőt kitöltő valós idejű videótartalom megjelenítésére használni. Az animált tartalom kizárólag a teljes képernyőnek csak egyes részein jelenhet meg oly módon, hogy az animált részlet háttere statikus, vagy nagyon lassan változó lehet. A berendezés fényereje automatikusan változtatható kell, hogy legyen, naplemente után maximálisan 400 Cd/m2 maximális fényerővel. A digitális berendezések reklámot kizárólag reggel 6 óra 00 perc és este 22 óra 00 perc között tehetnek közzé. 22 óra után kizárólag statikus tartalommal, közérdekű információt sugározhat,
f) világörökségi területen, valamint annak védőterületén reklám kizárólag e rendelet szerint értelmezett funkcionális célokat szolgáló utcabútoron helyezhető el.”
9. § A Rendelet 23. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Nem közterületi ingatlanon egy telken belül legfeljebb egy totemoszlop helyezhető el.”
10. § (1) A Rendelet 23/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kötelező szakmai konzultációt kell kérni a 3a. mellékletben meghatározott területeken
a) cégér,
b) cégfelirat,
c) üzletfelirat,
d) címtábla,
e) megvilágított cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén, amennyiben azok felülete a 0,25 m2-t meghaladja és
f) a 9. mellékletben meghatározott területeken, jogszabályban egyszerű bejelentéshez kötött új épület építése esetében az építési napló megnyitását megelőzően.”
(2) A Rendelet 23/C. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A szakmai konzultáció iránti kérelemnek a 23/B. § (3) és a 23/C. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.
(4) A konzultációról készült emlékeztetőt a Főépítész a konzultációt követő 8 napon belül a kérelmező részére megküldi.”
(3) A Rendelet 23/C. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Jogszabályban egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében a kötelező szakmai konzultáció kérelméhez mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját olvasható és értelmezhető méretben benyújtva,
(6) A kötelező szakmai konzultációhoz benyújtandó tervnek az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás, a telepítésről és az építészeti kialakításról,
b) helyszínrajz a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
c) tervezett állapot alaprajzai,
d) legalább két, egymásra merőleges irányban felvett metszet,
e) valamennyi külső nézetet ábrázoló homlokzati terv, anyaghasználat és színek feltüntetésével,
f) madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt látványterv vagy modellfotó, a környezet ábrázolásával,
g) utcakép és
h) településrendezési eszközben foglaltaknak való megfelelés igazolása.
(7) A kötelező szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyet a kérelmező papír alapon kap meg, és tartalmazza
a) a kérelem beérkezésének időpontját,
b) a kérelmező adatait,
c) a tervezett építési tevékenység rövid leírását,
d) az érintett ingatlan, címét és helyrajzi számát, építési övezeti besorolását,
e) az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb lényeges információt és
f) a Főépítész tájékoztatását, nyilatkozatát, valamint szakmai javaslatát.”
11. § A Rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A településképi véleményezési eljárást a Polgármester folytatja le.
(2) A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a Településrendezési és Településképi Osztályra benyújtott kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a Polgármesternek hozzáférést biztosít.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét és címét és
b) a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.
(4) A (2) bekezdés szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációnak a Tkr. 26/A. § (3) bekezdésében foglalt munkarészeket kell tartalmaznia.
(5) A településképi véleményben a Polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül javasolja vagy
b) nem javasolja.
(6) Amennyiben a településképi véleményezési eljárás során tervtanácsi véleményezésre kerül sor, a településképi véleményhez csatolni kell a tervtanácsi szakvéleményt.
(7) A településképi véleményt - a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül - meg kell küldeni a kérelmezőnek, vagy megfelelő formátumban a (2) bekezdés szerinti elektronikus tárhelyre fel kell tölteni.
(8) A településképi vélemény elleni jogorvoslatra a Tkr. 26/A. § (8) bekezdésében foglaltak szerint van lehetőség.”
