1. § Az önkormányzat által folyósított gyermekvédelmi és szociális ellátásra való jogosultságra, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, és a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és e rendeletben foglaltak figyelembe vételével.

2. § (1) A képviselő-testület a hatáskörét átruházza a polgármesterre e rendeletben foglalt egyes települési támogatások megállapítása esetében.

(2) A polgármester döntése ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Sásdi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: önkormányzati hivatal) benyújtott, a képviselő-testülethez címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezést a polgármester a képviselő-testület következő ülése elé terjeszti. A fellebbezést a beadástól számított legkésőbb 60 napon belül el kell bírálni.

3. § (1) Az önkormányzat rendkívüli települési támogatással, üdülési települési támogatással, valamint rendszeres települési támogatással segíti a szociálisan rászorult, méltánylandó anyagi nehézséggel küzdő személyeket.

(2) A gyermekek családban történő nevelkedését, a gyermeket nevelő családok anyagi-szociális problémáinak enyhítését – a Gyvt-ben foglaltak figyelembe vételével – települési támogatással segíti az önkormányzat.

(3) A települési támogatás adható készpénzben, de természetbeni szociális ellátás formájában, a támogatott személy kiadásainak átvállalásával is megállapítható.

4. § (1) A települési támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémáit megszüntesse vagy csökkentse, így például együttműködjön a munkaügyi központtal, közfoglalkoztatásban vegyen részt, igénybe vegye a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgáltatást.

(2) Nem nyújtható települési támogatás annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatban valótlan tényt közöl.

5. § (1) A települési támogatás megállapításáról – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a képviselő-testület dönt.

(2) A létfenntartást veszélyeztető, azonnali orvoslást igénylő rendkívüli élethelyzetbe került rászorult részére – e rendeletben foglalt szabályok betartásával – a polgármester is állapíthat meg rendkívüli települési támogatást.

(3) A polgármester hatáskörébe tartozik a 11. §-ban foglalt szülési támogatás, a 12. §-ban foglalt üdülési támogatás, a 19. §-ban foglalt bérlettérítés és a 20. §-ban foglalt kollégiumi támogatás megállapítása.

6. § (1) A rendkívüli települési támogatás

(2) Rendszeres települési támogatás nyújtható

7. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell nyújtani a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(2) Rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azokat a személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, a 6. § (1) bekezdés b-d) pontjaiban foglaltak kivételével feltéve, hogy a kérelmező egy főre jutó havi családi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.

(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azt a személyt is, akinek az egy főre jutó havi családi nettó jövedelme a (2) bekezdésben foglalt összeget meghaladja, de annak a háromszorosát nem éri el. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetnek minősül az alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás felmerülése, így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások.

(4) A rendkívüli települési támogatás esetenkénti összege – a 6. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - 3 ezer forinttól 50 ezer forintig terjed.

(5) A vázsnoki lakos, a településen életvitelszerűen tartózkodó családok és egyedül élők számára nagy anyagi megterhelést jelentő kiadásokra – például a gyermekek iskoláztatásához kapcsolódó költségek, fűtés és egyéb rezsiköltségek stb. – tekintettel a képviselő-testület hivatalból, a település minden rászoruló lakosa számára rendkívüli települési támogatást nyújthat, a (2)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően is.

8. § (1) Rendkívüli települési támogatás a 7. § (3) bekezdésében foglalt, alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt nehéz helyzetbe került kérelmező részére pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kamatmentes kölcsön összege 50 ezer forintig terjed.

(2) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját. A kölcsön folyósításáról a képviselő-testület döntése alapján a polgármester és a jogosult megállapodást köt, melyben meg kell határozni a kölcsön összegét, kifizetésének módját, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját. A szerződésben a kérelmező és a vele közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozók egyetemleges felelősséget kötelesek vállalni a kölcsön visszafizetésére.

(3) A kamatmentes kölcsönt legfeljebb 1 év alatt kell visszafizetni, a képviselő-testület döntése szerinti havi egyenlő részletekben. Az első részletet – amennyiben a képviselő-testület másként nem dönt - a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell megfizetni. A határidőben vissza nem fizetett kölcsönt a Szt-nek a jogosulatlanul felvett ellátásra vonatkozó rendelkezése szerint kell behajtani.

(4) Aki a kölcsönt határidőben nem fizette vissza, a visszafizetéstől számított 2 évig újabb kölcsönt nem kaphat.

