a) A területen található értékes élőhelyek fenntartása és lehetőség szerinti bővítése, különös tekintettel a Hűvös-ér és környezetének állapotmegőrzésére és -javítására, a foltos szalamandra populáció érdekében.

b) A foltos szalamandra izolálódott reliktum populációjának védelme, a szaporodó- és telelőhelyek megőrzése, az állomány fennmaradásának hosszú távú biztosítása.

c) A terület jellegzetes sziklaképződményeinek jelenlegi formájukban történő megőrzése, valamint az azokon kialakult, illetve azokhoz kötődő értékes növénytársulások megóvása, különös tekintettel a mészkő- és dolomitsziklagyep társulásokra.

d) A terület természeti értékeit veszélyeztető jelenségek feltárása, illetve a kedvezőtlen folyamatok mérséklése, megszüntetése.

e) A területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő fajok: budai imola (Centaurea sadleriana), magyar repcsény (Erysimum odoratum), sárga koronafürt (Coronilla coronata), közönséges harangláb (Aquilegia vulgaris), nagy pacsirtafű (Polygala major), budai berkenye (Sorbus semiincisa), kőrislevelű nagyezerjófű (Dictamnus albus), hóvirág (Galanthus nivalis), turbánliliom (Lilium martagon), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), madárfészek békakonty (Neottia nidus-avis), bíboros kosbor (Orchis purpurea), széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria), kardoslepke (Iphiclides podalirius), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), nagy fehérsávoslepke (Neptis rivularis), kis fehérsávoslepke (Neptis sappho), nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia), nappali pávaszem (Inachis io), atalantalepke (Vanessa atalanta), ragyás futrinka (Carabus ullrichi), rezes futrinka (Carabus cancellatus), bőrfutrinka (Carabus coriaceus), kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), gyászcincér (Morimus funereus), foltos szalamandra (Salamandra salamandra), pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), barna varangy (Bufo bufo), zöld varangy (Bufo viridis), zöld levelibéka (Hyla arborea), erdei béka (Rana dalmatina), nagy tavibéka (Pelophylax ridibundus), fürge gyík (Lacerta agilis), zöld gyík (Lacerta viridis), fali gyík (Podarcis muralis), közönséges lábatlangyík (Anguis fragilis), vízi sikló (Natrix natrix), erdei sikló (Zamenis longissimus), egerészölyv (Buteo buteo), karvaly (Accipiter nisus), héja (Accipiter gentilis), zöld küllő (Picus viridis), fekete harkály (Dryocopus martius), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), kis fakopáncs (Dendrocopos minor), ökörszem (Troglodytes troglodytes), vörösbegy (Erithacus rubecula), énekes rigó (Turdus philomelos), barátposzáta (Sylva atricapilla), csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita), széncinege (Parus major), kék cinege (Parus caeruleus), barátcinege (Poecile palustris), sárgafejű királyka (Regulus regulus), őszapó (Aegithalos caudatus), hegyi billegető (Motacilla cinerea), csuszka (Sitta europaea), hegyi fakusz (Certhia familiaris), erdei pinty (Fringilla coelebs), tengelic (Carduelis carduelis), zöldike (Carduelis chloris), meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes), európai mókus (Sciurus vulgaris), keleti sün (Erinaceus roumanicus), közönséges vakond (Talpa europea).

f) A tájidegen növény- és állatfajok visszaszorítása a tervezési területen.

g) A természetes folyamatok fenntartása.

h) Monitoringkutatások kidolgozása, elindítása.

i) A terület háborítatlanságának megőrzése.

j) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: hegyvidéki gyertyános tölgyes (Carici pilosae-Carpinetum), törmeléklejtő-erdő (Mercuriali-Tilietum), mészkövön növő szurdokerdő (Phyllitidi-Aceretum), cserszömörcés karsztbokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis), dolomit-sziklafüves lejtő (Chrysopogono-Caricetum humilis), középhegységi mészkedvelő molyhos tölgyes (Vicio sparsiflorae-Quercetum pubescentis).

k) A terület és környéke tájképi értékének megóvása, tájképi jellegének fenntartása.

l) A területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúra kialakítása, védettséget jelző, információs és figyelmeztető táblák kihelyezése.

a) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása, lehetőség szerint állománynagyságuk növelése.