12. § (1) A Rendelet 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 3a. és 3.b mellékletekben meghatározott területeken jogszabályban rendeltetésmódosítási engedélyhez, építésügyi hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött, közterületről látható módon megvalósítandó építési tevékenységek esetén.”
(2) A Rendelet 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 3a. és 3b. mellékletekben foglalt területeken településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő építési tevékenységek közül
a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
b) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
c) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,
d) kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése,
e) a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
f) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
g) emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
h) megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
ha) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
hb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
hc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
hd) ideiglenes fedett lovarda,
he) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése,
i) szellőző- és klímaberendezés építmény közterületről látható felületén való elhelyezése”
(3) A Rendelet 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az Önkormányzat teljes közigazgatási területén
a) reklámok közzététele,
b) az építmények, építményrészek és az építményeken belül önálló rendeltetési egységek rendeltetésének módosítása és
c) rendeltetési egység számának megváltozása (a továbbiakban: rendeltetésváltozás)
tekintetében.”
13. § A Rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A településképi bejelentési eljárásban a Polgármester dönt.
(2) A településképi bejelentési eljárás
a) a rendeltetésváltozások esetében az Építészeti-Műszaki Osztályra benyújtott,
b) az építési munkák és a reklámelhelyezések tekintetében az ügyfél által a Polgármesternek címzett, a Településrendezési és Településképi Osztályra benyújtott
bejelentésre indul. A bejelentéshez tervdokumentációt kell mellékelni.
(3) A bejelentésnek tartalmazni kell:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét (jogi személy, és személyiséggel rendelkező szervezet esetén székhelyének a címét), a bejelentő aláírását,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megnevezését és helyét (az érintett ingatlan helyrajzi számát) és
d) tervdokumentációt.
(4) A dokumentációnak - a bejelentés tárgyának megfelelően - a 6. mellékletet is figyelembe véve legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:
a) a 27. § (4) bekezdésében foglalt építési tevékenységek esetén megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
ac) alaprajzot legalább M=1:100 méretarányban és
ad) valamennyi homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását, valamint a szomszédos épületek homlokzatait is bemutató látványtervet vagy fotómontázst, valamint színezési tervet,
b) a 27. § (6) bekezdésében foglalt reklámelhelyezés esetén megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
ba) műszaki leírást (méret, szín, anyag és közterületen való elhelyezés, építési reklámháló esetében homlokzaton való elhelyezés feltüntetésével),
bb) helyszínrajzot,
bc) a reklámberendezés elhelyezésének vagy rögzítésének műszaki megoldását,
bd) építési reklámháló elhelyezése esetén annak tervezett helyét, nyílászárókhoz való viszonya bemutatását méretezve, színezve,
be) utcabútoron tervezett reklám esetében utcaképet és metszetet M=1:200 méretarányban (a reklámberendezés környezetéhez képest tervezett elhelyezés bemutatásával),
bf) látványtervet vagy fotómontázst,
c) a 27. § (6) bekezdés szerinti rendeltetésváltozás esetén megfelelő jogosultsággal rendelkező építész tervező által készített
ca) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő használat, technológia jellemzőit, a rendeltetésmódosítás következtében a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő változásokat, hatásokat, a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat, továbbá a tervlapokon nem szereplő országos és helyi építési követelményeknek való megfelelőséget igazoló műszaki jellemzőket,
cb) helyszínrajzot a meglévő és tervezett állapotról,
cc) a változtatással érintett építmény, építményrész, rendeltetési egység, helyiség vagy helyiségcsoport változás előtti és változás utáni alaprajzát és metszetét a csatlakozó szomszédos építmények, építményrészek, rendeltetési egységek, helyiségek rendeltetésének megjelölésével, legalább 1:100 méretarányban,
cd) parkolómérleg számítást és
ce) a többlet parkolóhely létesítésének kötelezettsége esetén annak kialakíthatóságának igazolását.
(5) Amennyiben a bejelenteni kívánt rendeltetésváltozás, építési tevékenység több vonatkozásban is bejelentésköteles, akkor a településképi bejelentés egybefoglalt módon is benyújtható, azonban az érintett pontok szerinti mellékleteket csatolni kell, de a hasonló tervfajtát, egyes dokumentációrészleteket nem kell megismételni.