9. § (1) Az önkormányzat a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása pályázat keretében elnyert mennyiségben és minőségben rendelkezésére álló tűzifát a rászoruló lakosság számára természetbeni rendkívüli települési támogatásként (a továbbiakban: szociális célú tűzifajuttatás) biztosítja.

(2) A szociális célú tűzifajuttatásról a képviselő-testület határozattal dönt. A rendelkezésre álló tűzifamennyiséget a legrászorultabbak között kell elosztani. A rászorultság mértékének meghatározása során előnyben kell részesíteni a Szt. szerint aktív korúak ellátására, az időskorúak járadékára, valamint – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – e rendelet szerinti települési támogatásra, különösen lakásfenntartási települési támogatásra jogosultakat, és a Gyvt. szerint halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családokat.

(3) Szociális célú tűzifajuttatás keretében háztartásonként legfeljebb 5 m³ tűzifa rászorulók ingatlanára történő szállítására kerül sor. A tűzifa biztosítása, valamint rászorulókhoz történő kiszállítása egyaránt ellenszolgáltatás nélkül történik.

10. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatás (a továbbiakban: temetési támogatás) nyújtható annak a településen életvitelszerűen tartózkodó vázsnoki lakosnak, aki az elhunyt házastársa, élettársa vagy egyeneságbeli rokona eltemettetéséről gondoskodott, ha a temetési költségek viselésére a saját, illetve családja létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes. Létfenntartást veszélyeztet a temetési költségek viselése, amennyiben az eltemettető családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.

(2) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, a kérelmező nevére szóló temetési számla és a halotti anyakönyvi kivonat másolatával.

(3) A temettető a temetési támogatás felvételére temetésenként egy esetben jogosult. A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy máshol e címen nem igényelt és nem kapott települési támogatást.

(4)¹ A temetési támogatás összege 100 ezer forint.

11. §² A rászoruló, a településen életvitelszerűen tartózkodó, vázsnoki lakos vér szerinti vagy örökbefogadó szülőket (a továbbiakban: szülő) kérelemre gyermekenként 100 ezer forint összegben rendkívüli települési támogatásként szülési támogatás illeti meg, ha a gyermek a gondozásukban van. A támogatást az anya vagy közös megegyezésük alapján az apa igényelheti a gyermek megszületését, három éven aluli gyermek örökbefogadása esetén az örökbefogadást követő 6 hónapon belül benyújtott kérelemmel. A támogatás megállapítása szempontjából rászoruló a szülő, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.

12. § (1) Települési támogatásként üdülési támogatás illeti meg a vázsnoki lakos, életvitelszerűen a településen lakó rászoruló szülőt a nappali tagozaton tanuló gyermekének az iskola által szervezett bel- és külföldi kirándulás, üdülés költségeinek fedezésére.

(2) Az üdülési települési támogatás megállapítása szempontjából rászoruló a szülő, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.

(3) Az üdülési települési támogatás összege az iskola által igazolt összes költség 50 %-a, de legfeljebb 3 ezer forint.

13. § (1) Az önkormányzat lakásfenntartási települési támogatás nyújtásával segíti a rászorulókat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésében.

(2) Lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a vázsnoki lakos, a településen életvitelszerűen tartózkodó személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át, egyszemélyes háztartás esetén 250 %-át, továbbá az elismert havi lakásfenntartási költségek a háztartás összjövedelmének 20 %-át elérik, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona,

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában háztartás az Szt. szerinti háztartás. Vagyon alatt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, ha annak forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában elismert havi lakásfenntartási költségként a kérelem beadását megelőző utolsó havi számla alapján

14. § (1) A lakásfenntartási települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani, az ellátás havi összege 5 ezer forint. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(2) A lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő, 13. § (4) bekezdése szerinti azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A lakásfenntartási települési támogatást havonta utólag a képviselő-testület döntése szerint kell a szolgáltatóhoz utalni vagy a kérelmezőnek kifizetni.

15. § (1) Lakásfenntartási települési támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak lehet megállapítani, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak minősül az albérlet és a bírósági határozattal megosztott lakás lakrésze.

(2) Megszűnik a lakásfenntartási települési támogatás:

16. § (1) Gyógyszertámogatásra jogosult az a szociálisan rászorult, a településen életvitelszerűen tartózkodó vázsnoki lakos, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szempontjából szociálisan rászorult az, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(3) Létfenntartást veszélyeztetően magas a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, ha annak havi összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 5 %-át.

(4) A gyógyszertámogatás havi összege a rendszeres gyógyító ellátás havi költségének fele, de maximum 10 ezer forint.

(5) A havi rendszeres gyógyító ellátás költségét a háziorvos igazolja.

17. § (1) A gyógyszertámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(2) Gyógyszertámogatás nem jár a közgyógyellátásra való jogosultság időtartama alatt. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell, hogy a kérelem benyújtásakor közgyógyellátásra jogosult-e.

18. § (1) Az önkormányzat a tanév során bérlettérítéssel átvállalja a nappali tagozaton közép- vagy felsőfokú iskolai tanulmányokat folytató bejáró rászoruló vázsnoki gyermek és fiatal helyközi – és szükség esetén helyijáratú autóbusz – bérletjegyének költségét.

(2) ) A bérlettérítésre való jogosultság megállapítása szempontjából rászoruló a család vagy egyedül élő, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.

(3) A bérlettérítés folyósítása havonta utólag, a polgármesternél leadott bérletjegyek árának megtérítésével történik. A bérletjegyek leadása minden hó 15. napjáig lehetséges.

19. § (1) Az önkormányzat a nappali tagozaton közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben tanulók részére a kollégiumi vagy albérleti díj megfizetéséhez a tanév során 10 hónapra havi 2.400 forint kollégiumi támogatást nyújt a rászoruló vázsnoki lakos, életvitelszerűen a településen lakó szülő vagy nagykorú tanuló kérelmére.

(2) ) A kollégiumi támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rászoruló a család vagy egyedül élő, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.

(3) A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az iskolalátogatási igazolást és a nyilatkozatot arról, hogy a tanuló kollégista vagy albérletben él.

(4) A kollégiumi támogatást a polgármester a kérelem beadásának hónapjától kezdődően a tanulmányi félév végéig állapítja meg,

19/A. § (1) Az önkormányzat a vázsnoki lakóingatlanok után a magánszemélyek által fizetendő hulladékszállítási közszolgáltatási díjat átvállalja, a díjat a természetes személy ingatlanhasználók helyett megfizeti.

(2) A hulladékszállítási közszolgáltatási díj támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

20. § Az eltemettetésre köteles személy szociális rászorultsága esetén a képviselő-testület a köztemetés költségeinek megtérítését kérelemre, különös méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén elengedheti, mérsékelheti, részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást (a továbbiakban együtt: kedvezmény) adhat. Különös méltánylást érdemlő körülmény a kedvezmény megállapítása szempontjából, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg.

21. § (1) Az e rendeletben szabályozott ellátásokra vonatkozó eljárás általában kérelemre indul. Pénzbeli és természetbeni ellátás nyújtására hivatalból is indulhat eljárás, továbbá hivatalból történő eljárást kezdeményezhet köznevelési intézmény, egészségügyi, gyermekvédelmi vagy szociális szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, civil szervezet is.

(2) Az ellátások iránti kérelmet írásban kell benyújtani az önkormányzati hivatalhoz. A kérelemben nyilatkozni kell a kérelmező és családja, lakásfenntartási települési támogatás esetén a háztartás havi jövedelmének nettó összegéről.

(3) A szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság elbírásához a Sztv. 18. § szerinti adatokat, továbbá az adott ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó nyilatkozatokat, adatokat, vagy az adatok hatóság által történő beszerzéséhez szükséges nyilatkozatokat kell csatolni. A kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat – a 10–12. §-ban és a 18–19. §-ban foglalt eseteket kivéve – igazolni. Amennyiben a kérelmező a nyilatkozatokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

(4) A jogosultság megállapítása érdekében – a döntéshozó felkérésére - környezettanulmányt végez a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgálat. A környezettanulmány elvégzésébe bevonható a védőnői szolgálat és a köznevelési intézmények dolgozói is.

(5) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

22. § (1) A pénzbeli ellátások folyósítása a határozat végrehajthatóvá válását követően elsősorban kifizetéssel, a hivatal házipénztárában vagy helyben a faluházban történik az alábbi határidőben.

(2) Gyógyszertámogatás postai úton is utalható.

(3) A rendszeres szociális és gyermekvédelmi ellátásban részesülő – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles írásban vagy személyesen értesíteni az önkormányzati hivatalt, az ellátást megállapító határozatban erre a figyelmét fel kell hívni.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban a Szt. 17. §-ának figyelembe vételével az adott ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező dönt.

23. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. A 70. életévét betöltött személy életkora alapján jogosulttá válik az étkeztetés igénybe vételére. Az egészségi állapottal összefüggő okot, a fogyatékosságot, pszichiátriai betegséget és szenvedélybetegséget orvosi igazolással, a hajléktalanságot nyilatkozattal kell igazolni.

(2)⁴ Az önkormányzat az étkeztetésről a Sásdi Szociális Társulásban való részvétellel, a Sásdi Szociális Szolgálat útján gondoskodik.

24. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtásról a Sásdi Szociális Társulásban való részvétellel, a Sásdi Szociális Szolgálat útján gondoskodik.

25. § (1) Az önkormányzat falugondnoki szolgáltatást biztosít:

(2) A falugondnoki szolgálat feladatait a falugondnok látja el a rendelkezésre álló gépjármű segítségével. A falugondnok tevékenységét köteles munkaköri leírásának, a szolgálat szakmai programjának, a képviselő-testület határozatainak, valamint a polgármester utasításának megfelelően ellátni.

(3) A szolgáltatás igénybevételére Vázsnokon lakóhellyel rendelkező, a településen életvitelszerűen élő személy jogosult e rendeletben foglaltak szerint.

(4) A falugondnoki szolgálat keretében ellátott feladatok:

(5) A falugondnoki szolgálat rendszeresen, kötelezően és térítés nélkül látja el a (4) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt feladatokat.

(6) Kérelemre, a körülményeket mérlegelve, szintén térítésmentesen végzi el a falugondnok az egyéb szolgáltatási feladatokat (pl. ügyintézés, bevásárlás, családi eseményre szállítás, szakrendelésre és kórházba szállítás stb.)

(7) A falugondnoki szolgálat által szervezett kirándulásokon, kulturális programokon való részvétel szállításon kívüli költségeit minden résztvevő megfizeti.

26. § (1) A falugondnok feladatait annak figyelembe vételével rangsorolja, hogy alapvető kötelezettsége rendszeres és kötelező feladatainak teljesítése, mérlegelés alapján teljesítendő feladatait úgy kell ellátnia, hogy az ne veszélyeztesse alapvető feladatai teljesítését.

(2) A falugondnoki szolgáltatások közül a kötelezően ellátandó feladatok igénybevétele alanyi jogon történik.

(3) Az egyedi kérelemre nyújtott szolgáltatás igénybevétele a polgármester döntése alapján történik. A polgármester a szolgáltatás iránti kérelem elbírálásakor dönt az igény jogosságáról, döntésénél köteles figyelembe venni a kérelmező korát, egészségi állapotát, családi és szociális körülményeit. A kor és egészségi állapot megítélésénél azt is figyelembe kell vennie, hogy a kérelmező képes-e tömegközlekedési eszköz igénybe vételére. Amennyiben a kérelmező kora vagy egészségi állapota miatt nem tudja igénybe venni a tömegközlekedési eszközt, a falu-gondnok köteles biztosítani számára a kért szolgáltatást.

(4) A polgármester döntéséről a kérelem előterjesztésekor azonnal tájékoztatja a kérelmezőt. Amennyiben e rendelet alapján megállapítja a jogosultságot, utasítja a falugondnokot a szolgáltatás nyújtására, ellenkező esetben a képviselő-testület elé terjeszti a kérelmet. Az előterjesztésben meg kell jelölni a kért szolgáltatást és azt, hogy a kérelmet milyen indokok alapján utasította el. A polgármester 8 napon belüli időpontra rendkívüli ülést hív össze. Az ülésre meg kell hívni a kérelmezőt.

(5) A képviselő-testület – a polgármester előterjesztésére - felülvizsgálja a polgármester döntését és helybenhagyja azt, vagy dönt a kérelem teljesítéséről. A képviselő-testület határozatát a polgármester írásban közli a kérelmezővel.

26/A. § Az önkormányzat az idősek nappali ellátásáról a Sásdi Szociális Társulásban való részvétellel, a Sásdi Szociális Szolgálat útján gondoskodik.

28. § Ez a rendelet 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.