b) A Hűvös-ér megfelelő vízutánpótlásának, vízminőségének és a biológiailag aktív vízi élettér biztosítása a vízben élő és szaporodó fajok számára, szükség esetén a patak hosszú távú rehabilitációjának kidolgozása.

c) A tervezési terület peremén zajló építkezések, beépítések területre gyakorolt negatív hatásainak – illegális hulladéklerakások, növényzet taposása, megsemmisítése – folyamatos ellenőrzése, megakadályozása.

d) Az erdőállomány jelenlegi fafajösszetételének megőrzése, javítása, illetve a természetes erdők szerkezetéhez közelítő örökerdő-szerkezet felé történő átalakítása és fenntartása, mivel az erdő csak így képes folyamatosan és a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodva biztosítani a megfelelő mikroklímát a foltos szalamandrák és más erdőlakó fajok életfeltételeihez.

e) A terület kimagasló geológiai, botanikai és zoológiai értékeinek megóvása.

f) Az értékes területrészek zavarásmentességének biztosítása.

g) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

h) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása megfelelő infrastruktúra kialakításával, a természeti értékek és élőhelyük veszélyeztetése nélkül. Tájékoztató táblák kihelyezése.

i) A védett területen illegális hulladéklerakások felszámolása, új hulladéklerakások megakadályozása, ideértve a zöldhulladékot is.

j) Az özönnövények és tájidegen fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

k) A természetvédelmi kezelés hatékonyságának ellenőrzése érdekében rendszeresen vizsgálni és dokumentálni kell a növényzet változását, a védett növény- és állatfajok, valamint az özönnövényfajok elterjedését, állományváltozását.

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható.

b) A Hűvös-ér nyomvonalát rendszeresen meg kell tisztítani az ember által odakerült hulladéktól, azokat el kell távolítani a patak vízminőségének fenntartása, javítása, valamint a vízben élő, ott fejlődő gerinctelen állatfajok, a kétéltűek szaporodóhelyének és lárváik fejlődésének biztosítása érdekében. A patak medrében kell hagyni a szórványosan bedőlt törzseket, ágakat, köveket, behullott leveleket.

c) Az özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával. A Hűvös-ér patak mentén 200 méteres sávban semmilyen vegyszer használata nem engedélyezhető a bemosódás veszélye miatt – kivétel a megjelenő invazív keserűfű fajok (Fallopia sp.) egyedi injektálása.

d) A lágy szárú özönnövények eltávolítása – az adott területrész érzékenységétől függően – történhet kézi- vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

e) A tervezési terület peremén (különösen a Szívvirág utca és a József Attila útja felőli részén) tapasztalható háztartási és egyéb hulladék-, valamint a zöldhulladék-lerakatokat fel kell számolni, a további illegális hulladéklerakásokat meg kell akadályozni.

f) A terület ÉNy-i részén levő, egykori kistelkes övezet épületmaradványait fokozatosan fel kell számolni, az építési- és egyéb maradványokat (drótkerítések, sitt és törmelék, betondarabok, háztartási hulladék stb.) el kell szállítani.

g) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett munka történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a védett élőlények egyedeit.

h) Kiemelt feladat a Budapest határán belül kizárólagosan itt előforduló foltos szalamandra (Salamandra salamandra) populáció fennmaradásának biztosítása.

i) A patakmederben a szalamandralárvák lesodródását megakadályozó öblöket, duzzasztásokat, búvóhelyeket a tavaszi lárvalerakás előtt kell kialakítani természetes anyagokból (farönkökből, kövekből). A patak alsó szakaszán lévő betonozott iszapfogó medencéket a lárvák szeptemberi átalakulásáig tilos tisztítani. Ez a munka októbertől február végéig végezhető.

j) A védett növényfajok illegális szedését, a tövek kiásását a virágzási időben történő fokozott védelemmel meg kell akadályozni.

k) Az Országos Erdőállomány Adattárban nem szereplő erdőterületek növényzetét kizárólag természetvédelmi kezelés keretében lehet megváltoztatni. Cél a természetes növénytakaró fenntartása, a degradált területeken természetes állapotok helyreállítása aktív beavatkozással, illetve minél több idős és holtfa megtartása.

a) A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével, azoknak alárendelve végezhetők.

b) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

c) A tervezési területen csak gyalogosan lehet közlekedni (kivétel a természetvédelmi célú beavatkozás és egyéb jogszerű munkavégzés).

d) A területen kijelölt útvonalról letérni, hulladékot elhelyezni tilos!

e) Tüzet gyújtani tilos!

f) A sziklakibúvásokon és a rajtuk kialakult sziklagyepen tartózkodni tilos és életveszélyes!

g) A tervezési területen technikai sport végzése tilos!

h) A tervezési területen tilos a kutyák póráz nélküli sétáltatása!

i) Mindennemű élő és élettelen környezeti elem (növény, állat, gomba, kőzet, holtfa stb.) gyűjtése, a tervezési területről való eltávolítása – a jogszerűen végzett tevékenységek kivételével – tilos!

a) A területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák bővítésével és információs táblák kihelyezésével fejleszteni kell.

b) A terület határán, a sétautak kezdetén és a jellegzetes sarokpontokon védettséget jelző táblákat kell kihelyezni.

a) A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni, kivéve, ha a kutatást a természetvédelmi kezelő vagy természetvédelmi hatóság végzi.

b) A sérülékeny foltos szalamandra állománnyal kapcsolatban csak olyan kutatások engedélyezhetőek, amelyek ennek a populációnak a hosszú távú fennmaradását szolgálják, nem adnak teret azzal össze nem függő, más gyakoribb fajokkal és más élőhelyen is elvégezhető célok elérésének, nem okozzák az egyedek sérülését vagy elpusztítását, valamint átmenetileg sem kerülhetnek begyűjtésre lárvák vagy kifejlett példányok laboratóriumi vizsgálatokhoz, tesztelésekhez.

c) Védelmi intézkedések betartatásával el kell érni, hogy a területre ne kerüljön be a foltos szalamandrák számára halálos kimenetelű, a Batrachochytrium dendrobatidis és a B. salamandrivorans kitridgombafajok által okozott fertőzés (chytridiomycosis).

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A területen épület, építmény, kerítések és kapuk létesítése – a természetvédelmi és az erdészeti célokat leszámítva – tilos!

c) A tervezési területen vadgazdálkodási létesítmény (magasles és a hozzá kapcsolódó szóró, illetve vadbefogó) csak a vad jelenlétéből adódó súlyos kár esetén létesíthető.

d) A tervezési területen közvilágítás és új infrastruktúra-hálózat nem építhető ki, kivéve a természetvédelmi célból és a természetvédelmi érdekek figyelembevételével történő infrastruktúra-fejlesztést. A természetvédelmi szempontok érvényesülése érdekében minden esetben, már a tervezési szakasztól kezdve egyeztetéseket kell folytatni a terület természetvédelmi kezelőjével, illetve az illetékes természetvédelmi hatósággal.

e) A meglévő infrastruktúra-hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

f) A területen a közműhálózat nem bővíthető.

g) A Szívvirág utcától az erdő felé tartó, a völgy fölött átívelő elektromos távvezeték alatt a vezetéktől a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet 13. § (2) bekezdés j) pontja szerinti távolságnál nagyobb távolságra levő növényzetet eltávolítani, károsítani tilos!

h) A Hűvös-ér völgy területén bármilyen infrastruktúrát érintő beavatkozás, karbantartás a baleset- vagy katasztrófaelhárítás kivételével kizárólag a foltos szalamandra inaktív időszakában (decembertől február végéig) végezhető.

a) A védett terület üzemtervezett erdőrészleteiben elsődleges fontosságú az erdészeti beavatkozások és a természetvédelmi célok összehangolása. A foltos szalamandrák élőhelyéül szolgáló Jegenye-völgy folyamatos erdőborítását minden körülmények között biztosítani kell.

b) A 2/A és 2/C jelű erdőrészletek jelenleg faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban vannak. Ezekben az erdőkben csak minimális, fenntartó és védelmi jellegű beavatkozások lehetségesek; az állományok fenntartását és megújulását a természetes erdődinamikai folyamatokra kell alapozni. A 2/B jelű erdőrészlet esetében nem vágásos erdőművelési módszerek alkalmazása indokolt.

c) Erdészeti beavatkozás végzése kizárólag idegenhonos fafajok eltávolítása érdekében, a vegyes korosztály összetételű faállomány-szerkezet kialakítása és fenntartása, továbbá a használt utak, turistautak és villanypászták mentén, közvetlen veszélyt jelentő törzsek kivágásával, balesetmegelőzési céllal lehetséges.

d) Jelentősebb, nagyobb területet érintő abiotikus vagy biotikus károsítások esetén az erdőborítottság helyreállítása érdekében esetileg rendkívüli intézkedések is szükségessé válhatnak. Az ezekhez kapcsolódó beavatkozások megtervezése és kivitelezése csak a természetvédelmi kezelő közreműködésével, illetve felügyelete mellett lehetséges.

e) Erdészeti kártevők elleni védekezés során a védett növény- és állatfajok egyedei nem károsodhatnak.

f) A balesetmegelőzési célokat leszámítva a holtfák, pusztuló vagy tövön száradt törzsek, facsonkok, valamint az őshonos fafajú odvas-üreges törzsek eltávolítása tilos a védett állatfajok (pl. szaproxilofág rovarok, odúlakó madarak és emlősök) életfeltételeinek biztosítása érdekében. Az állományokban régebb óta földön fekvő és tövön száradt törzsek visszahagyandók.

g) Az 1/A erdőrészlet esetében aktív erdőgazdálkodás nem javasolt, míg a 2/B és a 2/D erdőrészlet esetén törekedni kell a folyamatos erdőborítást biztosító erdőművelésre. A lombkorona, cserje- és lágyszárú szint faji, életkori összetételét közelíteni szükséges a természetes állapotokhoz.

h) A természetvédelmi kezelési terv középtávú érvényességi ideje alatt erdészeti kezelési munkákra csak az inváziós fajok eltávolítása érdekében és a vegyes korú faállomány-szerkezet kialakítása és fenntartása érdekében van lehetőség.

i) A 2/E és 2/F erdőrészletekben vágásos üzemmódban az ápolási és tisztítási munkák a hagyományos erdészeti szakmai elvárásoknak megfelelően az erdőrészletek középkorúvá válásáig elvégzendők, majd el kell kezdeni az erdőrészletek vegyes korú erdővé történő átalakítását.

j) Az erdőneveléseket úgy célszerű megtervezni, hogy azok a termőhelynek nem megfelelő vagy tájidegen elegyfafajok visszaszorítását szolgálják, különös tekintettel az inváziós fajokra (akác [Robinia pseudoacacia], bálványfa [Ailanthus altissima]). Az elérendő cél az őshonos lombos fafajok (hársak, juharok, szilek, magas kőris, vadgyümölcsök) elegyarányának emelése, valamint az elegyesség és a vegyes korösszetétel fenntartása, növelése.

k) Javasolt az átmérőeloszlásban mutatkozó változatosság megtartása, bővítése. Az előző állományokból visszamaradt, az állomány átlagkoránál idősebb faegyedek (az átlagosnál nagyobb koronájú böhöncök) kímélete, megőrzése szükséges.

l) A fás vegetációból a gyom és a tájidegen cserje- és fafajok egyedeinek folyamatos eltávolítása, a honos fafajok egyedeinek javára végzett természetvédelmi célú tisztítás, illetve gyérítés szükséges.

m) Az erdőfelújításokon a gyomirtó növényvédőszer használatát korlátozni szükséges, özönnövényfajok terjedése esetén speciális csepegetésmentes vegyszerhasználat, egyéb esetekben a gyomosodás talajbolygatással nem járó mechanikai visszaszorítása szükséges.

n) Ragadozó madár foglalt fészkei körül 50 m-es sugarú körben védőzónát kell kijelölni, ahol minden fakitermelési tevékenység tilos költési időben, magát a fészkelő fát meg kell hagyni kitermeléskor is.

o) Védett xilofág rovarok szaporodásának biztosítása érdekében a holtfákat a kezelési területről eltávolítani tilos, balesetveszély esetén azt a terület más részein kell helyben hagyni.”

a) A sziget partját övező értékes, idős, őshonos puhafás galériaerdő természetes és természetközeli állapotának megőrzése, javítása, az idős faegyedek, valamint az álló és fekvő holtfaállomány megóvása.

b) Az egykori keményfás ártéri erdősáv helyreállásának elősegítése és a több ezres ligeti (Duna-völgyi) csillagvirág (Scilla vindobonensis) állomány fenntartása.

c) A területen található értékes, őshonos ártéri vegetáció és a hozzá kapcsolódó őshonos állatvilág megőrzése, az értékes élőhelyek (pl. ártéri mocsárrét) extenzív kezeléssel történő fenntartása.

d) Az egyik legjelentősebb fővárosi vízimadár-telelőhely háborítatlanságának megőrzése.

e) A területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő fajok: ligeti (Duna-völgyi) csillagvirág (Scilla vindobonensis), ligeti szőlő (Vitis sylvestris), széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), Tallós-nőszőfű (Epipactis tallosii), kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis); csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria), atalantalepke (Vanessa atalanta), kis színjátszólepke (Apatura ilia), szilfa-csücsköslepke (Satyrium w-album), nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), diófacincér (Aegosoma scabricorne), pézsmacincér (Aromia moschata), kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), a területen előforduló összes békafaj (Anura), vízisikló (Natrix natrix), kockás sikló (Natrix tesselata), rézsikló (Coronella austriaca), mocsári teknős (Emys orbicularis), fali gyík (Podarcis muralis), szürkegém (Ardea cinerea), nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo), nagy bukó (Mergus merganser), a sziget környezetében telelő vízimadarak, macskabagoly (Strix aluco), karvaly (Accipiter nisus), kabasólyom (Falco subbuteo), jégmadár (Alcedo atthis), zöld küllő (Picus viridis), fekete harkály (Dryocopus martius), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), kis fakopáncs (Dendrocopos minor), balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus), ökörszem (Troglodytes troglodytes), vörösbegy (Erithacus rubecula), énekes rigó (Turdus philomelos), barátposzáta (Sylva atricapilla), csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita), széncinege (Parus major), kék cinege (Parus caeruleus), barátcinege (Poecile palustris), sárgafejű királyka (Regulus regulus), őszapó (Aegithalos caudatus), hegyi billegető (Motacilla cinerea), csuszka (Sitta europaea), rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla), erdei pinty (Fringilla coelebs), tengelic (Carduelis carduelis), zöldike (Carduelis chloris), meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes), kis poszáta (Sylvia curruca), szürke légykapó (Muscicapa striata), sárgarigó (Oriolus oriolus), fülemüle (Luscinia megarhynchos), a területen előforduló denevérfajok (Chiroptera), európai mókus (Sciurus vulgaris), keleti sün (Erinaceus roumanicus), eurázsiai hód (Castor fiber).

f) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: bokorfüzesek (Salicion triandrae), fehérnyár-ligetek (Senecioni sarracenici - Populetum albae), feketenyár-ligetek (Carduo crispi - Populetum nigrae), fűzligetek (Leucojo aestivi - Salicetum albae), ecsetpázsitos mocsárrétek (Alopecurenion pratensis).

g) Az idegenhonos növény- és állatfajok visszaszorítása a tervezési területen.

h) Az egyedülálló tájképi érték megóvása.

i) A védett értékek és a terület állapotának folyamatos figyelemmel kísérése.

j) A területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúra kialakítása, védettséget jelző, információs és figyelmeztető táblák kihelyezése.

a) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása, lehetőség szerint növelése.

b) A galériaerdő természetközeli szerkezetében való megőrzésének és javításának biztosítása.

c) A védett terület háborítatlanságának biztosítása, illetve a védett terület körüli Duna-szakaszon telelő vízimadarak nyugalmának biztosítása.

d) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

e) Az özönnövények és idegenhonos fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

f) A természetvédelmi kezelés hatékonyságának ellenőrzése érdekében rendszeresen figyelemmel kell kísérni a növényzet változását, a védett növény- és állatfajok, valamint az özönnövényfajok állományváltozását.

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható.

b) A területen előforduló védett madár- és denevérfajok szaporodását megfelelő odúval, illetve költőládával kell segíteni.

c) A ligeti (Duna-völgyi) csillagvirág (Scilla vindobonensis) állományainak fennmaradása érdekében megfelelő élőhelyet kell biztosítani.

d) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával és mechanikai úton el kell távolítani.

e) A lágy szárú özönnövények eltávolítása – az adott területrész érzékenységétől függően – történhet kézi- vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

f) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett tevékenység történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a védett fajok egyedeit és azok élőhelyeit!

g) A galériaerdők növényzetét kizárólag természetvédelmi érdekből lehet kezelni. Cél a természetes növénytakaró fenntartása és a folyamatos erdőborítás, illetve minél több idős és holtfa megtartása.

a) A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

c) A tervezési területen csak gyalogosan és kerékpárral lehet közlekedni a kijelölt sétautakon (kivétel a természetvédelmi célú beavatkozásokhoz, a forgalomtechnikai hozzájárulás alapján, valamint egyéb, a tervezési területet érintő szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen közlekedési eszközök használata).

d) A területet átszelő sétautakról letérni tilos, kivéve horgászati tevékenység céljából.

e) A tervezési területen a kutyák póráz nélküli sétáltatása, a fészkelő madarak és más természeti értékek bármilyen formában történő zavarása tilos!

f) A területen technikai sporttevékenységet folytatni tilos!

g) Hulladékot elhelyezni és tüzet gyújtani tilos!

a) A védett terület határát védettséget jelző táblákkal meg kell jelölni.

b) A területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát információs táblák kihelyezésével fejleszteni kell.

a) A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni, kivéve, ha a kutatást a természetvédelmi kezelő, természetvédelmi hatóság vagy a természetvédelmi őrszolgálat végzi.

b) A természetvédelmi kezelés hatékonyságának ellenőrzése érdekében rendszeresen figyelemmel kell kísérni a növényzet változását, az idegenhonos fajok terjedését, a védett növény- és állatfajok – különösen a ligeti (Duna-völgyi) csillagvirág (Scilla vindobonensis), a védett xilofág és a szaproxilofág rovarok – állományait.

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A területen épület, építmény, kerítések és kapuk létesítése tilos!

c) A tervezési területen vadgazdálkodási létesítmény nem létesíthető.

d) A területen új horgászállás nem létesíthető.

e) A területen sátrazni, táborozni tilos!

f) A tervezési területen új közvilágítás és új infrastruktúra-hálózat nem építhető ki, kivéve a természetvédelmi célból és a természetvédelmi érdekek figyelembevételével történő infrastruktúra-fejlesztést.

g) A meglévő infrastruktúra-hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

h) A területen a közműhálózat nem bővíthető.

i) A rendszerint augusztus első két hete alatt tartott rendezvény során a védett terület kíméletét biztosítani kell, a védett területet a látogatók elől el kell zárni. Ez alól kivételt képez a zöldterület-üzemeltető telephelyétől északra az első bekötőúttal szemközti, attól nyugatra fekvő platánfás terület (az E650410-N245541, E650384-N245569, E650341-N245496 és E650376-N245472 EOV koordinátákkal kijelölt terület), mely a zöldterület-üzemeltetővel előzetesen egyeztetetten elkerítve kereskedelmi és vendéglátóipari egységek kihelyezésére, valamint a rendezvény résztvevői számára igénybe vehető; továbbá az északi szigetcsúcs és föveny, mely a zöldterület-üzemeltetővel előzetesen egyeztetetten a rendezvény résztvevői által látogatható, illemhely és mobil vendéglátóipari egység kizárólag a rendezvény ideje alatt elhelyezhető. Ezen feltételek teljesülése esetén a védett területet érintő tevékenység külön természetvédelmi engedély nélkül végezhető a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törtvény 38. § (4) bekezdése alapján. A használat után az eredeti állapotot helyre kell állítani.

j) A védett területet érintő szúnyoggyérítés nem végezhető.

a) A tervezési területen nincs az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterület.

b) A védett galériaerdőkben csak minimális, fenntartó és védelmi jellegű beavatkozások lehetségesek; az állományok fenntartását és megújulását a természetes erdődinamikai folyamatokra kell alapozni.

c) Az árvízvédelmi töltésen belüli galériaerdő cserjeszintje kiemelt figyelemmel kezelendő, állománya helyreállítandó.

d) Fakivágás kizárólag idegenhonos fafajokat érintően, továbbá a kijelölt sétautak mentén, közvetlen veszélyt jelentő száraz törzsek kivágásával és holtfaként történő helyben hagyásával, balesetmegelőzési céllal lehetséges.

e) A holtfák, pusztuló vagy tövön száradt törzsek, facsonkok, valamint az őshonos fafajú odvas-üreges törzsek eltávolítása tilos a védett állatfajok (pl. xilofág és szaproxilofág rovarok, odúlakó madarak és emlősök) életfeltételeinek biztosítása érdekében.

a) Az árvízvédelmi töltésen belüli, természetvédelmi szempontból értékes gyepterületek extenzív kaszálása maximálisan évente kétszer végezhető el. A kaszálás mozaikosan, a kaszált terület 20%-át kitevő hagyássáv meghagyásával és legalább 10 cm tarlómagassággal végzendő.

b) A keletkezett szénát a kaszálás után a kaszálástól számított két héten belül a területről le kell hordani.”

„c) A tervezési területen egész évben tilos a vízivad vadászata!”