(6) A Polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást - kikötéssel vagy a nélkül - tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha
a) a bejelentés megfelel a Tkr.-ben meghatározott, továbbá - a bejelentés tartalmát és a csatolandó dokumentációt illetően - a (3) bekezdésben előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, reklám, reklámhordozó berendezés illeszkedik a településképbe, továbbá megfelel a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásainak, valamint jelen rendelet reklámhordozókra, reklámberendezésekre vonatkozó követelményeinek és
c) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel az országos és helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek.
(7) A 27. § (1) és (6) bekezdése szerinti tevékenység a bejelentés alapján, a hatósági határozat birtokában - az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével - megkezdhető, ha ahhoz más hozzájárulás vagy hatósági engedély nem szükséges.
(8) A Polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklám és reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(9) A Polgármester döntésével szemben a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 10. § (3) bekezdése alapján az Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezést benyújtani.
(10) A településképi bejelentési eljárás teljes tárgyi költségmentesség alá tartozó önkormányzati hatósági ügy, melynek során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.
(11) A bejelentő köteles az elkészült munkákról, valamint a rendeltetésváltozás megtörténtéről 15 napon belül fotódokumentációt eljuttatni rendeltetésváltozások esetében az Építészeti-Műszaki Osztályra, egyéb esetekben a Településrendezési és Településképi Osztályra.”
14. § A Rendelet 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A településképi kötelezési eljárásban a Polgármester dönt.
(2) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le
a) településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,
b) amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó építési tevékenység, reklámelhelyezés és rendeltetésváltozás esetében a településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta, vagy
c) amennyiben a bejelentő a településképi bejelentésében foglaltaktól annak megvalósulása során eltért vagy a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.
(3) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a (2) bekezdésben foglalt eset áll fenn, felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére határidőt szab ki.
(4) A (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában az érintett ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására kötelezi, egyidejűleg településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(5) A településkép-védelmi bírság összege
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legalább 100.000 forint, természetes személy esetében legfeljebb 200.000 forint, jogi személyek esetében legfeljebb 500 000 forint,
b) a Polgármester tiltása ellenére végzett építési, reklámelhelyezési és rendeltetésváltozási tevékenység esetén legalább 100.000 forint, természetes személy esetében legfeljebb 200.000 forint, jogi személyek esetében legfeljebb 1 000 000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100 000 forint, természetes személy esetében legfeljebb 200.000 forint, jogi személy esetében legfeljebb 1 000 000 forint és
d) a településképi követelményektől eltérően végzett építési tevékenység esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100 000 forint, természetes személy esetében legfeljebb 200 000 forint, jogi személy esetében legfeljebb 1 000 000 forint.
(6) Az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabása során a hatóság mérlegeli különösen
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket és a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását és
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.”
15. § (1) A Rendelet 4. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Rendelet a 2. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.
(3) A Rendelet a 3. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.
(4) A Rendelet a 4. melléklet szerinti 9. melléklettel egészül ki.
16. § A Rendelet
a) 5. § (2) bekezdésében a „Főépítészi Irodáján” szövegrész helyébe a „Településrendezési és Településképi Osztályán” szöveg,
b) 11. § (1) bekezdésében a „Főépítészi Irodáján” szövegrész helyébe a „Településrendezési és Településképi Osztályán” szöveg,
c) 23/B. § (1) bekezdésében a „főépítésze” szövegrész helyébe a „Főépítésze” szöveg,
d) 23/B. § (2) bekezdésében a „főépítész” szövegrész helyébe a „Főépítész” szöveg,
e) 23/B. § (4) bekezdésében a „főépítész” szövegrész helyébe a „Főépítész” szöveg
lép.
17. § Hatályát veszti a Rendelet
a) 13. alcíme,
b) 19. § (9) bekezdésében a „cserepes lemezzel és” szövegrész.
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet